Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-21 / 12. szám

1954.március 21. *­Földműves 7 A pőstyéniek elfogadták a nagyszombati gazdaságok dolgozóinak versenyfelhívását Útmutatás a mák jarovizálására A közelmúlt számunkban hírt ad­tunk arról, hogy a nagyszombati ál­lami birtokhoz tartozó gazdaságok dol­gozói a szocialista munkaverseny ki­­szélesítésével és értékes kötelezett­ségvállalásuk eredményeképpen ver­senyre hívták ki a szomszédos pős­­tyéni állami gazdaságok dolgozóit a magas hozamok, a hasznosság eléré­séért. Állami gazdaságaink ugyanis napról-napra javítanak munkamód­szereiken, hogv példaképei lehessenek szocialista nagvtermelésünknek. — A dolgozók nagyszámú kötelezettségvál­lalásai pedig arról tanúskodnak, hogy a tervben lefektetett termelési fel­adatokat nem csak teljesíteni fogják, hanem sok esetben jóval túl is lépik. Minden egves kötelezettségvállalásban benne van a dolgozók nagv ereje, ha­tártalan lelkesedése pártunk és kor­mányunk határozatainak megvalósítása iránt. Példás kötelezettségvállalásban fe­jezték ki hazánk iránti szeretetüket például a Csehországban lévő jarome­­rici gazdaságok dolgozói is. Nyomdo­kaikon haladva egész sorát említhet­nénk meg azoknak a gazdaságoknak, akik ugyancsak elfogadták felhívásu­kat és kötelezettségvállalásokkal járul­nak hozzá mezőgazdasági termelésünk fokozásához. Az alábbiakban a pöstvéni igazgató­sághoz tartozó gazdaságok dolgozóinak lelkesedéséről számolunk be, abból az alkalomból, hogy elfogadták a nagy­­szombatiak versenykihívását. Minden egyes dolgozó elszánt törekvése a/, hogy kifogástalanul elvégezze-munká­ját. A vállalások csaknem 39 kollek­tív és 170 egyéni vállalást tartalmaz­nak, amelyekben ígérik, hogy terven felül 3.345 mázsa gabonát, 8.980 má­zsa cukorrépát, 4.897 mázsa takar­mányrépát, 412 mázsa korai burgo­nyát stb.. termelnek. A fent jelzett kötelezettségvállalások pénzbeli ossz értéke több. mint 702.548 koronára rúg. Scsípa Flórián növénytermelő csoportja 72 mázsa dohányt termel terven felül, úgyhogy a 12 mázsás tere helvett 19 mázsát ér el hektáronként. Ezzel 93 ezer korona értéket nyújt a gazdaságnak. Ámde nemcsak a növénytermelő csoportok igyekeznek a termelés foko­zására. ez jellemzi az állattenyésztés­ben dolgozók törekvéseit is. A fejő­­gulyások például megfogadták, hogy ebben az esztendőben több, mint 216 ezer liter tejjel gazdagítják közellátá­­sunkat. míg a sertésgondozók 35.604 kg súlyszaporulatra vállaltak kötele­zettséget. A jó példa ragadós és ez megkapta az állatgondozókat is, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a szarvasmarhák súlyszaporulatát az év végéig mintegy 4.499 kg-al emelik Ide sorolhatjuk még a szárnyasállatok gondozóit is, akik ígéretet tettek, hogv 25 ezer darab tojással adnak többet. mint tervükben lefektették. A juhá­szok 220 kisbáránnyal nevelnek fel többet és a tervtől eltérően még 267 kg gyapjút adnak a gazdaságnak. A gépjavítók szintén úgy döntöttek, hogy az alkatrészek fokozottabb meg­javításával mintegy 30 ezer koronát takarítanak meg. A traktorosok pedig a gépek jó karbantartásával járulnak hozzá a munkák meggyorsításához és ezen kívül 9.630 liter üzemanyag meg­takarítását vállalták. Mindezeket a feladatokat a gazda­ságok vezetői úgy biztosítják, hogy a műszaki káderek szakképzettségét még jobban törekszenek kiszélesíteni, akik hatékony segítséget nyújtanak majd a tervek teljesítéséhez. Ennek az első jelei már mutatkoznak is, mi­vel az összes gazdaságok dolgozói el­határozták, hogy a jövőben mindent elkövetnek az új munkamódszerek al­kalmazása érdekében. Itt említjük meg a fejőgulvások igyekezetét is, akik pártunk X. kongresszusáig bevezetik Malinyínova szovjet fejőnő etetési es fejési módszerét, ugyanakkor a sertés­­tenyésztésben mintegy 830 anyakocá­nál a Surikov-féle etetési módszert alkalmazzák. A tavaszi gabonanemű­­eket 785 hektáron kereszt- és szűk­soros eljárás mellett vetik el. Ezen a területen csupán szemcséstrágyát al­kalmaznak. A jarovizált magvak ve tését pedig 431 hektáron hajtják végié. Igen nagy súlyt fektetnek még a ga­­bonaneműek, de főleg a rozs műbe­porzására. ami ismét a nagyobb hoza­mokat segíti elő. Ami a legfontosabb ipari növényt Uher elvtárs földművelésügyi miniszter múlt év decemberében mondott beszédében rámutatott a mezőgazdaság dolgozóinak főfel­adataira: napról-napra többet és olcsóbban termelni és példaképül állni a többi szocialista szektor, valamint a többi kis- és közép­földműves előtt. Ezt a feladatot tudatosította a gálszécsi igazgatósághoz tartozó cserjaki gazdaság öt etető és fejő. ЫЯ álló állattenyésztési csapata. Ez a csapat már a múlt hónap vé­gén teljesítette tejbeadási tervét az első negyedévre. Kötelezettsé­get vállaltak, hogy terven felül be­adnak a közellátásra 65 tehéntől 15-500 liter tejet. A tehenészek szocialista munkaversenyt folytat­nak egymással. A legjobb fejő zz év elejétől Tudja János és Feldsam Mihály. Február végén a verseny. — a cukorrépát illeti — a gazdaságo kon ezután ennek a termelését Olga Gonazsenkova tapasztalatai alapján fogják végezni. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy 100 ezer darab cukorrépát akarnak elérni hektáron ként. A pöstvéni gazdaságok értékes kö­telezettségvállalásai, mint a fentiek ben láttuk, mind a termelés emelke­dését irányozzák elő. Hiszen ha csak a' növénytermelésben vállalt értékek összegét vesszük alapul, amely közei egy millió koronának felel meg, azt látjuk, hogy az állattenyésztésben dói gozók kötelezettségvállalása felül egy millió koronát tesz ki. Ez pedig jelen tős összeg és ha ugyanezt összállami méretben, is kiszámítanánk, akkor ez nagy értéket képvisel népgazdaságunk­ban. Mindezt érzik a dolgozók is, tud­ják azt. hogy csakis tőlük függ a me­zőgazdasági termelés emelése. Ezért az idei tavaszi munkáknál is úgv fog nak eljárni, hogy tervüket maradék­talanul teljesíthessék, hogy vállalásuk minden egyes pontját konkrét mun­kával és szorgalmas igyekezettel tá­masszák alá. Erre pedig serkentőleg hat az a verseny, amelyet a nagy­­szombatiakkal karöltve folytatnak Hogy ki lesz e nemes verseny győz­tese, az majd most, a tavaszi munkák megindulásánál válik el. Bár egyfor mák az alapfeltételek mindkét gazda ságon, mégis a kollektív jó együtt­működése és. szorgalmas munkája dön­ti el az elsőséget. Termelő munkával fel hát a versenyre! ben az első helyet a Szirotnyík­­házaspár nyerte el, mert 22 tehén­től 218 liter tejet fejt ki, vagyis az átlagos tejhozam 9.9 l volt na­ponta. A Tudja-Feldsam-pár, akik napi 8.8 literes tejátlagot értek ex 30 tehéntől, naponta 234 litert fej­tek. A harmadik helyre a verseny­ben Konda János került 8 literes tejátlaggal, vagyis 13 tehéntől na­ponta 104 liter tejet fejt ki. A csapatban a dolgozók azért har­colnak. hogy az egész állománynál 10 literes tejátlagot érjenek el. — Hogy célkitűzéseiket való-a vált­hassák, alkalmazzák Malinyínova módszerét. Bevezetik az egyedi ta­karmányozást. Tudja és Feldsam elvtárs máris e módszer szerint ta karjnányoz és az első eredmények nagyon biztatóak. Leukanics Pál. Kassn A mák jarovizálása egyszerű eljárás, mégis figyelmet és pontosságot igé­nyel, akárcsak a kalászosok jarovizá­­lása. Ha a megne^vesített vetőmag túl száraz, vagy a hőmérséklet túl ala­csony (pl. fagypont alatt), az a csírá­zás rovására megy. Ha sok a nedves­ség és a hőmérséklet túl magas, rövi­desen kicsirázik a vetőmag, még mie­lőtt azt vetésre felhasználtuk volna és mi romlik. Ugyancsak súlyos hiba, ha e célra nem megfelelő tisztaságú ve­tőmagot használunk. Különösen arra ügyeljünk, hogy a magban ne legyen beléndekmag, amely az egészségre is veszedelmes. (A mákszemnél valamivel nagyobb, a paréjtnagnál lényegesen kisebb, a dohánylevélhez hasonló zöl­desbarna színű. Ha a napon megnéz­zük, felülete csillog, mintha igen apró üvegporral volna behintve.) A jarovizálás előfeltételei Mive! a víz felszívásához idő kell, a vetőmag pedig nem nagy mennyiségű (1 ha-ra 5 kg-ot számítunk) a jarovi­­zálást edényben végezzük, amely lehet fateknö, vagy hibátlan zománcedény is. A jarovizálásra legmegfelelőbb he­lyiség a könnyen szellőztethető mag­tárhelyiség vagy padlás is, ahol a kd­­lő hőmérsékletet szabályozni tudjuk. Mind a vetőmag, mind a magtári leve­gő hőmérsékletét hőmérővel ellenőriz­zük. Itt a máknak egy további előnye mutatkozik a kalászosokkal szemben, mert a kis vetőmagmennyiségre való tekintettel azt más helyiségbe is köny­­nyen átvihetjük. A jarovizálás keresztülvitele 1 kg mákvetőmagra 0.8 liter (8 de­ciliter) vizet számíthatunk, többszöri adagolásra. Például 1 kg vetőmagra első ázta­­tásra 0.35 liter tiszta vizet adunk, ala­posan összekeverjük, hogy a vizet a mag jól felszívja. Az így beáztatott vetőmagot olyan helyre tesszük, ahol a hőmérséklet + 3-tól + 6-ig terjed. Súlyos tévedés az a gyakran hangoz­tatott mondás, hogy a jarovizálás azo­nos a fagyasztással. Éppen ellenkező­leg, a jarovizálást mindig fagypont feletti hőmérséklet mellett folytatjuk . és a vc'Smagot a magtárhelyiségben fagyveszély esetén letakarással védjük. A második áztatásra 0.30 liter vizet adunk. Ez a második áztatás az elsőt i 10—12 órával később követi. Ismét | ügyeljünk, a mag tökéletes keverésére és különösen a csökkentett hőmérsék­letre. Ez a második áztatáskor + 2— + 4 C°, amit meg is tartunk vetésig. Gyakran keverjük meg, hogy meg ne penészedjen és lehetőleg vékonyan, szétterítve pihentetjük. Az így beáz­tatott mák már a második napon erő­sen felduzzad, ami annyit jelent, hogy hamarosan csírázásnak indul. Ha har­madik-negyedik napon a mák 1—2 százalékra kicsirázik, a jarovizálás jó. Ellenben, ha nagyobb mennyiség indul csírázásnak, akkor a hőmérsékletet + 1—h 2 C°-ra süllyesszük és a má­kot vékonyabbra terítsük. Ha a mák nem indul csírázásnak a harmadik­negyedik napon és kissé száraz, úgy még adunk hozzá 0.15 liter vizet (1.5 deciliter a harmadik áztatásra). A keverésről és a hőmérsékletről nem szabad megfeledkezrünk. így a mákot 10—12 napig jarovizálhatjuk, de mi az egyik kísérletben 20—25 na­pig is ^elhúztuk, úgy hogy ezalatt az idő alatt is csak 6—7 százalék csírá­zott ki. Ha hirtelen kitavaszodik, ami szük­ségessé teszi a minél korábbi vetést, a mákot 8 napos jarovizálás után is elvethetjük. A vetés előtt keveréssel vagy szellőztetéssel megszárítjuk (sem­mi esetre sem szabad tűzön szárítani vagy erős melegen). A géppel való vetésnél ügyeljünk arra, hogy sem a szállítás, sem a vetés közben a mag ne zúzódjék. Az 1953-ban folytatott mákja­­rovizációs kísérlet eredménye Tavaly különös gondot fordítottunk arra, hogy idejében vessük el — jól előkészített talajba — a jarovizált és nem jarovizált mák összehasonlító kí­sérletét. Egyenletes talajba, hétszer ismételve 50—50 m2 parcellákba fel­váltva vetettünk jarovizált és jarovl­­zálatlan mákot. Vágai kék mákot ve­tettünk. A kísérlet eredményeképpen a jaro­vizált mák 21 százalékkal nagyobb magtermést és 24 százalékkal nagyobb törektermést (kicsépelt mákfej gyó­gyászati célra) adott, mint a jarovizá­­latlan. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a jarovizált mák csak kellő nedvességű talajba való. Porba vetett jarovizált mák elveszti csirázóképességét. Bachratý Béla A cserjaki gazdaság harca a magas tejhozamért Már most gondoskodjunk a takarmányalapról Az állattenyésztés fejlesztése egész dolgozó népünk érdeke. A nemzet­­gazdaság 1954. évi fejlesztési terve igen nagy súlyt fektet arra, hogy me­zőgazdaságunk több húst és más ál­lattenyésztési terméket nyújtson dol­gozóink számára. Hogy sikeres állat­­tenyésztést folytathassunk, ahhoz el­kerülhetetlenül szükséges, hogy ele­gendő jóminőségű takarmányt termel­jünk. Az 1954. évi tervet szétdolgozták az egyes kerületekre, járásokra, EFSz-ek­­re és községekre. Most az a felada­tunk, hogy biztosítsuk e tervek tel­jesítését. Elsősorban is arról kell gon­doskodni, hogy a takarmányvetésterü­leteket mindenütt betartsák és példás ápolással teremtsék meg a gazdag ta­­karmánytermés előfeltételeit. Az állami gazdaságokon és az egy­séges f öldmüvesszövetkezetekben a takarmánytermelést a takarmányos csoport biztosítja. A takarmányos cso­portoknak és főleg a kerületi és a járási nemzeti bizottságok takarmány­­termelési felelőseinek már most kell tervet készíteniük az egész évre. El­képzelhetetlen, hogy az EFSz-ek és az állami gazdaságok jó felkészülés nél­kül, állandó munkacsoport nélkül ele­gendő takarmányt termeljenek. A cso­portoknak előre ismemiök kell. hogy milyen feladatok várnak rájuk a ta­vaszon, nyáron és őszön. Eddigi ta­pasztalataink azt mutatják, hogy az állandó takarmánytermelő csoport megszervezésére nem fordítottunk kel­lő gondot. így van ez például az eper­jesi kerületben, ahol csak 13 egységes földművesszövetkezetben működik ál­landó takarmányos csoport. A besz­tercebányai és a zsolnai kerületben sem jobb a helyzet Ellenőrizni kell tehát minden szövetkezetben és min­den állami gazdaságon az állandó ta kormányos csoport megszervezését Főleg a lemaradozó kerületekben és járásokban kell következetes munkát végezni■ Vannak olyan esetek, ahol ugyan megvan az állandó takarmá­­nyoscsoport, de összetétele nem meg­felelő, nem dolgozik terv szerint és így nem is teljesíti feladatát. Ezeket a csoportokat át kell szervezni és ki­egészíteni őket. Ha elemezzük az élenjáró szövet­kezetek gazdálkodását, könnyen meg­győződhetünk arról, hogy a munka­egység értékének növelését nagyban az segítette elő. hogy a tagok rende­sen gondoskodtak a megfelelő takar­mányalapról. A bőséges takarmány­alap viszont megmutatkozik az állat­­állomány hasznosságának növekedésé­ben, a beadások teljesítésében és túl­teljesítésében s ezen keresztül a szö­vetkezeti tagok jövedelmének állandó emelkedésében. Így volt ez a draskóü szövetkezetben is, ahol hála a bőséges takarmányalapnak, terven felül be­adtak 60.000 liter tejet. Szebenyben is azért tudták felemelni 30 koronára a munkaegység értékét, mert elég minőséges takarmánnyal rendelkeztek és így az állattenyésztési termelést fokozni tudták, vagyis terven felül is adtak el állattenyésztési terméke­ket. A dunaszerdáhelyi járásban lévő lányi szövetkezeti tagok is meggyő­ződtek arról, hogy mennyire fontos a takarmányalap megteremtése. Ahol azonban nem fordítottak kellő gondot a takarmány termel ésre, nem volt állandó takarmányoscsnport, ott bizony, nem tudták idejében betakarí­tani a takarmányt. Ezekután nem cso­da, ha most nehézségekkel küzködnek. így van ez az ipolvsági. tornaijai és a gálántai járások több szövetkezeté­ben. A kerületi és járási nemzeti bizott­ságok takarmán//termelési felelősei 1 lenőrzik, h"Oy az EFSz-ek rendelkez­nek-e elég takarmányvetőmaggal és gondoskodnak arról, hogy a vetőmagot idejében és a kívánt minőségben ki­tisztítsák és előkészítsék a vetéshez Meg kell szervezniök az EFSz-ek kö­zötti kölcsönös segítséget. Azok az EFSz-ek, amelyekben fölösleg van, se­gítsék a hiányban lévő szövetkezete­ket kölcsön, vagy csere formájában. A traktorállomás szakaszagronómusai­­nak segítségével szervezzék meg a tavaszi takarmánykeverékek tervszc­­rinti folyamatos vetését, vagyis szer­vezzék meg a zöld futószalagot olyan módon, ahogy azt a Megbízottak Tes­tületének elnöksé/je az egyes kerüle­tek elé feladatul tűzte. Biztosítsák n rétek és legelők rendbehozását asze­rint a terv szerint, amelyet a járási nemzeti bizottság minden szövetkezet és minden község számára kidolgozott. Minden terv teljesítéséért felelőssé kell tenni egy szövetkezeti tagot, vagy más dolgozót. — A rétek és le­gelők javításába bekapcsolódnak a traktorállomások is, akik rendelkez­nek a szükséges gépekkel és más szerszámokkal. A rétek és legelők ter­vezett feljavításának legalább a 60 százalékát kell most tavasszal elvé­gezni. A munkák 5 százaléka nyárra vár és a kaszálás után következnek о hátralevő fel javítási munkák. A fel­javításhoz maradéktalanul használjuk el azt a műtrágyát, amelyet erre и célra irányoztunk elő. Elsősorban azonban az istállótrágyát kell felhasz­nálni. Az elegendő, jóminőségű vetőmag kérdése igen nagy szerepet játszik a herefűfélék és a zöld futószalagban lévő takarmánykeverékek termelésének kiszélesítésében. Ugyancsak nagyon fontos az évelő takarmányok ápolása is. Ezt azonban a múlt években el­hanyagoltuk. Elég takarmányanyagot csak akkor termelhetünk, ha a here­­fűfélék és az őszi keverékek magter­melési parcelláiról példásan fogunk gondoskodni. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal kitűzte a silózási tervet mindéi' kerület számára. Hogy mit jelent a silótakarmány az állatok hasznosságá­nak emelésében, azt a bratislavai és a nyitrai kerület számos szövetkezete bebizonyíthatja, amelyekben jó siló­takarmánnyal olyan hasznosságot ér­tek el az állatoknál, hogy beadási kö­telezettségüket, nem csak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is tudták. — Az 1953-as évben 260.000 köbméterrel több takarmányt silóztunk, mint 1952- ben. Ez azonban még mindig nem elég. Ezzel a mennyiséggel még nem lehet biztosítani a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítését. — Tavaly például kevese' silóztak, főleg a besztercebányai és a zsolnai kerüle­tekben. habár éppen ezeken a helye­ken szoktak lenni a legnagyobb ne­hézségek az állatok takarmányozásá­val. A kerületi és járási nemzeti bi­zottságok takarmányfelelőseinek már­most meg kell teremteni a silózási terv teljesítésének az előfeltételeit. Meg kell szervezni a silógödrök ásását, és terv­szerűen új silógödröket kell építeni Főleg arról kell gondoskodniok a ta­karmányfelelősöknek, hogv elég siló­keveréket vessenek, s hogy ezzel biz­tosítsák azoknak a feladatoknak a tel­jesítését ameh/eket a Földművelés­­ügyi Megbízotti Hivatal tűzött ki Csehszlovákia Kommunista Párt in Központi Bizottsága határozatának alapján. Már most kell kidolgozni a legelte­tési terveket, hogy a legelőket a le­hető legcélszerűbben és lep jobbon ki­használják Ugyancsak mór most k“ll megteremteni a szénakaszáláshoz szük­séges előfeltételeket. A múlt években gyakran előfordult, hogy az árokparti és útmenti szénát nem takarították be veszteség nélkül, sőt sok esetben csaknem teljesen kárbaveszett. — Az idén nem szabad ennek előfordulnia. Az út- és vasútigazgatóságokkal már most kell tárgyalni a széna betakarí­tásáról. Rajtuk keresztül juthatunk hófogókhoz is, amelyeket nagyszerűen felhasználhatunk majd szénaszárításra. , Ha a kerületi és járási nemzeti bi­zottságok takarmány felelősei és az egységes földművesszövetkezetek ve­zetőségei, de ugyanúgy az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek gondos munkával, a kapás takarm i­­nyok szabályszerű ápolásával nagy­mennyiségű takarmányt biztosíthat­nak. - Sokat nyerhetünk akkor is, ha új módszereket alkalmazunk a takar­mányvetések ápolásánál. A takarmány­­répánál például minden bizonnyal ér­demes alkalmazni a bucsiani, a cu­korrépánál pedig a már jól bevált proszenyicei mozgalmat. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az idén megoldjuk a takarmán->­­problémát. Pártunk és kormányunk ehhez a legnagyobb segítséget nyújt j.: Több műtrágyát bocsát földműveseink rendelkezésére, a traktorállomás több géppel segíti szövetkezeteinket As földműveseinket. Nincs tehat aka­dály, csak meg kell fogni a munka végét. I Lesz akkor elegendő takarmány, gyarapodnak, szaporodnak a szövetke­zetek és földművesek állatai lesz elég hús, tej. vaj. tojás dolgozó népűn« asztalára. Mindez hozzájárul ah h z hogy még jobban fokozni tudjuk /: emberről való qondokndást hogy <V» árloszóH’tást eszközölhessen kormá­nyunk. hogy mindannyian rneu gazda­gabban, még jobban élhessünk ...

Next

/
Thumbnails
Contents