Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-07 / 10. szám
6 ЛаЬяН Földműves 1954. március 7. Szilárd szövetséget a középparaszttal! Tavaszvárás tapasztalható a falvakon mindenütt, amerre csak járunk az országban. De nem is csoda! Hiszen a rendkívüli nagv és huzamos ideig tartó hidegből mindenkinek elege van már ... no meg .a tüzelőanyag gondoktól is mihamarabb szeretnének menekülni a takarékos háziasszonyok így van ez Rimaszécsen is ... De ne gondoljuk azt. hogy a rirmszécsiek ölhetett kézzel várják a természet ébredését — a tavaszt A szövetkezet tagjain kívül az egyénileg gazdálkodó földművesek is a még hátralévő idOt a tavaszi munkákra való jó felkészülésre használják fel. Örömteljesen állapíthatok meg: ők sem akarnak lemaradni! A tavaszi munkák "előtt... Amint az állomástól befelé, a hólétől pocsolvás úttesten haladunk, szem - közt lovas- és ökrös fogatok tűnnek fel. Trágyával megrakottan igyekeznek ki a határba. Az egyik kocsi táblája elárulia a gazda nevét ez ál! rajta: Ujj András, Rimaszécs. A kocsi mögött 35 év körüli fiatalember ha lad. csak úgy. gyalogosan. A látottakból azt a következtetést vonjuk le. hogy az illető egyénileg gazdálkodó nagy becsben tartja és kíméli is állatait. Az egyébként csöndes utca hirtelen traktorberregés zajától visszhangzik A szövetkezetesek is erre hordták a trágyát, persze a gépállomás traktoros pótkocsijával, mely pillanatok a'att tovatűnik ... csak Ujj Elemér középgazda lépdel lassan, komótosan kocsija Után ... Agyában kósza gondolatok keringenek. Uher elvtárs földművelésügyi miniszter a tavaszi munkák biztosításáról szóló rendeletében hangsúlyozza, hogy a traktorállomásoknak az eddi" gieknél sokkal jobban kell fokozniok az egyénileg gazdálkodóknak nyújtott segítséget Az egyéni gazdálkodóknak a traktorál lomás részéről végzendő munkát az EFSz munkáinak befejezése után haladéktalanul meg kell kezdeni. ..A gépállomásnak és a járási nemzeti bizottságnak karöltve biztosítania kell az egyéni gazdák traktorosmunkáinak összeírását. A HNB-nak gyűlést kell összehívni a kis- és középgazdák részére és meg kell tárgvalniok a munkák elvégzésének menetét, úgy, hogy biztosítsák az agrotechnikai követelményeket. Ezen a gyűlésen részt kell venni a traktorállomás és a JNB felelős dolgozójának.’’ Ezt az adott lehetőséget — amelyet pártunk és kormányunk biztosít a földműveseknek — alaposan fel kell használniok gazdálkodásuk megjavítása és a többtermelés érdekében. Példás gazdálkodó A nap már lecsúszott a hegyek mögé. Ujjék is’ hazaérkeztek a határból. Igv hát többek között őt is felkerestük otthonában. Amikor benvitunk hozzá, éppen a teher к és igásökrök etetése közben találjuk. Ebben a munkában apja, a 70 éves András bátya segít neki. Az öreg szecskával tetézett kosarat cipel a pajta felül... Lasan megindul közöttünk a beszélgetés ... szó szót követ. Amikor a tavaszi munkákra való felkészülésre terelődik a beszéd fonaia. a fiatal házigazda megjegyzi: — A trágyahordás kivételével már készen volnánk — mondja — csak jz idő tartja magát. Pedig úgy várjuk már, hogy a fagy felengedjen, kitavaszodjon és mielőbb földbe teltessük a magot. Csupán 1 mázsa zabvetőmagra lenne még szükségem. Elemér gazda nincs megelégedve & vetéstervben előírt 90 árnvi árpa-ve tésterülettel, többet szeretne vetni ebből a gabonáié léből. Mint ahogy mondotta — kevés jut az e terület tér méshozamából az 5 darab sertésnek és a sok aprójószágnak. A példás egyéni gazdálkodóra többek között az is jellemző, hogy egy deka hússal, egv liter tejjel, egv darab tojással sem marad adósa államunknak. ellenkezúleg, beadási kötelességét túlteljesíti. Nos hát. hogyan is teljesítette Ujj Elemér 9 hektáros középgazda eziránvú kötelességét? A múlt é’" gabonabeadását 105 száza lékra teljes tette, tejből 550 literre! marhahúsból 250 kilóval, burgonyából 290 kilóval ha’adta túl a beadási tervét. Már az idei első negyedévre szó!ó sertéshúsbeadási kötelezettség“ nek is eleget tett. Amikor minderrö’ beszámol megelégedett, boldog mosoly suhan át az arcán. Mi is elgondolkozunk kissé — micsoda ió, kellemes érzés hatja át ezt a becsülete.), törekvő, kötelességét százszázalékon túl teljesítő középgazdát! De az olyan intézkedés, amelyet a HNB és az EFSz foganatosított az egvénileg gazdálkodó földművesekkel szemben, mint például a technikai földrendezés alkalmával a csaknem legrosszabb minőségű földek kimérést továbbá a rendkívül magas legeltetés díj (tehenenként 240 korona) meg szabása, — csöppet sem segíti elő az egyéni gazdálkodók termelési kedvé nek fokozását. Annak, hogy a helyi nemzeti bizottságban egyetlen egvénileg gazdáik') dó kis- és középgazda sincs, káros hatása megmutatkozik abban is, — amit a fenti példa alátámaszt — hog\ e funkcionáriusok nem veszik figyelembe pártunk földműves politikáját Feladatuk az volna, hogy bizalom mai és megértéssel közeledjenek a kis és középgazdákhoz, meghallgassák ta nácsaikat, orvosolják jogos panaszaikat, hogy bevonják őket a HNB mun kájába. Teljes mértékben helytelen például a volt „jegyző úr” viszonyt is az egyéni gazdálkodókhoz, aki még ma 'S csendőrökkel igyekszik megfélemlíteni őket. Azt mondja a köz mondás, hogy ..kutyából nem 'esz sza’onna!” Hát ez érvényes a rimaszécs ..jegyző úrra” is. aki még ma is „hasz nos tanácsokkal” látja el a HNB funk cionáriusait. Persze, hogy az egyéni gazdálkodók ;s átlátnak a „jegyző úr” szitáján és nem félnek holmi ijesztgetésektől. Az hogy egyesek vonakodnak a magas le geltetési díjat megfizetni, bizonyos mértékben érthető is. A HNB a hibát ott követte el, hogy a legeltetési díjat nem a fölművesekkel közösen állapi tóttá meg. hanem úgymond .,fentiül’ hivataloskodó módszert alkalmazva, a nyakukba sózta. Ez érvényes földkiméréssel kapcsolatban is. — A birtokrendezésre van a legna gyobb panaszunk — mondotta Hege düs Zoltán 7 és fél hektáros középgazda — olyan helyen mérték ki a földjeinket, ahol még májusban is vi2 állott, avagy bíbicek, gólyák tanyázó helve volt. — Az állataim egész nyáron át bent voltak az istállóban éppen a magas geltetési díj miatt, amit képtelen lettem volna megfizetni. Szíwel-lélekkel azon fáradozunk, hogy többet termeljünk — folytatta Hegedűs gazda. — Ősszel minden földet felszántottunk, hogy a téli csapa dék ne folyjon el, hanem a földbe beszivárogjon. • • Ökrök helyett lovakat . . . Hegedűs gazdának egy pár ökre van, ennyi az összes igavonó állata. — És nem lassúak e barmok igavonásra? — kérdezzük. — Hát én inkább lovakkal járnék — válaszolja. — Az a tervem, hogy, amint csak felszaporodik az állatállományom. hát eladom őket és veszek helyettük lovakat. Ma is például hord hatnám a trágyát, de mivel az út síkos, az ökrökkel nem tudok kimoz dúlni az udvarból. Nagv bai az и hogv a Rima folyón átvezető póthidat (az eredetit a németek a háború alatt felrobbantották) felelemlte a iég és igv járhatatlanná vált. így az ideeső földjeinkre nem tudjuk a trágyát hordani. Ügy mondják, hogy a hidat míg a vetés megkezdése előtt újra helyreállítják. — Azt hallottam — veti közbe Hegedüsné — hogv azon mi magángazdá'kodók nem járhatunk. —• Az csak humbuk beszéd — dörren rá a férje s ezzel mintegy pontot tesz az asszony mondanivalójának vé gére. A tej begyűjtéssel kapcsolatosan megjegyzi, hogy a helyi tejbeszedo nincs tekintettel a tej minőségére s a következő példázatot hozza fel: — Péter friss fejős tehéntől viszi be a tejet, Pál pedig régen leborjazott tehéntől, hát a minőség égvén .0? Azt hiszem, hogy nem. mégis egyformának minősítette. Ez az eljárás nem helyénvaló, mert így az alacsony zsírtartalmú tejei beadó gazdálkodó helyett az rövidümeg, aki jóminőségű terméket áü közellétásunk céljára. A he'yi nemzeti bizottság érezze kötelességének, hogy az ilyen és hasonló panaszokat kivjzsgália és mielőbb orvosolja. Lóska Ferenc 4 hektáros kisgazda is a trágvahordást végzi a kapásnövények, krumpli, kukorica alá. A vető magja kitisztítva. Az őszi mélyszántást a többi gazdálkodóhoz hason'óan ő is elvégezte még az ősz folyamán. A 4 hektár földiéből másfél hektárt rét képez. — Ez a rét olyan rossz minőségű, — mondja — hogv azon széna alig te rém. Drága périzen kell a takarmányt vásárolnom, így azután igen nagv nehézségekbe ütközik teibeadási köte lességern teljesítése. Ami a rét, illetve legelőügvet illeti kértük a JNB ; hogv seg tsen megoldani e fájó kére síinket és ott azt mondották, hogy A szövetkezetben látja jövőjét... Mosolygós, szemreváló lány Kopcsiak Mária, a kissárói szövetkezet tagja. Az istállóban ismerkedünk meg vele. amint vidám nóta közepette hordta a növendékmarhának az abrakot. A fiatal állatok jóízűen fogyasztják a nagy gonddal elkészített eleséget. — Tisztaság, rend uralkodik az istállóban. Az állatok gömbölyű háta, csillogó szőrzete elárulja, hogy gondozójuk szereti munkáját. Marika mosolyogva eteti az állóitokat és huncútkodó hajfürtjeit a kendő alá bújtatja. Kissé elpirul, s máskor hamvas arca rózsaszínUvé változik, amint észreveszi, hogy a zootechnikussal látogatók érkeznek. — Csak bátrabban, bátrabban - szól Marikára a zootechnikus. — .4 munkát nem kell szégyelleni. — Dehogy szégyellem — szól Marika s még egyet simít kötényén, csak úgy szokásból és közelebb jön hozzánk. Először kissé hallgatag, majd mikoi megtudja, hogy mi, munkájáról életéről akarunk vele beszélni, nem kellett őt biztatni, — szívesen válaszúit — Most 21 éves vagyok — mondja — Már öt éve dolgozom. Munkámat bárhol legyen is az. becsületesen végzem. Ha eljösz hozzánk, megmuta tóm az élmunkás könyvecskémet, amit a Rozina állami birtokon kaptam. - Ott anyasertéseket gondoztam és bizony 18—20 kg-os malacukat választottam el. Azonban egyet gondoltam és elmentem az iparba dolgozni. Minden fiatal sietett a városba, az iparba és én is szerencsét próbáltam. így kerültem el Novákyra, majd Handlouára. Jó helyem volt, mégis valami belső érzés hazafelé húzott szüléimhez, falumhoz, szép határunkhoz. — Előttem láttam a napfényben tündöklő szép ütéseket, a hullámzó kalásztengert, a kis malacokat, a borjakat. A vágy, hogy hazajöjjek, mindig erősebb és erősebb lett. Az őszszel már éreztem, nem bírom tovább és hazajöttem. Apám és öcsém a szövetkezetben dolgoztak, én is hozzájuk csatlakoztam. így történt azután, hogy elvállaltam ennek a 27 darab nörendékállatnak a gondozását. Bárki menten be a kissárói szövetkezet istállójába, meggyőződhetik róla, hogy nemcsak Marika, hanem két társnője. Ricska Anna és Kiss Únosné is megállják a helyüket a munkában, akárcsak a férfiak. A rendszereid asszonyok munkahelyükön is rendet teremtenek. Marika most már megtalálta a helyét, megelégedett munkájával, keresetével. — Most is keresek annyit, mint az iparban — mondta — és itthon vagyuk. Nem csak pénzt, de gabonát is kapok. Ezenkívül úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság úgy fejlődhet gyorsan, ha mi nők is kivesszük részünket a munkából. Ezt minden asszonynak figyelmébe kell vennie, mert a szövetkezetnek nagy szüksége van az asszonyok segítségére, alkotó munkájára. Virágzó kertté lehet változtatni a falut, ha a dolgozó asszonyok ezt akarják, ha erre gondot fordítanak. Ha becsület dolgának tartják, hogy az ö kezük nyomán teremjen a legjobb termés és az ő kertjük legyen a legszebb ké t, hogy az ő kezük alól kerüljenek ki a legszebb hízók, az ő tehenük adja a legtöbb tejet, az ö baromfiuk adja a legtöbb tujust. Világos, hogy a falu dolgozó asszonyainak ez a tevékenysége nemcsak családjuk jólétét növeli, hanem jobbá, szebbé teszi valamennyiünk életét. S. G. Tiszteljék és becsüljék a nők munkáját — Zólyom és Vigiles örök emlék marad számomra. Hogy micsoda nagyszerű dolgokat láttam ott, hát az r.em mindennapos. Ott aztán van a nőnek értéke. Például gyönyörű eredményeket ért el egy elvtársnő e hideg borjúneveléssel. Amint a borjú megszületik, azonnal elviszik az anyjától és mesterséges szoptatással nevelik fel. Nem pusztul el azokból egy sem, sőt még erősebbek lesznek. A feiési szakaszon dolgozó nők is büszkélkedhetnek eredményeikkel. Az egyik elvtánsnő elmondotta, hogy van egy tehene, amely 46 liter tejet ad naponta. Hát ez igazán csodálatos. A disznóhízleláenál dolgozó nők is bemutatták tudásukat. Az árpa, kukoricadarat, az abrai!-”sztet korpával összekeverve kenyérszerűén megsütik a kemencében, aztán hordókban megáztetják, ezzel a moslékkal egy és fél kilogrammot gyarapszik a hízó naponta. Szinte hihetetlen. de ez úgy van. — Mindezeket Tóth Mária, a köbölkúti EFSz tagja mondotta el nekünk, aki résztvett a nemrég megtartott női kongresszussal egybekötött tanulmányúton a zólyomi, víglasi és más szövetkezetekben. — Azt hittem, nem tudok elmenni — mondja Tóth elvtársnő — mert beteg voltam. Azonban mindent elkövettem, hogy részt vehessek a tanulmányúton, mert szükségem van tudásra, tapasztalatra. Ezt nem is bántam meg, mert ott olyan dolgokat hallottam és láttam, amiből tanulni lehet. Szép volt ott minden. A fogadtatás, a búcsúzás. Tóth elvtársnő lelkes szavaiból kitűnik, hogy sokat tanult ez ott eltöltött három nap alatt. Biztos, hogy az ott látottakat alkalmazni fogja szövetkezetünkben, munkájánál. Megteheti, mert 74 darab növendék-sertést gondoz társnőjével, Repka Szidóniával. Tóth elvtársnő már három év óta a sertéseknél dolgozik kitartóan és szorgalmasan. Ennek köszönheti azt is, hogy a szövetkezet őt küldte ki a kongresszusra. Itt meg kell mondanom, nogy a köbölkút! szövetkezet állatállománya több mint a felét nők gondozzák. Vígh Júlia, Bordás Ilona, Repka Szidónia, no meg Tóthrté a legjobb munkások a nők közül. A szövetkezet 150 munkaegységet szabott meg a nők részére egész évre. Tóth Máriáék kötelezettséget vállaltak és „leírták, hogy 300 munkaegységet ledolgoznak. Ezt túlteljesítették, mert Tóth Mária 445, Repka Szidónia 365 munkaegységet dolgoztak le a múlt évben. Munkájukért azonban nem kapták meg a megérdemelt jutalmukat s a megbecsülést, ami a női munkásoknak kijárt volna. — igen, — mondja Tóth elvtársnő — Zólyomban és Viglason tudják a nők, hogy miért dolgoznak, de mi néni tudjuk. Nem mondják meg nekünk, mennyi a norma, nem tudjuk, hogy mit írnak be. EDtetnivalót csak veszekedéssel adnak a disznóknak, hát lehet kedve az embernek dolgozni? Repka Szidónia sem állja meg szó nélkül. — Mi nemcsak sertéseket gondozunk, a mezei munkákból is kivettük részünket. Lehetett az aratás, kapálás, szőlő vagy bármi egyéb. Tizenegy éven keresztül szolgáltam, apa nélkül nőttem fel, nem félek a munkától. De az mégis cs„k furcsa, hogy beírnak egy napra egy munkaegységet és nem lehet se több, se kevesebb. Az még furcsább, hogy nem mondják meg, miért. Itt meg kel! mondanunk, hogy ebben a legbűnösebb Hősek Václav, zootechnikus, aki az asszonyok normáját vezeti és bürokratikus módon úgy intézi az ügyeket, hogy, a normát az asszonyok ne ismerjék. Holott szükség volna, hogy felviiáoosítsa őket, bevezesse a súlygyarapodás szerinti jutalmazást, versenyre buzdítsa az asszonyokat nagyobb eredmények elérésében, llymódon keresetük a két munkaegységet is elérhetné. Ez lenne Hősek zootecbnikus legelső kötelessége. Erre a szövetkezet nem fizetne rá, mert ha az asszonyok érdekeltek lennének a nagyobb eredmény elérésében, akkor a szövetkezet vagyona is gyarapodna. Repka Mária, a nóbizottság elnöknője már többször rámutatott a hibákra, de nem talált támogatásra. Ha Repka elvtársnőt a helybeli vezetőség nem támogatja, segítsen neki a járás, hogy a felszínre kerülő hibákat haladéktalanul orvosolják, és ezáltal még több asszony kapcsolódna be az elkövetkezendő tavaszi munkába. Marciban Lajos, szövetkezeti tag is azt hiszi, hogy még a múltban, a XIX. században él. Ő kézzel lábbal magyarázza, hogy minek is dolgoznak az aszszonyok Nekik e teknő és a fözőkanái mellett van a helyük. Arra azonban nem gondol, hogy húsz évvel ezelőtt sok asszony gyakran íőzőkanalet sem vehetett egyszerűen azon oknál fogva a kezébe, mert nem volt munka és nem volt olt főzniük. Marciban Lajos elfelejtette, azt a döntő tényt, hogy felszabadultunk és a nők szocialista hazánkban egyenjogúak a férfiakkal és nemcsak joguk, de kötelességük bekapcsolódni hazánk felvirágoztatásába saját és gyermekeik jóléte érdekében. Azt sem látja Marciban, hogy az ő szövetkezetükben is megállják helyüket a nők. Megállják, még talán jobban, mint a férfiak. Harcolnak a rendért, az igazságén, a bürokrácia kiirtásáért. Vegye figyelembe a vezetőség, hogy az esszonykezekre nagy szükség van, hogy a munkák időben legyenek elvégezve. Éppen ezért mindent el kell követniük, hogy az EFSz nötagiai a szövetkezetben megelégedettek legyenek munkájukkal és ;utalmazásukikal. S. G. helyben intézzük el. Persze a helyi szervek azóta sem tettek semmit ennek végleges megoldása érdekében. A HNB funkcionáriusainak tudatósítaniok kell magukban azt. hogv az egyénileg gazdálkodó kis- és közénfö'dművesek kérelmeit intézniök, pa naszait orvosolniok kellene. A magán gazdálkodók csak akkor válnak szilárd támaszává munkásosztályunknál; ha érzik, hogy ügvüket nem büroK- ratikus módon, ide-oda tologatják, hanem a törvényesség szigorú betarta sáva1 int.éz’k el. Pártunk földművespolitikája mindenekelőtt arra irányul hogv a7 egyéni gazdálkodókat is bevonta az országépités nagv munkájába. annak megvalóstásába. Tehát neu, lehet közömbös a rimaszécsi HNB ré szére sem a birtokrendezés ügyének igazságos elintézése. Nem szabad többé előfordulni annak, hogy ferde szemmel nézzenek az egyéni gazdálkodókra csak azért, hogy még nem tagja az EFSz-nek. Bennük a jövő szövetkezeti tagját kell látniok akik a HNB elégtelen meggyőző munkája és az EFSz példás gazdálkodása nak hiánva következtében még nem lutottak el a feilüdésben odáig, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Minél jobban közeledünk dolgozó parasztságunkhoz, annál szilárdabb iesz a munkás-paraszt szövetség. Ezt tesszük akkor, amikor a gépállomásaink segít!! kezet nyújtanak parasztságunknak termelésük színvonalának emelése érdekében. Igv kívánja az ország. a nép érdeke és ez legyen mind nyálunk legfőbb törekvése. KOVÁCS ISTVÁN.
