Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-28 / 13. szám

4 Atka* Földműre» _________ 1954. március 28. A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK ORSZÁGÁBÓL ......................................................................................................................................................................................................................................................................................................Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll....Ilii....IIIII11I....Illlllllllllllllllllllllllll....ШШ1Н1ШШ A népnevelési központ - a választási előkészületek fontos láncszeme Irta: G. PAHOMOV A mult év februárjában tartották *"* meg a he'yi szovjet választáso­kat az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársa ágber Már néhány nappal a választási rendelet megjele­nése után Moszkva város 25 közigaz­gatási rajoniáhtn megszervezték a vá­lasztókerületeket, s valam'vel később a választási bizottságokat. Ezzel kezdetét ve te a választási kampány a Moszkvu-tartományi, — városi és rajoni szovjet választások élők- szftése. A választókerületek megalakításával egyidejűleg a főváros ajoniainak párt­­szervezetei számos népnevelési közpon­tot létesítettek a lakosság körében kifejtendő irditikai tömegmunka elvég­zésére. A baumanrajoni pártbizottság példa л 50 népnevelési központot szer­vezett, s a rajoni szovjet a munkás­klubokban, intézetekben nagy befoga­dóképességű helyiségeket jelölt ki nép­nevelési közpjntok számára. A rajoni vállalatok és intézmenvek pártszerve­zetei, amelyeket a politikai tömegmun­ka vezetésére a választókerületekhez osztottak be, a népntvelési központok iránvúására legjobb népnevelőiket je­lölték ki. • Az alábbiakban leírjuk a Bauman nevét viselő moszkvai technikai főis­kola diákotthonának "őrös sarkában működött népnevelési közprnt tevé­kenységét. A néonevelési központot alkalmi könyvtárral, televíziós készü­lékkel és rádióval látták el. A helyi­ségeket képekkel, virágokkal és pla­kátokkal díszítették. A; asztalokra m'nden reggel kikészítették ra legfris­sebb újságokat és folyóiratokat Az mtézet pártszervezete a lakosság körében kifejtett felvilágosító munká­ra több. mint 100 népnevelőt osztott be. A népnevelési központ vezetését Nyikolai Kam'sinv egyetemi magánta­nár vállalta. Csakhamar összeáll’^ották a népnevelési központ naponkénti mun­katervét, amelyben vitával egvbekjötött előadá-ok, felolvasások, irodalmi esték, múzeumok, kiállítások és mozielőadá­­sok csoportos látogatása, kirándulások szervezése, a választóknak a képvise­lőkkel és társad1 lom-politikai szemé­lyiségekkel rendezett találkozásai sze­repeltek. A munkatervet úgy állították össze, hogy legalább egyszer hetente két előadást, vagy felolvasást tartot­tak, egy kirándulást szerveztek és mo­­zielöadást, vagy h ingversenyt rendez­tek. Miután a népnevelési központ a m iszkvai technikai főiskola klubjának szomszédságában volt, Időnként meg­hívták a választókat, ha különösen ér­dekes előadásokat tartottak a klubban. A népnevelési közpo.it vitával egy­­bekltött beszélgetéseket, felolvasáso­kat és előadásokat szervezett, ame­lyeknek célja a lakosság felvilágosítá­sa volt a szovjet állam alkotmányának alapelveiről, a Szovjetunió polgárainak jogairól és kötelességeiről, a választási rendeletről, a Kommunist? Párt XIX. i kongresszusának határozatairól, az ötö­dik ötéves tervről, a Szovjetunió bél­és külpolitikájáról va’amint a népek békeharcának s’kereiröl. agyszámú népnevelő otthonában kereste fel a választókat, külö­nösen ” háziasszonyokat, az otthon dolgozókat és nyugdíjasokat. A nép­nevelők nemcsak elbeszélgettek, hanem tájékoztatták őket a népnevelési köz­pont összes előadás írói, előjegyezték j azokat, akik részt akartak venni kirán­­j dulásokon. A népneve’ к kollektívája ] különös figyelmet fordított a népneve­­! lési központ ismeretterjesztő, szemlél­tető munkájára. Helyiségében villany­­nyál kivilágított térképet helyeztek el: „Az ötéves terv új építkezései" fel­irattal, amely szemléketöen mutatta a Szovjetunióban л, épülő vízerőművek, csatornák, napszemek, gyárak bá­nyák iáid rajzi fekvését. A falitáblák diagrammjai, váz! ta és összehasonlí­tó táblázatai az "zKP XIX. kongresz­­szusa legfontosabb határozatait ábrá­zolják. Érdekesen állították össze „A Bau­man rajon a múltban és a jelenben” kiállítást, amely a rajonban megvaló­sított óriási méretű építkezéseket mu­tatja be Ebben a rajonban a szovjet­hatalom éveiben több lakóházat építet­tek, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti száz év alatt. Tartalmas, szép kiállítást rendeztek „Barátaink sikerei” címmel, amely népszerűsítette a népidemokratikus -r­­szágok gazdasági vívmányait. Egy má­sik kiállítás a népek békeharcával fog­lalkozott. A népnevelési központ keretében működött a „Választó hangja” című faliújság. A választási kampány alatt az újság hét tartalmas, jólszerkesztett száma jelent meg. A választók írásai leginkább a választások tiszteletére szervezett szocialista versenyek ered­ményeivel foglalkoztak. A népnevelési központban a jogászok kétszer hetenként állottak a választók rendelkezésére felvilágosítással, tanács­csal T gén érdekes volt a népnevelési központ fiatal választók részére rendezett estélye. Rövid politikai elő­adással kezdődött: „A szovjet ifjúság — a kommunizmus építésének aktív részvevője”. Utána fiatal választók léptek fel: tanulmányi és munkasike­­reikről, társadalmi tevékenységükről beszéltek. Figyelmesen hallgatták Ku­­zovkin öreg vasutas felszólalását arról, hogyan választottak a moszkvai városi dumába a forraúal m előtt. \z est műkedvelőcsoportok művészi műsorá­val ért véget. A népnevelők kollektívája saját ere­jéből a népnevt ési központban két hónap alatt nyolc előadást, tizenkét megbeszélést, négy kirándulást, négy találkozást szervezett a városi és ra­joni szovjetek jelöltjeivel, valamint hat hangversenyt és filmbemutatót, televíziós közvetítést. Ebben a két hó­napban a népnevelők felkeresték a választókat és elbeszélgettek velük. Ismertették a i képviselőjelöltek életét, majd résztvettek a kommunisták és pártonHvüliek blokkja jelöltjeinek nép­szerűsítésében. Ezenkívül a népnevelők kollektívája segített a választási b’'zott­­ságok tagjainak felülvizsgáló'' a válasz­tók névsorát, amelyet a rajoni szovjet végrehajtó bizottsága állított össze. A népnevelési központ minden nap reggel 10-től este ll-ig volt nvitva. A választók nemcsak az előadásokon vettek részt, de szívesen eljártak 'de újságot, folyóiratot olvasn', sakkozni, felvilágosítást kérni. A moszkvai technikai főiskola párt­­szervezete naponként irányította a népnevelők ko'lektívájá*, jóváhagyta munkatervét. A pártvezetőség ülésein a népnevelők kollektívájának vezetői kétszer számoltak be munka iukról. Mindez hozzájárult a népnevelési tömegmunka magas eszmei és poľtikai színvonalához. Valentyina Zujeva, a kiváló burgonyatermeszto VALENTYINA ZUJÉVÁNAK, a har­minckétéves parasztasszonynak sok érdekes élménye volt az életben. Ezek közül egy különösen megindította, meghatotta öt. 1952-ben, késő ősszel történt. Valentyina éppen Moszkvából tért haza az Urálba. Emlékezetében megjelent a lényben úszó Kreml. Ott ü'ésezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX kongresszusa. Valentyina Zujeva a kongresszu ti kiküldöttek között volt. A párt leg­jobb fiaival együtt 0. az egyszerű kolhozmrasztgsszony történelmi jelen­tőségű határozatokat hozott. A vonat­ban ülve, mikor visszagondolt az el­múlt napokra, szívét a boldogság és büszkeség forró érzése töltötte el. Egy kommunista asszony gondolt tele büsz­keséggel hatalmas, bölcs pártjára Ez a párt nevelte őt. mutatta meg a helyes utat, ösztönözte alkotásra. Ez a párt segítette, bog?/ szép eredmé­nyeket érjen el munkájában. Valen­­tyina Zujeva, akárcsak a többi szovjet ember, mindig, mindenütt érezte a párt seg;tü kezét. * * * VALENTYINA SZEGÉNY PA­RASZTSZÜLÖK gyermeke. Az Ural északi részén, egy erdők és mocsarak között eldugott kis faluban született Ezen a vidéken azelőtt nagyon neh’’z volt a megélhetés. A kolhozrendszer könnyebbé tette a parasztok életét Gépekkel kezdték megművelni a föl­det. A kollektív munka segítségévei egyre könnyebbé és szebbé vált éle­tük. Alig töltötte be Valentyina a ti­zenkilenc évét, amikor kitört a há­ború Valentyina azonnal megtalálta helyét a megváltozott körülmények között is. Traktoros tanfolyamra irat­kozott és rövidesen traktoros lett. Elcsendesedett a háború zaja. — Valentvina egy másik uráli faluba kö’tnzött a férjével. Itt jobban ki tud­ta fejteni képességeit. A Kirov kolhoz­ban csoportvezetőnek ajánlották. — A te feladatodat a legnehezebbek közé sorolhatjuk — mondta Mihail Csesznokov elnök. Emelnünk kell a burgonyatermést. őszintén szólva, nálunk még nem vöt igazán jó bur­gonyatermés. Nálunk már a 200 má­zsás termés is nagyon jónak számit. De nemcsak nálunk, hanem mindenütt az Uraiban. A mi földünk, hiszen ie is tudod, nem valami termékeny, az éghajlat zord, nyáron szárazság van EUJre megmondom, hogy nehéz dol­god lesz. De mindennek az a nyit ja hogy kövessük a tudomány útmutatá­sait. Légy példamutató ebben. Valentyind sokáig hallgatott. Gon­dolkodott. Nehéz munka vár rá, hi­szen csoportjának utat kell mutatnia az Ultiban uralkodó, viszonyok mel­letti bö burgonyatermés elérésében És Valentyina határozott: — Jó, vállalom, — felelte. Gyorsan teltek a napok A tizenöt leány és asszony nemcsak megszokta csoportvezetőjét, hanem mpról-napra egyre jobban tisztelte, szerette A cso­port tagjai érezték, hogy Valentyina' biztos kézzel vezeti őket a cél felé Már az első ősz bebizonyította, hogy a csopört munkája nem volt hiábamló A termés még nem volt nagy, de a csoport kísérleti parcellájáról hektá­ronként 42? mázsa burgonyát takarí­tottak be Az új. fejlett agrotechnika jól bevált ZUJEVÁNAK MERÉSZ TERVE VOLT: 500 mázsa burgonyát termelni hektáronként. Zu fern szándékát hamar megtudták' a faluban. Távolról sem bízott min denki a sikerben. „Túl merész!" ■ - mondták egyesek. De Zujevának nem. •'ci’tak kétségei, bár érezte, hogy még nem tud eleget. Ezért sokat olvasott eljárt a hat kilométernyi távohágban fekvő rajoni központba. Krasznon­­fimszkba, a mezőgazdasági szakisko­lára Itt barátkozott meg a tudomány­ával. Mindazt amit tudott, elmagya­rázta társainak. Győzelmükbe veteti bizalmuk napról-napra erősödött. A tél nagy munkában telt el. Ta­vasszal és nyáron nem kedvezett az időjárás, vagy akkor esett az eső. amikor nem kellett volna, vagy túl­ságosan száraz volt a föld De a cso­port már ismerte a föld termékeny­ségének „titkait". Így a munka sike­resen haladt. Az ősz örvendetes ese­ményt hozott: a kísérleti parceVán hektáronként 527 mázsa burgonyát gyűjtöttek, be. A megművelt terüle­tek többi részén is olyan jó volt a termés, amilyenre a rajonban eddig még nem volt példa. VALENTYINA ZUJEVA SZÁMÁRA felejthetetlen esztendő volt ez az év: felvették a párttagok sorába, a szov­jet kormány „Lenin-rend”-del ' tün­tette ki. Még egy, szüntelen kísérletezésben, tanulásban, lelkes munkában eltöltött év telt el. Ez űz év nem kényeztette el túlságosan <r földművelőket. Nyáron csaknem állandóan esett az eső. — Hiányzott a napfény és meleg a nö­vényeknek. A föld megkérgesedett és akadályozta a burgonya fejlődését. - Ezért Zujeva csoportja a nyár folya­mán ötször tö’tötte fel a burgonyát minden bokorra viqyázott. nem saj­nálta a Uágyát. És 1950 őszén az egész ország ér­tesült a nagy győzelemről: Zujeva cso­portja 616 mázsa burgonyát qyűitött be hektáronként a kísérleti parcellán az egész harminc hektáros területről pedig hektáronként 250 mázsát. Az Uraiban elősző- értek el ilyen ter­mést. A csoportvezetőt a ,.Szocialista Munka Hőse” címmel tüntették ki. A kormány a csoport többi tagját is kitüntette. ZUJEVA FÁRADHATATLAN ÚJÍ­TÓ Csoportja az őszi szántásba ülteti el a burgonyát. Eddig az ősszel fel­szántott földet tavasszal újraszántot­­ták, mert úgy tartották, hoqy a talaj nehéz. Korán azonban lehetetlen újra­­szántani, ha pedig megkésnek, a talaj veszít nedvességtartalmából, megkésik az ü'tetés és így kárbavész q termés­nek csaknem a fele. Annak ellenére hogy még az agronómusok közül is ellenezték néhányan Zuiem elható­­'Pzta, hoqy nem szántja újra a föl­det. A csoport nem fél megbo-onálni az ültetvényt- a talajt beborító kéreg sokkal károsabb, mint a csírák „meg­sértése”. A talaj egész nyáron por­­hanyós, gyommentes marad. A csoport nem samálta az ültetvénytől, a f?~f­­qyát. A burqonvaviráqzás ideién káli­­sóval és szuperfoszfáttal szórják be n földet. Sokat jelent a jó vetőmag. Zujeva megfigyelte, hogy az egyes tövek alól egy-egy kiló burgonyát gyűjtenek be, Jaroszlav Szmeljakov: • /Я kpnyérwag Parasztorcákon ünneplő a fény, A földeken friss pirkadat ragyog: Vén kozákfalvak kolhozmezején lm elvetették a kenyérmagot. Szép csendben kél és nyugszik most a nap, óvón tüzel vetések táborán, Lábúliheqiien jár erre a vonat: A kis magot ne keltse túlkorán. Csak ővele törődnek éjjel-nappal: A város gépekkel meg-meg lepi, Víg úttörő-csapat üdvözli dallal. Tudósok könyvet szentelnek neki. Hajók szelik kéklő vizek dagályát, Repülőgépek úsznak, kék egen, Ezredek száza védi édes álmát S névmilliók — hogy békéje legyen. Kubáni bölcsőjében szunnyad ottan Föléje hajlik, mint gondos apa — Az agronómus sápadt-izgatottan (Kabátja frontköpeny tolt valaha...') Kemény s kövér lesz majd a mag. Lehúzza Érett vetésünk dús kalászait... / Töltse színültig honi rozs meg búza Az ősszel országunk magtárait! \ Lányi Sarolta fordítása. GORKIJ - A BÉKE HARCOSA Ma, amikor a dolgozó nép e békéért harcol, különösen erős hatással vannak reánk Gorkij, a nagy orosz proletáríró sorai. Azt mondta, hogy a kapitalista Európán és annak „dolgozó népein meghibbamt eszű emberek uralkodnak,­­nincs az a bűn, melyre ne állnának készen, nincsen au 'vi vér, melynek ki­öntésétől visszariadnának”. Ügy hang­zanak ezek a szavak, mintha ma írták vclna őket. Maxim Gorkij, a forradalmi mozga­lom aktív harcosa, a nagy vezérek, Lenin és Sztálin fegyvertársa, zseniá­lis tehetségéne* r .inJen erejét az em­bertelen kizsákmányolás leleplezésére, a kapitalizmus és a romlott kapitalista kultúra kíméletlen bírálatára fordítot­ta. Gorkij halhatatlan alkotásai félel­metes fegyverek a békéért, a demok­ráciáért, 3 szocializmusért vívott harc­ban. Igaza volt a nagy írónak, amikor azt hangoztatta, hogy a kapitalistáknak, a „viláq parazitáinak" hatalma azon alap­szak, hogy a dolgozók nem ismerik fel saját érdekeiket. Ezt írta: ...... a ka­pitalizmus hatalmas, amíg a munkások és a parasztok meghag-ják kezében a fegyvereket és a kenyeret, sőt tulaj­don vérükkel és testükkel is táplálják. Viharoí korunknak talán ez a legel­­sznmorítóbb és legszégyenteljesebb jelensége. Visszataszító az ellenségnek ilyen alázatos kiszolgálása és felhízla­­lása, amire a mu kásosztályt saját szociáldemokrata izetői tanították. Az ilyen vezetők nevét most és minden­kor í. gyalázat sárga, zsiros fénye övezi”. Gorkij cikkeiben és beszédeiben a világ egyszerű en ereihez, a munká­sokhoz és parasztok’ >z, az ifjúsághoz és az asszonyokhoz fordult. Ma is lel­kesítőén hangzanak i asszonyokhoz intézett szavai. Negyedszázaddal eze­lőtt ezt írta: „Az asszonyokhoz szólók, az anyákhoz . .” című cikkében. „Anyák! Asszonyok! Tiétek a hang. tiétek a jog, hogy törvényeket alkos­sa i ..At ajándékotok az élet nek­tek kell egységes, zárt sorokba tömö­rülni az élet védelmére, a hálái ellen. Ti vagytok a halál örök gyűlölői. Ti vagytok az erő, mely faradhetatlenul küzd és győz mások alól pedig másfél kilót, vagy éppen kettőt. Ezért a csoport magnak a legnagyobb, legegészségesebb és leg­nagyobb tápértékkel rendelkező gu­mókat választja ki. Hiszen и micsu­­ríni biológia arra tarnt. hogy a növé­nyek szerzett tulajdonságai öröklőd­nek. Az SZKP KB mi Itévi szeptemberi plenáris ülésének határozatai írJtl­­mutatták Valentyh i Zujevánakf* a kolhozföldek terméshozamának növe­léséhez vezető utat. A négyzetes- fész­kes ültetési módsze, nagymértékben megkönnyítette a burgonya termesz­tését. *De ez még nem minden -­­mondja Zujeva — eddig csak kis par­cellákat tudtunk igazában megművel­ni. Most majd az egész területen al­kalmazni tudjuk az élenjáró agrotech­nikát. Tehát egy-két éven belül a 400—500 mázsa burgonyatermés min­dennapi lesz. akármelyik kolhozban." Nemrég Valentyina Zujeva ismét Moszkvába utazott a mezőgazdaság élenjáróinak összoroszorszáqi értekez­letére. Itt sok újat tudott meg. Ebben az évben eddig nem. látott burgonya­­termé.'t akar begyíiiteni. zujeva háromtagú család JA bőségben megelégedetten él. Évi keresetét összeszámítva, havonta 3-4 ezer rubel jövedelme van. Saját sze-Miért nem tartjátok vissza fiaitokat az átkozott öldökléstől — ma, amikor újra ^közeledik a szörnyűség ? Miért nemr emelitek fel szavatokat a béke védelmében és mindenki ellen, aki pusztulásra és romlásra szomjas?” Ha Gorkij élne, már nem írná meg ezeket a sorokat, mert látná, hogy a világ asszonyainak milliói vesznek részt a nemzetközi békemoz alomban. Gorkij beszédei különösen ellenáll­hatatlan benyomást keltenek, mert élesen' szembeállítja egymással a kapi­talizmus rothadó világát a szocializ­mus világával, amely megbízható bás­tya a nép boldogságáért víyott l.erc­­bah. Az író rendíthetetlenül hitt abban, hogy a kommunizmus a mi országunk­ban és az egész világon győzni fog. Csodálattal töltötte el az új világot építő szovjet dolgozók eredményes munkája. Gorkij meglátta azt a szörnyű ve­szélyt, amelyet a fasizmus és az im-‘ peralizmus jelent a népek szabadsága és függetlensége számára. Előre látta a háború közeledtét, de szilárd meg­győződése volt, hogy a Szovjetuniónak megvan mindene, ami a győzelem biz­­tvSításához szükséges. Legtöbbre azon­ban a~t ez energiát értékelte, amelyet a szevjet népben a Nagy Októberi For­radalom és a szocialista építés sikerei hívtak életre. Gorkij egész alkotó munkájával arra nevelte a szovjet né­pet, hogy odaadóan szeresse szocialis­ta hazáját, híven szolgálja annak ér­dekeit és hű maradjon Lenin és Sztálin nagy pártjához. Gorkij halhatatlan alkotásaiból me­rítsünk mi is nagy békehercunk sike­res gvívásához engesztelhetetlen g„ űlöletev azok iránt, akik újabb há­borút szeretnének kirobbantani. Eme gálád tervük azonban nem fog sike­rülni, mert a világ békeszerető népei állandóan erősítik kapcsolataikat. A szilárd egységen és a népek elszán! békeharcán megtörik a dollármillió­mosok és halálgyárosok minden ár­mánykodása és kiütik a háborús gyúj­togatok kezéből a gyilkos tűzcsóvát.., I (Kivcnart A. Jegolin cikkéből.) mélyes gazdasága is van. De az is­mert csoportvezetőt nem kizárólag a kereset érdekli. Nagy cél áll előtte. Munkájával közelebb akarja hozni azt az időt, amikor az egész országban bőség lesz. Fáradhatatlan energiával adja át ta­pasztalatait másoknak is. Örömmel megy az év' bármely időszakában a szomszédos kolhozokba, ahol szükség van tanácsára, segítségére. Sokszor volt a többi rajonban is és mindig merész tervekre ösztönzi az embere­ket. Irányítása alatt sok kiváló mes­ter nőtt fel. Tanítványa, Olga Csesz­­nokova ma ismert csoportvezető, a Szocialista Munka Hőse. Valentyina Zujeva a tartományi szovjet képviselője. párt tartományi bizottságának tagja. Mindenkinek se­gítségére van. Ezért bízik benne a párt és a nép. A krasznonfimszki vá­lasztókerületben képviselőnek válasz­tották a Szovjetunió Legfelső Szov­jetjébe Valentyina Zujeva élete ékes bizo­nyítéka annak, hogy a szocializmus győze'me biztosította a nők teljes fel­szabadulását. mzqadott minden lehe­tőséget arra, hoqy a nők az élet min­den területén képességeiknek megfele­lően dolgozzanak Nyikolaj Szoldatkin. i

Next

/
Thumbnails
Contents