Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-04 / 14. szám

0

1954. április 4.

Юй|)С9

Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért

V. Široký miniszterelnök beszédéből a CsKP KB 1954. március 29-i teljes ülésén

Beszéde elején Široký elvtárs hivatkozott az 1953 szeptemhet 15-i kormányhatározatra, amely főbb pontjaiban megjelölte köztársaságunk gazdasága és kultúrája fejlesztésének irányát. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta:

A pári: és kormány feladatul tűzték ki a munkásosztály, a dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiségiek életszínvonala gvoisabb emelkedésének biztosítását amit elsősorban az élelmiszerek es ipari termékek árának fokozatos csők kentését követő politika megvalósitásaval továbbá a mezőgazdasági termelés fejlesztésével a fogyasztási cik kék termelésének növelésével, a fogyasztási cikkek minőségének megjavításával. a termékfajták kibövitésével. a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiterjesztésével és minősegének javításával érünk el A párt és a kormány egyúttal megkövetelte, hogy a népgazdaság arányos fejlesztésének biztosításával, különösen az alapvető ágak fejlődésének meggyorsításává; továbbá a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás minden irányú fokozásával az egységes földművesszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáról való gondoskodás fokozásával, az egyénileg gazdálkodó kis- és középpaiasztok termelőmunkáját nak teljes támogatásával, végül pedig a munka termelékenységének, növelésé, ben, termelésünk és adminisztrációs munkáink gazdaságossátételébe^ meg tett lényeges haladással teremtsék meg e politika megvalósításához szükséges összes feltételeket- A párt és a kormány politikájának megvalósítása érdekében kifejtett törekvésünk melyben a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése eredményeképpen kialakút helyzetre támaszkodunk, pozitív eredményekkel járt. A kiskereskedelmi árak 1953 októberében másodízben végrehajtott csökkentése négy és félmiliiárd korona évi átlagos megtakarítást eredményezett a lak >sságnak Ha ehhez hozzászámítjuk még az egyes árak decemberi csökkentésének következtében elért megtakarítást a lakosság összesen 4 milliárd 800 millió koronát nyert.

Široký elvtárs ezekután kihangsúlyozta, hogy « párt már tavaly kijelentette, hogy 1954-ben is folytatja a kiskereskedelmi árak csökkentésének politikáját, majd így folytatta:

Az ipari termelés további fejlesztése, a munka termelékenységének határozott növekedése és a termelési önköltségek csökkentése biztosította az állami kiskereskedelmi árak 1954. április elsejei további csökkentésének legfőbb feltételeit.

A KB elnökségének megbízásábó1 ezért megtárgyalás és jóváhagyás végett a Központi Bizottság elé terjesztem az élelmiszerek és ipari cikkek állami kiskereskedelmi árainak 1954 április elsején életbe lépő további, harmadszori csökkentésére, egyes javítómunkák és szolgálatok díjazásának csökkentésére tett javaslatot.

Az indítványozott harmadszori árcsökkentés terjedelmében felülmúlja az általunk eddig végrehajtott árcsökkentéseket. Több mint 53-000 tömegszükségleti árufajtára terjed ki. Ennek eredményeképpen a lakosság évente aránylag 5 milliárd 600 millió koronát takarít meg a bevásárlásoknál. A javítómunkák és kommunális szolgálatok díjazásának csökkentése további évi 280 millió korona megtakarítást eredményez a lakosságnak A szolgálatok árjegyzékének bevezetése megteremti az elvégzett javítómunkák és szolgáitok helyes számlázásának feltételeit.

Beszéde további részében Široký elvtárs elemezte e javasolt árleszállítást Rámutatott arra, hogy ez az árleszállítás nagy jelentős íggel bír dolgozóink élet--'invonalának emeléeében, de mégsem ez az egyedüli út, amelyen népünk életszínvonalát emeljük. „A_ mull év októbere óta — mondotta Široký elvtárs — a további intézkedések egész sorát foganatosítottuk, mint például a nőtlen és gyermektelen nős alkalmazottak béradójának csökkenését, rendkívüli karácsonyi pótlékok kifizetését, a -«üádi pótlékok élvezőinek és hé’ á... kategóriába tartozó járadékélvezőknek”. Ezután kiemelte, hogy idei költségvetésünk a kultúra, iskolaügy és az egészségügy fejlesztésére a multévihez viszonyítva 17 százalékkal irányoz elő többet. Kihangsúlyozta azt is, hogy az idén a lakásépítések is lényegesen fokozódnak, majd így folytatta beszédét:

Az új, harmadik árcsökkentést olyan helyzetben hajtjuk végre, midőn állandóan növekszik a lakosság kereslete az összes árufajtáik iránt, amit pénzjövedelmének állandó emel kedése tesz lehetővé. Az ipán miyi kások átlagbére 1953. első negyedében 1952. első negyedévéhez viszo nyitva 12.5 százalékkal növekedett, amihez hozzájárulnak a begyűjtés: árak emelése, a beadási kötelezett ségek csökkentése és a szövetkezeti dolgozók és az egyén deg gazdálkodó parasztok jövedelmét fokozó egyéb intézkedések.

Široký elvtárs külön kiemelte:

Ezekben az eredményekben megnyilvánul testvéri együttműködésünk jótékony hatása a Szovjetunióval, a Szovjetunió támogatása és önzetlen segítsége szocialista országépítésünk valamennyi szakaszán, valamint a demokratikus tábor országaival folytatott politikai és gazdasági Együttműködésünk.

majd beszédét így folytette:

Jelentős tény, hogy múlt év szép tembere óta már másodízben lényegesen csökkentjük az árucikkek kiskereskedelmi árait és ilymódon növeljük a dolgozók reálbérét és a korona vásárlóerejét. Ennek ellenére nem szabad eltitkolnunk, hogy még nagyon elégtelenül tudjuk felhasz nálni a szocialista rendszer előnyeit. ■ hogy nagyon elégtelenül tudjuk mozgósítani a gazdaság fejlesztésére azokat a nagy tartalékokat, amelyeket a termelési eszközök szocialista tulajdona nyújt nekünk. Ezért a nagyszabású árcsökkentésre tett javaslat nem tehet bennünket elége dettekké és nem is szabad, hogy önelégültséggel töltsön el bennünket mintha minden a legnagyobb rend ben volna. Ellenkezőleg, teljes nyíltsággal ki kell jelentenünk, hogy nagyon komoly hiányosságok merülnek fel a párt és a kormány határozataiból eredő feladatok teljesítésében és hogy a legerőteljesebben és hatékonyan küzdenünk kell e hiányosságok ellen. A termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és mindenütt másutt a munka termelékenységének növelésével, az önköltségek csökkentésével és a pénz ügyi fegyelemmel rendesen biztosi tani kell az árcsökkentést a maga indítványozott terjedelmében. Egyúttal meg kell teremtenünk annak előfeltételeit, hogy tovább folytatj hassuk az életszínvonal emelésére , irányuló politikánkat. Mcggyőzödé- I sünk, hogy az egész párt megérti mi a fontos és tudni fogja mozgósítani a dolgozók képességeit és alko tóerejét gazdasági é<- kulturális országépítésünk sürgős feladatainak teljesítésére.

A legkomolyabb hiányosságok a mezőgazdasági termelés szakaszán mutatkoznak. Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben fejlődésében nagyon lemaradt az ipar hatalmas fejlődése mögött, hanem különösen azért, mert a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés alacsony színvonala azzal jár, hogy a kész ételek, haltermékek (konzervek) kivételével nem tudtuk javasolni a mészárszéki hús és hústermékek árának csők kentését.

Tegyük fel a kérdést, teremtődnek-e feltételek a mezőgazdaság5 ‘ermelés növelésére és milyenek azok. A KB elnöksége azon a nézeten van, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában, különösen népünk életszínvonala állandó növeke 'ésének biztosításával kapcsolatban, a mezőgazdasági termlés gazdasá gunk egyik kulcsfontosságú kérdése A KB elnöksége azon a nézeten van, hog\ még a Központi Bizottság december ülése után sem teremtet ték meg a mezógaz'’ sógi termeiéi alapvető fordulatának előfeltételeit.

A mezőgazdasági termelés állapota, továbbra sem nem kielégítő. En nek oka abban keresendő, hogy nem állott be lényeges változás a földművelésügyi minisztérium sok vezető munkatársának a mezőgazdasági termelés alapvető feladataival szemben tanúsított magatartában.

A mezőgazdasági termelés támogatására tett nagyszabású párt- és kormányintézkedéseknek hatékony eszközzé kellett volna válniok a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok kezében a mezőgazdasági termelés állandó növelésének biztosítására. A mezőgazdasági dolgozókat azonban nem irányították egyöntetűen és harcos elszántsággal a termelési feladatok megoldására, a hektárhozamok növelésére és a marhaállomány hasznosságának fokozására, ami az állami gazdaságok, az egységes földmüvesszövetkezetek és az egész mezőgazdaság jövedelmezősége fokozásának legfőbb eszköze.

A legutóbbi időben különféle összefüggésben sokszor hangsúlyozták a mezőgazdasági termelés növelésének szükségét. Főleg a Központi Bizottság múlt év decemberi ülése foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ennek ellenére nem tudtunk megszabadulni a mezőgazdasági termelés sürgős feladatainak megoldásában mutatkozó felületességtől és formaiasságtól. nem tudtuk levetni a mezőgazdaságunk fejlesztésének ilyen égetően sürgős kérdésével szemben tanúsított, lényegében opportunista és passzív magatartást. Lényegében ezért tettek keveset a gép- és traktorállomások munkájának lényeges megjavítására és ellátására állandó szakmunkásokkal, az állami gazdaságok munkájának lényeges megjavítására, a szükséges mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek leszállítására, a takarmányfélék biztosítására és a marhaállomány jó átteleltetésére, egyúttal hasznosságának és tejhozamának növelésére sem tettünk hatékony intézkedéseket. Megfontolandó körülmény, hogy a földművelésügyi minisztérium a mai napig sem terjesztette elő a mezőgazdaság gépesítésének hosszú időre vonatkozó tervét, nem állította össze a gépipari minisztérium konkrét követelményeit, hogy idejében és ren desen előkészíthesse a kellő gépfajták termelését. A földművelésügyi minisztérium nem gondoskodott kielégítően arról, hogy a vegyiipart a műtrágyatermelés összes lehetőségeinek felhasználására utasitsa. Meg kell mondanunk, hogy az Állami Tervhivatal az 1954. évi tervben különösen a gépesítés terén nem biztosította a mezőgazdasági termelés számos komoly kérdésének megoldá sát.

A mezőgazdasági termelés legfontosabb idényének közepén vagyunk, amely eldönti az idei termést. Az 1953-as év száraz őszi hónapjai és az idei nagyon kedvezőtlen tél különösen felelősségteljes feladatokat rónak a földművelésügyi miniszté rium és az összes fokú nemzeti bi zottságok munkájára, hogy biztosít sák a tervezett minimális hozamokat és a marhaállomány tervezett hasznosságát.

Eddig azonban az a helyzet, hogy az 1953—54. évre betervezett vetési területből eddig több mint százezer hektár föld megművelését nem biztosították. Az a helyzet, hogy kevés figyelmet fordítanak a kemény tél okozta károk követkéz, menyeinek kiküszöbölésére. Az a helyzet, hogy nem fordítanak elég figyelmet az állattenyésztés megja. vitására és növelésére.

Az állattenyésztés számos sür gös kérdése közül a Központi Bizottság figyelmét a szocialista szék tor sertéshústermelésének kérdésére akarjuk felhívni, amely nagyban be folyásolja a dolgozók húsellátásának úztosítását és megjavítását, j Hasonlóképpen komoly niányossá gok mutatkoznak az egységes föld müve sszövetkezetek állattenyésztésé ben is. Itt sem történt lényeges ja 1 vulás, noha nagyszájúban vannak i

olyan EFSz.ek, amelyek helyesen megértették feladatuk fontosságát és jelentősen emelték a sertéstenyésztés színvonalát. A mező gazdasági dolgozók takarmányhiányra hivatkoznak. Ismert tény azonban, hogy a lédús és tártál masabb takarmányfélék termése 1953-ban jobb volt mint 1952-ben. Figyeljünk fel tehát arra, hogyan gazdálkodnak a takarmánnyal. A földművelésügyi minisztérium utasításai szerint minden kilogramm élősúly után 5.8 kg zabegység*t kell felhasználni. A valóságban azonban minden kilogramm élösú lyú sertéshús kitermelésére 6.67 kg zabegységet, tehát 15 százalékkal többet használnak fel. A javulás jelei mégsem mutatkoznak. Amint látjuk, a dolog nemcsak a takarrnányhiányon, hanem a takarmány, nyal való rendes és célszerű gazdái kodáson, a takarmányfélék jól meggondolt és felelősségteljes szétosztásán, helyes összetételű takarmányféléknek a hiz'aldákba való rendszeres Szállításának oiztositá sán múlik. A mai helyzetben érthetetlen, hogy sem a haladó takar mányozási technika nem érvényé sülhet, sem a szocialista munkaver seny fejlesztése nem tudja kellőképben támogatni etetőink törekvését a nagyobbfokú hasznosság elérésére. Nem kielégítő és nem konkrét az a törekvés hogy az egységes földmüvesszövetkezetek saját takarmányalapot biztosítsanak. Ezért van ma jelentős hiány a hústermelésben ť’gy vélem hogy a Központi Bízott Ságnak joga van elvárni az állami gazdaságok és a földművelésügyi igazgatás dolgozóitól, hogy nyom. ban gyökeres javulást érjenek el ezen a fontos szakaszon.

A mezőgazdasági termelés komoly hiányossága a fajállatok tenyésztése és nevelése. A földmüve iésügyi minisztérium nem fordít kel. lő figyelmet erre a szakaszra és nem oldja meg következetesen az egyes területek jónr.nflségü szarvasmarha és sertésszükségietét. Államunk ban jó szarvasmarha, sertés, bárány és baromfifajtákat tenyésztünk. Fontos e fajállatok és föld műveseink áliattenyésztési tapasztalatainak felhasználása a fajtenyésztési munka helyes irányítására, további gyarapítására és elter jesztésére egész állattenyésztésünkben.

A jó termelési feltételek és a termelők tapasztalatai ellenére, ma olyan helyzetben vagyunk, hogy nem bírjuk jőminöségű szemestakarmá nyokkal, főleg füvestakarmányokkal és egyéb takarmányfélékkel fedezni mezőgazdaságunk keresletét. A föld művelésügyi minisztérium na gyobb figyelmet szenteljen ennek a szakasznak, hogy a mezőgazdaság igényeit necsak fedezni tudjuk, hanem a kellő tartalékokat is biztosít hassuk.

A tavaszi munkákat illetően azt hiszem, hogy a párt Központi Bizottságának komolyan fel kell hívnia a földművelésügyi minisztérium és mindep mezőgazdasági dolgozó figyelmét arra, hogy teljes politikai felelősség hárul rájuk:

1. az egész tervezett mezőgazda, sági terület rendes megműveléséért;

2. a tavaszi mezőgazdasági munkák jó és agrotechnikai határidő ben való elvégzéséért.

A mezőgazdaság általános helyzetére való tekintettel a Központi Bizottság elnöksége arra a következtetésre jutott, hogy két. három évre szóló rövidlejáratú tervet kell kidolgoznia, amely a mezőgazdasági termelés állandó és tartós növelésének biztosítására irányuló intézkedéseik összességét tartalmazná. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezek nek az intézkedéseknek főleg az alábbi kérdések megoldására kell ’onatkozniok:

1. A szátó és más mezőgazdasági földek rendes megművelésének és Kihasználásának biztosítása. A föld alapvető fontosságú termelő eszköz,

csehszlovák viszonylatban annál fontosabb, mert korlátozott terjedelemben áll rendelkezésre. Azon a nézeten vagyunk, hogy ezt az alapvető kérdést meg lehet oldani, sőt véglegesen megoldani, mivel éppen most térünk át az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Ennek ellenére nincs pontos áttekintésünk erről az alapvető termelő eszközről. A föld nyilvántartása, főleg a földhasználat változásainak nyilvántartása, eddig megbízhatatlan és az igazi állapotot a fennálló adatok alapján csak nagyon nehezen és nagy fáradsággal lehet megállapítani. Még kevésbbé van rendesen megszervezve a földek kihasználásáról és megműveléséről való gondoskodás. A falvakon a szövetkezeti mozgalommal, a mezsgyék felszántásáva) és tagosításával kapcsolatos nagy változások, a kulákok szabotázs kísérletei következtében, főként a miatt, hogy megkísérelték a főietek eltitkolását, a vetési terv be nem tartását, ami jelentős változásokat okoz a földhasználatban. Az elégtelen gondoskodás erről a kérdésről azt a következményt vonja maga után, hogy a szántó- és mezőgazdasági földek fejlődéséről szóló statisztikai adatok szerint összterületük komolyan csökken, hogy a szántóföldiek hektárjainak ezreit ma nem művelik meg. E földek kihasználásában és rendes megművelésében jogosan látok fontos kész tartalékot a gabona és takarmánytermelés jelentős fokozására.

Valamikor a kapitalizmus alatt a falut a „földéhség“ jellemezte, a földért magas bért fizettek, minden darabka földért kemény harcot vívtak. Ez a kisparasztok nyomorának és vigasztalan szociális helyzetének egyenes következménye volt. Ez azonban gyökeresen megváltozott. A falvakon nincs többé nyomor és mindenütt elég a munkalehetőség. Ezért már nem fordítanak olyan gondot minden egyes földdarab megművelésére. fis a mi mezőgazdasági igazgatásunk túlságosan könnyelműen megengedi, hogy a megművelésre alkalmas földeket parlagon hagyják. Ezért cl kell vámunk, hogy a mezőgazdasági igazgatás ennek az állapotnak erélyesen véget vet és konkrét Intézkedések javaslatát dolgozza ki minden parlagon heverő és kihasználatlan föld rendes megművelésének és kihasználásának biztosítására. Elvárjuk, hogy gyökeresen megváltozik a nemzeti bizottságok állásfoglalása is és hathatósan gondoskodnak földkészletük jó karbantartásáról és gyarapításáról.

2. A fokozott gépesítés és felépítés biztosítása. A múlt év okt. óta fokozódtak a mezőgazdaság számára juttatott traktorszállitmányok. E szállítmányok hatásosságát azonban jelentősen gyengítette az, hogy nem termeltek és nem szállítottak sok pótalkatrészt, egyrészt a földművelésügyi minisztérium; másrészt a gépipari minisztérium hibájából. Nem szállítottak kultivációs gépeket és vontató szerszámokat sem és így mindaddig nem érünk e] lényegesebb haladást a fáradságos munkák gépesítésében a kapásnövényeknél és a műszaki növények ápolásánál. Ekeket a szállításokat nem biztosították még az 1954-es évre sem és a tavaszi munkákhoz a mezőgazdaság nem kap meg számos olyan gépet, amelyet a terv szerint megkellett volna kapnia. Nem kétséges, hogy gépiparunk a mezőgazdaságnak minden fajtájú magasminőségü gépeket képes szállítani. Továbbra is komoly hiányosságok állanak fenn a gépek kihasználásában, karbantartásában, a pótalkatrészek termelésében és juttatásuk megszervezésében. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy ezek a hiányosságok a gépesítés feladatainak teljesítésében kedvezőtlenül visszatükröződnek a mezőgazdasági termelésben és ezért annál nagyobb figyelmet kel] szentelni a mezei munkáknak a rendelkezésre álló eszközökkel való jóminöségü elvégzésére.

(Folytatás a 4. oldalon.)