Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

1Я53. augusztus 23.

fxi7'4*<t

FnPfimiiTí»^

ARATÁS UTÁN

Szánt az eke, mélyül a barázda. Port keverve rögöt tör a tárcsa. Mosolyog a nap a fényes égen. Öröm gyűl a parasztok szemében.

Sárga már a napraforgó kepe. Változik a táblasor vidéke.

Itt mellettem, fekete szántáson másodvetés zöld csíráit látom.

Fönt a hegyen, zöld sátor tövében, szöllő érik napsugár lüzében. Pásztorsíptól seregélyhad *zálldos: tolvajcsőrén ijedt hang kiáltoz.

Nóta szól a dohány szárítóból.

— Pedig még csak most érik az új bor. - Ám a jókedv nem a bortól lobban: dús termés volt, a szív erre dobban.

A szapi EFSz első évi munkájáról

Húsz hektáros táblák szélén állok. Kenderttépdk brigádjára várok. Közöttük van, ott az első sorban, akire most gondolok legjobban.

Szeme fölött verítékgyöngy fénylik, mosolyogva nézem, hogy előzik.

De a győző mégis az én párom; kék szemében a jövendőt látom:

Gyurcsó István.

A zselizi és az érsckujvári járások teljesítették a begyűjtést

Á zselizi és az érsekújvári járás a napokban teljesítette begyűjtési tervét. Ezt a sikert a két járás kozott folyó szocialista versenyek, a begyűjtési szervek és a nemzeti bizottságok EFSz-ekkel s kis- és kö-I zépparasztsággal való együttműködésnek lehet köszönni.

E két járás hozzájárulásával, vala- I mint a begyűjtés lendületének to! vábbi emelkedésével a nyitrai kerület i rgyre közelebb jut a pozsonyi kerü' let tervteljesitéséhez.

Hosszú évtizedeken keresztül a szaporodó barázdák sokasága — mint megannyi válaszfal — szabdalták keskenyebbnél-keskenyebb parcellákra a szapi határt. Ezen idő alatt igen sok víz elfolyt a „vén" Nagydunán, de a szapi kis- és középföidművesek egyhangú életében jelentősebb változás nem történt. Sorsuk nehéz és gyötrelmes volt. A falu közvetlenül a Nagyduna mellett húzódik s az időnként feltörő talajvíz lényeges károkat okozott. Volt olyan esztendő, hogy kétszer, háromszor is elvetették a magot., de a termés nem volt akkora, hogy a vetőmagot fedezte volna. Kenyérgabonájukat távolabbi kc.zséqekből rendszerint csere útján, tűzifa ellenében voltak kénytelenek beszerezni.

Az Armentesítő és Belvízlevezető Társulat a minden évben többször feltörő talajvíz levezetése céljából csatornát ásatott. Ez bizonyos mértékben könnyített a helyzeten, de a földművesek évről -évre való elszegényedését i nem gátolta meg. A kilátástalan pa- i raszti élet. a földért folyó áldatlan harc j korszaka azonban végétért.

Az új élet küszöbén ...

Ezerkilencszázötvenben a falu haladóbb gondolkodású földművesei látva, hogy a megrekedt kátyúból kivezető egyedüli helyes út a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás útja. megtették az első lépését0!. Megalakítottak az előkészítő bizottságot. A haszonbéres és egyéb földeket — köztük salát földjüket is — összeszántva, gyönge igaerejüket befogva, elkezdtek kö- j zösen gazdálkodni. Elhatározásukat alapos megfontolás előzte meg. Ezt igazolja az is. hogy habár az előkészítő bizottsághoz, kevesen csatlakoztak, két éves fennállása alatt nem oszlott fel

A falu kis- és közéofö'dmüvesei 1952 augusztusában szakítottak a maradi egyéni gazdálkodás módszerével és kevés kivétellel szövetkezetbe tömörültek. Az EFSz a harmadik típus szerint működik. Az összföldterüle' 550 hektár: ebből szántóföld 310 hektár. A taglétszám 87 fő.

A keskeny föld parcellákat nagy, széles táblákba egyesítették s ezzel eltüntették a sok üresen ásító barázda', mely állandó perlekedésnek, viszálvoskodásnak. egymást ostorozó éles viták nak volt a kútforrása.

Műit év őszén nagy lendü’eitp! láttak hozzá a közös munkához. Már az első „gyermeklépések” megtéiriéné' azon fáradoztak, hogy a haladó agrotechnika fejlett módszereinek alkalmazásával megteremtsék a magasabb hektárhozamok elérésének előfeltételeit Nem idegenkedtek a keresztsoros vetéstől: 77 hektár búzából 72-t. árpából mind a 30-at, zabból ugyancsak a 19 hektárt keresztsorosan vetették be.

A tavaszi munkák sikeres elvégzéséről a következőképpen nyilatkozik Bazsó szövetkezeti elnök:

— Azt, hogy a tavasz folyamán egy talpalatnyi krumpli-, kukorica-, répaföld sem maradt kapálatlanul, főleg .•innak köszönhetjük, hogy a növénytermelőcsoport minden tagja részére külön-külön kimértük a '•ájutó részt

így kitűnik majd, hogy melyik tag i termel többet a másiknál, ugyanolyan minőségű és terjedelmű területen, egyenlő feltételek mellett. Az ped о természetes, hogy aki többet terme1, annak több jutalomban kell részesül nie. Ezen az alapon könnyen keresztülvihető a pótjutalmazás alkalmazása amely elősegíti a többtermeiésre való , törekvést, mert a tag érdekeltté válik . a magasabb hektárhozamok elérésében I Jelenti továbbá azt is, hogy a tagok munkához való viszonya javul, erősöd к az egyéni felelősségérzet és megszilárdul a szövetkezet szervezeti és gazdasági egysége is.

Mindamellett, hogy a munkaszervezés jó, a szövetkezet vezetőségének j arra keil törekednie, hogy még jobb legyen. Példa rá a növénvtermelö-cso- j port, amely 62 tagból áll. Az ilyen kisebb szövetkezetben, mint a szapi is — 62-tagú munkacsopori mozgatása f nehézkes és nagy áttét ntést követei a csoport vezetőjétől. Ezt a nagy csoportot osztják kétfelé és az így alakult két csoporton belül 8—10-tagú munkacsapatokat szervezzenek. Ha íg' szervezik meg a munkacsoportokat nem hárul akkora felelősség a vezetőkre és a munka is jobban halad.

I

Szinte égett kezükben a munka

I

A szövetkezet vezetősége az aratás megkezdése előtt taggyűlést hívott öszsze, amelyen ismertette a termésbetakarítás mielőbbi elvégzésének fontosságát. Mindezt megértette a szövetkezet tagsága és a falu valamennyi dolgozója. A falu népe: apraja-nagyja becsületesen kivette részét a munkából Aratás közben azonban kritikus helyzet állott elő. A termést veszély fenyegette; a talajvíz’ feltört és elárasztotta az érett gabonát. A szövetkezet tagjai ennek ellenére nem csüggedtek el. Mivel aratógéppel csak később lehetett rámenni a gabonatáblákra, a szövetkezet tagjai gumicsizmát húztak. kaszát ragadtak és mentek aratni. Minden percet felhasználtak arra. hogy közösen végzett munkájuk gyümölcsét megmentsék.

— Szinte égen a kezükben a munka — jegyzi meg Bartalos Géza, a szövetkezet egyik alapító tagja, aki a szövetkezet kibővítése és megszilárdítása terén kiváló munkát végzett. Majd tovább fűzi a beszéd fonalát:

— Amikor a gabonatáblákra már aratógéppel rá lehetett menni — a két

Gondos munkával már most lerakjuk a jövöévi gazdagabb

termés alapjait

Az ember mindig örül, ha valami nagv munkát sikeresen tud befejezni Különösen akkor, ha tudja, hogy ezzel a munkával családja jólétét és ezentúl az ország és a béke nagy úgyét szolgálja.

A kanyargó Ipoly-folyó mentén, egy kis falu dolgos parasztsága, éppen most, augusztus. 15-én fejezte be a nyári munkák győztes csatáját. Ez a falu Ipolyhidvég, ahol megérkezésünk pillanatában ünnepi hangulat uralkodik. Örülnek annak is, hogy a Szabad Földműves szerkesztősége is osztozik örömükben és hasábjain hírt ad elért eredményeikről és azokról az előkészületekről, amelyek már most a jövő év még gazdagabb terméséért folynak.

Az ünnep tiszteletére egybep'últek a/ EFSz és traktorosbrigád tagjai. Obrucsnyik elvtárs, a járás oktatója és Schramková elvtársnő a földművesosztály dolgozója. Sógor János, a szövetkezet elnöke és Cápák elvtárs, a HNB nevében összefoglalták beszédjükben a nyári munkák eredményeit és hiányosságait és további jó munkára hívták fe! a szövetkezet és a traktorosbrigád tagjait. „Mert ezzel biztosítjuk a további jólétet és a tartós'békét” — hangsúlyozta Cápák elvtárs. A két búzakoázorú, amelyet ez alkalommal készítettek a szövetkezet és a traktorosbrigád tagjai, jelképe a szövetkezeti eszme győzelmének Ipolyh id végen.

Sógor János elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondja, hogy 147 hektárról takarították be a gabonatermést és beadási tervüket 5 nappal a határidő előtt teljesítették. Terven felül 2 vagon gaoonát szándékoznak még beadni — Föfeladatuknak most már az őszi munkákra való felkészülést tartják. — folytatja az elnök. Ez évben az ipolyhidvégi szövetkezeti tagok meggyőződhettek arról, hőgyha jobban felkéj-'ültek volna * múlt évi fel! adataik teljesítésére, ha pontosan bej tartják az agrotechnikai intézkedése- i két és ha más szövetkezet példáját kö! vetve alkalmazzák a szovjet tapaszta- I latokat, akkor ezévi terméseredményeik még nagyobbak lehettek volna, i — Az őszi munkák keretében elvetünk 54 hektár búzát. 38 hektár rozsot, 17 hektár ősziárpát és 4 hektár őszirepcét. Az őszirepce alá már előkészítettük a talajt — mondja Csókás János elvtárs, a szövetkezet agronómusa. Munkájáról a tagság nagy elismeréssel nyilatkozik. Nagy érdeme van abban, hogy az EFSz időben elvégezte a nyári munkákat. Ott volt mindenütt, ahol szükség volt rá. Körültekintő munkáját az is bizonyítja, hogy a nyári munkák közben már gondolt az őszi talajelőkészítésre is. A traktorosbrigáddal már megbeszélték egy újfajta 6 méternél szélesebb simító elkészítési módját. A szövetkezet már beszerzett 180 mázsa műtrágyát és sajábtermésü jóminőségü vetőmag gondos kitisztítását a legrövidebb időn belül elvégzi. Az aratásban és a cséplésben jól dolgozott a szövetkezet egész tagsága, a csoportvezetők Kosa Mihály és Szedlár Imre elvtársak.

A szövetkezet minden erejét most már a tarlóhántásra összpontosítja, amit eddig csak 60 százalékra végeztek el. A traktorosbrigád nem dolgozott két műszakban és ezért maradt el a tarlóhántással. A szövetkezet tagságának gondolni kell arra, hogy a hektárhozamok emelésének feltétele a munkák agrotechnikai időkben való elvéazése; vonatkozik ez a tarlóbántásr: is. Azok az EFSz-ek, ahol ez évben kiváló eredményt értek el, szigorúan betartották a kormányhatározat env vonatkozó pontjait. Az ipolyhidvégi EFSz saját érdekében tanuljon e példás szövetkezetektől, hogy a jövő évben még nagyobb jövedelmet biztosíthasson tagjainak.

Az árpánál ezidén 3 mázsával túlteljesítették a tervezett hektárhozamot. A rozsnál és búzánál pedig a tervezettet érték el. A szövetkezet vezetőség*, az eddig szerzett tapasztalatokból láthatja, hogy az eddiginél pontosabb tervekre van szükség. Főleg a munka- I terv szigorú betartása «lengedhetetlen [ feltétele a nagyobb terméseredmények.

úgy a hektárhozamok, mint az állatok I hasznossága fokozásánál.

A szövetkezetben ez évben még nem ! volt állandó munkacsoport, aminek hiá! nyáról a szövetkezeti tagság maga is j meggyőződött. Ennek tanulsága bírta rá a vezetőséget egy takarmányozási csoport megszervezésére, amelynek főfeladata most főleg a silózás lesz. Silógödrüket 80 köbméter terjedelemre építették. Ebbe 22 hektárról silózzák le a termést, hogy a 167 drb szarvasmarhájuk részére a szükséges dús takarmányt biztosíthassák.

A szövetkezeti alapok biztosítása u* tán napirendre kerül most már a ta« gok természetbeni járandóságának szétosztása. Azok a tagok, akik becsülettel megálltak a helyüket a munkában; szép jövedelemben részesülnek. Andrekovics Pál, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, 650 munkaegység után 22 mázsa 75 kg gabonát és 19 és fél mázsa szénát kap. Ezenkívül félévi munkateljesítményéért előlegként 5.850 koronát kapott.

Drexler István pedig 340 munkaegység után 12 mázsa gabonát, 10 és fél mázsa szénatakarmányt és 3060 korona pénzjutalmat kap A szövetkezeti tagok pénz- és természetbeni jövedelmét szépen kiegészíti a háztáji gazdálkodásra hagyott félhektár föld és az állatállományból eredő mellékjövedelem Kovács György, szövetkezeti tag erről így nyilatkozik: „Háztáji gazdálkodásban van 5 ár szőlőm, amelyből több i mint 3 hektoliter bortermést várok. A ' többi földből pedig kapok a hizlalás! hoz legalább 35 mázsa csöveskukoricát, 10 mázsa krumplit, 20—25 kg babot, 8—10 mázsa takarmányrépát. Van egy hizlalásra szánt sertésem, egy tehenem, amely 14 liter tejet ad naponta. 50 csirkém, 8 libám stb. Soha éle- I temben nem éltem ilyen gondtalan.

* boldog életet.”

Kovács elvtárs elmondja, hogy a kertészetben mint csoportvezető megtalálta igazi hivatását, amire egész életében vágyódott.

Már fiatalkorában megkedvelte a kertészkedést, de a kapitalista rendszerben nem volt földje és mint aratómunkás nem állt módjában ezt a szakmát folytatni. Végre a népi demokratikus rendszerben teljesült ez a vágya is.

Kovács György 52 éves, teli életkedvvel és sok-sok tapasztalattal. Amikor a múltról beszél, arca elkomörodik. de annál lelkesebbé válik hangja, amikor a felszabadult mai parasztéletröl, a szövetkezetről beszél.

Elmondja, hogy 14 éven keresztül mint aratómunkás dolgozott Nigrényí földbirtokosnál. A napszám nyolc korona volt, amely „megélhetésre kevés, éhhalálra pedig sok volt”. Közösen megbeszélte az ott dolgozó társaival, hogy béremelést kérnek. Ezt i követelést ő terjesztette be. Nigrényi úr válasza erre az vult, hogy azonnal elbocsájtotta öt a munkából. Nem törődött a szerződéssel sem, amit az aratásra kötött. Ilyen volt tehát a dolgozók sorsa a kapitalista világban. Ezt sírja vissza az osztályellenség. Ezért suttog és bujtogat a kulák a szövetkezet ellen, mert szeretné visszahozni a régi mesebeli időket, amelyek nekik kedveztek.

Kovács György tudja, hogy ez az idő többé nem jöhet vissza. Ezért odaadóan dolgozik a szövetkezet megerősítéséért. és munkája minden mozdulatával egy ütést mér a dolgozó paras/U'k kizsákmányolójára, a kulákra.

(M)

aratógép megindulhatott — a kévehordó asszonyok állandóan a nyomukban voltak. A gépek nem győztek annyit vágni, amennyit az asszonyok össze tudtak volna rakni.

A veszély elhárítása még egységesebbé kovácsolta з szövetkezet tagjait, mégnagyobb lendülettel fogtak a csépíéshez, hogy mielőbb biztos helyen tudják gabonájukat és eleget tehessenek beadási kötelezettségüknek. A közbejött akadályok ellenére is az aratást 1, a cséplést 2 nappal rövidebb idő alatt fejezték be. mint tervezték. Beadási kötelezettségüknek is a kitűzött határidő előtt tettek eleget. Ehhez az eredményhez nagymértékben hozzájárult a HNB és a helyi Agitációs Központ is.

Jól gondozzák állatállományukat

A szövetkezet tagjai az állattenyésztés terén sem akarnak lemaradni. Állatállományuk fejlesztése érdekében saját erejükből 300 férőhelyes sertésólat és 500 drb. baromfi részére far- ; •not építettek. A sertéseket az állatgondozók naponta, legelőre hajtják. Ezzel sok szemps takarmányt megtakarítanak. Nagyon jót tesz a sertéseknek a mozgás, továbbá a napfény is. A legelőre kihajtott állatok sokkal egészségesebbek, szervezetük ellenállóbb a betegségekkel szemben és ezáltal az e'hullási százalék a lehető legkisebb.

Tehénállományukat kissi visszavetette a talajvíz feltörése, mert amíg az le nem száradt, az állatok nem járhattak legelőre. A belső takarmánykészletre voltak szorulva, amely nem fedezte eléggé a napi szükségletet és minőségi téren sem volt kielégítő. így a napi tejátlag eléggé megcsappant. Azóta csak most jöttek az egyenesbe.

A legjobban tejelő teheneknél a legközelebbi időben megpróbálkoznak Ma linyinova módszerének alkalmazásával.

Horváth Sándor tehéngondozót az istállóban találjuk. Éppen takarmányt készít elő az állatoknak. A jászlát megrakja vegyes-, száraz és zöldtakarmánnyal, hogy a legelőről hazajövő állatok még ehessenek, miután s legelő már nem nyújt számukra elegendő takarmányt.

Az istálló egyik sarkában külön elkerített helyiségben vannak a borjak. Jól tápláltak, hátuk széles, erős csontozatúak és egészségesek.

— Nálunk egyetlen borjú sem hullott el. Szakszerű gondozásban részesítjük a borjakat, mert tudjuk, hogv a magas napi tejátlagot nyújtó tehenek kitenyésztése a jó borjúnevelésnel kezdődik.

Horváth Sándornak felesége is segítségére van a munkában, ő végzi a fejést. Jutott Is nekik szépen természetbeni járandóság a ledolgozott munkaegységekre: 14 métermázsa kenyérgabona, 225 kg zab, 210 kg kukorica, 35 métermázsa burgonya és ezenfelül 5.600 korona előleg. Érthető is. hogy meg vannak elégedve, hiszen amikor még egyénileg gazdálkodtak, — egész éven keresztül a családdal együtt dolgoztak s bizony alig maradt pár mázas gabonájuk kenyérre Ebből a 14 mázsából. amit ledolgozott munkaegységeikre kaptak nem kell sem vetömagkölcsönt törleszteni, sem. be-tda . kötelezettséget teljesíteni, ez tisztán megmarad. Nem is bánta meg, hogy belépett az EFSz-be.

Az idén 10 hektáron vetnek őszirepcét. Ezzel is megpróbálkoznak. Ottjártunkor trágyázással és talajelőkészitéssel voltak elfoglalva. A rozs és ősziárpa alá saját igaerejükke! végezték a keverőszántást. Jól megtrágyázzák a földjüket, hogy pótolják azt a tápanyagot, amit a talajvíz kiszapult, no meg azután a következő gazdasági évben még magasabb hektárhozamokat szeretnének elérni.

Van azonban panaszuk is. Igen nagy szükségünk volna pótkocsira, mert 15 km-re vannak a vasútállomáshoz. Helytelenítik azt, hogy a nemrég érkezett pótkocsikat azok a szövetkezetek kaptak, akik amúgyis köze! esnek a vasútállomáshoz. így pl. a nagymegyeri EFSz is. Szerződésük van továbbá a gépállomással len magtalanításra. de magtalanítógépet eddig még nem kaptak. A len össze van kazalozva és szeretnék a magtalaní'.ási munkát mielőbb elvégezni.

— Most volna még időnk a szállításra, de magtalanítógép hiánya miatt nem szállíthatunk, mert a lengyár csak magtalanított lent vesz át — mondja Bazső szövetkezeti elnök.

A szapi szövetkezet szorgalmas tagjai is méltatlankodnak emiatti hogy sokkal előbbre lehetnének már a munkával, de ezek az akadályok zavarólag hatnak. A nemesócsai gépállomás vezetői éppen ezért igyekezzenek a nehézségeket mielőbb elhárítani a szapi EFSz fejlődésének útjából, hogy továbbra is példát mutathasson a szom= szédos szövetkezeteknek.

Kovács István.

t