Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-12-13 / 50. szám
A szocialista faluéri! fia lta d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953. december 13. Агя 40 Hllér IV. éviolyam 50. szám Lapunk tartalmából: ♦ A szakkáderek erősítik szövetkezeteinket. ♦ Nyújtsanak nagvobb segítséget agronómusaink és zoo technikusaink az EFSz-eknek. ♦ Megindult a harc a gépek javításáért. ♦ Példás szövetkezeti dolgozók. ♦ Patak Abel mégis tanult valamit. ♦ A moszkvai Pravda a négyhatalmi értekezletről. He»yes takarmányozási terv az állatállomány hasznossága emelésének alapfeltétele Partunk és kormányunk a mezőgazdasági termékek begyűjtési árának felemeléséről szóló határozatával kifejezésre juttatta azt a törekvését, hogy EFSz-eink gazdaságilag és pénzügyileg megszilárduljanak és, hogy egyénileg gazdálkodóink is jólétben éljenek, vagyis, hogy a munkaegységek utáni jutalom és az egyénüeg gazdálkodók jövedelme emelkedjen. Pártunk és kormányunk mindent megtesz, hogy mezőgazdasági termelésünket, és főleg az állattenyésztést fokozni tudjuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legnagyobb hiányosságok éppen az állattenyésztésben mutatkoznak. Nem tart-' juk be a tervezett állatállományt és az állatok hasznossága nagyon alacsony Ezek a hiányosságok azért fordulnak elő, mert a szövetkezetek nem biztosítják saját forrásukból a takarmányalapot. és nem gondoskodnak kellőképpen az állatok helyes takarmányozásáról és ápolásáról. Az állattenyésztési termelést sok helyen elhanyagolják. A népi igazgatás számos esetben csak a növényi termelés csúcsmunkáira összpontosítja a figyelmét. Az állattenyésztés, amely az egész év folyamán komoly problémákkal küzd, a népi igazgatás munkakörében helytelenül a háttérbe szorult. Az állattenyésztési termelésben a munkatermelékenység fokozásának egyik föfeltétele az állatállomány hasznosságának emelése. Az állattenyésztési termékek begyűjtési árának emelkedése, magában véve még nem biztosit a szövetkezet számára magasabb jövedelmet, ha a szövetkezet csak 3—4 literes átlagos tejhozamot ért el. Nincs az a magas ár, ami a szövetkezet pénzügyi helyzetét fellendítené, mert ha nincs tej, akkor ■ nincs mit eladni, és nincs miért felvenni a felemelt árakat. Hasonlóképpen van ez a . sertéstenyésztésben is. Ha a súlygyarapodás alacsony és ugyanakkor a ftakarmányfogyasztás nagy, nincs az az ár, ami ezt a veszteséget pótolni tudná. Ha е9У-еду anyától évente csak 5—6 malacot választunk el, akkor a termelési költség anyadisznónként olyan magas, hogy azt nem lehet egykönnyen pótolni. Tapasztalatból tudjuk, hogy azok a szövetkezetek, amelyek megteremtették az állattenyésztési termelés fejlesztésének előfeltételeit, amelyek magas hasznosságot érnek el az állatoknál, magas jutalmat tudnak kifizetni tagjaiknak ledolgozott munkaegységeik arányában. Mindebből az következik, hogy a tervezett állatállomány biztosítása és a magas hasznosság elérése az EFSz életében nagy szerepet játszik, mert ettől függ a munkaegység értékének magassága. Ugyanez vonatkozik az egyénileg gazdálkodó földművesekre is. A helyes állattenyésztés számukra is az egyik legjobban jövedelmező forrás. Az állatok magas hasznossága elérésének egyik legfontosabb feltétele a jó takarmányalap. Az idén jó takarmánytermésünk volt. Ennek ellenére számos szövetkezet nem fordított kellő figyelmet e nagy feladat teljesítésére, s ezért még a legkladósabb takarmányokban is hiányt szenvednek. Nem fordítottak kellő gondot a szálastakarmányok kaszálására és szárítására. Nem egy helyen előfordult, hogy az értékes takarmányt az eső elértéktelenítfittc, amire nem került volna sor, ha a szövetkezet elég silóval, szárítóval, stb. rendelkezett volna. Ha takarmanvhiánv mutatkozik, azt az állatállomány egész biztosan megsínyli, aminek következménye a hasznosság csökkenése és ezzel arányosan a jövedelem kisebbedése is. Számos szövetkezetben szemestakarmány-hiányra hivatkoznak. Nincsenek tudatában annak, hogy a teheneknél megtarthatjuk a jó tejelóképességet szemestakarmány nélkül is A többi állatoknál sem fog csökkenni a hasznosság, ha elég gyomortöltó takarmánnyal rendelkezünk s az adagokhoz kevés szemestakarmányt adunk. Látjuk tehát, hogy milyen nagy gondot kell fordítani a gyomortöltő, mini például a szálastakarmányok termelésére Hogy milyen könnyen veszik ezi a kérdést egyes szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó földművesek, az kitűnik, abból, hogy az őszi takarmánykeverékek vetési tervét nem teljesít ettek, await ellenére, hogy éppen az 6- ndkeverékeknek döntő cserepük van a helyes takarmányozásban a tavaszi és a nyári időszakban, de ugyanakkor magasértékű silótakarmányok biztosításában is. A tél kezdete a küszöbön van. Állattenyésztési dolgozóink nagy feladat elött állnak. Pontos takarmányozási tervet kell kidolgozniok. mégpedig olyan módon, hogy a gyomortöltő takarmányokat aranyosan beosszuk egészen addig, amíg az új takarmánytermésból etethetjük állatainkat Nem szabad elófordulnia agnak, hogy az egyik időszakban pazaroljuk az értékes etetnivaiót s tavasszal meg szalma is csak alig marad az állatok etetésére. Nem támaszkodhatunk csupán a szemestakarmányokra és főleg nem támaszkodhatunk akkor, ha saját termésünkből nincs elég kukoricánk, árpánk stb. A szemestakarmányok csak kiegészítik az alaptakarmányadagot, amelyet a saját termésű és saját gazdaságunkban kitermelt gyomortöltó takarmányokból biztosítunk. A takarmányozási terveket az egészévi időszakra már ki kellett volna dolgozni minden EFSz-ben. A járási, körzeti és szövetkezeti zootechnikusok. nemcsak az egész téli időszakra, hanem az egyes hónapokra is tervet készítenek. Döntő fontosságú, hogy ezek a tervek reálisak legyenek. Ez annyit jelent, hogy azokat a takarmányokat kell figyelembevenni, amelyekkel a szövetkezet rendelkezik és rendelkezni fog (a viszonjbeadások utáni takarmányok). Mit érne az olyan takarmányozási terv, amelyben megállapították az adagokat, és az egyes takarmányfélék szükségletét, de ugyanakkor nincs takarmány Ilyen terv szerint nem lehet etetni az állatokat, tehát nincs is értelme, hogj ilyen tervet készítsünk. Sürgős feladat tehát, hogy a járási és körzeti zootechnikusok vizsgálják meg az egyes EFSz-ek takarmánykészletét és a szövetkezeti zootechnikusokkal, továbbá az EFSz állattenyésztési vezetőivel és dolgozóival reális tervet készítsenek, ami biztosíték lesz arra. hogy az állatállomány hasznossága a téli időben sé csökkenjen, hanem fokozódjon A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben éppen azért csökken az állatok hasznossága, mert a téli időben aránytalanul és helytelenül etetnek. Az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítanunk állataink átteleltetésére. Különösen a fiatal növendékállatokról gondoskodjunk. Ha ezt elmulasztjuk, később nagyon érezni fogjuk következményeit. Ügyeljünk arra, hogy a kukorieakórót, a répaszeleteket a cukorgyári szeleteket, stb. gazdaságosan etessük. Gyakran előfordul, hogy a kukoricakóró még mindig lábon áll a földön. Olyan esettel is találkozunk, hogy a cukrrgyári szeletet helytelenül silózták, és így romlásnak indult. Mindez óriási károkat okoz a szövetkezetnek. További fontos feladatunk, hogy az elválasztott fiatal állatok számát fokozzuk. Éneikül nem teljesíthetnénk beadási kötelezettségünket és úgyszólván az ablakon dobnánk ki azokat az előnyöket, amelyek a tervenfelüli beadásokból származnak. Éppen ezért a legrövidebb időn belül egészítsük ki anyasertésállományunkat és gondoskodjunk arról, hogy minden egészséges anyadisznó pároztatva legyen. Nagyobb gondot fordítsunk a megszületett malacok gondozására is, mert a malachullás mindig elég nagyarányú. Ez annál inkább is kötelességünk, mert államunk külön takarmányadagokat biztosít mindenegyes lemalacozott anyasertés után. Meg kell javítanunk a munkaszervezést is. A téli időszak nagyon alkalma1 arra, hogy a szervezési hibákat kiküszöböljük és hogy megalakítsuk az állandó munkacsoportokat az állattenyésztésben is. Állatgondozóknak a leg jobb és a leglelkiismeretesebb szövetkezeti tagokat válasszuk, mert a gondatlan munka itt is nagyon érezteti hatását. Egy-egy állatgondozó az egész év folyamán ugyanazon állatokról gondoskodjon. Biztostíani kell az érdemszerinti jutalmazást is, ami állattenyésztőinket serkenti fogja sokkal johl eredmények elérésére, ami aztán megmutatkozik a szövetkezet bevételeinélemelkedésében, és ugyanakkor dolgozc népünk hústermékekkel való ellátásában la. Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának telies üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága december 3—5. napjaiban Prágában teljes ülést tartott. Az ülésen „A párt ideológiai, tömegpolitikai és szervezési munkájának néháiy kérdése’ címmel Antonín Novotny elvtárs „Választások a nemzeti bizottságokba és a CsKP X. kongresszusáilak előkészítése” címmel Viliam Široký elvtárs tartott beszámolót A két beszámolt körül megindult a vita, amelyben 32 elvtárs szólalt fel, bebizonyította a pártszervezetek szilárd tömörségét a CsKP Központi Bizottsága körül. A vita zárószavát Jaromír Dolanský elvtárs mondotta. Az ülés végén egyhangú határozatot hoztak, amellyel Novotny és Široký elvtársak beszámolóit a pártnlunka irány- I elveiként elfogadták. Egyhangúlag elfogadták a CsKP elnök - 1 ségének javaslatát, hogy 1954. í június 11—13. napjaira össze★ ★ ★ hívják a CsKP X. kongresszusát az alábbi napirenddel: 1. Beszámoló Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről és a párt további feladatai. 2. A központi Revíziós Bizottság jelentése. 3. Irányelvek a népgazdaság fejlődését célzó távlati terv összeállítására az 1955. évre és az 1956—1960. évekre. 4. A CsKP Központi Bizottságának és a Központi Revíziós Bizottságának megválasztása. Féilvairtk életéből és munkájából Miért nincs elég takarmánya a mádi EFSz-nek A macii EFSz vezetői úgylátszik megfeledkeztek arról, hogy mennyire fontos, hogy az állatok télen át is rendes takarmányozásban részesüljenek Nyáron, amikor élég takarmánya volt a szövetkezetnek, nem gondoltak a teli időszakra. Most aztán, amikor állataikat jászol elé kellett 1 ötni, jöttek rá arra, hogy kevés a takarmány. Bartalos Aladár, a szövetkezet zootechnikusa nem g ndcfvodott arról, hogy az EFSz teljesítse a silózási tervet. Pedig lett voln; mit lesilózni. mert volt eleg kukoriciszár. Meg aztán a szója helyett, amely nem kelt ki, szintén lehetett volna kukoricacsalamádét vetni. Ezen .i területen legalább 900 mázad zöldfakarmány termett volna, ami minden bizonnyal sokat jelentene most a szövetkezet állatállományának sikeres i tteleitetesében Elkerülhetetlepül fonta;, hogy a madi egységes földművesszöt etkezet pontosan kidolgozza a takarmányozási tervet, melyben a meglét takarmányokat gazdaságosan és a lehetőségeknek megfelelően ossza be. mert ellenkező esetben állatállományának hasznossága nem csak, hogy nem fog emelkedni, hanem csökkenés is várható. Krajcsovics N., Dunasterdahely. Renabehozták a réteke és legelőket A verebét yi járásban lévő felsőgyttredi EFSz a rétek és a legelők őszi rendbehozását az asszonyokra bízta. Több. mint 60 öntudatos szövetkezeti asszony dolgozott a 105 hektárt kitevő réteken és legelőkön. Szetgereblyéztéx a vakondtúrásokat összegyűjtötték a köveket, kiszedték és eltávolították a bokrokat és gallyakat. A rétek és legelők egy részét megszórták műtrágyával, vagy megtrágyálézták, helyenként pedig meszesitették. A felsögyőredi asszonyok példás munkájukkal nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet idejében elvégezte az összes őszi munkát, továbbá ahhoz, hogy az EFSz állatállománya a jövő évben jóminőségű legelőkön legelhessen. Hogy több két kerüljön dolgozóink asztalára .. . A királyhelmeci igazgatósághoz tartozó fejszési állami gazdaság dolgozói ma már nehezein tudnák elképzelni munkájukat e szovjet tapasztalatok alkalmazása nélkül. Különösen fennáll ez az állattenyésztési dolgozóknál. Bohus Lajos anyasertésgondozó például az év elején kötelezettséget vállalt hogy egy év alatt az enyaeertésektól átlagosan 13 malacot nevel fel. Hogy ezt a bátor vállalást teljesíteni tudja, tanulmányozni kezdte Ljuszkova módszerét. Munkájában következetesen ragaszkodott ehhez a módszerhez, arrvelylyel a Szovjetunió számos kolhozában és szovhozában kitűnő sikereket értek el. Az eredmény az lett, hogy még nincs is vége az évnek, de Bohus elvtárs az anyasertések példás gondozásával és a malacok helyes ápolásával egyegy anyától átlagosan 15 malacot választott el. A malacok példás gondozását szemléltetően mutatja az, hogy az elválasztáskor az átlagsüly 23 kilogramm. Bohus Lajos példáját a többi sertésgondozó is követi, amelynek nyomán egyre szebb eredmények születnek. E- zek az öntudatos dolgozók azt a célt követik, hogy minél több egészséges állatot felneveljenek, hogy így több hús kerüljön dolgozó népünk asztalára. A verseny segít a gépek Javításéban Az érsekújvári trakt orállomás gépjavítói elfogadták a szenei javítók versenyfelhívását a gép téli javítási kampányában. Az érsekújv.triak a csómósrendezert már az elmilt évben is alkalmazták. Ekkor több dolgozó nagy szakismeretre tett szeit. így Kunderlík elvtárs a differenciilok javításában specializálta magát. A javítási kampány végén műszaki normáját 200— 250 százalékra teljesítette. Tapasztalatait az idei javításoknál sikeresen alkalmazza és többi m mkatársának is átadja. Az érsekújvári gépjavítók, figyelembe véve azt, hogy versenytársuk eros, nagyon jól felkészültek a versenyre. Bátor tervet állítottak össze, melynek teljesítéséért elszántan harcolnak. Nény generáljavítást valósítanak meg, ami a múltévihez viszonyítva nagy előrehaladás. A javítók kollektív kötelezettségvállalást tettek, hogy 13 nappal a tervezett határidő előtt befejezik az összes javítást. A verseny pontjai közé tartozik az önköltség csökkentése is. Ezen a téren ugyancsak jó eredménynyei dolgoznak a javítók. Egy generáljavítás költségét a multévihez viszonyítva 3.000 koronával csökkentették. A munkát úgy szervezik meg, hogy további önköltségosökkenés várható. Felhasználják a régi hibás alkatrészeket, amelyeket először megjavítanak. Több csavart és különböző tengelyt készítettek, amivel ugyancsak az önköltség csökkentését segítik elő. Ha az érsekújvári gépjavítók megtartják, sőt tovább fokozzák munkalendületüket, nagy esélyük van ama, hogy a szenei javítóműhellyel folytatott versenyben az első helyre kerüljenek. Fokozódik i\ burgonyabegyűjtés üteme a nyitrai kerületben Az idei burgonya legyűjtésben a nyitrai kerület a kezdetben nem tudott kellő eredményeket felmutatni A párt segítségével izonban sikerült olyan meggyőző tevékenységet kifejteni, amely számos községben és •szövetkezetben jó eredményt hozott így például az érsekújvári járásban íz utolsó 10 nap alatt a burgonyahegvüjtés 13 6 száza ékkai a nyitrai járásban 10 8, a verebélvi járásba;, oedig 6.3 százalékká emelkedett A aurtjonva begyűjt esnél ismételten negmutatkozott. hog^ a szövetkeze 'ek mellett a kis- ;s középparasz 'ok túlnyomó része gyekszik elegei tenni hazafias kötele iségének, de ugyanakkor a ktilákok szabotálják a beadást. Zachar Mihály, lukácsfaivi gazda égre-földre esküdözött, hogy nem tudja teljesíteni burgonyabeadási kötelezettségét, mert mindössze 15 mázsával termett. Közben pedig bebizonyosodott, hogy pincéjében 150 mázsa burgonyát tart, A szövetkezeti tagok továbbá a kis- és középföldművesek ebben az esetben is látják a kulák igazi arcát. A járások közül a legjobb eredményt az ógvaliai járás mutatja fel, amelyben a szövetkezetek 101.8 százalékos teljesítményt értek el a burgonyabeadásban A komáromi járás 95.5, a vágsellyei járás pedig 15.6 százalékos tervteljesítésnél tart. Annak ellenére, hogy az elmúlt napokban a nyitrai kerületben lényegesen meggyorsult a burgonyabegyűjtés üteme, az eredmény még korántsem kielégítő, különösen sok *ehoznivaló van a magánszektornál, amely még 50 százalékos teljesítményt sem ért el. Fontos tehát, hogy begyűjtő szerveink még jobban fokozzák a begyújtás ütemét és munkájuk jó megszervezésével, továbbá jó meggyőző munkával hassanak oda hogy a kerület minél előbb 100 százalékos tervteljesítésről számolhasson be a burgonyabegyűjtésben. M. L. — Nyitra
