Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
4 lUW FöIdmS^s Lev Tolsztoj születésének 125. évfordulójára Ha valakire, úgy Lev Nyikolájevics Tolsztojra áll a mondás, hogy egy egész világot hagyott ránk. Első elbeszéléseitől nagy regényalkotásain át az utolsó feljegyzésekig hatvan esztendeje telt el odaadó és szenvedélyes írói munkásságának. Máxim Gorkij, a mestert megillető tisztelettel és hálával így kiált fel: „Hatvan év! Hatvan é”en át hallatta szigorú és igazságos szavát, leleplezve mindent és mindenkit! Az orosz életről ő egyedül annyit mondott nekünk, mint talán egész irodalmunk együttvéve. Egy lángész álhatatos munkájának emlékművét hagvte reánk könyvéiben, amelyek örökké élni fognak. Tolsztoj — egy egész világ !" 1854. novemberében saját kérésére került Lev Nyikolájevics Tolsztoj a törökök ellen 'küzdő Dunai hadoszlophoz a szevásztopoli negyedik bástyára, ahol szakadatlan ágyútűzben egv hónapig teljesített tábori szolgálatot. Gudzij joggal idézi naplójának ezt a részét, mint önkéntes elhatározásának forrását és magyarázatát: „Nagy az orosz nép erkölcsi ereje. Sok politikai igazság tör fel a felszínre és bontakozik ki ezekben a napokban az Oroszország számára oly nehéz pillanatok közepette. z Oroszországra zúdult csapások ébresztette lángoló hazafias lelkesedés sokáig nyomot hagy az országban. Azok a férfiak lesznek Oroszország igazi polgárai, akik most vérüket áldozzák a hazáért és áldozataikat sohasem fogják elfelejteni. Ezek a férfiak büszkén, méltósággal vesznek majd részt a közügyekben és a háború keltette lelkesedés mindörökké iellemző tulajdonságukká teszi az Önfeláldozást és a nemeslelküséget.” „Az én elbeszélésem hőse — Írja Tolsztoj — akit lelkem egész erejével szeretek, akit szépségének egész teljességében meg akartam itt mutatni, s aki szép volt mindig és örökké szép marad — az én elbeszélésem hőse: az igazság.” A szevásztopoli elbeszélésekben először ábrázolták az irodalomban a modern háborít a maga mezítelenségében. Először hatolt valaki a háború szülte érzések legmélyéig, először mondották ki ekkora erővel, hogy. az orosz nép nemzeti nagyságának forrása éš hatalmának fenntartó ereje: a nép. 1862-ben — bizonyára közismertté vált reformgondolatai miatt — Jásznája Poljánai birtokán házkutatást tartott a rendőrség. Feltúrta iratait, feldúlta otthonát és nyugalmát. 1862 szeptemberében megnősült; Szofija Andrejevna Berszet, egy udvari orvos leányát veszi feleségül. Házasságának első esztendeiben írja meg a nagyszerű, a megrázó Polikuskát és 1863 végén kezd példátlan remekművének: a Háború és Békének megírásához. Müveiről ö maga mondta feleségének: „Hogy egy könyv jó legyen, ahhoz szeretnünk kell azt, ami a legfőbb benne, az alapeszmét. Így az Anna Karenínában a családi gondolatot szerettem, a Háború és Békében az 1812 évi háború hatása alatt a népi gondolatot szerettem, most pedig már egészen bizonyos előttem, hogy új müvemben az orosz nép lenyűgöző erejének gondolatát fogom szeretni.” Vlágyimír Iljics Lenin sokat és sokszor foglalkozott a tolsztoji mű művészi és eszmei problémáival. Egyízben ezt Irta róla: „L. N. Tolsztoj még a feudalizmus korában lépett fel, mint nagy művész. Zseniális alkotásai sorában, amelyeket több mint félévszázados irodalmi tevékenysége során Irt, leginkább a régi, forradalomelőtti 0- roszországot ábrázolja, mely 1861 után is fennmaradt egy félfeudális rendszerbor, a falesi Oroszországot, a földesúr és paraszt Oroszországot. Oroszország történelmi életének ezt a szakaszát vázolva, Tolsztoj annyi nagy kérdést tudott felvetni munkáiban, olyan művészi erőig tudott emelkedni, hogy alkotásai a legelső helyek egyikét foglalják el a világ szépirodalmában. A forradalom előkészítésének időszaka egy olyan országban, amelyet a feudalizmus hívei elnyomtak, hála Tolsztoj zseniális ábrázolásának, egy lépést jelentett előre az egész emberiség művészi fejlődésében.” Felejthetetlenek Tolsztoj tájai, a falusi élet alakjai, Levin boldog és boldogtalan napjai, a közömbös és ravasz kasznár, az ájtatos Fjodor, de a kérdésre, amelyre Tolsztoj nem tudott választ adni, a forradalmi orosz proletariátus a parasztsággal szövetkezve Lenin és Sztálin vezetésével felelt meg. Nem a hit közös eledele egyesíti az emberiséget, miként azt Tolsztoj hőset vallották, hanem a szocialista szabadság. Nem a papoktól mentes kegyesség hozta el az orosz nép felszabadítását, hanem a szocialista forradalom. Éppen ezért, ha Tolsztojról beszélünk, az emberi képességek határtalanságát, roppant erejét kell dicsőítenünk. És azt az erőt, amely az orosz nép nagyságát hirdeti, minden nagy művészet igazi ihletűjét, amelyet Tol- I sztoj mindennél jobban szeretett: az 1 igazságot. A falvak villamosításának további fejlődése a Szovjetunióban Irta: P. N. LESZNOV, a technikai tudományok doktora. Az ország villamosítása, amint V. T. Lenin és J. V. Sztálin tanították, nem egye« szórványos villanytelepek építése, hanem az ország egész gazdaságának — beleértve a mezőgazdaság ot is — új technkai bázisra váló fokozatos átállítása. A korszerű nagygazdaság szoros kapcsolatban áll a villamosítással. A szovjetek országa óriási sikereket ért el a államosítás terén, különösen pedig a szocialista mezőgazdaság villamosításában. A Szovjetunióban minden feltételt megteremtettek a mezőgazdaság gépesítésének állandó fejlesztésére — a kolhoz- és szovhoztermelés összes ágainak villamosítására. Az országban eddig egész tartományokat. v'llamos'tottak, ahol úgyszólván mindenütt általános lett a villanyáramfogyasztás. Ezek közé tartozik: Szverdlovszk, Moszkva, Mólót ov, Leningrád, Cseljabinszk és Go.'kij tartomány, valamint az Örmény SZSZK 1952-ben a Szovjetunió mezőgazdaságé majdnem négyszer annyi áramot fogyasztott, mint a háború előtti években. A villamosberendezések teljesítőképessége azóta közel ötszörösére növekedett. 1953-ban a szovjet falvakban számos állami, kolhozközi- és kolh'o.z-v'zieröműtelep létesült. Sok új hőerőműtelep létesült. Sok új hőerőmű telepet építenek a helyi erőforrások kihasználásévá!. Egyidejűleg • jelentékenyen növelik számos, már működő villanytelep teljesítőképességét. Nemrégen helyezték üzembe a 2000 kilowattos ■asszipub'ni ko'hozközi villanytelepet. Az idén üzembehelyezk a Berdjugin. Szvardlovszk tartomány-villanytelepet, valamint a kabali (Grúzia), duripsi (Grúzia) és más megnagyobbít ott vízierőmútelepet. Az utóbbi években az áramtermelés költséneinek csökkentése céljából egyre több kibővített kolhozközi villanytelepei építenek. Az állam nagy segítséget nyújt az építési munkák gépesítésénél. 1952-ben a falus' villanytelepek építkezéseinek földmunkáit majdnem 80 százalékban, a betonmunkáket több mint 90 százalékban, a cölöpök beverését 100 százalékban gé. рек végezték. Az ötödik ötéves tervben a fontosabb mezőgazdasági munkák gépesítésének befejezésével, a munkaigényes mü /eletek oépesítésének fejlődésével, számos kolh ozgazdaság bevezeti a villamos traktorokat és e villamos mezőgazdaság; gépeket. A termelés villamosítása különösen nagy méreteket öit az új vízierőműóriás ok vidékén. Az új, hatalmas víz'erőműtelepek jelentékenyen növelik a Szovjetunió energetikaj bázisát, nagykiterjedésű vidékek mezőgazdasági termelését látják el villanyé-óval. A kommunizmus nagy építkezése; viUanytelepeinek kapacitása több m'nt négymillió kilowatt: évi áramtermelésük maghaladja a 22 milliárd kilowattórát. A mezőgazdaság a villanyáramot főleg az öntözéses földek villamosítására, az állattenyésztésben, más igényes munkafolyamatok elvégzésére használja. Még ebben ez ötéves tervben üzembe helyezik a v'lág legnagyobb vizierőműtelepét — a kujbisevi áramfejlesztőt, amely majd é/ente körülbelül tízmilüárd kilowatt-óra olcsó villanyerőt szolgáltat. Folytatják a villanyhálózat építését a cimljánszki vízie Tómű körzetében fekvő szivattyútelepek áramellátására. E szivattyútelepek rendeltetése az, hogy a r osztovi és sztálingrádi tartomány aszályos földjeit vízzel lássa el. A mezőgazdaságban a nem öntözött földeken végzet különféle munkáitoknál évente hektáronként átlag 100—150 kilowett-őrát fogyasztanak. Az öntözött föld эк ennél sokkal több, háromszornégyszer annyi áramot fogyasztanak. A kujbisevi, sztálingrádi, kaho/kai és cimljáinszki vízlerőműtelep környékén elterülő hatalmas földterületek a* mezőgazdaság едугэ fokozódó gépesítésének mintaképe'. A gépesítés rövidesen el fogja érni legmagasabb formáját — a teljes villamosítást. Szovjet tudósok, tervezők és a szocialista mezőgazdaság élenjáró szakemberei eddig száznál több különféle villanyárammal dolgozó gépet és készüléket szerkesztettek. A szovjet állam mezőgazdaságának minden ága: a növénytermesztés, az állattenyésztés és számos melléküzem többtízezer villanymotorral dolgozik. Nemcsak a szátóföldi növénytermesztés ágaiban — a cséplésnél, a magtiszťtásnäl. osztályozásnál és a gabona szárításánál, hanem az állattenyésztésben >s /iillanyerővel dolgozó gépeket alkalmaznak takarmány előkészítésre, vízellátásra, fejesre, gyapjúnyírásra. Ezenkívül villanyáramot kapnak a malmok, kolhozok, szovhozok és a GTÄ-k is. A mezőgazdasági termelés legigényesebb és legtöbb áramot fogyasztó ága a szántóföldi növénytermesztés. Egyelőre a legelterjedtebbek a cséplésnél használt gépek. 1950-ben a Szovjetunióban 15.000 villamos cséplőállomás működött. A villamostraktorok nagy előnyben vannak a gázzal hajtott traktorokkal szemben. A szántásnál egyenlet esebb é.s mélyebb a barázda és minden 1000 hektár föld megmunká'ásánál év; 20 — 25 tonna folyékony tüzelőanyag és nagymennyiségű kenőanyag megtakarítást jelent. A villamostraktoroo kí/ül szovjet szakemberek már kidolgozták egy magánjáró elekfcrokombája kísérleti szerkezetét is. M'nd az elektrokombájn, mind a villamostraktor áramellátása hajlítható kábelek útján történik. A villamasmotorok állandó tökéletesítése mellett a szovjet szakemberek különleges villamos gyapotfeldolgozó és vil'amoskaszálógépek tervezésével is foglalkoznak. A kommunizmus nagy építkezései környékén már megkezdi ék a villamos gép- és tiaktorállomás ok építését. Ezek közül kettőt a cimljánszki vízierőműtelep szomszédságában létesítettek. Az dén további négy ilyen VGTÁ.t ép'tenek. A VGTÄ biztosítja a kolhoztermelés összes ágainak — a mezőgazdasági növénytermesztés, állattenyésztés, juhtenyésztés és kertészet — szekadatlen fejlődését. Egyre több és tökéletesebb villamosgéppel látják el a VGTÁ.kat. Ezek különféle teljesítőképességű és rendeltetésű villamostraktorokat, villamos gyomlálókapákat és kultivátor okát, villamos öntöző- és permetezőgépeket, villamos fejő. é.s gyapjúnyírógépeket kapnak a fejlett szocialista ipartól. Az ötödik ötéves terv folyamán az á Tat tenyésztésben is egyre nagyobb tért hódít majd a villamosgépek használata. A villamosítás eredményei az állattenyésztési telepeken is egyre nagyobb tért hódit. Elegendő rámutatni, hogy míg egy tehénistállóban 100 darab jószág gondozásához 24 ember szükséges, addig teljes villamosítás esetén csupán 8 emberre van szükség. Az állattenyésztésben minden munkafolyamat, beleértve az önműködő itatókat, teljesen automatizálva lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy az önműködő itatok a tehenek tejhozamát 10—15 százalékkal növelik. A ko'hozok állattenyésztő telepein takarmányozó üzemeket létesítenek. Egy Tyen üzem 300 tehén vagy 60 tenyészkoca ellátását végzi. A fejésnél igen elterjedt az elsőrangú háromütemes villamos-fejőgép használata. A birkatenyésztéssel foglalkozó kolhozok számára óriási jelentőségű a villamos nyírógép. A villamos gyapjúnyíró megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, 3—4-szeresére emeli a munka termelékenységet. Ilyen géppel egy kolhozparaszt minden különös megerőltetés nélkül váltásonként 60 birkát megny'rhat. M. Pozd-in, Mar'ja Evszejev és más roszto vtartománvi élenjáró birkatenyésztő tapasztalata megmutatte, hogy a munka kellő megszervezése esetén e n ormáknak kétszerese is teljesíthető. Néhány év elteltével a villanytelep, óriások olcsó villanyereje a magasfeszültségű áramvezetékek vonalain eljut majd a többszázküométemyire fék. vő kolhozokba, szovhozokba és GTÁ- kba. A Don- és a Volga-vidék, a Káspitenger partvidéke, Uk-ajna és a Krim félsz'get villamos traktorokkal felszántott, bőségesen öntözött földjei jsoha nem látott bőséges terméseket hoznak és a szárazság veszélye sem fenyegeti többé az ország aszályos vidékeit. Fiatal erdők és ligetek zöldéinek majd a sztyeppéken és pusztákon, ahol ezelőtt forró szelek tomboltak, j A szovjet nép egyre hatalmasabb i sikereket, arat a mezőgazdaság fejlesztésében. Az élenjáró technika és tud omány segítségéve) országát teljes egészében virágzó vidékké, я bőség i kiapadhatatlan forrásává varázsolja. 1953 Ч70Г»1оГпТ*'Г'Г É. MÁXIM TANK: v Falusi áruház Népholt! Ki ne állna meg erremenőbe:i’ A meiőről jövet ki ne nézne be? 0 Van itt mit venni, csodálni bőven. Szeptemberi hombár sincs jobban tele. Vászontekercsek egész sora vár itt, Kínálja a tél fehér csodáit S ha kigöngyö'öd, hát szinte havaz, A virágos karton, akár a tavasz, A selymen a májusi ég üde kekje, S már meg se lepődöl, hogy ujjad alatt Fintyőke, pa<sírta röppen lel az égre. Van fülbevaló itt meg tarka szalag, \ Fésű, szagosvíz. kösöntyű, kendő, E~iy falu leánynak több mint elegendő. Én is segítek egy lánynak, íme, Megvenni egy új ruhát, olyat, Mint a derekáig érő hajfonat, Mint két ragyogó szeme s arca színe. . Itt látom akárhány barátomat: Harmonikát., hegedűt válogat, Egyikük lakodalmán fog szólni maholnap! Odébb a sarokban léaszák rostokolna к S egy nagyhasú hordó kenőccsel tele — Ne nyikorogjon a kolhoz szekere, Ha a kévék terhét hátára kapja. Az új könyvek előtt nagy a terefere: Ifjú unokával áll ott a nagyapja. Tündérmese képét mustrál ja a gyermek. Kutatja a könyvben a kol hnzpn-ászt, Micsurin hogyan oldja meg ezt meg amazt... Hallod zsivaját a vidám seregnek Vásárlás közben; a láz elragad, A pulthoz lépsz s mosolyogva veszel meg Egy játékszert, melyről te magad Se tudod, hogy ajándékul kinek add. GÁSPÁR ENDRE fordítása Hírek a Szovjetunióból és a népidemokráciákból A SZOVJET FŐVÁROS PIACAIN A kolhozparasztok nagtömegű mezőgazdasági cikket hoznak fel a főváros piacaira. Nagy forgalom volt ezekben a na- 1 pókban a központi piacon. Az eláru- j sítóépületekben megtalálhatók a Mosz. | kva környékéről és a szomszédos terű- j letek kolhozaiból beérkező legkülönbözőbb élelmiszerek: hús, tej, zöldségfélék, friss méz. A déli kerületek parasztjai sok gyümölcsöt hoztak fel. Hétköznapokon több mint száz kolhoz árusítja itt termékeit. Szombatonként és vasárnaponként még élénkebb a kereskedelem. Mintegy 150 kolhoz hozza fel áruit ezeken a napokon. Moszkvában — a város szívében és a külső területeken — 30 hasonló piac van. A Moszkva-, Rjazany., Tula-, Kallnyin-területek, valamint Ukrajna, a Kubány és Grúzia 2000 kolhoza tartozik a’ állandó árufelhozók közé. Az utolsó hét hónap alatt a kolhozok 30.000 tonnával több különböző élelmiszert adtak el a m oszkvaiaknak, mint a múlt év megfelelő időszakában. Szeptembertől a mezőgazdasági termékek még nagyobb arányú felhozatala várható. A főváros- piacokon növekszik a kereskedelmi pavilonok, hűtőházak, raktárak, hús- és tejminőség ellenőrző állomások száma, a vidékről feljött pairasztok számára pedig három szálloda épül. A kolhozpiacok fontos eszközei a lakosság élelmiszerellátásának és jól egészítik ki az állami üzletek rendsze~ét. A KUJBISEVI VlZIERÖMÜ ÉPÍTÉSÉNEK HÄROM ÉVE Augusztus 21-én múlt három éve annak, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa közzétette a kujbisevi vízierőmú építéséről szé’ó határozatát. E három év alatt megépítettek 300 kilométernyi vasútvonalat, felszereltek több m'nt 200 kilométer hosszú magasfeszültségű vezetéket, aszfaltoztak mintegy 200 kilométer hosszú autőutat. Hatalmas famegmunkáló kombinátokat, gépkocsija vi tő- és szerelő-üzemeket építettek, kőtörőket helyeztek üzembe. A kujbisevi vizierőműépítkezés munkásai, mérnökei és alkalmazottai eddig negyedmillió négyzetkilométe-ny' lakó teret kaptak. Számos klub, étkező, üzlet, kórház és egyéb intézmény nyílt meg számukra. Az építkezésnél működik két esti technikum és a kujbisevi ipari főiskola fiók'ntézete. Nemrég kezdődött meg a vízierőmüközpont legfőbb objektumának épi tése. Ezeket az építményeket jóelöre megóvták a tavaszi áradástól. Az olvadás kezdete előtt több mint 12 kilométer hosszú zárógátat emeltek. Az építők a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5 ülésszakának előestéjén már megkezdték a vízierőmű alapozás; munkálatait. Augusztusban megkezdődött s vízierőmű első hat igépe betonalapra tának építése. Most folyik a fémalkatrészek sze-elése. A földk'emelési munkák üteme hónapról hónapra fokozódik. Az alsó zsilipeken befejezték az alapzatok betonozását, s megkezd, ték a zsilipkapuk felső berendezéseinek szerelését. ORVOSI MŰSZERGYÁRTÁS FEJLŐDÉSE ROMÁNIÁBAN A »Recas« üzem dolgozói ma már sorozatban gyártják a Röntgen-készülékeket. Kvarclámpák, rövidhullámkészülékek, galvánáramfejlesztő készülékek Is készülnek itt. Egyre fokozódik a sebészeti berendezés és műszerek gyártása. A sebészkéstől a szabályozható operációs asztal'g, a sebzárő kapocstól a kötszer fertőtlenítésére használt autoklávlg számtalan fontos műszer és segédeszköz készül a „Recas" üzemben. Külön osztályon készül a laboratóriumi berendezés. Az üzemben ezenfelül precíziós mérlegeket, elektromos termosztátokat, vérátömlesztő készülékeket, stb. gyártanak kifogástalan minőségben. A kazánkészítő és szerelő osztályon komplex sterilizáló készülékek vannak munkában. Ilyen készülékek eddig csak külföldön készültek. De a »Recas» készülékei nemcsak orvosi műszerek fertőtlenítésére, hanem vizdesz. tíllá'ásra. f'zloiógiai szérum előállítására is alkalmasak. Ezen a osztályon készülnek a már említett aurtokláv^k is, továbbá önműködő mosóberendezések, centrifugák, 'szá”azlevegős szárltőkészülékek. Az orvosi készülékek és műszerek gyártása szempontjából igen fontos a »Recas» üzem laboratóriuma és min. takész'tő műhelye. Az Itt dolgozó mérnökök, technikusok és szakmunkások számos űjtipusú készüléket és orvosi műszert terveznek és állítanak elő. A HATÉVES TERV ELSŐ HÁROM ÉVÉBEN A LENGYEL VEGYIPAR MEGKÉTSZEREZTE TERMELÉSÉT A Lengyel Népköztársaság vegyipara a techn'kai színvonal állandó emelkedésének, ez új munkamódszerek bevezetésének, a szüntelenül terebélyesedő munkave-senyek és az észszerűsí tő, vamint üjitómozgalomnak köszönheti gyors fejlődését. Ezeknek eredményeként a lengyel vegyipar megkétszerezte termelését. Az országban évről évre több olyan cikket állítanak elő, amelyeket a múltban drága valutáért külföldről kellett behozni. 1951-ben 6°, 1952-ben pedig már 109 újfajta vegyiipari cikket gyártottak az 0'szágban, míg az idén számuk már 206-ra emelkedik. Az iparág fejlődéséről tanúskodnak az ország különböző részein épülő új vegyipar üzemek is. Az elmúlt éz folyamán a lengyel vegyészmérnökök és technikusok 3136 észszerüsítésl és újítási javaslatot nyújtottak be. Megvalósításuk mintegy 470 millió zloty évi megtakarítást je. lent. A lengyel vegyipari üzemekben mintegy 250 műszaki klub és 400 komplex újítóbrigád működik. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK RENDELETE A SZÉTROMBOLT VÁROSOK HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL Közzétették a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Miniszte Tanácsának rendeletét a városok helyreállításáról és építéséről. A kormányrendelet megszabja a városoknak állami szervezetek és magánszemélyek által történő beépítési rendjét és megjelölj a szétrombolt vá”osok mielőbbi helyreállítására irányuló konkrét intézkedéseket.
