Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-28 / 9. szám
e rtzr^nt ľéldmfiws 1954. február 28. A kissárói szövetkezet telkészüít a tavaszi munkákra A komáromi járási szövetkezeti konferencia az alapszabályzat betartásáért A komáromi járás EFSz-ei február 21-én tartották IV-ik munkakonferenciájukat, amely Komárom város kultúr otthonának nagytermében folyt le a szövetkezetek legpéldásabb tagjai, továbbá a védnökségi üzemek, a gépállomás, a járási és kerületi párt- és népi szervek, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal küldötteinek részvételével. Ez a konferencia, mintegy tükörképét adta annak, hogyan gazdálkodtak a járás szövetkezetei az elmúlt évben; milyen sikereket értek el a növénytermelés és az állattenyésztés terén. De a konferencia főbeszámolójából, továbbá a gazdag és értékes vitafelszóla (ásókból világosan kitűnt az is, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak még a szövetkezetek gazdálkodásának menetében, amelyek mielőbbi eltávolítása lehetővé teszi továbbhaladásuk, fejlődésük iramának meggyorsítását és a tagok jómódúvá válását. A cseh és szlovák himnuszok elhangzása után e konferenciát Brezovszky elvtárs, a JNB szövetkezeti ügyosztályának vezetője nyitotta meg. Röviddel a megnyitó beszéd után a konferencia díszelnökségének megválasztáséra került a sor, amelynek elnökévé Zatykó elvtársat, a JNB mezőgazdasági előadóját jelölték. A díszelnökség — amely a legjobbak 14 legjobbjából állott — soraiban e megtisztelő helyre került többek között a járás legpéldásabb szövetkezetének elnöke, Szemerei elvtárs, továbbá Botos elvtánsnő, a felaranyosi EFSz példás állatgondozója Gyurik elvtárs, a gútai EFSz elnöke, Pocsaji elvtárs, a komáromi EFSz legjobb sertésgondozóje és mások ... Meliška és Unyatinszky elvtársak a föbeszámoló elején vázolták a mai külpolitikai helyzetet, továbbá rámutattak a Szovjetunió következetes béketörekvéseire és béketábor állandó erősödésére, majd áttértek a járás szövetkezeteinek gazdasági- és politikai téren elért eredményeinek ismertetésére, ugyanakkor szemléltető példákat hoztak fel arra vonatkozólag, hogy mire vezet a szövetkezetek alapszabályzata minden egyes cikkelyének benemtartása, annak megkerülése. „A járás szövetkezetei — hangsúlyozták — példát vehetnek a nagykeszi és a csallóközeranyosi EFSz-ektöl, ahol a mintaszabályzat szerint gazdálkodtak; ellenőrizték az elvégzett munkát és a tagok részvételét a munkában, betartották ez agrotechnikai határidőiket stb. Ezek a szövetkezetek tudtak is valóban kimagasló eredményeket elérni”. A nagykeszi szövetkezet öntudatos tagjai következetesen harcoltak a termelési- és pénzügyi terv teljesítéséért. Tervüket 107, járási méretben 119 százalékra valósították meg. A növénytermelésben a nagykeszi szövetkezetesek kukoricából a tervezett 24 helyett 28 mázsát értek el átlagosan hektáronként, de túllépték a cukorrépából is az állami tervet: fiaként 204 mázsa helyet 280 mázsát termeltek. Ami a legmagasabb évi tejátlagot és a munkaegységre kifizetett összeget illeti a komáromi járásban, itt is a fentemlített két példás szövetkezeté az elsőbbség A csallóközeranyosi EFSzben az évi tejátlag naponta 5.7 litert, Nagykeszin pedig 5.1 litert tesz ki tehenenként. A legalacsonyabb tejátlagot az örsújfalusi, megyercsi és a komáromi EFSz-ben mutatják ki. Addig, amíg ez aranyosi és ifjúságfalusi EFSz-ekben az 1 liter tej kitermelési ára 1.80 korona, ugyanakkor az említett szövetkezetekben 3.60 koronára rúg. Ez a szemléltető példa mindennél jobban igazolja, hogy óriási különbségek vannak a termelés módozatai között. Lehet olcsón, jóminőségű tejet termelni és lehet drágán is, méghozzá keveset. Itt vanr.ak azok a lényeges okok, amelyek kihatnak a munkaegység értékének emelkedésére, illetve süllyedésére. „Nagyon ártalmas volna — mondották Meliška és Unyatinszky elvtársak — ha most már azt gondolnánk, hogy a párt és a kormány segítsége minden kérdést megoldott. A szövetkezeti tagokon múlik, hogy élni tudjanak az adott lehetőségekkel és helyesen tudják felhasználni a segítséget a termelés színvonalának emelésére, szövetkezetünk megszilárdítására”. Ez a megállapítás teljesen helytálló. Pártunk és kormányunk messzemenő senítségnyujtása csak úgy válik meghálál ''ozott erővé szövetkezeteink megszilárdításánál, ha minden becsületesen dolgozó szövetkezeti tag az alapszabályzat szerint végzi feladatát s éberen őrködik annak betartása felett. Ügy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben felmerülő hibák túlnyomó része abból adódott a múlt évben, hogy nem tartották szigorú kötelességüknek a szövetkezet tagjai az alapszabályzat betartását. így például előfordult egyes szövetkezetekben, hogv állandó munkacsoportok nőikül akartak gazdálkodni. Az ekeli szövetkezetben elkövették azt a hibát, hogy e ívtermesztésben a kepásnövények ápolásával elmaradtak a helytelen munkaszervezés miatt. Jól nűködő állandó munkacsoportok voltak a nagykeszi, aranyosi, ifjúságfalusi és a gútai szövetkezetekben. Ezek a szövetkezetek magukévá tették Široký e'vtárenak az SzlKP X-ik kongresszust») elhangzott tanácsát, hogy: „Nagy figyelmet kell szentelnünk a szövetkezet szervezési kérdéseinek. Jó! megszervezett munkacsoportok nélkül, melyeknek állandó megművelésre földet és felszerelést osztanak ki, jó! meggondolt és igazságosan megállapított normák nélkül, rendes és áttekinthető számvitel nélkül a szövetkezet nem dolgozhat jól”. Ezt kell szem előtt tartaniok az ekeli és a többi olyan szövetkezeteknek, ahol e téren mulasztást követtek el. t Úgy a JNB metőgazdasági ügyosztály funkcionáriusai mint az élenjáró szövetkezetek részéről az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyujtaniok a ' gyöngébben működő szövetkezeteknek. Nagyon ajánlatos volna például a szövetkezetek közötti tapasztalatcsere-mozgalom kifejlesztése. A JNB mezőgazdasági ügyosztályára vár e nemes feladat megvalósítása, életrekeltése. A komáromi járás területén nem egy olyan példás szövetkezet van, ahol a gyöngébben működő szövetkezetek küldöttei személyes látogatásuk során gazdag tapasztalatokat szerezhetnének. A helysemen, saját szemükkel való meggyőződés mély nyomot hagyna bennük és sarkalná őket a hibák, h'ányosságok mielőbbi kiküszöbölésére. De ne legyenek restek a violini, keszegfalusi, kávái és őrsújfelusi EFSz-ek tagjai sem; üljenek vonatra, autóbuszra és látogassanak el a példásan gazdálkodó nagykeszi, aranyosi és az ifjúságfalusi szövetkezetekbe. Ajánlatos, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt nézzék meg, hogyan készültek fel e kiváló szövetkezetek tagjai az elkövetkezendő nagy munkára. Tartsanak p szövetkezetek állattenyésztési telepein szemlét s utána '-özösen tanácskozzék meg a tapasztaltakat. A példás állatgondozók ne fukarkodjanak tapasztalataik átadásával, hanem tegyék azt közkinccsé, mondják el, hogyan érték el eredményeiket, milyen módszerek segítségével. Az előbbi sorainkban ezt mondottuk, hogy a JNB mezőgazdasági ügyosztályának funkcionáriusainak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani a gyengébben műküdő szövetkezeteknek. Ezt az állításunkat Szuhony elvtárs a viclini EFSz küldöttének vitafelszólalása is megerősíti, aki azt mondotta: — A mi szövetkezetünk még fiatal, ennek ellenére a járási zootechniku.« segítsége kivételével, a járás részéröl nem kaptunk támogagást. A példás szövetkezetek felkészülten várják a tavaszi munkák megkezdését. Aranyos, Ifjúság Faluja, Nagykeszi és Štúrova EFSz-eiben a tavaszi-árpa °s zatovetőmegot százszázalékra kitisztították. A gépeket és gazdasági eszközöket is megjavították, úgyhogy nem érheti őket kényszerű meglepetés éppen a legnagyobb munkaidő kellős közepén. A járás szövetkezeteiben összesen 50 hektáron jarovizált vetőmagot tesznek a földbe. Ebből 20 hektáron a gútai, 5 hektáron az ifjúságfalusi, továbbá a csallóközaranyosi EFSz és e többi szövetkezetekben 2—3 ha-on vetnek az idei tavasszal jarovizált árpát. Kétszáznyolcvankét hektáron négyzetes, illetve fészkes módszerrel ültetik el a krumplit és a kukoricát. Amint az szükségessé válik, az ősziek tavaszi fejtrágyázását 3341 haon elvégzik. A 690 hektárnyi összlegelőterületből 491 hektáron elvégezték a Iegelőjavitási munkálatokat. Ezzel a munkával a gútí és a komáromi EFSz lemaradt. A vitába Zanbe elvtárs, a néphadsereg küldötte is bekapcsolódott. Üdvözölte a néphadsereg nevében a konferencia részvevőit, majd többek között utalt arra, hogy a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak alkalmazása mezőgazdaságunkban nagy segítséget nyújt a magas hektárhozamok elérésében, majd végül ezrket mondotta: „ígérjük Nektek, hogy a csúcsmunkák idején munkabrigádokkal jövünk segítségetekre^ hogy még jobban elmélyítsük dolgozó népünk és a néphadsereg közötti elszakíthatatlan, szilárd szövetséget, — hogy így segítségünkkel mi Í6 hozzájáruljunk szövetkezeteitek megszilárdításához és sikeres továbbfejlődéséhez”. Néphadseregünk önzetlen segítségnyújtása azt bizonyítja, hogy magukénak tudják ezt az országot és Készek megvédeni mindenféle támadás ellen, amely békénket és szabadságunkat veszélyeztetné; bizton örködnek békés' országé pité munkánk fölött. A vita további részében Gyurik elvtárs. a gútai EFSz elnöke termelési versenyre hívta fe! a szomszédos ifjúságfalusi szövetkezetét, bírálta azon felsőbb szerveket, amelyek a tervet késve küldik, majd felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az agrotechnikai határidők betartása nagyon fontos, de a helytelenül megszabott időpont kárt okozhat. Alátámasztotta ezt azzal, hogy ennek következtében 60 hektár lenjük teljesen tönkrement. Értékes kötelezettségvállalások * Botos elvtárs, a felaranyosi EFSz küldötte bejelentette, hogy szövetkezetük a X-ik pártkongresszus tiszteletére a következő kötelezettségvállalást teszi: 1. Átlagosan egy-egy anyakocától évente 12 helyett 14-et választ el. 2. Ügy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben a terv túlteljesítése érdekében bevezetik з pótjutalmazást. 3. A tehenenkénti évi 1800 literes tejátlagot 200 literrel emelik. Örömmel állapította meg, hogy addig, amíg egyénileg gazdálkodtak, vetésterületükön 13—14 vagon gabonát tudtak csak évente termelni, most a szövetkezeti gazdálkodással a múlt évben olyan terméseredményt értek el, amely bámulatba ejtette őket. Ugyanakkora területen 34 vagon gabonát termeltek. Ilyen példán felülállö terméseredmények elérését csakis a szocialista nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás teremthet, amely korszerű me.zögazdasági gépieket vesz igénybe. A gépiét a múlt rendszerben a dolgozók ellenségüknek tekintették, mert a kenyérkere. -net ütötte ki a kezükböi; ma, a szocalista társadalmi rendszerben a gépek az ember jóbarátai, segítőtársai A gadóci EFSz-ből Sztancsek elvtárs büszkén je'entette, hogy a múlt évben átlagosan 30 mázsás gabonatermést értek el hektáronként és bevezették szövetkezetükben a házi munkarendet. Az ekeli EFSz is példás kötelezettségvállalást tett e X-ik pártkongresz-. szus tiszteletére: 1. A 250 hektár őszi vetésüket 3 nap alatt megfogasolják és lehengerezik. 2. A .sírnitózást 523 ha területen 20 nap alatt elvégzik. 3. A tavasziak vetését 245 hektáron 8 nap alatt befejezik. 4. Továbbá kötelez к magukat arra, hogy az összes kapásnövényeket egyénileg fogják ápolni. Ügy végzik majd a növényápolást, hogy a tervezett hozamokat túllépik s így biztosítják beadásuk teljesítését. Kunkela elvtárs, a komáromi gépállomás igazgatója vitafelszólalásában olyan kérdést érintett, amelyre szükséges több figyelmet fordítani a szövetkezeteknek. Ez pedig з gépállomás és az EFSz-ek közötti reális szerződés megkötése, ami annyit jelent, hogy szerződésben pontosan le kell rögzíteni, hogy a szövetkezet mennyi munkát akar a gépállomás segítségéve! elvégezni. A múlt évben ugyanis az történt, hogy 10 szer hektárral több földet kellett megművelniök, mint amit a szerződések kimutattak. Ez persze felborította a gépállomás pénzügyi tervét. Határozottan leszögezhetjük, hogy a komáromi szövetkezeti munkakonferencia sikeres volt, felfedte az eredmények mellett a hibákat is és előre mu atott. A gazdag vita során olyan dolgok tisztázódtak egyes szövetkezeti tagokban, amelyek eddig a bizonytalanság légkörét teremtették bennük A gyöngébben működő szövetkezetek küldöttei is azzal a meggyőződéssé távozhattak a konferenciáról, hogv csakis rajtuk, э tagokon múlik, hogy szövetkezetük olyan gazdagon jutalmazza munkájukat, hogy jómódú örömteli életet élhessenek a nagykeszi és az aranyosi szövetkezetesekhez hasonlóan. Kovács István A nap meleg sugarai győznek и tel a hideg lelett. A földe takaró hóritey elveszti fehérséget, barnus színű lesz, lassan egybeolvad a föld színivel s eltűnik. A hatar tarka szmt ölt Itt-ott foltokban hó látható még, a másik helyen csapzutt, sötétzöld Őszi vetes, élénk színével beborítja a nedves, újjáéledő földet. Úgylátszik fce: esztsorosvetésü s korán elvetették, mert másként zöldje még nem lepne be a földet. Öröm nezni. amint a hőétől eredő vízcseppek a vetés gyönge szálain, a nap sugarától megcsillannak és szinte érezni lehet, amint újjáébred a föld. a természet. Vájjon észreveszi ezt mindenki? Észreveszi különösen a szántó vető ember, aki alig várja, hogy a földre rámehessen és az életet-adó magot abba elvethesse. Trágyával megrakott szekerekkel találkozunk. A lovak szinte táncléptekkel húzzák a terhet Megtudjuk, hogy a kissárói szövetkezet fogatai most nagy lendülettel hozzáfogtak a trágyázáshoz, hogy a tél utolsó napjait jól kihasználják és mire eljön a vetés ideje, minden trágya kint legyen a földeken. Megkeressük a ször>etkezet agronómusát, Gálos Gézát és megérdeklő'ljük tőle. hogyan készülődnek a tavaszi munkákra. Gálos elvtárs negyven év körüli barátságos ember. Elmosolyodik, mik‘>r arról esik szó, hogy jókedvüek a lovak. — Nagyon fontos — mondja, — hogy a lovak ilyenkor a tavaszi vetés előtt jóltápláltak legyenek mert ez is szorosan összefügg a tavaszi munkák időbeni elvégzésével. Lehet olyan tavasz is, hogy a vetés négy részét о lovaknak kell elvégezni. Nos, a megállap tott normákat csak jóerőben levő lovakkal lehet teljesíteni. Ezért február elsejétől két kg zabot és száraz takarmányt is adunk lovainknak. A koraiéi keresztsoros vetés jói fizetett Nagy meglepetés érte a szövetkezet tagjait, dicsérő oklevelet kaptak a járástól egész évi jó munkájukért, s a beadás túlteljesítéséért. Leszkó elvtársnő, aki a könyvelést végzi, boldogan mutatja meg az oklevelet. Már mindenki látta, mégis újra megnézik az irodában tartózkodók. Nádasdi János. a második csoport vezetője nem állhatja szó nélkül. — Az tagadhatatlan, hogy az elmúlt évben voltak szép eredményeink, mind az állattenyésztésben, mind a gabonatermelésben. Például búzát 24 mázsát terveztünk és elértünk 27.50 mázsát hektáronként Volt olyan keresztsorosan vetett búzatáblánk, amelyről 28—30 mázsát takarítottunk be hektáronként. Az árpánál a termésátlag azonban csak 23 mázsa lett. — Ennek azonban meg van az oka. A génál1 omás ősszel nem szántotta fd árpa alá az összes földet. Úgy történt azután hogy a tavaszi szántásba vetett árpa c-ak 16 mázsát adott hektáronként. az őszi szántásba helyenként 28 mázsa termett. Ebből világosan látható, hogy menynyire fontos és nélkülözhetet1 en az őszi mélyszántás. A tanulság pedig az hogy a gépállomással kössünk hozamszerződést. mert akkor a gépállomás felelős a betervezett rrí.unka elvégzéséért. a betervezett termésért. Mivel a kissárói szövetkezet már tavaly hozamszerzödést kötött a gépállomással, az árpatermelésnél keletkezett károkat a gépállomás megtérítette a szövetkezetnek. Lészká Kálmán, a szövetkezet elnöke arról beszél, hogy már 1951-ben, a szövetkezet megalakulásakor 50 hektár földet kereszt-sorosán vetettek be Ötvenkettőben 80 hektárt 53-ban és 54-ben már 100 hektárt vetnek be keresztsorosan Nagyrészt a keresztsoros vetésnek köszönhettük — mondja — hogy 490 mázsa búzát és tíz vagón árpát ad hátiunk be téridén felül. Két hektárt előcsíráztatott korai burgonyával ültettünk be. Tizenhat hektár kukoricát fészkesen ültettünk el. Tehát a hajadó módszerek alkalmazása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy munkaegységre pénzben 10 80 koronát, a természetbeni járandóságban pedig 5 kg gabonát, fél liter tejet és fél kg burgonyát és egyéb zöldségféléket tudtunk a tagoknak luttntni Minden feltétet megvan a szövetkezet te/löaésére Elvitathatatlan, hogy a szövetkezel i tagok odaadó munkáin révén erősö dik és gazdagszik. Mi sem blzonuitia ezt jobban, mint az a tény, hogy alaposan felkészültek a tavaszi munkákra. A csoportok szervezetten várják a jó időket, hogy azután kimehessenek a határba és munkájuk közben elgyönyörködhessenek a szántó-ve tő ember madara — a pacsirta dalában. Szabó András az első csoport vezetője is tettrekészen várja a kikeletet. Szívesen beszél csoportja munkájáról a trágyázásról és a tervbevett műtrágyázásról. — A télen — mondja — már 55 hektár földet letrágyáztunk és folytatjuk a trágya kihordását, míg ki nem fogy gazdasági udvarunkból. — i Amint az idő engedi megkezdjük az őszi vetések fejtráqyázását. A földet alaposan megmunkáljuk, hogv a vetőmag komposzt-szerü földbe kerüljön. Nagy súlyt helyezünk a takarmány vetésére, különösen a vöröshere és a lucerna vetésére. Az elmúlt évben 94 hektárt, ez évben pedig 97 hektár herét vetünk el. Ez nagy >n fontos részünkre, hogy állataink helyes takarmányozásával növelni tudJ juk a tejhozamot. Ezen a téren még van mit javítani a szövetkezetnek. — Azonban meg kell mondani, hogy marhaállományuk jó kezekben van. Az ott dolgozó tagok öntudatos munkások. Hegedűs Kálmán zootechnikus megmutatja a teheneket, hízókat és növendékeket. Gergely János csoportja épp -’kkor végzi az esti etetést. Az istállóban rend és tisztaság uralkodik A tehenek tiszták, farkuk szépen ki van mosva. Látszik, hogy az állatokat qondos kezek ápolják. Asszonyokat is észreveszünk az állatok körül — Ricska Anna. Kis Lajosné, Kopcsiak Mária szeretettel etetik és fejik az állatokat. Hegedűs elrtárstól megtudjuk, hogy nincs silótakarmányuk. Ez már nagy hiba, mert a nedvdús silótakarmány pótolná a nyári zöldet. * az értéktelenebb száraz takarmányokat lehetne vele ízesíteni. A jövőben arra törekedjen a szövetkezet hogy a tervezettnél is több silótakarmányt biztosítson állatállománya részére. A hízómarhákat Szabó József és Lénárt Rudolf gondozzák. Szabó elvtárs jó munkás, szívén viseli a hízók gondozását. Annál is inkább iparkodik növelni a súlygyarapodást, mert pótjutalomban részesül a terven felül elért súly szaporulat után. — A múlt hónapban — mondja Szabó elvtárs — a 33 darab hízó 20 mázsa 50 kq-ot gyarapodott. A pótjutalom serkentőleg hat mindannýiunkra, azért mindent elkövetünk, hogy az állatok minél jobban hízzanak. Itt men kell mondanunk, ha a pótjutalom a hízómarháknál a munka lendü'eíét előreviszi, akkor biztos, hogy mind a mezőgazdasági, mind a fej esi munkáknál is megtenné hatását. Tanácsos tehát, hogy a munkák összes szakaszán betervezzék a pótjutalom bevezetését. „Asszonyaink kivették részüket a munkából“ —■ Nagyban annak köszönhetjük n munka ideiében való elvégzését — mondja Szűcs Béla raktárnnk. — hogy asszonyaink méltóan kivették részüket a munkákból. Máskülönben nehéz 'élt volna, húsz egy-egu tagra tizenhárom és fél hektár föld jutott. Sőt az is megtörtént, hogy tavasszal az asszonyok egymás elől vállalták el a kanál nival ót. A csúcsmunkák idején pedig 72 asszony bekapcsolódott a munkába. Lészko elvtársnő a normakönyveket átlapozva, hamarosan megmondja nekünk. hogv a betervezett 60.500 munkaegységből 19.242-t1 az asszonyok dolgoztak le Ez a szám világosan megmutatja az asszonyok ragaszkodását a szövetkezethez. Nemcsak otthon, mint anyák és mint gondos háziasszonyok állják meg a helyüket, hanem a termelési munkákból is kiveszik részüket. Mindent egybevetve a szövetkezeti tagokra szép jövő vár. Már ezévben beadott a szövetkezet 30 mázsa hízódisznót, egy vagon búzát- ami most évvégén feleslegnek bizonyult. A tejbeadást január hónapra 130 százalékra teljesítették. Tervük pedig az, hogy minden terményből túlteljesítsék a beadást. Ezenkívül az is erősíti a szövetkezetei, hogy új tagok jelentkeznek felvételre és számuk már elérte a 37-et. Ez pedig annak tudható be. hogy a dolgozó parasztok annak a tudatára ébredtek, hogy számukra csakis a szövetkezet biztosítja életszínvonaluk állandó emelését. SÁNDOR GÁBOR. \ \
