Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-16 / 33. szám

I 10 Tzatrazt _ . Főldműf^s 1953. augusztus 16. АМАНАМИ BIOTOKON HÍREI A Vörös zászló birtokában Kírilyhélmecttt kissé keletre az út Feixzés és Lelesz felé ágazik. Pár lé­pés után már messziről kikandikál a zöld fasor között a sző. övei bejutta­tott kis ház. Utána a fejszési állami birtok következik. Köröskörül termé­keny föld. amelyen most érik a diny­­nye és a szőlő. Az' irodától jobbra, mint fehér szallagok. úgy húzódnak a gyönyörű fehérre meszelt tehénistál­lók. Tisztaság, rend honol minden sa­rokban. s mindenütt, amerre csak néz az ember. Nagyon is látszik, hogy az itteni dolgozók nem restek és munká­jukul igen szeretik. Az első. akit meg­látogatunk. Megyést Zoltán, sertés­­etető, aki az első félévben a legmaga­sabb súlygyarapodást érte el. Már régóta ez á’lami birtokokon dolgozik. Először a lovak mellett volt. Akkor bizony még nem gondolt arra. hogy valamikor az elsők között lesz. A ser­tések körüli munka tudományát már otthonról hozta. Édesapja községi pász­tor volt, s 0 mint kisfiú segített neki. De azóta már sok idő elmu't... A fejszési birtokon állandó gondot oko­zott. hogy a sertések súlygyarapodását nem tudták emelni. Rusnák György, a h’zlalda vezetője, nem egyszer eltű­nődött azon és gondolkozni kezdett mit is kellene tenni, hogy a sertések jobban hízzanak. . Kezébe vette tehát a szovjet és a mi szakkönyveinket, s így rájött a dolog nyitjára. A sertés­­etetőket csoportokra kell felosztani, hogy mégjobban elmélyüljön az egyé­ni felelősségérzet. Az elgondolást csak­hamar tett követte. A sertéshizlaldá­ba beosztották Megvesd elvtársat. — Csaknem 470 sertés kerü't gondozásá­ba. mely munkában Hornyok e'vtárs segítette Megyesi Ш tudta, milyen bizalommal vannak iránta a gazdaság vezetői, ha a lovak helyett sertésneve­léssel bízták meg. Tisztában volt az­zal is, hogy ezen a munkaszakaszon nem kis feladat vár rá, meg hogy dol­gozótársai is kíváncsisággal kísérik munkáját, vájjon hogyan fog helyt állni. Eltökélte magában, hogy mun­kájával bebizonyítja, hogy nem csat­lakoznak benne . . . napi 54 dkg sú y­­gyarapodást ér el darabonként a hí­zóknál. Ezzel a szilárd elhatározással kezdte el munkáját. Szorgalmasan ol­vasgatta a szakkönyveket, igen sokat tanult belőlük. Egyebek között rájött arra is, hogy helyesen kell megvá­lasztani a takarmány összetételét és lelkiismeretesen keľ gondozni az álla­tokat és ügyelni kell a tisztaságra, mi­vel a siker titka a takarmány össze­tételének helyes megválasztásán mú­lik, kidolgozta az „étrendet” és esze­rint pontos időközöklren etette a ser­téseket. A 60 kilogramm aluli serté­seknek 1.75, a 60 kg-on felülieknek pedig 2.25 kg árpadarát és fehérje­keveréket, sót, takarmánymeszet. ál­lati szenet adott — s az eredmény már az első hónapban megmutatkozott. Januárban 37, februárban már 49. jú­niusban 61 s júliusban 64 dekát vet­tek fel a sertések darabonként. Tehát nem csalatkoztak benne. A kitűzött célt elérte! De Megyesi. elvtárs az el­ért eredménnyel nem volt megeléged­ve. Még többre vágyik. Azt szeretné, ha a többi sertéshízlaló, aki még a tervezett gyarapodást sem éhe él az állatoknál, követné őt. Csak így fog­nak tudni töhb húst beadni s ezzel teljesíteni a párt és a kormány ha­tározatát, mely szerint minden darab­nál a lehető legnagyobb hasznosságot kell elérni. A fejszési gazdaságban Megyes elv­társhoz hasonló kiváló munkást még többet is találunk az állattenyésztés­ben. Az anyadisznóknál ott vannak Bukus testvérek, akik már tavay egy anyától tizenkét malacot választottak el 24 kg-os átlagsúlyban. Az első fél­évben 398 darabot választottak el 25 kg-os átlagsúlyban s így 11 darab­bal túlteljesítették a tervet. A tehenek ápolásában követésre méltóak Bajusz, Tóth. Furik és Veres elvtársak, akik az első félévi 8.5 literes tejhozamot 11.2 literre emelték. Bajusz elvtárs éppen fejt, mikor felkerestük. Köténnyel a derekán, ingúj ja magasan fel gyűr ve, fekete, kissé hátranyomott sapkával a fején, kis faszénen ül s kézzel feji ki az utohó cseppeket. ,tBárcsak vala­mennyi ilyen lenn', mint ezek, — mondja, rámutatva a szép tarka te­henekre — csodákat tudnék velük művelni." Hiszen maga a Piroska 24 liter tejet ad. a Rót'a 26-ot s a Tuli­pán nem kevesebb mint 28-at.” — Elmondja továbbá, hogy bizony ezek sem adtak mindig ennyit. Itt is volt hiba. amit el kellett távolítani. Ez si­került elsősorban a fiatal, 18 éves Mészáros Mihály csoportvezetőnek, akt a voderady-i állami gazdaságban ta­nulta meg a helyes állatgondozást. — Csoportokat létesített, 13—13 tehénből. j A fejősteheneket tejhozamuk szerint j osztotta be s aszerint állította össze a i takarmányadagokat. Amelyik keve­­! sebb tejete-adott, annak az adagja is j kisebb volt, s fordítva. Azonkívül a j fejüket megismertette Malinyinova etetési és fejési módszerével. ! Bajusz elvtár? kapott elsőnek a ta- I nításon. Tudását állandóan tovább­fejlesztette. olvasott. Amit megtanult, ! átvitte a gyakorlatba is. Legelsősor­­\ ban elkezdte naponta a háromszori j tőgymasszázst. Munkatársai alaposan í pislogottak feléje, mondván. — ..a te- i hénbői tejtermelőgépet akar csinálni”. I De Bajusz .elvtárs nem hagyta magát. ! Beleadta munkájába minden tudását j és szeretetét. A takarmánymennyisé- I get napról-napra emelte s épp így mindig több lett a tej is. Nemsokára már munkatársai is az új módszer szerint dolgoznak, sőt szocialista ver­seny is kialakult közöttük. A tejhozam szemlátomást nőtt. Májusban már naponként és darabonként 15 liter volt az átlag. Többet termeltek, több volt a kereset. Az átlagos tejhozam terve 8.5 liter. Minden liter terven fe­lül kifejt tejért régi pénzben 2 koro­nát kaptak. Ha már most ezt átszá­mítjuk új pénzre, ha hozzászámítjuk a horjas tehenek gondozásáért járó összeget, a magasabb tejhozam meg­tartásáért járó felárakat stb., Bajusz e'vtárs keresete bizony eléri a havi 2.500 koronát Mi mindent vehet ezért a pénzért manapság! — Azért dolgo­zik, hogy minél több tejet juttasson a dolgozók gyermekeinek, hiszen neki is vannak gyermekei! Az idősebbik fiú. traktorista, szeptemberben az ipar­iskolába kerül, a fiatalabb szintén traktoros akar lenni. Bajusz elvtárs nagyon büszke a fiára. Boldog, hogy jobban élnek, mint ő va'amikor. Ép­pen ezért, — ahogy ö mondta — ál­landóan fogja emelni a tejhozamot, hogy minden gyermeknek elég tej jusson. A királyhelmeci állami birtok min­den gazdaságában találunk ilyen dol­gozókat. Az ő érdemük, hogy az első félévben ez a birtok nyerte meg a kassai kerület „Vörös zászlaját” s el­foglalta az első helyet az állattenyész­tésben. Maiejová, Košice. A szocialista munkaverseny szép eredményei a Kassai kerület állami gazdaságaiban A kassai kerületi állami gazdaságai­ban ebben az esztendőben lényegesen kiszélesedett és nagy tért hódított a szocialista munkaverseny. Ma már nincs a kerületben egyetlen gazdaság sem, ahol a dolgozók nem állnának egymás­sal versenyben a nagyobb hozamok, a hasznosság emeléséért. A munka­verseny természetesen szép eredmé­nyeket is hozott az egyes gazdaságok­ban, amiről az a tény is tanúskodik, hogy a félévi értékelés során például tejből összkerületi méretben a gazda­ságok 100.94 százalékra teljesítették beadási tervüket. A tejbeadás mellett igen nagy mértékben csökkentették az önköltségeket is, mint például a király­helmeci igazgatósághoz tartozó gazda­ságok, melyek a tervezett 1.95 korona helyett 1.32 koronáért állították elő a tejet literenként. Az iglói gazdasá­gok 2.15-ről 1.63 koronára szállították a tej kitermelésének költségeit. Szép eredménnyel dicsekedhetnek Tornán, Lomnicán is, az utóbbi például 2.29 ko­rona helyett 1 60 koronára, míg Gál­­szécsen 2.14 ról 1.80 koronára csök­kentették a tej előállítási költségeit literenként. A tejbeadást a gazdaságok közül csak Királyhelmec és Jolsva nem teljesítet­ték száz százalékra. Királyhelmecen azért maradtak le, mert ezideig nincs meg a tervezett állatállományuk. Ter­mészetesen mindezen könnyen lehet­ne styiteni, de úgylátszik a gazdasá­gok vezetői keveset törődnek az álla­tok beszerzésével. 200 ezer liter tej terven felül Ha megemlékeztünk a kerület gaz­daságai és dolgozói között folyó mun­kaversenyről, elmondjuk azt is, hogy a május elseje, valamint az SzlKP X. kongresszusára tett kötelezettségvál­lalások milyen eredményeket hoztak az első félévben. Legelsósorban is tudnunk kell, hogy a gazdaságok dolgozói több, mint 100 ezer vállalást tettek január elsejétől, I melyeket minden szakaszon teljesítet- | tek. Ezek szerint az első félévben két^, százezer liter tejjel, 37.000 kg sertés-' hússal és több, mint 32.000 marha­hússal termeltek ki többet, mint azt a tervük előírta. Ezenkívül a gazdasá­gok különböző akciókban is resztvet­tek. Például a „Gottwaldi hét” akció keretében az esős idők miatt elmaradt tavaszi munkálatok elvégzését gyor­sították meg, míg az össztavaszi mun­kákat a határidő előtt 14 nappal ko­rábban fejezték be. A „Tisztasági hét” eredménye pedig, melyben ugyancsak minden gazdaság résztvett, pénzbe át­számítva összesen 22.000 új koronát tett ki. Az SzlKP X. kongresszusa tisztele­tére, a kassai igazgatósághoz tartozó gazdaság kezdeményezésére a kerület többi gazdaságai azt a vállalást tették, hogy a lisincei farmon dolgozó Dúdor elvtárs fejőgulyás példája szerint, aki tehenenként napi 12 literes átlagot ért el. további hét fejőgulyást tanítanak be. Ezt a fogadalmukat is teljesítet­ték, sőt négy gulyás betanításával túl is lépték. Megszilárdult a munkafegyelem A szocialista munkaverseny egyebek között nagy kihatással volt a munka­­fegyelem megszilárdulására is. Kitűnik ez abból, hogy minden hónapban ke­vesebb a távolmaradók száma. Az u­­tóbbi hónapban ez csaknem 7 száza­lékra csökkent. Ezenkívül a termelési költségek is jóval csökkentek, mely kerületi méretben az elmúlt hónapot véve alapul, összesen 257.000 koronát eredményezett. A munkához való új viszony pedig másrészről azt mutatja, hogy a gaz­daságokban szinte naponként emelke­dik azok száma, akik nagy teljesítmé­nyeket érnek el úgy a növényterme­lésben, mint az állattenyésztésben egy­aránt. Itt említjük meg az úpori gaz­daságból Matla Veronika fejőnőt, aki a reábízott 13 tehéntől a tervezett na­pi 8.2 liter tej helyett az elmúlt hó­napban 9.8 literes átlagot ért el da­rabonként. A júliusi hónapban össze­sen 3.984 liter tejet fejt ki a gondo­zásában lévő 13 tehéntől. A Dvorian­­ky-i gazdaságban Kuszák Péter fejő­gulyás emelkedik ki, aki ugyancsak szép teljesítménnyel dicsekedhetik. A júliusi hónapot véve alapul, a gondo­zása alatt álló 23 tehéntől összesen 7.692 liter tejet termeit. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a ter­vezett napi 7.4 literes tejhozamot jó­val magasabbra, vagyis 10.8 literre emelte. Ne gondoljuk, hogy csak a kerület déli fekvésű gazdaságaiban találkozha­tunk példás dolgozókkal. Nézzük meg a tátrai hegyek alatt fekvő lomnicai gazdaságot is, ahol Varga és Kovalík sertésetetők elválasztási tervüket a fél­év alatt 100 százalékban teljesítették, sőt mi több,' terven felül 400 malacot választottak el, s ezzel előírt tervfela­datukat az egész évre sikerült telje­síteniük. Mindezeket a sikereket a szovjet tapasztalatok széleskörű alkal­mazása tette lehetővé a fentemlítétf dolgozóknak, akik Suriková módszere szerint végezték munkájukat. A királyhelmeci gazdaság az első helyen A kerületi versenyt a félévi értéke­lés alapján a királyhelmeci gazdaság nyerte meg. Az értékelésnél alapul vették az összállatok létszámát, mely ezen a téren 127.7 százalékot tesz ki ebben a gazdaságban. A sertéstenyész­tésben átlag 61 dkg súlygyarapodást értek el, mégpedig л legalacsonyabb takarmányfogyasztás mellett,' mert míg tervük 1 kg súlygyarapodásra 6.1 kg-ot írt elő, ők átlagosan egy kg súlygyarapodáshoz 5.70 kg takarmányt használtak fel. A tervezett anyakocák­tól pedig átlagosan 4.15 darab kisma­lacot választottak el 3.01 százalékos elhullás mellett. Szombath A. A gálszécsi igazgatósághoz tartozó up őri állami birtokon a jó munkameg­szervezés révén az aratással egyidöben elvégezték a taríóhántást és a másod­növények vetését. A nyitrai állami gazdaságban befejezték a nyári munkákat Az elmúlt hét végéig a nyitrai álla­mi gazdaságban elvégezték az összes nyári munkákat. A tarlóhántást és a takarmánykeverékek vetését július 31- én, tehát jóval előbb sikerült befe­jezniük, mint tervük előírja. A korai burgonya beadását ugyancsak idő előtt teljesítenék 105.8 százalékra. A len tépését és magtalanítását július 20- ával fejezték be, melyet nyomban be­szolgáltattak a lenfeldolgozó üzembe. A hektárhozamokban elért legkivá­lóbb eredmények ezideig leginkább a luzsianky gazdaságban mutatkoznak, ahol hektáronként átlag 54.72 mázsa gabonát csépeltek el. Az összgazdasá­­gok átlagos hektárhozama búzából 28.68, árpából 28.71, zabból pedig 21.14 mázsát tesz ki. Az idei terméshozam összehasonlítva az elmúlt évivel csak­nem 8.9 mázsával volt magasabb. Mind­ezek az eredmények természetesen an­nak köszönhetők, hogy a gazdaságok dolgozói bátran alkalmazták a hala­dó agrotechnikai tudomány módsze­reit: a keresztsoros vetést, a műbe­porzást, sót a növények fejlődési idő­szaka alatt a fejtrágyázást, amivel ha­tásosan védekeztek a kártevők ellen is. j A cséplés gyors elvégzése után a j gazdaságok több, mint ezer mázsa jó­­! minőségű elismert vetőmagot adtak be j terven felül, mivel bebizonyították, , hogy jobban tudnak gazdálkodni, mint I elődeik, a nagybirtokosok. A berzétei gazdaság harca a betakarításért A berzetei állami gazdaság dolgozói szocialista munkaversennyel gyorsí­tották meg az idei aratási-cséplési munkákat. Még a gyakori esőzések sem akasztották meg a cséplést, mivel a gazdaság dolgozói az alkalmas idő­ket jól kihasználva a keresztekből asz­­tagokba hordták össze a gabonát. így mihelyst elállt az eső, az asztagbó! nyomban megkezdhették a cséplést. Ugyanakkor számos gazdaságban mind­ezt elhanyagolták, amiáltal sokszor há­rom, sőt még több napot is kellett vár­­niok, míg a keresztek teljesen kiszá­radtak. A berzétei gazdaság a jó mun­kaszervezés és a szocialista munkaver­seny eredményeképpen az aratást alig két hét alatt befejezte és napok kér­dése csak, hogy a csépléssel is végez­zenek. A cséplés meggyorsítására igen ser­kentőleg hatott a gépjavítók munkája is, akik az előfordult hibákat nyomban, ha kellett, még éjjel is kijavították. Parditka Béla, a műhely vezetője a kovácsmunkákat végezte. Maslenka Sándor, mint bognármester pedig a fa­munkákat hozta rendbe. így javították meg az 1.200-as cséplőgép elevátorját is a közelmúltban, melyet a vihar csak­nem teljesen üzemképtelenné tett. Kovács elvtárs, a gazdaság vezetője elmondotta, hogy az aratással egyidö­ben a tarlótíántást is elvégezték, u­­gyanakkor nem feledkeztek meg a ta­karmánykeverékek vetéséről sem. Mind­ezt az állítást tények bizonyítják, hi­szen az időben elvetett csalamádé-nap­­raforgó keverék vetése már térdmagas­ságig nőtt, ami annyit jelent, hogy lesz bőven- etetni való állataik számá­ra. A cséplésnél Voda László, Berec József végezték a legjobb munkát, Ka­tona Imre pedig a kazalrakásban tűnt ki. Érdemes volt a szovjet tapasztalatok szerint dolgozni Még soha ilyen boldogan nem dol­goztak a csallóközaranyosi állami bir­tokon, mint ezekben a napokban. Még soha Ilyen gazdagon nem jutalmazták ■ a dolgozókat elért eredményeikért, j mint ma. És mindez nem a véletlen műve. Nem volt például véletlen az sem, hogy a tervezett 21.9 mázsás rozs helyett 26 mázsás termést értek el. Nem véletlenül termett a tervezett 26.8 mázsa árpa helyett 28.7 mázsa hektáronként. Míg a búza hektárho­zamának a terve 25.3 mázsa volt, ez­zel szemben 27.5 mázsás termést ér­tek el hektáronként. Az ekeli gazdaság­ban például 35 hektáron 36 mázsa ár­patermés volt és királyiban 70 hektá­ron 33 mázsás gabona termett hektá­ronként. A csallóközaranyosi állami gazda­ságban helyesen alkalmazták a gaz­dag szovjet tapasztalatokat. Még jóval a termés betakarítása előtt, úgy ahogy azt a szovjet kolhozokban teszik, biz­tosították munkájuk gazdag eredmé­nyeit azáltal, hogy szűk- és kereszt­­sorosán vetették be az ősziek 90 szá­zalékát és a tavasziak 85 százalékát. Ősszel és tavasszal 1000 mázsa szem­cséstrágyával szórták be a földet, me­lyet maguk készítettek. 1500 hektáron előhántós ekével szántottak és a rozs­nál műbeporzást használtak. Tavaly ősszel és ezidén is betartották az ag­rotechnikai határidőket, a pótjutalma­zás bevezetésével pedig biztosították a dolgozók tervenfelüli teljesítményeit. Szorgalmukban lankadatlanok és ez az idei gazdag termés még jobban ser­kenti őket a munkára és a szovjet ta­pasztalatok még szélesebbkörü felhasz­nálására. Magas termés Partizánskén A partizánskej állami gazdaság dol­gozói ebben az évben hála a szovjet tapasztalatok helyes alkalmazásának és az agrotechnikai határidők betartásá­nak, gyönyörű hozamokat értek el. ÜSszgazdasági viszonylatban 30 má­zsánál magasabb hektárhozamokat ér­tek el. Danis Ferenc csoportja a kisbie­­lici majoron a legmagasabb hozamokat érte el. E csoport tagjai 4.2 hektá­ron 27 mázsa helyett 51.90 mázsa őszi­búzát termeltek. Az egész területen időben elvégezték a tarlóhántást, a ta­lajt jól előkészítették és megtrágyáz­ták. A búzát kresztsorosan egyszerre a szemcséstrágzával vetették el. 1 hek­tárra 1 mázsát szórtak el. Tavasszal a gabonákat kétszer fejtrágyázták. A kis­­bielici majoron átlag 35 mázsás termést értek el hektáronként. A partizánskej gazdaságban 8 hektáron 48.80 mázsa tavasziárpát termeltek ki, a 27 mázsás tervvel szemben. A magas hektárho­­zamokai itt is a helyes vetési eljárás, az agrotechnikai határidők betartása és alkalmazása tette lehetővé. \

Next

/
Thumbnails
Contents