Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-07 / 10. szám
1 1954. március 7. ______________________________________________v Tíábed Földműves 9 Harc a tehenek fertőző elvetélése ellen mmmm ihíipieii A DERÉK MIKLÓSIAK A felmelegedett idők nyomán szerte az országban megindult az olvadás. A hóval takart földekről, szinte szemlátomást tűnik el a fehér hőtakaró. Nehéz lenne tehát pillanatnyilag megmondani, mikor szebb a határ, nyáron, ősszel, télen vagy tavasszal Egy azonban bSbnyos, hogy a négy hónapig elhúzódott hideg után mindnyájan alig várjuk a tavaszi napsugaraik éltető melegét és jó érzéssel tölt el bennünket, hogy ismét láthatjuk múlt évi munkánk eredményeit a friss, zöld búza és rozsvetéseinket. Állami gazdaságaink udvarai ilyenkor sártengerré alakulnak át, úgyhogy gumicsizma híjján szinte alig lehet megközelíteni ezeket. Így jártunk mi is. amikor a miklósi gazdaságba látogattunk. Az eső csak nem hagyott alább, de azért senkit sem bosszantott a melec csapadék, hiszen a föld egész télen át nem sok nedvességhez juthatott .Ha tehát a nedvesség kevés, akkor nagyon kell ügyelni arra, hogy ez a csekély mennyiség el ne illanjon a talajból. Hát a miklósiak emberek ám a talpukon és nem engedik meg, hogy egy csepp nedv is elpárologjon. A gazdaság vezetője most egy művésziesen díszített, bekötött iratcsomót húz elő asztalfiókjából. Címe: „A szovjet szovhozok példája nyomán a magas terméshozamokért”. Ez a könyvkinézésű iratosomő ugyanis a miklósi gazdaság egészévi munkaterve. Az adatok mellett képek illusztrálják a magas termésért folytatott harcukat. A gazdaság dolgozói pedig jól tudják, milyen tőven fizetett szorgalmas munkájukért a hálás föld. Búzából például 37.50 mázsa volt az átlagos hektárhozam. A gazdaság vezetője meg is jegyezte: „Hidd el elvtárs, a csépléskor hozzánk beosztott gyakornok csóválta ám a fejét, midőn látta, hogy a zsákok szinte percek e'att teltek egymás után a jól fejlett üveges búzaszemekből”. Mi ehhez még hozzátesszük, hogy a kísérleti parcelláról 55.93 mázsás tér- | mést takarítottak be hektáronként. ! így sorolhatnánk tovább a többi gabo- I Örömteli látványban volt részük ez elmúlt héten Ipolyság dolgozóinak. Az állami gazdaság traktorosai a kijavított gépekkel a város főterére vonultak ki, hogy a javítóműhely szerelőitől ünnepélyes keretek közöt birtokukba vegyék az újjá varázsolt erőgépeket. A szekértők egész sora vizsgálta meg és a traktorosok ugyancsak alaposan átnézték azokat a gépeket, amelyeket egy évi időtartamra gondjaikra bízták. A traktorok minden alkatrészét alaposan szemügyre vették, jól meg vannak-e javítva, menetkészen a tavaszi munkákra. Az átvizsgált és jóváhagyott gépek állapotát írásbafoglelták és minden egyes traktoros aláírásával kötelezte magát az erőgépek kifogástalan karbantartására és kezelésére. Igaz, a gépek jó állapotához nagyban hozzájárultak a javítómesterek, akik a tél folyamán derekasan kivették részüket a javításokból. Ezt a nagy gondosságot a gazdaság traktorosai örömtől csillogó szemmel és lelkes bizakodással vették tudomásul és megfogadták, hogy a reájuk háruló feladatokat maradéktalanul teljesítät. A főtérre kivonult tömeg ugyancsak csodálattal nézte a gépeket, különösen a DT-54-es kötötte le érdeklődésüket, mert bizony olyanok voltak, mintha egyenesen a gyárból küldték volna okét az állami gazdaság dolgozói részére Hemlík elvtárs, traktoros, aki ugyancsak szemtanúja ennek az eseménynek, élénk figyelemmel kiséri a gépek átadását. Mosolyra derül az arca a látványosságra, hiszen nem is csoda, mert az előbb említett Sztalinyecen a? elmúlt évben is ő dolgozott. Éspedig szép eredménnyel: tervét 200 százalékra teljesítette. Amikor megkérdeztük, miben látja titkát a gép hibátlan működésének, így felel: — Abban, hogy ez a gép kitűnő szovneneműből is, sőt a kapások is jól fizettek. Hacsak a dohányt említjük meg, 22 mázsa termett hektáronként. Nem csoda tehát, ha az elmúlt évi termelési eredmények értékelésénél a miiklósi gazdaság a kerület többi gazdaságait megelőzve harmadik helyre került a nyitrai kerületi versenyben. Ezek a sikerek mintegy hajtóerővé váltak a gazdaság dolgozó nál. Többek között arra serkentették őket, hogy az elmúlt évhez hasonlóan most még jobban dolgozzák ki tervüket és szilárdítsák meg a munkacsoportokat. A csoportvezetők ezidén nemcsak a munkák elvégzéséért, hanem a tagokkal együtt a szerszámok karbantartásáért is személyesen felelősek. Esek Dezső csoportja például egyenkint megnevezve Írásban vette át e fogatokat, gépeket stb. Csoportja három munkacsapatra oszlik Boldizsár István, Kovács József és Laca István vezetésével. A dolgozók miután megismerkedtek feladataikkal, Ígéretet tettek, hogy a tervezett hozamokat túlteljesítik. Gyurovics József, a dohánytermelők csoportvezetője 40 hektáron termel ez dén dohányt. Összesen 104 mázsa túltermelésre kötelezte magát, ami pénzben több mint 43.000 koronának felel meg. A dohányosok között ott látjuk özv. Hegyi Ilona elvtársnőt. Mint csapatvezető már tavaly is megállta helyét. A növénytermelésben dolgozók а X. pártkongresszus köszöntésére vállalták, hogy búzából 100, rozsból 50, árpából 100, zabból 50, heterózis kukoricából 20, cukorrépából 1400, cirokból pedig 10 mázsával termelnek többet a ter-A zselízi gazdaságok dolgozói tavaly elért eredményeik után ezidén is alaposan felkészültek a tavaszi munkák megkezdésére. Az elmúlt évi decemberi párthatározat mintegy figyelmeztette az állami gazdaságok dolgozóit, hogy termelési tervüket maradéktalanul teljesítsék és így legyenek példaképei a szocialista nagytermelésben kis- és középparasztjaink előtt. Az idei tavaszon a gazdaságokban mintegy 3.478 hektár terü:et vár sím'tózásra. Ezzel tulajdonképpen megindul a harc a téli talajnedvesség tárolására, minden csepp vízért. Ezért ezt a munkát teendőik első soraiba osztották be. — Ezenkívül nagy figyelmet fordítanak az Ősziek ápolására is. Több, mint 2.500 hektár vár fogasolásra és hengerezésre, míg csaknem ötezer hektáron műtrágyát szórnak széjjel. Ezt a munkát tulajdonképpen már meg is kezdték. A tavaszi kalászosokat százszázalékosan jet gyártmány, amelynek kellő kezelést adtam. — Hemlik elvtárs, öntudatos dolgozóhoz méltóan válaszolt. Szavai beleolvadtak a meginduló gépek berregésébe és a gazdaság traktorosai ünnepének nagy örömébe. Minden traktoros, ki-ki saját átvett gépére pattant és biztos kézzel vezették gépüket abban az elhctározásban, hogy alaposan felkészülve akár meg is kezdhetnék a nagy tavaszi vetési csatát. A gazdaság dolgozói egyébként ezidei termelési és pénzügyi tervüket gondosan kidolgozták, hogy feladataiknak minden terményből pontosan eleget tehessenek. Az alaposan átvitatott tervek pedig máris fél sikert jelentenek, mivel minden egyes dolgozó megismerte azokat a feladatokat, amelyeket ebben az évben teljesítenie kell. A szocialista munkaverseny ugyancsak nagy tért hódított a dolgozók között. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy az 1954-es esztendőben csaknem mindenki belekapcsolódott abba a versenybe, amely a jaromerice-i nad Rokytou gazdaság dolgozói kezdeményezéséből jött létre a két gazdaság között. Emellett párosversenyre hívták ki a rimaszombati gazdaság dolgozóit is a terv pontos és időben való teljesítésére. А X. kongresszus tiszteletére vállaljuk — hangzik az ipolysági gazdaság dolgozóiak kötelezettségvállalása, — hogy az eddigi 6,9 literes tejhozamot átlag 7.J3 literre emeljük, miáltal terven felül 31.987 liter tejet adunk közellátásunknak. Még tovább sorolhatnánk a dolgozók kötelezettségvállalásait, amelyek mind azt célozzák, hogy még több és jobb. olcsóbb mezőgazdasági termékkel gazdagítsák széles piacunkat. A vállalások további része pedig a növénytervezettnél. Ez a mennyiség 1730 mázsa terménynek felel meg, pénzben pedig kb. 47.500 koronát tesz ki. Ha a miklósi gazdaság dolgozói munkasikereiről beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül azt a kulturéletet sem, ami az egész téli hónapok alatt oly vidáman folyt. Tehát nem volt véletlen az, hogy tavaly oly magas terméshozamokat értek el, m°ri a hosszú téli estéket tanulással, vidám szórakozással töltötték el. A gazdaság CsISz csoportja például a „Csikós” című népszínművet tanulta be és nagy sikerrel adta elő valamennyi dolgozó örömére. A szerepek betanításában Horváth Aranka, Horváth Alajos gépész tűzről pattant felesége segédkezett, aki nagyszerű érzékkel tanította a fiatalokat. Ezzel a darabbal meglátogatják a szomszédos gazdaságokat is, hogy fáradságuk gyümölcsével számukra is örömet szerezzenek. A fiatalos lendületű Aranka nem járt magas iskolákba és így különösebb képzettségre nem is tehetett szert. Mindezt azonban pótolja határtalan akaratereje és fiatalos szíve, ami öt a fiatalság nevelésére serkenti. Sok sikert kívánunk további munkájához. Dalolva szép a/, élet — mondja a nóta. A miklósi gazdaság dolgozóit is a dal, a kultúra ebben az esztendőben még nagyobb munkára serkenti. Már a tavaszi munkáknál olyan felelősséggel fognak dolgozni, mint akik tudják, hogy rajtuk az ország szgme, mint akik tudják, hogy csakis ez ő munkájuktól függ, hogy milyen termést takarítunk be ezidén. Szombath Ambrus szüksorosan elvetik. Igen fontos munkának számít még a rétek és a legeldk feljavítása is, ez 531 hektár területet tesz ki. Amikor a gazdaságok dolgozói üléseiken foglalkoztak a tavaszi munkák megkezdésével, többek között beszéltek arról is, hogy a tavaszi munkákat idejében el lehet végezni annak ellenére, hogy a fagyok és a kedvezőtlen időjárás elhúzza ezek megkezdését. Ennek természetesen előfeltétele az, hogy a gépeket még jobban kihasználják és a fogatokat is úgy osszák he, hogy azok akadálymentesen dől - gozhassanak. Ezért úgy döntöttek hogy korán elkezdik a munkákat és amíg csak az idő engedi, ezt folytatni fogják. A gazdaság veze tősége pedig törődni fog azzal, hoqr a kint dolgozók minden nap megkaphassák a testük felfrissítéséhez szolgáló italokat és ételeket, közvetlen kint a munkahelyeken. melésben dolgozók kezdeményezésére született meg. Itt is azt látjuk, hogy a terven felül vállalt több száz mázsa kenyér- és takarmánygabona kitermelése azt igazolja, hogy állami gazdaságunk dolgozói minden lehetőt elkövetnek, hogy pártunk és kormányunk ismét megtehesse, ez esetben főleg a mezőgazdasági termékeik árainak csökkentését. A gazdaságiban azonban a termelés fokozása mellett nem feledkeznek meg a dolgozók anyagi és kulturális jólétének emeléséről sem. Ezidén több mint húsz lakásegység kijavítását és egy kultúrhelyiség építését tervbevették. . Mindez természetesen még jobb munkára serkenti a gazdaság dolgozóit, mert saját maguk is látják, hogy minálunk legfőbb érték az ember és a róla való gondoskodás. Ezért vállalt kötelezettséget Stigel János is, a felsőtúri gazdaságban, hogy minden anyasertéstől ezidén több, mint 15 kismalacot választ el. Kiss elvténs munkacsoportja pedig a tervezett 21 mázsás hektárhozamot búzából 24, rozsból 23, árpából pedig 28 mázsára emeli. Valkovics elvtárs, rizstermelő pedig versenyre hívja a besztercebányai kerüiet rizseseit a magas termés elérésére. Tervét 27 mázsáról átlag 35 mázsára emeli. A traktorosok a tavaszi munkák gyors elvégzése érdekében pedig 140 százalékra emelik teljesítményüket. A gazdaság összdolgozóinak kötelezettségvállalása pénzértékben összesen 485.132 koronát tesz. A gazdaságok dolgozói hazafias kötelezettségük teljesítésével a vállalt feladatokat nemcsak teljesíteni fogják, hanem túl is lépik. Ezzel bebizonyítják hűségüket és ragaszkodás jkat szeretett pártunk és kormányunk iránt és hozzájárulnak hazánk szocialista építé éhez. M. S. Az egyéni gazdálkodásból a közős gazdálkodásba való átmenetnél sok fontos kérdés vetődik fel a tehenészetben. A betegségek keletkezése és elterjedése különböző A közös istálló pedig előnyős helyzetet teremt e betegségek terjedésére, ott, aho! nem fordítanak kellő gondot a tisztaságra. A teheneknek egv ilyen komoly betegségére akarok" rámutatni, amelyről csak beszélünk, de vajmi keveset teszünk annak megakadályozására. Ezt a fertőző betegséget a tehenek ragályos elvetélésének (Bangnak) nevez-, zük. A betegség részleteit, lefolyásának leírását az állatorvosi tudományra hagyjuk. Tehát csak gyakorlati szempontból akarok e káros betegségre rávilágítani, amelv nagyméretű károkat okoz állattenyésztésünkben. Az alábbiakban arról számolok be, miben látom elterjedésének okát és mit tartok fontosnak a baj megelőzésére, esetleg teljes megszüntetésére. Mezőgazdaságunk dolgozói egyébként tudják, hogy a Bang bacillusával megfertőzött tehenek és üszők rendszeresen a hatodik vagv hetedik hónapban elvetélnek. S ha a borjuk a világra is jönnek, két vagv három hónapos korukban elpusztulnak. Nem ritkaság, hogy 100 tehéntől csak 30— 40 borját, de sokszor még annyit sem választhatunk el. Ha egv gazdaságban például a veszteséget 1000 tehén után számítjuk, vagyis ha 100 tehéntől csak 80 borjút választunk el, ez évente 200 darab veszteséget jelent. Ezenkívül tej veszteség áll be, amely nélkülözhetetlen élelmiszereink egyike. Magától értetődik tehát, ha a tehén rendesen nem ellik, csökken a tejhozam, azért, mert az elvetélés következtében visszamaradt a méhlepénynek egy része és elégtelen a tisztulás. Ez okozza aztán, hogy a méhburok elgennyesedik és ígv a tehénen különféle beteges elváltozások jönnek létre. Ebből ered aztán, hogy a tehén újból csak 3 hónap múlva lehet vemhes és az sem ritkaság, ha a tehén 1—2 évig meddő marad és a tejhozama a lehető legcsekélyebb lesz. Ezzel nemcsak a tejhozam csökken, de lényegesen emelkednek a termelési költségek is. Ha országos méretben az így létrejött károkat kiszámítanánk, ez súlyos őszszegeket tenne ki. Meg kell említeni még, hogy a tehenek és üszők elvetélését nem mindig a Bang okozza. Gyakran rossz bánásmód, verés, hajszolt legeltetés, penészes takarmányozás is okozhat elvetélést. A gyakorlatban megfigyelhetjük. hogy a fertőzéses elvetélések és a lepény visszamaradása sokszor ott fordul elő, ahol nincsen elég kiadós, nedvdús és vitamíngazdag takarmány. Miben rejlik tehát az igen komoly betegség elterjedésének az oka? Elsősorban is a tenyészüszők és tehenek egyik járásból a másikba való nagyméretű áthelyezése; az állat egészségügyi állapotának előzetes kivizsgálása nélkül. Ismeretes, hogy a Banggal fertőzött állatok hosszabb idő után immunilázódnak és aztán rendesen felnevelhető^ Az állatállomány kiegészítésénél jobb tere nyílik a fertőző elvetélés terjedésének, mivel ez a folyamata betegséget felújítja és a fertőző elvetélések ismétlődnek. Sok hiba történt ebben az állami birtokokon különösen 1946-tól 1951-ig, amikor a fertőző elvetélés kérdéseit még nem ismertük és a népi igazgatás valamint az állategészségügyi szervek nem foglalkoztak behatóan ezzel a problémával. ' * A Nemzetközi Nőnap ünnepe megmozgatta a nagykürtösi állami birtokok asszonyait is. A gazdaságokban tevékenykedő dolgozó nők a férfiak oldalán ugyancsak belekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe és ők is azon vannak, hogy minél nagyobb hozamokat, hasznosságot érjünk el a termelésben. Hasonlóképpen gondolkozik Kyzúr Mária, állatgondozónő, aki az újfalusi gazdas-gban dolgozik. Szorgalmas és termékeny munkája nyomán a Nőnap alkalmával mint kiküldött résztvesz a prágai ünnepségeken. E nagy nap tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy az általa gondozott tehenek tejhozamát 8,5 literről 11 literre emeli. Mint öntudatos, szorgalmas dolgozó nő tisztában van azzal, hogy életszínvonalunkat arányosan csakis a termelés növelésével biztosíthatjuk. Közös tenyésztésnél az állatgondozók sokszor maguk is elősegítik a fertőző elvetélés terjedését, amennyiben nem tartják be az állatorvosi előírásokat, főleg abban, hogy az istá'lókat, az ellési helyet, saját öltözéküket, valamint a szükséges szerszámokat nem fertőtlenítik. Az állami birtokok és az EFSz-ek állatgondozói ott követik el a hibít, hogv nem vezetik be hatékonvah a borjak szellös nevelését. A fertőtlenítőben elhelyezett boriakat 14—17 napig anvatejjél kellene táplálni, annak ellenére, hogv a fertőző Bang pozitív. A szeli ős neveléssel felnevelt boriak egészségesebbek, ellenállóképesebbek és nehezebben betegszenek meg. További nagy hiányosság az is, hogy a borjak csordában va!ó nevelésénél, amelyek a' fertőző elvetélésre pozitívan reagálnak, az állatorvosok csak elvétve végzik a negyedik vagv hatodik hónapban a vérpróbát és nem választják külön a fertőző elvetélés: e hajlamos állatokat az egészségesektől. A beteg boriakat a hizlaldába, vagv a vágóhídra kell szállítanunk, az egészségeseket В-19-es oltóanyaggal kell beoltani. Mindig az ellés utáni próba a mérvadó, akár az ellés rendesen, vagv rendszertelenül iött létre. Ha a fiatal tehén az első ellés után s negatív Bangra, akkor az ilven állatot egészségesnek minősíthetjük. Ha eredményes harcot akarunk a Bang ellen folytatni, akkor ezen a téren következetesen alkalmazzuk a szovjet - szakirodalomban található munkamódszereket. A szovjet dolgi-' zók ezt 3—4 év alatt csaknem kiküszöbölték. Állatgondozóink tudatosítják, hogy egyszerűbb a betegséget megelőzni, mint aztán gyógyítani. Ehhez azonban szükséges, hogy betartsuk a Bang elleni állategészségügyi intézkedéseket. Korlátozni kell a tehenek gazdaságból gazdaságba való áthelyezését. Intézkedéseket kell továbbá foganatosítani, hogy minden gazdaság elegendő saját tenyésztésű borjával rendelkezzék, és ne legyen vásárlásra, vagy áthelyezésre ráutalva. A gazdaságok fejlesztésének tervét összhangba kall hozni a tenyésztési, termelési tervvel, kuönösen vonatkozik ez a Bang-gal fertőzött gazdaságokra. A Banggal fertőzött állatállományt, a B-19-es oltóanyaggal kell oltani, úgy, ahogv azt a Szovjetunióban teszik. Ezt a befedeztetés előtt a 4-ik, és ellés után a 12-ik hónapban csinálják. Szovjet tapasztalatok szerint a fertőtlenítés hatása 10 hónapig tart. A tehenet vemhes állapotának 4-ik hónapjában már nem szabad oltani. Emiatt igen fontos, hogv a fedeztetés idejét pontosan nyilvántartsák, nehogy a gyógykezeléssel, a jól gondolt törekvésünkkel, még nagyobb károkat okozzunk. Ezekután alkalmazzuk következetesen a Stejman féle módszert, a boriak szellös nevelését. Mindenekei 't azonban az ellésre és a fertőtlenítésre megfelelő he'yet kell biztosítanunk és szigorú fertőtlenítést kell végrehajtani. Továbbá lehetővé kell tenr.i a fiatal állatoknak levegőn és a napon való fejlődést, legeltetést, hogy gv egészséges állatokat nevelhessünk s ezek állományunk biztos alapját fogják képezni. Végül a tehéngondozókkal meg kell ismertetnünk az állategészségügyi intézkedések betartásának szükségességét. különösen ennek a betegségnek a veszélyeiről. Példája nyomán minden öntudatos asszonyunk kapcsolódjon be a munkába és tettekkel harcoljon a boldogabb életért. Yészíhéfeb elő.idejekorán A TAVASZ! VETŐMAGOT {S ÜLTÍTÓAmCOT A zselízi gazdaságok munkára készen Az ipolysági állami gazdaság jól felkészült a tavaszi munkákra A Nemzetközi Nőnap kiküldötte f A
