Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-13 / 50. szám

1953. december 13. JL s FÄIdwtMi jövőévi gazdálkodásának megjavításáért szetesen összhangba hozva az állami tervvel. E feladat teljesítéséért az ag­­ronómusok és az elnök felelős. Az állattenyésztésben ugyancsak megalakítjuk az állandó csoportokat. A csoportokon belül csapatokat szerve­zünk, amelyek önálló termelési terv sze­rint fognak dolgozni. Az egyes farmokat úgy szereljük fel, hogy a munkaszer­vezésben önállóak lehessenek, különö­sen, ami a takarmánnyal való eljátást illeti. A takarmányosok a terv teljesí­tése szerint kapják jutalmukat. Az ál­latok hasznosságát az adott viszonyok­hoz mérten, vagyis az állat eddigi ha­szonhozama, kora, a takarmánykészlet szerint szabjuk meg. A takarmányozá-■ si tervek kidolgozására nagy súlyt he­lyezünk. A jövő év folyamán a takar­mány betakarítását a takarmányosok végzik, akik kötelesek a takarmányt a helyszínen átadni a zootechnikusnak és az állattenyésztési csoport vezetőjének. A zootechnikus felelős azért, hogy az állatok rendesen megkapják a tervezett adagokat és, hogy a gondozók rendesen betartsák a munkatervet. A munka jutalmazásában is rendet teremtünk. A taggyűlés határozatot ho­zott, hogy minden egyes csoport a tervteljesítése szerint kapja jutalmát, amennyiben a tervet túlteljesíti, akkor pótjutalomban részesül. A munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében a normák összeállításánál ra­gaszkodni fogunk a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal mintanormáihoz, j természetesen figyelembe vesszük he­­] lyi viszonyainkat. Az agronómusok, a j csoportvezetőkkel karöltve minden hó­nap végén értékelik a tagság munká­ban való részvételét. A rendszeresen hiányzó tagok névsorát az ellenőrző bi­zottságra továbbítják. Minden tag, aki előzetes igazolás nélkül távolmarad a munkából, 5 munkaegységet veszít. Rendet kell teremteni az ellenőrzés terén is. A szövetkezet vezetősége min­den hónapban egyszer pontosan ellen­őrzi a tervfeladatok elvégzését, a mun­kaegységek fogyasztását, a takarmány­­fogyasztást és összegezi a bevételeket és a kiadásokat. Az ellenőrző bizottság ugyancsak havonta kimutatást készít a feladatok teljesítéséről, amelyet aztán i a közgyűlés elé terjeszt. Az EFSz ve­­! zetősége pedig jelentést ad a Járási Nemzeti Bizottság tanácsának a terme­lési és pénzügyi terv teljesítéséről. É- zenkívül a szövetkezet elnökénék irányí­tása alatt termelési bizottságot terve­zünk, amely hetente fog értekezni, mégpedig egyszer az agronómusokkal, máskor pedig a zootechnikusokkal, il­letve az állattenyésztési csoportok ve­zetőivel. Ezek az intézkedések minden bizony­nyal azt fogják eredményezni, hogy a jövő évben az ideinél lényegesen jobb gazdasági eredményeket fogunk elérni, ami növeli tagságunk munkakedvét és egyúttal Jólétét. Molnár Géza — Gúta a vita felszínre hozott derült továbbá az, hogy a csúzi és a jászfalusi EFSz-ek, amelyekben a j munkát jól megszervezték, jó' gazda-J sági eredményeket tudnak felmutatni, j ami fóleg abban nyilvánul meg, hogy beadási kötelezettségüket magasan túl­teljesítik. A felszólalók beszédéből ki­tűnt, hogy a mélyszántás terén szá­mos helyen lemaradás mutatkozik. Így Zsitvaudvardon még csaknem 100 hek­tár területen kell elvégezni a mély­szántást. A zsitvaudvardi szövetkezeti tagoknak ezt a lemaradást feltétlenül be kell hozniok, hiszen ők maguk -meggyőződtek arról, hogy az ■ a föld, amelyen a múlt évben elvégezték a mélyszántást, 30 mázsás hektárhozamot adott. A konferencián megmutatkozott az is, hogy a szövetkezeti tagok nagy örömmel fogadják a 3 éves szövetke­zeti munkaiskolákat, amelyek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Mártonvölgyi László. A szovjet tapasztalatok nyomán A gúlái szövetkezet A közelmúltban szövetkezetünkben össztaggyülést rendeztünk. A napirend a jövőévi terveink rpegtárgyalása volt. A tagság gazdálkodásunk megjavítása érdekében több nagyjelentőségű hatá­rozatot fogadott el. Elsősorban is a háztáji gazdálkodá­sok körül kell rendet teremteni. Nem egy esetben előfordult ugyanis, hogy az EFSz-ek alapszabályzatával ellen­tétben tagjaink még 1 hektárnál több földet is tartottak magánmegmúveiés céljára. így aztán nem csoda, ha a szövetkezeti munkákat elhanyagolták, ezért határozatunk első pontja, hogy minden tagnál ellenőrizzük a háztáji gazdálkodás terjedelmét," s odahatunk, hogy minden tag 0.50 hektár földet tartson háztáji gazdálkodásához. E fe­ladat teljesítéséért az ellenőrző bizott­ság elnöke a felelős. Határozatunk másik pontja az, hogy határunkat 3 részre osztjuk. Minden rész számára agronómust jelölünk, aki felelős lesz az egészévi munkák agro­technikai határidőben való elvégzéséért. Az egyes határrészeken önálló brigádok fognak dolgozni, akik szorosan együtt­működnek az agronómussal. Az igavo­nókat és a gazdasági felszerelést a földterület nagysága szerint osztjuk szét, állandó időtartamra. A kapásnö­vények termelésébe külön csapatokat állítunk össze, amelyek külön pontos ter­melési terv szerint fognak dolgozni. Az egyes parcellák hektárhozamait a föld minősége szerint szabjuk meg, termé-Amit A nemrégen megrertdezett nyitrai kerületi szövetkezeti konferencia vi­tája sok tanulságos dolgot hozott fel­színre. Bebizonyosodott például, hogy még mindig sok azoknak az EFSz-ek­­nek a száma, amelyek nem tartják be a szövetkezetek alapszabályának a háztáji gazdálkodások terjedelmére vo­natkozó részét. Vonatkozik ez főleg a párkányi, lévai és a verebélyi járá­sokra. Az'.osztályharc kérdésében a szőgvéni EFSz ért el jó eredményt. Az őszi munkák alatt 13 szabotáló ku­­lákot zártak ki a tagok soraiból*. Ezt a példát számos más szövetkezetben követni kellene, hogy szövetkezeteink megtisztuljanak, ami egyik fontos elő­feltétele gazdálkodásuk megjavításá­nak. A konferencián kitűnt az is, hogy a kerület szarvasmarhaállománya lé­nyegesen emelkedett, de ugyanakkor még mindig nincs meg a tervezett ál­latállomány és főleg annak hasznos­sága nem kielégítő. — A verebélyi járásban lévő kismányai EFSz-ben a fejősteheneket szárazszénával etetik, de friss vizet napokon keresztül nem kapnak. Nagy mulasztás ez, mert az állatnak szüksége van a vízre, épp úgy, mint az embernek. Bagotán meg az a helyzet, hogy 2 zootechnikus van de az állatok mégis silányak és gya­kori a kényszervágás. A vita során kl-A szenei járásban egyre több szövet­kezetben dolgoznak az élenjáró szovjet munkamódszerek szerint. így például a borjak mesterséges itatását már az összes EFSz-ekben bevezették. A Ma­­linyinova féle módszer szerint nyolc EFSz-ben összesen 150 tehenet etet­nek és fejnek. Ennek következtében az átlagos tejhozam ezekben a szövetke­zetekben 8.6 liter naonként és tehe­nenként. A Surikov-féle gyorsh zlalást két EFSz vezette be, amelyekben 176 malacnál napi 0.47 kilogrammod súly­­gyarapodást értek el. Az érdemszerinti jutalmazást az állattenyésztési dolgo­zók számára a nagyborsai, nagyfödéme­si, a nový svety és a magyarbéli szö­vetkezetben vezették be. Magyarbélen helytelenül jártak el akkor, amikor úgy döntöttek, hogy 200 liter tej után 10 munkaegység jár, s ebben a fejók, az etetők, a takarmányozók mind egyfor­mán részesülnek tekintet nélkül arra, ki hogyan járult hozzá munkájával a magasabb tejtermelés eléréséhez. A fontos tehát, hogy a magyarbéli, de épp úgy a többi szövetkezetben is, ne felü­letesen, de következetesen alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat, aminek e­­redménye egy esetben sem fog elma­radni. fazekas András, Mi, marceiházi szövetkezeti ta­gok büszkék vagyunk Fazekas An­drás, 64 éves juhászunkra, aki 175. anyajuhot gondoz. A rábízott" ju­hokat egy hónap alatt mind bepá­­roztatta, úgy, hogy a szaporulatot biztosította. A gyapjútermelésben is jó eredményeket ért el. Ter­ven felül beadott 160 kilogramm gyapjút. Mint érdekességet mond­juk el, hogy a hatalmas birkanyáj úgy követi gazdáját, mint a gyer­mekek az apjukat, akárhová megy, Jó eredmények a Örömmel számolok be a csúzi egy­séges földmh’vesszövetkezet eredmé­nyeiről, amelyeket a cukorrépa ter­melés fokozásáért folyó versenyben ért el.. Mindjárt az elején meg kell mondanunk azt, hogy a mi határunk­ban az előzd években nagyon gyenge cukorrépa termés szokott lenni. Az idén pedig a szovjet tapasztalatok al­kalmazásával és a szocialista munka­verseny lendítőerejének következté­ben több mint 300 mázsa cukorrépát termeltünk hektáronként.* A verseny­ben az első helyre Palkovics János munkacsoportja került, amely elsdnek végezte el a betakarítást és a 20 hek­táros parcellán 6700 mázsa répát ter­melt. A második helyre Lackó János munkacsoportja került, amely ugyan­csak 20 hektáron 6300 mázsás termést a példás juhász v mindenütt szépen sorba utána jár­nak. Vannak olyan juhászok is, akik alig bírnak ilyen hatalmas nyájat valahová elterelni. Fazekas Andrásnál, amint látjuk, ez éppen ellenkezőleg van, ami arról tanús­kodik, hogy a legnagyobb szere­tettel és odaadással gondozza a reá bízott juhokat. Szorgalmas munká­jával minden bizonnyal még sok szép eredményt fog felmutatni. Marikovec A., Marcelháza. cukortermelésben ért el. Vrzala János csoportja szintén szép eredményeket ért el. Nem mond­hatjuk ezt Mitala Béla csoportjára, amely nem vette komolyan a versenyt és így a 20 hektáros táblán csak 5400 mázsa cukorrépát tudott termelni. A szövetkezeti taggyűlés határozatot ho­zott, hogy a cukorrépa után járó cuk­rot, aszerint osszuk szét, ki mennyit termelt. Ez újabb serkentést jelent tagságunk számára a jövőre vonatko­zólag. M.ég egy öröm telj es ünnepről kell beszámolnunk- Most kaptuk meg a 6000 koronás díjat, amiért az aratási munkákat kerületi viszonylatban első­nek végeztük el. Lackó János csoport­ja, amely magasan túlteljesítette a tervezett hektárhozamokat, külön ju­talomban részesült. Esek József, Csúz. Fiatal micsurinkövetők országos konferenciájáról ,.A természet átalakítói leszünk” — volt a jelszava azoknak a fiatal micsu­­rinkövetőknek, akik december 4—5-én összejöttek Bratislavába hazánk min­den sarkából. Sümavától Kassáig, Prá­gától Brati-slaváig sok kis pionír jött ide a bratislavai Eionírpalotába, hogy összegezzék eddiu eredményeiket, ame­lyeket kutatásaikban elértek. Hatvan­­kilenc fiatal micsurinkövető jelentke­zett szólásra a vita folyamán. Min­denki a legnagvobb érdeklődéssel és szinte csodálattal hallgatta Kaszár pio­­nírelvtárs felszólalását, aki a rima­­szombati járásban lévő Teplý Vrch községből jött. Kaszár elvtárs elmon­dotta, hogy milyen nagyszerű eredmé­nyeket ériek el a keresztsoros vetés­sel, továbbá bizonyos növényfajták mesterséges beporzásával.- Eredmé nyeiket annak köszönhetik, hogy kí­sérleteiknél a micsurini tudomány ta­nulmányozására tánjaszkodnak. A konferencián résztvett Kaluzs­­nyik szövetkezeti elnök is, aki buzdí­totta és arra serkentette a fiatal mi­csurinistákat, hogy még jobban tanul­mányozzák a mezőgazdasági tudo­mányt, hogy pár év múlva jó agronó­musok, zootechnikusok, mérnökök és példás szövetkezeti és állami gazdasági dolgozók váljanak belőlük, A kővetkező napirendi pont az egyes érdekkörök munkájának értéke­lése volt. Dicséretet kapott a batlioei, a vistuki, a veiké pavlovicei, a spissky hrhovi, klátovi, kokorini marhainyáée még több más község miesurinköre. Az .élenjáró érdekkörök jutalomban is részesültek. Nagy érdeklődésnek örvendett a ki­állítás is, amelyen a micsurinkövetők munkájának legjobb eredményei vol­tak láthatók. Mindez arról tanúsko­dik, hogy ifjúságunk lelkesen készül jövő hivatására, aminek hasznát egész dolgozó népünk érezni fogja. Noskó J., Bratislava. Nyújtsanak nagyobb segítséget agronómusaink és zootechnikusaink az EFSz-eknek Napjainkban a szövetkezeti tagok karöltve a járási nemzeti bizottságról küldött dolgozókkal arról vitáznak és azt tárgyalják meg, hogyan lehetne a jövő évben a legnagyobb mértékben fo­kozni a termelést. A szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésének tervében, ame­lyet közösen állítanak össze, fontos he­lyet foglalnak el a hektárhozamok, és az állatállomány hasznosságának eme­lésére irányuló intézkedések. E tervek kidolgozásánál, figyelembe véve kor­mányunk szeptember 15-i és az ezt követő határozatait, nagy szerepet ját­szanak a járási nemzeti bizottságok és a traktorállomások agronómusai és zootechnikusai. Nagy mértékben éppen tőlük függ és ők a felelősek azért, hogy a szövetkezet növényi és állattenyész­tési termelés terén a jövő évben még jobb eredményeket érjen el. Ez külö­nösen azokra a szövetkezetekre vo­natkozik, amelyek lemaradtak. Az a célunk, hogy ezeket az EFSz-eket is a legjobb EFSz-ek színvonalára emel­jük. Az agronómusok és a zootechniku­sok feladata a szocialista falu építésé­ben napról-napra nagyobb jelentőségű. Ez érthető is. Számos községben nagy szövetkezeti gazdálkodás folyik, mely­nek az a célja, hogy annyi terményt állítson elő, hogy ipari dolgozóinkat gazdagon ellássák élelmicikkekkel és, hogy ugyanakkor a szövetkezeti tagok is magasabb jutalmat kapjanak mun­kájuk után, hogy ők is jobbn élhesse­nek. Az a feladatunk tehát, hogy szo­cialista szektorunk döntő mértékben megmutassa fölényét a mezőgazdasági kistermelés felett. A szövetkezeti nagy­termelésben ehhez minden előfeltétel megvan. Nem elég azonban a szövet­kezetét csak megalakítani, s aztán to­vábbra is a régiek szerint gazdálkodni. Az EFSz-ekben nélkülözhetetlen a me­zőgazdasági tudomány. A szovjet mezőgazdaság , nagyszerű példát mutat abban is, hogy a kolhoz­tagok a tudományra támaszkodva ké­pesek voltak egészen rövid idő alatt megsokszorozni azt.a termést, amelyet a kolhozok megalakítása előtt értek el. Ami más országokban hosszú 100 évig tartott, azt a szovjet kolhoztagok el­érték és túlszárnyalták 20—25 év alatt. Termékeikkel- gazdagon ellátják városi dolgozóikat és egyben ők a világ leg­gazdagabb földművesei. A tudomány ismereteinek a gyakor­latban való alkalmazása azonban nem könnyű dolog. Sok nehézséggel és a­­kadállyal találkozunk ebben a munká­ban. A kapitalista társadalmi rend le­hetetlenné tette a dolgozó földműve­sek túlnyomó részének, hogy mezőgaz­dasági szakiskolákat látogasson. A kis- és középparasztok számára, csaknem lehetetlen volt, hogy a múlt rezsimben olyan szakismeretekre tegyenek szert, amilyent ma a szövetkezeti termelé­sünk megkíván. Az új munkamódsze­rek bevezetésénél gyakran előfordul­nak előítéletek, bizalmatlanság mutat­kozik, amelyre a kapitalista rendszer nevelte a földműveseket. Az agronómusok és a zootechnikusok feladata mindenekelőtt, hogy népszerű­sítsék és teljesítsék a mezőgazdasági tudomány ismereteit és élenjáró dol­gozóink tapasztalatait. Fontos, hogy megmagyarázzák az új módszerek je­lentőségét, és hogy élesen harcoljanak minden ellen, ami elavult, ami káros, ami ellenséges. Most, amikor kormá­nyunk nagyjelentőségű intézkedéseket tett a mezőgazdasági termelés foko­zása érdekében, az agronómusok és a zootechnikusok igen felelősségteljes szerepet töltenek be. Legfontosrbh fe- . ladatuk a termelés fokozása. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor sok más sür­gős kérdést is megoldhatunk, mert a termelés fokozása nagy szerepet ját­szik az EFSz megszilárdításában és dolgozó népünk számára több élelmi­szert biztosít. A termelés fokozása kö­vetkeztében a szövetkezet vonzó nél­­daként áll a kis- és középföldművesek előtt, akik eddig még nem határozták el, hogy belépjenek az EFSz-be. Ha te­hát nem teljesítjük ezt a feladatot, ak­kor nem haladhatunk tovább a szocia­lista falu építésében sem. Éppen ezért az agronómusoknak és a zootechniku­­soknak sokkal többet és konkrétabban kell segíteniök a szövetkezeti dolgozó­kat az egyes szakkérdésekben és az egész tagságot rá kell vezetniök az új módszerekre, mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. Agronómusaink és zootechnikusaink között már vannak olyan dolgozók, a­­kik példaként szolgálnak mindenki számára. Vegyük csak például Zsemle Károly elvtársat, a felsőpatonyi EFSz agronómusát, aki következetesen har­colt a szövetkezetben az új módszerek bevezetéséért. A felsőpatonyi szövetke­zet 1730 hektáron gazdálkodik és ered­ményei, amelyekben nagy része van Zsemle elvtársnak is, egyre jobba ;. Zsemle elvtárs példás munkájával el­nyerte „A járás legjobb agronómusa” címet. Meg kell mondanunk azonban azt, hogy még mindig nem rendelkezünk elég szakképzett agronómussal és too­­teehnikussal, az agronómiái és a zoo­­technikai szolgálat még mindig nem teljesíti megnövekedett feladatait. Még mindig akadnak olyan agronómusok, vagv zootechnikusok, akik úgy képze­lik, hogy f’ladatuk az Íróasztalnál ülni, és utasításokat írni. Előfordul az is, hogy a szövetkezeti tagok alig-alig látják az év folyamán az agronómust. így aztán nem is ismerik a szövetke­zet problémáit, nem működnek együtt a tagokkal és természetesen ezekután nem tudják megoldani a szövetkezet szakkérdéseit. A zootechnikusok még mindig nem éreznek felelősséget az ál­latállomány hasznosságáért és bizony nem egy esetben csak igen kis részük van abban, hogy az állatok hasznossá­ga mégis kielégítő. / Nagy hiba az, hogy az agronómusok és a zootechnikusok nem adják to­vább ismereteiket és ök maguk sem tanulnak tovább. Arra támaszkodnak, amit az iskola, vagy a szaktanfolyám adott. Nem csoda aztán, ha Uyen eset­ben bizonyos kérdésekben tanácstala­nok. Meg kell kritizálni a kerületi és já­rási bizottságokat is, amelyek még min­dig nem értékelik helyesen az agronó­musok és zootechnikusok nagy fela­datát. Egész tömeg kérdőívet külde­nek nekik, statisztikai adatokat kérnek tőlük, s ezzel éppen a nemzeti bizott­ságok kényszerítik őket az íróasztal mellé. Egyes járási nemzeti bizottsá­gokon az agronómust és a zootechni­­kust bizonyos tartalék munkaerőnek képzelik, akiket különböző akcióknál olyan feladatokkal terhelnek meg, a­­tnelyeknek semmi közük nincs tulaj­donképpeni munkájukhoz. Ezzel elté,­­ritik őket a főfeladatoktól, aminek az | a következménye, hogy nem éreznek j felelősséget a szövetkezeti földek és a közös istállókban lévő állatok termésé- j nek, hasznosságának emeléséért. Kormányunk intézkedései a mezőgaz- | dasági termelés fokozásával kapcsolat- ] ban akkor válhatnak csak valósággá, i illetve a gyakorlatban akkor hozzák meg áldásos hatásukat, ha az agronó­musok és zootéchnikusok következete­sen fognak harcolni a számukra kije­lölt feladatok teljesítéséért. Az ő mun­kájukon nagyon sok múlik. Munkájuk­kal 1000 és 1000 vagon gabonát, ka­pásnövényt, 100.000 és 100.000 liter te­jet és tonna vajat biztosíthatnak. A kerületi és járási nemzeti bizottságok­nak azonban a legrövidebb időn belül el kell távolítaaiok azokat a hibákäíj amelyek eddig az agronómusok és zoo­­teehnikusok irányításában előfordultak. Lehetővé kell tenniök az agronómusok és zootechnikusok számára, hogy mun­kakörük a hivatalhelyiségből a szövet­kezetbe, a gyakorlati életbe kerüljön. Törődni kell továbbá azzal, hogy ezek a dolgozók állandóan fokozhassák szak­­képzettségüket. Feladatokat kell szá­mukra kitűzni és e feladatokat ellen­őrizni is kell. . A szövetkezet továbbfejlesztésének terve, amelynek kidolgozásában az ag­ronómusok és zootechnikusok Is részt vesznek, nagy segítség lesz számukra további munkájukban. A terv még csak a kezdetet jelenti. A siker eléréséhez törekvő és áldozatos munka szükséges. Legyen agronómusaink és zootechniku­­saink becsületbeli ügye, hogy a szövet­kezet a tervet az utolsó betűig telje­sítse. Munkájukkal hozzásegítik szövetke­zeteinket ahhoz, hogy egy újabb lépést érjenek el azoknak az óriási lehető­ségeknek a kihasználásában, amelyeket a nagyüzemi termelés és országunk gazdagsága nyújt. Termékeny földek­kel rendelkezünk. Nálunk csaknem minden mezőgazdasági növény, sőt né­mely tropikus növény is megterem. Kü­lönösen jó termésünk van búzából, cu­korrépából és burgonyából. De lehető­ségünk van arra, hogy a többi növény hektárnozamát is fokozzuk. Mindez pe­­d'g nagyrészben agronómusaink és zoo­technikusaink kezében van.

Next

/
Thumbnails
Contents