Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

A szocialista faluérti 'fia ira d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. március 14. Ára 40 fillér V. évfolyam 11. szám. /Q tavaszi Munkák sikeres el­végzése érdekében biztosítsuk a szövet­kezetek és traktorállomások közötti példás együttműködési. Az ország kenyeréért Itt van az az idő, amely a földműve­sek életében igen nagy szerepet ját­szik. A tavaszi munkák időszakába léptünk, amely — mint ahogy azt a párt 's a kormány tavaszi munkákkal kapcsolatos felhívása mondja — döntő jelentőségű tényező idei aratásunkban. Ne legyen hát egy gazda, egy földmű­ves ember sem, aki most mégegyszer ne tudatosítaná magában azt a régi közmondást, hogy „Ki m:nt vet, úgy arat". A párt és a kormány mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről szóló határozata arra kötelez bennünket, hogy jó munkánkkal odahassunk, hogy idei aratásunk a tavalyinál is gazda­gabb legyen. Közellátásunk megjavítá­sa és a tovább árcsökkenés éppen at­tól függ, hogyan fokozzuk a mezőgaz­dasági termelést. Nemzetgazdaságunk 1954. évi fejlesz­tési terve feladatul tűzi elénk, hogy országos viszonylatban 12,1 százalékkal emeljük mezőgazdasági termelést, E feladat teljesítése következtében föld­műveseink jövedelme 18 százalékkal lesz magasabb. Az állattenyésztési ter­melés fokozása terén különösen nagy feladatok előtt állunk. Éppen ezért a kapás takarmányok termelését 39,4, a takarmányfélék termelését pedig 18,3 százalékkal kell emelnünk. Egységes földmüvesszövetkezeteink, kis- és kö­­zépföldmüveseink eddigi tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy megvan minden lehetőségünk arra, hogy eze­ket a feladatokat necsak hogy telje­sítsük, hanem túlteljesítsük. A tavaszi munkák megkezdése az idén annál is örömteljesebb, mert pártunk és kor­mányunk nagy pénzügyi és anyagi ‘á­­mogatást nyújt mezőgazdaságunknak. A traktorok száma például a múltévi­hez viszonyítva 793 darabbal emelke­dett. Ebből 625 a hemyótalpas traktor. A kombájnok száma pedig 488-al emel­kedett. Meg kell azonban nyíltan monda­nunk, hogy a gépek és a többi pár­tunk és kormányunk nyújtotta segítség sem oldja meg az összes problémát magába véve. További sikereink a me­zőgazdaság terén elsősorban is ma­guktól az emberektől, azok szorgalmas munkájától függnek. Természetesen még a legnagyobb igyekezet, a leg­becsületesebb munka sem elegendő, ha még mind'g a régi módszerekkel gaz­dálkodunk. A hosszú tél és főleg a csapadék­­hiány, valamint a növények fejlődési Idejének csökkenése arra készteti föld­műveseinket, hogy minden munkát a lehető leggyorsabban végezzenek el és hogy a földeken megakadályozzák a nedvtartalom “lpárolgását. Hogy gyor­san végezzük a munkákat, az annál is inkább fontos és elkerülhetetlen, mert a szokásos tavaszi munkák mellett az Idén fokozott nértékben kell rendbe­hoznunk, feljavítanunk s esetleg pótol­nunk t megfagyott, vagy kifagyott őszivetésű növényeket. Ügyszintén a legrövidebb időn belül be kell hoznunk az őszi mélyszántásban elkövetett mu­lasztásaikat. Nem kis feladat ez, ha meggondoljuk, hogy 200.000 hektár mélyszántásáról van szó. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy feladataink teljesíthetetlenek. Hiszen a hosszú tél jó alkalom volt arra, hogy egységes földművesszövetkezeteink tag­jai, az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépföldművesek kellőképpen felkészül­jenek feladataik teljesítésére. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a tavaszi munkák tervét idejében tel­jesítsük, hogy munkacsoportjaik s traktorosbrigádjaink idejében kimenje­nek a földekre és hozzálássanak a si­mítózáshoz, a vetéshez. Természetesen a fogatoknak sem szabad kihasználat­lanul állniok a szövetkezetek istállói­ban. Minden napi késés nagy-nagy ki­esést jelent a -termésben, szegényebbé teszi dolgozóink közellátását, A terv­szerinti, jól megszervezett munka a­­zonban ezt az eshetőséget teljesen ki­zárja. Legyen ezért szövetkezeti tag­jaink és minden földműves elsőrangú érdeke és kötelessége, hogy pontosan kidnlqozott terv szerint végezze mun­kálat. Hogy milyen nagy jelentősége van az agrotechnikai határidők betartásának, arról sok-sok szövetkezet és állami oa7daság meggyőződött már. Vegyük s-o, például a magyarbéli szövetkeze­tei. Azon a táblán, amelyet 20 nappal előbb vetettek be, 40 mázsás árpa hek­tárhozamot értek* el. Ugyanakkor a má­sik táblán csupán ennek a fele termett meg hektáronként. A kapitalisták azt akarták, hogy a kis- és középföldmüves földjén a le­hető legkevesebb teremjen. Ez érthető is, mert így a paraszt nem bírt meg­élni, földjét olcsó áron eladta a ku­­láknak, vagy a nagybirtokosnak. Pár­tunknak és kormányunknak az a tö­rekvése, hogy szövetkezeti tagjaink, kis- és középföldműveseink vagyono­sak legyenek. Az ehhez vezető egye­düli út pedig a többtermelés, a hek­tárhozamok emelése. A gazdag szov­jet tapasztalatok és a mi élenjáró ál­lami gazdaságainknak és szövetkeze­teinknek tapasztalatai és a tudomány vívmányai megmutatják, hogyan kell a földből a lehető legtöbbet kikénysze­ríteni. Mindenekelőtt a kereszt- és szűkso­ros vetés, a fészkes ültetés, az előcsi­­ráztatás és a többi agrotechnikai in­tézkedés az, amely lehetővé teszi a hektárhozamok emelését. Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy ezekkel a mód­szerekkel 4—5, sőt 7 mázsával is töb­bet lehet termelni a megszokottnál. Csak egy-két példát hozunk fel. Nem kel! már a vistuki, szelőcei EFSz-ek tagia'nak és a bajcsi, palárikovói álla­mi gazdaságok dolgozóinak magyarázni, hogy miért fontos a szovjet tapaszta­latok alkalmazása. Tudják azt, hiszen saját maguk győződtek meg arról, hogy mennyivel több terem, ha kereszt, vagy szüksorosan vetnek. A terméshozamok növelésének le­hetőségei mellett nagy előny szövet­kezeteink és m'nden földműves szá­mára az, hogy pártunk és kormányunk leszállította a beadási normákat átla­gosan 30 százalékkal. Ugyanakkor a terven felül beadott terményekért va­lóban előnyös, magas árakat biztosít. Becsületbeli ügye tehát minden szö­vetkezetnek és minden földművesnek, hogy a lehető legjobban kihasználja az élenjáró termelési módszereket, hogy a lehető legtöbbet termeljen és így mi­nél több terményt ai’jon be közellátá­sunkra. Ezzel elsősorban is saját ma­guk számára biztosítanak előnyöket. Miv°' az állattenyésztési termelést is nagy arányban kell fokoznunk, sa­ját érdekünk, hogy a takarmányfélék­nél is betartsuk az agrotechnikai ha­táridőket és hogy iparunk számára is a lehető legtöbb nyersanyagot termel­jünk, ahhoz megint csak az élenjáró módszerek alkalmazása és az agrotech­­n’kai határidők betartása szükséges. Ezen a téren is szép példák állnak előttünk. Az obsolovcei szövetkezeti ta­gok olyan nagy mértékben fokozták termésűket, hogy beadási kötelezett­ségüknek 200 százalékra eleget tehet­tek. A lipovoi szövetkezet pedig 2 hek­táron hektáronként 675 mázsa cukor­répát termelt. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a vicsápapátl, bogyai, felsőszeli stb. szövetkezetek is. Traktorállomásainkra főleg az agro­technikai határidők betartása terén vár­nak ragy feladatok. Hogy megbirkóz­hassanak feladataikkal, ahhoz szorgal­mas munka, a kétváltás megszervezése és az élenjáró tapasztalatok alkalmazá­sa szükséges. А X. pártkongresszus és a nemzeti bizottságokba való választások előtti időszakban élünk. Ipari munkásaink mellett a mezőgazdasági dolgozók is értékes kötelezettségvállalásokat tesz­nek a termelés fokozására, mert tud­ják, hogy ez a legméltóbb előkészület a két nagy eseményre. A gyevicsani szövetkezeti tagok szocialista munka - versenyre hívták a derzsenyei EFSz tagjait a terméshozamok emelésében. A versenyt kongresszusi kötelezettség­vállalásokkal kapcsolták egybe. A kö­telezettségvállalások teljesítésével a szövetkezet bevétele a növényi terme­lésből 570.234 Kös-el, az állattenyész­tésből pedig 125 002 koronával emelke­dik. A tavaszi munkáknál nem szabad megfeledkeznünk az éberségről. Nem szabad megenoedniink, hogv a kulákok I bármilyen módon is akadályozzák be­csületes kis- és középparasztjaink, szö­­j vetkezeti tagjaink munkáját. Itt főleg j a nemzeti Vzottságoknak kell éberek- I nek lenniük. Amint az időjárás megengedi, lássunk hozzá a símítózáshoz. Használjunk fel erre a célra minden gépet, minden fogatot s + * * Percnyi késedelem nélkül kezdjük meg a tavaszi munkákat Feltétlenül teljesítjük feladatainkat Mi felsőszeli szövetkezeti tagok is készen. Hurik a teveszi munkákra. A közelmúltban taggyűlést tartottunk, amelyen Gyurcsán elnök és Szlávik agronómus ismertették a tagokkal a tervet. Megbeszéltük közösen, hogy miből mennyit kell elvetnünk és mi­lyen hektárhozemokat kell elérnünk. A könyvelő pediq a pénzügyi tervet ismertette. Beszámolt erről, hogy he tervünké', teljesítjük, miből mennyi bevételünk lesz és milyen kiadásokkal kell számolnunk. Rámutatott arra, hogy milyen kára származik a szövetkezet­nek, hogyha akár a növénytermelés­ben, akár az állattenyésztésben nem éri el e kitűzött feladatokat. Ugyan­akkor megmutatta azokat a lehetősé­gekét, amelyek e terv túlteljesítése előtt állnak előttünk. Tagságunk meg­értette, miért fontos, hogy maradék­talanul teljesítsük tervünket. M,)6t fő­leg a tavaszi munkák gyors elvégzésé­re kell ösezpontosítanunk figyelmün­ket. A munkát úgy szerveztük meg, hogy 4 munkacsoportot alakítottunk, állandó földterülettel és felszereléssel. Már eddig letrágyáztunk 50 hektárt, korai burgonya alá. Gépeink készen­létben állnak. A simítok, fogasok, a 20 vetőgép mind-mind arra vár, hogy ki­mehessünk velük a földekre. Ügy ter­­vezzÜK, hogy a tavaszi munkákban a lehető legjobban kihasználjuk saját fogatainkat is. Negyvennyolc pár lo­vunk rendbehozott szerszámmal várja a tavaszi munkákat. Az a célunk, hogy jó munkával több kenyeret biztosít­sunk dolgozóink asztalára. Ebben az esetben lesz tagságunk is megelége­dett, mert a 9 korona előleg mellett biztosítsa lesz az évvégi elszámolásnál a másik 9 korona is. Kontár Jenő, Felsőszeli * 10 Felkészültünk... A csúzi szövetkezetben első sor­ban is biztosítottuk a tavaszi ve­téshez szükséges vetőmagot. Gon­dosan kitisztítottunk minden sze­met. Gépeinket és szerszámainkat j is alaposan kijavítottuk. A rhü- j trágya is készenlétben áll. Meg- j rendeltük a vöröshere és a lucer­­namágot a földm’Jves raktárszövet- ; kezeinél. Eddig azonban még nem < kaptunk meg. Tavalyi tapasztala- i fáink azt mutatják, hogy érdemes 1 idejében elvetni a vörösherét és a j lucernát, mert akkor nagyon szép 1 termést ad. Zöldségtermelésünkben is folyik a munka. Rövidesen meg­kezdjük a melegágyak készítését. A trágyát már előkészítettük. A traktorállomással megkötöttük a hozamszerződést, amelynél jelen voltak a traktorállomás és a szö­vetkezet agronómusa, valamint a vezetőség és a csoportvezetők. Négy állandó munkacsoportunk van. Ezek önállóan az EFSz-ek alapszabályai szerint végzik mun­kájukat. Az idén bevezettük a pótjutalmazást s így érdekeltté tet­tük tagjainkat a termelés fokozá­sában. ESEK JÓZSEF, Csúz Brigádunk а X. kongresszus tiszteletére A nádszegi traktoroebrigád trakto­rosai a CsKP X. kongresszusa tisztele­tére kötelezettséget vállaltak, hogy tervüket legalább 103 százalékra tel­jesítik. A tavaszi munkákban nemcsak a mennyiséget, hanem a munka minő­ségét is szem előtt tartják. Ennek a* előfeltételeit már akkor megteremtet­tük, amikor gépeink javítását február 12-re befejeztük. A javítási munkában kitűnt Szöcs Arpád és Győri Boldizsár, de a többi traktoros is helyt állt A munkában. Igaz. most az időjárás kés­leltet bennünket, de amint ez lehetsé­gessé válik, megkezdjük a tavaszi munkákat. Minden traktoros pontos terv szerint fog dolgozni, amelyet részletesen ismer. A tervben feltüntet­tük pontosan, ki melyik parcellán, mi­kor és milyen munkát fog végezni. Traktorosainkat beosztottuk a szövet­kezet munkacsoportjaiba, hogy ai együttműködés a lehető legjobb legyen. Hogy határidő előtt teljesíthessük fe­ladatainkat, traktorosaink versenyre hívták egymást. Az egész brigád pedig a tallósi brigáddal fog versenyezni a tavaszi munkák gyore elvégzése érde­kében. A tallósiak versenyfelhívásun­kat elfogadták. A brigádvezetők szo­ros együttműködőt tartanak fenn • szövetkezet vezetőségével. Ez szüksé­ges ahhoz, hogy a kongresszus tiszte­letére adott szavunkat valóra váltsuk. Bebizonyítjuk, hogy többtermeléssel hozzájárulunk aihhor, hogy kormányunk újabb árcsökkenést foganatosíthasson, hogy mindannyiunk élete gazdagabb legyen. Anda Ferenc, brigádagronómus Nádszeg. Huszonöt új taggal gyarapodott az ipolysági EFSz Az ipolysági egységes földműves­szövetkezet megalakulása óta óriási utat tett meg. Már maga az a tény, hogy a tagok valóban magukénak érzik a szövetkezetei, arról tanús­kodik, hogy az EFSz jó úton halad, s hogy leküzdve a még fennálló hi­bákat, rövid idő alatt virágzóvá vá­lik. Most a legnagyobb nehézsége a szövetkezetnek az, hogy az állatál­lomány még mindig szanaszét van 10 istállóban. Ezen a bajon is segí­tenek. Tervbe vették, hogy korszerű istállót, sertésszállást, juhaklot és baromfifarmot építenek. Az utóbbit már fel is építették és hozzálátnak a többi épület felépítéséhez is. A tagság a CsKP X. kongresszusa tisz­teletére kötelezettséget vállalt, hogy május 1-ig befejezik 2 istálló épí­tését, amelyek 192 szarvasmarha be­fogadására lesznek köpések. Ugyan­csak a kongresszus tiszteletére, a kongresszus megnyitásáig eleget tesznek egészévi húsbeadási kötele­zettségüknek. A szövetkezeti tagok fejlődéséről tanúskodik az is, hogy amig az el­múlt években senki sem akart részt venni iskolázáson, ma már belátják, hogy mennyire fontos a szakkép­zettség emelése, s ezért a szövetke­zeti munkaiskolát nagy szorgalom­mal látogatják. örömmel számolhatunk be arról, hogy a község egyénileg gazdálkodói állandóan figyelemmel kísérik a szö­vetkezet munkáját, fejlődését, ered­ményeit. Sokan közülük belátták, hogy mégis a szövetkezeti gazdál­kodás az az út, amely a jóléthez vezet. Ezért az utóbbi időben 25 kis- és középföldműves kérte felvételét a szövetkezetbe. Ez további megerő­södést jelent a szövetkezet számára. A tagok azonban nem vesznek fel soraikba akárkit. Azt tartják szem előtt, hogy csakis a becsületes dol­gozó parasztok váljanak szövetkeze­ti tagokká. Nem engedik meg, hogy a szövetkezet ádáz ellenségei befu­rakodjanak. Ezen a téren is helyesen járnak el a szövetkezet tagjai, ami hozzájárul az EFSz további fejlődé­séhez. Bartos András, Besztercebánya

Next

/
Thumbnails
Contents