Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-11 / 41. szám

Az árleszállítás után... ____________________Í955. október 11. Még egyszer sem volt olyan zajos és örömmeltelt a tízperces sajtóáttekin­­téo a farkasdi traktorosbrigád irodájá­ban, mint szeptember 29-én, a kora­reggeli órákban. Hat órakor minden traktoros izgatottan és figyelmesen hallgatta, amint Aben elvtárs brigád­vezető olvasta az újságból az árak csökkenéséről szóló kormányhatároza­tot. Persze, alig várták, hogy a gépek árához érjen az olvasással. Még a légy­zúgás is hallatszott a levegőben, ami­kor Aben elvtárs hangosan hírül adta, hogy a motorkerékpár 30 százalékkal 'olcsóbb; — Hű, a kutyafáját, — most­­már összespórolok egy motorkerékpár­ra valót — gondolta Lipnický elvtárs, a brigád legjobb traktorosa. Ám, Aben elvtárs öröme még nagyobb. Hisz • ő már hónapok óta spórolt pénzt, egyik koronát a másikhoz rakta, hogy motor­­kerékpárt szerezzen. De még sok hiány­zott. Most azonban kiderü't. hogy a teljes összeg tgvütt van, mert hisz 2.000.— koronával olcsóbb lett és semmi akadálya, hogy megvehesse. — Eltelt volna még egy kis idő, mi­re a hiányzó 2 000 koronát össze tud­tam volna spórolni — mondja Aben elvtárs. — Nekem fontos a motorke­rékpár, mert a brigád ügyes-bajos dol­gát én intézem és azt akarom, hogy brigádom megtartsa az első helyet a versenyben, mert a szövetkezet 1.562 hektár szántóján két brigád verseny­szerűen dolgozik. A kormányhatározat éi vele együtt az árleszállítás örömet és nagyobb munkakedvet váltott ki a traktorosokból, mert amint Rocskár, a legjobb traktouesok egyike mondja: „megnőtt fizetésünk azzal, hogy .min­dent olcsóbban vásárolhatunk". Nekünk ezt jó munkával kell visszafizetni. A jó munkában mi is érdekeltek vagyunk, mert ha magas a hektárhozam, több terem, több jut dolgozóink asztalára, s így a ledolgozott munkaegységre is többet kapunk. Biztos, hogy a traktorosbrigád tag­jai mindent elkövetnek, hogy munká­jukat még jobban végezzék. Gyorsabban a vetéssel Ideje, hogy a szántást nyomban kö­vesse a vetés, mert lejár az agrotech­nikai határidő, a vetés kései lesz, ami nem kívánatos. A tavalyi év termése megmutatta a különbséget a korai és kései vetés között. — Tavaly kilenc hektár búzát nap­raforgó után, novemberben vetettünk el, — mondja Szedlák Vince könyvelő — Bizony erről a tábláról csak 12 má­zsát takarítottunk be hektáronként Persze volt olyan keresztsoros és ko­rai vetésű 20 hektáros búzatáblánk is. hogy 37 mázsát adott hektáronként. Most fogjunk papírt, ceruzát, mind­járt megtudjuk érdemes e kereszt so­rosan és korán vetni. A kései rendes­­vetésű kilenc hektáron 108 mázsa, bú­za termett. Kilenc hektár földnél a kü­lönbözet tehát 222 mázsa, ha 37 m;.­­zsa hozamot veszünk alapul. Ezt már terven felül be lehetett volna adni. A búza megnövekedett ára mázsánként 300 Kčs. így 222 mázsa búzáért 66 600 koronával lett volna gazdagabb a szö­vetkezet. Ha ezt a különbözetet szem előtt tartják a szövetkezet tagjai, nem fognak a vetéssel elkésni. — Eddig — mondja Mitykó András agronómus, több mint 200 hektárt ké­szítettünk elő vetés alá. A repce, árpa és őszi rozsos-bükköny keverék már a földben van. De kérdés, sikerül-e el­vetnünk október 15-ig 350 hektáron a búzát, ha a burgonya és kukorica be­takarítása csak móst van folyamatban, márpedig éppen 150 hektár búzát a ka­pásnövények helyére akarunk vetni. Egyesek kimaradása miatt minden mun­ka most egyszerre összejött, de remél­jük, hogy a lemaradást rövidesen be­hozzuk, mert az új kormányhatározat kétszeresre fokozta a tagok munka­kedvét. — Ennek már meg is van a látszata. Az állomás melletti téren a szövetkezet és a magángazdálkodók korsiairól egy­másután hányják le a hófehér, gyö­nyörű cukorrépát. A rakások szinte heggyé tornyosulnak és szaporodik a fehér arany, mezőgazdaságunk egyik legfontosabb terméke. — A fekete kötött talaj szereti a cukorrépát, — mondja Pál elvtárs, a második csoport vezetője. A 150 hek­tár cukorrépa hat csoportra volt fel­osztva és most minden csoport szedi a ráeső részét. Eddig már 30 vagont be­szállítottunk. — isszák szét a gabonatermés pótjutalmát Mind a cukorrépa termelésénél, mind a gabonánál nagy különbségek vannak egyes csoportok eredményei között. A cukorrépa termelésénél Sedlacsik cso­portja lesz az első, körülbelül 300 má­zsa a hektáronkénti eredménye. A terv 260 mázsa hektáronként. Tehát a 40 mázsa többlet árinak a húsz százalé­Legkönnyebben erjeszthető a kuko­ricaszár leveles répafejjel keverve. A répafej kb. egyharmada legyen a ku­koricaszárnak. A silózást rétegezve végezzük. 20—30 cm vastag tépett, vagv szecskázott kukoricaszár fölé te­rítsünk egy sor leveles répafejet. A répafejet ne szecskázzuk fel. Csupán arra ügyeljünk, hogy födi ne kerüljön a silóba, mert penészedést, az etetés során pedig hasmenést és kóiikát idéz elő. Ugyanilyen veszéllyel jár a pené­szes kukoricaszár besilózása is. Igen jól keverhető a kukoricaszá cukorgyári répaszelettel is. A répasze­let csak igert kevés cukrot tartalmaz ezért tökéletesebb erjedés elérése cél­jából tanácsos a keveréket kevés me­­laszos vízzel mglocsolni. Ha azonban a répaszeletet feles arányban keverjük a kukoricaszárral, s melaszos vízzel történő locsolás szükségtelennek bi­zonyul. Ha répaszelethez leveles répa­fejet is keverünk, abban az esetben a répafejet fel kell szecskázni és lega­lább feles arányban kell a szelethez ke­verni. Eredményesen erjeszthető a kukori­caszár takarmánytökkel keverve is. A takarmánytököt felszeletelve szintén körülbelül feles arányban kell a ku­­koricaszárhoz keverni. A keverést itt is rétegezve kell elvégezni, mint a ré­pafej silózása esetén. Természetesen az említett nedvdús takarmányok keverten is silózhatók ku­koricaszárral. A kukoricaszár silózása mellett fordítsunk gondot a naprafor­gótányér besilózására is Kukoricaszár­ral együtt valamilyen nedvdús takar­mánnyal keverve ez is eredményesen besilózható és belőle értékes takar- I mányt nyerünk. Dunaszerdahely utcáira, házaira az októberi nap szórja szokatlanul meleg sugarait, amelyek belopakodnak a szé­pen, gondosan elrendezett kirakatok vastag üvegén át az üzletekbe is, kö­rülcirógatják az ott elrendezett áru­kat. A főutcán nagy a forgalom. Fér­fiak, asszonyok a boltok felé tartanak. Van járókelő, aki szaporábban, van, aki lassabban szedi lábait, aszerint, hogy kinek-milyen sürgős a dolga. De olya­nok Is vannak, akik a kirakatok előtt állnak, szemlélik az árucikkeket, hogy mennyivel lettek olcsóbbak. Zsigrai Lászlót, a felbári EFSz tag­ját is egyéb ügyei elintézése után a vásárlási láz ragadta magával. Ha már Dunaszerdahelyen jár, hát csak nem megy haza üres kézzel — gondolta. Így fordult be némi gondolkodás után a méteráru-boltba, ahol három-négy sorban álltak már a vevők a hos'fcú pult előtt. Fürgén mozgott a kiszolgá­ló személyzet, minden ügyességét ösz­­szeszedte, hogy a vevőknek ne kelljen sokáig várakozni. így került aztán sor rövidesen Zsigrai Lászlóra is. A terv­bevett kabátnak való anyag azonban vásárlás közben egy méterrel meg­nőtt, vagyis nem két métert, hanem hármat vásárolt, hogy nadrágja is jus­son, hiszen az árkülönbözetből erre is telik. így 415 koronával könnyebü't meg ugyan a pénztárcája, de viszont lesz egy öltöny ruhája, amire már ré­gen vágyott. — A legnagyobb a kereslet a férfi és női szövetekből és általában a sze­zonáruból — jegyzi meg Steklerné, az elárusító bolt vezetője, aki mosolyogvj mutat az egyre fogyó szövetbálákra. — A vevők minden ánit megtalál­nak az üzletben, erre már előzetesen felkészültünk és bő választék áll ren­delkezésükre, — toldja meg előző sza­vait Steklerné. A darabáru-boltban is nagy a tolon­gás. Itt főleg téli holmit: pullóvert. meleg térdharisnyát, stb. vásárolnak az asszonyok. Érdeklődök is vannak bőven, akik bejönnek, körülnézik az egyes árukat — úgyszólván körülszi­matolnak a boltban — majd odébb állnak, hogy azután számvetést tehes­senek, vájjon у mit is vehetnek majd rövidesen a kézhez kapott pénzből A vevők közt olyan is akad, aki szinte örül annak a szerencsének, hogy az előzőleg tervezett vásárlást későbbre halasztotta. így volt ez a várkonyi Nagy Máriával is, aki 12 darab törül­közőt akart venni. A vásárlásból azon­ban az árleszállítás előtt nem lett semmi, csak most kerülhetett rá a sor. A késlekedésből viszont haszna lett, mert a 12 darab törülközőt 196 80 ko­rona helyett 165 koronáért tudta meg­venni. A különbözeten egy szép piros­fehér csíkos pulóvert vásárolt. A Mototechna üzlete előtt is többen birtokukba veszik a kirakatot, nézege­tik a kiállított, szép, csillogós fekete lakkal bevont 250-es Jawa motorke­rékpárt. Az árcsökkenés itt is jelen­tős. Az említett gépnél 3.500 koronát tesz ki. Benyitunk az üzletbe, hogy megérdeklődjük, vájjon van-e keletje a motorkerékpároknak. — Az árleszállítás előtt még egyet­len egy alkalommal sem fordult elő, — válaszolt kérdésünkre Homola bolt-A múlt évben Szlovákiában először rendeztek nagyobb számban járási me­zőgazdasági kiállításokat. Összesen 29 járási és egy kerül, ti kiállítás volt. Az idén 34 járási és egy kerületi kiállítás lesz. A földművelésügyi megbízotti hiva­tal dolgozói szeptember 30-án Komá­romban a mezőgazdasági kiálľtáson előadást tartottak arról, hogy a koma­­rorm járás mintájára, hogyan kell ki­állításokat rendezni. Ezért összehívták a kiállításokat rendező járások képvi­vezető — hogy egy napon két motor­­kerékpárt eladtunk volna. Sokszor két hónap is eltelt, amíg sikerült egy-két darabot eladnunk, most viszont állan­dóan ki kell egészítenünk az árurak­tárt újabb áruval. Közben érdeklődők érkeznek, meg­kérdezik Homola elvtársat, van-e ez, vagy amaz a típusú motorkerékpár. Az egyik érdeklődő a rövid tanácsko­zás után ezzel a megjegyzéssel távo­zik: „Még gondolkozom rajta”. Alig, hogy az előbbi érdeklődő elment, újabb érkezik, kezében fehérre lakkozott üres számlap. Az üzletvezető halkan odasúgja: „Ez az udvarnoki vevő, aki a 250-es Jáwát vette”. — Tegnap vettem a motorkerékpárt — mondja s már is megbüntettek a számlap nélküli használat miatt. Persze, hogy az új tulajdonos nem tudta megállni, hogy ki ne próbálja, rá ne üljön s így követte el a szabály­talanságot ez az eset. Most arra kéri Homola elvtársat, hogy a számlapot minél előbb készítesse el. Ha már itt van ez a tegnapi vevő, kihasználjuk az alkalmat és megkér­dezzük, hogyan határozta el magát a motorkerékpár vételére. — Vigh András a nevem — mondja — most a Pozsony-Komarom között épülő országúton dolgozom. Hogy ho­gyan jutottam el a motorkerékpár vásárláshoz? — Eladtam az öreget, már mint a Zetka 125-öst. Pedig, hej, de sok éjszakán át kellett öltögetnem, amig a rávalót össze tudtam szedni. Most az eladott gép árához a testvé­rem is adott egy bizonyos összeget és így megvehettük közösen az erősebb Jawa gépet. így a különbözetből, amit az árleszállítás folytán nyertünk, ve­hetnénk még egy tartalékmotort is. A 23.000 féle élelmiszer és iparcikk árának leszállításából eredő árkülönbö­zet, mely évente mintegy négy és fél­­milliárd korona megtakarítást jelent dolgozóinknak, nagy mértékben emeli azok jólétét. A vásárlók több fogyasz­tási és ipari cikket tudnak venni. Ol­csóbban tudják megvásárolni a cukrot, méterárút, kötöttárút bőr- és szőrme­árút, stb., olcsóbbak lettek a legfon­tosabb épületanyagok, mész, cement, tégla, tetőcserép, stb. Akkor, amikor nálunk komoly áru­csökkenésről beszélhetünk, a kapitalis­ta országokban ennek ellenkezője ját­szódik le. A pénz vásárló értéke csök­ken, egyre kevesebben tudják besze­rezni még a létfenntartásukhoz szük­séges, mindennapi fogyasztási cikkeket is. A mi társadalmunkban azonban a dolgozó nép maga élvezheti munkájá­nak gyümölcsét, ami alapvető különb­ség. És dolgozóink vásárolnak. Ezt mutatják a fenti példák is. A szocia­lista kereskedelemre nagy feladatok hárulnak a növekvő igények kielégíté­se terén. Éppen ezért a különböző elárusító üzletek vezetői kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a ki­szolgálásban egy pillanatra se álljon elő fennakadás. Tanulmányozzák a fo­gyasztók igényelt, kívánságait és to­vábbítsák azt az illetékes szervek felé, hogy dolgozó népünk ezáltal is egyre jobban, fokozatosabban érezhesse pár­tunk és kormányunk mindennapos gon­doskodását. K. I. se1 óit, ■ ' :knek megmagyarázták, pél­dákkal bemutatták a kiállítás előnyeit, esetleges hibáit. A vita során felszól­­lalók új ötletekkel gazdagították a ta­pasztalatokat. Az ilyen képletes oktatásból vár­ható, hogy a kiá'lítások magasabb szín­­uona'uak lesznek és hogy^,kikerülik azokat a hibákat, amelyeket a komá­romiak elkövettek. A kiállítás a szebb életéit, a szövetkezeti nagytermelés­ért, a békéért és a szocializmusért fo­lyó harc nagyméretű tüntetése lesz. FóldmMi Az árleszállítás még jobb munkára serkenti a farkasdi szövetkezet tagjait kát a csoport tagjai között szétoszt­ják. Ha 300 mázsán felül termelt a cso­port, abból már 30 százalék a csopor­té, persze a répa ára szerint pénzben kifizetve. A cukorrépából Szedlacsik csoportja többet kap, mert a Runáik­­csoport jó lesz, ha eléri a tervet. Te­hát a pótjutalmazás aszerint lesz ki­osztva, melyik csoport, hogy lépte át a hektárhozamot egyes terményekből, mondja a könyvelő és így folytatja: — Szedlacsik csoportja a répában az első, de a gabonában az utolsó volt. A pótjutalmat a kővetkezőképp osztjuk ki. Rozsból Vankó csoportja 64 mázsát Pál 60, Polgár 45, Szalay ötven mázsát búzából Rúnák 17, Szedlacsik csoport­ja pedig 14 mázsa pótjutalmat kap. Árpa helyett búzát adunk, mert az kell a takarmányozásra a szövetke­zetnek Tehát 250 mázsa gabonát asz­tunk szét pótjutalomként a csoportok­nak. Minden tag a ledolgozott munka­egység arányában kapja a jutalmat. Azok a tagok, akik félévig nem dol­goztak le 120 munkaegységet (nők hat­­vanat), nem részesülnek pótjutalom­ban. Tehát több jut azoknak, akik szor­galmasan és nrnden nap dolgoztak. Pál csoportvezető négy mázsa pót­jutalmat vár. Nem csoda, a pénzre nagy szüksége van, hisz félben van íz építkezéssel. Cement is kell. — mondja, — na­gyon jó, hogy húsz koronával olcsóbb mázsánként és van is az állomáson, de olyan nagy a tolongás, hogy nem lehet hozzáférni. Mindenki venni akar az olcsó cementből. Pál elvtárs tisztában van vele, mit jelent számára az árcsökkenés. Ezen sok pénzt megtakarít. — Senki el nem hiszi, milyen nehéz volt a helyzetünk — mondja. — Ha,tan laktunk eddig egy udvar­ban és ez eléggé kényelmetlen volt. Most végre sikerült elérnem, hogy há­zat építhetek, ami a kapitalista múlt­ban, nehéz keserves munkám ellenére sem sikerült. Éppen ezért pártunk és kormányunk határozatát mindannyian értékelni tudjuk. Elhatároztuk ezért, hogy az összes vetésünket keresztso­­rosan és sűrűsorosan végezzük, hogy jövőre nagyobb termést takaríthassunk be, hogy mindenki építhessen, akinek házra van szüksége. A keresztsoros vetés előnyét abban látom, — foly­tatja, — hogy míg a gabona rendes­vetésű volt, addig a sorok között ki­kelt gyom elburjánzptt, mert volt he­lye, megerősödött és elszívta a nedvet a fejlődő gabonaszárak elöl. Viszont a keresztsorban vetett mag sűrűbben esik és nincs széles sorköz, így a vetés a gazt nem engedi kifejlődni és a gabo­na teljesen kihasználhatja a föld ter­melőerejét. A szövetkezet tagjai azonban nem­csak a vetésről, hanem állatállomá­nyukról is örömmel beszélnek. Meglepő számok S — Nagyon jó a korpa az anyakocák­nak, mondja Berecky György, sertés­­gondozó, etetés közben Amig nem volt korpánk és pusztán árpadarát etettünk, ez megsült a disznókban, és kevés volt a tej a malacoknak. Száznyolcvan anya­kocát gondozunk hárman. — folytatja Berecky elvtárs — Fizetésünket az el­választott malacok létszáma határoz­za meg. Minden elválasztott malac u­­tán két munkaegységet kapunk. Ezek után természetesen kiváncsiak vagyunk, vájjon mennyit keres Berec­ky. Hány malacot tud elválasztani egy hónap alatt? Itt meglepő számokra bukkanunk Kiderül, hogy Berecky elvtárs e hónap­ban 161 munkaegységet keresett. — Mindenki munkája után kereshet, mondja Berecky. Azért határozza meg a norma a munkaegységet és ez így van rendjén, azért, amit kap hát megér­demli. Berecky és társai megérdemlik, hisz csupán szeptemberben elválasztot­tak 234 malacot. Ezért 468 munkaegy­ség jár nekik. Ebből Berecky 156 mun­kaegységet kap szeptemberben. Ezen­kívül etet 10 süldőt, amiért egy hó­napra öt munkaegységet kap. így Be­­reckinek egy hónapra eső osztaléka le­dolgozott munkaegységei után 1.449 koronát és 512 kilogramm gabonát gabonát tesz ki, mert égy munkaegy­ségre 9 korona és 3.20 kilogramm ga­bona jár. Nem csoda, ha ilyen szépen keres, hogy van összespórolt pénze és építkezni akar. — Nagyon örültem, — mikor meg­tudtam, hogy a kormányhatározat kö­vetkeztében az árak, különösen az épít­kezési anyagok árai október elsejétől leszálltak. Hogy mennyivel kevesebbe kerül egy építkezés és ennek folytán mekkora összeget takaríthatok meg, ezt nem is lehet olyan egyszerűen ki­számítani. — Majd mi segítünk Berecky elv­társnak kiszámítani, csak mondja el, milyen házat és mennyi anyagot kíván beszerezni. Beszélgetésünk során kiderült, hogy Berecky elvtárs két szoba-konyhás la­kást akgr építeni, kamrával és élés­kamrával együtt. Ehhez bizony elég sok anyag kell. Több, mint tízezer tégla, 2000 cserép, 50 mázsa mész, húsz má­zsa cement, 12 köbméter fa, öt köb­méter deszka és sok más szükséges kellék. Nézzük meg, mennyivel kerül kevesebbe az árleszállítás után Berecky építkezése Eddigi ára 1.000 téglának 700 koro­na volt. Most az árcsökkentés révén 490 koronába kerül. Az árkülönbözet 210 korona. Tehát 10.000 darab téglá­nál 2.100 koronát spórolt meg. Követ­kezik a 2000 cserép. Régi ára 2000 Kés volt, most 1.400 Kés-ért kapható, tehát 600 koronával csökkent az ára. Ötven mázsa mésznél 400 koronát takarít meg, a cement mennyiségénél ugyan­csak 400 korona marad. A 12 köbmé­ter fáért, am ért 4.800 koronát kel­lett volna fizetnie, most 3.840 ko­ronát fizet érte, tehát 960 koronával kapja olcsóbban. Különféle kiadások, ajtók, ablakok, stb. 3000 korona volt, most 2400 koronába kerül. Ebből ma­rad 600 korona. Öt köbméter deszka ára eddig 3000 korona volt, most 2400 koronába kerül, tehát 600 koronával olcsóbb. Mmdent összegezve megtud­juk, hogy ha az árleszállítás előtt vá­sárolt volna Berecky elvtárs, az anyag 23.800 koronába került volna. Az ár­leszállítás után ezt 17.740 koronáért tudja beszerezni, tehát 6.060 koronával kevesebbet fizet az építkezéshez szük­séges anyagokért. — Én azt a nagy segítséget kormá­nyunknak csakis még jobb munkával tudom viszonozni, — mondja Berecky elvtárs. — A szövetkezetünknek is so­kat köszönhetek, mert 600 négyszögöl telket adott, amiért nem kellett fizet­nem. A pénzt pedig, amiből épíkezni fogok, ott kerestem. Ezért minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a tervezett tizenegy malacot egy anyá­tól túllépjük, mert már eddig is ki­lencet elértünk. Ezzel gyarapítjuk szö­vetkezetünk vagyonát is, hisz már 100 hízót terven felül beadtunk. Többet keresünk mi is, megnő munkaegysé­günk mértéke, amivel megszilárdul szö­vetkezetünk és elérhetjük célkitűzé­sünket, hogy mindenkinek több és jobb jusson. Sándor Gábor. A kukoricaszárát nedv dús takarmánnyal együtt silózzuk I A mezőgazdasági kiá’lí'ú sok sikeréért ! .. A komáromi mezőgazdasági kiállításon a szovjet kombájn örvendett legnagyobb látogatottságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents