Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-09 / 32. szám
Kotor FöIdműTifs Ä53. augusztus 5. Hogyan osztjuk meg a jövedelmet kolhozunkban? irta: Kazenia Jegorenko, a faganrogl Lenin Kolhoz vezetőségi tagja Amikor eljutott hozzánk az az újság, mely G. M. Malenkovnak a XIX. pártkongresszuson tartott beszámolóját közölte, különös figyelemmel olvastuk annak ezt a részét: „A kolhozokban be kell vezetni a jövedelemeios*tás progresszívebb rendszerét, úgy, hogy a tagok között az artel jövedelmét a javukra írt munkaegységek szerint, de az illető brigád, munkacsapat, vagy kolhozparaszt által ténylegesen elén terméstől függően kell elosztani. Ez módot nyújt a kolhozparasztok munkatermelekenységenek jelentékeny emelésére, az eg.yenlösdi végleges megszüntetésere és elő fogja segíteni a munkaegység értékének további emelkedését.” Kolhozunkban már négy évvel ezelőtt megkezdtük a termés mennyiségétől közvetlenül függő jövedelemelosztási rendszer bevezetését. Ezen az alapon osztottuk el a jövedelmet kolhozunkban a múlt évben, 1952- ben. Nálunk a mezőgazdasági termékek mázsában megadott mennyisége határozza meg a kolhozparasztok munkaegység részesedését. Malenkov elvtárs az efajta jövedelemelosztási rendszert progresszívnek. vagyis haladónak nevezte. A saját tapasztalatunk igazolja, ho'gy ez a rendszer mennyire segíti a fejlődést. mennyire erősíti a kolhozgazdaságot. Már ősszel, mihelyt a következő évi termeléssel kapcsolatos munkák megkezdődnek, a kolhoz közgyűlése megállapítja a termésnek mázsánkénti munkaegységértékét. A zöldségtermesztő munkacsapat tagjai például már ősszel tudják, hogy a munkacsapat parcelláján termesztett káposzta, vörösrépa, burgonya, sárgarépa és más növények egyegy mázsájáért hány munkaegységet .írnak majd javukra. A gabonatermelő brigád tagjei pedig tudják, hogy mázsánként hány munkaegységet fognak javukra írni a búzáért, zabért, árpáért. kukoricáért stb. És már őszszel megindul a harc a jövöévi termésért, mert a kolhozparasztok mindannyian tudják, hogy mennél nagyobb terméseredményt érnek el, annál több jövedelemhez jutnak. Kolhozunkban régebben a munkát a következőképpen értékelték: Példaképpen nézzük meg két konyhakerti brigád munkáját. Mind a két brigádnak azonos a tervfeladata: földjükön hektáronként 100 mázsa paradicsomot kell termeszteniük. Tegyük fel, hogy mind a két brigád túlteljesítette a tervét, az egyik 150 mázsa, a másik 170 mázsa paradicsomot termelt hektáronként. Erre a terméseredményre az első brigád 60 munkaegységet fordított. A második brigád nagyobb termést ért el és mégis csak 40 munaegységet használt fel, mert pontosan határidőre elvégezte az agrotechnikai műveleteket, idejében gyomlálta a veteményest. úgyhogy a föld nem tudott erősen elgazosodni és így tovább. A második brigád kétségtelenül jobban dolgozott, munkájáért mégis kevesebbet kapott, mint az első Miért? Azért, mert a jövedelmet a kolhozparasztok között azon munkaegységek szerint osztották fel, amelyeket az egész év folyamán az egyes munkáért, nem pedig az elért termésért írtak a javukra. Ennek következtében a paradicsomért mázsánként a fenti rendszer alapján az első brigádnak 0.4 munkaegységet, a másodiknak pedig csupán 0.23 munkaegységet írtak jóvá. Világos, hogy ez a jövedelemelosztási rendszer nem igazságos. Nem ösztönöz magas terméseredmények elérésésre, a munkaidő gazdaságos megszervezése révén. Bőkezűbben fizeti azokat a brigádosokat és munkacsapatokat, amelyek rosszul osztották be az időt és az agrotechnikai műveleteket nem végezték el határidőre, viszont hátrányos helyzetbe juttatja azokat a brigádokat és munkacsoportokat, amelyek annak ellenére, hogy felesleges munkaegységeket nem használtak fel, mégis jobb termést értek el. Az új jövedelemrészesedési rendszer kiküszöböli ezt az igazságtalanságot. Az új rendszer biztosítja, hogy az a brigád, illetve munkacsapat, amely a munkaidő jó megszervezése révén nagyobb termést ért el: nagyobb részt kap a jövedelemből! Az új rendszerre] fokozzuk földjeink terméshozamát. A zöldségtermesztésben már 1949-ben bevezettük az új rendszert és azóta az eddiginél másfélszer nagyobb mennyiségű zöldségfélét termesztünk. Legelőször 1951 végén hirdettük ki, hogy a következő évben a gabonatermesztés munkáját is az új rendszer értelmében — mázsánként — fogjuk értékelni. Ennek hatására a gabonatermés nyomban emelkedett. Míg 1951-ben a pabonanemüek termésátlaga' kolhozunkban 19.2 mázsa volt hektáronként, 1952-ben az átlag 26.8 mázsára emelkedett. A termés mázsamennyisége szerint juttatott munkaegység kolhozunkban megjavította a munkafegyelmet és szervezettebbé tette a munkát. Most már nem lehet a brigádok vagy munkacsapatok tagjait a nekik kijelölt parcellákról más munkára beosztani, ha csak rendkívüli körülmények nem teszik azt indokolttá. Azelőtt a kolhozparasztnak mindegy volt, hogy hol dolgozott, csak a munkaegységet írják javára. Most azonban a munkaegység másfajta! Ha olyan brigádba megy át dolgozni, ahol a terméshozam kisebb, .akkor ugyanazért a munkáért negyedével, felével kevesebbet kap, mintha a saját brigádja magas terméshozamú földjein dolgozna. Minden kolhozparosztnak érdeke tehát, hogy elejétől végéig a saját munkacsapatának vagy brigádjának átadott parcellán dolgozzék! Tavaly óta nálunk a kolhozelnök és a csapatvezetők munkáját is a termés mázsában megállapított mennyisége szerint értékelik. Miután a gabonatermesztésben a termés sikerét a gépkezelők döntik el, a traktorosokat is bevontuk a mázsánkénti munkaeovségrés/esedés rendszerébe. Hogyan határozzuk meg előre a különböző mezőgazdasági termények egy-egy mázsájáért hány munkaegységet fogunk kifizetni? Vegyük például az árpa egy mázsájáért járó munkaegységrészesedés megállapítását. A 2-es számú gabonatermesztő brigádot a terv az 1952. évben 272 hektár árpavetésre és erről a területről 4719 mázsa gabona betakarítására kötelezte. Hogy a fenti árpamennyiséget valóban be tudják takarítani, 46-féle különböző munkát kéllett az agroFzovjet orvosok a nyári dologidőben Ennek a sokoldalú gondoskodásnak az az eredménye, hogy az ideiglenes munkaképtelenségből eredő veszteség a minimálisra csökken. A brigádszállások a nap meghatározott órájában rádióösszeköttetésben vannak a közeli kórházakkal, a kezelőorvosokkal, akik tehát a felmerülő kérdésekben azonnal megfelelő tanácsokat tudnak adni. Az orvosok arról is gondoskodnak, hogy a gyógyeljárás és pihenés időszaka után .milyen könnyebb beosztást kapjanak a kolhozparasztok. A jermolinyeci kerület Molotov-kolhozának elnöke találóan állapítja meg, hogy az orvosi hálózat ilyen nagyarányú kiszélesítése valóban közelhozta a mezőgazdasági dolgozókat a tudomány művelőihez. J. Lizunov sebész. Z. Bartova szülész-nőgyógyász — hogy csak őket említsük a kerületi kórház orvosai közül, — valóban példás gondoskodással, teljes tudásukkal állnak a nép mellett. A kollektíva modern fizioterápiás berendezéssel, kibővített röntgenrendelővel, laboratóriummal, vízgyógyászattal szerelte fel a fekvőbetegek osztályát. A felcser- és szülészállomásokon a szakorvosok rendszeresen tartanak konzu'táriákat Csupán a jermolinyeci kerület kolhozaitechnikai tervnek megfelelően elvégezni: a trágya kihordása a földre, feltrágyázás, aratás, magtisztítás stb. A kolhozban érvényben lévő teljesítmény- és darabnormák alapján kiszámítottuk, hogy a fenti munkák elvégzésére a terv szerint 4181 munkaegységet kell fordítani. 4719 mázsa árpa termesztésére tehát 4181 munnkaegység felhasználását terveztünk, vagyis egy mázsára 0.88 munkaegység jutott. Ilyen módon megállapítottuk, egy mázsa árpának munkaegységben kifejezett értékét. Az értékmegállapítás jóváhagyása után valamennyi gabonatermelő tudta, hogy a végelszámolásnál minden mázsa árpáért 0.83 munkaegységet fognak a javára írni. Ugyanígy jártunk el minden más kultúrnövény esetében. Amikor véget ért az 1952. év, kiderült, hogy a 2-es számú gabonatermesztő-brigád igen gazdag árpatermést takarított be: 8396 mázsát. Ez többek között annak tudható be, hogy a gyomtalanítást gyorsan és idejekorán végezték el, amikor a földek még nem gazosodtak el erősen. A brigád az árpatermesztéssel kapcsolatos összes munkára a tervezettnél kevesebb — 3386 — munkaegységet fordított. Az elért terméshozam alapján a végelszámolásban a termés minden mázsájáért 0.88 munkaegységet írtak a brigád javára. vagyis összesen 7388 munkaegységet. Ez azt jelenti, hogy a brigád kolhozparasztjainak az általuk ténylegesen teljesített egy munkaegységért nem egy, hanem 2.18 munkaegységet írtak a javukra. Kolhozunkban így értékelik a termelőmunkát! Növekszik földjeink terméshozama, növekszik a munka termelékenysége és növekszik az egy munkaegységre jutó részesedés is. Évröl-évre mindig több péznt tudunk tartalékolni a közös gazdaság erősítésére. Falunk, Beszergenovka a Miuszfélszigeten fekszik. A forradalom előtt a falu körül sivár, terméketlen sztyeppe terült el. A kolhozrendszer ezt a sztyeppét gyönyörű, hazánk egyik legvirágzóbb, legkulturáltabb részévé változtatta. Uj életre ébredt az azovi sztyeppe. Mindenütt gépek zúgnak, kombájnok és traktorok dolgoznak, ragyogó fényt áraszt a villanyvilágítás, dús kalászok ringanak. Nálunk — a taganrogi körzetben. minden kolhoz milliomos. Akárcsak a körzet többi falvában, a mi falunkban is van iskola, szülőotthon, osvosi rendelő, bölcsőde, mezőgazdasági kísérleti telep. A kolhozban rendszeresen megjelenik a faluújság. Az ifjúság számára falusi esti iskolát létesítettünk, agrotechnikai és zootechnikai szakkörök, valamint politikai továbbképző szakkörök működnek. Termelőmunkájukért 58 kolhozparasztunkat magas kormánykitüntetésekkel — rendjelekkel és érmékkel — jutalmazták. Kolhozunk a nagy Lenin nevét viseli. Mi jól tudjuk: Vlagyimir Iljicsnek egyik hagyatéka az, hogy a szocialista gazdaságban szabályosan és pontosan vezessük számadásainkat. Észszerűen számoljuk el a munka értékét és részesítsük előnyben azokat, akik többet termelnek — tanította szüntelenül Sztálin elvárs. A helyes elszámolás kolhozéletünk törvénye lett! ban 35 nyári bölcsőde nyílt, ezekben 1600 kisgyermekről gondoskodnak a képzett védőnők, állandó orvosi felügyelet mellett. A kolhozok válogatott termékeik javát küldik a bölcsődék konyhájára. Roszszoni falu Bülganyinkolhozában a nyári dologidő alatt is gondozónők látogatják a brigádokat és tanácsokat adnak az asszonyoknak a csecsemők táplálására, felelnek az aszszonyok számtalan kérdésére. A hullámzó vetésen át jut el az orvos a brigádokhoz. Ismerőseihez érkezik. Barátságosan köszönt a barázda szélén egy füzetbe jegyezgető férfit. — Hogy van, Jankovszkij elvtárs? — Köszönöm, doktor, jól érzem magam. Brigádirnoknak tettek meg. — Úgy, ahogy az elvtárs tanácsolta. jankovszkij gyomormütéten esett át kora tavasszal. Az orvos most az életmódja iránt érdeklődik. Mi az étrendje, alszik-e eleget. S mielőtt továbbmenne, néhány gyakorlati jótanáccsal látja el régi betegét. Kisebb-nagyobb egészségügyi államások hálózata az egész Kubány-vidék. Mindenütt találni mozgó gyógyszertárakat. elsősegélyállomásokat. A szülésznők otthonukban látogatják a gyermeket váró és gyermeküket ringató anyákat. Markovszkij kerület — Szevcsenko kolhozban, új fajtájú répát termeltek ki az agrobiológiai tudományok segít ségével. Hírek a Szovjetunióból és a népi demokráciákból Száz új épületet kapnak a gyermekbölcsődék A kurgan-tyubiirtszjki körzet Molotov mezőgazdasági artyelében nemrégen új, ragyogóan berendezett épületet adtak át rendeltetésének. — Ez a mi gyermekotthonunk — mondják büszkén a kolhozparasztok. A tágas, tiszta szobákban hófehér lepedővel letakart gyermekágyak, a játékszobában játékszerek vannak elhelyezve. Nagy gonddal épült az étterem, a konyha, a fürdőszoba és a mosoda. A kurgan-tyubinszki körzet további 5 kolhozában épülnek még gyermekotthonok. Építésük a gyapotbegyűjtés megkezdésekor fejeződik be. Aránylag a köztársaság minden harmadik kolhozának saját gyermekotthona van. A kolhozokban a közeljövőben még körülbelül száz épületet adnak át gyermekotthonok létesítésére. Mennyi energiát ad a Jaworzno II. erőmű? A Jaworzno II. hőerőmű első részlegének ünnepélyes üzembehelyezése alkalmából Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnökhelyettese beszédet tartott. Többek között az alábbiakat mondotta: A Jaworzno II. erőmű villamosenergiával fogja ellátni a városok és falvak, gyárak, bányák és falusi gazdaságok százait... A Jaworzno II. ereje igen nagy. Teljes befejezése' után 85 olyan várost tudna energiával ellátni, mint Krakkó. Az általa termelt elektromos energia, mintegy hárommillió ember állandó fizikai munkáját tudja helyettesíteni. Annak a munkának a méretei, amelyet az erőmű első részleaének készítői végeztek, lenyűgözőek. Háromszázezer köbméter földet mozgattak meg, 48 ezer köbméter betont használtak fel, 230 ezer légköbméter építkezést végeztek el... Csakis a népi hatalom győzelme alapján és a Szovjetunió segítségével tudtunk felépíteni egy ilyen alkotást, mint a Jaworzno II.” Bozsana Zlatanova bolgár textilmunkásnő 1965. évi tervén dolgozik A plovdivi „Marica” textilgyárban dolgozó Bozsana Zlatanova levelet küldött a „Narodna Mladezs” szerkesztőségéhez. Levelében beszámol arról, hogy a IV. Világifjúsági Találkozó előtti napokban még fokozottabb erővel dolgozik. Mint írja. jelenleg 12 szövőgépet kezel. Bozsana Zlatanova jelenleg 1965 októberi tervén dolgozik. Jó cukorrépatermés várható Albániában Albániában az idén igen gazdag cukorrépatermés várható, 1952-ben a cukorrépatermés 3.6-szorosa volt az 1950. évinek. Ebben az évben a cukorrépa vetésterületét nyolc százalékkal növelték. Egy nap alatt 6,800.000 púd kubáni búzát gyűjtöttek be A krasznodari kerület kolhozai és szovhozai gazdag termést aratnak. Az aratás első napjai óta állandóan özönlik a kuibáni búza a begyűjtő központokba. A napokban a kolhozok és szovhozok 6,800.000 púd búzát adtak be az államnak. A kolhozok nagy részében a kombájnokkal learatott gabonát még aznap megtisztítják és beadják a raktárakba. Ez az aratási munkálatok széleskörű gépesítésének eredményeképpen vált lehetővé. A kerület kolhozaiban és szovhozaiban úgyszólván teljesen kiküszöbölték a gabona osztályozásában, szállításában, stb. végzett munkát. A korenovszki, timasevi, usty-labini, kurgánai, pavlovi és más körzetekben szervezetten folyik az aratás és a gabonabeadások. Napról napra fokozódik a gabona beadásának üteme. A kerületben széleskörű szocialista verseny indult a gabonabeadási terv már júliusban való teljesítéséért. Kirgiz falusi feltaláló Június első felében az „Izvesztyija” hírt adott Pável Cepovicsról, aki egy kirgiz szovhoz dolgozója. A falusi feltaláló motoros kaszálógépet szerkesztett, amelyet az észak-kaukázusi gépkísérleti állomás kipróbált és jóváhagyott. Pável Cepovics nemrég fejezte be új találmányának, a silókombájnnak a terveit. Ez a gép 10 óra alatt négy hektárt kaszál le és legalább 100 tonna siló-anyagot szolgáltat. Meggyorsult a behordás a kiskunfélegyházi határban A bácsmegyei Kiskunfélegyháza határában vasárnap is szorgos munka folyt. Kora kajnaltól kezdve több mint I 20 lovasfogat hordta asztagokba a kévéket. Estére a gabonatermés több mint 80 százaléka a szérűkön volt. A tanács mezőgazdasági állandó bizottsága a behordásnak is jó gazdája. Az állandó bizottság a mezőőrökkel, a dülőfelelősökkel közösen szervezte meg a behordást. Maguk a dűlőfelelősök is jó példát mutattak. Öten-hatan összefogva gyorsan asztagba rakták gabonájukat. A jó példának hamar akadt követője. Szabó Jenő 14 holdas középparaszt öt dolgozó paraszttársával együtt hordta be a gabonát A Kubány mezőinek kolhozparaszt-, jni a gépkezelőkkel versenyezve végzik nyári munkájukat. Színes fejkendőktől, hímzett rubaskáktól virítanak a fö’dek és itt is, ott is fehér köpenyek vi'lannak meg a napsütésben: orvosokat, felcsereket, ápolónőket, az egészségügyi állomások dolgozóit látni. A kerületi és körorvosok maguk is brigádokat szerveztek, hogy szélesen kiépített egészségügyi hálózat útján gondoskodhassanak a mezőgazdasági do'gozók egészségéről. A kórházigazgatok irányítása mellett már a tél folyumán elvéi ezték a betegségmegelőző — profilaklikus — vizsgálatokat. A reszelkovi kerület kolhozain és gépállomásain például mintegy kétszáz dolgozót részesítettek előzetes belgyógyászati. sebészeti és fizioterápiás keze’ ésben. A vidék leghatalmasabb kolhozát, a Sztálin-kolhozt a berezáni kerületi kórház orvosai látják el, ők képezik ki a betegápolókat. A mezei brigádokhoz úgyszólván naponta kiutazik egyegy orvos, s a brigádok előre tudják, melyik napon milyen szakorvos látogat ia meg őket. A kórházigazgató pedig minden szombatját a kolhozokban tölti.
