Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-02 / 31. szám

19S3. augusztus ?. 9 ал äiiäwiii biriiwo« \тш A nagymegyeri állami gazdaságok dolgozói betartották szavukat teljesítményt nyújtottak. Puzsér és Veres traktorosok, akik nagyrészt csak két irányból kaszálhatták a gabona*, átlagosan 8.25 hektáros teljesítményt értek el. Az összes traktoros nagy in jól tudta.' hogy az aratás sikere első­sorban az'ő teljesítményüktől függ. hogy a gabona ne érjen túl és így el­kerülhessék a veszteségeket. Tőlük függ az is, hogy a kötelezettségválla­lást teljesítik-e vagy sem. Így gon­dolkozott a gazdaságok többi dolgozó­ja is. A nyárasdiak hamarább fejezték be az aratást, de lemaradtak a tarlóhántással Nyárasd és az Ujmajor közötti pá­ros-versenyben ezidő szerint a nyáras­­di gazdaság vezet, amely 213 hektáron a gabona aratását még július 10-én befejezte. Meg kell azonban említeni, hogy az elvtársak ebben a gazdaság­ban lemaradtak a tarlóhántással, mert a fennti időpontig csak 50 százalékban végezték el azt, amíg az újmajoriak betartották kötelezettségvállalásukat, hogy az aratás után 24 órával elvég­zik a tarlóhántást is A szocialista mun­kaverseny hasonlóképpen a többi gaz­daságokban is meggyorsította a mun­kák elvégzését. A tervezett hektárhozam 16.50 mázsa volt. A füsi és madéréti gazdaságokban gabonaneműkbő! 30 mázsán felüli hek­tárhozamot értek el, az újmajoriak meg a 40 hektáros táblán 32 mázsa tavi­­sziárpát arattak le hektáronként. Az első eredmények a búzánál is azt mutat­ják, hogy itt is 30 mázsán felül lesz a hektárhozam. A madérrét gazdaság 15 hektárnyi szovjet ágasbúzája hektá­­ronkint 45 mázsás termést Ígér. Ebben a gazdaságban a tervezett 60 hektár­nyi másodnövényből az elmúlt hét vé­géig 26 hektárt vetettek el. Az összes gazdaságokban az aratás és cséplés ideje alatt is nagy gondot fordítanak a takarmánvalan biztosítá­sára. A száraz szénatermést asztagok­­ba rakják. Közben állandóan folyik a tavaszi keverékek silózása. A siker nem jött létre magától Amikor ezekről a sikerekről beszé­lünk, meg kell állapítanunk, hogy ezek nem jöttek csak úgy maguktól létre Ezt annak lehet köszönni, hogy meg­javult a gazdaságokban a tömegszer­­vezetek munkája. Jóval az aratás előtt a do gozó iegjobbjai összüzemi érte­kezleten vettek részt, amelyen rész­letesen megtárgyalták az aratás elő­készületeit és értékelték a pénzreform­mal és a jegyrendszer megszüntetése­vei kapcsolatos párt- és kormányhatá­rozatot Örömmel adtak kfejezést aka­ratuknak, hogy termelési feladataikat minél nagyobb mértékben túlteljesít­sék. hogy minél több mezőgazdasági terméket termelhessenek dolgozóink számára. Ilyen értelemben folytak az­után a gyűlések az összes gazdaságban, amelyeken a dolgozók a legnagyobb örömmel tették magukévá a reájuk vá­ró feladatok teljesítését, hogy ezzel is kifejezésre juttassák őszinte egyet­értésüket a párt és a kormány nagy­horderejű intézkedéseivel. A sikeres munkát előmozdítja továb­bá az is, hogy a napi eredményeket mindenkor értékelik. Villámhírekben éš a versenytáblákon kiemelik a legjobb dolgozókat és ismertetik az elmarado­­zókat. Előfordult azonban, hogy az a­­ratás ideje alatt felmerültek hiányos­ságok is. de ezeket minden alkalommal igyekeztek minél hamar-b1' 1 küszöböl­ni. Ezért nyugodtan mondhAjuk, hogy az összes gazdaságok dolgozói helyes utón haladnak és el fogják érni köte­lezettségvállalásaik teljes teljesítéséi, sőt túlszárnyalását is. (A Rudé Právo cikkéből) Á szenei gazdaságok már mos! b'ztas’fják a lövő évi gazdag termést A nagymegyeri állami birtok gazda­ságainak dolgozói valóban jogos vára­kozással tekintettek az idei aratás elé, mert hiszen a tavaszi munkáknál szé­les mértékben alkalmazták a szovjet tapasztalatokat, nagy területeket ve­tettek be keresztsorosan "S p'ilcsiráz­­tatott maggal, valamint szemcsés mű­trágyával. Ugyancsak nagy területeken alkalmazták a rozsnál a pótbeporozást és egész sereg más agrotechnikai in­tézkedést. Amikor márciusban a tábori állami birtok felhívását a nagymegyeri állami gazdaság dolgozói magukévá tették, kötelezték magukat, hogy az összes növényeknél túltel ies> ti к a ter­vezett hektárhozamokat. Köztársasági elnökünkhöz intézett levelükben a gaz­daságok dolgozói arra is kötelezlek magukat, hogy gazdag termést idejé­ben és veszteség nélkül betakarítják, kiterjedt állattenyésztésük számára biztosítják a megfelelő takarmányala­pot és az összes őszi munkákat az ag­rotechnikai határidőn belül elvégzik, hogy így már az ősszel lerakják a jö­­vőevi gazdag termés alapjait. Segítettek magukon A szeszélyes időjárás kissé késleltet­te az aratás megkezdését, úgyhogy a repce kaszálását csak júlus 25-en kezdték meg. Az esős idő következ­tében a gabona is sok helyen megdőlt, így nem volt lehetséges olyan mérték­ben igénybe venni a kombájnok segít­ségét mint ahogy azt. eredetileg ter­vezték. Az elvtársak azonban itt is se-) gitettek magukon, mégpedig úgy, hogy azokon a területeken, ahol a kombáj­nokkal nem lehetett dolgozni, önkötű­zőgépeket vetettek be és a kombáj­nokat, olyan táblákra irányították, ahol a kombájnokkal való kaszálás lehetsé­ges volt. Igaz, hogy ezeken az új te­rületeken sem mehetett úgy a munka, ahogy lehetett volna, mert hiszen — amint említettük, — ezek nem voltak kombájnok alá előkészítve. Ennek elle­nére Úrbánek és Zámorský kombájn­­vezetők naponta átlagosan 7 hektár gabonát learattak és elcsépeltek. A dőlt gabonával is megbirkóztak í A kombájnok tökéletes kihasználá­sának megcsökkent lehetősége azt je­lentette, hogy az önkötözőgépeknek sokkal nagyobb területet kell lekaszá'.­­ni, hogy az aratást 2.148 hektáron és cséplést 15 nap alatt elvégezzék. Ami­kor a traktorosok szocialista munka­verseny keretén belül felajánlásokat tettek, megvoltak az előfeltételek ar­ra, hogy napgnta 10 hektár gabonát le­arassanak, amire kötelezettséget vál­laltak. Ámde a megdőlt gabonát leg­többször 3, és bizony sokszor csak két oldalról lehet kaszálni. A trakto­rosok azonban nem adták fel a har­cot és nagy akarással folytatták a munkát. A nyárasd! gazdasáqon Nagy István és Frühwald elvtársak meg­hosszabbított műszakban naponta 9.5 hektárnyi árpát kaszáltak le, a madá­rét] gazdaságon Misek és Kolínek elv­társak ugyancsak 9.5 hektáros napi Az agrotechnikai időpontok betartá a és a gazdag szovjet tapasztalatok, me­lyek szerint a budmericei állami gaz­daságok dolgozói ez évben dolgoztak a gazdag gabonabegyüjtésben tükrö­ződtek vissza, hektáronként 5 méter­mázsával több termett, mint tervezték. Abudmericei gazdaságban 37.36 má - zsás hektárhozamot értek el búzából, árpából 33 lg. a borsóból pedig 22 mé­termázsát. A budmericei gazdaságban, a Fajdal­­majorban, Horváth elvtárs csoportja Brediuk-módszerrel csépel Ennek a csoportnak napi terve a cséplőgépen van kifüggesztve és minden órában fi­gyeli, mennyit csépelt ki. Ez segíti a 271—300 métermázsás napi cséplési e­­redményhez. A kicsépelt gabonát Tóth A. traktoros egyedül szállítja a mag­tárba, sőt még arra is van ideje, hogy 10—12 szállítmány gabonát is hozzon a csén'őPéphez Ezenkívül az éjjeli ó­­rákban 4—5 hektáron tarlóhántást vé­gez. A nagyfödémesi gazdaságban, ahol eddig 110 hektárról csépelték ki az ár­pát, átlagos hektárhozamuk 27.5 méter­­mázsa. Búzából 33.36 métermázsa az eredmény. Hogy az eljövendő évi aratásuk és cséplésük még gazdagabb legyen, a szenei állami gazdaságban nagyon igye­keznek a tarlóhántással. Ezeket a mun­kákat eddig már 51 százalékban el­végezték. Nem feledkeznek meg a tar­lókeverékek vetéséről sem. hogy Így biztosítsák télire a bőséges silótakar­mányt. Az állami gazdaságok dolgozói na­ponta tudomást szereznek elért ered­ményeikről. Naponta friss villámúj­ságjuk van, melyet a munkahelyükre hozzák instruktoraik, hogy így segít­senek megoldani az esetleges nehézsé­geket. A versenyben a budmericei gaz­daság vezet. Ez a gazdaság a múlt hé! végéig 60 vagon gabonát csépelt el. Bredjuk-módszer bevezetésével egyre fokozódik a c$ép ogépek te! esítménye a galántai gazdaságokban Á galántai igazgatósághoz tartozó gazdaságok vándorzászlaja valóban méltó a nevéhez, mert mindig ván­dorol. Nemrég még a kosúti gazda­ságban volt. maid az Elvira udvarba került, onnét meg Felsőszelire, Fel­­sőszeliről kedden délben a nebojszai részlegen dolgozó Mészáros cső nőtt .hoz. amely 205 százalékra teljesítet­te napi cséplési tervét. A zászló ad­dig marad mostani gazdáinál, amíg egy másik csoport túl nem számval­­ja őket. Ez pedig nagyon könnven lehetséges, mert a gazdaságok dol­gozót között valóban egészséges szo­cialista munkaverseny fejlődött ki. Alig érhet nagyobb öröm egy cso­portot. mint amikor a legjobb telje­sítményért „meglátogatja" a vándor zászló Ezen nem is lehet csodálkoz­ni. merthiszen a legjobb teljesít­ménnyel vele jár a nagyobb jutal­mazás is. Lássunk egy példát: A Mészáros csoport egy 1050-ös cséplőgéppel csépel. A norma teljesítéséért 28.03 korona jár a dolgozóknak. Miután 205 százalékra teljesítették a nor­mát. fejenkint 75.33 koronát карп >k az elvégzett munkáért, a maqasabb teljesítményért járó prémiummal együtt. A nagyobb keresethez' a dol­gozók úgy jutnak, hogy a jobb mun­kaszervezés következtében könnyeb­ben dolgoznak és mégis nagyobb teljesítményt érnek el. Ahogyan el­mélyült a szocialista munkaverseny, úgy nőnek -az eredmények is. Érde­mes megjegyezni, hogy július 15-én, amikor a galántai gazdaságokban megkezdték a cséplést, a 13 üzem­ben levő cséplőgép közül 10 gépnél a dolgozók túlteljesítették a normát. Ekkor a galántai Szabó-brigád a bredjuk-módszer alkalmazásával 400 mázsás csúcseredményt ért el. A második napon már tizenhat cséplő­gép dolgozott, melyekből 14 gép tel­jesítette 100 százalékon felül a ter­vet. Július 27-én pedig 19 cséplő­gépből 18 ért el tervtúlteljesítést. Ez annyit jelentett, hogy ezen a napon a tervezett 2167 q gabona helyett, 2841 q gabonát csépeltek ki. így te­hát az összes gazdaságok együttesen 131 százalékra teljesítették július 27-i normájukat. Az utóbbi napok­ban ez a lendület a szocialista mun­kaverseny egyre erőteljesebb kifej­lődésével tovább fokozódik. A dolgo­zók munkakedvét mégjobban előse­gíti az. hogy minden cséplőgép fa'án ott van a grafikon, amely pontosan megmutatja, milyen idő alatt milyen teljesítményt kell elérni, ugyancsak azt is látni lehet rajta, hogy a dol­gozók teljesítményükért milyen ju­talmazást kapnak. Ez azonban nem volna elegendő, merthiszen a bred­juk-módszer alapja abban rejlik, hogy a munkaerőket helyesen osszuk szét és hogy a legteljesebb mérték­ben kihasználjuk a cséplőgépet. A Novanszky-csoport a kosúti gaz­daságban elővigyázatosságból egy ki­sebb asztaghoz vontatta a cséplőgé­pet, majd biztosította, hogy a gabo­na mindkét oldalról legyen a cséplő­géphez hordva és Így a gép is két oldalról legyen etetve. A kazalra azért volt szükség, hogy ha véletle­nül valamelyik kocsi kihagy, ne le­gyen fennakadás. Erre azonban nem került sor, mert a kocsisok példásan teljesítették feladatukat. Ugyan úgy a többiek is jól dolgoztak, aminek az lett az eredménye, hogy július hő 16-án a Novanszky csoport 12 óra alatt 336 mázsa gabonát csépelt el és azóta is ezen a szinten mozog. De szép eredményt ér el állandóan a Matula, Nagy és még más csopor­tok is. Amint a fentiekből látszik, a ga­lántai gazdaságok dolgozói fényesen bebizonyították, hogy, ahol jól meg­szervezik a munkát, alkalmazzák a szovjet módszereket, ott nem fékez­hetik a munka lendületét különféle „okok”, ott a munka jól halad és az idei gazdag termés egyre gyorsabban kerül a magtárakba, majd pedig dol­gozóink asztalára. —m— Az idén a lentermés is jobb vo It, mint az előző években volt. Idejében kell gondoskodni a betakarításról. A lentermes betakarításánál lel mérhetetlen segítséget nyújta­nak a szovjet lenkombájnok, те lyek naponta hét hektár lenter­mést takarítanak be és magtal anítják. • Magas hektárhozamok a partizánszkéi állami gazdaságokban A partizánszkéi állami gazdaság dol­gozóinak nehéz, feladatuk volt az idei aratásban. A májusi hó, majd a gya­kori esőzés .azt idézte elő, hogy 2260 hektár gabonából körülbelül 1500 le­dőlt. El kellett készülni a kézi kaszá­lásra. A partizánszkéi állami birtok valamennyi dolgozója kitett magáért az idei aratásban. Nekiláttak az aratás­nak. Minden percet kihasználtak. A bánovcei gazdaságban például Zrnek István, Gajdos Pál, Oravec Ottó és Floro Rudolf a lovak gondozásán kívül naponta 13 órán keresztül dilit gabo­nát -arattak. A krusovcei gazdaság­ban az állatgondozók és sertésetetők is kaszával jöttek a földekre. Vala­mennyien igyekeztek a termést mie­lőbb betakarítani. Ott. ahol lehetett, gépeket használtak Az osztraticai gaz­daságban a tavaszi árpát két kombájn aratta. Zachar Antal kombájnos S—4 kombáinjával egy nap alatt átlagosan 7 hektár dőlt árpát aratott le. A rybani traktorállomás dolgozói azonban felelőtlenül dolgoztak. Szerző­dés szerint a bánöveei állami gazdaság­ban önkötözőgépe’-kel 100 hektár ga­bonát <ellett volna learatniok. Ezt a szerződést nem teljesítették és így az állami gazdaság dolgozóinak kellett helyettük aratni. Az állami gazdasá­gok dolgozóinak önfeláldozó munkája következtében a napokban már be is fejezik az aratást, a cséplés pedig tel­jes ütemben folyik. Nem kielégítő a helyzet a tarlóhán­tásban. Hétfőig 1.300 hektár learatott területből csak 673 hektárt szántottak fel. A tarlóhántás késésével késleke-A lenszedés tervének i dik a tarlókeverékek vetése is. Hétfőig J 360 hektárt vetettek be, terv szerűit I azonban 500-at kellett volna bevet­­niök — 660 hektáron lóherés közvé­leményük van. Már az aratás elején mutatkozott, hogy a partizánszkéi állami gazdasá­gok dolgozói rekord termést értek el. Az Ősziárpából, a bánovcei gazdaság­ban 37.73 métermázsa átlagos hektár­­hozamot értek el. Ez 11 23 métermá­zsával több. mint az a terv előírta. 8 42 hektár földről, mely már 15 éve nem volt istállótrágyázva, 32.39 mé­termázsa tavaszi árpát gyűjtöttek be hektáronként, a tervezett 28 méter­­mázsa helvett. 5 hektár nagyon meg­dőlt rozsföldről átlagosan 28 méter­mázsa rozsot takarítottak be hektá­ronként. A partizánszkéi gazdaságban legjobban a 19 hektáros őszi búza és a 21 hektáros tavaszi árpa fizetett. — Pavlik elvtárs. a gazdaság vezetője azt mondja, hogy innen 40 métermázsa hektárhozamot várnak. Mi a titka ezeknek a magas hektár­hozamoknak? Az igaz. hogy talajuk termékeny, de ez még nem minden. Ezen rekordtermést különösen azért érték el, mert a gabona 78 százalékát kereszt- és szűksorosan vetették. Azon­kívül 630 hektáron a szemcsés trágyát használták. Egy nektárra 100 kg szemcsés trágva került. Itt bizonyoso­dott be a modern szovjet agrotechnika alkalmazásának előnye. A partizánsz­­kei álíami „azdaság a szovjet tapaszta­latok felhasználásában jó példa a töb­bi EFSz számára. teljesítése július 25-ig százalékban kifejezve: i.Keriilet А. в. EFSz. Tübbi szék Lnr ÁGT Pozsony 51.2* 31.3 12.9 25.1 Nyitra 45.6 27 6.1 8.1 Besztercebánya 9 14.6 2.6 8 Zsolna — 3 — 1.1 Kassa 2.8 1.9 0.6 4.2 Eperjes 53.1 0.5 0.2 0.4 Szlovákia 23.4 14.6 1.5 7.6 A lenszedés elmaradását az okozta, hogy július 26-án az állami gépállomá­sok lentépői szlovákiai viszonylatban csak 21.1 százalékra voltak kihasznál­va. A gépek 63.1 százaléka nem volt a munkába bevonva és 15.8 százaléka pedig javításban volt. A lenszedésnél l hiányosan dolgoznak a dunaszerdahelvi, | a nagy megyeri, komáromi, vágújhélyi. feledi, tapolcsányi és privigyei állami gépállomások. Hiányosan kapcsolják be a kombájnokat a lenszedésbe a duna­­szerdahelyi, komáromi, losonci és a szepsi gépállomások. Az állami gépállomások kommunis­táinak és a népi közigazgatás* dolgozói­nak feladata, hogy a len begyűjtését, mely textiliparunk fontos nyersanya­gát képezi, jobb munkaszervezéssel és több ientépő-géppe! meggyorsítsák, hogy egy gép se maradjon kihaszná­latlanul.

Next

/
Thumbnails
Contents