Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-14 / 11. szám
A szocialista faluérti 'fia ira d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. március 14. Ára 40 fillér V. évfolyam 11. szám. /Q tavaszi Munkák sikeres elvégzése érdekében biztosítsuk a szövetkezetek és traktorállomások közötti példás együttműködési. Az ország kenyeréért Itt van az az idő, amely a földművesek életében igen nagy szerepet játszik. A tavaszi munkák időszakába léptünk, amely — mint ahogy azt a párt 's a kormány tavaszi munkákkal kapcsolatos felhívása mondja — döntő jelentőségű tényező idei aratásunkban. Ne legyen hát egy gazda, egy földműves ember sem, aki most mégegyszer ne tudatosítaná magában azt a régi közmondást, hogy „Ki m:nt vet, úgy arat". A párt és a kormány mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozata arra kötelez bennünket, hogy jó munkánkkal odahassunk, hogy idei aratásunk a tavalyinál is gazdagabb legyen. Közellátásunk megjavítása és a tovább árcsökkenés éppen attól függ, hogyan fokozzuk a mezőgazdasági termelést. Nemzetgazdaságunk 1954. évi fejlesztési terve feladatul tűzi elénk, hogy országos viszonylatban 12,1 százalékkal emeljük mezőgazdasági termelést, E feladat teljesítése következtében földműveseink jövedelme 18 százalékkal lesz magasabb. Az állattenyésztési termelés fokozása terén különösen nagy feladatok előtt állunk. Éppen ezért a kapás takarmányok termelését 39,4, a takarmányfélék termelését pedig 18,3 százalékkal kell emelnünk. Egységes földmüvesszövetkezeteink, kis- és középföldmüveseink eddigi tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy megvan minden lehetőségünk arra, hogy ezeket a feladatokat necsak hogy teljesítsük, hanem túlteljesítsük. A tavaszi munkák megkezdése az idén annál is örömteljesebb, mert pártunk és kormányunk nagy pénzügyi és anyagi ‘ámogatást nyújt mezőgazdaságunknak. A traktorok száma például a múltévihez viszonyítva 793 darabbal emelkedett. Ebből 625 a hemyótalpas traktor. A kombájnok száma pedig 488-al emelkedett. Meg kell azonban nyíltan mondanunk, hogy a gépek és a többi pártunk és kormányunk nyújtotta segítség sem oldja meg az összes problémát magába véve. További sikereink a mezőgazdaság terén elsősorban is maguktól az emberektől, azok szorgalmas munkájától függnek. Természetesen még a legnagyobb igyekezet, a legbecsületesebb munka sem elegendő, ha még mind'g a régi módszerekkel gazdálkodunk. A hosszú tél és főleg a csapadékhiány, valamint a növények fejlődési Idejének csökkenése arra készteti földműveseinket, hogy minden munkát a lehető leggyorsabban végezzenek el és hogy a földeken megakadályozzák a nedvtartalom “lpárolgását. Hogy gyorsan végezzük a munkákat, az annál is inkább fontos és elkerülhetetlen, mert a szokásos tavaszi munkák mellett az Idén fokozott nértékben kell rendbehoznunk, feljavítanunk s esetleg pótolnunk t megfagyott, vagy kifagyott őszivetésű növényeket. Ügyszintén a legrövidebb időn belül be kell hoznunk az őszi mélyszántásban elkövetett mulasztásaikat. Nem kis feladat ez, ha meggondoljuk, hogy 200.000 hektár mélyszántásáról van szó. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy feladataink teljesíthetetlenek. Hiszen a hosszú tél jó alkalom volt arra, hogy egységes földművesszövetkezeteink tagjai, az állami gazdaságok dolgozói és az egyénileg gazdálkodó kis- és középföldművesek kellőképpen felkészüljenek feladataik teljesítésére. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a tavaszi munkák tervét idejében teljesítsük, hogy munkacsoportjaik s traktorosbrigádjaink idejében kimenjenek a földekre és hozzálássanak a simítózáshoz, a vetéshez. Természetesen a fogatoknak sem szabad kihasználatlanul állniok a szövetkezetek istállóiban. Minden napi késés nagy-nagy kiesést jelent a -termésben, szegényebbé teszi dolgozóink közellátását, A tervszerinti, jól megszervezett munka azonban ezt az eshetőséget teljesen kizárja. Legyen ezért szövetkezeti tagjaink és minden földműves elsőrangú érdeke és kötelessége, hogy pontosan kidnlqozott terv szerint végezze munkálat. Hogy milyen nagy jelentősége van az agrotechnikai határidők betartásának, arról sok-sok szövetkezet és állami oa7daság meggyőződött már. Vegyük s-o, például a magyarbéli szövetkezetei. Azon a táblán, amelyet 20 nappal előbb vetettek be, 40 mázsás árpa hektárhozamot értek* el. Ugyanakkor a másik táblán csupán ennek a fele termett meg hektáronként. A kapitalisták azt akarták, hogy a kis- és középföldmüves földjén a lehető legkevesebb teremjen. Ez érthető is, mert így a paraszt nem bírt megélni, földjét olcsó áron eladta a kuláknak, vagy a nagybirtokosnak. Pártunknak és kormányunknak az a törekvése, hogy szövetkezeti tagjaink, kis- és középföldműveseink vagyonosak legyenek. Az ehhez vezető egyedüli út pedig a többtermelés, a hektárhozamok emelése. A gazdag szovjet tapasztalatok és a mi élenjáró állami gazdaságainknak és szövetkezeteinknek tapasztalatai és a tudomány vívmányai megmutatják, hogyan kell a földből a lehető legtöbbet kikényszeríteni. Mindenekelőtt a kereszt- és szűksoros vetés, a fészkes ültetés, az előcsiráztatás és a többi agrotechnikai intézkedés az, amely lehetővé teszi a hektárhozamok emelését. Ma már nem fér kétség ahhoz, hogy ezekkel a módszerekkel 4—5, sőt 7 mázsával is többet lehet termelni a megszokottnál. Csak egy-két példát hozunk fel. Nem kel! már a vistuki, szelőcei EFSz-ek tagia'nak és a bajcsi, palárikovói állami gazdaságok dolgozóinak magyarázni, hogy miért fontos a szovjet tapasztalatok alkalmazása. Tudják azt, hiszen saját maguk győződtek meg arról, hogy mennyivel több terem, ha kereszt, vagy szüksorosan vetnek. A terméshozamok növelésének lehetőségei mellett nagy előny szövetkezeteink és m'nden földműves számára az, hogy pártunk és kormányunk leszállította a beadási normákat átlagosan 30 százalékkal. Ugyanakkor a terven felül beadott terményekért valóban előnyös, magas árakat biztosít. Becsületbeli ügye tehát minden szövetkezetnek és minden földművesnek, hogy a lehető legjobban kihasználja az élenjáró termelési módszereket, hogy a lehető legtöbbet termeljen és így minél több terményt ai’jon be közellátásunkra. Ezzel elsősorban is saját maguk számára biztosítanak előnyöket. Miv°' az állattenyésztési termelést is nagy arányban kell fokoznunk, saját érdekünk, hogy a takarmányféléknél is betartsuk az agrotechnikai határidőket és hogy iparunk számára is a lehető legtöbb nyersanyagot termeljünk, ahhoz megint csak az élenjáró módszerek alkalmazása és az agrotechn’kai határidők betartása szükséges. Ezen a téren is szép példák állnak előttünk. Az obsolovcei szövetkezeti tagok olyan nagy mértékben fokozták termésűket, hogy beadási kötelezettségüknek 200 százalékra eleget tehettek. A lipovoi szövetkezet pedig 2 hektáron hektáronként 675 mázsa cukorrépát termelt. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a vicsápapátl, bogyai, felsőszeli stb. szövetkezetek is. Traktorállomásainkra főleg az agrotechnikai határidők betartása terén várnak ragy feladatok. Hogy megbirkózhassanak feladataikkal, ahhoz szorgalmas munka, a kétváltás megszervezése és az élenjáró tapasztalatok alkalmazása szükséges. А X. pártkongresszus és a nemzeti bizottságokba való választások előtti időszakban élünk. Ipari munkásaink mellett a mezőgazdasági dolgozók is értékes kötelezettségvállalásokat tesznek a termelés fokozására, mert tudják, hogy ez a legméltóbb előkészület a két nagy eseményre. A gyevicsani szövetkezeti tagok szocialista munka - versenyre hívták a derzsenyei EFSz tagjait a terméshozamok emelésében. A versenyt kongresszusi kötelezettségvállalásokkal kapcsolták egybe. A kötelezettségvállalások teljesítésével a szövetkezet bevétele a növényi termelésből 570.234 Kös-el, az állattenyésztésből pedig 125 002 koronával emelkedik. A tavaszi munkáknál nem szabad megfeledkeznünk az éberségről. Nem szabad megenoedniink, hogv a kulákok I bármilyen módon is akadályozzák becsületes kis- és középparasztjaink, szöj vetkezeti tagjaink munkáját. Itt főleg j a nemzeti Vzottságoknak kell éberek- I nek lenniük. Amint az időjárás megengedi, lássunk hozzá a símítózáshoz. Használjunk fel erre a célra minden gépet, minden fogatot s + * * Percnyi késedelem nélkül kezdjük meg a tavaszi munkákat Feltétlenül teljesítjük feladatainkat Mi felsőszeli szövetkezeti tagok is készen. Hurik a teveszi munkákra. A közelmúltban taggyűlést tartottunk, amelyen Gyurcsán elnök és Szlávik agronómus ismertették a tagokkal a tervet. Megbeszéltük közösen, hogy miből mennyit kell elvetnünk és milyen hektárhozemokat kell elérnünk. A könyvelő pediq a pénzügyi tervet ismertette. Beszámolt erről, hogy he tervünké', teljesítjük, miből mennyi bevételünk lesz és milyen kiadásokkal kell számolnunk. Rámutatott arra, hogy milyen kára származik a szövetkezetnek, hogyha akár a növénytermelésben, akár az állattenyésztésben nem éri el e kitűzött feladatokat. Ugyanakkor megmutatta azokat a lehetőségekét, amelyek e terv túlteljesítése előtt állnak előttünk. Tagságunk megértette, miért fontos, hogy maradéktalanul teljesítsük tervünket. M,)6t főleg a tavaszi munkák gyors elvégzésére kell ösezpontosítanunk figyelmünket. A munkát úgy szerveztük meg, hogy 4 munkacsoportot alakítottunk, állandó földterülettel és felszereléssel. Már eddig letrágyáztunk 50 hektárt, korai burgonya alá. Gépeink készenlétben állnak. A simítok, fogasok, a 20 vetőgép mind-mind arra vár, hogy kimehessünk velük a földekre. Ügy tervezzÜK, hogy a tavaszi munkákban a lehető legjobban kihasználjuk saját fogatainkat is. Negyvennyolc pár lovunk rendbehozott szerszámmal várja a tavaszi munkákat. Az a célunk, hogy jó munkával több kenyeret biztosítsunk dolgozóink asztalára. Ebben az esetben lesz tagságunk is megelégedett, mert a 9 korona előleg mellett biztosítsa lesz az évvégi elszámolásnál a másik 9 korona is. Kontár Jenő, Felsőszeli * 10 Felkészültünk... A csúzi szövetkezetben első sorban is biztosítottuk a tavaszi vetéshez szükséges vetőmagot. Gondosan kitisztítottunk minden szemet. Gépeinket és szerszámainkat j is alaposan kijavítottuk. A rhü- j trágya is készenlétben áll. Meg- j rendeltük a vöröshere és a lucernamágot a földm’Jves raktárszövet- ; kezeinél. Eddig azonban még nem < kaptunk meg. Tavalyi tapasztala- i fáink azt mutatják, hogy érdemes 1 idejében elvetni a vörösherét és a j lucernát, mert akkor nagyon szép 1 termést ad. Zöldségtermelésünkben is folyik a munka. Rövidesen megkezdjük a melegágyak készítését. A trágyát már előkészítettük. A traktorállomással megkötöttük a hozamszerződést, amelynél jelen voltak a traktorállomás és a szövetkezet agronómusa, valamint a vezetőség és a csoportvezetők. Négy állandó munkacsoportunk van. Ezek önállóan az EFSz-ek alapszabályai szerint végzik munkájukat. Az idén bevezettük a pótjutalmazást s így érdekeltté tettük tagjainkat a termelés fokozásában. ESEK JÓZSEF, Csúz Brigádunk а X. kongresszus tiszteletére A nádszegi traktoroebrigád traktorosai a CsKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy tervüket legalább 103 százalékra teljesítik. A tavaszi munkákban nemcsak a mennyiséget, hanem a munka minőségét is szem előtt tartják. Ennek a* előfeltételeit már akkor megteremtettük, amikor gépeink javítását február 12-re befejeztük. A javítási munkában kitűnt Szöcs Arpád és Győri Boldizsár, de a többi traktoros is helyt állt A munkában. Igaz. most az időjárás késleltet bennünket, de amint ez lehetségessé válik, megkezdjük a tavaszi munkákat. Minden traktoros pontos terv szerint fog dolgozni, amelyet részletesen ismer. A tervben feltüntettük pontosan, ki melyik parcellán, mikor és milyen munkát fog végezni. Traktorosainkat beosztottuk a szövetkezet munkacsoportjaiba, hogy ai együttműködés a lehető legjobb legyen. Hogy határidő előtt teljesíthessük feladatainkat, traktorosaink versenyre hívták egymást. Az egész brigád pedig a tallósi brigáddal fog versenyezni a tavaszi munkák gyore elvégzése érdekében. A tallósiak versenyfelhívásunkat elfogadták. A brigádvezetők szoros együttműködőt tartanak fenn • szövetkezet vezetőségével. Ez szükséges ahhoz, hogy a kongresszus tiszteletére adott szavunkat valóra váltsuk. Bebizonyítjuk, hogy többtermeléssel hozzájárulunk aihhor, hogy kormányunk újabb árcsökkenést foganatosíthasson, hogy mindannyiunk élete gazdagabb legyen. Anda Ferenc, brigádagronómus Nádszeg. Huszonöt új taggal gyarapodott az ipolysági EFSz Az ipolysági egységes földművesszövetkezet megalakulása óta óriási utat tett meg. Már maga az a tény, hogy a tagok valóban magukénak érzik a szövetkezetei, arról tanúskodik, hogy az EFSz jó úton halad, s hogy leküzdve a még fennálló hibákat, rövid idő alatt virágzóvá válik. Most a legnagyobb nehézsége a szövetkezetnek az, hogy az állatállomány még mindig szanaszét van 10 istállóban. Ezen a bajon is segítenek. Tervbe vették, hogy korszerű istállót, sertésszállást, juhaklot és baromfifarmot építenek. Az utóbbit már fel is építették és hozzálátnak a többi épület felépítéséhez is. A tagság a CsKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy május 1-ig befejezik 2 istálló építését, amelyek 192 szarvasmarha befogadására lesznek köpések. Ugyancsak a kongresszus tiszteletére, a kongresszus megnyitásáig eleget tesznek egészévi húsbeadási kötelezettségüknek. A szövetkezeti tagok fejlődéséről tanúskodik az is, hogy amig az elmúlt években senki sem akart részt venni iskolázáson, ma már belátják, hogy mennyire fontos a szakképzettség emelése, s ezért a szövetkezeti munkaiskolát nagy szorgalommal látogatják. örömmel számolhatunk be arról, hogy a község egyénileg gazdálkodói állandóan figyelemmel kísérik a szövetkezet munkáját, fejlődését, eredményeit. Sokan közülük belátták, hogy mégis a szövetkezeti gazdálkodás az az út, amely a jóléthez vezet. Ezért az utóbbi időben 25 kis- és középföldműves kérte felvételét a szövetkezetbe. Ez további megerősödést jelent a szövetkezet számára. A tagok azonban nem vesznek fel soraikba akárkit. Azt tartják szem előtt, hogy csakis a becsületes dolgozó parasztok váljanak szövetkezeti tagokká. Nem engedik meg, hogy a szövetkezet ádáz ellenségei befurakodjanak. Ezen a téren is helyesen járnak el a szövetkezet tagjai, ami hozzájárul az EFSz további fejlődéséhez. Bartos András, Besztercebánya