Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

i 1954. január 3. fVfliiii-Földműi«« s A mezőgazdasági termékek begyűjtésének sikeres teljesítésére irányuló intézkedésekről 1954. évtől kezdve bizonyos intés kedéseket a kötelező beadások, vi­­lamint a begyűjtési rendszer mef változtatására, mégpedig a köve;­­kezö elvek alapján: 1 ' Hagyja érvényben a köteles állami beadásoknak a mezőgazda sági termőföld, vagy szántóföll nagysága szerinti szilárd beadás normákon alapuló rendszerét, vala mint az ipari növények szállítás; tárgyában kötött kétoldali szerző dések megkötésének rendszeréi mint olyan módszert, amely alap jában véve bevált. 2. Az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók termelési kezdeménye, zésének támogatására, valamint г város és a falu közötti árucsere sokoldalú kibővítésének és ezzel a munkásosztály és a dolgozó pa rasztság szövetsége további meg­szilárdításának érdekében hajtsa végre a kötelező beadások normái nak. valamint az ipari növények termesztési szerződési tervének ál­talános leszállítását. 3. Hogy kifejezésre jusson az egyes járások termelési feltételei­nek ■ különbözősége és fokozzák a kerületi szervek felelősségét, álla pítsanak meg 1954 tői kezdve ke­rületi átlagnormákat az egyes me­zőgazdasági termények beadására, mégpedig külön az EFSz-ek, külön a háztáji gazdálkodók és külön az egyénileg gazdálkodó parasztok ré szőre, gazdaságuk nagyságához mérten. 4. Szüntessék meg a kuláklistá! és a jövőben ne emeljék 10 szá zalékkal a fculákok beadási köte­lezettségét. * Engedjék meg elvtársak, hogj most áttérjek az egyes intézkedő, sek taglalására és megindokoljarr az egyes javaslatokat. szeptemberi kormánynyilatkozat a következőkben fejez ki: „A kor­mány minden igyekezettel azon lesz, hogy a messzemenő támogatás alap. ján, a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége megszilárdításának szellemében teljes mértékben bizto­sítsa a szövetkezeti nagytermelés zavartalan fejlődésének gazdasági előfeltételeit.” Az egységes földmüvesszövetke - zetek többsége manapság a munka megszervezésének és a közös ter­melési objektumok építésének idő­szakát éli. A kötelező beadások nor. máinak nagyobbarányú csökkentése lehetővé teszi számukra, hogy a termelés fokozásával igen gyorsan lényegesen nagyobb bevételeket ér­jenek el, és ezzel sikerrel végrehajt­hassák a beruházási építkezéseket, gyarapítsák a növénytermesztést és az állattenyésztést és ‘ ugyanakkor gyors ütemben növeljék a szövet, kezeti tagok jövedelmét. A kötelező beadási normák és в termelési szer­ződések tervének nagyobbarányú csökkentése az EFSz-ek esetében ezért azon intézkedések részét at - kotja, amelyekkel a kormány egy­séges föld műves szövetkezete ’ za­vartalan és egyre sikeresebb fejlő­­lésének gazdasági előfeltételeit biz­­osítja. Ugyanilyen jellegű az az ntézkedés is, amely bevezeti a ter­­íészetbeniekkel való fizetést a épállomás munkájáért. Az a tény, Dgy a gépállomás munkadíjának ■rmészetbeni szabványai 20 száza kkal lesznek alacsonyabbak az ed­­gi készpénzfizetésen alapuló tará­knál, további nagy előnyt jelent •"Sz einknek. Az EFSz ek - ’ö ben három alapvető mezögazda­­■ ri munkadíját fizetik majd köte­­öen természetben, mégpedig a i llyszántás, a középmélyszántás és kombájnaratás díját. A kedvez­­nyes természetbeni fizetések elő­­rit azonban az EFSz-ek csak ak к élvezhetik, ha a gépállomással ánéretü szerződést kötnek, hogy aégzett munkákért járó termé­­sbeni díjazás a köteiezn gabona éiurgonyabeadásnak legalább öt sUlékát tegye ki. Azok az egy­­sé földmű vessző vetkezetek, ame. ly a gépállomások munkáját csak ki-b mértékben vagy egyáltalá­­báiem használják, 10 százalékkal narbb mennyiségű gabona- és bunyabeadást kötelesek teljesi­­teiEzért az EFSz-eknek beadási közettségük jelentős csökkentése met is kifizetődik majd, hogy nafob mértékben vegyék igény­be gépállomások munkáját. Mind. ez egindokolja azt. hogy a lövő évrz egységes földmüvesszövet­­kezj kötelező beadási normáit nagb százalékarányban javasol­­jukökkenteni, mint az egyénileg gazeodó parasztok normáit. Ez még csak azt kell hozzá, fűzi hogy a kötelező beadások norriak általános csökkentése orszg átlagban történt és ez a osöktés nem lesz egyforma min­den rületben, minden járásban, mincEFSz és minden gazdálkodó eseté Vannak olyan esetek, hogy az ic a járásban a különböző norm bevezetése során egyes EFSj vagy falvak beadási köte­lezettje túlságosan alacsonyan állapiig meg, másrészt viszont vannayan EFSz-ek és községek, amely>eadási kötelezettsége sok. kai n>bb, mint az a termelési feltété alapján indokolt volna. Ezeke aránytalanságokat most kiküszjük. A js>it rendezés során tovább­­; ra is nyben marad az a fon­tos eltgy az egyénileg gazdái - kodó fztok esetében a kőtelező beadási-mák nagyságát fokoza­tosan ltjuk meg a gazdaság nagysájerint. Klement Gottwald elvtárs pártunk IX. kongresz­­szusán tte azt az elvet, hogy a nagyobfebbet adjanak be, mint a kicsi!1 az elv a jelen időszak ban is iyben marad Kifejezés re jutt^z egyes parasztok ter­melési eleinek különbözőségét és egytHrvényesíti az osztály szemponhelyes állásfoglalást, a paraszts egyes csoportjaival szemben. Fontoszkedés végül az is. hogy rerjk a III és IV típusú I EFSz-ekainak beadási kötele , zettségi üt, akik a mintaalap I szabályzói megszabott terje-Beszámolóm bevezető részében foglalkoztam azokkal az előnyök, kel, amelyeket a kőtelező beadá­soknak a mezőgazdasági termőte­rület, illetve a szántóföld nagvsá gán alapuló szilárd normák szerin­ti megállapításának rendszere jelent. Noha az idén még nem érvényesül­tek mindazok a haladó mozzanatok, amelyeket ez a rendszer a mező gazdasági termelésbe és begyűjtés­be visz, a tapasztalatok azt bizo nyitják, hogy a beadások megá’.la­­püásának e módszere telje? mérték­ben megfelel gazdasági életünk szükségleteinek és összhangban áll a szövetkezetek és parasztok érde­keivel is. Ezért helyes és szüksé ^ ges, hogy ezt a rendszert tovább­fejlesszük és elmélyítsük. Ezzel közvetlenül összefügg az is, hogy szabályozzuk a mezőgazda sági termények kötelező beadásai, nak normáit. A kötelező, beadások eddig érvényes normáinak alapos felülvizsgálása , után országos mé­retben azt javasoljuk, hogy a nor­mákat ez elmúlt évhez képest a következő százalék arányban csők­­kentsük. VI) 5 •о д G c is X X <D 60 © á * & X vi) N Ctí 2 ‘0) ГО ТЗ «3 cď N >» bo cö eö M Ы * о ЬГ Q­Ю Gabona .... 31 14 Burgonya .... 32 22 Olajosmagvak együtt 33 19 Széna ................... 48 27 Zöldség összesen . 14 17 Szőlő.................... 25 13 Sertéshús . . . . 16 13 Egyéb hús . . • 20 16 *Tej........................ 26 — Tojás................... 42 14 Gyapjú ■ . • . • • 15 15 delmű háztáji gazdasággal rendel­keznek. Az egysége? földmüvesszövetke. • zetek építésének és megszilárdításá­nak jelenlegi időszakában a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem a szövetkezeti tagok jövedelmének jelentős részét alkotja. A háztáji gazdaságban termeit mezőgazdasági termények javarészt a szövetke zeti tagok maguk fogyasztják el. A háztáji gazdálkodásból származó bevételek tehát abban az időszak, ban, amikor a szövetkezetek közös termelésüket építik fel, fontos hi­vatással bírnak, mivel lehetővé te­szik, hogy nagyobb összegeket for­dítsanak a közös alapokra, ame­lyekből biztosítják a társastermelés fejlődését, a közös szociális gondos­kodást. Ezért a háztáji gazdálko. dást folytató szövetkezeti tagok be­adási kötelezettségét már az idén jelentősen leszállították és csak he­lyeselhető, ha a fentebb felsorolt körülményekre való tekintettel to­vább csökkentjük őket. ★ Most pedig térjünk rá közvetlenül a kőtelező beadási normák rende­zéséről, valamint az egyes alapvető mezőgazdasági termények begyűjté­séről szóló javaslatra. A közellátás szempontjából fontos növényi termékek termesztésében és begyűjtésében fontos helyet foglal nak el a kenyérmagvak, a burgo­nya, ■ a zöldségfélék, valamint az ipari növények közül az olajosmag­vak. A mezőgazdasági termelésnek és' a begyűjtésnek ezért biztosítania kell, hogy ezek a termények elegen dő mennyiségben álljanak rendelke­zésünkre. Noha a gabonatermesztésben túl­léptük a háború előtti hgktárhoza­mokat, és 1948-hoz képest az idén 20 százalékkal több gabonát gyűj­töttünk be, államunknak a készle­tek kiegészítésére évenként jelentős mennyiségű gabonát kell behoznia a Szovjetunióból és a népi demokra­tikus államokból. A kormány ezért j támogatja a gabona hektárhozamá- I nak növelésére irányuló igyekezete. 1 két és nagy jelentőséget tulajdonít. I a begyűjtési terv teljesítésének, kü­­j Ionosén a közellátás szempontjából legértékesebb gabonafajtákban — búzában és rozsban. A gabonatermesztés támogatásá­­' ra ezéri a pénzreform után néhány, szorosára emeltük a gabonafajták begyűjtési alapárához fizetett pót­­lékot, amelyet kötelezettségen felüli beadás esetében fizetünk ki, mégpe­dig a Pótlék búza és sörárpa ese tében ötszörösére, rozs esetében négyszeresére, konzumborsó eseté­ben hatszorosára, lencse esetében pedig kilencszeresére emelkedett. Aratás idején a kormány további intézkedéseket foganatosított és emelte egyes terményeknél a köte­lezően beadott mennyiségért fizetett árat is egyes termények esetében Ezek az intézkedések jelentősen nö. vélték a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok jö­vedelmét. Ez év október 30-ig a felemelt áron felvásárolt gabonáért a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak 130 millió koronával többet fizettek ki, mint tavaly. A beadási kötele­zettségen belül felvásárolt gabo­náért bevett összegek az egységes földmüvesszövetkezeteknél és egyé­nileg gazdálkodó parasztoknál az árszabályozások után összesen több mint 450 millió koronával múlják felül a multévi bevételt, ami az egységes földmüvesszóvetkezetek esetében minden egyes dolgozó szö­vetkezeti tag jövedelmének átlagos 490 koronás emelkedését jelenti. Mindezek az intézkedések nagy támogatást jelentettek egységes földmüvesszövetkezeteink és egyé­nileg gazdálkodó parasztjaink szá­mára a gabonatermesztés kiszélesi. tésében. Mindazonáltal nem értünk el kielégítő eredményeket, különö­sen a hüvelyesek termesztésében és begyűjtésében és ugyancsak elégte­lenül teljesítjük a többi gabonafaj­ta, nevezetesen a kukorica begyűj­tési tervét is. Azok közül a kalászosok közül, | amelyek termesztését most vezet- i iük be, a begyűjtés során nem tá. ! mogatjuk eléggé a rizs termeszté­­j sét. I A burgonyabegyüjtés évről-évre teljes egészében biztosítja piaci ke­resletünket. Hiányosságok tapasz­talhatók azonban az étkezési burgo­nya minőségét tekintve, mivel azt fogyasztóink gyakran osztályozat. ianul, az egyes fajtákat összekever­ve kapják. Ezenfelül nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy élelmiszer­­iparunk számára megfelelő minősé­gű burgonyát termesszünk. Bizto­sítanunk kell a korai burgonya ter­mesztését is, hogy megjavítsuk a dolgozók ellátását ezzel a burgonya, fajtával is. A zöldség termesztésében és be­gyűjtésében az Idén lényeges javu­lást értünk el, úgyhogy a piacot za­vartalanul elláttuk a legfontosabb zöldségfajtákkal. A zöldség ára olyan, hogy a dolgozók széles réte­gei megvásárolhatják és ezért a zöldség állandóan ott szerepel dől. gozóink étlapján. Ezt a tényt a zöldségfogyasztás állandó, évről évre tapasztalható emelkedése bizo­nyítja. Míg 1951-ben egy fogyasz­tóra 44.5 kg zöldség jutott, a fo. gyasztás 1953-ban fejenként 54.5 kilogrammra emelkedett. Noha fo-’ kozott mértékben kielégítjük a la­kosság igényeit, nem állíthatjuk, hogy a zöldségellátás a legteljesebb rendben volna. Elsősorban mindez ideig nem sikerült úgy elosztanunk a termelést, hogy. a zöldségellátás az egész év folyamán egyenletes legyen. Ez a körülmény a begyűjtés évi hullámzásán figyelhető meg a legjobban. Ez év első öt hónapja alatt a zöldségbegyűjtés egész évi tervét 3 százalékra, júniustól augusztusig további 31 százalékra, szeptembertől novemberig pedig újabb 41 százalékra teljesitettük. Nem teljesitettük a begyűjtési tér. vet paradicsomban, hagymában és petrezselyemben. Egyes fogyatékos­ságokban, amelyek a piac zöldség­­ellátásában jelentkeztek, egyaránt része van a begyűjtési és elosztó­apparátusnak, amely nem mindig tudta rugalmasan megszervezni a zöldség begyűjtését és' folyamatos piacrajuttatását. A zöldségtermesztő egységes föld­­miivesszövetkezetek gazdasági ered. ményei azt mutatják, hogy a zöld­ségtermesztés a szövetkezeti tagok szempontjából igen előnyös és jelen­tősen növeli jövedelmüket. így pld. a pŕerovi (Ceský-Brod járás) egy­séges földmüvesszövetkezet egész évi termelési tervének elemzése azt mutatja, hogy a zöldségtermesztés­ben egy munkaegység értéke 53.15 korona bevételt jelent, a növény­­termesztés többi ágában pedig csu­pán 35.79 koronát. A zöldségfajták kötelező beadási normáinak javasolt szállítása még előnyösebbé teszi termesztésüket és a zöldségtermesztő EFSz-ek és egyénileg gazdálkodók jövedelmének további növekedésére vezet majd. Az olajosmagvak termesztésének fontos szerepe van abban, hogy biz­tosítsuk dolgozóink étolajjal és mü­­zsírrai való ellátását. А герое, a mák és egyéb olajosmagvak be­gyűjtési tervét nem teljesítjük fo­lyamatosan. Az olajosmagvakat mindez ideig a termesztők és a be­gyűjtési vállalatok között megkö­tött szerződések alapján vásárolták fel. A termelési szerződéseket — mák kivételével — az egész meny­­nyiségre kötötték meg, a termelési terv szerint. Ez nem biztosította eléggé a szövetkezeti tagok és egyé­nileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét. A felsorolt mezőgaz­dasági termények kötelező beadási normáinak javasolt leszállítása két­ségtelenül arra ösztönzi majd a pa­rasztokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a hozamok fokozására és ezzel megteremtsék a begyűjtési tervek teljesítésének kedvező felté­teleit. Annak érdekében, hogy a normák leszállítását szolgáló intéz­kedések ez irányban hathatós eszköz zé váljanak, a következő intézkedé­seket kell végrehajtanunk: A gabona és a burgonya be­adási kötelezettségét minden hek­tár szántóföld után kell megálla­pítani. A kalászosok keretében külön­­külön kell megállapítani a búza, a rozs, az árpa, a többi kalászos és hüvelyesek beadási kötelezett­ségét. A hüvelyesek beadási köte­lezettségét minden EFSz-nek és minden öt hektárnál nagyobb földterületen egyénileg gazdálkodó parasztnak meg kell állapítani. Mivel a rizstermesztés nálunk még a kezdet kezdetén tart, le kell mondani a rizs kötelező be­adásáról. A rizsföldek területét beszámítják a gabona beadási kötelezettségének megállapításá­nál szerepet játszó szántóföldbe és a rizsbeadást előnyös arányban be kell számítani a gabonabeadás teljesítésébe. Az ipari célokra felhasználandó , burgonya termesztésének és be­adásának biztosítására az egész beadás keretében nevezetesen meg kell állapítani a beadandó szesz­burgonya mennyiségét. Az újburgonya termesztésének előmozdítására és annak biztosí­tása érdekében, hogy minél előbb piacra kerüljön ez a burgonya­fajta, az újburgonyát előnyösen be kell számítani a burgonyabe­adási kötelezettség teljesítésébe, a kötelezettség teljesítése után pedig a gabonanemüek beadási kötelezettségébe. Az újburgonya beadását külön meg kell állapíta­ni az egész burgonyabeadási kö­telezettség keretében. A kőtelező zöldségbeadást szilárd beadási normák formájában kell megálla­pítani a bevetett vagy beültetett földterület nagysága alapján, mégpedig 14 alapvető zöldségfaj- I tában (saláta, kalarábé, karfiol, káposzta, hagyma, fokhagyma, salátauborka, elraknivaló uborka, paradicsom, zöldpaprika, sárga­répa, petrezselyem, zeller, fehér­káposzta). A többi zöldségfajta, különösen az iparilag feldolgozan­dó zöldségfajták beadását az ipa­ri üzemek és a termesztők között kötött szerződésekkel kell biztosí­tani. A tavaszi és nyári zöldség termesztésének támogatására és abból a célból, hogy a zöldség­­betakarítás idejét kibővítsék, elő­nyös átszámítási kulcs alapján kell beszámítani a tavaszi és nyá­ri zöldség beadását. A szőlő kötelező beadását szilárd beadási normák alapján kell meg­állapítani, a szőlöskert minden ára után, a szőlő termőképessége és tök A: kora szerint. Az olajosmagvak beadási köte­lezettségét szilárd beadási normá­val állapítjuk meg, mégpedig hek­táronként. Nevezetesen meg kell állapítani a termesztő beadási kötelezettsé­gét repcemagban, mákban, napra­forgómagban és szójában, a többi olajosmagvak beadási kötelezett­ségét pedig egységes normában kell megszabni, az egyes fajtákra való tekintet nélkül. ★ A szemesnövények és a burgonya a legfontosabb takarmányok közé tartoznak, amelyek termesztése meghatározza az állattenyésztés mé­reteit és fejlődési lehetőségeit. A beadási kötelezettség megállapításá­nál ezt a körülményt is tekintetbe kell venni. Az államnak feltétlenül szüksége van bizonyos takarmány­­menyiségre, hogy azt rossz termés idejére tartalékolja, továbbá fel­használja az állami sertéshizlaldák­ban és a vágómarhák hizlalására. Az állattenyésztés fejlődésének még hatékonyabb támogatása érde­kében a kormány nyilatkozatában irányelvül tűzte ki, hogy mindenek­előtt felülvizsgáljuk a takarmány­­gabona, a széna és a szalma köte­lező beadási normáit. Ezért a bur­gonya, a szemesnövények és a széna kötelező beadási normáinak javasolt csökkentését a következő alapelvek szerint kell végrehajtani: A szemesnövények kötelező be­adásának keretében mindenekelőtt csökkenteni kell a takarmánygabo­na beadási kötelezettségét, a javas­lat értelmében le kell szállítani a szénabeadás kötelezettségét és a szénabeadást az eddigihez hasonlóan a mezőgazdasági földterület minden hektára után kell megszabni. A jövőben megszüntetjük a szal­ma kötelező beadásának megállapí­tását. A hadsereg alakulatainak, az állami és közélet: szervezeteknek megengedjük, hogy a szalmát szer­ződés alapján vásárolják meg az EFSz-ektöl és az egyénileg gazdál­kodó parasztoktól a hivatalosan / A szövetkezetek mintaalapsza. báiyzatában megállapított méretű háztáji gazdaságok beadási kötele­zettségét hús esetében 25 százalék­kal, tojás esetében 20 százalékkal csökkentjük. A fenti számadatokból nyilván, való, hogy az egyseges földműves­­szövetkezetek beadási kötelezettsé­gének száza1 ékos csökkentése na. gyobb méretű, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Ez az el­járás helyes és megfelel a párt és a kormány politikájának, amelyet a

Next

/
Thumbnails
Contents