Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-04 / 14. szám

0 1954. április 4. Юй|)С9 Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért V. Široký miniszterelnök beszédéből a CsKP KB 1954. március 29-i teljes ülésén Beszéde elején Široký elvtárs hivat­kozott az 1953 szeptemhet 15-i kor­mányhatározatra, amely főbb pontjai­ban megjelölte köztársaságunk gazda­sága és kultúrája fejlesztésének irá­nyát. Ezzel kapcsolatban a következő­ket mondotta: A pári: és kormány felada­tul tűzték ki a munkásosztály, a dolgozó parasztok és a dol­gozó értelmiségiek életszínvonala gvoisabb emelkedésének biztosítását amit elsősorban az élelmiszerek es ipari termékek árának fokozatos csők kentését követő politika megvalósi­­tásaval továbbá a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével a fogyasztási cik kék termelésének növelésével, a fo­gyasztási cikkek minőségének meg­javításával. a termékfajták kibövité­­sével. a lakosságnak nyújtott szolgá­latok kiterjesztésével és minősegének javításával érünk el A párt és a kormány egyúttal megkövetelte, hogy a népgazdaság arányos fejlesztésének biztosításával, különösen az alapvető ágak fejlődésének meggyorsításává; továbbá a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás minden irányú fo­kozásával az egységes földművesszö­vetkezetek politikai és gazdasági meg­szilárdításáról való gondoskodás fo­kozásával, az egyénileg gazdálkodó kis- és középpaiasztok termelőmunkáját nak teljes támogatásával, végül pedig a munka termelékenységének, növelésé, ben, termelésünk és adminisztrációs munkáink gazdaságossátételébe^ meg tett lényeges haladással teremtsék meg e politika megvalósításához szükséges összes feltételeket- A párt és a kormány politikájának megvalósítása érdekében kifejtett tö­rekvésünk melyben a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer meg­szüntetése eredményeképpen kialakút helyzetre támaszkodunk, pozitív ered­ményekkel járt. A kiskereskedelmi árak 1953 októberében másodízben végrehajtott csökkentése négy és fél­­miliiárd korona évi átlagos megtaka­rítást eredményezett a lak >sságnak Ha ehhez hozzászámítjuk még az egyes árak decemberi csökkentésének következtében elért megtakarítást a lakosság összesen 4 milliárd 800 mil­lió koronát nyert. Široký elvtárs ezekután kihangsú­lyozta, hogy « párt már tavaly kijelen­tette, hogy 1954-ben is folytatja a kiskereskedelmi árak csökkentésének politikáját, majd így folytatta: Az ipari termelés további fejlesztése, a munka termelékenységének határozott növekedése és a termelési önköltségek csökkentése biztosította az állami kis­kereskedelmi árak 1954. április else­jei további csökkentésének legfőbb feltételeit. A KB elnökségének megbízásábó1 ezért megtárgyalás és jóváhagyás vé­gett a Központi Bizottság elé ter­jesztem az élelmiszerek és ipari cik­kek állami kiskereskedelmi árainak 1954 április elsején életbe lépő to­vábbi, harmadszori csökkentésére, egyes javítómunkák és szolgálatok díjazá­sának csökkentésére tett javaslatot. Az indítványozott harmadszori ár­­csökkentés terjedelmében felülmúlja az általunk eddig végrehajtott ár­­csökkentéseket. Több mint 53-000 tö­megszükségleti árufajtára terjed ki. Ennek eredményeképpen a lakosság évente aránylag 5 milliárd 600 millió koronát takarít meg a bevásárlások­nál. A javítómunkák és kommunális szolgálatok díjazásának csökkentése további évi 280 millió korona meg­takarítást eredményez a lakosságnak A szolgálatok árjegyzékének beveze­tése megteremti az elvégzett javító­munkák és szolgáitok helyes szám­lázásának feltételeit. Beszéde további részében Široký elv­­társ elemezte e javasolt árleszállítást Rámutatott arra, hogy ez az árleszál­lítás nagy jelentős íggel bír dolgozóink élet--'invonalának emeléeében, de még­sem ez az egyedüli út, amelyen né­pünk életszínvonalát emeljük. „A_ mull év októbere óta — mondotta Široký elvtárs — a további intézkedések egész sorát foganatosítottuk, mint például a nőtlen és gyermektelen nős alkalma­zottak béradójának csökkenését, rend­kívüli karácsonyi pótlékok kifizetését, a -«üádi pótlékok élvezőinek és hé­­’ á... kategóriába tartozó járadékélve­zőknek”. Ezután kiemelte, hogy idei költségvetésünk a kultúra, iskolaügy és az egészségügy fejlesztésére a multévihez viszonyítva 17 százalékkal irányoz elő többet. Kihangsúlyozta azt is, hogy az idén a lakásépítések is lé­nyegesen fokozódnak, majd így foly­tatta beszédét: Az új, harmadik árcsökkentést olyan helyzetben hajtjuk végre, mi­dőn állandóan növekszik a lakosság kereslete az összes árufajtáik iránt, amit pénzjövedelmének állandó emel kedése tesz lehetővé. Az ipán miyi kások átlagbére 1953. első negyedé­ben 1952. első negyedévéhez viszo nyitva 12.5 százalékkal növekedett, amihez hozzájárulnak a begyűjtés: árak emelése, a beadási kötelezett ségek csökkentése és a szövetkezeti dolgozók és az egyén deg gazdálkodó parasztok jövedelmét fokozó egyéb intézkedések. Široký elvtárs külön kiemelte: Ezekben az eredményekben meg­nyilvánul testvéri együttműködésünk jótékony hatása a Szovjetunióval, a Szovjetunió támogatása és önzetlen segítsége szocialista országépítésünk valamennyi szakaszán, valamint a demokratikus tábor országaival foly­tatott politikai és gazdasági Együtt­működésünk. majd beszédét így folytette: Jelentős tény, hogy múlt év szép tembere óta már másodízben lénye­gesen csökkentjük az árucikkek kis­kereskedelmi árait és ilymódon nö­veljük a dolgozók reálbérét és a ko­rona vásárlóerejét. Ennek ellenére nem szabad eltitkolnunk, hogy még nagyon elégtelenül tudjuk felhasz nálni a szocialista rendszer előnyeit. ■ hogy nagyon elégtelenül tudjuk moz­gósítani a gazdaság fejlesztésére azokat a nagy tartalékokat, ame­lyeket a termelési eszközök szocia­lista tulajdona nyújt nekünk. Ezért a nagyszabású árcsökkentésre tett javaslat nem tehet bennünket elége dettekké és nem is szabad, hogy önelégültséggel töltsön el bennünket mintha minden a legnagyobb rend ben volna. Ellenkezőleg, teljes nyílt­sággal ki kell jelentenünk, hogy na­gyon komoly hiányosságok merül­nek fel a párt és a kormány határo­zataiból eredő feladatok teljesítésé­ben és hogy a legerőteljesebben és hatékonyan küzdenünk kell e hiá­nyosságok ellen. A termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és mindenütt másutt a munka ter­melékenységének növelésével, az ön­költségek csökkentésével és a pénz ügyi fegyelemmel rendesen biztosi tani kell az árcsökkentést a maga indítványozott terjedelmében. Egy­úttal meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy tovább folytat­­j hassuk az életszínvonal emelésére , irányuló politikánkat. Mcggyőzödé- I sünk, hogy az egész párt megérti mi a fontos és tudni fogja mozgósí­tani a dolgozók képességeit és alko tóerejét gazdasági é<- kulturális or­szágépítésünk sürgős feladatainak teljesítésére. A legkomolyabb hiányosságok a mezőgazdasági termelés szakaszán mutatkoznak. Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben fejlődésében nagyon lema­radt az ipar hatalmas fejlődése mö­gött, hanem különösen azért, mert a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés alacsony színvo­nala azzal jár, hogy a kész ételek, haltermékek (konzervek) kivételével nem tudtuk javasolni a mészárszéki hús és hústermékek árának csők kentését. Tegyük fel a kérdést, teremtőd­nek-e feltételek a mezőgazdaság5 ‘ermelés növelésére és milyenek azok. A KB elnöksége azon a néze­ten van, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában, különösen né­pünk életszínvonala állandó növeke 'ésének biztosításával kapcsolatban, a mezőgazdasági termlés gazdasá gunk egyik kulcsfontosságú kérdése A KB elnöksége azon a nézeten van, hog\ még a Központi Bizottság december ülése után sem teremtet ték meg a mezógaz'’ sógi termeiéi alapvető fordulatának előfeltételeit. A mezőgazdasági termelés állapota, továbbra sem nem kielégítő. En nek oka abban keresendő, hogy nem állott be lényeges változás a földművelésügyi minisztérium sok vezető munkatársának a mezőgaz­dasági termelés alapvető feladatai­val szemben tanúsított magatartá­­ban. A mezőgazdasági termelés támo­gatására tett nagyszabású párt- és kormányintézkedéseknek hatékony eszközzé kellett volna válniok a föld­művelésügyi minisztérium és a nem­zeti bizottságok kezében a mezőgaz­dasági termelés állandó növelésének biztosítására. A mezőgazdasági dol­gozókat azonban nem irányították egyöntetűen és harcos elszántsággal a termelési feladatok megoldására, a hektárhozamok növelésére és a marhaállomány hasznosságának fo­kozására, ami az állami gazdaságok, az egységes földmüvesszövetkezetek és az egész mezőgazdaság jövedel­mezősége fokozásának legfőbb esz­köze. A legutóbbi időben különféle össze­függésben sokszor hangsúlyozták a mezőgazdasági termelés növelésének szükségét. Főleg a Központi Bizott­ság múlt év decemberi ülése foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Ennek el­lenére nem tudtunk megszabadulni a mezőgazdasági termelés sürgős fel­adatainak megoldásában mutatkozó felületességtől és formaiasságtól. nem tudtuk levetni a mezőgazdasá­gunk fejlesztésének ilyen égetően sürgős kérdésével szemben tanúsí­tott, lényegében opportunista és passzív magatartást. Lényegében ezért tettek keveset a gép- és trak­torállomások munkájának lényeges megjavítására és ellátására állandó szakmunkásokkal, az állami gazda­ságok munkájának lényeges megja­vítására, a szükséges mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek leszállításá­ra, a takarmányfélék biztosítására és a marhaállomány jó áttelelteté­­sére, egyúttal hasznosságának és tejhozamának növelésére sem tet­tünk hatékony intézkedéseket. Meg­fontolandó körülmény, hogy a föld­művelésügyi minisztérium a mai na­pig sem terjesztette elő a mezőgaz­daság gépesítésének hosszú időre vo­natkozó tervét, nem állította össze a gépipari minisztérium konkrét kö­vetelményeit, hogy idejében és ren desen előkészíthesse a kellő gépfaj­ták termelését. A földművelésügyi minisztérium nem gondoskodott ki­elégítően arról, hogy a vegyiipart a műtrágyatermelés összes lehetősé­geinek felhasználására utasitsa. Meg kell mondanunk, hogy az Állami Tervhivatal az 1954. évi tervben kü­lönösen a gépesítés terén nem biz­tosította a mezőgazdasági termelés számos komoly kérdésének megoldá sát. A mezőgazdasági termelés legfon­tosabb idényének közepén vagyunk, amely eldönti az idei termést. Az 1953-as év száraz őszi hónapjai és az idei nagyon kedvezőtlen tél kü­lönösen felelősségteljes feladatokat rónak a földművelésügyi miniszté rium és az összes fokú nemzeti bi zottságok munkájára, hogy biztosít sák a tervezett minimális hozamokat és a marhaállomány tervezett hasz­nosságát. Eddig azonban az a helyzet, hogy az 1953—54. évre betervezett vetési területből eddig több mint százezer hektár föld megművelését nem biztosították. Az a helyzet, hogy kevés figyelmet fordítanak a kemény tél okozta károk követkéz, menyeinek kiküszöbölésére. Az a helyzet, hogy nem fordítanak elég figyelmet az állattenyésztés megja. vitására és növelésére. Az állattenyésztés számos sür gös kérdése közül a Központi Bi­­zottság figyelmét a szocialista szék tor sertéshústermelésének kérdésére akarjuk felhívni, amely nagyban be folyásolja a dolgozók húsellátásának úztosítását és megjavítását, j Hasonlóképpen komoly niányossá gok mutatkoznak az egységes föld müve sszövetkezetek állattenyésztésé ben is. Itt sem történt lényeges ja 1 vulás, noha nagyszájúban vannak i olyan EFSz.ek, amelyek helyesen megértették feladatuk fontosságát és jelentősen emelték a sertéste­nyésztés színvonalát. A mező gazdasági dolgozók takarmány­­hiányra hivatkoznak. Ismert tény azonban, hogy a lédús és tártál masabb takarmányfélék termése 1953-ban jobb volt mint 1952-ben. Figyeljünk fel tehát arra, hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal. A földművelésügyi minisztérium uta­sításai szerint minden kilogramm élősúly után 5.8 kg zabegység*t kell felhasználni. A valóságban azonban minden kilogramm élösú lyú sertéshús kitermelésére 6.67 kg zabegységet, tehát 15 százalékkal többet használnak fel. A javulás je­lei mégsem mutatkoznak. Amint látjuk, a dolog nemcsak a takar­­rnányhiányon, hanem a takarmány, nyal való rendes és célszerű gazdái kodáson, a takarmányfélék jól meg­gondolt és felelősségteljes szétosz­tásán, helyes összetételű takar­mányféléknek a hiz'aldákba való rendszeres Szállításának oiztositá sán múlik. A mai helyzetben érthe­tetlen, hogy sem a haladó takar mányozási technika nem érvényé sülhet, sem a szocialista munkaver seny fejlesztése nem tudja kellőkép­ben támogatni etetőink törekvését a nagyobbfokú hasznosság elérésére. Nem kielégítő és nem konkrét az a törekvés hogy az egységes föld­müvesszövetkezetek saját takar­mányalapot biztosítsanak. Ezért van ma jelentős hiány a hústermelésben ť’gy vélem hogy a Központi Bízott Ságnak joga van elvárni az állami gazdaságok és a földművelésügyi igazgatás dolgozóitól, hogy nyom. ban gyökeres javulást érjenek el ezen a fontos szakaszon. A mezőgazdasági termelés ko­moly hiányossága a fajállatok te­nyésztése és nevelése. A földmüve iésügyi minisztérium nem fordít kel. lő figyelmet erre a szakaszra és nem oldja meg következetesen az egyes területek jónr.nflségü szarvasmarha és sertésszükségietét. Államunk ban jó szarvasmarha, sertés, bárány és baromfifajtákat tenyész­tünk. Fontos e fajállatok és föld műveseink áliattenyésztési tapasz­talatainak felhasználása a fajte­nyésztési munka helyes irányításá­ra, további gyarapítására és elter jesztésére egész állattenyésztésünk­ben. A jó termelési feltételek és a ter­melők tapasztalatai ellenére, ma olyan helyzetben vagyunk, hogy nem bírjuk jőminöségű szemestakarmá nyokkal, főleg füvestakarmányokkal és egyéb takarmányfélékkel fedezni mezőgazdaságunk keresletét. A föld művelésügyi minisztérium na gyobb figyelmet szenteljen ennek a szakasznak, hogy a mezőgazdaság igényeit necsak fedezni tudjuk, ha­nem a kellő tartalékokat is biztosít hassuk. A tavaszi munkákat illetően azt hiszem, hogy a párt Központi Bi­zottságának komolyan fel kell hív­nia a földművelésügyi minisztérium és mindep mezőgazdasági dolgozó figyelmét arra, hogy teljes poli­tikai felelősség hárul rájuk: 1. az egész tervezett mezőgazda, sági terület rendes megművelésé­ért; 2. a tavaszi mezőgazdasági mun­kák jó és agrotechnikai határidő ben való elvégzéséért. A mezőgazdaság általános helyze­tére való tekintettel a Központi Bi­zottság elnöksége arra a következ­tetésre jutott, hogy két. három évre szóló rövidlejáratú tervet kell ki­dolgoznia, amely a mezőgazdasági termelés állandó és tartós növelé­sének biztosítására irányuló intéz­kedéseik összességét tartalmazná. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezek nek az intézkedéseknek főleg az alábbi kérdések megoldására kell ’onatkozniok: 1. A szátó és más mezőgazdasági földek rendes megművelésének és Kihasználásának biztosítása. A föld alapvető fontosságú termelő eszköz, csehszlovák viszonylatban annál fon­tosabb, mert korlátozott terjedelem­ben áll rendelkezésre. Azon a né­zeten vagyunk, hogy ezt az alapvető kérdést meg lehet oldani, sőt vég­legesen megoldani, mivel éppen most térünk át az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Ennek ellenére nincs pontos áttekintésünk erről az alapvető termelő eszközről. A föld nyilvántartása, főleg a föld­­használat változásainak nyilvántar­tása, eddig megbízhatatlan és az igazi állapotot a fennálló adatok alapján csak nagyon nehezen és nagy fáradsággal lehet megállapíta­ni. Még kevésbbé van rendesen meg­szervezve a földek kihasználásáról és megműveléséről való gondosko­dás. A falvakon a szövetkezeti moz­galommal, a mezsgyék felszántásá­­va) és tagosításával kapcsolatos nagy változások, a kulákok szabo­tázs kísérletei következtében, főként a miatt, hogy megkísérelték a fői­etek eltitkolását, a vetési terv be nem tartását, ami jelentős változá­sokat okoz a földhasználatban. Az elégtelen gondoskodás erről a kér­désről azt a következményt vonja maga után, hogy a szántó- és me­zőgazdasági földek fejlődéséről szó­ló statisztikai adatok szerint össz­területük komolyan csökken, hogy a szántóföldiek hektárjainak ezreit ma nem művelik meg. E földek ki­használásában és rendes megműve­lésében jogosan látok fontos kész tartalékot a gabona és takarmány­termelés jelentős fokozására. Valamikor a kapitalizmus alatt a falut a „földéhség“ jellemezte, a földért magas bért fizettek, minden darabka földért kemény harcot vív­tak. Ez a kisparasztok nyomorának és vigasztalan szociális helyzetének egyenes következménye volt. Ez azonban gyökeresen megváltozott. A falvakon nincs többé nyomor és mindenütt elég a munkalehetőség. Ezért már nem fordítanak olyan gondot minden egyes földdarab meg­művelésére. fis a mi mezőgazdasági igazgatásunk túlságosan könnyel­műen megengedi, hogy a megműve­lésre alkalmas földeket parlagon hagyják. Ezért cl kell vámunk, hogy a mezőgazdasági igazgatás ennek az állapotnak erélyesen véget vet és konkrét Intézkedések javasla­tát dolgozza ki minden parlagon he­verő és kihasználatlan föld rendes megművelésének és kihasználásának biztosítására. Elvárjuk, hogy gyöke­resen megváltozik a nemzeti bizott­ságok állásfoglalása is és hatható­san gondoskodnak földkészletük jó karbantartásáról és gyarapításá­ról. 2. A fokozott gépesítés és felépí­tés biztosítása. A múlt év okt. óta fokozódtak a mezőgazdaság számára juttatott traktorszállitmányok. E szállítmányok hatásosságát azon­ban jelentősen gyengítette az, hogy nem termeltek és nem szállítottak sok pótalkatrészt, egyrészt a föld­művelésügyi minisztérium; másrészt a gépipari minisztérium hibájából. Nem szállítottak kultivációs gépe­ket és vontató szerszámokat sem és így mindaddig nem érünk e] lénye­gesebb haladást a fáradságos munkák gépesítésében a kapásnövényeknél és a műszaki növények ápolásánál. Ekeket a szállításokat nem biztosí­tották még az 1954-es évre sem és a tavaszi munkákhoz a mezőgaz­daság nem kap meg számos olyan gépet, amelyet a terv szerint meg­­kellett volna kapnia. Nem kétséges, hogy gépiparunk a mezőgazdaság­nak minden fajtájú magasminőségü gépeket képes szállítani. Továbbra is komoly hiányosságok állanak fenn a gépek kihasználásában, kar­bantartásában, a pótalkatrészek ter­melésében és juttatásuk megszerve­zésében. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a hiányosságok a gépe­sítés feladatainak teljesítésében kedvezőtlenül visszatükröződnek a mezőgazdasági termelésben és ezért annál nagyobb figyelmet kel] szen­telni a mezei munkáknak a rendel­kezésre álló eszközökkel való jómi­­nöségü elvégzésére. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents