Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-07-19 / 29. szám
10 1953. július 19. Kapáljuk meg nyáron a kukoricát A májusi fagyok számos helyen tettek kárt a kukoricában s ezért pótvetéseket vagy újra vetéseket kellett eszközölni. így a kukorica vetési ideje sokhelyütt kitolódott és azokon a helyeken, ahol a fagykár részlegesen pusztított, az alacsony hőmérséklet folytán a fiatal növény visszamaradt a fejlődésben. A fenti körülmények eredr 'öveképpen magátólértetfidően következik, hogy a kukorica beérésének ideje kihúzódhat, megnyúlhat. A nyári kapálás előnyei Az aratási, avagy cséplési munkálatok közepette gondoskodjunk tehát olyan munkaszervezésről is, amely elősegíti ezek mielőbbi befejezését, de egyidejű'eg _ kukorica nyári kapálása is о 'gezhető legyen. Ha a kukoricát nyáron megkapáljuk, olyan előnyökre teszünk szert, amelyek mellett, hogy biztosabbá teszik kukoricatermésünket. könnvebhségpt szerzünk, ha nem is most. de olyan időszakban, amikor arra fö’tétlenüi szükség van. A nyári kapálással elsősorban a szárazság ellen védekezünk, másodsorban pedig megrövidíthetjük a kukorica fejlődésének idejét. Sokan még idegenkednek a nyári kapálástól, olyan téves elvből kiindulva (de nem a tapasztalatból), hogyha a nyári száraz időben kapálunk, a talaj mégiobban kiszárad; holott ennek éppen az ellenkezője igaz; ha van valami, amivel a szárazság hátrányos hatását csökken thptjük, az a nyáron is alkalmazott kapálás. Mindezt a megállapítást a tapasztalat igazolja. Mivel magyarázható a nyári kapálás jelentősége? Elsősorban azzal, bogy a sorok között fellépő gyomok rengeteg tápanyagot vonnak el A juhok 'Á gazdaságosság azt diktálja, hogy minden állattenyésztési ágazatban iparkodjunk a termékek (tej. tojás, gyapjú stb.) előállítási költségeit csökkenteni. Minthogy a költségek javarészét az állatok táplálkozása okozza, csak természetes, hogy a költségek csökkentésénél is elsősorban arra irányul a figyelem, hogy mit lehet e téren megtakarítani. Teljesen elhibázott volna azonban ennek a feladatnak olynemű megoldása, hogy kevesebb táplálékot adunk állatainknak. így termelni nem lehet. Ha leszorítjuk a takarmányéi!átást annyira, hogy csak éppen életét tengeti vele az illető állat, akkor megél, de nem termel, Ebből pedig nincs semmi hasznunk. így az életfenntartásra és ápolásra fordított költség is teljesen kárbaveszne. A címben szereplő olcsóságot tehát úgy kell érteni, hogy a juhok okvetlenül kapják meg a legnagyobb termelésükhöz szükséges tápanyagmennyiséget, de ezt olyan takarmányokban, melyek a legkevesebbe kerülnek az EFSz-nek, állami birtoknak stb. Ha így fogjuk fel a nyári olcsó takarmányozás feladatát, akkor ez a juhoknál a legkönnyebb feladat. Hiszen a juhok koratavasztól késő őszig legelőn szerzik meg táplálékukat. Méginkább remélhető a juhok nyári a talajból. Ha ezeket kikapáljuk, a talaj tápanyagai a kukorica számára maradnak meg, e'töl az időtől erőtel jesebben tud fejlődni, mert több tápanyag jut a termés kialakításához. Másodsorban azzal, hogy a sorok közötti talaj felülete ekkora már megcserepesedik és a keletkezett kis hézagokon keresztül a nagy légjárhatóság folytán rengeteg nedvesség megy veszendőbe. A felületi porhanyítással ezeket a nyílásokat elzárjuk és így megakadályozzuk a viz elpárolgását, aminek következtében a növény a talaj tápanyagait könnyebben tudja a nedvesség segítségével felvenni. Egyszóval: a nyári kapálással tehát nem szárítjuk a talajt, hanem nedvességet óvunk meg. ami minden esetben felér egy jó esővel. Kapálással (ríjuk a macikötés előtt álló gyomokat Mint említettük, a nyári kapálással biztosítani tudjuk a kukorica beérését, illetve annak beérési idejét megrövHíthetjük. Ez évben e két szempontnak különösen nagy jelentőséget keU tulajdonítani. A kukorica korábbi beérése a nyári kapálás hatására — egyrészt azzal magyarázható, hogy a tápanyagfeltárás könnyebbé válik, de másrészt azzal is, hogy a nyár folyamán felmelegedett talaj mélyebb rétegeiből a talaj felü'etén kévződöit porhanyós talajban levő meleg kipárolgását megakadályozza. így a talajban lévő meleg arra az időre elraktározható, mikor a külső hőmérséklet a kukorica beérését már nem segíti elő. Ilyenkor a talajban tartásának olcsó volta abból kifolyólag, hogy a juh május végétől a hó'eeséséig mindig talál tarlót. Júniusban a takarmány tarlók, júliusban a hüvelyesek és gabona-fél ék tarlói, ősszel már a kapások tarlói nyújtanak a juhoknak táplálékot. A tarlók legeltetésével távolról sem akarjuk sérteni a mielőbbi tarlóhántás törvényét. Nem szabad gondolni arra sem. hogy a tarlólegeltetés érdekében a tarlóhántás elmaradjon, sőt arra sem. hogy késleltessék. De az az idő. amely az aratás és a tarlóhántás között eltelik, elegendő arra, hogy a nyáj átböngéssze a tarlót. Amit itt elfogyaszt, az teljesen ingyen jut neki. Ha nem szedné fel, veszendőbe menne. A juhok a frissen zöldelö gyomokat is szívesen eszik. Téves v.Jna azt hinni, hogy a gyomokban nincs táphatás. Hiszen a pannonbükköny még 30 évvel ezelőtt gyomnak számított, de azóta bebizonyult, hogy érdemes termeszteni is. A disznóparéjt nálunk még ma is csak ,.gaz"-nak tekintik, míg a Szovjetunióban — írja Kudrjavcev — majdnem mindenütt termesztik; igen jó legel ott szolgáltat és sarjúnövekedése erőteljes. A hántásokon elszórt gyomok nemcsak ingyen táplálják a nyájat, hanem ezzel a juh hasznot is hajt, mert „irtja a gyomot". tartalékolt meleg szolgál arra, hogy a kukorica beérjen. A nyári kapálásnak más előnyei is vannak, amelyek nemcsak az idei termés kialakításában jelentősek, hanem kihatnak az elkövetkezendő évek terméseredményeire is. Elsősorban sok olyan gyomtól szabadítjuk meg a talajt, amely magkötés előtt állott így nem tud elszaporodni és áttelelni. majd a következő évben kikelni és károkat okozni az utóveteménvben. A gvommentes fö'dön. továbbá korábbi ŐS' jobb minőségű vetőáevat tudunk kés-íteni, így termésünk is biztosabb lesz. Mivel kapáljunk A kukorica nyári kapálását rendszerint kézikapálással szokás elvégezni. Ez nem feltétlenül szükséges akkor, ha a kukoricát négvzetesen ültettük és a kötés nagysága 80-szor 80 cm.-nél nagvobb. Ezeken a táblákon lókapával is lehet művelni keresztben-hosszában, de kellő óvatosság mellett. A hám fát ez esetben meg kell rövidíteni, a lova pedig a két sor 1 zött óvatosai, kell vezetni, hogy a képződött kukoricacsövek le ne töredezzenek. A tövek mellett visszamaradt gyomokat kézzel kapáljuk ki. Ott, ahol a kukoricavetést — különösen. ha 80 cm-nél kisebb a sortávolság — sorosan végezték el, a lókapálás nem. ajánlatos, igy a nyári kapálást kézikapáv-'l kell elvégezni 2—3 cm mélyen. Még hí. kézikapával is végezzük a kukorica nyári kapálását. akkor is kifizetődő, mert az ezzel járó többlettermés messzemenően viszszafizeti még ez évben — de még következő évben is — a ráfordított költségeket A legeltetési idényben a takarékosság eine még két irányban követel intézkedést. Ha a nyáj legelője a téli szállásul szolgáló akoltól távol van, akkor kár a juhokat minden est' haza — és reggel újból kihajtani. Az a mozgás, melyet a juh táplálékának megszerzése: keresése és felszedegetése közben végez, az teljesen elegendő arra, hogy a juh szilárd, egészséges szervezetét megőrizze. A több kilométeres lit, melyet sűrű porlellegben. a kutyák által kergetve esténként és reggelenként megtesz, az már csak kárára van és ez sok tápanyag-elpocsékolást je1 ént. Minden állandó legelőn lehet fe’ütni néhány dorongból és rözséböl, szalmából átmeneti fészert a nyáj számára, ami csak jelentéktelen költséget, vagy munkát okoz, viszont sok tápanyag megtakarítására vezet. Ha már a gyeplegelők kisültek, tarlólegelőink nincsene! és így juhaink soványodni kezdenek, akkor a gazdaságosság diktálja, hogy részükre olcsó mesterséges legelőt létesítsünk. Igen jól megtelel a szudáni fű útján teremtett állandó legelő Ezzel június végétől októberig lehet biztosítani — még száraz nyarakon is — jó juhi egei őt. Ilyen mesterséges legelőkkel megmentjük juhainkat attól, hogy „soványodjanak." nyári olcsó takarmányozása Cséplésnél a polyvát válasszuk külön a törektől! Nem okoz többletmunkát, mégis jejentékenyen megkönnyíti és olcsóbbá feszi a takarmányozást, ha a cséplési munkák során a polyvát külön válaszszűk a törektől, ha külön kazalba rakjuk. Hazánkban a sertések takarmányozásának gerincét a szemes magvak és az őrlemények etetése képezi. Sokkal olcsóbbá tehető a sertéstartás. ha áttérünk a silózott takarmányok etetésére és abrakot csak kiegészítésül adunk. Olyan silózott takarmányt, amely sok növényi rostot tartalmaz, a sertés nem szivesen fogyasztja és ha kényszerűségből mégis eszik belőle, sokat elpocsékol. A rost-takarmány levét kiszívja, a rostot kiköpi és így csökkenti a takarmánykészletet anélkül, hogy gyarapodnék tőle. — Más a helyzet a kérődzőknél, melyeknél durvább, rostosabb takarmány a bendőben előbb megpuhul és a kérődzés által válik az áltat hasznára. A szocialista, szektor mezőgazdasági üzemeiben sok olyan takarmány és hulladék adódik, ami ésszerű alkalmazás segítségével hivatott volna a sertéstartást olcsóbbá tenni. Ilyenek a tök, takarmány-dinnye, a takarmány- és cukorrépa-levél, tarlőrépa, a konyhakertészeti hulladék (a káposzta, karfiol, borítólevelei, a kalarábé, a retek levélzete stb.) az elvénülésre Ítélt csalamádé, friss cukorgyár! répaszelet stb. Ezeket egymagukban besilózni nem lehet, mert túlvizenyősek. A felsorolt lédús takarmányok besilózásánál kell a polyvát felhaszálni, mert 'ilymódon semmi sem megy kárba és olyan takarmány nyerhető, amelyet sertések-A növendékállatok bőrápolása különös gondot igényel. A bőrön és a szőrök között a bőrhám korpázásából és a levegőből sok piszkos anyag gyűl össze, melynek eltávolításáról kell gondoskodnunk. A borjú tisztogatását csutakolással kezdjük, hogy a szőrök közé beragadt píszokréteget meglazítsuk. Ezután a piszokrétegét meglazítsuk. Ezután a kezzék, amely a piszoktörmeléket eltávolítja A vakaró használatát mellőzzük. I A természetes testnyílások (szem, kel is könnyen és eredményesen lehet etetni. A különválasztott polyvát, a gyengén lekaszált lucerna és lóhere tömegének mérsékelt felszaporítására is sikeresen lehet felhasználni és a sertések számára is adagolni. Tehát csépléskor el kell különíteni a polyvát a törektől, külön kazalba з silógödrök közelében elraktározni, hogy szükség esetén könnyen kéznél legyen orr, száj, végbél, hüvely) környékét puha posztódarabbal tartsuk tisztán. A farkbojtot időnként langyos vízben mossuk meg. Ha a szőrzetet a bélsár és vizelet sárgára festi, akkor a foltokat keféléssel eltávolítani nem sikerül. A bélsarat langyosvizzel puhítsuk meg és megszáradva keféljük le. Ha a boriak egy része, vagy bármelyike fertőző betegségben szenved, akkor ezeknek a tisztogató eszközeivel természetein az egészséges állatokat nem szabad érinteni, mert ezek a fertőző baktériumok csíráit közvetítik. Amit a borjú ápolásánál ludní kell Állategészségügyi szabályok betartása: kevesebb megbetegedés — íöbb haszon Beköszöntött a nyár, vele együtt a forróság is megjött. Az ál lattenyésztőknek sok olyan károsodással kell számolniok, amelyek a fokozottan meleg időjárás kedvezőtlen hatásaira vezethetők vissza. Ezeknek a károsodásoknak egy része a háziállatok különböző olyan megbetegedéseiből adódik, amelyek termelőképességüket csökkentik. de sokszor elhullásukat is ok zzák, más része pedig az emberi fogyás-'is célját szolgáló állati termékék (tej. hús) romlásából adódik elő. Az állategészségügyi rendszabályok Irtsuk a Fontos szempont az is, hogy az állatuknak kellő nyugalmat biztosítsunk és ezen belül lényeges feladat, hogy a legyek nyugtaianitásától megkíméljük. Közismert tény nemcsak az, hogy pl. a legyek által nyugtalanított tehén kevesebb tejet ad, de az is, hogy a legyek elhajtására az állatok sok felesleges izommunkát végeznek, ami az állatok életerejének rovására megy és felesleges hőtermelést is eredményez. Jó munkál végzünk ezen a téren, ha az állások végénél szdfbwraffiafiiggöket létesítünk, meszelés alkalmával helves alkalmazásává' ezeket azonban lényegesen csökkenteni tudtuk, sőt ezeken túlmenően sok esetben teljesen ki is küszöbölhetjük. E rendszabályok :ö?ül legelső helyen az állatok helyes nyári tartásával kell foglalkoznunk. Gondoskodni kell az istállók kellő szellőztetéséről, lehetőség sz-rint az állatok nyári jászolnál, vagy olyan karámban történő elhelyezéséről, ahol kellő árnyékhoz is jutnak. A páratelt meleg levegőjű istálló különféle betegségeknek lehet forrása. legyeket a mészbe kevert rovarirtó szerekké, tartjuk távol a legyeket nemcsak az állatoktól, hanem ■ istállótól is. Célszerű ezt az eljárást későbbiekben a falaknak ismételt és rovarirtószert tartói mazó folyadékkal történő bepermetezésével kiegészíteni. Azzal is távoltartjuk a legyeket az istállóban lévő állatoktól, ha az ablakokat elsötétítjük, de nagyon fontos, hogy rendes trágyakezeléssel és a tráguatelenek felületének időközönként légyölőszerekkel történő permetezésével eleve akadályozzuk a legyek szaporodását. Friss ivóvizet Biztosítani kell az nvatok számára elegendő, tiszta és üdítő, de nem túlságosan hideg ivóvizet is, hogy a nyári fokozott párolgás útján elvesztett folyadékot a szervezet pótolhassa. Túl hideg víz itatásával járó hirtelen lehűlés az ellenállóképesség csökkenésére, meghűléses betegségekre, tüdőgyulladásra vezethet, viszont a régen ■állott, posványos víz felvétele súlyos bél gyűli adásoknak lehet okozója. Ott. ahol mesterséges kacsa- és libaúsztató van, a vizet gyakran (hetenként legalább kétszer) cserélni és a medencét fertőtleníteni kell. mert ezzel sok b: ‘.egségnek vehetjük elejét. Fokozzuk az ellenállópékességet Azok az állatbetegségek, amelyeknek jelentkezésével a nyári meleg idején különösképpen számolni kell. részint fertőző, részint nem fertőző betegségek. Mindkét betegségcsoport esetén a túlzott meleg kóros hatása elsősorban abban nyilvánul meg. hogy az állatok ellenállóképessége csökken. Az állatok megfelelő elhelyezése és kedvező tartási viszonyok megteremtése is az ellenállóképességcsökkenés megakadályozását szolgálja. Аг itt szóba jövő fertőző betegségek közül elsősorban a sertésorbáncot kell megemlíteni, mert a nyári hónapok-Pusztítsuk el A fertőző betegségekkel kapcsolatban gondolni kell arra is, hogy a meleg időben jól megélő különböző élősködőktől, elsősorba, a kullancsoktól, megóvjuk, illetőleg megszabadítsuk az állatokat. Ez utóbbiak közvetítik ugyanis a szarvasmarhák úgynevezett ..vérvizelését", de lovakon is előfordulhat a betegség, amely a nevében már megjelölt tüneten kívül lázas állapottal. sárgasággal, reszketéssel, szapora légzéssel és szívveréssel hívja fel magára a figyelmet. A betegség különösen bokros, erdei, de néha füves legelőn levő állatokon is jelentkezik s ban 7—2 nap, sok esetben csak néhány óra leforgása al~ t sok sertés eshet sertése táncnak áldozatúl. Az egész nap folyamán forró legelőn, vagy az ólban tartott sertéseket a szokatlan nagy meleg elcsigázza, ellenáll ■'képességüket lecsökkenti és a , szervezetükben (mandulákban) csaknem minden sertésben jelenlevő sertésorbánc barillusok a legvengvJt szervezetet megtámadják. Mivel azonban a betegség lefolyása sok esetben olyan gyors, hogy a beteg állat nem kerülhet к ’lő időben állatorvos szeme elé, a sertésorbánc ellen előzetes védőoltással kell védekezni. a kullancsot ellene legcélravezetőbben a kullancsok irtásával lehet védekezni. Az időszerű fertőző■ betegségek között kell megemlíteni a lépfenét is, bár itt a nagy melegnek, illetve a hosszan tartó szárazságnak közvetett a szerepe. Ilyen időjárás esetén ugyanis a sekélyebb vizű kutak annyira kiszáradhatnak. hogy a víz merítésekor a felkavart iszappal esetleg már régebben ott levő lépi ‘nespórák kerülhetnek az állatok ivóvízébe és megbetegithetik azokat. Ez ellen a betegség ellen is leghatásosabb védekezés a len b-’-ehajtás előtti időben elvégzett védőoltás. A bélgyulladás A nyári melegben sok állat betegedhet meg különböző eredetű bélgyulladásban. Ezek egy részét a megnemfelelő ivóvíz fogyasztása okozza, de a helytelen etetés is sok bélgyulladásnak lehet forrása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy nyáron az erjedés gyorsabb. pyp-* som m 'dékot a sertések részére, sem takarmányt a nagyobb állatok számára nem szabad több napra bekeverni. A bélgyulladásos állatokat gyógt/kezelésben kell részesíteni kellő diéta és gyógyszerek alkalmazásával. ügyelni kei’ azonban egyidejűleg a hasmenés következtében előállott fokozott folyadékveszteség megfelelő pótlására. Sebek kezelése A legyek kártételéről már megemlékeztünk A legyek azonban azonkívül. hogy az állatokat nyugtalanítják, egyéb kellemetlen betegségeket is okozhatnak. Előszeretettel rakják le ugyanis petéiket a hím állatok vaszoranyilására, a nőivarú állatok hüvelynyílásá'-a és ezeknek környékére, azonkívül az állatokon levő esetleges sebzt ék helyeire. A petékből kikelő álcák mozgásukkal viszketést okoznak, de a megtámadott testszövetek elhalását is eredményezik. Az 'ilyen esetek ellen legiotbb védekezés a sebes bőrfelületek krerlinnal történő megelőző bevonása (a kreolint vízzel legalább kétszeresen kell hígítani), ahol pedig már álcákat észlelünk, oda kreolinos oldatot kell' beönteni. A A légyálcák leggyakrabban a sertéseket és juhokat támadják meg. ezért célszerű ezek veszélyezte telt testrészeit időnként megszemlélni.
