Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

Földműves

. mfer+ев 11»

A KOMMUNIZMUS ÉPÍTŐINEK ORSZÁGÁBÓL

ш111ш11т1111им111111шжн1111и1ши111111111111111111111н111111111111111111111!111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111шш1тйимишншшншнтшя>м1штшт1шм1тт111111ш1ш11(1имштшимии1ншш11111шш4ш1шш11111штнишш1ши MWittimimittMi

Hogvan dolgozik a kolhoz^aboratórium ?

Ión már a tavasz...

Hát4>m évvel ezelőtt az uralontútl „Lenin végakarata" kolhozban kísérleti állomást állítottak fel. Vezetője Tyerentyij Malcev kolhozparaszt lett, aki már korábban kitűnt kísérletező munkájával és szép eredményeiért Sztálin-díjat kapott.

A laboratórium nem ki1- pareellákon, hanem a kolhoz egész földterületén végzi kísérleteit. A kolhoztagok mind tevékenyen résztvesznek a kísérleti állomás munkájában. A laboratórium állandó támogatást kap a gépállomástól, a helyi szovjet- és pártszervektől, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériumától és a LENIN MEZÖGAZDASÄG1 AKAOÉMTA-tól. A laboratóriumnak elsősorban az a feladata, hogy olyan agrotechnikai módszereket dolgozzon ki, amelyek biztosítják a terméshozam emelését.

MAI.CEV saját megfigyelései alapján úgv találta, hogy az uralontűli sajátos éghajlati viszonyok között az évelőfüveken kívül az egyéves gabonaféléket

i is fel lehet használni a talaj termő-1 [ képességének visszaállítására. Persze 1 ehhez megfelelő talajművelés is szükséges. E felismerés nyomán Malcev kolhoz-laboratóriuma olyan talajművej lési rendszert dolgozott ki, amellyel j vissza lehet állítani a talaj morzsalékos szerkezetét.

A LABORATÓRIUM új módszert dolgozott ki az ugar megmunkálására is. Malcev abból indult ki, hogy a gyakori szántás romboló hatással van a talaj szerkezetére. Figyelembe vette az uralontúü gyomnövények sajátosságait is. Ezekután a gépkezelőkkel együtt megállapította, hogyan lehet a legkönnyebben mélyíteni az ugaron a szántást.

— Az agrotechnikában nincs sablon, mindenütt más és más adottságokkal találkozhatunk — szokta mondani Mal- I eev. Ezt a kolhozlaboratórium munkája is bizonyítja. A fajnemesítés során például Malcev 500 tavaszi búzafajtát próbált ki és végül Is megállapította, hogy ezen a vidéken úgy lehet rendszeresen jó termést biztosítani, ha kétfajta tavaszi búza — egy koránérő és egy kesőnérő — vetésére térnek át. Ha korán koszönt l>e a tavasz, a később érő búzafajtát kell használni a vetésnél, ha késik a kitavaszodás, akkor a korábbanérőt. Rendes időjárás esetén legjobb, ha mindkettőt egyformán alkalmazzák. Ilyen módszerrel meg lehet óvni a tavaszibúzát a júniusi szárazságtól és biztosítani lehet a búza bérré sét.

EZEK AZ EREDMÉNYEK a „Lenin végakarata”-kolhoz laboratóriumát a tudományos kutatómunka egyik központjává avatták az Uralon túl. Sűrűn látogatnak el ide tapasztalatcserére agronómusok, kolhozelnökök, brigádvezetők, tudományos munkások és kísérletezők. A szovjet mezőgazdaság dolgozói pedig szaktanácsokat kérnek, hogy ezek segítségével ie harcoljanak a magasabb terméshozamokért.

Izzasztó perceb

Silovszkij, a iersovi kerület Krupszkáia kolhozának elnöke abból a megfontolásból, hogy nem siet, mert kolhoza a második napirendi pontban szerepel, s amúgy is végtelenségig üléseznek — a megbeszélt időnél későbben érkezett a kerületi végrehajtóbizottság ülésére. Már vártáid és szemrehányást tettek neki, Silovszkii az „azelőttre" hivatkozott, mire azt mondták neki. hogy helyesebb, ha a jelenre gondol, megbecsüli a saját ideiét és a másokét is.

Alig ocsúdott fel a kolhoz'elnök ebből az első meglepetéséből, máris újabb érte, az. hogy kolhozával külön foglalkoztak, nem pedig csak úgy általában a töbi között, mint régen, figyelembe sem véve az egyes kolhozok egyéni sajátosságait.

Kint hideg volt, a teremben sem volt valami meleg, Silovszkij mégis izzadt. Először is alaposan megmosták a fejét, mert a kolhoz jövedelmének felét arra költötte, hogy vándormun kásokat alkalmazott, ahelyett, hogy a kolhozban épitőbrigádot szervezett volna. Többszáz hektár földet pedig bevetetlenül hagyott. Nincsen az állattenyésztő-telepen takarmánvgőzölő.

etetövályú, sok takarmány veszendőbe megv.

De aztán megenyhült a légkör: a végrehajtóbizottság alapos megbeszélés után megái1 apítóttá az e'maradt Krupszkáia kolhoz megjavításának kétéves programmját. Most nem csak egyszerűen „kötelezték", vagy „utasították" Silkovszkijt erre vagy arra Megjelölték, hogyan kell bevezetni a helyes vetésforgót, megállapodtak ao ban, hogy a szomszéd ko'hoz félmillió rubelt kölcsönöz tarackbúza vetésér?, a kolhoznak soron kívül 300 mázsa olajpogácsát, 50 köbméter fát utalnak ki. Elhatározták, hogy a kerületi végrehajtóbizottság elnöke állandóan látogatta a kolhozt, nemcsak órákat hanem heteket tölt ott.

Silovszkij a megbeszélés után kissé elfáradtan lépett ki a folyosóra. Az ott várakozók közt valaki részvevőét, megjegyezte

— Most is úgv van, mint korábban! Értekeztek és jegyzőkönyveztek.

— Nem úgy van az! — mondta Silkovszkij. — Különbség van érte kéziét meg értekezlet között. Ha megvalósítjuk. amit most tervbe vettünk, kihúzzuk a kolhozt a kátyúból.

Füstölt uborkák

A földtől az üvegtetőig kifeszített spárgán uborkaszárak kúsznak felfelé, két és fél méter magasságba. U- borka csüng az ember feje felett, mint alma a kertben.

Különös dolog történik: az üvegház közepén kályhát állítanak fel, szenet és fát égetnek benne. Az üvegház mérges széngázzal telik meg. Az imént még rugalmasak, egészségesei? voltak az uborka levelei, most hirtelen lekonyulnak. Mintha elpusztu’tak volna. Néhány perc múlva azonban kinyitják a szellőztető ablakszerűket. fuss levegő árad be. az üvegház ki.szellőződik. a levelek újra feléled nek.

A művelet a növény szervezetében teljes átalakulást idéz elő. A füstölt uborkán nem képződnek porzós virágok, s az indákat magházas, termős virágok borítják. Ez azt jelenti, hogy a melegházi uborkaindák bőséges termést hoznak.

Ezt az eljárást az 1. számú moszk vai kertészeti telepen a’kaímazzák. Régi tapaszta'at, csak éppen sokáig nem tudták tudományosan megmagyarázni. Micsurin derítette ki, hogv, ha némely növényt bizonyos ideig életveszélynek tesznek ki, bőséges gyümölcsöt hoz, hogy ígv biztosítsa utódaiban további létezését.

Tavaszi vetés a végtelenbevesző kolhozföldön.

MIHAIL ISZAfioVSZKIJ:

lÖavasz

A hó elolvadt és a rét kizöldült, szekér robog megint a hídon át, a verebek a naptól részegek mind, virágban ringanak az almafák.

Az udvaron — kell, vagy nem — hajnaltájra vidám kopácsolásnak kél sora, s a tisztáson vigyázni kezd a nyájra még télidőn szerződött pásztora. ,

Tavasz, tavasz van, él, lehel köröttem, tavasz, tavasz jő, suttog és zihál! . . .

Kakas kapar, tetőgerincre röppen, kukorintásra körzet-szerte száll.

Tárt ablakok. Könnyű párát sepernek langyos szellők a folyó peremén; a napnak zajjal örvend, aki gyermek, és az életre gondol aki vén.

DEVECSERI GÁBOR fordítása.

Tan Csun-hua parasztasszony a kerületi néphatalom elnökhelyettese

Irta: Szja-Chan.

AZ ELNYOMÁS BILINCSEITŐL megszabadult kínai nép legjobb fiait, lányait választotta meg képviselőnek Olyanokat, akik önfeláldozó munkával küzdenek azért, hogy eloszlassák иг évezredes maradottság műveletiemét) homályát és kitárják népük előtt a szabdságadta ragyogó fejlődési lehetőségek széles távlatait. Népének ilyen igaz, hű gyermeke, az új Kína új, szocializmust építő, élenjáró embertípusa Tan Csun-hua parasztasszony is, akiről az alábbi sorok szólnak.

A CZJANSZl TARTOMÁNYI Juganszjan kerület képviselőinek konferenciája múlt év végén Tan Csunhua parasztasszonyt választotta meg a kerületi néphatalom helyettes elnó kévé. A kínai nőknek a múltban soha sem lehetett része ilyen nagy megtiszteltetésben. Az új Kínában azonban — ahol a népé a hatalom — a nők egyenjogúak a férfiakkal a társadalmi és politikai élet minden területén.

Tan Csun-hua Czjanszi tartomány Szanminszi nevil falujában született. Az idén tölti be 21-ik életévét. Négyéves volt, amikor apja meghalt. Gyermekkorát nehéz munkában töltötte, mivel odahaza 0 volt egyedül munkaképes. at via betegen leküdt. Eljött az 1949. év. amely meghozta a szabadságot és a boldog élet megteremtésének lehetőségét a kínai nép szárnyúra. Ettől kezdve megváltozott Tan Csun-hua és anyjának élete is Tan Csun-hua élelmezési segélyt kapott a népi hatalomtól. Anyjának állapota javulni kezdett.

Tan Csun-hua faluja a Pojánhu-tó partián terült el, amelynek vize áradások alkalmával nagy kárt okozott a parasztoknak. Egy alkalommal a kerületből néhány aktivista érkezett hogy megszervezze a qátiaiütási munkálatokat. A gát helyreállításában, a faluból minden családnak részt kellett vennie. A parasztok azonban csak a férfiakat engedték a qáthoz, mert még élt bennük az a babonás hiedelem. hogy a gátat elmossa a víz, ha asszony lép rá. Tan Csun-hua mégis elhatározta, hogy részt vesz a munkában. így szólt anyjához: „Pénzünk nincs, hogy férfit fogadjunk fel. Elmegyek én, hiszen a kommunisták nem hisznek a babonákban."

AMIKOR A PARASZTOK kimentek a gátra, közöttük volt a tizennyőlcéves Tan Csun-hua is. Az elmaradt gondolkozású férfiak barátságtalanul fogadták, sőt megszidták is magukban Tan Csun-hua azonban nem jött zavarba és bátran hozzábított a munkához. Igyekezett, hogy ne maradjon le a férfiak mögött. Amikor a férfiak rágyújtottak, ő folytatta a munkát. S holott gyengébb volt mint bármelyik férfi, mégis 3 köbméterrel több földet mozgatott meg na pi normájánál.

Egyízben hatalmas zápor kerekedett Az összes férfiak abbahagyták a munkát. Tan Csun-hua a gáton maradt és hívta a férfiakat, hogy térjenek vissza dolgozni. A férfiak, akiket Tan példája fellelkesített, insszatérteK a gátra és folytatták a munkát.

Éppen akkor érkezett a gáthoz a rajoni néphatalom elnöke, Csen Dekái. aki a gátjavítási munkálatokat ellenőrizte. Megdicsérte Tan Csun huát tettéért, majd — a falu aktivis fáival együtt — ellátogatott Tan Csun-hua-ék házába. így szólt a leányhoz

—Csun-hua. neked részt kell venned a községi munkában.

Csun-hua kérdéssel felelt:

Hogyan vehet részt assz ту a közösségi munkában?

A nő éppúgy végezhet minden, munkát, mint a férfi. — mondotta a ■ajoni névhatalom elnöke. — Te az 'iszonyok között fogsz, dolgozni. Be kell vonnod őket a gát javítási munkálatokba

Tan Csun hua unokabátyja felesé qével, Li Cziu szánnál — végigjárta a házakat megqyőző munkát végzett az asszonyok között

Csun-hua szavai fellelkes’tették a falu asszonyait. Masnap 80 asszony

ment ki a gáthoz. Harmadnap már több mint 100 asszony vett részt a munkában, a negyediken — több mint háromszáz. Az aszonyok gyorsan megjavították a gát rájuk eső részét

A munka befejezte után Tan Csunhua odakiálltott a férfiaknak:

Nos tudnak e az asszonyok dolgozni?

Ugyanazon a napon a munkahely melletti versenytáblán feltüntették а Tan Csun-hua vezetése alatt dolgosa asszonyok munkaeredményeit. Ezekff az ereményekre a Kommunista Párt Kerületi Bizottsága, a rajoni néphatalom szervei és a Demokratikus Nőszövetség kerületi bizottsága is felfigyeltek.

AMIKOR A FALUBAN MEGTARTOTTAK a küldöttválasztást a népi képviselők konferenciájára, a falu asszonyai mind azon a véleményen col tűk, Tan Csun-hua legyen, aki а falu legtevékenyebb aktivistája és a népi kü'dött iránt támasztott minden körülménynek megfelel.

Tan Csun-hua ekkor mindössze 19 éves volt és írástudatlan Miután népi küldötté választották, eleinte félt hogy nem tud megbirkózni a rábízoti feladatokkal. De aztán lassacskán megjött az önbizalma. Első komoly bíztatása az volt, hogy mozgósítsa a falu asszonyait és a gyermekeket а tea kártevői ellen. Tan Csun-hua eb ben a harcban felhasználta a qátjav'i tási munkálatoknál szerzett tapasz talatait A~ asszonyokat és gyermekeket brigádokba’: osztotta Minden brigád meghatározott munkai eladótól kapott. A brigádok és csoportok ко zött verseny bontakozott ki. E munkamódszer eredményeként a kártevnk megsemmisítéséért Mutatott harcot három nap alatt sikeresen befejezték.

Tan Csun-hua gyakran elgondolkozott ■

,,Rosszul képezem magam. Vájjon

ismeretek nélkül lehet valaki jó aktivista?"

Elhatározta, hogy kitartóan fogja követni Mao Cse-iung elvtárs útmutatását: „Kapcsolatot tartani a tömegekkel, kitartóan tanulni'.ľ Nappal dolgozott, társadalmi munkával foglakozott, este pedig az esti iskolában tanult. A többi asszonyoknak is állandóan azt hajtogatta, hogy kötelességük tanulni: „A nőnek dolgoznia kell, hogy felszabadítsa magát. Ahhoz pedig, hogy jól dolgozzék, érteni kell az állam politikáját, állandóan tanulnia kell."

Tan Csun-hua tagja lett a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek. A munkában elért sikereiért „éímunkás" címmel tüntették ki, a falu asszonyai pedig. — társadalmi munkája jutalmául — megválasztották a Demokratikus Nőszövetség járási bizottsága elnökévé.

FELEJTHETETLEN ESEMÉNY, volt Tan Csun-hua életében az élmunkások konferenciáján való részvétele. Ezen a konferencián megválasztották Juganszjan járási élmunkásává, A járási néphatalom mtahmba is részesítette. A konferencia után Tan Csunhuát meghívták a párt kerületi bizottságához ahol a párt vezetői hoszszasan elbeszélgettek vele. Hazatérve Tan Csun-hua így gondolkozott- „A kommunista párt úgy bánik velem mint édesanya a gyermekével!"

1951 májusában és júniusában a rajonban szárazság veszélye fenyegetett Tan Csun-hua elvállalta, hogy megszervezi a falu asszonyait a szárazság elleni harcra ■ Tan Csun-hua összehívta az asszonyok gyűlését, hogy kicseréljék tapasztalataikat Fel hívta az asszonyokat hogy minden ereinket !atha vetve, harcoljanak a szárazság ellen, hogv megmutassak erejüket azoknak, akik lebecsülik az asszonyokat.

A kijelölt napo-rt hajnalban több mint ötszáz ember — férfi és nő indúlt a mezőre. Úgy határozták, hogy a vízmerőkerékkel a nők a vizet a folyóból a csatornába merítik, onnan pedig a férfiak a mezőre szállítják. Verseny bontakozott ki a nők és a férfiak között. A csatorna falát megjelölték. Megállapodtak abban, hogy ha a víz szintje a csatornában meghaladja a jelt, akkor a versenyben az asszonyok győznek, ha pedig a jelnél alacsonyabb lesz — akor a férfiaké a győzelem.

Az asszonyok lelkesen dolgoztak s becsülettel teljesítették a rájuk eső feladatot. A víz szintje a jellel pontosan egyvonalba került — tehát a verseny egyenlő eredménnyel végződött. Mindannyian elégedettek voltak, de legjobban Tan Csun-hua örült.

A ' FÖLDREFORM KEZDETÉN Csun-hua, mint a földreform egyik végrehajtási aktivistája dolgozott 1952 júniusában Tan Csun-huat azzal bízták meg, hogy Demokratikus N ószövetség rajoni bizottságában dolgozzék. Rövid idő múlva a járási pártbizottság káderiskolájába küldték tanulni., itt Tan Csun-hua megtanult írni-olvasni. Gyorsan elsajátította a közel háromezer írásjelt. Azután megtanulta, melyek a párttag alapvető kötelességei. A tanulásban elért sikerért „éltanuló” címmel tüntették ki.

Tavaly szeptemberében Tan Csunhua tagja lett a bizottságnak. Az volt az élete legboldogabb pillanata. Azon a napon azt írta a naplójába:

„Szüntelenül dolgoznom kell. Mindenben példát kell mutatnom az embereknek, velük együtt kell előre törnöm. Csak ígv tehetek eleget a megtisztelő párttag címnek."

Az iskola elvégzése után Tan viszszatért a rajonba. Jungánszján kerületbe — a lakosság valamennyi rétege képviselőinek — konferenciáján — Tan Csun-huat megválasztották a kerületi népi kormány elnökhelyettesének. Tan Csun-hua ekkor — meghatódva és fellelkesedve a nagy megtiszteltetéstől — fogadalmat tett, hogy állandóan tanulva, szoros kapcsolatba a tömegekkel fog munkálkodni, dolgozó népe érdekében, a szocializmus felépítésének nagy művén.