Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-01 / 44. szám

4 Fdldnties 1953. november 1. A Ml KOLHOZUNK Irta: A. P. Csehovszkij, a Sztalin-kolhoz elnöke Országunkban az Októberi Szocialis­ta Forradalom vívmányaiként dolgozó parasztság az emberiség történelmé­ben először kapta meg azt a lehető­séget, hogy szabadon döntsön saját sorsáról. A szovjet kormány és a Szov­jetunió Kommunista Pártja lehetősé­get nyújtott a dolgozó parasztsága7", arra, hogy saját magának dolgozzék és búcsút mondjon annak a nyomorúsá­gos életnek, amelyben a forradalom előtt része volt. Kolhozunk, a Sztálin-kolhoz, amely a Rosztovi terület szalszkai járásában fekszik, 1922-ben olycn földeken ala­kult, amelyek azelőtt pusztán hever­tek, mert terméketlennek tartották őket. A szalszki járás főszolg-rbírája 1912-ben azt jelentette a kormányzó­nak, hogy ezen az átkozott sztyeppén, ahol állandóan fújnak a forró szelek, semmi sem terem meg. Még a rozs se hoz többet három-négy púdnál egy gy esz jaty ináról. Па 5.390 hektár földön 432 család, 730 tag dolgozik kolhozunkban. Gaz­daságunk kép fő ága: a növénytermesz­tés és az állattenyésztés. De számos melléküzemünk is van: gépierőre be­rendezett javítóműhely öt eszterga­paddal, asztalosmühely, főrésztelep, téglaégetö, amelyben évente 1 millió téglát tudunk készíteni, malom, olaj­ütő, vaiüzem, szeszfőzde, húsfeldolgo­zó üzem, gyümölcsaszaló, daráló és még néhány más melléküzem teszi jövedelmezőbbé gazdálkodásunkat. — Szalszk és Celina városbari saját bolt­jainkban árusítják kolhozunk és kol­hoztagjaink terményeit. A kolhoz kü­lönböző üzemeiben 85 villanymotor dolgozik.. Állatorvosi rendelőnk is van egy állatorvossal és két állatorvosi szaksegéddel. Jól felszerelt mestersé­ges megtermékenyítőállomással is ren­delkezünk. KOLHOZUNKBAN SAJÁT ÉTTERMET, SÜTÖDÉT, FÜR­DŐT LÉTESÍTETTÜNK. Orvosi rendelőnkben egy orvos és egy szülésznő dolgozik. Bölcsődénk napköziotthonunk is van, s most fe­jezzük be a szülőotthon építését. Két, 500 személyt befogadó kultúrházunk r indegyike beépített filmvetítögéppel rendelkezik, s hetenként négyszer-öt­­ször tartunk filmelőadást. Kolhozunk lakossága az 5.000 kötetes könyvtárban bőven talál olvasnivalót. A sportolók % számara jól felszerelt sporttelepet lé­tesítettünk, ahol a legkülönbözőbb sport 'nakkal foglalkozhatnak. Van sa­ját fúvós és népi zenekarunk. Szántóföldünkön, 1020 hektáron őszibúzát, 840 hektáron tavaszi kalá­szosokat, 340 hektáron napraforgót 54fi hektáron takarmánynövényeket termelünk. Lucernásunk 1200 hektár­nyi. Negyven hektár konyhakertésze­tünk, 60 hektár gyümölcsösünk, 46 hektár szőlőnk van. A növéniitorviesz­­tés munkáit teljesen gépesítettük. Földjeinken 3 szántóföldi és 4 ta­­karmányos füves vetésforgót építet­tünk ki. Az erdősávok 327 hektár területet foglalnak el. A szántóföldi vetésforgók egy-egy táblájának nagy­sága 1820-szor 500 méter és mind­egyik szakaszt erdősáv övezi. A fü­ves vetésforgó és a mezővédő erdő­sávok пади segítséget nyújtanak ah­hoz, hogy növeljük a gabonafélék és a többi növények terméshozamát. A vetésforgó bevezetése és az erdősávok elültetése előtt a legjobb években is hektáronként legfeljebb 8—10 mázsa gabonát arattunk, aszályos esztendő'C- ben meg alig 5—6 mázsát. Ma — jól­lehet az utóbbi három esztendő rend­­kívül aszály s volt — 26—30 mázsa őszibúzát, 18—20 mázsa tavaszibuzát 19 mázsa napraforgót, 50 mázsa kuko­ricát termelünk hektáronként. A TERMÉSEREDMÉNYEK NÖVELÉSÉBEN rendkívül nagy. szerepük van a kor­szerű agrotechnikai eljárásoknak: a mélyszántásnak, a gabonafélék ke­resztsoros vetésének, a jó istálló- és műtrágyázásnak. Mi a gabonaféléket szemcsészett. szuperfoszfáttal vetjük — 40—50 kg-ot adunk egy-egy hek­tárra. Az őszieket hektáronként 60—70 kiló ammonsalétrommal, 40—50 kiló kálisóval. 1 9—120 kiló szuper foszfát­tal feitrágvázzuk aszerint, hogy a ve­tésnek melyikre van szüksége. Na­gyon elterjedt nálunk a fahamu, a komposzt. a baromfitrágya használata A fahamuból hektáronként 2 mázsát a baromfitrágyából 100—120 kilót adunk a gabonafélékre Bebizonyosodott nálunk, hony a gyümölcsös és a sző]ő termését is nagy r értékben növeli a baromfitrágya. — Három-négy évvel ezelőtt pádéul hektáronként 50 -60 mázsa szőlőnk termett Mr 4 a baromfitrágya és a komposzt-tráoua alkalmazásával a ter­més 160—200 mázsára emelkedett. — Átlagos - ümolcstermésünk évente 115 mázsa hektáronként, de vannak olyan területek, amelyek megadják a 210—220 mázsát, s egyes almafákról 2000 kiló gyümölcsöt is szüretelünk Ezt az eredményt úgy értük el. hogy helyesen ápoljuk a gyümölcsöst és minden szüret után kellő mennyiségű szervestrágyát — komposztot, iekáliát baromfitrágyát — adunk a gyümöl­csösnek. Igen near/ gondot fordítunk a vető­mag termesztésére. Kizárólag fajtiszta vetőmagot termelünk. Az őszi és e tavaszi búzánál, az árpánál és a zab­nál minden harmadik-negyedik evben felújítjuk a vetőmagot. A vetőmag­­termelő parcellákon a legkorszerűbb és a leggondosabb agrotechnikát alkal­mazzuk, s ezeket a földeket a szoká­sosnál is jobban trágyázzuk. Ezeken a parcellákon egy percet sem késün.z a betakarítással. A vetőmagot gondosan tároljuk. Kizárólag ép, egyforma nagy­ságú vetőmagot használunk %alam ny­­nyi földünkön. Tapasztalatunk szerint csupán az üyen mag használata hek­táronként 2—3 mázsával növeli a ter­mést. NAGYON ÜGYELÜNK A • TALAJELÖKÉSZlTÉS RE A vetőszántást egy hónappal a ve­tés előtt feltétlenül elvégezzük. A szántással egyidejűleg borongtunk is, hogy a talaj nedvességét megőrizzük. Az ősziek vetése előtt 5—10 nappal megkultivátorozzuk a talajt. Az őszi­eket csak keresztsorosan, vaoy pedig keskeny sorközzel vetjük. Nagyon fon­tos, hogy a mag elég mélyre kerüljön — nálunk a vetési mélység 7—8 cen­timéter. A tavaszi növények talajának elő­készítése ősszel kezdődik. Gazdasá­gunk minden tavaszi növényt őszi mélyszántásba vet. Az őszi mélyszán­tást kora tavasszal elsímitózzük, ha kell elfogasoljuk és a vetés előtt meg­kultivátorozzuk. A kukoricát, * diny­­nyét, a napraforgói négyzetesen vet­jük. Gazdaságunkban FEJLETT AT ÁLLAT­TENYÉSZTÉS No. Szarvasmarhaállományunk 1148 da­rab — vörös sztyeppéi fajta. Juhállo­mányunk 3500 szalszki és szovjetme­­rinóból áll. 215 Видуonnij-lovunk van évente 16-20 fiatal tenyészmént adunk el 22.000—25.000 rubeljétől. Serté­seink száma 1.400, méhészetünk 215 családból áll Baromfitelepeinken mint­egy 14,000 baromfit nevelünk. Egész állatállományunkat jólfelszerelt tégla­épületekben helyeztük el. Tehenészetünk teljesen gépesített. Géppel felünk, mindegyik tehén előtt önitató van. A takarmány beszállítá­sára és a trágya kihordására az istál­lókban függőpálya szolgál. A silógöd­rökből a takarmányt darával emel­jük ki. A takarmány előkészítése szintén gépesített. .4г állattenyésztő telepek gépesítése jelentősen meg­könnyítette a kolhoztagok munkáját és ugyanakkor növelte a munka ter­melékenységét és az állati termékek menm/iségét is. Ma egyes brigádokban az átlagos évi tejhozam eléri a 3000- 3500 litert. ZahiTOva fejőnő 4100 li­tert fel a gondjaira bízott tehenektől .4 tehenek zöldtakarmánnyal való el­látását a zöldfutószalag biztosítja. Ál­lattenyésztőink szigorúan betartják ál­lattenyésztő-telep számára megállapí­tott munkarendet. A tehenészetben például betartjuk a tehenek iártatá­­sát. a négyszeri fejest, a tőgymasz­­százst, a takarmányadagok helyes, vál­tozatos összeállítását, a pontos etetési időt. Sertéstenyésztésünkben az egy anyakocára eső évi szaporulat átlag 20—22 malac. Ezt úgy értük él, hogy az állattenyésztésben már régóta uavanazbk az emberek dolgoznak. -­­Nagy a gyakorlatuk, szaktudásuk és szeretik az állatokat. Fegyicskin. Bon­darenko. Zalman és mások már 18—20 éve dolgoznak az állattenyésztésben Fegyicskin 22 éve sertéstenyésztő, s е9У-еду anyakocától 27—28 malacot szokott évente felnevelni. Keresete el­éri az 1200—1300 munkaegységet. — 1952-ben a sertéstenyésztésből : millió 100 000 rubel volt a jövedelmünk. Igen fontosnak tartjuk A HELYES MUNKASZERVE ZÉST. A növénytermesztő, az állattenyésztő és * többi brigádok összetétele nálunk ásandó nem szoktunk rajta váltós tatni. Minden növénytermesztő bri­gádnak megvan a saját területe amely egyben megegyezik a vetésfor­gó területével. A brigád leltár szerint átveszi a terület megműveléséhez szükséges igásállntokai kisebb mező gazdasági eszközöket stb. A brigád vezető felelős az egész brigád munká­jáért. Ő a brigád területének a gaz­dája. Ö felel a leltár szerint átvett javak megőrzéséért es gazdaságú> használatáért. A brigádvezető veszi számba az elvégzett munkát és a; azokért járó munkaegységeket, vala mint a begyűjtött termést is. A tét r ést lemérve adja át a raktárosnak, a tehenészetben a brigádvezető veszi a: és írja be a fejési naplóba, hogy me lyik fejőnő, melyik tehéntől hány lite­­tejet fejt. Minden brigádnak vagy üzemágna-. saját évi termelési terve s ezenkívű idé "terve is van. Ezek a tervek a kolhoz terve alapián készülnek, s bn gádértekezleteken vitatják meg a ter vek végrehajtását. A brigádterv alap ján a brigadvezető önállóan tervez­­meg, illetve állapítja meg a napi munkát. Egy-egy növénytermesztő bri­gád nálunk 70—.90 emberből áll. A takarmányos brigádban 55, a gyű inÖlcstermesztő brigádban 50, a szőlő termesztőben 52, a konyhakertészetben 54 ember dolgozik. A brigádokon be­lül munkacsapatok is vannak. A mun­kacsapatok a kapásnövények miiveié sere alakulnak. A kolhoz vezetősége sohasem intézkedik a brigádvezetők megkerülésével, hanem minden észre­vételét, vagy rendelkezését, ami a bri­gádra vonatkozik, a brigádvezetőnek mondja meg. így tudtuk kialakítani a szilárd munkafegyelmet. Gazdaságunk vagyonáról PONTOS NYÍLVÁNTAR TÁST VEZETÜNK. Nálunk az a szabály, hogy a gazda ságban minden terméket, minden va gyontárayat, minden értéket nyílván tartásba kell venni, el kell könyvelni A könyvelés és nyilvántartás, továb bá a vezetőség helyes munkájának el­lenőrzésére a kolhozgyűlés ellenőrző bizottságot választ. Ez a bizottság nincs alárendelve a kolhoz vezetősé gének — munkájáért csak а к ólhoz közgyűlésének felelős. Az ellenőrző bizottság havonta ellenőrzi és egyez­teti a gazdaság vagyontárgyait a köny­velési adatokkal, ellenőrzi a munka egységek f°iszámításának helyességéi is. Ha a könyvelésben és a nyílván tartásban hiányosságokat észlel, közli a kolhoz vezetőségével. A vezetőség a hibák megszüntetésére köteles meg tenni a szükséges intézkedéseket. H ezt elmulasztotta, akkor az ellenőrző bizottság rendkívüli közgyűlést hívhal össze, hogy az határozzon a kérdés ben. Az ellenőrző bizottság tagjai nin csenek a fizikai munka alól felmenti» ■— csupán arra az időre, amíg ellen őrzési munkájukat végzik. Kolhozunkban nagy gondot fordító nak arra, hogy MINDEN TAG JÓLÉTBEN ÉLJEN és nyugodtan dolgozhassák. Ezért ha tároztuk el többek között az éttérén­­megszervezését is. Itt a kolhoztagok étlap szerint étkezhetnek. Az assz'myoh nyugodtan mehetnek dolgozni. л gyér mekek ugyancsak az étteremben ét­kezhetnek, iskolaköteles korig vedig n napköziotthonokban és a bölcsődék ben kapnak teljesen ingyenes ^Itótast A bölcsőde, a napközi otthon, az et terem, a sütöde megszervezése lehe­tővé tette, hogy az asszonyok nagi részt megszabaduljanak a mindenna pos fárasztó házimunkától. Persze - ki-ki saját belátása szerint veszi igény be ezeket az intézményeket, de " W hoztagok többsége örömmel él ezek kel a kedvező lehetőségekkel. Gazdaságunknak van külön se gélyaJavia is. Ennek az alapnak a va gyona 180.000 rubel. A segélyalapói az évi össztermelés és pénzjöredelem két százalékából tartjuk fenn. Ebbő bármelyik kolhoztag kaphat segélyt ha betegség, vagy baleset miatt, vagy valamilyen más ok miatt ideiglenesen vpgy tartósan munkaképtelenné vá­lik. A segély nagysága havonként a munkaképtelenné válás, vagy megbe­tegedés előtti két hónapban elért át­lagos kereset és ezt az összeget a rá szorulók mindaddig kapják, míg új­ból munkába nem állnak. A nők:пек két hónapi szülési szabadság iár s erre az időre a segélyalapból szintén megkapják a szabadsáauk előtti kei hónap átlagos keresetének megfelelő összeget. Ha a két hónap után még nem tudnak dolgozni, akkor a segélyt továbbra is kapják- A segély ab.p le dezi a szabadságra, illetve az üdü­lésre küldött kolhoztagok üdülési vagy szanatóriumi költségeit. A KOLHOZ KÜLÖN И\ZAT ÉPÍTETT a hozzátartozók nélkül maradt öregek számára. Az itt lakók számára ugyan csak a segélyalap biztosítja a P> ella tást. a gondtalan öregségei. Nálunk csaknem minden kolhozparaszt házá-M unka verseny a Nagy Októner tiszteletére A szovjet dolgozók munkaverseny­­nyel készülnek a Nagy Októberi Szó. cialista Forradalom 36. évfordulójára. A november 7. tiszteletére indított versenyben az »Vahrusevugol bánya­­tröszt elsőnek fejezte be tízhavi ter­vét a szverdl ovszki területen. A bá­nyászok a gépek jobb kihasználásá­val, az élenjá“ó módszerek alkalma­zásával többszázezer tonna szénnel termeltek többet, mint a múlt év u­­gyanezen időszakában. A harmadik negyedévben a munka termelékenysé­ge 108.9 százalékra nőtt a tervhez viszonyítva. Az önköltség csökkenté, sével a tröszt 4,286.000 rubelt taka­rított meg. Jó eredményeket érnek ей a ver­senyben a kazányi könnyűipari üze­meik. A szőrmekombinát 22 nappal a határidő előtt teüjjesítebte tízihavi tervét. A kombinát kollektívája vál­lalta, hogy az évi terven felül 50 mil­lió rubel értékű szőrmeárut bocsát ki. A gluskovi fmomgyapjúgyár kol­lektívája a november 7.4 versenyben megfogadta, hogy évi tervét novem­ber 28-ra teljesíti és ezen felül még 72 ezer méter öltönyszövetet gyárt. A kollektíva állja a szavát. Október 2-tól kezdve már minden műhely a novemberi tervén dolgozik. Prokofij Nyektov, a hős kombájnvezető magas kitüntetése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége a napokban a Kazan. ka failubeľ (OSZSZSZK) Cskalov-te­­rület) Pnokofij Nyektov komibájnve. zetöt a «Szocialista Munka Hőse« címmel, Lenim-randdel és a «Sarló és kalapács« aranyéremmel tüntette ki. Prokofij Nyektov hősi munkásságát az egész ország ismeri. Prokofij Nyék.­­tov, a falu első trakt oristé ja a Nagy Honvédő Háború idején önként je­lentkezett frontszolgálaitra és gárda­­egységben szolgált. A háborúban sú­lyosan megsebesült: mindkét lábát smputálták. Nyektov szomorú gondolatokkal tért vissza szülőfalujába. Nehéz vek be­letörődnie, hogy most már nem té”. het vissza régebbi munkájához, nem vezethet traktort. Azonban a család, a kolhoz, a szovjet emberek szerető gondoskodással vették körül a sebe­sült harcost. A lagjobb orvosok gyó­gyították és műlábakat készítettek számára. Áz erkölcsi támogatás, gon. doskodás hatására Prokofij Nyektov életkedve is visszatett. Elhatározta, hogy mégis gépet, kombájnt fog ve­zetni és kitartóan legyőzi a nehézsé­geket. Már az első évben jelentősen túlteljesítette a kombájnon az előirt normát. Ezután tovább tökéletesített? szaktudását. Ebben sz évben kollek­tívájával együtt »Szfálinyec—6« kom­bájnjával a kolhozban több mint 1600 hektárról takarította be a termést, Új kínai olajváros A Kínai-S'zovjeit Egyesült Olajipari Vállalat új, korszerű olajfeldolg >zó­­üzem?t épít Hezincsieng-tairtomány­­ban. Az új üzem létrehozásával le hetövé válik, hogy a vállalat az ed­diginél ióvel nagyobb mennyiségű benzint nye-jen a nyersolajból. Tavaly már átadtak rendeltetésé­nek egy teljesen új olajfinomítót. Az egyik régi olajfinomítót újjáépítették, és termelőképessége mást 30-szor akkora, mint a régié volt. Sok hasz­nálaton kívül lévő kutat üzembehe­lyeztek és új kutakat fúrtak. A Gobi-sivatag szélén az olajipari dolgozók részére új városkát építe­nek. A kis város központjában a fö irodaépület, egy ко‘ház, iskola, klub­helyiség, posta-, táviró- és távbeszé­­lőhivetail, továbbá egy bank találha­tó. A dolgozóit lakóháza: az ipari ne­gyedtől kiesé távolabb esnek. A zöl­delő fákkal és gyönyörű virágukká! övezett utak mentén száguldó autó­buszok és személyautók is hozzátar­toznak a kibontakozó városképhez. Hektáronként 72 mázsát termő búza Lengyelország ban A népi Lengyelországban szabadon kibontakozhat a dolgozó emberek al­kotóképessége. Az újítók és észszerű­éi tök az iparban és a mezőgazdaság­ban messzemenően élvez.к az állam támogatását és ezért jelentős ered­ményeket érnek el. redményekéű Az utóbbi évek egyik legjelentő­sebb eredményét érte ?1 a lengyel mezőgazdaságban hétéves kísérletezés után Leon Kazumi erezek agronómus. 1946-ban kezdett kísérletezni az úgy­nevezett »Supe-elit Dicop« kanadai búzával, de nem ért el kell' ered­ményt: e fajtának a szára túlságo­­san gyenge volt a dús kalászhoz. Ezt e fajtát tehát keresztezte a »Zulaw­­ka«.val, amelynek kalásza kisebb, de a szára erősebb. Később egyesítette velük a »Stepowa«-fajta tulajdonsá­gait. Az új változat pvökérzete erős, szára sz'lárd. Néhány példány 4—10 kalászt hozott, egy.egy kalászban pe­dig gyakran négyszerannyi mag volt, mint a közönséges búzáéban. Az ilyen súlyos kalászú búza álta­lában gyakran megdől és n?m képes felemelkedni. Az új búzafajtánál a­­zonban, amelyet a lengyel agronómus nye-t, rendikívüli ellenállóképességét tapasztaltak, hektáronkénti termés, hozamé pedig — a kísérleti telepe­ken — meghaladta a hektáronkénti 200 mázsát, nyílt földeken a 65—72 mázsát. Bulgária újjászülető fővárosa Mintegy két esztendővel ezelőtt я bolgár mwiiisztertanács határozatot hozott Szófia központjának újjáépíté­sére. Ez az átépítés a kezdetét je­leníti az egész Szófia újjáalakításának. A tervek alapján — és részben a már elkészült és készülő épületekből — kialakult az új szófiai városköz­pont képe. A villamossínekket a mel­lékutcákban fektetik le, a központban kizá-ólag trolejbuezok közlekednek majd. A központhoz az újjáalakult Dimitrov-köcút vezet, amely 70 mé­ter széles lesz és hatalmas kertre emlékeztet, gazdag virágáfyaival és gyepszőnyegeivel. A régi vásárcsar­nok helyén modern áruházat építenek, vele szemben hatalmas fürdőt, amely Szófia ásványvízforrásaiból nye-i vi­zét. A Dirmitrov-körút a Lenin-térra vezet, amelyet Lenin elvtárs éetnagy­­ségú szobra ékesít. Ez a tér 280 mé­ter hosszú és 64 'méter széles lesz, szökőkútjaivaíl, virágágyaival gyö­nyörű látványt nyújt. A téren, a pátt­­központ már készenálló épületével szemben a Tanácsok Háza emelkedik, előtte Georgi Dimitrov szobrával. Ezen a környéken helyeznek al több más középület at is. A Romániában élő nemzetisét ó kulturális fejlődése Romániából, a népi hatalom nagy gondot fordít ez országban élő nem­zetiségnek kulturális fejlődésére. Az országban több mint 3000 magyar, német és szett) tanítási nyelvű isko. la működik. Románia felszabadulása óta körül­belül 4600 könyv — összesen több mint 26 millió példányban — jelent meg a Romániában élő nemzetiségek nyelvén. Negyvennyolc újságot, fo­lyóiratot és egyéb sajtóterméket ad­nak ki a nemzetiségek számára. Körülbelül 500 magyar könyvtár és több minit 460 kul túrház működik. Marosvásárhelyen zenei és képzőmű­vészeti szakiskola is működik. Ugyan­csak Marosvásárhelyen felépült ae Állami Magyar Színház. ban van rádió, telefon. A vülangtnii j gításhoz az áramot a kolhoz saját vil- Imytelepe szolgáltatja. Mindegyik la­kásban van vízvezeték is. A -colhoz gondoskodik arról is, hogy tagjai ol­csón építkezhessenek. Az utóbbi há­rom ériben például 85 kolhoztag я»* í tett magának ötszobás házat. % ehhez \ csak az ^nül et any ágról kelleti gcnSa-- ■ kodniok. Az építkezési munkákat * j kolhoz építőbrigádja végezte. Kolhozunk évi tiszta jövedelme J ; millió rubel. Ennek a jövedelemnek j 50—60 százalékát osztjuk szét a M- j hoztagok között, teijeMtett munka- ; egységeik arányában. Á keihem j vagyona pénzben kifejezne No­**é?» I rubel — egy-egy családra ebbél 40 ezer rubelnyi jut. Pártunk és kormányunk megbecsüli a jó munkát. Kolhozunknak eddig ?6 tagja részesült különböző kitünteté­sekben. Öten elnyerték a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet 40 Le­­nin-rendes kolhoztag — főképp fia­talok — dolgozik kolhozunkban Ezeket az eredményeket a szovjet kormány és a Szovjetunió Kommunis U>. Pártja állandó gondoskodásának kö­szönhetjük. A párt szeptemberi haté rozatai is azt a célt szolgál jak hogy kolhozparasztságunk jóléte még az ed diginél is morsabb ütembpn eme'ke­­jé k. Hírek a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból

Next

/
Thumbnails
Contents