Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-13 / 50. szám

9 1353. december* ТЗ. «íaiiami вютомси hírei i v Patak Abel mégis tanult valamit Irta : Miklya János Az egész dolog még a tavasszal kez­dődött, meg pedig nagy lármával és olyan helyen, ahol ez a hirtelen ki­robbant zaj nem zavarta a „hallgató­ság’ túlnyomó részét, amely nagy sze­meket meresztve a kiabálókra, csende­sen kérődzőit. A színhely egy nagy tehénistálló volt, amelyben a fejőgulyások csinál­ták a lármát, még pedig egynéhány boríték nrtíatt. Igaz, hogy má. többszór kaptak különféle borítékot, de nem mindig haragudtak érte, sőt legtöbb­ször örültek nek Ezúttal azonban a borítékokban pénz volt és ez böszi­­tette fel annyira a gu yások egy ré­szét, köztük legjobban a szálfatermetű, őszbecsavarodott hajú Patak Ábelt. De, hogy félre n< értsük a dolgot, a fejőgulyások egy része nem azért ha­ragudott, hogy pén volt a borítékok­ban, amit kaptak, de az volt a baj. hogy kevés volt bennük. A nagy hangoskodásra honnan nem. de előkerült néhány asszony is, akik mindjárt két pártra szakadtak. Azok, az asszonyok, kil nek férjük kevesebb fizetést kapott, azokkal az asszonyok­kal nyelveltek, aki'-nek a férjük töb­bet keresett. Végül mindegyik össze­szidta a saját emberét. Azok az em­berek, akik többet kaptak, azért hall­gattak asszonyaiktól, mert szóba' áll­tak az rigyekkel, míg azokra, akik kevesebbet kerestek, azért pöröltek až asszonyok, miért nem tudják megcsi­nálni azt, amit mások megcsináltak Tehát sehogyan sem volt jó. Éppen a legnagyobb zaj közepén lépett be az istállóba Sós Miska, a gazdaság fiatal zootechnikusa. Az ál­lattenyésztő-csoport tagjai többsége határozottan szerette ezt az örökké vidám vékonydongájú fiút, csak Pa­tak Ábel és még három társa nem tudott megbarátkozni vele. Nem sze­rettek, hogy tanítani akarta őket. Pe­dig Miska sokra becsülte ezeket a ta­pasztalt embereket és maga is sokat tanult tOlük és eszébe sem jutott, hogy kérkedjék a tudományával, de nem nézhette szótlanul, hogy a fejő­gulyások egy része hallani sem, akar az új módszerekről, holott már a gaz­daságban, sőt a tehénistállóban is megmutatkoztak az eredmények, azok­nál, akik alkalmazták ezeket a mód­­/szereket. Türelmesen és kitartóan igye­kezett meggyőzni Patak Ábelt és tár­sait és vigyázott arra; hogy meg ne sértse a hiúságukat, de minden fára­dozása eredménytelen maradt. Sejtette miért robbant ki a nagy zaj, de azért nyomban megkérdezte: * — tyŕi baj van Ábel bácsi? — s na­gyobb nyorpaték kedvéért gyengén megfogta a nálán jóval magasabb ember hadonászó karját. A váratlanul jött kérdésre egy pil­lanatra kettészakadt a lárma. A jó­zanabbak restel ték a dolgot, de Patak Ábel ellenségesen villantotta a fiúra a szemét és erélyes mozdulattal tépte ki karját a zootechnikus gyenge szo­rításából. — Először gombold be a nadrágo­dat, mielőtt kérdeznél — vetette oda , Patak gúnyosan mire a fiú ijedten i nézett a nadrágjára, hiszen asszonyok 1 ie voltak a közelben. — Nem elől, hanem hátul gombold , be— hahotázott most már Patak Abel, j a zootechnikus ijedtségén, de nagyot ' nevettek a többiek is és amikorra jól kinevették magukat, már nem volt olyan nagy ereje az indulatnak s az asszonyok sem pr eltek- többé, szép lassan elmentek dolguk után. A zootechnikus nem haragudott meg a tréfáért, sőt örült neki. hogy akaratlanul is hozzájárult a hangulat enyhüléséhez. Kovács Péter harcsa­­bajuszú aprótermetű gulyás is indulni akart a munkája után, de Ábel hang­ja visszatartotta: — Várj Péter, a zootechnikus előtt is megmondom, hogý előnybe részesí­tenek benneteket, akik simogatjátok a tehenek t^yét, több takarmányt kap­tok. Így persze nagyobb a tejhozam és többet kerestek. Ügy van, zúgtak fel Ábel társai. Kerekes ^ista. Szói,agy Pál és Sistye­­lák Kelemen, de a zootechnikus csend­re intette őket s most már hallgattak rá. — Mondja csak Péter, hogyan is van («za 1 a takarmánytöbblettel? Kovács kezefejével végigsimított 'bajuszán és c annyit mondott — „Nem kell már azt mondani, tudja Ábel is, hogy a tehenek hét literen felül póttakarmányt kapnak.” — Ez az igazság és a maguk tehe­nei is többet kaphatnak, ha több tejet adnak, — toldotta meg a zootechnikus. Ábel úira dühbegurult: — Te akarsz engem tanítani... igém, aki har­mincöt éve forgolódom a tehenek' kö­rül? Sós Miska nyugodtan válaszolt: — Mindannyiunkra ráfér még egy kis tanulás, le nehogy elfelejtsem, hol­napután reggel egyhéhányan megláto­gatjuk Tallóson az államdíjas Jurina mestert, hadd tanuljuk meg még job­ban az új módszerekét. Szeretném Abel bácsi, ha maga is velünk jönne — fordult a mérgelődő gulyáshoz. — Hát pedig én se i0vá sem megyek — vágott vissza Patak és faképnél hagyta a zootechnikust és a többieket, majd duzzogva látott az istálló taka­rításához. 4 * * * Este a vacsoránál Ábel szótlanul kanalazta a jó gulyáslevest. Borús ar­ca sehogyan sem illett a szép, tiszta­­szoba meleg lágKörébe. Nemrég köl­tözött a világos és egészség^, új la­kásba. A gazdaság gondoskodott róla, éppúgy mint a többiekrői. Szívesen is sietett haza. Jól érezte magát otthon. Nem volt kocsmajáró ember, csak szörnyen keményfejű. Felesége, a kissé elgömbolyödött, negyvenöt év kerüli asszony, fürkészve nézett emberére s látszott rajta, hogy mondanivalójr lenne, csak nem tudja hogyan kezdje. Vgül mégis nekibátor­kodott. — Ábel miért veszekedtél me­gint, inkább te is úgy dolgoznál mint Kovács, ö is régi tehenész, mégis ta­nult valamit... — Már te is kezded, hagyd abba, mert... — csattant fel Ábel, de nem fejezte be. mert hirtelen kinyílt az ajtó és a fiatal Patak Ábel robbant be a szobába azonmód, olajosán, ahogy leszállt á hemyótalpas traktorról. —... stét, mama gyorsan szeretnék megvacsorázm, mert éjszaka is foly­tatom a munkát. Azután apja felé fordulva beszélt. — Látszott rajta, -hogy mindenről tud. de nem hozta fel a dolgot. Inkább a saját munkájáról lelkesedett. — A jö­vő héten a vetésnél már óragrafikon szerint aggregáttal fogok dolgozni. . ez egy új, szovjet módszer, ha valaki jófi/csinálja, nagyszerű eredményt ér/ hét el vele. Én jól megtanulom ezt a módszert és annyi pénzt keresek, hogy veszek majd egy motorbiciklit. — ha­darta, közben rákacsintott az anyjára, majd fejével az öreg felé bökött, mintegy jelezve, hogy szavai neki szol­nak. — Hadd már abba, nefecsegj any­­nyit. Jó lesz, ha a módszeredből egy biciklikereket .tudsz«' venni — zsörtö­lődött az öreg. — Majd meglátja apám hogy ha­marább „kiszántom” magamnak a motorbiciklit, mint maga „Kifeji”, el­avult módszerével — élcelüdött a fiú, de mar tel is ugrott a székről, nehogy az öreg keze elérje. Az ajtóból meg visszaszólt — Jövőre a nőnemet mar motorbieikiin látogatom meg Gaiantán. Az anyja utanakiáitott: — Abel, hát a/ vacsora? ... — Majd ha visszajövök. — Mar ezzel a gyerekkel is veszek­szel pedig kár, mert ha Ábí fejébe vesz valamit, azt meg is teszi. Azt hiszem hamar túltesz rajtad. Az öreg Abel szó nélkül felkelt a székről és bement a szobába. Felesége hallatta, ahogy a szekrényben keres­gélt egy darabig azután lefeküdt. Az asszony később látta, hogy egy könyv van az ejjeiiszekrenyén, a címlapján ez állt: „A karavajevoi csorda”. Az asszony ezen az éjszakán mo­solyogva aludt el. Ábeinek nagyon nyugtalan éjsza­kája volt. Reggel két órától alig aludt valamit. Tépelődött. Az boszzan tóttá, hogy még a saját fia is pirongatja de a legnagyobb hiba ott van hogy a fiú­nak tgaza van ég igaza van a kis zoo­­technikusnak és végül az asszonynak is. Átkozottul keményfejű Már légen tudja, hogy Kovács azért előzte meg mert helyesebb módszerrel dolgozik de mivel nem d kezdte először alkal mazni a tőgymasszázst, nem akart masok után kullogni, mkabb hibát ke­­reset ott is, ahol nem kellett keres­nie. Veszekedett mással, holott ő volt a bűnös. Most végkép elhatározta, hogy ennek végetvet. Meglepi a fiát, a zootechnikust, mindenkit... Reggel korán kelt és felébresztette az asszonyt. Arra kérte menjen be helyette az istállóba, mert el szeretne utazni. Az asszony szerette volna tud­ni, hová megy, de Ábel ngm mondott többet s így inkább legyőzte kíván­csiságát. * * * Tallóson ham megtalálta, amit ke­resett. Kissé meglepődött, mert vala­mi fényes istállót várt s. ehelyett egy szérény épületet talált, ahol elég kis helyen, mintegy hatvan tehén volt összezsúfolva. De olyan tiszta volt minden, hogy öröm volt nézni Ami­kor belépett, találgatta, melyik dol­gozó lesz Jurina elvtárs s nagyon el­csodálkozott, amikor szembekerült. ve­le. Azt várta, hogy a híres fejőgulyás valami tudálékos, bőbeszédű ember lesz s ehelyett egy nagydarab, halk­­szavú, megfontolt beszédű, barátságos ember állt előtte, aki, miután megis­merte látogatóját, minden nagyobb nekikészülődés nélkül elmondotta, ho­gyan ér el hatvan tehéntől évente több mint 4500 liter tejet daiabon­­ként. J-urina elvtárs megmutatta Ábel­nak, hogyan kell elvégezni az elő- és utómasszázst, azután beszélt a helyes takarmányozásról, a fejés technikájá­ról, mindenről. Ábel mohón magába itta szavait. Egész megilletődötten bú csúaott el a nagyszerű embertől, aki az épület sarkáig kísérte őt. Este, amikor hazatért, fiát már ott­hon találta s~ mindjárt rádörrent, de hangjában nyoma sem volt a tegnap­­esti bosszúságnak. — Idefigyelj, te tacskó. Tegnap este nagyon kérkedtél, hát én kihívlak versenyre ... Jó .., jó, tudom, azt akarod mondani, hogy fér össze a tehén a traktorral, ‘nem is szántani akarok velük, de ki keres töb­bet és ki hoz nagyobb dicsőséget a gazdagságra. Áll? A fiú örömmel szorította meg apja kezét s az asszony igen gyorsan for­dult be a szobába, hogy ne lássák, hogy kötőjét szeméhez emelte. A zootechnikust nagyon bántotta, hogy Patak Ábel nem megy velük, de ann:'! nagyobb volt a meglepetés, amikor hazajött és ott találták Ábelt az istállóbart, amint éppen az utó­masszázst végzi. A többiek is elcso­dálkoztak s csak jóval később tudták meg, hogy Patak egy nappal hama­rább járt Jurina elvtársnál, mint Ők. * * * Nyolc hónap telt el a nevezetes, za­jos tavaszi nap óta. Ez a nyolc hónap volt talán Patak Ábel eddigi életének legszebb nyolc hónapja. Minden nap teli volt apró győzelmekkel, üde izga­lommal Már az első hónapban három száz literrel fejt ki többet a 12 tehén­től, a harmadikban ' 960 liter volt a többlet és a novemberi értékelésnél ki­tűnik, hogy Ábel 17.200 literrel telje­sítette túl a tervet és 3000 literrel megelőzte Kovácsot, aki ennek ellenére őszintén gratulált Ábel sikeréhez. — Ámde a fiú is kitett magáért. Ő is el­ső helyen végzett 147 százalékos tel­­jesítmennyel. S amikor mindketten azon vitatkozva távoztak a gyűlés teremből, hogy melyikük veszi meg hamarabb a motorbiciklit, a zootech mkus Abel után sietett s azt kérdez­te: — Mondja csak meg Abel bácsi őzintén, tanult valamit ebben az év­ben? ^ — Hogyne! Most már nem mondom neked hogy gombold be a nadrágodat Ezen a furcsa válaszon mmd a hár­man jóízűen nevettek. Az eperjesi bérűét gazdaságai emelik az állatál omány hasznosságát Az eperjesi kerületben levő sztráz­­skei állapii birtok összes gazdaságai­ban már az év elejétől kezdve egész­séges szocialista munkaverseny fejlő­dött ki az állattenyésztési csoportok tagjai között A szocialista versenyt az összes gazdaságokban rendszeresen ér­tékelték és ez meg is hozta a kitűnő eredményt. A szocialista versenyben példát mu­tat a szobránci gazdaság Nemec-cso­­portja, amely a marhaállomany súly­­gyarapodásának tervét a hizlalásnál 102 százalékra, a borjaknál 136 százalékra teljesíti. A tejtermelesi tervét pedig 200» százalékra teljesíti ez a csoport. Mindezeket az eredményeket a Nemec­­csöport tagjai \ jó munkaszervezéssel, helyes takarmányozással, Malinyinova módszerének -következetes alkalmazá­sával érik el. A borjakat hidegen ne­velik Meg kell említeni, hogy a többi gazdaságok dolgozói is a szovjet tapasz­talatok segítsége révén egyre nagyobb mértékben fokozzák az állatállomány hasznosságát. A mélyszántás hetének sikere a nyítraí kerületben / A Barátsági Hónap tiszteletére ren­dezett „mélyszántás”-hete szép ered­ményeket hozott a nyitrai kerületben. Az összes brigádok traktorosai nagy i­­gyekezettel láttak a munkának és így sikerült a heti terven felül még a hek­­tárak százait felszántani. Ezen a héten -a mélyszántás tervét 12.2 százalékkal túlteljesítették, míg az előző hetekben csupán 4—5 százalékos tervtúlteljesí­tést tudtak elérni. Ezen eredményt fő­képpen az éjszakai műszakok segítet­ték elő, amelyekbe bekapcsolódott a ke­r ------------­rekes traktorosok 24.6 százaléka és a hemyótalpas traktorvezetők 47.5 szá­zaléka. A mélyszántás hetében legjobb eredményt a köbölkúti traktorállomás és a zsámbokréti brigád érte el, amelyek ezen idő alatt 303 átlagos hektárnak megfelelő mélyszántást hajtottak vég­re. Nagyszerű eredményeket értek el Vozárik János, a surányi gépállomás dolgozója és Lehoeky László, a kálnai traktorállomás dolgozója, aki DT-54- es hemyótalpas tratkorán 123 átlagos hektrányí területet szántott fel. Szlovákia állami gazdaságai teljesítették az őszi mélyszántás tervét Szlovákia állami gazdaságai a begyűj­tés és az őszi vetés sikeres befejezése után újabb eredményeket értek el. De­cember 5-én 1.03.1 százalékra, teljesí­tették mélyszántási tervüket. Sikerüket elsősorben a szocialista munkaverseny­nek köszönhetik. A terv teljesítéséhez nagytan hozzájárult az is, hogy a trak­torokat és a gőzekéket két műszakban, gazdaságosan kihasználták. A mélyszán­tást 46.9 százalékban előíhántós ekével végezték. Az állami gazdaságok tervük teljesí­tése után az egységes földművesszövet­kezeteknek segítenek a mélyszántás­ban. Például a lévai állami gazdaság dolgozói 50 hektárt, a várkanyi állami gazdaság dolgozói pedig 3 hektárt szán­tottak fel az egységes fötrtrm'ivess zta vetkezetek földjeiből. „ A galántai állami birtokok dolgozói már november 25-én teljesítették mély­szántási tervüket és ettől a naptól, a szeredi egységes földmű vessző vetkezet ' és az állami birtok földjein több mint. 240 hektárt szántottak fel. Segítséget nyújtottak a pélóei, felsőszeli és vel'ké­­mácsai EFSz-eknek is. Svec István, munkacsoportja a mélyszántás tervé­nek időben« teljesítésével a legjobbak közé került. Ennek a brigádnak a rag­jai egy Vogler-típusú gézekével tdhb mint 1000 hektárt szántottak fel és es­zel csaknem 500 hektárral tdlteájee*­­tették idénynormájukat. Azote az aluxna birtotcoK, ameiyek «г éjjeli műszakot is me&szert&i&ék, a mélyszántással nem mmaétak el. A nagy megy erí gazdaságok dolgozói teljesítik kötelezettségvállalásaikat A nagymegyeri állami gazdaságok dolgozói értékes kötelezettségválla­lásokat tettek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére. E kötelezettségvállalások teljesítésénél a nyárasdi gazdaság ál­lattenyésztési csoportja mutatott legszebb példát. A fejőgulyások e gazdaságtan felajánlották, hogy te­henenként naponta 10 liter tejhoza­mot érnek el. E kötelezettségválla­lásukat nemcsak hogy teljesítették, de túl is teljesítették, mert átlagosan naponta 11 literes tejhozamot értek el tehenenként. Amíg a nyárasdiak ilyen szép eredményekkel dicseked­hetnek, nem dicsekedhetnek ilyen' e­­redményekkel a füsi és a jánostelki gazdaság dolgozói, ahol a fejési átlag a terv alatt mozog Az egyének között Nagy Dezső, a maderéti gazdaság fejőgulyása ért el i legszebb sikert ,aki felajánlotta, hogy * a rábízott tehenektől darabonként 11 liter tejhozamot ér el naponta és ezzel szemben 12.5 liter volt a napi tejhozam darabonként. Csölle elvtárs még ezt a kiváló eredményt is túl­szárnyalta, miután 11 liter helyett 13 liter tejhozamot ér el naponta te­henenként. Ezek az elvtársak szép eredményeiket annak köszönhetik, hogy pontosan alkalmazzák az élen­járó szovjet fejőnö Malinyinova mód­szerét. \ A fentemlitett dolgozók után azon­ban nem maradtak el Molnár József, Maries és H Vendek sertésetetők sem. akik kötelezettségvállalásaikat 110 százalékra teljesítik Nagyon szép eredményeket érnek el Dohá­nyos Mihály és V. Vajlífc elvtársak, akik a hizlalóiba fogott sertéseknél naponta 54 dekagramm súlysza­porulatot érnek el. ^ A legjobb sertésenyagondozók közé tartozik Rózsa János, a petényi gazdaságból, aki kötelezte magát arra, hogy egy év alatt 50 anyakocától 600 malacot választ el. Eddig egy anyakocára át­számítva 11.4 malacot választott el anyakocánként. A nagymegyeri gazdaságok dolgo­zói nemcsak az állattenyésztésben, de a növényi termelésben is értékes felajánlásokat tettek. Kötelezték ma­gukat arra, hogy az őszi takarmány­keverékek vetését szeptember 29-ig befejezik. S ehelyett szeptember 25- ig befejezték. Továbbá az őszi árpát egy nappal hamarabb és az őszi bú­zát 1100 hektáron október 28-ig, idő­ben vetették el. Ugyancsak szép e­­redményeket értek el az ősziek be­takarításánál is. A burgonya betaka­rítását 10 nappal hamarabb végezték el, mint azt felajánlották. Az összes gazdaságok között a nyárasdi gazda­ság dolgozói teljesítették legjobban kötelezettségvállalásaikat. E gazda­ság dolgozói négy nappal hamarabb fejezték be az őszi munkákat, mint arra kötelezettséget-vállaltak. A gaz­daságok között a madaréti gazdaság maradozik el. Ennek pedig az az oka, hogy úgy a vezetők, mint a tömeg­szervezetek nem szentelnek kellő fi­gyelmet a kötelezettségvállalások tel­jesítésére és arra, hogy az egyes ud­varokon a munkák jól legyenek meg­szervezve.

Next

/
Thumbnails
Contents