Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-23 / 34. szám

__________________________________3

Költemények tükrében

Tíarxrtf

1953. augusztus 23. FííIdlľlťífRs

A Magyar Népköztársaság nagy ünnepe

Augusztus 20-án ötödször ünnepli a Magyar Népköztársaság az alkotmány napját. Ötödször ünnepli a szocializmust lerakó, szabad magyar nép hazája függetlenségének, a dolgozók szabadságának és az új élet építésének alaptörvényét. Nagy ünnep ez, mert a dolgozó nép alkotmánya a magyar történelem döntő furdulatának határkövét jelenti.

A régi Magyorországon a tőkések és a nagybirtokosoké volt a hatalom. A gyötrő kenyérgond, a munkanélküliség, a sötét nyomor, az üldöztetés, a kisebb és nagyobb gyárosok és hajcsárok zsarnokoskodása jellemezte a munkások sorsát. Ma a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásps/.tályé a hatalom. Munkásminiszterek, munkásigazgatók, munkástábornokok: alkotó emberekké vált munkások tízezrei tesznek tanúságot arról, hogy milyen mélyen igaz az alkotmány minden szava: „A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ereje."

A régi Magyarországon a tőkéseké lesötétebb elmaradottságot és nyomort jelentette. A dolgozó paraszt, a múltban kisemmizett, jogtalan, látástól-vakulásig robotoló, igavonó volt. Ma a falun gépek, új iskolák, kultúrházak, villanyfény teszi könnyebbé 'és szebbé a paraszti életet. A dolgozó parasztok a föld gazdái lettek s a paraszti felemelkedés nagyszerű útjára, a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. Az új f.alu, az új paraszti élet tanúskodik arról, hogy milyen igaz és milyen mérhetetlenül sokat jelent a parasztság számára alkotmánya, amely kimondja: „A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.”

A régi Magyarország rabország volt: amerikai, angol, német imperialista hóditók zsákmánya és játékszere, a dolgozó emberek börtöne. A' magyar alkotmány ma törvénybe iktatja, hogy „a Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szadadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen ..." Az alkotmány azt iktatja törvénybe: „A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama.” A Tanácsokban a dolgozó emberek százezrei — a dolgozó milliók képviselői — közvetlenül intézik, igazgatják az ország ügyeit. A magyar alkotmány biztosítja azt, ami a dolgozók számára a múltban tilos volt, vagy elérhetetlen álom és ami ma mindennapi valóság: a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez való jogot. A párt, a kormány, az egész nép szeretete, gondoskodása veszi körül a

fiatalokat, segíti őket , abban, hogy testben és lélekben egészséges, képzett, öntudatos, bátor, m'inden. helyzetben rendíthetetlenül hű fiai legyenek a szabad hazának.

A régi Magyarország elmaradt, gyenge ország volt. Az alkotmány kimondja, hogy: „A Magyar Népköztársaság állama ... szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre.” A munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek közös munkája nyomán, amelyet a párt vezet, Magyarország ma erős, ipari országgá vált. Az alkotmány az alaptörvénye annak a fejlődésnek, amelynek során végrehajtják az ötéves tervet. Az alkotmány az alaptörvénye annak a fejlődésnek, amelynek során kibontakozott a kultűrforrádalom, felvirágzott a kultúra, a tudomány, a sport. A dolgozó értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése, a Kossuth-dijak, a művészeti és irodalmi díjak és kitüntetések egész sora tanúskodik arról, hogy mennyire megvalósultak az alkotmány szavai: „Á Magyar Népköztársaság

hathatósan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait, a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet, s minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a néphez hű értelmiség kifejlődését.”

A múltban milliók áldoztak vért és verejtéket, hogy megváltsák vele a magyar nép szabadságlevelét. Dózsa, Bocskai, Rákóczi, Kossuth és Petőfi kezében lengett a magyar szabadság zászlaja, de végül mindig elbukott. Elbukott — utoljára — 1919-ben is, amikor a hazához hü nemesek és forradalmi parasztok után először ragadta meg a munkások erős keze a régi zászlót, amely ékkor már a régi célokon túl, új célok, a szocializmus építése felé mutatta az utat.

1945-ben és azóta bekövetkezett a magyar nép történetének döntő fordulata. A magyar nép újjászületésének alapja a Szovjetunió harca és győzelme volt. A szabadság fája azért tudott erős gyökereket verni, és kivirágozni a szabad Magyarország földjében, mert ezt a földet a magyar szabadságharcosok vére után, szovjet Hősök vére öntözte. És az építés, a munka, a politikai harcok éveiben a Szovjetunió állt a piagyar dolgozó nép mellé, védelmezte, felbecsülhetetlen értékű tapasztalataival szakadatlanul segítette.

Néhány csodálatos rövid év elég volt a magyar alkotmány megszületéséhez* mert a dolgozó magyar nép nem engedte felhasználatlanul elmúlni a Szovjetuniótól kapott nagy törtételmi lehetőséget. Nem volt hiány ellenségekben kívül és belül. Nagy Ferencek, rajkok és grösszök, egyformán vérszomjas fasiszták, jobboldali

szociáldemokraták és reakciós püspökök törtek a magyar nép szabadsága ellen. A háttérből az amerikai és angol imperialisták mozgatták őket. nyújtották ki véres kezüket, hogy újra elrabolják a paraszttól a földet, a munkástól a gyárat, az értelmiségtől a népért végzett alkotómunka lehetőségét. De a magyar nép nem engedte elmúlni a nagyszerű történelmi lehetőséget, legyőzte a belső ellenséget, létrehozta a munkások és dolgozó parasztok államát, kiharcolta az alkotmányt, mert volt és van pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, amely ismeri a győzelem tudományát és megtanította rá a népet is.

A Magyar Népköztársaság, alkotmánya megszületésétől eltelt öt esztendő alatt hatalmas utat tett meg a szocializmus útján. A alkotmány volt az alaptörvénye annak a fejlődésnek, amelynek során ma felépítik., a Sztálin-várost és a Sztálin-vasművet, a Tiszalöki vízmüvet, a budapesti Földalatti Gyorsvasútat és még számos olyan alkotást, amelyre a magyar nép méltán büszke.

Ezek az alkotások visszatükrözik azt, hogy a magyar munkásosztály méltónak bizonyult el ráháruló törtételmi feladtokra és minden ellenséges kísértés és aknamunka ellenére szilárdan helytállt és megingathatatlanul harcolt épülő szocialista hazájáért.

Ezek az alkotások visszatükrözik a magyar dolgozó parasztság szorgalmát, amely méltán kivette1 részét szocialista hazája ragyogó eredményeiből és harcolva elemi csapással, károkkal, bajokkal küszködve, minden nehézség ellenére hűséggel, megingadhatatlari hittel kitartott szabad hazája', a népi demokrácia mellett!

Ezek az alkotások, amelyeknek szülője az alkotmány, egyben visszatükrözik a magyar nép felszabadítójának, a nagy Szovjetuniónak hathatós és felbecsülhetetlen segítségét, , anielylyel támogatta a dolgozó magyar nép hatalmas erőfeszítését, hogy szocialista hazáját fejleszthesse és a béke bevehetetlen bástyájává építhesse.

És ugyancsak a magyar alkotmány tette lehetővé az új magyar kormány- Programm kihirdetését, amely Nagy Imre kormányelnök beszédében jujott kifejezésre: „Az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könvnyüiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobbmérvű kielégítését.” Nem fér kétség hozzá, a magyar kormány célkitűzését megvalósítja, mert a magyar nép alkotmányának minden törvényéből kisugárzik a lényeg, hogy a legfőbb érték az ember, mindent a dolgozó emberért.

A Csemadok központi kultúrosztályához egyre többen küldenek be verseket. melyek tartalmuknál fogva rpár az új szocialista életünket tükrözik, de még forma és ritmus tekintetében nem ütik meg azt a mértéket, hogy mint önálló, kész versek jelenjenek meg lapunk hasábjain. De nem akarjuk azt, hogy ezek a versek egészen elkallódjanak, éppen ezért szükséges, hogy az értékes részeket kiemeljük és megismertessük dolgozóinkkal, akikhez e költemények szólnak.

Kezdjük mindjárt Batyalik Lászlóval, aki legszorga!masabban irogat és figyelme mindenre kiterjed. Versei .rigmusszerűek. éppen ezért közvetlenek, egyszerűek, egyenesen a dolgozó nép leikéhez "Inak. Batyalik Eászló maga is munkás, nem fiatal már. de olyan fiatalos lelkesedéssel tud írni a munkáról, boldog életünkről, hog;/ bármelyik fiatal költőnek becsületére válna. A „Békearatás” c. versében a következőket írja:

Dolgozó népünk békearatása, szép életünknek élni akarása.

Dohog mindenfelé traktor, aratógép. Boldog lett az ember — boldog lett a nép. vagy: f

Acélos a búza. cséplőgép úgy ontja, aki igyekezett, nem lesz annak gondja. Nem végzi ma soká a fárasztó munkát, alig pár nap ;latt. leveti a gondját.

Sztálin, Gottwald elvtárs segített a népen,

Játszi könnyedséggel kombájn arat — csépel.

Hogy feszü't az izmod, hogy görnyedt a hátad.

Híre sem volt régen traktornak, kombájnnak.

Így ír Batyalik László a mai aratásról, egyszerű színekkel ecseteli és mégis milyen elevenen. Nézzük meg, hogy lássa ő a régi aratást: a „Zsellérek régi aratása” c. versében.

Ojtól-újig nem bírhattad, a szűk termést odaadtad;

Hiteleződ már úgy várta , pedig tele 'volt kamrája.

Bőröd a csontodra száradt, maradt néked gond és bánat.

Prágától^ 25 kilométernyire fák és virágok sűrűjében megbújó Bojkov faluban, két világossárgára festett háromemeletes épület vonta magára figyelmünket. Amikor az épületekhez érkeztünk, a főbejáraton át hangosan nevetgélő, -itatkozó diákcsoport lépett az utcára. Vidámságuk jól illett a meleg, tavaszi nap verőfényes hangulatához. E diákok az egyéves tanfolyam hallgatói. Itt készítik elő a munkásokat, hogy felsőbb iskolába léphessenek. Egyetemi balgátok, majd tudósok, mérnökök, az ország nemzetgazdaságának vezetői lesznek belőlük

Karel Kominek mérnök fogadott bennünket, az iskola igazgatója, aki úgyszólván annak alapítása óta működik itt. Szigorú és igényes nevelő, aki sok szeretette) adja át tapasztalatát és tudását a munkásszármazású új értelmiségi nemzedéknek.

Karel Kominek különös szívélyességgel tájékoztatott az újtipusú iskola szervezetéről és működéséről. A növendékekről minden tekintetben az állam gondoskodik. Nem fizetnek tandíjat. ingyen laknak a diákotthonban, díjmentesen kapnak ellátáár és tanszereket. A természetbeni járulékokon kívül minden diák havi ösztöndíjban részesül.

Az iskolát 1948-ban alapították. — Fennállása óta 4 tanév alatt 140 embert készített elő, akik közül többen most fejezik be a főiskolát. Az idei — ötödik — az eddig leglátogatottabb tanfolyam. 93 tanulója van. Innen kerül a főiskoládra az ipar, szállítás és a GTÁ-k számos élenjáró dolgozója.

A burzsoa Csehszlovákiában túlnyomórészt csak a földbirtokosok, valamint a városi és falusi burzsoázia gyermekei részesültek felsőfokú oktatásban. A felszabadult élet nyolc éve alatt Csehszlovákí/,'an a főiskolák száma megháromszorozódott, a diákok száma — 18 perről 38 ezerre emelkedett. Ez a népi demokratikus Csehszlovákia legfigyelemreméltóbb vívmányainak egyike. Az egyetemi hallgatók között ma 6349 munkáselőkészítő iskolát végzett diák tanul.

A könyvtárban a hallgatók egy csoportjával meleg baráti társalgásba elegyedünk. Szívélyesen válaszoltak a tanulásukkal, életükkel és munkájukkal kapcsolatban feltett kérdéseinkre.

Élénk részt vett a beszélgetésben egy erős testalkatú, világoskék szemű fiatalember — Václav Svoboda. az országszerte ismert vasesztergályos. — Alig 22 éves és már mrnevet szerzett magának. — 1951-ben új gyorsvágási

Ilyen volt az aratás régen. Batyalik László tudja ezt, biztos volt benne réyze a régi úri-viiagban, ezért rajzol róla oly hűséges képet. Versei, gondolatai azonban szakadozottak, ez azért van. mert egyszerre sokféle témát akar egy versbe megírni, mellyel aztán nem tud megbirkózni. Verseinek lényeges hiányossága (ez másoknál is gyakori), hog;’ sok helyen sántit a vers ritmusa, nem tartja magát eredeti formáiéhoz, amit elkezdett a vers elején és igv néha prózaivá válik. Sokat kell olvasnia, különösen Arany János költeményeit és a mai magyar és szovjet szocialista költőket, írókat.

A másik költő Orbán György, nyitrai munkás. Terjedelmes és tartalmas életrajzában összeliasonlítja mai életét, régi keserves, nphéz életével, hogy mit szenvedett a kapitalizmus alatt és hogy most milyen megélhetést biztosit számára a népi demokrácia.

Nézzünk meg egy részletet életrajzából, hogy hogyan ír magáról: — ..Apám 60 évvel ezelőtt a méltóságos úr kocsisa volt. Téli időben sokszor kimaradtunk az iskolából, mert nem volt cipőnk. Heten voltunk testvérek és sohasem volt elég a nagy családnak az a kevés fizetés és élelem, amit az apám kommenció fejében kapott.

Ma a népi demokráciában két fiam taxi-sofőr az autófuvarozó vállalatnál. Engem 1951-ben majdnem teljesen kigyógyítottak reumás betegségemből. Ha a „régi jó” világban ka|>tam volna ezt a betegséget, azóta már nem élnék, mert sohasem bírtam volna megfizetni kigyógyítását. — 60 évet kellett megélnem. hogy a szocializmus áldásaiban részesüljek.

Orbán György most 60 éves, de versei fiatalos, vidám hangon szólnak hozzánk. A munkások életéről és a munkáról ír:

Ifjúnak, öregnek egy a véleménye, építés, haladás népünknek reménye. Elért eredményre csak büszkék lehetünk,

gazdagon aratunk, ha közösen vetünk, Ozsvald Arpád.

módszere feltalálásáért es alkalmazásáért Csehszlovákia legnagyobb érdemrendjével, a Köztársaság Érdemrenddel tüntették ki.

Kérdésünkre Václav Svoboda készséggel beszél eddigi életútjáról. 1951 'g a Csehszlovákiai Ifjak Szövetségében vezető feladatkörből dolgozott. 1949- ben kezdettel először gyárban dolgozni. Rengeteg műszaki szakkönyvet olvasott, nagy kitartással tanulmányozta a szovjet gyorsfémvágók — Bikov, Bortkevics, Ponomareva és mások módszereit, majd kezdte alkalmazni őket munkájában. Az első sikertelenségek nem rémítették el a további próbálkozástól — ő úgy akart dolgozni, ahogy a szovjet gyorsfémvágók dolgoznak.

— Elért sikereiről igen tartózkodóan beszél. Véleménye szerint sikereit szovjet barátainak és a Csehszlovák Kommunista Pártnak köszönheti, amely megtanította a kitűzött célok iránti állhatatosságra és szívósságra.

Beszélgettünk a 19 éves barnaszemű, korához képest igen komoly Bratislava környékbeli szlovák fiúval, Pavel Krcsmárikkal is. Szüleinek a múltban nagyon nehéz élete volt. Apja. egy szlovákiai faluban él. A tőkés uralom alatti fáradságos munka megrongálta egészségét; Ö is azon soktízezer szlovák dolgozó közé tartozott, akik a burzsoa Csehszlovákia idején munka hiányában, éhségtől hajtva, távoli crszágokba • vándoroltak, sorsukra hagyva feleségeiket, gyermekeiket és az öregekét. Még az első világháború előtt Kanadába vándorolt ki, ahonnan súlyos betegen tért vissza hazájába az 1932-es gazdasági válság idején. A család tíz tagból állott. A szlovák hegyekben fekvő maroknyi földje nem tudott ilyen nagy családot eltartani. Pavglnak nagy nehézségek árán sikerült a hétosztályos iskolát elvégezni, felsőbb iskolába lépésről régebben nem is álmodhatott.

A népi hatalom uralomra jutásakor Pavel Kresmárik elvégezte a GTA- rrjunkára előkészítő egyéves tanfolyamot. Kezdetben kisegítő munkákat végzett, a műszaki kérdésekben a GTA igazgatójának helyettese lett. mindaddig. amíg ebbe az iskolába be nem iratkozott.

— A mi életünk nem lesz olyan, amilyen apáink élete volt. A régi világ örökre letűnt, — mondotta Pavel Kresmárik, amikor elbúcsúztunk.

Ezek a szívből fakadó szavak fejezik ki Csehszlovákia ifjúságának hazája boldog, szocialista jövőjébe vetett szilárd hitét.

A román nép lelkesedéssel ünnepli felszabadulása

9-ik évfordulóját

A román nép hazája felszabadulásának 9-ik évfordulóját ünnepli, melyet a győzedelmes szovjet hadseregnek kö szönhet. A román nép megingathatatlanul halad előre azon az úton, melyet 1944 augusztus 23-ka számára megnyitott.

Kilenc évvel ezelőtt katasztrofális helyzetben volt Románia: a súlyos károk, melyeket a háború okozott, a gazdasági felfordulás, a zavar még fokozódott, a nagy szárazság, az ellenséges elemek szabotálása, az éhség és infláció következtében, s ezek a csapások a legerősebben a kizsákmányolt munkásságot és az elnyomott parasztságot érték.

A román nép megbirkózott ezekkei a nagy nehézségekkel, megsemmisítette az ellenséges cselszövéseket,1 melyek a régi világ visszaállítására törekedtek, — és bebizonyította az új világ nagy győzelmét.

A Román Népköztársaságban a dolgozó parasztságot kiszabadították >a földesurak karmaiból— ma azoké a föld. akik rajta dolgoznak, a gyárakból és nagyüzemekből is eltávolították a kizsákmányolókat. Románia gazdasága ma, állandóan fejlődő békegazdaság, melynek célja a dolgozók állandóan fejlődő kultúr- és anyagi jó'étének maximális kielégítése.

Jelentős sikereket értek el a szocialista ipar fejlődésében, különösen a nehéziparban, amely alapja az ország gazdasági fejlődésének, valamint a dolgozó nép életszínvonala emelésének. A Szovjetunió hatalmas és baráti támogatással segítette a román ipar fejlődésit. úgy, hogy 5 év alatt terme lése elérte háromszorosát régebbi termelésének. Gépesített ipara ma, — melyet a népi demokrácia rendszerével egyszerre alkottak — sok modern gépet gyáit, melyek az ipar különböző

ágaiban az új technikai felszerelésekhez szükségesek, traktorokat, továbbá más nélkülözhetetlen gépeket, melyek a korszerű mezőgazdaság fontos tényezői.

I A haladó mezőgazdaság építésében is jelentős sikereket értek el. Az idei első félévben mezőgazdaságuk több. mint 1325 traktort, 600 önkötözőt. 200 kombájnt, a cséplőgépek és vetőgépek százait kapta, továljbá 5250 képzett technikai munkaerőt kapcsoltak be a munkába. A népi demokratikus kormány hatalmas segítséget nyújt a kollektív mezőgazdálkodás megszilárdítására, valamint állandó fejlődésére, mert ez a kollektív gazdálkodás az egyetlen útja a román mezőgazdasúg jövőjének, az egyetlen út, amely felszabadítja a dolgozó parasztságot a nyomortól és a kizsákmányolástól. A népi demokrácia segít a dolgozó parasztságnak vetőmag-kölcsönökkel, agrotechnikai és zootechnikai irányításokkal, hitelekkel és adókedvezményekkel, hogy a magas hektárhozamok lehetőségeit minél jobban kihasználhassák. hogy ezzel életszínvonalukat emelhessék. A román parasztság a kollektív mezőgazdaságban elterjedt szervezett gazdálkodásnak köszönheti idei gazdag termését. Az állami mezőgazdasági kollektívák, továbbá a mezőgazdasági szövetkezetek újból bebizonyították a szocialista mezőgazdaság nagy előnyeit; sokkal nagyobb és gazdagabb eredményeket értek el, mint az egyéni gazdálkodók kis parcelláikon.

Ennek a politikának gazdag eredményeit a dolgozó, nép priási. változásában észlelhetni. A román dolgozó ember, aki ma igazán ura a földjének, a legszélesebb jogokat és szabadságot élvezi; mindebben erősen visszatükröződik a népi demokratikus rendszer célkitűzése.

A népi demokratikus kormány gondoskodik arról, hogy számos rekreációs hely várja a dolgozókat a legszebb fürdőkben, valamint klimatikus gyógyhelyekei«, ahol közösen élvezhetik fizetett szabadságukat, pihenhetnek, hogy aztán újult erővel munkához láthassanak. A dolgozó nép érdekeit és gondoskodását szolgálják azok az óriási összegek, melyeket az állam évente kórházak, szanatóriumok, szülőotthonok, polyklinikák. továbbá munkásotthonok. új városnegyedek, iskolák, kultúrházak, klubok, könyvtárak, kutatóintézetek építésére kiad.

A román dolgozók százezrei tanulnak, különböző szakiskolákon és kurzusokon. Külön 2 éves szakiskolákat létesítettek munkások részére, 4 éves iskolákat a sztahanovisták közül kikerült mérnökök' részére. A művészet és az irodalom ugyancsak hatalmas iramú fejlődésnek indult.

A román nép sikerei a szocializmus építésében, valamint abban, hogy állandóan emelik dolgozó népük színvonalát, a nagy Szovjetunió állandó és érdeknélküli segítsége nélkül lehetetlen volna. Éppen ezért augusztus

23-ka a román és szovjet nép barátságának nagy ünnepe.

A lelkesedés és az öröm, mellyel Románia augusztus 23-át ünnepli, ragyogó bizonyítéka annak, hogy a román nép lelkes és tehetséges építője új életének. A munkásosztály vezetésével a marxi-engelsi-lenini tanoktól irányítva és Sztálin útmutatásaihoz igazodva, gyönyörű eredményeket értek el a román dolgozók. Óriási erővel rendelkezik ma a román nép, mellyel minden akadályt és'nehézséget legyőz, olyan erővel, mely csodákat művel a békét és a szocializmust építő úton, a dolgozók jóléte és boldogsága útján.

N. Szadcsikav':

AZ I J ELET ÉPÍTŐI