Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-03 / 1. szám

12

ЛаЬав/

Földműves

1954. január 3.

Bacílek . elvtárs, az SzIKP ülésén elmondott beszédéből

Bégre való tekintet nélkül szegezödjék Prágára. Ott van pártunk képviselőinek székhelye, ott ven az egész Csehszlovák Köztársaság népének kormánya,

amely Csehszlovákia összes nemzeteinek problémáit és így az ukrán és magyar lakosság problémáit is a Csehszlovák Köztársaság többi nemzeteinek problémáival együtt megoldja. Csehszlovákia egész dolgozó népének — cseheknek, szlovákoknak, magyaroknak és ukránoknak zászlaja a csehszlovák fehér-piros-kék zászló és a proletárharc zászlaja, a nagy szocialista állam zászlaja — a vörös zászló.

Bacílek elvtárs a továbbiakban Különösképpen kiemelte azt, hogy minden párttag tartsa szem előtt a párt ideológiai és politikai munkáját, kapcsolatát a tömegekkel. Emellett azonban még alaposabban sajátítsák el, egészítsék ki marxista-leninista ismereteiket, hogy munkájukban következetesen és a párt Programm jának megfelelően járjanak el.

Bacílek elvtáns gondosan elemezve a párt feladatát a dolgozó tömegek nevelésében, rátért beszámolója második részében a mezőgazdasági kérdésekre. Többek között ezeket mondotta:

Ha összehasonlítjuk, hogy kis- és középparasztjaink hogyan éltek a háború előtt és ma, jogosan állíthatjuk, hogy ma jobban élnek és hogy a jóminőségű élelmiszerek fogyasztása is nagyobb parasztjainknál, mint a háború1 előtt volt. Végül is senki sem akarja peres Ttjainknak a*t a jogét elvitatni, hogy jobban éljenek, mint a kapitalista rendszer alatt éltek. Azonban az is igaz, hogy az ipari termelés gyors növekedése és a mezőgazdasági termelés elmaradása komoly gondokat és nehézségeket okoz nekünk. A mi feladatunk az, és az is marad, hogy lényegesen emeljük a mezőgazdasági termelést, jobban kihasználjuk a gépesítést, a műtrágyákat a mezőgazdasági termelés emelésére. Ezt a nagy segítséget fejlett iparunk vatóban képes nyújtani parasztságunknak.

Az a segítség, amelyet a parasztság különféle könnyítések formájában kapott, valóban nagy, akár mezőgazdasági termékek begyűjtési árainak emeléséről van szó, amely parasztjainknak egymilliárd korona megtakarítást hozott, akár pedig a vetőmagvak, ipari árucikkek árainak leszállításáról, vagy az élelmiszerellátás megjavításáról. Azok az előnyök, amelyekben parasztságunk a hitelek rendezése a gép- és traktorállomások munkájáért fizetett összegek leszállítása által részesült, legalább további egymilliárd korona megtakarítást jelentenek. Tisztelt elvtársak, a kérdést azonban nem lehet ügy értelmezni, hogy ezt az állam — a kormány a végtelenségig így folytathatja. Az állam segítsége és a munkásosztály segítsége parasztságunknak csak akkor lehet hathatós, ha a mezőgazdaságunknak adott eszközöket célszerűen használják fel a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és tökéletesítésére.

Továbbá elvárjuk, hogy a mezőgazdaság terén jóváhagyott intézkedésekkel legalább részben kiküszöböljük a növényi és állattenyésztési termelés, konkréten az állattenyésztési termelés és a takarmánytermelés közötti aránytalanságokat. E hiányosságnak még ma is az a következménye, hogy az állami alapokat nem láthatjuk el olyan mértékben hússal és zsírral, ahogy az szükséges volna.

Emellett természetesen látni kell azt a tényt is, hogy mezőgazdasági termelésünk minden hiányossága ellenére mégis fokozódott, azonban lényegében csak a szocialista szektorban emelkedett. míg a kistermelés egyhelyben topog — nem emelkedik, sőt ellenkezőleg, csökken. így rövid idő alatt megnyilvánultak a szocialista nagytermeiés előnyei mind az EFSz-ekben, mind az állami gazdaságokban folyó termelésben. Amellett, hogy a szocialista szektor Szlovákiában a földnek

összesen 38.7 százalékát műveli meg, a ténylegesen begyűjtött kenyérgabona mennyiségéből a közellátés céljaira 59.7 százalékot, a húsból 39.4 százalékot, sertéshúsból 63.5 százalékot és a tejből 50.6 százalékot szállított.

Ezek az adatok világosan bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés emeléséhez vezető egyedül helyes út a szocialista nagytermelés- útja. Továbbra is folytatni fogjuk a termelés fokozását a szocialista szektorban, úgy hogy ezáltal jó példát adjunk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A kis- és középparasztokat segíteni fogjuk, hogy elmaradott termelésüket magasabb színvonalra emeljék, jó szóval és példaadással győzzük meg őket arról, hogy az EFSz-be való belépésükkel tartósan megjavíthat,ják helyzetüket.

Sajnos, számos elvtárs a kerületekben és járásokban nem így járt el a parasztokkal szemben, hanem ellenkezőleg, 1952 végén durva politikai hibákat követtek el. Megfeledkeztek arról, hogy a munkásosztály szövetsége a kis- és középparasztokkal, állami rendszerünk — a népi demokrácia szilárd alapját képezi.

Megfeledkeztek a falvak szocialista építése alapvető lenini jelszaváról:

„Támaszkodj a ezegényparasztra, lépj szövetségre a középparaszttal és egy pillanatra se szüntesd a harcot a kulák ellen”.

Ez a helyes jelszó!

De milyen volt a gyakorlat némelyik járásban és az eperjesi kerületben?

Nem támaszkodtunk kellőképpen a szegényparasztokra, nem győztük meg türelmesen és kitartóan a középparasztokat és számos esetben farkast engedtünk a bárányok közé, vagyis kulákoka-t az EFSz-be.

Az eperjesí' kerületben a parasztokkal mint egyöntetű tömeggel szemben jártak el, helytelen elméletet terjesztettek a parasztok reakciós voltárói azzal, „hogy nem lehet őket megnyerni az EFSz-ekbe való önkéntes belépésre és hogy itt intézkedni kell”.

Komoly hiba volt az is, hogy az újonnan alakított EFSz-ek többségében nem összpontosították a vetómagvakat és takarmányokat, számos helyen még az állatokat, főleg a lovakat sem, am: mindjárt kezdetben gazdasági nehézségeket okozott és elégedetlenséget keltett egyes szövetkezeti tagokban.

A parasztoknak az EFSz-ekbe való megnyerésénél és a szövetkezeteknek a járások útján való segítésénél a parasztoknak nagyon világosan meg kelt magyarázni a szövetkezeti vállalkozás jelentőségét és a szövetkezet megalakítása után törődni kel! azzal, hogy a munkaegységek után járó pénzbeli és természetbeni bevételeik meghaladják az egyénileg gazdálkodó kie- és középparaszt jövedelmét. Csak így lehet biztosítani az üj szövetkezet és szövetkezeti élet szilárd atepjeit.

Komoly hibák keletkeztek az EFSzek egész évi termelési terveinek kidolgozásán»! is, főleg az állandó munkacsoportok megalakítása, a helyes munkanormák megállapítása, a munkaegységek értékének, a szövetkezeti tagok jutalmazásának, stb. megállapítása tekintetében. így esett meg az is, hogy a munkaegységeket túl magas értékkel vették be a tervbe és ezáltal a tervekbe teljesíthetetlen feladatok kerültek.

A különböző hiányosságok ellenére a múlt évben egyidejűleg a szövetkezeti gazdálkodás bizonyos javulását is elértük. Ebben az évben az EFSz-ek a tavaszi, az aratási és őszi munkákat aránylag jól és idejében végezték ei. Az EFSz-ek többsége a gabonafélék hektárhozamait teljesítette, sőt túl is haladta, emellett az állami beadásokat 103 8 százalékra teljesítették. Az EFSzek bizonyos haladást értek el az állattenyésztési termelés terén is, emellett jelentősen hozzájárultak a lakosság

hússal és hústermékekkel való ellátásának megjavításához, főleg a nyári időszakban, amikor az egyénileg gazdálkodó parasztok úgyszólván egyáltalán nem adtak be állati termékeket, így például augusztusban a levágásra beadott összes sertésekből az EFSz-ek 87 százalékot adtak be, míg a magánszektor csak 13 százalékot. Nagy fontossággal bír az a tény is, hogy az EFSz-ek többsége ebben az évben a jövő számára jobb gazdasági feltételeket teremtett. Az EFSz-ek többségében ma megalakították saját vetőmagalapjaikat, jobb takarmányalapot létesítettek és nagyobhszámú, valamint jobbminőségű gazdasági állatállományuk is van. Ez a szövetkezeti gazdálkodásban elért haladás kedvezően nyilvánult meg a beadások teljesítésében és a szövetkezeti tagok jutalmazásában is.

Azonban e sikerrel dolgozó EFSz-eink mellett vannak olyan szövetkezeteink is, amelyek mindeddig elégtelenül biztosítják a mezőgazdasági termelés hozamának fokozását, ami megnyilvánul abban, hogy nem érték el a tervezett hektárhozamokat és az állatok tervezett hasznosságét, ennek következtében pedig nem érték el a munkaegység tervezett értékét sem.

E hiányosságok oka az EFSz-ek mintaalapszabályzatának be nem tartása. Némelyik szövetkezet még nem alakított állandó, beosztott élő- és holtleltárral rendelkező munkacsoportokat. Tagjaikat az egyenlősdi alapján jutalmazzák, a ledolgozott napok vagy órák szerint kapják a jutalmazást, tekintet nélkül végzett munkájuk menynyiségére és minőségére.

A mezőgazdasági termelés fokozása és a,z EFSz-ek megszilárdítása a pártszervek és szervezetek, valamint az állami és gazdasági szervezetben levő kommunisták elsőrendű feladatai közé tartozik. Kell, hogy a helyi pártszervezetek, az EFSz-ek igazgatóságában és a nemzeti bizottságokban levő kommunistákat céltudatosan a mezőgazdasági termelés rendszeres fokozására és így a munkások, valamint kis- és középparasztok szövetségének megszilárdítására vezessék.

Az EFSz-ek hathatós megsegítéséhez tartozik a megfelelő szakszerű segítség is. Ma Szlovákiában a következő nagy földterületekkel rendelkező EFSzeink vannak:

1000-től 1500 hektárig 135 EFSz

1500-tól 2500 hektárig 43 EFSz

2500 hektáron felül 14 EFSz

Tisztelt elvtársak! Ilyen nagy területeken nem könnyű gazdálkodni. Határozottan szükséges, hogy minden 1000 hektáron felüli földterülettel rendelkező EFSz-ben legyen agronómus, zootechnikus és könyvelő. E szakképzett erők nélkül az ilyen szövetkezetekben nem biztosíthatjuk a gazdálkodás megfelelő és szakszerű vezetését.

Az EFSz-eknek jelentős segítséget nyújtanak az állami traktorállomások, amelyeket úgy kell kiépíteni, hogy ne csak nagyméretű segítség nyújtásával, mégpedig gépesített eszközökkel segíthessenek, hanem szakbeli segítséget — agronómusokkal és politikai segítséggel is — nyújtsanak. Az állami gépes traktorállomásoknak ez a munkája a munkásosztály főeszközévé válik a kis- és középparasztokkal való szövetségnek megszilárdításában. A traktorállomások ezt a hivatásukat még nem teljesítik mindenütt, és eddgi munkájukkal nem lehetünk megelégedve.

A traktorállomások munkáját lényegesen csökkenti a vezető és alkalmazott káderek gyakori hullámzása.

Néhánv gép- és traktorállomás Dél-Szlovákiában kádereket nyer az EFS»-^ bői. Meg kell vizsgálni a kétrwu gép- Aa traktoréUomáe tapasztalatéit, ahol a

legnagyobb számban vannak ilyen káderek és ezeket a tapasztalatokat általánosítani kell. Jóllehet a* EFSz-ek traktoros tagjainak száma 1952 óta 129-ről 850-re emelkedett, ezt a számot teljesen elégtelennek kell tartani. Ugyancsak lényegesen meg kell javítana az EFSz-ek és a traktorállomások együttműködését. A trektorállomésoknak lényegesen meg kell javítaniok munkájuk minőségét, ebhez hozzájárul a traktorállomások munkájáért való természetbeni illetékek bevezetése ée a traktorállomások vezetőinek, valamint a traktorosoknak jutalmazása. Ezzel elérjük a munkák minőségének megjavítását és a tervezett hektárhozamok emelését.

Ebben az irányban jelentős segítséget nyújthat nekünk az EFSz-ek és a traktorállomások között megkötött hozam szerinti szerződés.

Az EFSz-ekkel ilyen viszonyben állanak a következő traktorállomások: Komárom, Zselíz, Ögyalla, Dunaszerdahely, Csallóközcsütörtök és mások, s ez megnyilvánul a teljesítményekben és a kölcsönös együttműködésben is. E traktorállomások jő tapasztalatait Szlovákfa-szerte érvényesíteni kell.

Bacílek elvtárs a mezőgazdaság kérdéseinek megoldásánál az EFSz-eknek nyújtott segítség szempontjából rámutatott arra. hogy az állami gazdaságokra komoly feladat hárul. Kiemelte, hogy az állami gazdaságokban dolgozó kommunistáknak az a feladata, hogy munkahelyeiken a jobb eredmények eléréséért folytatott harc élén álljanak. Ezután rátért az 1954. évi mezőgazdasági termelési terv szétírásának kérdése e:

A népi igazgatásban a mezőgazdasági szakaszon dolgozó kommunisták előtt komoly feladatok állanak. A tervezést gyakran lebecsülték, és a terveket gépiesen, sablonosán írták szét, anélkül, hogy konkréten megtárgyalták volna a parasztokkal. A pártnak a népi igazgatásban lévő kommunisták segítségéve) ennek az állapotnak határozottan véget kel) vetnie, és rendszeresen figyelemmel ke]] kísér nie a terv összeállításának, szétírá. sának és teljesítésének kérdését. Az 1954. évi tervet teljesíteni lehet és teljesíteni kell. Minden egyes szövetkezeti tag és minden paraszt hazafias kötelessége, hogy azzal a nagy állami segítséggel, amelyben a mezőgazdaság a szeptember 15-i kormánynyilatkozat alapján részesül, minden szükséges intézkedést megtegyenek az 1954. évi termelési terv teljesítésére és túlteljesítésére Valamennyi pártszerv és szervezet, valamint a népi igazgatás szervei nek kötelessége, hogy az EFSz. éknek és parasztoknak a terv teljesítésében minden segítséget megadja nak. Mindenekelőtt már ma biztosítani kell a terv helyes szétirását az EFSz-ekre és az egyes parasztokra — ez az első lépés a terv sikeres teljesítése felé. Kell, hogy az EFSz. ek és parasztok olyan tervfeladatokat kapjanak, amelyek kölcsönösen összhangban állanak és arányosak termelési és gazdasági viszonyaikkal. Továbbá valamennyi községben hamarosan meg kell valósítani és befejezni a földek nyilvántartásba vételét.

Tisztelt elvtársak! Nagyon megfontoltan kell belefognunk az állattenyésztési termelésnek az EFSz-ekre való szétlrásához, mert ez számos EFSz.ünk fájdalmas pontja. Minden egyes EFSz-né] meg kell vizsgálni, hogyan lehet a legjobban ée a leggyorsabban biztosítani az állatok hasznosságának fokozását a közös tenyészetekben. A terv szétiráaával meg kell teremtenünk я tej. és zöldségtermelöhelyek kiépítésének előfeltételeit Is, főleg a nagyipari központok környékén.

A terv azétírásával azonban a tervezőmunkák nem érnek véget, mert a helyes szétírás által csak a tervezett feladatok teljesítésének elő. feltételeit teremtjük meg, amelyek elérése céljából biztosítani kell a termelési előfeltételeket, az anyagot, a dolgozókat, és operatív módon megoldani a különféle szervezési kérdéseket.

Csupán a mezőgazdasági terme, lés fokozásával küszöböljük ki az ipari és a mezőgazdasági termelés között lévő aránytalanságot. Csupán a mezőgazdasági termelés fejlesztésével elégíthetjük ki jőminőeégü élelmiszerekben teljesen a dolgozók fokozott igényeit és csak így emelhetjük az életszínvonalat is. A termelést azonban csak akkor emelhetjük, ha minden egyes hektárnyi foltj rendes megművelése mel. lett modem gazdálkodási módszereket alkalmazunk a Szovjetunió heh tapasztalatok és saját tapasztalataink alapján.

Bacílek elvtárs a továbbiak során kitért a begyűjtés módszereire, hogy biztosítsuk dolgozóink közellátását és végül rámutatva a nemzeti bizottságok feladataira a következőkkel fejezte be beszédét:

Hogy a nemzeti bizottságok miért váltak bürokratikussá, ennek egyik oka az, hogy nem választott, hanem kinevezett szervek voltak. Pártunk Központi Bizottsága a nemze. ti bizottságok munkájának megjavítása céljából elhatározta, hogy új, demokratikus választásokat tartsanak a nemzeti bizottságokba. E választások demokratikusságát nemcsak a választás módja biztosítja, amelynél minden egyes jelöltnek a szavazatok több mint felét kell el. nyernie, hanem biztosítja ezt a jelölteknek a dolgozók szervezetei által való kiválasztása is.

Ezért a nemzeti bizottságokba való választásoknál a nemzeti arcvonal jelöltjeiként becsületes, arravaló embereket, a nemzeti arcvo. nalnak, a szocializmus ügye iránt odaadó tagjait fogjuk javasolni, akik a nép bizalmát élvezik és akik készek a népért és a nép javáért áldozatkészen és kezdeményezőleg dolgozni.

А X. pártkongresszus előkészítése folyamán küszöböljük ki a hiányosságokat, oldjuk meg kezdeményezőleg a problémákat, teljesítsük becsü. lettel mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk ránk biz és amelyek megoldására felhív.

Nem kételkedünk, hogy az olyan párt, mint a mi pártunk, amely Marx, Engels, Lenin és Sztálin ta. nainak alapjain épült, hogy az a párt, amelyet Gottwald elvtárs nevelt, és amelynek élén legközelebbi munkatársai, Zápotocký elvtárs és Široký elvtárs állanak, a mai nehézségeket is legyőzi, a Központi Bizottság által kitűzött feladatokat teljesiti és igy további jelentős lépést tesz a gazdag és boldog élet, a szocializmus megvalósítása felé drága hazánkban.

Szabad Földműves, a Fö'.dmOvelésüqvi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Bratislava Krizkova 7. — Telefon 332-29 — Szerkesztőség. Brat s!«va. KrfZková 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Štát pôd >hosp nakladatel stvó" n p z.ávod Bratislava Križková 7 — — Nyomja Merkantiiné tlačiarne, n. p zz., Bratislava. Ul Nár Povstania 41. — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. — Előfizetés egy évre 20 Kés. félévre 10 Kčs. A lap felmondható mmden év végén okt. elsejéig. — Eng. szám: РЮ 566/52. IV. 2. D-50548