Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-03 / 1. szám
i 1954. január 3. fVfliiii-Földműi«« s A mezőgazdasági termékek begyűjtésének sikeres teljesítésére irányuló intézkedésekről 1954. évtől kezdve bizonyos intés kedéseket a kötelező beadások, vilamint a begyűjtési rendszer mef változtatására, mégpedig a köve;kezö elvek alapján: 1 ' Hagyja érvényben a köteles állami beadásoknak a mezőgazda sági termőföld, vagy szántóföll nagysága szerinti szilárd beadás normákon alapuló rendszerét, vala mint az ipari növények szállítás; tárgyában kötött kétoldali szerző dések megkötésének rendszeréi mint olyan módszert, amely alap jában véve bevált. 2. Az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók termelési kezdeménye, zésének támogatására, valamint г város és a falu közötti árucsere sokoldalú kibővítésének és ezzel a munkásosztály és a dolgozó pa rasztság szövetsége további megszilárdításának érdekében hajtsa végre a kötelező beadások normái nak. valamint az ipari növények termesztési szerződési tervének általános leszállítását. 3. Hogy kifejezésre jusson az egyes járások termelési feltételeinek ■ különbözősége és fokozzák a kerületi szervek felelősségét, álla pítsanak meg 1954 tői kezdve kerületi átlagnormákat az egyes mezőgazdasági termények beadására, mégpedig külön az EFSz-ek, külön a háztáji gazdálkodók és külön az egyénileg gazdálkodó parasztok ré szőre, gazdaságuk nagyságához mérten. 4. Szüntessék meg a kuláklistá! és a jövőben ne emeljék 10 szá zalékkal a fculákok beadási kötelezettségét. * Engedjék meg elvtársak, hogj most áttérjek az egyes intézkedő, sek taglalására és megindokoljarr az egyes javaslatokat. szeptemberi kormánynyilatkozat a következőkben fejez ki: „A kormány minden igyekezettel azon lesz, hogy a messzemenő támogatás alap. ján, a munkásosztály és a parasztság szövetsége megszilárdításának szellemében teljes mértékben biztosítsa a szövetkezeti nagytermelés zavartalan fejlődésének gazdasági előfeltételeit.” Az egységes földmüvesszövetke - zetek többsége manapság a munka megszervezésének és a közös termelési objektumok építésének időszakát éli. A kötelező beadások nor. máinak nagyobbarányú csökkentése lehetővé teszi számukra, hogy a termelés fokozásával igen gyorsan lényegesen nagyobb bevételeket érjenek el, és ezzel sikerrel végrehajthassák a beruházási építkezéseket, gyarapítsák a növénytermesztést és az állattenyésztést és ‘ ugyanakkor gyors ütemben növeljék a szövet, kezeti tagok jövedelmét. A kötelező beadási normák és в termelési szerződések tervének nagyobbarányú csökkentése az EFSz-ek esetében ezért azon intézkedések részét at - kotja, amelyekkel a kormány egységes föld műves szövetkezete ’ zavartalan és egyre sikeresebb fejlőlésének gazdasági előfeltételeit bizosítja. Ugyanilyen jellegű az az ntézkedés is, amely bevezeti a teríészetbeniekkel való fizetést a épállomás munkájáért. Az a tény, Dgy a gépállomás munkadíjának ■rmészetbeni szabványai 20 száza kkal lesznek alacsonyabbak az edgi készpénzfizetésen alapuló taráknál, további nagy előnyt jelent •"Sz einknek. Az EFSz ek - ’ö ben három alapvető mezögazda■ ri munkadíját fizetik majd köteöen természetben, mégpedig a i llyszántás, a középmélyszántás és kombájnaratás díját. A kedveznyes természetbeni fizetések előrit azonban az EFSz-ek csak ak к élvezhetik, ha a gépállomással ánéretü szerződést kötnek, hogy aégzett munkákért járó termésbeni díjazás a köteiezn gabona éiurgonyabeadásnak legalább öt sUlékát tegye ki. Azok az egysé földmű vessző vetkezetek, ame. ly a gépállomások munkáját csak ki-b mértékben vagy egyáltalábáiem használják, 10 százalékkal narbb mennyiségű gabona- és bunyabeadást kötelesek teljesiteiEzért az EFSz-eknek beadási közettségük jelentős csökkentése met is kifizetődik majd, hogy nafob mértékben vegyék igénybe gépállomások munkáját. Mind. ez egindokolja azt. hogy a lövő évrz egységes földmüvesszövetkezj kötelező beadási normáit nagb százalékarányban javasoljukökkenteni, mint az egyénileg gazeodó parasztok normáit. Ez még csak azt kell hozzá, fűzi hogy a kötelező beadások norriak általános csökkentése orszg átlagban történt és ez a osöktés nem lesz egyforma minden rületben, minden járásban, mincEFSz és minden gazdálkodó eseté Vannak olyan esetek, hogy az ic a járásban a különböző norm bevezetése során egyes EFSj vagy falvak beadási kötelezettje túlságosan alacsonyan állapiig meg, másrészt viszont vannayan EFSz-ek és községek, amely>eadási kötelezettsége sok. kai n>bb, mint az a termelési feltété alapján indokolt volna. Ezeke aránytalanságokat most kiküszjük. A js>it rendezés során tovább; ra is nyben marad az a fontos eltgy az egyénileg gazdái - kodó fztok esetében a kőtelező beadási-mák nagyságát fokozatosan ltjuk meg a gazdaság nagysájerint. Klement Gottwald elvtárs pártunk IX. kongreszszusán tte azt az elvet, hogy a nagyobfebbet adjanak be, mint a kicsi!1 az elv a jelen időszak ban is iyben marad Kifejezés re jutt^z egyes parasztok termelési eleinek különbözőségét és egytHrvényesíti az osztály szemponhelyes állásfoglalást, a paraszts egyes csoportjaival szemben. Fontoszkedés végül az is. hogy rerjk a III és IV típusú I EFSz-ekainak beadási kötele , zettségi üt, akik a mintaalap I szabályzói megszabott terje-Beszámolóm bevezető részében foglalkoztam azokkal az előnyök, kel, amelyeket a kőtelező beadásoknak a mezőgazdasági termőterület, illetve a szántóföld nagvsá gán alapuló szilárd normák szerinti megállapításának rendszere jelent. Noha az idén még nem érvényesültek mindazok a haladó mozzanatok, amelyeket ez a rendszer a mező gazdasági termelésbe és begyűjtésbe visz, a tapasztalatok azt bizo nyitják, hogy a beadások megá’.lapüásának e módszere telje? mértékben megfelel gazdasági életünk szükségleteinek és összhangban áll a szövetkezetek és parasztok érdekeivel is. Ezért helyes és szüksé ^ ges, hogy ezt a rendszert továbbfejlesszük és elmélyítsük. Ezzel közvetlenül összefügg az is, hogy szabályozzuk a mezőgazda sági termények kötelező beadásai, nak normáit. A kötelező, beadások eddig érvényes normáinak alapos felülvizsgálása , után országos méretben azt javasoljuk, hogy a normákat ez elmúlt évhez képest a következő százalék arányban csőkkentsük. VI) 5 •о д G c is X X <D 60 © á * & X vi) N Ctí 2 ‘0) ГО ТЗ «3 cď N >» bo cö eö M Ы * о ЬГ QЮ Gabona .... 31 14 Burgonya .... 32 22 Olajosmagvak együtt 33 19 Széna ................... 48 27 Zöldség összesen . 14 17 Szőlő.................... 25 13 Sertéshús . . . . 16 13 Egyéb hús . . • 20 16 *Tej........................ 26 — Tojás................... 42 14 Gyapjú ■ . • . • • 15 15 delmű háztáji gazdasággal rendelkeznek. Az egysége? földmüvesszövetke. • zetek építésének és megszilárdításának jelenlegi időszakában a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem a szövetkezeti tagok jövedelmének jelentős részét alkotja. A háztáji gazdaságban termeit mezőgazdasági termények javarészt a szövetke zeti tagok maguk fogyasztják el. A háztáji gazdálkodásból származó bevételek tehát abban az időszak, ban, amikor a szövetkezetek közös termelésüket építik fel, fontos hivatással bírnak, mivel lehetővé teszik, hogy nagyobb összegeket fordítsanak a közös alapokra, amelyekből biztosítják a társastermelés fejlődését, a közös szociális gondoskodást. Ezért a háztáji gazdálko. dást folytató szövetkezeti tagok beadási kötelezettségét már az idén jelentősen leszállították és csak helyeselhető, ha a fentebb felsorolt körülményekre való tekintettel tovább csökkentjük őket. ★ Most pedig térjünk rá közvetlenül a kőtelező beadási normák rendezéséről, valamint az egyes alapvető mezőgazdasági termények begyűjtéséről szóló javaslatra. A közellátás szempontjából fontos növényi termékek termesztésében és begyűjtésében fontos helyet foglal nak el a kenyérmagvak, a burgonya, ■ a zöldségfélék, valamint az ipari növények közül az olajosmagvak. A mezőgazdasági termelésnek és' a begyűjtésnek ezért biztosítania kell, hogy ezek a termények elegen dő mennyiségben álljanak rendelkezésünkre. Noha a gabonatermesztésben túlléptük a háború előtti hgktárhozamokat, és 1948-hoz képest az idén 20 százalékkal több gabonát gyűjtöttünk be, államunknak a készletek kiegészítésére évenként jelentős mennyiségű gabonát kell behoznia a Szovjetunióból és a népi demokratikus államokból. A kormány ezért j támogatja a gabona hektárhozamá- I nak növelésére irányuló igyekezete. 1 két és nagy jelentőséget tulajdonít. I a begyűjtési terv teljesítésének, küj Ionosén a közellátás szempontjából legértékesebb gabonafajtákban — búzában és rozsban. A gabonatermesztés támogatásá' ra ezéri a pénzreform után néhány, szorosára emeltük a gabonafajták begyűjtési alapárához fizetett pótlékot, amelyet kötelezettségen felüli beadás esetében fizetünk ki, mégpedig a Pótlék búza és sörárpa ese tében ötszörösére, rozs esetében négyszeresére, konzumborsó esetében hatszorosára, lencse esetében pedig kilencszeresére emelkedett. Aratás idején a kormány további intézkedéseket foganatosított és emelte egyes terményeknél a kötelezően beadott mennyiségért fizetett árat is egyes termények esetében Ezek az intézkedések jelentősen nö. vélték a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmét. Ez év október 30-ig a felemelt áron felvásárolt gabonáért a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak 130 millió koronával többet fizettek ki, mint tavaly. A beadási kötelezettségen belül felvásárolt gabonáért bevett összegek az egységes földmüvesszövetkezeteknél és egyénileg gazdálkodó parasztoknál az árszabályozások után összesen több mint 450 millió koronával múlják felül a multévi bevételt, ami az egységes földmüvesszóvetkezetek esetében minden egyes dolgozó szövetkezeti tag jövedelmének átlagos 490 koronás emelkedését jelenti. Mindezek az intézkedések nagy támogatást jelentettek egységes földmüvesszövetkezeteink és egyénileg gazdálkodó parasztjaink számára a gabonatermesztés kiszélesi. tésében. Mindazonáltal nem értünk el kielégítő eredményeket, különösen a hüvelyesek termesztésében és begyűjtésében és ugyancsak elégtelenül teljesítjük a többi gabonafajta, nevezetesen a kukorica begyűjtési tervét is. Azok közül a kalászosok közül, | amelyek termesztését most vezet- i iük be, a begyűjtés során nem tá. ! mogatjuk eléggé a rizs termesztéj sét. I A burgonyabegyüjtés évről-évre teljes egészében biztosítja piaci keresletünket. Hiányosságok tapasztalhatók azonban az étkezési burgonya minőségét tekintve, mivel azt fogyasztóink gyakran osztályozat. ianul, az egyes fajtákat összekeverve kapják. Ezenfelül nem fordítunk elég figyelmet arra, hogy élelmiszeriparunk számára megfelelő minőségű burgonyát termesszünk. Biztosítanunk kell a korai burgonya termesztését is, hogy megjavítsuk a dolgozók ellátását ezzel a burgonya, fajtával is. A zöldség termesztésében és begyűjtésében az Idén lényeges javulást értünk el, úgyhogy a piacot zavartalanul elláttuk a legfontosabb zöldségfajtákkal. A zöldség ára olyan, hogy a dolgozók széles rétegei megvásárolhatják és ezért a zöldség állandóan ott szerepel dől. gozóink étlapján. Ezt a tényt a zöldségfogyasztás állandó, évről évre tapasztalható emelkedése bizonyítja. Míg 1951-ben egy fogyasztóra 44.5 kg zöldség jutott, a fo. gyasztás 1953-ban fejenként 54.5 kilogrammra emelkedett. Noha fo-’ kozott mértékben kielégítjük a lakosság igényeit, nem állíthatjuk, hogy a zöldségellátás a legteljesebb rendben volna. Elsősorban mindez ideig nem sikerült úgy elosztanunk a termelést, hogy. a zöldségellátás az egész év folyamán egyenletes legyen. Ez a körülmény a begyűjtés évi hullámzásán figyelhető meg a legjobban. Ez év első öt hónapja alatt a zöldségbegyűjtés egész évi tervét 3 százalékra, júniustól augusztusig további 31 százalékra, szeptembertől novemberig pedig újabb 41 százalékra teljesitettük. Nem teljesitettük a begyűjtési tér. vet paradicsomban, hagymában és petrezselyemben. Egyes fogyatékosságokban, amelyek a piac zöldségellátásában jelentkeztek, egyaránt része van a begyűjtési és elosztóapparátusnak, amely nem mindig tudta rugalmasan megszervezni a zöldség begyűjtését és' folyamatos piacrajuttatását. A zöldségtermesztő egységes földmiivesszövetkezetek gazdasági ered. ményei azt mutatják, hogy a zöldségtermesztés a szövetkezeti tagok szempontjából igen előnyös és jelentősen növeli jövedelmüket. így pld. a pŕerovi (Ceský-Brod járás) egységes földmüvesszövetkezet egész évi termelési tervének elemzése azt mutatja, hogy a zöldségtermesztésben egy munkaegység értéke 53.15 korona bevételt jelent, a növénytermesztés többi ágában pedig csupán 35.79 koronát. A zöldségfajták kötelező beadási normáinak javasolt szállítása még előnyösebbé teszi termesztésüket és a zöldségtermesztő EFSz-ek és egyénileg gazdálkodók jövedelmének további növekedésére vezet majd. Az olajosmagvak termesztésének fontos szerepe van abban, hogy biztosítsuk dolgozóink étolajjal és müzsírrai való ellátását. А герое, a mák és egyéb olajosmagvak begyűjtési tervét nem teljesítjük folyamatosan. Az olajosmagvakat mindez ideig a termesztők és a begyűjtési vállalatok között megkötött szerződések alapján vásárolták fel. A termelési szerződéseket — mák kivételével — az egész menynyiségre kötötték meg, a termelési terv szerint. Ez nem biztosította eléggé a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét. A felsorolt mezőgazdasági termények kötelező beadási normáinak javasolt leszállítása kétségtelenül arra ösztönzi majd a parasztokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a hozamok fokozására és ezzel megteremtsék a begyűjtési tervek teljesítésének kedvező feltételeit. Annak érdekében, hogy a normák leszállítását szolgáló intézkedések ez irányban hathatós eszköz zé váljanak, a következő intézkedéseket kell végrehajtanunk: A gabona és a burgonya beadási kötelezettségét minden hektár szántóföld után kell megállapítani. A kalászosok keretében különkülön kell megállapítani a búza, a rozs, az árpa, a többi kalászos és hüvelyesek beadási kötelezettségét. A hüvelyesek beadási kötelezettségét minden EFSz-nek és minden öt hektárnál nagyobb földterületen egyénileg gazdálkodó parasztnak meg kell állapítani. Mivel a rizstermesztés nálunk még a kezdet kezdetén tart, le kell mondani a rizs kötelező beadásáról. A rizsföldek területét beszámítják a gabona beadási kötelezettségének megállapításánál szerepet játszó szántóföldbe és a rizsbeadást előnyös arányban be kell számítani a gabonabeadás teljesítésébe. Az ipari célokra felhasználandó , burgonya termesztésének és beadásának biztosítására az egész beadás keretében nevezetesen meg kell állapítani a beadandó szeszburgonya mennyiségét. Az újburgonya termesztésének előmozdítására és annak biztosítása érdekében, hogy minél előbb piacra kerüljön ez a burgonyafajta, az újburgonyát előnyösen be kell számítani a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésébe, a kötelezettség teljesítése után pedig a gabonanemüek beadási kötelezettségébe. Az újburgonya beadását külön meg kell állapítani az egész burgonyabeadási kötelezettség keretében. A kőtelező zöldségbeadást szilárd beadási normák formájában kell megállapítani a bevetett vagy beültetett földterület nagysága alapján, mégpedig 14 alapvető zöldségfaj- I tában (saláta, kalarábé, karfiol, káposzta, hagyma, fokhagyma, salátauborka, elraknivaló uborka, paradicsom, zöldpaprika, sárgarépa, petrezselyem, zeller, fehérkáposzta). A többi zöldségfajta, különösen az iparilag feldolgozandó zöldségfajták beadását az ipari üzemek és a termesztők között kötött szerződésekkel kell biztosítani. A tavaszi és nyári zöldség termesztésének támogatására és abból a célból, hogy a zöldségbetakarítás idejét kibővítsék, előnyös átszámítási kulcs alapján kell beszámítani a tavaszi és nyári zöldség beadását. A szőlő kötelező beadását szilárd beadási normák alapján kell megállapítani, a szőlöskert minden ára után, a szőlő termőképessége és tök A: kora szerint. Az olajosmagvak beadási kötelezettségét szilárd beadási normával állapítjuk meg, mégpedig hektáronként. Nevezetesen meg kell állapítani a termesztő beadási kötelezettségét repcemagban, mákban, napraforgómagban és szójában, a többi olajosmagvak beadási kötelezettségét pedig egységes normában kell megszabni, az egyes fajtákra való tekintet nélkül. ★ A szemesnövények és a burgonya a legfontosabb takarmányok közé tartoznak, amelyek termesztése meghatározza az állattenyésztés méreteit és fejlődési lehetőségeit. A beadási kötelezettség megállapításánál ezt a körülményt is tekintetbe kell venni. Az államnak feltétlenül szüksége van bizonyos takarmánymenyiségre, hogy azt rossz termés idejére tartalékolja, továbbá felhasználja az állami sertéshizlaldákban és a vágómarhák hizlalására. Az állattenyésztés fejlődésének még hatékonyabb támogatása érdekében a kormány nyilatkozatában irányelvül tűzte ki, hogy mindenekelőtt felülvizsgáljuk a takarmánygabona, a széna és a szalma kötelező beadási normáit. Ezért a burgonya, a szemesnövények és a széna kötelező beadási normáinak javasolt csökkentését a következő alapelvek szerint kell végrehajtani: A szemesnövények kötelező beadásának keretében mindenekelőtt csökkenteni kell a takarmánygabona beadási kötelezettségét, a javaslat értelmében le kell szállítani a szénabeadás kötelezettségét és a szénabeadást az eddigihez hasonlóan a mezőgazdasági földterület minden hektára után kell megszabni. A jövőben megszüntetjük a szalma kötelező beadásának megállapítását. A hadsereg alakulatainak, az állami és közélet: szervezeteknek megengedjük, hogy a szalmát szerződés alapján vásárolják meg az EFSz-ektöl és az egyénileg gazdálkodó parasztoktól a hivatalosan / A szövetkezetek mintaalapsza. báiyzatában megállapított méretű háztáji gazdaságok beadási kötelezettségét hús esetében 25 százalékkal, tojás esetében 20 százalékkal csökkentjük. A fenti számadatokból nyilván, való, hogy az egyseges földművesszövetkezetek beadási kötelezettségének száza1 ékos csökkentése na. gyobb méretű, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké. Ez az eljárás helyes és megfelel a párt és a kormány politikájának, amelyet a
