Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-06 / 36. szám
Д szocialista faluért! yT zabact Földműves A FÖLDMŰ VÉL ES ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. szeptember 6. Ára 40 fillér IV. évfolyam, 36. szám. A talaj előkészítését, az őszi gebonaneműok alá való trágyázást a vetés előtt legkésőbb 14 nappal fejezzék be. Szátásnál helyezzék előnybe az előhántós ekét és a vetés alá való szántást, a boronálással együtt végezzék el. Tartsuk be»a szövetkezeti szabályzatot minden EFSz-ben A szövetkezeti szabályzatnak nagy szerepe van a falu szocialista építésében. A szabályzat nagy jelentősé- j gét legjobban felejthetetlen Gottwald elvtársunk fejezte ki a CsKľ J elmúlt évi decemberi konferenciáján, amikor hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti mintaszabályzat — amely j a szövetkezeti tagság széles tömegeinek aktív bevonásával lett kidől- | gozva — további utat kell hogy \ jelentsen szövetkezeteink további építésében és megszilárdításában, mégpedig úgy, hogy minden szövet- | kezetúnk szocialista szövetkezetté j s minden tagja vagyonossá váljék. Alig fél év múlt el azóta, hogy az EFSz-ek 1. országos kongresszusa | egyhangú lelkesedéssel magáévá tette a szövetkezeti mintaszabály- i zatatot, de ez a rövid idő is ele- J gendőnek bizonyult arra, hogy tel- J jes mértékben megerősítse Gottwald elvtárs szavait, mert mindazon szövetkezetek, amelyek mindennapi j munkájukban betartják a szövetkezeti szabályzatban foglalt elveket, mind a szövetkezeti tagság, mind az egész társadalom megelégedésere jól gazdálkodnak és az egyik sikertől a másik felé haladnak. Jó példával szolgálhat e tekintetben a drzsenicei, mihályfai, tanyi, vlcsápapáti, vistuki és számos más szövet- j kezet. Nézzük csak meg például, hogyan tükröződik vissza a szabályzat sze- I rinti gazdálkodás a lévai járásban : lévő drzsenicei szövetkezetben. Ez j a szövetkezet példásan teljesíti beadási kötelezettségét az állatte- j nvésztési termékekből. Már a máso- 1 dik negyedévben 10 mázsa sertés- ) húst és 10.000 liter tejet tudott terven felül adni az államnak. A sző- j vetkezet tagsága kötelezte magát j arra, hogy az év végén a szerző- [ désbeni kötelezettségének teljesítése ( után újabb 30 mázsa sertéshúst, 70 mázsa marhahúst és 4.000 liter j tejet ad be terven felül. A szövetkezet egészévi burgonyabeadását már korai burgonyával teljesítette, sőt még két vagonnal túl is telje- { sítette beadási tervét. A szövetkezet ezt azért tehette meg, mert hála a szovjet tapasztalatok alkalmazásának hektáronként 160 mázsás burgonya- j termést ért el. Hasonló sikert hozott számára a gabonatermelés is. Búzából 3 mázsával, rozsból 3 má- j zsával, árpából pedig 6 mázsával magasabb hektárhozamot ért el a \ szövetkezet, mint tervezték. Van j azonban a szövetkezetnek egynéhány : olyan parcellája is, ahol még nagyobb gondot fordítottak a növényekre. így az egyik parcelláról 35 mázsa árpát, a másikról 40,9 mázsa búzát takarítottak be minden hektárról. Mindezt olyan földön érték el, ahol azelőtt az egyéni gazdálkodás idején, még a legjobb esztendőben sem termett meg több, mint 15—16 mázsa gabona hektáronként. A szövetkezet ilyen eredmények után 4 vagon gabonát adhatott be terven felül. És mindez egyetlen végső eredményben csúcsosodik ki: a szövetkezet bevételei több mint negyed millió koronával emelkednek, ugyancsak négy koronával emelkedik a munkaegység értéke s ígv tehát emelkedik a tagság jövedelme és természetesen életszínvonala is. Több olyan szövetkezeti család van, mint például Vrecník János, Sziala János, Gúnár Pál és más szövetkezeti tagok családjai, akik egészévi munkájukért 20—50-ezer koronát, ezenkívül 30— 30 mázsa gabonát kapnak. Magától értetődik, ezek a szép eredmények a drzsenicei szövetkezetben sem lőttek létre csak úgy maguktól. Ez a helyi pártszervezet, valamint a nemzeti bizottság vezetői jó munkájának eredménye, akik kivívták maguk számára a kis- és középparasztok megbecsülését és ma az egyik sikertől a másikig vezetik őket, mert támaszkodnak a szövetkezeti gazdálkodás alaokövére, a szövetkezeti mintaszabálvzatra. Ténv azonban az, hogy szövetkezeteinknek jelentős része ezldőszertwt még messze tart az ohran eredményektől, amilyeneket a drzsenicei és számos példás szövetkezetünk tagjai elértek. A szövetkezetek jelentős része még mindig nem ért el kielégítő gazdasági eredményeket. Ha megvizsgáljuk ennek okát, mindjárt meglátjuk, hogy a hiányoknak közös nevezője van: mégpedig az, hogy a szövetkezetek vezetősége nem folytat mindennapi harcot a szabályzat betartásáért. Milyen szakaszon tapasztalhatunk ma leggyakrabban hiányosságokat a szövetkezeti mintaszabályzat be nem tartásánál. Mire kell tehát legfőképpen irányítani a figyelmünket, hogy megfelelő módon segíthessünk szövetkezeteinknek. Elsősorban ez a szövetkezeti vagyonhoz való viszony s ugyancsak a háztáji gazdálkodás kérdése. Ez alapvető kérdések rendezése nélkül nem lehetséges a többi kérdések teljes mértékű megoldása. Sajnos, nem egy szövetkezetünk van_ még. ahol rendellenesség tapasztalható a háztáji gazdálkodásnál. Amíg például a nyitrai járásban lévő al3Óbodoki, vagy a szakolcai járásban levő unini szövetkezetben a tagság nem teremt rendet a háztáji gazdálkodás kérdésében, amíg a háztáji gazdálkodást nem rendezik úgy, mint ahogy azt a szabályzat előírja, nem igazítják ki a háztáji gazdálkodás területéi fél hektárra. addig nem fognak jól gazdálkodni. És nincs ez másképpen az állattenyésztési tprmékek termelésében sem. amíg nem rendezik az állattartás méreteit a háztáji gazdálkodásban. Ha például a dunaszerdahelvl járásban levő mihályfai szövetkezet tagjai nem összpontosították volna állatállományukat közös állattenyésztésbe, hanem meghagvtak volna maguknak a megengedettnél több háziállatot a háztáji gazdálkodásban bizony nem teljesíthették volna tű1 az első félévben a sertéshúshéadási 37,78 mázsával, a marhahúsheadásf 11,37 mázsával és a tejbeadást 17.493 literrel. Nem tehettek volna olyan felajánlást sem, mint amilyet nemrég tettek, hogy ez év végéig terven felül beadnak 378 mázsa sertéshúst és 112.896 liter tejet. Ha tehát a mihályfai szövetkezet tagjai nem a szövetkezeti szabályzat szerint jártak volna еЦ most éppen olyan nehézségei lennének, mint például a hnusai járásban levő rimavszká lehotai EFSz-nek, amely félévi beadását mélyen 100 százalék alatt teljesíti csupán azért, mert e szövetkezet tagjai az állatállományt nem összpontosították. A háztáji gazdálkodásban és az állományban rendet tartani annyit jelent, hogy megteremtettük a helyes munkaszervezés előfeltételeit, hogy azután az állandó munkacsoportokban az állandóra kiosztott földeken jól menjen a munka. Nehéz ott jól megszervezni a munkát, ahol a szövetkezeti tag elsősorban a saját háztáji gazdálkodására gondol és a közös parcellákra csak akkor megy ki, ha erre még a háztáji munkán kívül marad ideje. Tény tehát, hogy állandó munkacsoportok nélkül nem képzelhető el jó szövetkezeti gazdálkodás. Ezt a nyitraivánkai szövetkezeti tagok is saját bőrükön érzik, mert hiszen nincsenek állandó munkacsoportjaik, vagyis a munkát nem szervezték meg megfelelően, aminek következtében a kapásokat nem gondozták kellően s ezáltal hozzávetőlegesen 40 mázsával kisebb cukorrépatermésre számíthatnak hektáronként, a kukoricánál pedig megközelítőleg 4 mázsával lesz kevesebb a termés hektáronként. Az ilyen hiányosságok azután mindig a legérzékenyebb helyen bosszulják meg magukat, mégpedig a szövetkezeti tagság jövedelmén. Ilyen hiányosságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem e kérdést haladéktalanul rendezni kell. Ugyancsak lelkiismeretesen kell megoldani még a többi nyitott kérdést Is, amelyek egyes szövetkezeteinkben az elégtelen gazdálkodás okai. Ilyen kérdés az Igazságos jutalmazás kérj dése la. A Jutalmat a szövetkezeti A gépállomások dolgozói felhasználva a szovjet tapasztalatokat, ag'-egálokkal gyorsítják meg az őszi munkák elvégzését. Képünkön egy nagyjelentőségű szovjet lánctalpas traktor talajelőkészitő munkát végez. Dolgozó parasztságunk örömmel fogadja a kormányintézkedést---------------------------------------------------------------------------------------Kormányunk nagyjelentőségű Intézkedése a begyűjtési árak felemelésével kapcsolatban, dolgozó parasztságunk és minden dolgozónk őszinte örömével találkozott. Hiszen ez annyit jelent, hogy szövetkezeteink tagjai és több: dolgozó parasztunk munkája egyre jobban van értékelve és egyre nagyobbak azok a lehetőségek, amelyek a termelés emelkedését lehetővé teszik s így elősegítik dolgozóink életszínvonalának állandó emelkedését. Az új árintézkedések vonatkoznak az idei aratási termékek beadási árára, tejre, húsra stb. A szeptember 1. előtt beadott gabonaért, dolgozó parasztságunk viszszamenőleg is megkapja az árkülönbözetet és яг új begyűjtési árak mellett teljes terjedelmében érvényben maradnak a terven felüli beadási árak. Dolgozó pa- I rasztságunk ugyancsak magasabb árakat kap visszamej menóleg is a terven felül beadott állattenyésztési termékekért, , tejért stb. A kiskereskedelmi fogyasztási árak ezzel szemben nem emelkednek. Nem csoda tehát, hogy minden szövetkezetünk tagsága és összes dolgozó parasztunk nagy örömmel fogadta azt az Intézkedést, hiszen hacsak a nádszegi szövetkezet példáját említjük meg, mindjárt láthatjuk, hogy az új árak milyen óriási gazdasági segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak. A nádszegi szövetkezet például beadott 80 vagon gabonát, ezért most még utólag 160.000 koronát fog kapni. De itt vannak a többi szövetkezetek is, mint a drzsenicei, mihályfai, kárpáthalasi és a többiek, amelyek a magasabb hektárhozamok révén, amelyeket jó munkával, úgyszintén állattenyésztésük fejlesztésével értek el, nagymennyiségű mezőgazdasági terményt adnak be terven felül az államnak. Elképzelhető, hogy az ilyen szövetkezetek most milyen hatalmas összegekhez jutnak és milyen nagy mértékben emelhetik a munkaegységek értékét és így a tagság jövedelmét is. Kormányunk eme legújabb Intézkedése világosan mutatja a dolgozókról ' való gondoskodást és azt, hogy” népi demokratikus rendszerünkben legnagyobb érték az ember. Mit jelent a mézőgazda§ági termékek árának felemelése a pozsonypuspöki EFSz-számára Amikor a pozsonypüspöki szövetkezet tagjai tudomást szereztek arról, hogy kormányunk felemelte a mezőgazdasági termékek begyűjtési árát, mindjárt sugárzó arccal, csoportokba verődve tárgyalták meg e nagy eseményt. Mindannyian számolták, hogy ez mit jelent a szövetkezet megerősödése számára. Mint minden jó gazda ’ lkulál, így a szövetkezeti tagok is, a szövetkezet könyvelője, elnöke, agronómusa és mások, nyomban ceruzát vettek a kezükbe és elkezdtek számolná, vájjon milyen lesz az az összeg, amit a szövetkezet a beadott gabonáért még visszamenőleg kaphat. Bizony szép kis összeg jött ki. Hiszen ötvenkét vagon és 56.98 mázsa búzáért, nyolc vagon 30.35 mázsa rozsért, amelyet szerződés szerint adtak be és a 287 mázsa búzáért, amelyet terven felül szolgáltatott be a szövetkezet, utólag még 132.468.70 korona utólagos bevételhez jut. Ámde a szövetkezet tagjai tovább számoltak, hogyan is néz ki az a tejnél? A 73.975 liter tejért, amelyet még ebben az évben be kell adniok, a begyűjtési árak emelkedésének következtében további 15.830.65 koronát kapnak, mint többletet. És ezért alapos megfontolás után átvizsgálva az összes lehetőségeket, kötelezték magukat arra, hogy az év végéig tízezer liter tejet adnak be terven felül. „Ezek az intézkedések — mondja Mandl könyvelő elvtárs — épúgy, mint a pénzreform serkentőleg hat további munkánkra, hiszen nemcsakhogy nagyobb lesz a munkaegységek értéke, •de a munka is vidámabb lesj. Az őszi munkákra jól készültünk fel és minden erőnkkel biztosítjuk a jövő évi magasabb termést Felemelték a mezőgazdasági termékek begyűjtési árát Kormányunk szeptember 1-i ülésén megvitatta a mezőgazdasági termékek begyűjtési áráról szőlő jelentést. A termelés további fokozásának érdekében, amely dolgozóink életszínvonala emelésének egyik legfontosabb feltétele, a kormány elhatározta, hogy megvizsgálja az egyes felvásárlási árakat. Hogy szövetkezeti tagjaink, valamint kis- és közé parasztjaink munkája jobban legyen értékelve, a begyűjtési árak az alábbiak szerint emelkednek: Búza 20 koronával, rozs 26, sörárpa pedig 17.80 koronával mázsánként. A tej árát minden száz literért 3.5 százalékos zsírtartalommal 88.60 koronáról 110 koronára emelték fel. A vágóállatok begyűjtési árai a követkézéképpen lettek megállapítva: Az A és В minőség 1.60 Kös-val emelkedik élősúlyban kilogrammjáért az ökrök, bikák és üszők begyűjtésénél és a tehenek beadásánál élősúlyban kilogrammjáért 1.20 koronával emelkedik a begyűjtési ár. A C minőségnél az ökröknél, bikáknál és az üszőknél a felvásárlási á/ átlagosan —.80 koronával, a teheneknél —.70 koronával emelkedik kilogrammonként élősúlyban. A búza, rozs és sörárpa űj begyűjtési árai az 1953. évi aratásból begyűjtött gabonaneműekre vonatkoznak. A Begyűjtési Minisztérium intézkedéseket foganatosít annak érdekében, hogy a begyűjtési árak emelkedéséből kifolyólag létrejött árdiferenciák azokért a terményekért, amelyek 1953 szeptember 1. előtt lettek begyűjtve, a termelők a differenciát utólagosan megkapják. A tej, vágóállatok új begyűjtési árai 1953. szeptember 1-től számítódnak. Ami pedig a terven felük beadásokat illeti, amelyeket a szövetkezeti bagók és dolgozó« parasztságunk teljesített, mégpedig szeptember 1- ig, ezekért kifizetik a terven feW! beadott termékekért járó felemelt árkülönbözetet. A begyűjtési árak ezzel a kormányintézkedéssel 24—26 százalékkal emelkednek az eddigi árakhoz viszonyítva. Különösen Jelentős emelés ' észlelhető a roisnál és a vágóállatok árainál, ahol a kormány figyelembe vette azt a tényt, hogy olyan termékekről van sző, melyeknek termelése magasabb fekvésű helyeken és a határszéli övezetekben történik, ahol a mezőgazdasági termelés a talaj gyengébb minősége következtében gyengébben jövedelmező. Az idei gazdag termés és az állatállomány hasznossága emelésének lehetőségei lehetővé teszik szövetkezeti tagjainknak és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek is, hogy teljes mértékben kihasználják a kormány eme intézkedését és így lényegesen emeljék bevételeik-* A kormányhatározat egyidőben további buzdításul szolgál a mezőgazdasági termelés további fokozása érdekében és odairányul, hogy tovább emelkedhessék dolgozóink életszínvonala. A mezőgazdasági termékek begyűjtési árának emelkedése nem érinti a kiskereskedelmi árakat, Így tehét ennek követkertében azok nem emelkednek.
