Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-12-06 / 49. szám

1353. riprpmbpf R. ГаЫтШв A lemaradók kövessék az élenjárók példáját! Az olyan szövetkezetekben, ahol nagy g >ndot fordítanak a munkák jó megszervezésére, ott az eredmény sem marad el. Így van ez egyébként a nem nagy létszámú komáromfüsj szövetkezetben is. Az elmúlt évek során, a munka­­szervezés terén szerzett tapasztalatok­ból levonták a tanulságot s az idén mindennemű kapásnövényt felosztottak egyénekre. Ez a munkaszervezés elő­segítette e növényápolási munkák ide­jében való elvégzését, megjavult a munkafegyelem, emelkedtek a hektár­hozamok, továbbá a termésbet a kari tás sem húzódott el hosszú hetekig. Az előző esztendőkön előfordult, hogy a hanyagok, lusták a szorgalma­san dolgozó tagokkal egyforma jutal­mazásban részesültek munkateljesít­ményükre való tekintet nélkül. Ez az egyenlösdi munkajutalmazás elvette a becsületesen dolgozó tagok munkaked­­vét. — Megtanultuk, — mondotta Sán­dor Ferenc csoportvezető — ha a jó', végzett munkát, ha a terven felül elért ■ eredményeket lem az alapszabályzat­nak megfelelően jutalmazzuk és mel­lőzzük a pótjutalmazást — arra csak ráfizetünk. — Az idén szerzett tapasztalatok felhasználásának főleg a jövő évben látjuk majd hasznát! — folytatja — A tagok az ideinél még nagyobb szor­galommal, újult erővel látnak tavasz­­szal a munkához, hogy magasabb ered­ményeket tudjanak elérni. A pótjúta­­lom bevezetése minden tagot érdekelt­té tesz a terméshozamok, az állatok jövedelmezőségének fokozásában. A tények beszélnek ... A szövetkezet növénytermelő cso­portjának 20 hektár kukoricája volt. Ezt a területet a csoport tagjai mind­járt tavasszal felosztották egymás kö­zött. Minden tagra fél hektár jutott, amelyet egész éven át gondozott. A betakarításnál ügyeltek arra. hogy pon­tos megállapítást nyerhessen, ki meny­nyi termelt a reá bízott területen. A termelési versenyben a ’egszebb ered - ményt Szentmártoni Pál érte el, aki a féi hektárra tervezett 22 és fél mázsa kukorica helyett 32.60 mázsát termelt. Tehát 10 mázsával teljesítette túl a tervet. Szentmártonit Borsicky Flórián j növénytermelő követte nyomon Ö 32 mázsa húsz kilót termelt ugyanakkora területen. Tehát csak 40 kilóval ma­radt el Szentmártoni terméseredménye mögött. A már előbh említett összterületen (20 hektánm) a tervezett 9 vagont 150 mázsával túlszárnyalták. E terven felüli termés 50 százalékát — 75 má­zsát — a növénytermelő csoport tag­jai a külön-külön elért terméseredmé­nyek arányában pótjutalom fejében megkapták. Szentmártoni Pál 10 má­zsával haladta túl a tervet, tehát en­nek felét pőtjutelomként kapta. Cukorrépából a legmagasabb termés­hozamot Lengyel Lajos fogatos mu­tatta fel. A reá jutó 20 áron (amelyen a növényápolást többnyire a napi mun­­.kaidő után végezte) a terméseredmény 68.10 mázsa volt. Utána Bangha János következett, aki 30 ámyi területen 100.20, Csicső Mihály ugyancsak har­minc áron 100.10 mázsányi termést ért el. holott a tervezett hektárhozam 260 mázsa volt. Ez hektárra átszámítva 330 mázsát tesz ki, ami szép ered­mény. „Ujjunk sem egyforma” — szokják mondaná, ami helytálló. De minden ujj segíti az ember kezét a munkája el­végzésében. Ezt azonban nem lehet állítani Komjáthy Gusztáv, Tábor Nel­li. és Nyitrai Emmi szövetkezeti ta­gokról. akik lemaradtak a kukorioater­­melésben, tehát nem segítették elő érdemben a közös vagyon gyarapodá­sát. — A munka ellenőrzése során — mondotta többek között Komjáthy Kál­mán, a szövetkezet elnöke — többíz­­hen felhívtuk a munkában lemaradók figyelmét, hogy pótjutalomra vajmi kevés reményük lehet, ha nem dolgoz­nak példásan. — A növényápolásban — folytatta az elnök — nagyon is kitűnt, hogy ki végezte lelkiismeretesen és jól e mun­kát és ki dolgozott hanyagul. Addig, amíg a jó ápolásban részesült növény színe sötétzöld volt és rohamosan fej­lődött, a másik, az eihanvaqolt növénv kivált sápadt színévé! és satnya«ágável a többi közül. A felületesen végzett munka szemléltetően bebizonyította, mennyire csökken általa a termés. így végezte feladatát Nagy János növény­­termelő is, aki lemaradt a tervteljesí­­tésben. A 78 mázsa cukorrépa helyett mindössze 71.60 mázsát termelt. Az ilven tagokat munkaegységelvonássa! büntettük. Ez az esztendő kiváló iskolát jelen­tett a tagok számára. A termelésben elmaradóknak a jövőben arra kell tö­rekedniük. hogy Szentmártoni. Borsic­­ky, Lengvel, Csicsó. Bangha és a több' termelésben élenjáró szövetkezeti tan­hoz hasonlóan ők is teljesítik terme­lési tervüket. Az élenjárók építsenek ki szorosabb kapcsolatot - termelésben hátramaradott tagokkal, beszélgesse­nek velük arról, hogyan lehetn“ még az eddioiné! is magasabb terméshoza­mokat elérni. Világos példa lehet előttük Lengyel Lajos múltévi esete. Lengve! Lajos kézzel-lábbal tiltakozott az eílen. hogv keresztsorosan vessenek. Nem hitt ab­ban, hogy e haladó módszer alkalma­zása magasabb terméshozamot jelent. Az eredmények azonban meggyőzték e módszer előnyeiről. Az idén már azon szövetkezeti tagok közt találjuk, akik lelkes propagátorai az újnak, a haladónak, mindannak, amiből úgy а szövetkezet erősödése, mint a tagok jóléte fakad, ö volt egyike azoknak, akik amellett szálltak síkra, hogy az összes őszi kalászosokat szűk- és ke­resztsorosan vessék el. A dohányterületük 14 hektár volt, amelyről szintén jó termést takarítot­tak be és mintegy 230.000 korona jö­vedelmet biztosított e szövetkezetnek. Emberelje meg magáf a traktorosbrigád! Nem fér kétség hozzá, hogy az elért szép terméseredményekhez a gépek segítsége is nagyban hozzájárult. Az őszi munkák során azonban sokkal na­gyobb támogatást nyújthatott volna a traktorosbrigád a szövetkezetnek. Az öt erőgépből csak 2—3 üzemképes. Ezekután az őszi mélyszántással kissé lemaradtak. A jövő évi terméseredmé­nyek pedig nagy mértékben függnek attól, hogy az őszi mélyszántás időben vagy késve végzik el. Különösen a cukorrépánál elengedhetetlen a jő mi­nőségű őszi mélyszántás. Ha ezt nem végezzük el, bizony nagyon megsínyli a termés. A hektárhozem visszaesik. Ezt tudnia kellene a traktorosbrigád vezetőjének is, a tények azonban nem ezt bizonyítják. — Azt a földterületet — mondja a szövetkezet elnöke —, amelyen a jövő évben cukorrépát akarunk termelni, még szeptemberben megtrágyáztuk Ennek ellenére még a mai napig sincs elvégezve rajta az őszi mélyszántás. Pedig, ha befagy a föld és nem végez­hetjük el a mélyszántást, annak „mi isszuk meg e levét”, vagyis jóval ke­vesebb cukorrépánk lesz. — December 1-re a mélyszántást befejezzük jelentette ki egy értekezlet alkalmával a gépállomás újonnan ki­nevezett igazgatója, — jegyezte meg Komjáthy elvtárs. — Erre a határidő­re pedig semilven körülmények között sem fejezik be ezt a munkát A trak­torosbrigád eddig mindössze 70 száza­lékra teljesítette mélv.szántási tervét. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a szövetkezet ott követte el a hibát, hogy elsőnek a cukorrépa alá kijelölt földön kellett volna a mély­szántás! végrehajtani. He a fagv fel­enged, haladéktalanul lássanak hozzá a még hátralévő mélyszántás befejezésé­hez. Kovács István szonylatban is példás szövetkezetünk lenne. Akik pillérei a szövetkezetnek Nos, Marcelházán van néhány dolgo­zó, akiket követendő példának lehetne állítani a többi szövetkezeti tag -lé. Ilyen például Bednár Béla kocsis, aid a szövetkezetben a legtöbb gabonát kapta, Zsidek Géza, Gere Mária, Gál Ilona, Marcinko Anna, Paulusz Béla, Viedermann István és fia. Kövér’József. Karolovszki József és Emec Pái. Biztos ezt a sort még ki lehetne egé­szíteni. Ahhoz azonban nem fér két­ség. hogy Gere Mária, Bednárik Apola. Kövér Béla. Karolovszki József és Er­­nec Pál, akik a malacozóban és a hiz­laldában dolgoznak, kiváló munkájuk­kal elősegítették a sertéshús beadásá­nak teljesítését. Emec Pállal sikerült munkaközben néhány szót váltani. A malacozóban dolgozik, ahol két társával 210 darab sertést gondoz. Emec Pál a következő­ket mondja: — Még 75 mázsát kell leadnunk, és biztos, hogy társaimmal, Kövér Bélával és Karolovszky Józseffel együtt odaha­tunk, hogy év végéig teljesítjük a ser­téshúsbeadást. Ennek meg kell lennie és meg lesz. Sőt, már készítjük a ter­vet a jövő év első negyedévi beadására is. ... Nyugodt vagyok, tudom, hogy szövetkezetünk állandóan erősödik és a jövő évben semmiben sem maradunk le. Nagyon sokan vannak tagjaink so­rában, akik jól tudják, milyen lehető­ségeket rejt számunkra a szövetkezet Azt is tudjuk, hogy minden csak raj­tunk, becsületes munkánkon múlik. Munkánkat e malacozóban éppúgy, mint a hizlaldában a beadás irányítja Szem előtt tartjuk feladatunkat és ez jobb munkára ösztönöz. — Tudod, — mondja tűnődve — én most építettem fel családi házamat Életemben ez a második ház, amit é­­pítek. 1933-ban építettem az. elsőt, szü­leim és fivéreim segítségével. Ezt a há­zat kemény munkával 1944-ig sikerült kifizetnünk. A házépítése közben so­kat gondoltam az adósságra. Az új há­zat, amit most építettem fel, adósság nélkül sikerült tető alá hoznom. Hát érted elvtárs, ezért gondolok a beadás­ra hazám építése közben is. Emec Pál 8 gyermek apja. őszinte lelkesedés lüktet, a hangjában, amikor munkájáról, életéről beszél. Emec fi­gyelemmel kíséri országos viszonylat­ban a szövetkezetek fejlődését, és ha értesül, vagy olvas űj szovjet módsze­rekről, azokkal azonnal kísérletezik. Ennek köszönhető az, hogy a sertée­­•gondozók, a marhagondozókkal ellen­tétben szép és figyelemreméltó ered­ményeket érnek el. A malacozóban pél­dául egy-egy ellésból 7—8 malacsza­porulatot érnek el. Nem fér kétség hozzá, ha a szövetkezet bevezetné a pó* jutalma /ást, sokkal nagyobb ered­ményeket tudna felmutatni minden té­ren, mint most. így azonban, bár a gabona-, marha- és sertéshúsbeadását teljesítette, a tej- és tojásbeadásánál komoly lemaradás észlelhető. A szövet­kezet egyébként biztosította valameny­­nyi alapját, november 5-ig elkészült az • ősziek vetésével és 20-ig befejezte az ősziek betakarítását. A mélyszántással előreláthatólag december 7-én, vagy 8- án készülnek el. Az utóbbit Nicki Sán­dor 19 esztendős traktorista mondja, aki tagja a szövetkezetnek és DT-gé­­pével mindent elkövet, hogy a 718 hek­tárnyi területet, amelyen a mélyszán­tást végre kel! hajtani, minél előbb fel­szántsák. Látogatás egy magángazdánál Végül felkerestük Német József ma­gángazdálkodót. Német József 7 és fél hektáron gazdálkodik a fiával. Állatál­lománya két lóból, két tehénből, egy hasas üszőből, hozzá természetesen a hízókból tevődik össze. Az őszieket el­vetette, a szántással az ősziek alá kö­rülbelül akkor készül el, amikor a szö­vetkezet. Műtrágyát kapott, de azt mondja, hogy csak szuperfoszfátot, de ammóniumra is szüksége lenne, mert a­­zok, akik hazajönnek a gazdasági isko­lából azt állítják, hogy az ammonium a j legfontosabb. Beadását gabonából, mar­ha- és sertéshúsból teljesítette. A tej és tojásbeadásának teljesítése még fo­lyamatban van. Német József. 60 esztendős kora el­lenére, igen élénk ember. Már abban a pillanatban, amint megérkezünk, azzal fogad bennünket, hegyhát igen szép, hogy végre egy magángazdát >'s felke­resünk. Mert bizony nem vette észre, hogy a Szabad Földműves az utolsó 3 számban érdemben foglalkozott volna a magángazdák életével, holott köztük is sokan vannak, akik mindent elkö­vetnek, hogy a beadást teljesítsék. I Elégedetlensége ellenére Német Jó­­! zsef borra! kínál bennünket, mert Mar- I celházán ez a szokás, hogy mindenütt rózsaszínű borral kínálják meg az em­bert, s bizony már nem sok hiányzott, hogv mi is mindent rózsaszínben lás­sunk. Arra kérdésre, hogy mi a véleménye a szövetkezetről, így válaszol: — Hát az a véleményen, hogy csak egyszer kapálták meg a kukoricát. — Na, és maga többet termel? — Nem, azt nem merném állítani, de ez én földem rossz minőségű.. — Nos. látja ... A magáé rossz föld ... Arra nem is gondol, hogy я szövetkezet sok elhanyagolt földön kezdte a gazdálkodást és mégis szép kukoricatermést ért el hektáronként. Arra a kérdésre, hogy van megelé­gedve a község kultúréletével... azt válaszolja ... — Hogyhát tenni kell valamit. — Ki tegyen 1 ... A maga kultúrájá­ról van szó és ebben magának is részt kell venni. — Én ugyan már öreg vagyok, de azért nem vonom magam ki a kultúr­­munkából sem. Én mindenből úgy ve­szem ki a részemet, mint más. Nem fogok lemaradni, mint ahogy a beadás­nál is igyekszem, hogy kötelességemet teljesítsem. Végül feltesszük neki azt a kérdést, miben látja a különbséget a régi és az új világ között. — Hát abban, — válaszolja talpra­esetten — hogy az újságírók egy olyan magamfajta parasztembert is felkeres­nek, mint amilyen én vagyok. Aztán meg abban is látom a különbséget ! hogy kultúrát kívánnak a magamfajta embertől, akitől ezt, soha ezelőtt nem kívánták. Éppen ezért igyekezni is fo­gunk, hoqy -becsületes munkánk mel­let szocialista kultúránkat is fejlesszük Szabó Béla __________________________________________7 Gazdagszik és erősödik a bucsi EtSz A bucsi szövetkezetben már megkez­dődött az évi zárszámadás elkészítése. Most látják csak, mit jelent számuk­ra a párt és kormányhatározat. A kor mányprogramm megjelenése óta egy­mást követték a nagyjelentőségű ren­delkezések, amelyek lehetőséget adtak szövetkezetük gyors, gazdasági meg­erősödéséhez, s a tagok jólétének ál­landó emeléséhez. A könyvekben a: egymás mellett sorakozó számoszlopok ■világosan mutatják kormányunk segít­ségét. Retkes Lajos, a szövetkezet pénzügyi könyvelője, pontosan ismeri ezeket a számokat, mert a szövetke­zetben már sokszor megvitatták azo­kat. Kérésünkre mosolyogva veszi elő a könyvet és örömmel közli, hogy szö­vetkezetük a gabona árának feleme­lésével 161.000 koronához jutott, Az idei jó termés is segített; mert 10 vá­gón sörárpát adhattak be terven felül. Ezért 274.000 koronát kaptak. *- Most jön a java — mondja Ret­kes elvtárs — a beruházási kölcsön­ből 127.406 a 'hosszúlejáratú kölcsön­ből 208.311 koronát Írtak javunkra, kamatkedvezményünk pedig 29.405 koronát tesz ki. Ezek szerint a bucsi szövetkezetnek pártunk és kormányunk ezévi pénz­segítsége 800.122 koronát jelentett. — Ehhez még hozzájön az is, hogy az építkezési anyag vásárlásánál a 20 és 30 százalékos árcsökkenés révén nagy összeget takarítanak meg. Mindez fé­nyes b zunyítéka annak, hogy álla­munk hathatósan elősegíti szövetke­zeteink megszilárdítását és a tagok életszínvonalának emelését. Az emlí­tett összeg nagyban hozzájárul az új­évi sikeres elszámoláshoz és a jövő­évi építkezésekhez. Az úi épületekre azért van sürgé­sen szükség, mert a szövetkezet állat­állományának 30 százaléka még nin­csen összpontosítva és több kisebb is­tállóban van elhelyezve. Naponta a a takarmány széthordása, az állatok gondozása több munkaerőt vesz igény­be és a csoportvezetők nem tudják kel lóképpen ellenőrizni az állatok takar­mányozását. E nehézségek mind meg­szűnnek. ha elkészül a tervezett új istálló. Az építkezés által eléri g szö­vetkezet. hogy az állatokat egybevon­hatja és kövesebb munkaerővel növel­heti az állatok hasznosságát. — Vannak korszerű istállóink — folytat ja Retkes elvtárs — de az ál­latállományunk fejlődére olyan gyms hogy nem győzzük az ép!tkezéssel. A jövő évre lóistállót 100. anyakocáknak szállást — 40 férőhellyel, 50 vagon befogadására gabonaroktárt. egy ko­vács-, egy bognárműhelyt és egy el­osztó víztornyot tervezünk. Azonban már sok épületünk készen van. Érde­mes megnézni gazdaságunkat. 4 éves munkánk eredményét. TERVSZERŰEN TAKAR­MÁNYOZNAK. A szövetkezet zootechhikusa. Kara Vilmos elkísér bennünket és készsé­gesen megmutatja birodalmát. Az ut­cán hideg szél nyargalász és viszi a port a dombról lefelé a völgybe. A nap hiába süt. melegét nem érezzük mert a fagyos szél, szinte csíp és vö­rösre festi arcunkat, fülünket. Kara elvtárs az iskoláról beszél. Most volt egyéves iskolán, ahol megtanulta az állatok helyes gondozását és takarmá­nyozását. A völgyszerű térségben már feltűnnek a gazdasági épületek, me­lyek messziről kisebb falunak hatnak. Benyitunk az egyik istállóba, ahol 100 darab növendékállatot helyeztek el. A barátságos, meleg istállóban az összes állat fekszik és nyugodtan kérődzik. ■ Valahonnan előkerül a napos is, aki ügyel az állatok nyugalmára. A tehénistállóban megnézzük a 24 tehenet, melyeknél júliustól Mali­­nyínova módszerét alkalmazzák. — A nyár folyamán 8 literre emel kedett fejest átlagunk — mondja Ka ra elvtárs a zootechnikus. A tőgy­­masszázs segített, de a tejképződéshez elegendő vizestakarmány is kell. . Itt van a példa. Mikor már nem mehet­tek legelni a teheneink, száraztakar­mányra fogtuk őket. Ez az átmenet 8 literről 5-re csökkentette a tejátlagot. Ezért fontos a nedvdús silótakarmány, hogy pótolja a nyári zöldet. Mindent elkövetünk, hogy fejési átlagunk is­mét elérje a 8 litert. Eddig 1800 köb­métert silóztunk és a közeli napokban 2000-re kiegészítjük. ALLATTAIK 78 HELYEN VOLTAK ELHELYEZVE. Az önitatók az istállókban meg­könnyítik az állatgondozók munkáját. Hogy államunk milyen segítséget nyújtott a bucsi szövetkezetnek az is­tállók építésében, a legjobban bizo­nyítja az, hogy 1951 telén állataikat 78 helyen helyezték el, 124 etető gon­dozta őket. A sertéseik is szerteszét voltak. Sok munkaerőt vett igénybe a szétszórt állatok gondozása. Ezek a nehézségek már részben orvoslást nyer­tek, mert eddig már felépítettek 3 is­tállót 300 tehén, 1 faistállót 50 borjú részére, 40 anyakoca számára szállást, két sertéshizlaldát, 300—300 férőhely­­lyel, juhaklot 1000 darabnak és most készül 100 növendék-állat részére is­tálló. Ezenkívül építettek villanyerőre berendezett dohányszár tót, és most fejezil? be a 900 négyzetméter terje­delmű üvegházat, amelyben korai zöldséget fognak termelni. Ilyen nagy­méretű építkezést természetesen csak­is a nagyüzemi gazdálkodás segítségé­vel lehet létrehozni. A tervszerű állat­állomány megszerzésénél is kormá­nyunk segítségét látjuk. Ennek köszön­heti a szövetkezet, hogy állatállomá­nya 564 darab szarvasmarhát tesz ki. amiből 176 a fejőstehén, továbbá 123 lova van. 1285 sertése, ebbö1 199 anya és 322 darab hízó. A birkák száma 752, ezenkívül 27 család méhe van. Marcsa Lajos agronámus szavai Is ezt bizonyítják, aki azt mondta, hogy a tagság felismerte kormányunk hat­hatós segítségét, amely nap-nap után javítja életszínvonalukat. Ezt a segít­séget — mondja — többtermeléssel viszonozzuk.. Az ősziek 90 százalékát sít űsorosan vetettük el, ezenkívül ter­­venfe'ül beadunk 300 mázsa sertés­húst. FEBRUÁRI GYŐZELEM. A kerületi szövetkezeti konferencia ťszteletére, amelyet november 28—29- én tartottak, a vezetőség vállalta, hogy résztvesz a hároméves gazdasági isko­lán. A tanultakat alkalmazva, tapasz­talataikat a sajtó útján ismertetik a többi szövetkezetekkel, hogy ezáltal valóraváljanak Gottwald elvtárs sza­rai, hogy a szövetkezet gazdag és a tagság elégedett lesz. Az elért sikerek ebben az évben arra késztették a vezetőséget és a tag­ságot, hogy a 4 év óta fennálló szö­vetkezetnek nevet adjanak. Megér­demli, mert a párkányi járásban az első he’yen áll. Ezért november 16-ki taggyűlésen sorrendre került a szövet­kezet névadása. Kétyi István, a szövetkezet elnöke kéri a tagságot, hogy válasszon egy olyan nevet, amely méltó lesz a bu­csi EFSz hírnevéhez. — Vigyázzunk arra is, — mondja — hogy a nevet **>"'• is érdemelje a bucsi EFSz. A tagság között nap-» izgalom tá­madt. öröm és le,,--’?edés csillogott a szemekben. Az elnök csendre intette a tagságot és a következőket mondotta: — Nevezzük el a szövetkezetei a világ-dolgozóinak nagy ünnepéről május l-ről. „Május 1-je”. Szép név. Marcsa István azt ajánlotta, hogy a „Béke” nevet válassza a tagság, amely a világ dolgozóinak hatalmas törekvé­sét fejezi ki. Legyen szövetkezetük neve „Béke”. A tagok tanakodtak, bele is egyeztek volna, hisz a „Béké-nél" valóban nincs szebb elnevezés, de ek­kor újra szólt az elnök: — Meg kell mondanom, hisz ti is tudjátok, hogy szövetkezetünk a feb­ruári győzelemmel született meg, ezért javaslom, legyen szövetkezetünk neve „Februári győzelem”. A hatalmas tapsvihar jelezte, hogy a nevet elfogadták, a szövetkezet neve „Februári győzelem" lett. Ugyancsak ezen a gyűlésen válasz­tották meg a szövetkezet küldöttjét a nyitrai szövetkezeti konferenciára. A tagság egyhangúlag a szövetkezet el­nökét, Kétyi Istvánt, választotta, aki beszámol majd a szövetkezet eredmé­nyeiről, hiányosságairól. Négy küzde­lemmel teli év után a kerü'eti kon­ferencián jóváhagyják es kihirdetik a szövetkezet nevét: „Februári qyöze­­lem”. Sándor Gábor.

Next

/
Thumbnails
Contents