Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-02 / 31. szám

é *Wbttom - ^ Földműt«« 1953. augusztus f. A SZOVJET NŐK ELETERÓL Lénin és Sztálin pártja volt az első, amely céljául tűzte ki és meg is való­sította a nők egyenjogúságát mind a törvény előtt, mind a mindennapi élet­ben. A teljes egyenjogúság valóra vál­tásának alapfeltétele — a nő részvéte­lé a társadalmi termelésben. S miután ez a Szovjetunióbap valósággá vált. a szovjet nők valóban szabadok és gaz­daságilag függetlenek lettek. Nincsen olyan munkaterület, ahol ne dolgoznának nők, ahol munkasikereik­kel ne vonnák magukra honfitársaik figyelmét, ne érdemelnék ki az egész szovjet nép elismerését. Az ipari mukások összlétszámának közel a fele nő. 1940-hez viszonyítva a felsőbb iskolát végzett szovjet szak­emberek száma megháromszorozódott és 1952-ben a női szakemberek száma már meghaladta a 830.000-et. Jelenleg egy milliónál több nő tanul a főiskolákban és a középfokú szak­iskolákban. 1917 előtt a mérnöknők és techni­kusnők száma még a 600-at sem érte el. ma számuk meghaladja a- 380.000-et. Egy milliónál több tanítónő vesz részt az ifjúság nevelésében. Az elmúlt évben a Szovjetunió or­vosnőinek száma elérte a 207.000-et. Egy milliónál több nő dolgozik a külön­féle egészségvédelmi intézményekben. Szovjet kolhozparaszt-asszonyok mindig szívesen emlékeznek vissza és ismételgetik Sztálin elvtársnak a Szov­jetunió élenjáró kolhozparasztjainak el­ső kongresszusán elhangzott szavait: „A kolhozokban a nők nagy erőt kép-A termék bőség felé Feodoszij Dimitrijevics Becián kol­hozparaszt családja egyike azoknak a sokmiliió kolhozcsaládoknak, amelyek­ről a kommunista párt és a szovjet kormány állandóan gondoskodik. Az el­múlt évben Feodoszij Dimitrijevics fiai­val és leányaival együtt 1483 munka­napot teljesített. Szorgalmas munká­jukért megkapták a méltó jutalmat. A család — éppúgy mint mezőgazdasági arteiünk sok más kolhozcsaládja — három tonna búzát, másfél tonna ku­koricát, 7 mázsa 40 kiló napraforgót, naev mennvjséeű cukrot és burgonyát kapott. Munkanapjai után Becián elv­társ több mint 5000 rubelt vitt haza. Amikor a rádióban meghallotta a párt és a kormány határozatát az - új árcsökkentésekről, Feodoszij Dimitri­­- jevics számvetést készített s rájött, hogy ez az árleszállítás még egy 700— 800 rubeles többletkeresetei biztosit számára. A kolhozparasztok jóléte fokozásá­nak alapja a közös vagyon növelése. Az elmúlt két évben a „Lenin" mező­­gazdasági artel jelentősen megerősö­dött. A kolhozparasztok bőséges és civi­lizált életet élnek. Az elmúlt évben például csupán a falusi áruházban 500 ezer rubel értékű ipari árut vásárol­tak. Növekszik a kolhozparasztok ke­reslete a selyemáruk, jóminőségű láb­belik, hangszerek és más tárgyak J- ránt. Több mint 600 kolhozparasztqak saját kerékpárja van, harmincnak pá­dig rádiókészüléke is. Az elmúlt évek­ben 31 család költözött uj házba. Tíz kolhozparaszt most fejezi be saját la­kóházának építését. A közös gazdasági épületeken kívül a kolhozokban most épül egy 500 sze­mélyt befogadó kultúrház és más köz­hasznú épületek. Van két iskolánk, klubunk, könyvtárunk, három áruhá­zunk. orvosi rendelőnk és egy szülő­otthonunk. viselnek. Ezt az erőt véka alatt tar­tani — bűn.” Sztálin elvtárs akkor felszólította a falvak asszonyait, hogy úgy vigyázza­nak a kolhozrendszerre, mint szemük fényére és ne felejtsék el sohasem, hogy csakis úgy kerülhetnek egy szín­vonalra a férfiakkal, ha a kolhozban dolgoznak. Ez abban az évben volt, amikor az első szovjet leány, Pasa Angelina e'kez­­dett traktort vezetni és Mária Deme­­csenyko, valamint Mária Gnatenyko az első kiváló cukorrépa-terméseket gyűj­tötték. Húsz év telt el azóta ... A kolhozparasztasszonyok valóban mint szemük fényére vigyáztak a kol­hozrendszerre. A nők százezrei váltak élmunkások­ká a mezőgazdaságban és tevékenyen hozzájárulnak a szocialista gazdaság színvonalának emeléséhez. Több tízezer nő vezet traktort, aratócséplögepet, vagy egyéb korszerű mezőgazdasági gépet. Sokezer kolhozparaszt-asszonyt vá­lasztottak az államhatalom szerveibe, sokat kolhozelnökökké, sokan mezei brigádokat, állattenyésztő telepeket vezetnek. A szovjet mezőgazdasági szakemberek legalább negyven száza­léka nő. ♦ A szovjet kormány nagyra értékeli a nők munkateMes’tménvpit Több mint 800.000 munkásnő, kolhozparaszt-asz­­szony, mérnöknő, a népnevelés, egész­ségvédelem és kultúra terén dolgozó nő részesült állami kitüntetésben, kö­zülük 741 kapott Sztálin-díjat. Csu­pán az elmúlt évben 164 szovjet nőt jutalmaztak ezzel a magas kitüntetés­sel. Eddig 2.055 kolhozparasztasszony mellét díszíti a szocialista munka hő­sének kijáró arany csillag. A szocialista munka kilenc kétszeres hőse közül — akik három egymásután következő év rekordterméséért nyerjék el a második arany csillagot — négy nő: Baszti Maszim kizi Baguirova bri­gádvezető, az azerbajdzsani SZSZK „Vorosilov” kolhozban, Hamama Mab­­mudali kizi Gaszanova ugyanezen köz­társaság „Május 1" kolhozának brigád­­vezetője, Tamara Andrejevna Kupuníja a druziai SZSZK „Bérija” kolhozának brigádvezetője és Stefanida Demidovna Vistak, az Ukrán SZSZK Kiev rajoni „Molotov” kolhoz brigádvezetője. A négy egyszerű szovjet paraszt­asszony neve a hősök névsorában sze­repel mindazokéval együtt, akik te­hetségükkel tudásukkal, a szovjet ha­za felvirágoztatásáért, népünk boldog­ságáért küzdöttek. Szülőfalujuk tereit bronzba öntött mellszobraik díszítik. ♦ A szovjet asszonyok tényleges urai országuknak. Ugyanúgy választhatnak és választhatók, mint a férfiak. A helyi szovjetek képviselői közűi 500,000-nél több a képviselőnő. Szá­mos nő végrehajtóbizottsági elnök, vagy alelnök. A szövetséges és autonóm köztársa­ságok Legfelső Szovjetjeiben csupán 5 nő vesz részt, mig ma a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének 280 női tagja van. A tőkés országok egész története folyamán nem tudunk ennyi képviselő­nőt összeszámolni. Hírek a Szovjetunióból és a népi demokráciákból V. MAJAKOVSZKIJ: A szovjet korszak legjobb, legtehet­ségesebb költőjének, Vlagyimir Maja­kovszkijnak hatvanadik születésnapját ünnepeljük. A nagy szovjet költő ha­■JÓL FIZET az árpa a középázsiai Tádzsikisztánban is. Az els(J eredmé­nyek szerint az idén holdanként útlap­ban két mázsával termett több, mint tavaly. Több szakmát sajátítanak el a szovjet munkások V. Ribkina. a moszkvai marógyár munkásnőj° röviddel ezelőtt még csak egy gépen dolgozott és azon is csupán egy egyszerű munkafolyamatot végzett el. Ez a munkásnő most már a futószalag 14 géné közül bármelyi­ket kifogá/dalanul tudja kezelni. Köny­­nyen helyettesítheti a ciszológépkeze­­löt és a marógépkezeUlt, a fúrógépke­zelőt és a köszörűgépkezeWt és az olyan munkafolyamatokat is el tudja végezni, amelyek a beállítólakatos tu­dását követelik meg. A több szakma elsajátításáért folyó mozgalom M. Fegyin főművezető mű­helye fiataljainak kezdeményezésére indult meg. A gépkezelők elhatároz­ták. hogy 1953-ban a futószalagon mind a 14 munkafolyamatot elsajátít­ják és a beállító lakatos-brigádvezeUlk tudásának megfeleld szakismereteket szereznek. Ugyanakkor összeállították a technikai oktatás részletes tervét, amelyben figyelembe vették, hogy a munkások mennyi idll alatt sajátítják el az új szakmát. E terv alapján a műhely minden egyes brigádjában tíz embert képez­nek. A munkások megismertetik egy­mással gépüket, a finomműszerek technológiai felépítését. Jelenleg a műhely valamennyi dolgozója 4—5 kü­lönböző gépet tud kezelni 150—200 százalékos normateljesítés mellett. A gépkezelők tudásának növekedése nagyban elősegítette, hogy a műhely ütemesen dolgozzék. A munka terme­lékenysége a múlt év végéhez képest 14 százalékkal emelkedett, a selejt pe­dig a felére csökkent. I Másfélezer kombájn arat Bulgáriában A bolgár mezőgazdaságban évről­­évre nagyobb szerep jut a kombáj­noknak. A Szovjetunió az elmúlt há­rom év alatt igen sok kombájnt szál­lított a bolgár gép- és traktorállomá­soknak, állami gazgaságoknak. Tavaly aratáskor 1363 kombájn dolgozott a bolgár földeken, az idén 1550 arató­­cséplőgép könnyHi meg a parasztok munkáját. Sok termelőszövetkezetben a gabonát teljes egészében kombájnok­kal aratják le. Bőséges gabonatermés Kínában Dél-Nyugat Kínában ebben az év­ben nagy búzatermést arattak. Sze­­csuán tartományban a búza termés­hozama 15—20 százalékkal, Guicsói tartományban 20 százalékkal felül­múlja a múlt évi átlagot. Junán és Szikán tartományok számos kerületé­ben szintén nagyon jó a búzatermés. A NANKANŽŠ1BAO című újság ar­ról tudósít, hogy Hainan sziget leg­több kerületében már bevégezték a nyári termés betakarítását. A kerüle­tek legnagyobb részében az idei ter­més jobb a múlt évinél. Vanynin ke­rületben a múlt évihez képest az idén 20 százalékkal nagyobb a termésho­zam. Din-an kerület lenfontosabb rizster­melő vidékein a nyári rizstermés 20, sőt 30 százalékkal is nagyobb a múlt évinél. talmas műve eleven erőként él és hat a szovjet költészetben és egyre erő­sebben érezteti hatását a mi új, szo­cialista-realista költészetünkben is. CSU DAJO Rádió a szovjet kolhozfalvakban Irta : O. Vasziljev, a Szovjetunió postaiigyi minisztériuma rádiósltó főigazgatóságának vezetője (Részlet) Minden dolgunkat sem kötelesség dicsérni nem kényszerít Én sem költemény le tudnám bontani megmosnám — Aki épít hazám felét, és újra felépíteném. és tisztogat, azt követem lázasan lángoló hétköznapokban. ünneplem hazámat, azt, amilyen, de azt, amilyen lesz — háromszorosan. Szeretem terveink jövőbe fényír nagyságát, s az öles lendületet. öröm, — ha munkára, harcba vezénylő indulónk dobja Rothadó szemét pereg, nézem az egyszerű földet, — látom a mélyét, íme, alóla a kommün házai nőnpk. Halványul a bizalom, benned, égi malaszt, szénát a föld csak egy pudot érlel, ( traktorhoz fordul hát a paraszt kérges szívével. S melyek a fékező, régi nyomorban a homlok állomásán vesztegeltek, — vasban és kőben a kék napra kilépnek ma még takarója, gyönyörű tervek. Én is, mint az emberiség tavaszát, mely született munka és harcok alatt, dalolom e drága hazát, köztársaságomat I Fordította: KUCZKA PÉTER A tudomány a népgazdaság szolgálatában Alékszander lvánovics Oparin, Sztá­­lin-dijas akadémikus, a Szovjet Bio­kémiai Intézet igazgatója, nemrég a Pravda munkatársa előtt ismertette a szovjet biokémikusok munkájának legújabb eredményeit. Oparin akadémikus elmondotta, hogy az állati és növényi eredetű ké­szítmények összetételének kutatásánál naoy figyelmet fordítanak az erjesztő­anyagok — a fermentumok — tanul­mányozására Ezek az anyagok a szer­vezet életműködése során keletkeznek, s hogy szerepük mennyire jelentős, at már abból is kitűnik, hogy a fermen­tumok például föbbmilliószorosan meg gyorsítják a szervezetekben végbementi vegyi folyamatokat. A növényi vagy állati termékek fel­dolgozásánál — példáid a gabonat'rlés­­nél tealevél sodrásnál, dohányt üli esz­­tésnél és szárításnál — az éld anyag szét roncsol ódik. elpusztul. A fermen­tumok ..működése” azonban tovább tart ettől függ az élelmiszercikkek íze színe és sok más tulajdonsága. Az in­­tézét tudósai az utóbbi években vég­zett kutatásaik során új lehetőségeket tártak fel az élelmicikkek termelési technológiájának és minőségi megja­vításának területén. Elsősorban a ga­­hnnnnemőek és a kenyér biokémiájá­val foglalkoztak behatóan. Munkájuk­hoz nagy segítséget nyújtott a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának nyugatszibériai fiókintézete. Kétszeres terméseredmény — m elszikkasztott vetőm ősből A nyugatszibériai kutatólaboratóriu­mokban és kolhozokban folytatott kí­sérletek során olyan gabonaszárítási módszereket dolgoztak ki, amelyeknél a kem/érmno minősége nemhogу csök­ken hanem ellenkezőleg, jelentősen javul. A novosz.ibirszki terület 'Irdzso­­nikidze kolhozában például kísérlet­képpen 6 hektárt vetettek be szik­kasztott búzával. A terméseredmény kétszer akkora volt mint a szomszédos parcellán, ahol közönséges vetőmagot használtak. A. kutatóintézet kísérleti parcelláin termeszlen búza igen magas fehérje­tartalmával és kív 'ló sikerminőségé’'el­tűnik ki. Ezek a tulajdonságok sokféle­képpen növelhetők. Az őrlésnél pél­­j dáu.l több búzafajtát kevernek össze ! Többévi kutatómunka eredményekép­pen a gabnr*' őrlés előtt sok malom­ban hidrotermikus kezelésnek vetik alá ami igen jelentősen javítja a liszt fehérjeinek fiz-'kai és vegyi tulajdon­ságait. Különféle kémiai anyagok bonyolult összetétele határozza meg a kenyér ízét. A Biokémiai Intézet kutatói és az Országos Sütőipari Kutatóintézet mun­katársai különleges gombafajból nyert új fermentvm.okból a rozskenyér mi­nőségének javítására alkalmas készít­ményt állítottak elő. Ew a készít­ményt a moszkvai kenyérgyárakban nemrég próbálták ki nagy sikerrel. A tealevél feldolgozásánál is nagy­szabású munka folyik c. fermentumok hatásának fokozása és ellenőrzése te­rén Az ország valamennyi teafeldol­gozóüzemében külön biokémiai labora­­tóriumok segítik az új módszer alkal­mazását. Gazdag, ragyogó és tartalmas az emberek élete a Szovjetunió városaiban és falvaiban. Évről évre emelkedik az ország dolgozóinak jóléte, állandóan növekednek a szovjet állampolgárok kulturális igényei. A szovjet dolgozók kulturális szín­vonalának emelésében igen nagy sze­rep jut a rádiónak. A rádió segíti a politikai és tudományos ismeretek, az élenjáró ipari és mezőgazdasági mód­szerek elterjesztését, megismerteti a dolgozókat az irodalom és a művészet legkiválóbb alkotásaival. A szovjet kor­mány nagy gondot fordít az ország, s különösen a kolhozfalu rádiósítására. A szovjet ipar nagymennyiségű, kü­lönböző márkájú rádióvevőkészüléket állít elő. Sok olcsó, kevés áramot fogyasztó rádiót hoznak forgalomba. Igen elterjedt emellett a Szovjet­unióban a vezetékes rádióhálózat. Min­den nagyobb településen létesítenek rádiöközpontot, amelynek teljesítőké­pességét a lakóházakban felszerelt hangszórók száma szabja meg. E rá­dióközpontok erősítő készülékük segít­ségével rádióvevőkészüléken felfogják és (fö’dfeletti vagy földalatti) veze­téken tovább:' ják a település vala­mennyi házába Moszkva, a szövetséges köztársaságok fővárosai és a többi nagy szovjet város rádióállomásainak adá­sait. A szovjet kormány nagy segítséget nyújt a kolhozparasztoknak a kolhozok rádiósításához, rendelkezésükre bocsát­ja л szükséges anyagot, berendezést és hiteleket. A kormány rendeletére a leg­több területen falurádiósítási építőszer­­vezeteket létesítettek. A kolhozok rádióközpontjainak szá­mából (több mint tízezer), továbbá a fölfjfeletti és földalatti vezetékek hosz­­szábó! (csak az utolsó három évben több mint 100000 kilométernyi veze­téket építettel:' következtethetünk a szovjet kolhozfalu rácbős'tás'anak mé­reteire. Többmillíó kolhozportán van vezetékes hangszóró és rádióvevőké-, szülék. A nem villamosított távoli települé­sek rádiósítását olyan új, hazai gyárt­mányú berendezésekkel segítik, ame­lyeket villanyfejlesztő szélmotorok táe­­iáinak árammal. A falvak rádósítását különösen a sztyeppel kerületekben, megkönnyíti a kábel alkalmazása. Megfelelően szige­telt földalatti kábelek és egyszerű gé­pek alkalmazása, amelyekkel a kábele­ket lerakják, jelentékenyen rövidíti a rádiósítás időtartamát, csökkenti az é­­pítési költségeket és kiküszöböli az üzemzavart. A kolhozparasztok tevékenyen részt­­vesznek településeik rádiósításában. A moszkvai területen például a kolhoz­­parasztok egy év alatt 65 ezer oszlopot ácsoltak, szállítottak a helyszínre és állítottak fel, 3500 kilométernyi új ve­zetékes rádióhálózatot létesítettek, 13.200 kilométernyi vezetéket építet­tek és 180 új kolhoz-rádióközponr.ot rendeztek be. E munka eredményeként mintegy 3 ezer kolhozt rádiósítottak, tíz- és tízezer vezetékes rádiót szerel­tek fel. Moszkva területet már csakr nem teljesen cádősították. De nemcsak Moszkva területen *rt el ilyen fejlettséget a rádiósítás. Rö­videsen számos szibériai területen, köztük Omszk területen is befejezik a rádiósítást. A Moldva SZSZK-ban. Ukrajnában, Bjelorussziában, a Kubán vidékén és az OSZSZSZK számos határterületén és területén teljes erővel folyik a kol­hozfalu rádiősítása. A rádió hozzátartozik a kolhozpa­rasztság életéhez. A kolhozparasztok el sem tudják képzelni, hogyan lehet­tek meg azelőtt rádió nélkül. Milyen változásokat okozott a rádió a kolhozparasztság kulturális életében? A kolhozok rádiósítása lehetővé tet­te, hogy a kolbozparasztság — mint a rádióval ellátott települések egész lakossága is — lépést tartson a bel- és külpolitikai eseményekkel. A Szovjet­unió dolgozói nap nap után hallanak népszerű tudományos és zenei rádió­adásokat. A Sarkvidék, a Távol-Kelet, Szibéria. Közép-Azsia és bármely tá­voli szovjet vidék dolgozói a rádió se­gítségével láthatatlanul jelen vannak, Moszkvában a vöröstéri felvonulásokon, a moszkvai színházak nézőterén. Meg­jegyzendő, hogy a Szovjetunió sok­­nemzetiségű lakossága a moszkvai rá­dióadásokat nemcsak orosz nyelven, hanem anyanyelvén is hallgatja. A szovjet rádió a Szovjetunió minden né­pének nyelvén sugároz adásokat. A Szovjetunió számos területén, a­­zokban a kolhozokban, amelyeknek sa­ját rádióközpontjuk van, megszervez­ték a helyi rádióadást. Jó munkát vé­gez például az arjolterületi „Üt a szo­cializmus felé” kolhoz 260 vonalas rá­dióközpontja, Rádión közük a brigádok, napi teljesítményeit, a pedagógusok, agronómusok és más szakemberek fel­olvasásokat tartanak, a kolhoz kul­­túrosoportjai ugyancsak fellépnek a rádióban. A kolhoz élenjáró emberei is gyakran állnak a mikrofon elé. A falu nagyarányú rádiósítása szük­ségessé teszi, hogy a koihozparasztok­­ból képezzenek ki szakmunkásokat a kolhozok rádóhálózatának kezelésére. Ezek a szakmunkások legnagyobbrészt a fiatal rádióamatőrök közül kerülnek ki. A Szovjetunióban, a rádió szülőföld­jén — ahol a kommunista párt és a szovjet kormány jóvoltából állandóan aondoskodnak a nép kulturális igényei­nek kielégítéséről — a közeljövőbe­­megvalósítják az egész orszáo -í1* ’ sítását.

Next

/
Thumbnails
Contents