Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-16 / 33. szám
1953, augusztus 16. Л/rOoď ~*~FöldmíiTOS Tallós és Vezekény Két szomszédos szövetkezet kétféle munka — eredménye Mindössze két kilométernyi távolság választja el Vezekényt Tollóstól, tehát a talaj összetételében, az éghajlatban vagy általábán a természetrajzban alig mutatható ki a két község között figyelemreméltó eltérés. Valószínű az is. ha például az egvik községben esik az eső, akkor a másik községben sem süt a nap. A felhők, amelyek végigvonulnak Vezekény egén, Tallós egét is elhomályosítják és a nap tűző sugarai, amelyek aranyszínbe borítják Tallós határát, Vezekény földjeinek is meghozzák ugyanazt az áldást. Tehát a két község egyazon feltételek között élvezi a természet áldásait, az esőt és napfényt, egyazon feltételek között élvezi népi derhokratikus rendszerünk segítségét, mégi" a két szövetkezet munkaeredménye között olyan kü'önbség mutatható fel, mintha legalább is 1000 kilométernyi távolságra élnének egymástól és nem lenne módjuk egymás munkamódszerét követni. A két község közötti különbség szem1 élteiden mutatja meg, hogy a munkafegyelemnek, a népnevelésnek, a szervezésnek legalább is van olyan hatása a szövetkezeti tagságra, mint mondjuk az esőnek és napfénynek a növényzetre. Hogy a különbség a két szövetkezet között tisztán a tagok munkafegyelmén mutatható ki, azt fdkép az a tény bizonyítja, hogy míg Vezekénynek 340 hektár gabonát, addig Tallósnak 456 hektár gabonát kellett kicsépelnie négy cséplőgéppel, mégis Tallós jóval előbbre van a munkával, mint Vezekény, holott a hektárok száma mutatja, hogy Tallósnak több munkát kellett elvégeznie, mint Vezekénynek. Azt sem állíthatja senki, hogy Tallós több munkaerővel rendelkezik, mert amíg Vezekény szövetkezete 136, addig Tallós szövetkezete 140 tagot számlál. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy az к mb bt község határa jóval nagyobb, mint \'ezekényé. Az a helyzet a két községnél, amely egyazon időben, egyazon feltételek és körülmények között vet. arat és csépel, hogy míg az egyik fejlődik és járási méretben is előretör, addig a másik lemarad. Tallós elsőnek jelentette a galántai járásban, hogy gabonabeadását teljesítette és ugyancsak elsőnek jelenthette július 31-én, hogy végzett a cséplési munkálatokkal, mert alaposan megszervezett munkájával négy nappal megrövidíthette a cséplés idejét. Ugyanakkor Vezekényen az a helyzet, hogy bár a gabonabeadósqt teljesítette, я cséplés még folyamatban van. A cséplés és beadás közötti szerves ö szefüggés A cséplési munkák lemaradása V eľpl&nyen szerves összefüggésben van i félévi beadás teljesítésében való lemaradással is. Ez teljes határozottságul visszatükröződött abban a hei'es , vitában, amely kirobbant a szövetke- j • éti irodában 'rövid ott-tartózkodásunk ‘ deje alatt. A vita hepe minden ékes;zónát meggyőzőbben bebizonyította, jogy nem a körülményekben, nem az dőjárásban és nem a ledőlt gabonában, hanem a tagokban, a szövetkezet vezetőségé ben van a hiba. A vezekényi vita akkor robbant ki. rmikor a szövetkezet irodájában az igyik tagot megkérdeztük, hány munkaegységet dolgozott le eddig. Nem »olt módunkban megtudni a tag nejét, mert kérdésünkre a panasz áralata tört ki belőle. Többek között azt nondotta. hogy nélkülöznie kell. mert [ júniusi munkaegységekért még nem rovta meg я jutalékot. Mindezt természetesen я fel el őségre vonás hangán mondotta el, hei'es káromkodások cözepette. Őszintén megmondjuk heves kitörése kissé meglepően hatott, mert bár xem ösmertük még a vezekényt hely•etet. arról azonban már értesülünk Hovorka István, a szövetkezet köny'e1 óiétól. hogy minden egyes szövetkezeti tag jómódban él, háztáji gázló’kodást is folytat és az aprójószágon civül еду-két disznaja is van. Amikor a panaszos kissé lecsillapolott. felhívtuk figyelmét arra. hogy a cönvrelő még csak most rendezi n r"'-sl'aegységeket és mihelyt elvégzi >"f n műnkét azonnal megkapja a róinkéin után járó osztalékot. Nincs :emmi oka a türelmet!enkedésre, mert »ódig is rr erjhnrtn mindig a közös munka eredményéből azt, ami neki tár. A szövetkezet egyetlen fillérrel :ern maradt adósa a múltban és nem varad adósa a jövőben sem. Végül feltettük neki azt a kérdést, ín most. pár napi késés miatt így lármázott. mit tett akkor, amikor megtudta hogy a szövetkezet nem teljepicttr félévi beadását. Vájjon milyen mdbeazaest tett, hogy a szőve thezet igenis teljesítette kötelességét <vz állammal szemben?! Ha annyira híve a pontosságnak, akkor ott is harcolhatott volna legalább is ennyi hévvel és meggyőződéssel. A pártfelnök megmondja az igazat Az utóbbi kérdésre egyetlen szó választ nem kaptunk. A panaszos csöndesen és zavartan pislogott. De hallgattak a többiek is, akik akkor benn voltak a délelőtti órákban a szövetkezet irodahelyiségében. Miután ott volt Moravszky Mátyás elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, hozzája fordultunk és kértük, hogy adjon választ mindazokra a kérdésekre, amelyek most felvetődtek, mert hiszen ő ismeri a legjobban a szövetkezet helyzetét és leginkább alkalmas arra. hogy hiteles meggyőző választ adjon. És Moravszky elvtárs a nyílt, őszinte és öntudatos emberek magatartásával válaszolt. A következőket mondotta: — A panaszok, amelyek most elhangzottak, teljesen indokolatlanok. A tagok elégedetlenek, úgy: viselkednek, mint akik rosszul végezték munkájukat. Rosszul is végezték. A baj az, . hogy a fejtöl bűzlik a hal és mert rossz a vezetőség, rosszúl megy a szövetkezet is. Sem az elnök, sem az agronómus nem tette meg kötelességét annak érdekében, hogy legyőzzük a nehézségeket, hogy teljesítsük a tervet és hogy a szövetkezet közös vagyonát gyarapítsuk. A feszült csöndben Moravszky elvtárs, aki kazánfűtő az egyik cséplőgépnél, hirtelen a ta^ok felé fordult, akik akkor az irodában voltak. — Ez így van, hiába néztek szemrehányással rám. Ti itt ültök, ahelyett, hogy a cséplőgéphez jönnétek dtílgozni. Ha így megy a cséplés, mint eddig, hogy hétkor kezdünk és hatkor végzünk, akkor szeptemberben is csépelni fogunk. Igenis, ez így van, ez az igazság. Hiába hivatkoztok most az esőre. Ha reggel szemerkélt is az eső. most tíz óra van, félre rakhatjuk a nedves kévéket és hozzáfoghatunk nyugodtan a csépléshez, de persze itt ültök és lesitek a felhőket. Vegyétek tudomásul, hogy a tallósiak nem így dolgoztak. A tallósiak tudták, hop?/ mi a kötelességük, ezért is jelenthették elsőnek, hogy végeztek я csépiéssel . De tudják azt más községek is. csak éppen ti nem tudjáto''. mert még mindig úgy néztek a szövetkezet földjére, mint az uraság birtokára . . . Még mindig nem értitek azt., hogy mindez a miénk és cs'' is szoroalómmal. tervszerű munkával növelhetjük éietszín- j vonalunkat„ Ekkor, jött be a szompzéd szobából i a nemzeti bizottság titkára, aki eny- | h'teni próbált a helyzeten és a csáp- j lesi munkák lemaradását a ledőlt gabonával indokolta. Erre azonban valaki találóan megjegyezte. hogy .netn a gabona, hanem a tagság dőlt le." Az irodában erre a közbeszólásra csend lett, a tagok kissé megdöbbenten néztek egymásra, mintha hirtelen ráébredtek volna arra, hogy sok helytelen dolog történik a szövetkezetben, mert helytelen az, ha egy szövetkezeti elnök korcsmáros is egyben. Bármilyen becsületes ember is legyen az ilyen elnök, elnöki teendőit nem tudja jól végzeni és hascmlókép nem tudja elvégezni az agronómus sem kötelességét, ha más funkciója is van. Mielőtt elhagyjuk a vezekényt irodát, még a következő kérdést tesszük fel Vigas Jánosnak, egy erőteljes 30 esztendős körüli tagnak, akiről csupán annyit tudunk, hogy 256-ra ríig a félévi munkaegységeinek я száma. — Mondd, ha mindenki annyit dolgozott volna, mint te, elvégeztétek volna. a cs éplést már, vagy nem. — Elvégeztük volna, — válaszolja meggondoltan az a Vigas János, aki negyedórával azelőtt mondanwaló jóval mintegy kísérőzenét szolgált a vita kirobbantásához, amelyből sokat tanultunk és amelyből reméljük, a vezekényi tagok is sokat tanultak. Tallóson vidám jókedv 5 a nép A déli órákban érünk Tallós községbe, miután megtettük azt a két kilométert, amely elválasztja Vezekény tői. Tállásban valami ünnepi, vasárnapi légkör után szimatolunk .. — Talán azért, mert Vezekényben oly jó híreket hallottunk a község dolgozóiról ... Ezért nem is lepődünk meg. hogy a Fogyasztási Szövetkezetben az egymásmelleit sorakozó italosüvegek között felfedezzük az ezüstnyakú pezsgősüvegeket is. Amikor az irodában érdeklődtünk a szövetkezet elnöke felöl, a tagok azt válaszolják, hogy most Galántán van, de különben is, mikor lehet őt cfz irodában találni?... hisz az mindig fut és szalad . . . annak mindig akad valami sürgős, halaszthatatlan munkája. Később megerősíti ezt Loposny István is, aki a szövetkezet megalakulásának első percétől könyvelő itt. Azt mondja, hogy Kovács István, a szövetkezet elnöke az aratás és cséplés ideje alatt az első volt, aki a hajnali órákban, alighogy pirkadt. kint járt a községházán és megszólaltatta a községi hangszórót. Ö volt a szövetkezet ébresztője. Mindenütt ott volt, ahol szükség volt rá, lankadatlan ener- Qiával szervezett, agitált és arra serkentette és ösztönözte a szövetkezet dolgozóit, hogy elsők legyenek a beadásban és az aratás — és cséplési munkák elvégzésében. Az elnök munkáját támogatták az elvtársak, akik agitbizottságot alakítottak, amelynek élén Kovács Ignác, a pártelnök állt. A bizottság tagjai a párt és szövetkezeti elnökön kívül Lipták i Mihály, Rimavszky János, a nemzeti bizottság titkára, továbbá két tanítónő, Карие Etel és Sagát Judit volt. A bizottság feladata az volt, hogy munkára serkentse azokat a tagokat, akik nem voltak elégoé fegyelmezettek. Ezenkívül ellenőrizte a napi eredményeket és azokat naponta hangszórón kihirdette. sTény. az alapos munkaverseny megszervezése meghozta gyümölcsét. Tallós nemcsak az első lett a beadásban, hanem augusztus 5-ig terven felül 170 mázsa gabonát is beadott. Ezenkívül o. tagok sorrendben jelentkeznek és felajánlják gabonájukat a jó felárért. Az első jelentkező Kollár Imre kocsis volt, aki. egyetlen napot sem hiányzott a munkából és július 1-ig 348.S munkaegységet dolgozott le. Van is annak, aki dolgozik. Eddig öt mázsa gabonát ajánlott fel. Vanka Mihály, etető ugyancsak öt mázsával jelentkezett. Eddig a tagok 36 mázsát adtak el felárért, most már újabbak jelentkeznek, estére összeállítják a névsort. — Nincs mitől tartani — mondja Kovács István elnök, aki közben Galántáról megérkezett, — itt a zászló, amely a ' munkánkat hirdeti — és kezünkbe nyomja a vörösen izzó szép járási lobogót — csak fogd meg. Nem volt olyan könnyű megszerezni, mert a mi járásunkban nem egy olyan szövetkezet van, amely pályázott rá, de mi megmutattuk, hogy elsők tudunk lenni. Ilyenek a mi szövetkezetünk tagjai. Ne szégyeld, dicsérd őket, mert megérdemlik. Nem szegy éljük, dicsérjük a tallósiakat, az asszonyokat, lányokat és férfiakat egyaránt, akik kivétel nélkül tevékenyen résztvettek a közös munkában. Ennek köszönhető az is, hogy Tallóson nemcsak a taňóhántást végezték el, hanem 48 hektáron a mohar, napraforgó és kukorica-csalama dét is elvetettek és két hét múlva kaszálhatják már az új z&dtakarmányt. Már eddig is 12 gödörben 2, 410 köbméter takarmányt süóztak a tavaszi keverékekből és most még hátra van közel hatvan hektár termésének silózása az őszi keverékekből. Teljesen felkészülten indulnak a tél elébe és t ugyancsak alapos megfontoltsággal készülődnek az őszi munkálatokra: ‘az őszibúzát, részben kereszt, részben szűksorosan akarják elvetni. é Tallóson, ottartózkodásunk ideje \ alatt egyetlen említésreméltó panasz / nem hangzott el. Derűt., munkaszerető t emberek ezek. Aki átlépi egy tallósi f dolgozó udvarát, az látja hogy mit J jelent az életszínvonal emelkedése, jf Libákkal, kacsákkal es tyúkokkal né- * pes itt minden udvar, egyetlen lépést J nem tehetsz, hogy aprójószágba ne f ütközz. Azzal, a benyomással távozunk innen. hogy a tallósi szövetkezet lapjai nemcsak ház aktáját, de szövetkezetüket hazájukat is szeretik. t A cséplési munkaverseny eredménye Alsószelin Áz alsószeli szövetkezet alaposan felkészülve és jó tervvel indult neki az idei békearatásnak. A munka jó megszervezése kitűnt abban, hogy kedvezőtlen időjárás ellenere is egy nappal lerövidítették az aratás idejét. Ezekszerint az aratást nem 10, hanem 9 nap alatt elvégezték. Hétszáznyolcvan hektár aratnivalója volt a szövetkezetnek. Az aratást 6 csoport végezte, 11 önkötözőgéppel és 1 kombájnnal, amely 86 hektárt aratott. A csoportok közötti verseny nagyban elősegítette az aratás munkáinak gyors befejezését. A csépléshez a csoportok még nagyobb örömmel és felkészültséggel fogtak hozzá, hogy a gabona beadását minél előbb teljesítsék. Ezért 6 cséplőgéppel fogtak hozzá a csépléshez. Egy-egy gépnél 32 szövetkezeti tag dolgozik. A négygép dolgozói között állandó munkaverseny folyik. Hogy ez a verseny milyen hatással van a munkára, elárulja az a tény, hogy egy nap sem fordult elő, hogy valamelyik gép 200 mázsánál kevesebbet csépelt volna. A cséplési eredmények állandóan váltakoztak, mert egyik csoport sem akart lemaradni a másik mögött. A csoportok vezetői: Váci István, Varga József, Irsán István és Horváth Mihály mind ügyes, talpraesett emberek, mégis kivált közülük Váci István, aki a Bredjuk-féle módszert bevezetve egy nap alatt 263 mázsás cséplési eredményt ért el. Váci elvtárs csoportja megmutatta, hogy nem kell siránkozni a rossz időjárás miatt, hanem a jó idő minden percét alaposan ki kell használni. A munkaverseny teljes kibontakozása megszülte a legszebb eredményt. Háromszázöt mázsa gabona egy nap alatt Varga József csoportja, amely a versenyben csak közepes helyet foglalt el, mindent elkövetett, hogy első legyen. Augusztus 5-én a csoport meglepetésszerűen csúcseredményt ért el járási viszonylatban is. mert egy nap alatt 305 mázsa búzát elcsépelt. Varga József csoportvezető elmondja, hogy a cséplési szünetekben népnevelő munkát végez és meggyőzi csoportja tagjait, hogy a cséplés mielőbbi befejezése az ö javukat szolgálja, mert a rossz időjárás esetén, ha a gabona egy része tönkremenne, azt az ő zsebük is megérezné, az. ő zsákjukba is kevesebb jutna. Ezért a csoport tagjai már öt órakor munkához láttak Ömlött a szép acélos búza a zsákokba, teltek az autók. A csoport munkakedve a legmagasabb fokot elérte. Púkkal Lajos mezőőr megfigyelése szerint, 16 perc alatt három szekérről ürült le a gabona, ami 15 keresztet jelent. Egésznapi gyors munkájuk eredménye meg is látszott. Munka után este 8 órakor örült a csoportvezető az elért eredménynek. Hát még hogy örültek a csoport tagjai, mikor megtudták, hogy a napi keresetük 4.28 munkaegység! ■ Egy munkaegységre tíz korona előleget kapnak. Így egy tag aznapi jutalma 42.80 korona és hozzá a természetbeni járandóság. Ilyenformán a szövetkezeti tagok meg is ehetnek elégedve. Napi általános eredmény a cséplésnéj 220 métermázsa. Ilyen szép eredményeket élérve nem csoda, ha Puskás elvtárs, a szövetkezet elnöke, arról számol be, hogy az állam iránti kötelezettségüket öt nappal előbb, egyenesen a cséplőgéptől beadták. Éjjel-nappal szállították a gabonát Hogy mennyire a szemük előtt tartották az állam iránti kötelezettségteljesítését, arról egy szép példát mond Puskás elvtárs: — Este tíz órakor éppen a gyűléssel végeztünk, mikor megjött az autó a gabonáért. Mivel a csoport tagjai már pihenni mentek, nem gondolkodtunk sokat, hanem a többi vezetővel együtt felraktunk az autóra 54 mázsa gabonát. Azután nyugodtan mentünk mi Is haza. A továbbiakban elmondja, hogy a cséplést már az aratás előtt megszervezték. Kiszámították, hogy minden gépnek mennyit kell naponta elcsépelni. Ezt a mennyiséget be is tartják, mert máskép a tervezett 18 nap alatt nem tudnak a csépléssel elkészülni. Minden tag kötelességének érezte, hogy a munkahelyén idejében ott legyen. Nagy tervszerűség van a munkában. A kitűzött 18 nap alatt elvégzik a cséplést. Megtudjuk, hogy volt egy 19-hektáros tábla, mely hektáronként 32 mázsát adott. Most egy 32-hektáros búzatáblán csépelnek, amelynél a jelek azt mutatják, hogy a hektárhozam 36 métermázsa lesz. A gabonájuk 60 százalékát keresztsorosán vetették. Ezen az őszön sűrüsorosan is fognak vetni, mert szeretnének a jövőben még szebb eredményeket elérni. Hét vagon ipari árpát kicserélnek hét vagon takarmányárpáért. Hat vagon gabonát felajánlottak A tagok olyan szépen kerestek, hogy természetbeni járandóságukból a fejadagon felül beadnak az államnak körülbelül 6 vagon gabonát. Azok a tagok, akiknek augusztus 1-ig nem lesz 150 munkaegységük, nem kapnak félévi természetbeni járandóságot. A természetbeni járandóságot részükre fenntartják és ha újévig ledolgozzák a 250 munkaegységet, akkor utólag egész évre megkapják a természetbeni jutalmat. Ez volt a taggyűlés határozata — mondja Puskás elvtárs. Iyenformán minden tagnak le kell dolgoznia legalább 250 munkaegységet. Helyes a taggyűlés határozata, mert akadnak olyan taaok is, akik a szövetkezetét csak kihasználni akarják. Nem tud iák. vagyis nem akarják megérteni, hogy a szövetkezet az övéké, és ha becsületesen dolgoznak, minden évben szebb és jobb lesz életük. Sándor Gábor. Az EFSž-ek jogi segítséget kapnak Az 1953. évi 47. számú kormányrendelet az állami döntőbíráskpdásról, 1953. június 8-án lépett életbe, amely többek között meghatározza azt, hogy az állami döntőbíróság nem dönt olyan ügyekben, amelyekben legalább az egyik fél EFSz. Ebből kifolyólag az EFSz-ek a szocialista szektorokkal szemben fellépő birtokpereiket nem vihetik állami döntőbíróság elé, mint ahogy azt az említett törvényrendelet előtt tették. A szocialista szektorok, valamint a népi igazgatás szervei ugyancsak nem kérhetik, hogy birtokpereikben az EFSz-ekkel szemben az állami döntőbíróság Ítélkezzen. Az EFSz-ek vitás birtokügyeikben a szocialista szektorokkal és az állami szervekkel szemben a jövőben a népbírósághoz forduljanak. Az EFSz-ek, az üzemekkel és a szocialista szektorokkal szemben felme-I rült vitás gazdasági ügyeikben for; dúljanak a JNB IX. ügyosztályához. A JNB könyvviteli ügyosztályának oktatója, az EFSz-ek könyvelőinek szakszerű segítséget biztosít a nyilvántartási könyvvitel egységes megszervezésében. A járási könyvelési oktató tevékenységére a KNB földművelésügyi ügyosztályának kerületi könyvviteli felügyelője ügyel. Amennyiben az EFSz-eknek a többi szocialista szektorral, esetleg az állami közigazgatási szervekkel vitás kérdésekben jogi tanácsra volna szükségük, úgy a KNB tervező osztályához forduljanak. A kerületi döntőbíróság ügyeivel megbízott KNB ügyosztályának dolgozói fel vannak hatalmazva arra, hogy az EFSz-eknek jogi segítséget nyújtsanak. Az EFSz-ek jogi tanácsért vitás kérdések eldöntésében a bírósághoz, vagy az ügyvédi tanácsadóhoz forduljanak. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a burgony abogárról! káros Ugyan milyen kárt csinálhat az az egy-két nyomorult lárva? — hallatszik gyakran „keresés” közben parasztjaink ajkáról a lemondó szó. Helytelen hang ez, nagyon helytelen ... Ügy látszik, nem értették még meg, hogy miért hangsúlyozza kormányunk oly nyomatékosan a burgonyabogár elleni szívós, kitartó harcot. Igen, szívósan harcoljunk ellene. Irtsuk, pusztítsuk! — erre hív fel ma minden becsületes embert. Igaz, az első tekintetre talán jelentéktelennek néz ki az az egykét lárva, kellemetlen az órák hosszat tartó keresgélése. Vigyázzunk, elvtársak, hogy ez a „jelentéktelen” és „kellemetlen” csalfa szó meg ne tévesszen bennünket. Tudomásul kell vennünk, hogy az az egy-két lárva par év alatt az egész burgonyatermésünket elpusztíthatja. Gondoljunk csak a nyugateurópai államokra, ahol a kormányok nem törődnek az irtásával. Franciaországban például par év alatt annyire elszaporodott az Amerikából átcsempészett burgonyabogár, hogy a múlt gazdasági évben a burgonyatermés 40 százalékát elpusztította. Nem jobb a helyzet Adenauer Nyugat-Németországában sem. De mi nem akarunk ilyen helyzetbe kerülni. Ezért alkalmazunk állandóan negyven repülőgépet a burgonyaföldek beporzására. Szabó Béla. * ) J.
