Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-08 / 45. szám

1953. november 8.

FófdimívPS _____________5

A nagyborsai EFSz szoviet módszereknek köszönheti eredményeit

A reggeli órákban érkezünk Nagybursóra A felhők oszladozni kezdtek és az előbukkanó nap sugarai bearanyoztak a fákkal körülvett falucskát. Tíz óra lehetett, amikor találkozunk Ontermajer Ágostonnal, a szövetkezei elnökével. Homlokán izzadtságcseppek gyöngyöznek, látni rajta, hogy nagyon sietett.

— Kimegyek a kukorica dűlőbe — mondja — megnézem, hogy megy a vetes és a kukoricatörés.

Beszélgetésünk során kiderült, hogy csak egy hónapja elnök. Azelőtt sertesuimdozó volt. Szorgalmával érdemelje ki, hogy a tagsag megou'.asztot ta elnöknek. Hogyne, hisz munkáját odaadoan és jól vegezte, s főrészben annak köszönheti, hogy a szövetkezet túlteljesítette a sertésbeadást és szabadon árusít a városi dolgozók részére is. Malac is van terven felül elég. hisz eddig 200 darabot adtak el szabadon. Ilyenformán érthető hogy Ontermajer elvtárs lett az elnök.

— Nagy János, szövetkezetünk előbbi elnöke — mondja Ontermajer elviár— azért nem elnök már, mert munkáspártunk magasabb funkcióba emelte. A "zenei traktorállomás politikát megbízottja lett. Ezt a tisztséget meg is érdemelte. A szövetkezet lelkes irányítója volt és megígérte, hogy tanácsaival továbbra is segíteni fog bennünket. Sznoha Károly, agremómusunkat. egy hónapja ugyancsak áthelyezték Szencre, ahol a földműves.

(raktárszövetkezet igazgatója lett. Mi pedig Klucsik István elvtársat válasz tottuk meg agronómusnak.

A szövetkezet elnöke mindezt megelégedéssel mondja. Jót tudja, hogy mindazok az eredmények, amelyeket elértek és a jövőben majd elérnek, nem lettek volna lehetségesek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Pártunk segítsége nélkül. Jól tudja, hogy ma a dolgozóknak meg van a lehetőségük arra, hogy tudásukat tovább fejleszthessék és magasabb állást töltsenek be, ellentétben a múlttal, amikor sem a munkásnak, sem a ■parasztnak nem volt módjában tanulni. Ma az a helyzet, hogy nemcsak az ifjakat várják az iskolák és tőiskolák, hanem a tanfolyamok százai állnak az idősebbek rendelkezésére, hogy tovább tanulhassanak.

KINT A HATÁRBAN

Mint jó gazda a birodalmát, az elnök úgy mutatja a szövetkezet határát. Erdőn keresztül vezet az út. Az erdő körűi a varjak százai röpködnek Ellepnék a frissen be etett földet, de a határban szorgalmasan dolgozó szövetkezeti tagok láttára elrópülnek A keskeny kocsiúton. kukoricával, majd kukoricaszárral megrakott szekerekkel találkozunk Friss, erdei levegő csap meg bennünket. Egy-egy napsugár áttör, a lombját lehúllató fák ágai között. Nyulacska szalad el előttünk s egy pillanat alatt eltűnik a fák és a bokrok sűrűjében Amint kiérünk az erdőből, mozivászonra kívánkozó élénk kén tárul elénk. Két traktor szánt el őhántós-ekével Az egoik traktor símit. boronái, veti a műtrágyát, egy másik vontatja acélosszemű. mms búzával tele. szűksoros vetögépet. Az elnök kezét szeme föle tarifa a kukoricatábla túlsó végét kémleli

Ügylátszik. — mondja — az asszonyok már messzejárnak. Pedig még több mint egy hektár volt ez a kukorica. Menjünk közéjük, majd meglátod. hogy dolgoznak.

A kukoricatáblán 8 asszony dolgozott Kezük úgy járt. mint a motolla, alighogii nekifogtak, egy kévéről kitisztítani a kukoricát, pár perc alatt elkészültek, hamar bekötötték, hogy a szekérre felrakhassák.

Legelőször ifjú Tornyai Jánosnál szántjuk meg Szép alakja, piros arca erőt, sugároz Két gyermek édesanyja Januárban kisfia született, utána nagybeteg volt Gyógfiulása után szorgalma nem hagyta nyugton. Ezért aratás óta már 140 munkaegységet ledolgozott — A gyermekekre a nagymama vigyáz — mondja. — Nekem nem kellene dolgoznom a férjem eleget keres En azonban a napokat nem bírom t*tlenül eltölteni, mikor látom hogy a szövetkezetnek szüksége i'av minden dolgos kézre Tudom azt. h.ngi amikor segítem a szövetkezet fejlődését. magamon is segítek.

TÍZ NAP ALATT 16 ÉS FÉL HEKTÁR KUKORICÁT LESZEDTEK.

Klestinec Józsefné is beleszól beszélgetésünkbe:

— Sietünk letörni a kukoricát. Ma is azt hittem, hogy nem fogunk tudni dolgozni, mert hajnalban esett az eső.

Amint latod, a letakarított földet máris bevetik. Hiába vállalta volna, szövetkezetünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, hogy az agrotechnikai időre mindent elvet, ha mi, asszonyok nem segítünk a férfiak munkájában, akik a nehezebbét végzik. Ezért kijöttünk kora hajnalban és már reggel 8 órára szárastul levágtuk az összes kukoricát, hogy estére mlszánthassák és bevethessék a táblát

Arra a kérdésünkre, mennyi kukoricát törtek le eddig az asszonyok, Klestinec elvtársnö gyorsan előhúzza zsebéből jegyzetfüzetét és máris számol:

— Tíz nap alatt 16 és fél hektár kukoricái törtünk le A szárát levágtuk és be is kötöttük. Keresünk ts minden nap két és negyed — két és fél munkaegységet.

Beszéd közben Klestinec elvtársnő elkomolyodik, majd határozott hangon így folytatja:

— A felszabadító szovjet hadseregnek és munkáskormányunknak sokat köszönhetünk. Fiam egyetemre jár, mérnöknek készül. Lehetet. ez valamikor? — Négyéves kislányom az óvodában van. Nagyobb lányom pedig ovonő aki gondját viseli a dolgozok gyermekeinek. Nyugodtan dolgozhatom és van is miért Háromszáz munkaegységem van. ezért 3.000 koronát és 9 mazsa gabonát pót jutalomként

pedig 130 kilogramm búzát kaptam. Ezenkívül a kertészeti munkám után pedig újévkor kapok pótjutalmat.

Kutak Mihályné is szorgalmasan töri a kukoricát. Jucikája is az óvodában van: a barátságos meleg szobát élvezi. Kuruc Sándorné 59 éves, de nem marad le a munkában, sőt versenyre hívja a fiatalokat. Nagyborsán az asszonyok kepezik a szövetkezet I lelket.

SZOVJET TAPASZTALATOK

SZERINT DOLGOZNAK.

Valahonnan az ekdő mögül előkerül az agronomus. Megnézi a szántókat, vetőket, no meg a kukoricaszedőket is. A fiatalasszonyok nem bánjak ha néha-neha elröppen egy csípős tréfa erről vagy arról. — Az agronomus felénk tart. úgy látszik, kiváncsi, kivel beszél az elnök. Napbarmtotta 38 év körüli ember. Tekintete erős akaratot árul el.

— Ma befejezzük a vetést — mondja. —

Arra a kérdésre, hogy hány százalékot vetettek súrltsorosan. a következőket válaszolja: ,

— Nemcsak ez evben, tavaly is 100 százalékosan sűrű — és keresztsorosan vetettünk Bátran alkalmazzuk a szovjet tapasztalatokat mert ennek köszönhetjük, hogy ebben az esztendőben átlag 29 mázsás termest értünk el Volt olyan táblánk is, mely megadta a 32 mázsát Ebből 300 mázsát tudtunk terven telül beadni, 150 mázsát pedig pótjutalomkent szétosztottunk. Minden munkaegysege 10 korona előleget. 3 kilogramm gabonát es fél kilogramm búzát adtunk Figyeld a traktorokat, az előhántós-ekéket. a sűrűsoros vetögépet. a szemcsésműtrágyát — ezt magunk állítjuk elő — mind — mind a szovjet dolgozóktól tanultuk és kormányunk hozzásegített bennünket ahhoz, hogy alkalmazhatjuk őket.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem volnánk szabadok Hogy szövetkezetünk megalakult, napknzioithont. kultúrházal mozit, új iskolát kapott a falu ezt ц az Októberi Forradalom és 'Pártunk tette lehetővé. A kizsákmányolás és munkanélküliség megszűnt, keresetünkből olcsó áron. most már mindent vásárolhatunk. Szabad időnket olvasással, mozilátogatással, sporttal tölthetjük. Malinyinova új etetési es tejési módszere is jól bevált nálunk, sok ezer liter tejet hozott szövetkezetünknek Éppen ezért a szövetkezet vezetősége és a tagság felajánlást tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére.

TIZENÖTEZER LITER TEJ.

A vállalások a következők:

Az összes vetést agrotechnikai időre kereszt- vagy silrűsorasan vetik el. Tizenötezer liter tejjel és 30 mázsa sertéshússal túlteljesítik a beadást.

— Minden jel arra mutat — folytatja az agronomus, — hogy a tejhozamot 5000 literrel emelni fogjuk. Beszélj a fejőkkel, azok majd pontosabban megmondják.

Ebedután Nagy Gyula fejőt otthon találjuk. Felesége unokáját tartja karján, míg a menyecske finom túrósrétest süt vacsorára. A házról beszélgetnek, az új házról mely most készült el, de az ajtók és ablakok még nincsenek rendben, no, meg a padlo is hiányzik.

— Ha már építünk, legyen szép és száraz a lakásunk — mondja Nagyné A földes, sötét szoba a betegséget hozta magával.

— Igen, — toldja meg Nagy elvtárs az asszony szavait. — Építünk, mert van miből. A szövetkezetben szépen keresünk.

Nagy Gyula ismeri a múltat, ö már az 1920-as mozgalomban is résztvett. Küzdött a párt oldalán a munkáért a puszta kenyérért. Amikor pedig a .sző- I vetkezet megalakult, belépett állatgondozónak. Fejéri átlaguk 5 liter körűi mozgott 1952 május 1-én hozzá\ fogott a Malinyinova-módszer alkalmazásához, s azóta a tejhozam állandóan emelkedik.

— Most a fejéri átlagom — mondja — 7 es fél — 8 liter. A masszírozással. a háromszori fejessel, valamint az egyedi takarmányozással 3 literrel emeltem a tejátlagot. Azzal viszonozzuk államunknak a nekünk nyújtott segítséget, hogy az Októberi Forradalom tiszteletere nem 15, hanem 20.000 liter tejet adunk.

A továbbiak során még elmondja, hogy eddig 550 munkaegységet ledolgozott. Ezért 16 és fél mázsa gabonát és 5500 korona előleget’kapott.

— Várom az újévi elszámolást és a tej után a pótjutalmat — mondja. A teheneim oly szépek, hogy két darabot küldünk a pozsonyi kiállításra. — Kormányunk megbecsüli és elismeri munkámat. A kerülettől oklevelet és vele együtt egy kerékpárt, a járástól szintén két oklevelet kaptam.

Meg kell jegyeznünk, hogy Nagy elvtárs még nem tudja tudását teljesen érvényre juttatni, mert az őáltala kifejt tejet összeönti másik két fejő tejmennyiségével. Ha az új istálló elkészül, a szövetkezet vezetősége hasson oda. hogy minden fejő munkaeredménye ellenőrizhető legyen, hogy minden ember munkáját igazságosan jutalmazhassák.

Sándor Gábor

Öröm nézni az érsekújvári mezőgazdasági kiállításra hozott mezőgazdasági termékeket. Mindez azt bizonyítja, mily nagy előnye van a mezőgazdaság nagytermelésnpk az egyéni gazdálkodással szemben.

Hatásos segítség mezőgazdaságunknak

Az 1953. szeptember 15-i kormányhatározat megjelenése óta falvainkan sokat beszélgetnek és vitáznak arról, hogy milyen is lesz ezután mezőgazdasági politikánk. A pontos választ megadja a kormányhatározat és Zápotocky elvtárs klicsavai beszéde, mely szerint „... pártunk és kormányunk irányvonala most és a jövőben is az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítása, mint a szocializmus falun való építésének egyedüli helyes útja.” Ezt azonban nem minden földműves értelmezi helyesen.

Д kulákok és a befolyásuk, alatt él- 1 ló földművesek a kormányhatározat megjelenésekor azt hitték, hogv „elérkezett az ô idejük”. Számolgatták magukban, hogy most itt az alkalom arra, hogy a Szocialista mezőgazdaságot építő kis- és középföldműveseket letérítsék a helyes útról, arról az útról, amely a falusi dolgozókat a jobb élethez vezeti. A kulákok, a nyugati imperialisták utasításaihoz híven ki akarták használni azokat a kritikákat, amelyek az egyes EFSz-ek megalakftásáná! elkövetett hibákat illették. Köztársasági elnökünk beszédének azt a részét igyekeztek elferdíteni, amely arról szól, hogy a szövetkezet önkéntes szervezet, amelyből ki lehet lépni és amelyben senkit sem kényszerítenek arra, hogy benn maradjon. Arra törekednek. hogy minél több helyen megszervezzék a földművesek tömeges kilépését a szövetkezetekből.

’sakhogy, mint már többször a J múltban, most sem sikerült a külső és belső ellenség alattomos terve. Túi korán örvendeztek kis- és középparasztjaink ellenségei. Annak ellenére, hogy a szövetkezeti tagok a becsületes kis- és középföldművesek közül, főleg azokban a szövetkezetekben, amelyek gazdaságilag és politikailag még nem elég erősek, és ezért nem tudtak eddig jelentős gazdasági eredményeket elérni, egyeseket sikerült rászedniök arra, hogy beadják a kilépési kérvényt, az ellenség meggyőződhetett arról, hogy a dolgozó földművesek túlnyomó többsége bízik kormányában és szilárdan halad az általa kijelölt egyedüli helyes úton. így vo't ez a marcelházai szövetkezetben, ahol a kulákoknak sikerült egyes szövetkezeti tagokat megtéveszteniük, akik kérték kilépésüket a szövetkezetből. _A jó meggyőző tevékenység hatására azonban a kilépést kérő tagok csaknem mind visszavonták kérvényüket és továbbra is a szóvetkezet dolgos tegjai# közé tartoznak. Megbánta tettét Heiényen Dekány Dezső is, aki a kulákOK befolyására kilépett a szövetkezetből de csakhamar meggyőződött arról, hogy rászedték s ezért kérte újrafelvételét a szövetkezetbe. Számos más szövetkezetben is előfordult hasonló eset. A kulákok terve tehát füstbe ment. Sőt kormányunk szüntelen gondoskodása a mezőgazdasági termelés fokozásáról és ezáltal a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésről jelentősen elősegítette, hogy szövetkezeteink megszilárduljanak.

A szövetkezeti tagok, a becsületes kis- és középföldművesek sohasem csalatkoznak kormányunkban, mert elsőrangú célkitűzése: az emberről való gondoskodás. Erről tanúskodik a pénzügyi és földművelésügyi miniszterek legutóbbi rendelete is, az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó földművesek pénzügyi támogatásáról. Ez további jelentős lépést jelent a gazdaságunk fejlesztéséről szóló kormányhatározat gyakorlati megvalósításában. Ez a rendelet is annak a megnyilvánulása, hogy kormányunk ismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel szövetkezeteink és földműveseink a jelenlegi fejlődési fokon küzdenek és ezért mindig megfelelő időben és megfelelő helyen segítő ke-, zét nyújtja.

A pénzügyi és földművelésügyi mi-*'

** nlszter rendelete mindenekelőtt azt a célt követi, hogy segítsen egységes földmű vessző vetkezeteinknek közös gazdálkodásuk gyorsabb és sikeresebb fejlesztésében. Ezért azoknak az EFSz-eknek, amelyekben az eladósodás miatt a tagok kevés pénzt kapnak a ledolgozott munkaegységekre, lehetővé

teszi a kamatok leszállítását és a hitelekből bizonyos mennyiségek leírását Lehetővé teszi továbbá a beruházási és a többi hosszúlejáratú hitelek visszafizetési idejének meghosszabbítását, mégpedig a hitel jellege és a szövetkezet gazdasági helyzete szerint, nyolc évvel. Emellett a lefizetési idő meghosszabbítása alatt semüyen kamatot nem számítanak. Minden bizonnyal nagy megelégedéssel fogadják e rendeletet a párkányi járásban lévő kéméndi szövetkezet tagjai is, akik az eladósodás és a hiányos munkaszervezés következtében csupán 6 koronát kapnak munkaegységként. De nemcsak a kéméndi, hanem számos szövetkezetünk életében határkövet jelent az űj rendelkezés.

A kormány azonban még ennél többet nyújt szövetkezeteinknek. Amenynyiben rendesen teljesítik termelési *s beadási kötelezettségüket, egyenes anyagi támogatást ad szövetkezeti Istállók. berendezések építésére, földek tagosítására, vizek szabályozására és elemi csapás esetében. A pénzügyi és földművelésügyi miniszteri rendelet nem feledkezik meg a még egyénilei) gazdálkodó kis- és középföldművesekről sem. Lehetővé teszi számukra, hogy termelésüket annyira emeljék, amenýnyire az lehetséges a kistermelés keretében. Ezért rövidlejáratü hiteleket ad vetőmag és műtrágya vásárlására, a traktorállomás munkájának megtérítésére, hizlalás! célokra szánt állatok megvásárlására és takarmányra. A talaj termőképességének emelésére, fajállatok vásárlására és a gazdasági épületek megjavítására az egyénileg gazdálkodók hosszúlejáratú hiteleket is kaphatnak.

Fontos az, hogy a szövetkezeti tagok saját lakóházaik, gazdasági épületeik megjavítására is részesülhetnek hitelben.

TVF em fér kétség ahhoz, hogy szövetkezeti tagjaink, valamint kis- és középföldműveseink nagy megelégedéssel és hálával fogadják ezeket a rendelkezéseket, mégpedig azért, mert a kormány eme gondoskodása lehetővé teszi a legsürgősebb kérdések megoldását, a legégetőbb hibák kiküszöbölését. Hiba lenne azonban, ha azt gondolnánk, hogy a kormányhatározat már magában is biztosítja a falusi dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. Az állandó jólét kulcsa a földműveseknél. a szövetkezeti tagoknál van. Mindenekelőtt nekik maguknak kell arról gondoskodtok, hogy egyre jobban élhessenek. Nekik kell odahatniok, hogy több gabonát, húst, zsírt, tejet és tojást termeljenek.

Fontos, hogy efelett minden mezőgazdasági üzemben elgondolkodjanak. A szövetkezetekben vizsgálják meo, hogy mi annak az oka, hogy a munkaegységek értéke alacsony. Vegyék kézbe az egészévi termelési tervet, s nézzék meg, hol szorít legjobban a cipő. Vezessék be mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésbe a haladó munkamódszereket, s fektessenek nagyobb súlyt a munka helyes megszervezésére, mert amint azt a gyakorlat mutatja, a legtöbb szövetkezetben a hiányosságok a rossz munkaszervezésben gyökereznek. A lévai járásban lévő horsai EFSz-ben például a kapások termése azért alacsony és azért késlekedtek a betakarítással, mert nem osztották ki a földterületeken a növényápolást és a betakarítást az egyes szövetkezeti tagokra. Ez a hiba sajnos sok helyen tapasztalható. Elkerülhetetlen, hogy az ilyen szövetkezetek példát vegyenek az élenjáró EFSz-ektől, vagy állami gazdaságoktól. A derzsenyei állami gazdaság éppen azért, mert a munkát helyesen megszervezte, cukorrépából átlagosan 280 mázsás termést ért el, sőt bizonyos parcellákon 320 mázsa is termett hektáronként.

rF ehát szövetkezeti tagjaink csakis akkor emelhetik életszínvona’ukat, ha a hibákat feltárják és minden erejüket összpontosítják arra, hogy gazdálkodásukat megjavítsák.

A kormány valóra váltja szavát. Csakhogy ehhez szükséges, hogy a földművesek feladataikat rendesen teljesítsék. Munka nélkül nincs kenyér. A kormány segít az egyénileg gazdálkodóknak, de ugyanakkor a szövetkezeteknek a legmesszemenőbb támogatást nyújtja. Ezt azért teszi, mert a segítség így lesz a leghatásosabb. Ma már nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti termelés az egyedüli helyes út, amely földműves dolgozóinkat az anyagi és kulturális jóléthez vezeti Ez az'egyedüli út. amely a parasztságot megmenti a robottól, a nyomorúságos élettől Ezen az úton válnak falvaink a boldoo emberek virágzó otthonává.

p

\