Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-01 / 44. szám

8 BÍderíhf«f % 1953. november í. TŐraklorálL гактогсшотагспи к I 11 ret A bárcai gépállomás dolgozói megszervezték a péntekes mozgalmat * Ar őszi munkák lemaradását senki sem okolhatja meg kedvezőtlen időjá­rással. Olyan idők járnak, hogy kíván­ni sem lehet jobbat. Az idei őszi mun­kákat még az örök késlelkedők, a pa­­tópálok is időben elvégezhetik. A bár­cai gépállomás is azelőtt a ráérők so­rába tartozott. Az idei őszi munkákat azonban a földművelésügyi miniszter utasítása alapján pontosan megszer­vezték. Változás történt a gépállomás vezetésében is. A gépállomás élére Bárány József elvtárs személyében új ember került, aki erélyes kézzel végzi az irányítást. A gépállomások, mint ahogy ismeretes, gépalkatrész-hiány­­nyal küzdenek. Főképpen nagy a hiány a DTZ és DT hemyótalpasok alkatré­szeiben. Hogy az állomások ezt a hiányt enyhítsék, számbavették az összes raktáron heverő alkatrészeket, ezekről jegyzéket készítettek és nyil­vántartják őket. Ezt nemcsak a bárcai gépállomás cselekedte így, de az ösz­­szes szlovákiai gépállomások. Ezzel az intézkedéssel elérik azt, hogyha vala­melyik gépállomásnak felesleges alkat­része van, de ugyanakkor a másik gépállomáson ebből hiány mutatkozik, a hiányt szenvedő gépállomás ezt ki­igényelheti. Molnár elvtárs, a gépállo­más fögépésze az alkatrészhiányt sú­lyos bajnok tartja: — Idáig magunk készítette alkatrészekkel pótoltuk a hiányt, most már azonban olyan al­katrészekre is szükség volna, amelye­ket ml gyártani nem tudunk”. Sok a panasz a kerületi gépjavító műhelyre Molnár elvtárs a továbbiakban el­mondja még, hogy a párt és kormány Intézkedésére három KD-35-ös gépet., két S. 80-as nehéz talajmegmunkáló­gépet és két szovjet ekét kaptak, ami nagy segítséget jelent, de ugyanakkor a meglévő gépállományt is teljesen üzemképessé kell tenni. A gépállomás üzemképtelen száma 16—17 százalék, ami a gépek állapotáról nagyon kedve­zőtlen képet nyújt. Alkatrészhiánnyal küzd a legtöbb gépállomás. S ezért valóban nem a gépállomás vezetőit, hanem a mezőgazdasági gépgyártás irányítóit terheli a felelősség. Súlyos panasz merült fel a kerületi javítóműhely munkája ellen Is. A be­küldött gépeket csak felületesen ja­vítja meg. A javítás sokáig tart és emiatt a gépállomás dolgozói sok időt veszítenek. Bárány elvtárs, a gépállo­más vezetője elmondja, hogy a folyto­nos gépjavítások sok pénzbe kerülnek és a gépállomás az erre szolgáló fede­zetet már teljesen kimerítette. A hatodik napon terven íelül dolgoznak A bárcai gépállomás a fenti nehéz­ségek ellenére is kerületi viszonylat­ban az első helyre küzdötte fel magát. Főképpen az őszi tervteljesítés terén értek el kiváló eredményeket. A tervet a gépállomás 58 százalékra teljesítet­te. Munkafegyelmüket és hazaszerete-, tűket legjobban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteletére tett vállalásaik bizonyítják. Összesen 53 traktoros, 7 brigádvezető, 6 gazdász, 2 agronómus és 12 gépjavító vállalta, hogy bevezetik a péntekes mozgalmat. Együttes vállalásaikban kötelezték ma­gukat: 1. A heti tervüket öt nap alatt tel­jesítik. 2. A hatodik napon terven felül dol­goznak. 3. A traktorosok üzemanyagot taka­rítanak meg. 4. Az összes elvégzendő feladataikat a EFSz vezetősége és tagsága teljes megelégedésére végzik el. A legnagyobb súlyt a munkák minőségi elvégzésére fordítják. 5. Gépeiket és a reájuk bízott von­tató berendezést karbantartják és kötelezik magukat arra, hogy az őszi tervet nagyobb üzemzavarok nélkül végzik el. 6. Kötelezik magukat arra, hogy az .egészévi tervüket november 10-íg teljesítik. A gépállomás dolgozói mindezeken felül egyéni kötelezettségeket Is vál­laltak. így Karafa Péter, aki a színyai traktorosbrigdá tagja, kötelezte magát heti 16.5 átlagos hektár elvégzésére. Ezt a vállalást túlteljesítette, mert 33.30 átlagos hektárt végzett el. Ezzel az őszi munkák tervét 202 százalékra teljesítette. Roncsol István, aki ugyancsak a színyai brigád tagja, heti 20 átlagos hektár elvégzésére kötelezte magát, de ehelyett 31 hektárt végzett el, ami 155 százalékos tervteljesítést jelent. Makó József DT-54-es gépével vállal­ta, hogy hetenként legalább 52.5 át­lagos hektárt el ér. Vállalását ő is túlteljesítette, mert 77.80 átlagos hek­tár teljesítményt mutat fel. Oravec Pál enyickei DT-54-es vezető, őszi ter­vét már 212 százalékra teljesítette és emellett 115 liter üzemanyagot taka- . rított meg. Lehetetlen felemlíteni az összes dolgozót, akik ilyen és hasonló vállalásokat tettek. Hiszen a gépállo­más területén összes 80 dolgozó pél­dás munkájával akarja megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóját. Azelőtt három — most ezer hektáron gazdálkodik A gépállomás vezetősége elsőrendű feladatának a szövetkezetekkel való legszorosabb együttműködést tekinti. Ezen a téren Bárány József igazgató, Svarc József politikai vezető és Molnár főgépész járnak elöl jó példával. A szövetkezet vezetőivel minden héten meghányják-vetik az összes kérdése­ket. A legutóbbi ilyen összejövetelen a mozgonyi szövetkezet elnökének fel-I rótták, hogy a tervteljesítéssel elma­radozik. A szövetkezet elnöke nyugod- I tan meghallgatta az ellene felmerülő panaszt, majd így felelt: — „Elvtár­sak! Ami igaz, az igaz. A munkákkal elmaradtunk. Elismerem, ebben én is hibás vagyok, de ne feledjétek el, hogy azelőtt csak három hektáron gazdálkodtam és most kereken ezer hektáron gazdálkodunk, ami pedig bi­zony számomra sokkal nehezebb fela­dat és sokkal több tudást is követel A jövőben igyekezni fogok, hogy tu­dásomat, szakismereteimet még jobban kibővítsem. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy rövidesen jó eredményekről számolhatok be”. Ez a kijelentés Svarc József politi­kai vezetőt lepte meg legjobban. Mennyi igazság van ebben a mondás­ban. Ami pedig legörvendetesebb eb­ben a felismerésben az, hogy a szö­vetkezet tagjai rájöttek arra, hogy csak folytonos tanulás hozhatja meg a magas hektárhozamok elérését. Tanu­lás révén ismerkedhetünk meg a szov­jet tapasztalatokkal is, amelyek átvé­tele nélkül egészséges, jól jövedelme­ző szövetkezetét elképzelni sem lehet. A szaláncújfalusi HNB elnöke nem érti meg feladatát A gépállomások . és a szövetkezetek közti jó viszony megteremtésében nagy feladat hárul a HNB-ra. Már sok szó esett HNB-ok felületes, nem­törődöm vezetőiről, de még az nem fordult elő, hogy az elnök egyenesen keresztezte volna a EFSz és a gépállo­más érdekeit. Szaláncújfalun ez sajnos megtörtént. A szövetkezetnek és a gépállomás­nak egyaránt sok baja volt a szalánc­újfalusi traktorosbrigád vezetőjével. Ferenci sehogyan sem akart a bőrébe férni. Fekete fuvarokat végzett. A pénzt zsebre vágta. Brigádjával nem törődött és csak a maga hasznát tar­totta szem előtt. így a brigádnál — ami ezekután természetes — állan­dóan lemaradás mutatkozott. De ter­mészetes az is, hogy a későn elvégzett munkának a szövetkezet is megltta a levét. Ferencit leváltották és helyébe Veréb András került, aki azelőtt tíz­hektáros középparaszt volt. Veréb András volt az, aki még 1950-ben a szövetkezet jelenlegi elnökével a szö­vetkezetei megalapította, ők ketten voltak a szövetkezet mozgató erői és minden elért sikerből nagy rész ennek a két szövetkezeti tagnak a nevéhez fűződött. Ezért a szövetkezet ellensé­gei nem nagyon szerették őket. Veréb elvtárs később a szövetkezet egyik mezei csoportvezetője lett. Ez év ta­vaszán, amikor Ferencit leváltották, a szövetkezet tagsága Veréb elvtársat javasolta a brigádvezetői tisztség be­töltésére. Veréb András mindezekről így nyilatkozik: Szovjetunió nemcsak nekünk nyújt hathatós gépi segítséget, de segíti as összes népi demokratikus államok földműveseit. így segítségben részesülnek a Német Demokratikus Köztársaság földművesei is. Képünk a Lipcse mel­letti Knauthain-i szövetkezeti dűlőkön dolgozó szovjet répa-kombájnt ábrá­zolja, amely segítségére v«n a német földműveseknek. Но! a Ал éreekrigvfel pétatiüomásoa afctóW 17-én üzemképteleatég folytán M trak­tor nem dolgozott. ВЬЫЯ 8 nagytel­jesítményű hemyót-aJpas veit. Ha ezek a gépek dolgozhattak voina, a napi ter­vet bizonyára teijssítették volna. — Hol itt a hiba? A hiba mi»den«kel6ti az alkatrészhiány’-an keresendő. A gépállomás dolgozói ezen a bajon ágy segítenek, ahogy tudnak. Némely al­katrészt az állomáson készítik, vagy felkutatják m össze« helybeli üaernek raktárait és ctman igy*ke*n«k aeokat beszerezni. Ezek ш alkatrészek azon ban távolról sem olyan minőségűek mint amilyennek helléné leneiek. Kö vid időn beiül elhammálódítok & a traktorok felmondják a szoisfáSwot, A hiányzó alkatrészek beszerzése a gépállomás legfontosabb feladata Saj­tos, ugyanez a helyzet a többi gépál -— „Amikor a traktorosbrigádra ke­rültem, sok nehézségekkel kellett meg­­küzdenem. Megválom őszintén, a gép szerkezetét nem is ismertem. Először a szerelő osztályon dolgoztam, hogy a szükséges szakismereteket elsajátíthas­sam. Ha valamelyik alkatrész felada­tával nem voltam tisztában, nem szé­gyenlettem magam és megkérdeztem. Később letettem a szükséges szakvizs­gákat és így felkészülten kerültem vissza a brigádra”. A brigádon ettől kezdve minden megváltozott. A munkával már nem maradoztak el, sőt mi több, az aratási és cséplési tervet a járásban elsőkként teljesítették. A gépállomás vezetősége elégedetten vette tudomásul, hogy végre megfelelő ember került a brigád élére. De örült a szövetkezet vezető­sége is. A szövetkezetben azonban a HNB elnöke körül és még néhányan elégedetlenkedni kezdtek: » — „Mi nem fogunk Veréb helyett dolgozni. Dolgazza csak Veréb maga a földjeit”, stb. kijelentések hangzottak el. Ezek a szövetkezeti tagok azonban azzal nem számoltak, hogy Veréb András mint brigádvezető szintén résztvesz a szövetkezeti földek meg-Mba? hmásehea К M énwfrtEfvárt fétttfr­lomáson pá'dáhtí II toaktemak a csap­ágyait okvetie®) hi hail eserébú, m helyettük újakat sem tudnak Besze­rezni. A traktorok most emiatt állnak. Azonnal szükség van 10 hajtótengely­re 10 csapágyra, 100 gép részér* vóeaelepekre és végül * herngotafoae­­gép futóalkatrészei-re. A gépállomás vezetősége ezeket az alkatrészeket ál­landóan sürgeti, de a központi és a kerületi raktár dolgoséi idáig hallgat­nak. Állítólag alkatrész nincsen. A gépállomások főigazgafósápáhoe tartozó központi raktárak dolgow)! végre már kiküszöbölhetnék e*t a hiányt. Az ez év «september 1/5-én megjelent kormányrendelet tartataMH- azokat a teendőket, amelyek a gép­­aikatrészhiánv kiküszöbölésébe* szük­ségesek. művelésében ée részese m elért sike­reknek is. — „Veréb András munkájával meg­vagyunk elégedve — mondja Urban Mihály, a szaláncújfalusi HNB elnöke, — de mi nem fogjuk az ő földjeit művelni. Visszaadjuk neki a földjeit, művelje meg őket egyedül”. így beszél a HNB elnöke, akinek a feladata az lenne, hogy a közös gaz­dálkodást támogassa és segítségére legyen mind a szövetkezetnek, mind я gépállomásnak. Főképpen pedig a gép­állomás és a szövetkezet közti jó vi­szonyt ápolja. Bárány elvtárs, a gép­állomás igazgatója már több ízben el­járt a JNB-nál és ebben az irányban a segítségüket kérte. A fentiekből kitűnik, hogy Veréb András munkájával mindenki megvan elégedve. Hogy a szövetkezetben ilyen viszonyok keletkeztek, az arra a bizo­nyos személyi ellentétre vezethető vissza, ami fennáll a HNB elnöke és a brigád vezetője között. A személyes­kedésnek azonban a szövetkezetben semmi létjogosultsága nincsen. A HNB elnökének pedig nem az a feladata, hogy az ellentéteket még jobban ki­élezze, hanem az, hogy segítséget nyújtson és elősegítse a szövetkezeti gazdálkodást. (FY) П magasabb munkatermelékenység alapja • a gépek üzemképtelenségének csökkentése Traktorállomásaink munkateljesítmé­nyének csökkentését elsősorban a trak­torok üzemképtelensége okozza. Az a­­lább közölt tábla szemléltető képet ad öt traktorállomás üzemképtelen trak­torairól az elmúlt év folyamán. A táblázat kimutatja a traktorok össZüzemképtelenségét, valamint a kü­lön a kerekes és hemyótalpes trakto­rok üzemképtelenségét és ami a leg­fontosabb, a gyárjelzések szerint. a gépekkel való felelőtlen bánásmód, a gépek üzpmbentartása anélkül, hogy a «motorhűtő vízzel telt lenne, a hűtőbe való vízutántöltés felhevtilt motor mel­lett. kemény víz használata s ezzel víz­kőlerakódás a hűtőben, mely gátolja a helyes motorhűtést, azonkívül a ke­ség fő oka. Például • nagysenikőcl trak­­torállomáson 20 Š-30-as traktor volt a cséplésbe bevonva, melyek közül csak négy tért üzemképesen vissza, míg 16 traktor, ami 18 százalékot tesz ki, a cséplés alatt üzemképtelenné vált s ja­vítóba kellett szállítani. Éppúgy a ga-14.34 százalék (hemyótalpas 20.80 szá­zalék), • köbölkúti állomáson 18.20 (hemyótalpas 20.93) a galántai 18.33 (29.23), a nagysenkőci 20.20 (42.79), a csallóközcsütörtöki állomáson 22.54 százalék. A hengertörésen kívül a* űzemkép-A traktorok üzemképtelenséae %-ban Traktorállomás Kerekes- 8 Д S :o v H Összesen k. trakt. Hernyótal pa» _ 4 я 5>s Нл » 4 g a « 8 к is íj —Г « m s,S И *5 :© I i Z-15 Z-25 Й-30 KD-35 DT-54 S-80 14,65 9,60 25,49 — 9,57 50,— 16,40 — 34,73 29,23 18,33 19,83 10,26 13,35 38,79 16,49 33,34 14,96 16,27 28,64 20,93 18,20 Dunaazerdahely . . . 14,29 10,78 10,08 40,-10,12 15,47 16,66 11,77 26,26 20,80 14,34 Csallóközcsütörtök . . 16,67 19,05 18,65 38,70 19,19 39,19 14,28 — 45,18 29,90 22,54 Nagysenhöz .... 58,62 13,76 12.95 29,94 29,20 50,­— — 67,78 42,79 20,20 Az üzemképtelenség leggyakoribb o­­ka a henger repedése volt. A fent em­lített traktorállomásokon a 7—25-ös traktoroknál a legtöbb hiba a henger megsérülésében fordult elő, mely Ga­­lántán 42.31 százalék, Dumaszerdahe­­lyen 67.34, Nagysenkócön 72.87, Kö­bölkút» 106.23 és Csallóközcsütörtö­­kön 119.05 százalék volt. A hengerfej­repedések okai a következők voltak: a traktorosok elégtelen képzettsége, a gépek hiányos technikai karbantartása, rületi javítókban való generális javí­tások szakszerűtlen keresztülvitele, e­­setleg a helybeli műhelyekben való ja­vítások stb. Az ŠÍ50-as traktoroknál a dunaszer­­dahelyi traktorállomás a múlt évben 10.08, N agy.senk őc 12.95, Köbölkút 13.35, Csallóközcsütörtök 18.65 és Ga­­lánta 25.49 százalékos üzemképtelen­séget mutat ki. Ebben a kategóriában, különösen a cséplésnél, szintén a hen­gerfej repedése volt az üzemképtelen­lántai traktorállomás» a hengerfejek törése volt, a különböző évszakokban a fő üzemhiba. A múlt évben henger­törés a Š-30-as traktorok», a duna­­szerdahelyi t rak tora llomáson 55.11, Kö­bölkút» 64.25, Csallóközcsütörtökön 64.77, Nagysenkócön 87.35 és Galántán 90.90 százalékban történt .Az 5-30-as traktorok» a hengertörések okai ha­­s»lóak, mint a Z-25-ösnél. A dunaszerdahelyi traktorállomás» j a traktorok üzemképtelensége egészben telenség még egy egész sor különböző tényező okozta: a traktorok haszná­latának időtartama, esetleg a ledolgo­zott órák száma, a traktorok rossz ga­rázsolása, különös» rossz időjárás e­­setén, a gének silány anyaga, a gépek munkatúlterhelése, až utak minősége és a szállítás formája, az üzemanyagok és kenőolajok minősége, a technikai karbantartás elégtelen volta, a javítá­sok szakszerűtl»sége, a gépet kiszol­gáló dolgozók elégtel» srakképzett­aége, a gépekkel való kíméletlen bánás­mód, az elvégzett munka fajtája, ég­hajlati feltételek stb. Az 1952-ik évben az üzemképtel»­ség okozta károk nagy» magasak vol­tak. Ha azt feltételezzük, hogy min­den traktorállomás» az üzemképesség 94 százalékos lenne, tehát az üzemkép­telenség csak 6 százalékos, a .traktor­órákban kifejezhető veszteség a dune­­szerdahelyi állomás» 37.075, a galán­­tain 35.303, a köbölkútin 32.330, a nagysenkőcin 24.448 és a csallóközcsü­­törtökin 97.990 óra. Ha átlagos-hektár­ra átszámítjuk, az átlagos órateljesít­ményt véve figyelembe, a fent említett veszteség a dunaszerdahelyi állomás» 10.532.60, a galántai 11.136.50, a kö­bölkútin 11.468.00, a nagys»kőcín 4.737.90, a csallóközcsütört. 25.628.30 átlaghektárt tesz ki. Természetes, hogy ezek a teljesítmények az egyes trak­­torállomások tervezett feladatainak tel­jesítésében mutatkoztak volna csak meg kedvező». A forgalom csökkenése, melyet a ma­gas üzemképtelenség idézett elő, ke­rek számtan a dunaszerdahelyi gépál­lomás» 4,065.584 Kčs, a galántam 1,298.689 Kčs, a köbölkútin 4,426.648 Kčs, a nagysenkőcin 1,828.829 Kčs és a csallóközcsütörtökin 9,892.524 Kčs-t tesz ki. A számokban bemutatott példák bi­zonyítják, hogy traktorálomásaink el­sőrendű feladata a jövőben az üzem­­képtel»ség csökkentése. Ez» a tér» elsősorban segítségükre lehet az alap­káderek munkaerőhullámzásának csök­­k»tésp, állandó politikai és szakisko­­láztatásuk, valamint a szocialista mun­­kavers»y bevezetése a traktorosok és a traktorjavítók között, melynek célja a* üzemképtelenség osökk»itéee lest.

Next

/
Thumbnails
Contents