Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-04 / 40. szám
. ta ■— ..................... Végezzük el idejében az őszi mélyszántást 1Ш dMbr l Tisztelt Szerkesztőség! A Szabad Földműves mehészrovatát mindig figyelmesen olvasom. Sok új dologgal és időszerű kérdéssel foglalkozik. Különösen örülök annsik, hogy közéi az egészévi munkatervet és rrú méhészek hozzá tudunk szólni. Sajnos, mindenre/ csak röviden úr, mert a méhészrovat csak két hasábon foglal helyet. Hogy ez a kis hely Ш legyen félhasználva és mi méhészek még többet tanulhassunk belőle, volna egy újítási javaslatom. Amennyiben a téli hónapok alatt nincs közvetlen munkánk a méhekkel, fontos és hasznos volna к kertes dolgok tudományos alapon való megvitatása, arrti erősen elmélyíti az olvasó ismereteit. Ezért hérem a szerkesztőséget, hooy járuljon hozzá ahhoz, hogy méhészrovatunkban kicserélhessük tapasztalatainkat és átadhassuk egymásnak tudásunkat. Ennek érdekében felkérem mindenméhésztársamM, hogy járuljanak hoteá a javaslat keresztülviteléhez azáltal, hogy közöljék tapasztalataikat, tegyenek fel előttük kétes kérdéseket — szóljanak hozzá a tárgyalt dolgokhoz, ne zárkózzanak el tudományukkal, hanem adják át azokat a köznek s ezáltal a méhészet fejlődését és társaik méhészeteinek mézhozamát legjobban előségitik. Szerintem a vita tárgyát képezhetné agy időszerű kérdés. „Milyen nagy legyen a kijárónyíl ás a betelek családoknál”? Szíjgyártó Gyula, méhész Dolný Chotár. Szerkesztőségünk örömmel wtte tudomásul Szíjgyártó Gyula méhésztárs újító javaslatát. Mi is úgy reméljük. ha ezen vita kifejlődne és megtalálná a helyes utat, közösen megvitatva, minden olvasónk sokat tanúi na be’öie. Rajtad áU kedves olvasónk, ha kérdéseiddel, hozzászólásaiddal, hozzájárulsz Szíjgyártó Gyula méhésztárs ajánlatához, méhészrovatunk élénkebbé és tanulságosabbá гralik. (A szerkesztőség megjegyzése.) A méhek életkörülményei és a méhészet gazdaságossága Ha torán végezzük az őszi mélyszántást. nitrogénben és egyéb tápanyagokban a talaj meg tud gazdagodni, továbbá jól beérik. Ha a talaj beérett és szerkezete helyreállott,' akkor minden külső éghajlati behatásnak jobban ellenáll, azaz jobban kivédi a téli csapadék nyomását, a szél káros, romboló hatását. Egyszóval megjavul a talaj fizikai szerkezete is. Abban az esetben ha az őszi mélyszántást csak november, vagy december hónapban végezzük, a fentemlített előnyökre nem számíthatunk. Tehát minél korábban kezdjük el az őszi mély.- ántást, ha még nem kezdtük voréa meg. Igv jobb a minősége, jobb a talaj tápanyagfeltárásának lehetősége annál hamarabb javul, a talaj szerkezete és annál gyorsabban tudjuk növelni a talaj nedv’sségtároló képességét is. Ez azt jelenti, hogv a korán végzett mélyszántás nyomán a csapadék befogadása sokkal könnyebben, gyorsabban történik és a befogadott csapadék nehezebben távolodik el a tálaiból. Igen fontos megjegyezni, hogy a korai mélyszántással a téli csapadék tárolásán kívül a ’nyárvégi és koraőszi csapadékot is tartalékolni tudjuk. A későőszi mélyszántáshoz viszonyítva a korai mélyszántással körülbelül 10—15 százalékkal több nedvesség tárolódik a talajban. Ez anynyit jelent, hogy a következő évi gabonatermés hozama szempontjából átlagosan másfél, — két mázsa termésre való több nedvességet tudunk már előre tartalékolni. Az előhántó jelentősége a mélyszántásnál A talajmunka szempontjából a legnagyobb jelentőséget tulajdonítunk az eifihántó alkalmazásának. Viliamsz kutatásai rávilágítottak az előhántós A nagyobb magtermés biztosítása érdekében a repcevetést megfelelő ápolásban kell részesíteni. A repcevetést és a szomszédos szántóföldet, valamint az árkokat és dtilőutakat tartsuk tisztán a repcével rokon keresztesvirágú «gyomnövényektől, különösen a vadmustártól. A repce Ő6zi ápolási munkája a fogasolás és kapálás aszerint, hogy a repcét gabonasortávolságra vagy pedig kapa alá 24—35 cm. sortávolságra vetettük. Mind a fogasolást, mind a kapálást a kikelés után 3—4 héttel — amikor a repce tenyérnyire megnőtt és gyökerei megerősödtek — kell végezni. A kapálásnál ügyelni kell arra, hogy a repce levélkoronájának szívleveleit földdel be ne fedjük. A túlságosan sűrű repcét a tél beállta előtt ritkítani kell. A ritkítást a repcesorokra keresztben fogassal végezzük, amikor a repce negyedik levelét hozta. Az őszi ápolási munkához tartozik a repce visszavágása. Erre a túlkorán vetett repcénél lehet szükség, ha bu-A sertéstenyésztés termelékenységének fokozásánál, a szilárd takarmánybázis megteremtésénél, a meglévő és üresen álló kocák azonnali bebúgatásán, a malacok és süldők szakszerű felnevelésén, az utánpótlást szolgáló tenyészállatok tenyésztésbe állításán, a sertéshízlalás kiszélesítésén. a helyes takarmányozáson, tartáson és gondozáson kívül a szaporaság növelésének van nagy jelentősége. A micsurini biológia alapján dolgozó szovjet állattenyésztési tudomány már régóta kutatásokat végez a megtermékenyítés és megtermékenyülés biológiai szerepének tisztázására. A megtermékenyül ésnél az ondó- és pettseit egymásra gyakorolt hatását vizsgálják, különös tekintettel arra. hogv a petesejt miiven kiválogató kéDPsséegel rendelkezik Tudiuk ugvanis. hogv a növényi- és állati szervezetben minden folyamat bizonyos kiválogatóképességgel rendelkezik így van ez a petesejttel is ahogy ezt a szovjet Milovannv professzornak nyulakon, maid később Dávidov, Ljibizov és Ljebegyev proeke nagy fontosságára az állendó talajszerkezet kialakítása szempontjából. Az egyszerű eke a talaj felszínét csak részben forgatja alá, a felszín jelentős része a levegővel érintkező felületen marad. A levegővel érintkezésben maradó tarló- és gyökérmaradványok .így nem képeznek aktív humuszt, amely egyedül alkalmas a talaj szemcséit tartósan morzsákká összeragasztani. Ezenkívül a talaj felszínén a csapadék és a talajművelés folytán kialakult rögös, vagy szerkezetnélkü'i réteg. nem fordul alá. Viljamsz kimutatta azt is. hogy a mélyebb rétegekben képződő aktívhumusz hatására morzsarékos szerkezet alakul ki. Ha talajműveléssel a felszíni réteget üregképződés nélkül jól aláforgatjuk és ugyanakkor a mélyebb réteget felszínre hozzuk, úgy egyrészt tartós szerkezettel bíró talaj kerül felszínre, másrészt aláforgatjuk a szerkezetnélküli feltalajt és tarlómaradványokat. A szerves anyag aláforgatva aktiv humuszt képez. így mélyebb rétegben ismét kialakul a morzsa lékos szerkézét. Az előhántó alkalmazásával tökéletesen végezzük el a fenti műveletet olyképpen, hogy a barázdaszeletnek a barázdafal melletti felső részéből egy kisebb barázdát hasítunk ki %és azt a barázda fenekére dobjuk. Ha* a szántás előtt a talaira meszpt szórunk. úgy' ellenőrizhetjük az eiőhántó munkáját. A közönséges eke munkája után a barázda öreges és a mész megmutatja, nogy az alátakírás nem tökéletes, mg az előhántós eke űrén alig marad üreg és a felületen elszórt mész tökéletesen alátakart. Az előhántós-eke sokkal tökéletesebben porhanyó és lényegesen .jobb minőségű munkát nyújt, ami azután kihat a hektárhozamok növekedésére is. ján fejlődött és még az ősssel szárba indult. A túlbu.ján fejlődött és magszárat hajtott repce rendszerint ki is bimbózik és a telet nem bírja ki. könnyen elfagy. tönkremegy. Az őszszel szárba indu't repcét legkésőbb október végéig, magas tarlót hagyva, le kell kaszálni. A megkurtított repce — ha a kaszálással nem késiünk el — még a tél beáHta e'őtt megerősödik és a legalsó levelek hónaljából új rügyeket fejleszt. Az ilyen repce kibírja a telet, az új hajtások nem fagynak le és kielégítő termést hozhatnak, A levágott levelek a szarvasmarhák részére takarmányként megfelelnek. A túlbu.ja repcevetést akkor is gyengíteni kell, ha nem is szökött ősszel szárba, mert a magas hótakaró alatt kipállik. A repce buja fejlődését azzal tudjuk visszavetni, ha október második felében — a későn vetettnél november elején — nehéz hengerrel megjáratjuk, illetve megtöretiük a repcevetést, vagy magas tarlóra lekaszáljuk. A kaszálást legcélszerűbb magasra állított kaszáló géppel végezni. feeszoroknak nyulakon és sertéseken végzett vizsgálatai megállapították ök' egyszerTM két különböző fajtájú apaállat ondójával termékenyítették meg az anyát és ennek eredménye képpen megfelelő eredményhez jutót tak Növekedett az anyák szaporasá ga, fokozódott a malacok é'etereje választási súlyuk nagyobb volt. mmt az egy kannal bebúgatott kocáké. Alkalmazzuk tehát mi is minél bátrabban az egy ivarzás alatti két szeri pároztatást, mini ahogy azt be vezették a pálóci EFSz-ben is. A kocákat a pároztatásra készítsük elő Néhány nappal a pároztatás előtt a. kocák takarmányadagjába keverjünk' egy evők- álnyi sót. A sós takarmány serken H a kocák ivarzását Gondosan ügyeljünk arra. hogv a kocák a pároztatás ideiére jó életerő be (kondícióba) legyenek. Termesze tesen ügvelni kell arra. hogy a kocákat el ne hizlaljuk, mert ezzel a másik végletbe esünk. Ugyanis a kő vér kocák még nehezebben foeamza nak, mint a soványak A kondíciónak olyannak keh lenni hot?«, a ko cák se túl tan soványak, se nerég kövérek ne legyenek. Legkésőbb október 15-ig fejezzük be a búza vetését! Tudományos és gyakorlati megfigyelések igazolják, hogy minél későbben vetünk, annál hosszabb idő kell a mag csírázásához és kikeléséhez. A növényzet kelése és fejlődése tehát az egyre hűvösebb időjárás miatt nemcsak anynyit késik, amennyivel később vetettünk, hanem annál sokkal többet. A későbbi kelés folytán a gyökérzet gyengébb lesz és kevésbbé bírja a tél ártalmait, kevésbbé biztosíthat elegendő vízmennyiséget az esetleges tavaszi és nyári szárazság idején. A bokrosodás is később indul meg s ennek következtében gyengébb lesz, mintha korábban vetettünk volna. A szántás során keletkezett osztóbarázdákat fogatos ekével (ha van. kétvasú ekével) szántsuk be, s azután oldalára fektetett egyvasú ekével húzassuk be simára. Az így behúzott o*ztóbarázdák fogasolás után már ne*n lesznek nehezítői a gépi aratásnak. A fefbári EFSz biztosítja a zöld-fu.ószatag folyamatosságát A felbári EFSz tagjai megértették a zöd-fut'-zalagnak az állat tenyésztés szempontjából való rendkívüli jelentőségét és bevezették azt. Szeptember 15-én 8 hektárt rozzsal és repcével, szeptember 26-án 10 hektárt rozzsal és bükkönnyel bevetettek, október 6-án pedig 15 hektárt őszibúza és bükköni/ke ve fékkel vetnek be. Ezen kívül még 15 hektáron őszibuzát bükkönnyel vetettek el, amit kora tavasszal mind járt lesilóznak. Tehát már most gondoskodnak a jövőevi takarrnányalap biztosításáról. Nagyon fontos, hogy kora tavasszal legyen szövetkezeteinkben elegendő Zö dtakarmány. Ha már április vegén akarunk zö'dtakarmányt, úgy az őszi repcét rozzsal vessük. Egy hektárra 150 kg rozsot és 6 kg repcét számítsunk. A szövetkezeteknek már most kell kidolgozniuk a taka'mányozáshoe szükséges zöldfutószalag tervét. Ezt pedig úgy számíthatjuk ki. hogy az EFSz valamennyi állatának takurmányszükség'etét vesszük figyelembe és a vetést aszerint tervezzük. A szükségletet dekádákra osztjuk, vagyis tíz-tiz napra. Tehát, ha az EFSz 500 szarvasmarhával rendelkezik, 750 métennázsa zö'dtakavmányra van szüksége tíz naponként, ha egy napra állatonként 15 kg-t számítunk Minden EFSz igyekezzen előbb rozsot repcével, majd őszirozsot bükkönynyel, ősziárpát bükkönnyel, végül őszibúzát bükkönnyel elvetni. Ilyen vetéssel biztosítjuk a zöld futószalag folyamatosságát, mely azért fontos, hogy mindjárt a tavasz kezdetén emelni tudjuk állatállományunk hozamát. Krajcsovics Nándor Dunaszerdahely / Óvjuk kazlainkat a beázástól és egyéb veszélytől I Takarmánytermésünk, mind a réti széna, mind a szántóföldön termelt szálastakarmányok csak a legritkább esetben kerülnek a gazdaságból elszállításra. Rendeltetésük az, hogy a termelési helyen felhasználva, az állattartás takarmányalapjának gerincét képezve lehetővé tegyék egyrészt a talajtermékenység fenntartására szükséges szervestrágya biztosítását, másrészt az állattartás kiterjesztését és a termékek (tej, hús, zsír, gyapjú stb.) előállítását. Míg a termelők általában a széna és a pelyvakazlakra elég gondot fordítanak, addig nagyon helytelenül elhanyagolják a szalmakazlakat. Pedig nem szabad elfelejteni, hogy minden szál takarmány-szalma takarmányérté. két, közönséges, illetve búza és rozsszalma pedig trágyaértéket képvisel. Tehát vizsgáljuk át kazlainkat és ha rajtuk bármilyen rendellenességet találunk, idejében igazítsuk azt helyre. A szél megbontása ellen való védekezés egyik igen fontos eszköze, hogy a kazlakat, méterenként elhelyezett szalmakötelekkel, vagv nehezékkel ellátott kötelekkel lekössük Tehát ahol ilyen hiányosságok mutatkoznak, azt sürgősen pótoljuk- Ha nem vagyunk elég biztosak a kazal szilárdságában, akkor azt két hosszanti oldalán rudakkal megtámasztjuk. Fokozott gonddal kell ügyelnünk arra, hogy a szálastakarmánvkészletünket károsodás ne érje, mert ezzel felborulhat egész téli takarmánvelőirányzatimk. FFSz.eink, állami gazdaságaink és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztiatok tehát kellő gondot fordítsanak a szálastaParmánvkazlakra, mert mindennemű legcsekélyebb lazaság, nemtörődömség is súlyos károkat okozhat. Micsurin és követői nagy fontosságot tulajdonítanak a növény- és állatvilág életkörülményeinek s ezeket egy szintre hozzák azok szervezetével. A- milyen az életkörülmény, olyan a szervezet. Kedvező körülmények között mind a növény-, mind állatvilág sikeresen fejlődik, nő és hasznot nyújt. Ugyanez a törvény érvényes a méhekre. A méhek életkörülményeit a természet alakítja ki himporos és mézképző növényzetével, valamint éghajlati viszonyaival. A szakképzettséggel rendelkező méhész segít a méheknek leküzdeni a természet i mostoha ságait, viszont segíti kihasználni előnyeit. A legfontosabb tényező, mely a méhek kedvező életkörülményeit alkotja, a gyűjtőhely (virág), éghajlat ^(időjárás), a méhek lakhelye (kaptár), az élelem (méz és hímpor), az anya és a méhek minősége (faj, erő), és a méhek életszínvonalának irányítója, a méhész gondoskodása. A legfontosabb tényező az élelem, mely nélkül élet nem képzelhető el. Hogy a méhek élhessenek, szaporodhassanak és munkaképesek legyenek, elegendő mézre és hímporra van szükségük. A téli tartalékuk legkevesebb 12—15 kg méz és hímpor legyen, ha egy lépet veszünk számításba. Munkaidőben legkevesebb 2 kg méztartalékuk legyen. Amely méhcsalád nem Mikor a címet leírtam, édesapám, aki szintén méhész, elolvasta és megkérdezett úgy mint a tanító kérdezi növendékét a ' vizsgán: ,,Ha már újságba írsz, mondd csak Te, hogy ismered fel az álanyás családokat”? — Szigorú a kérdező, hát felelek: ,,Az álanyás család kaptárját este. ha megkopogtatom, a méhek idegesen zümmögnek, úgymint a« anyátlan családé. És nappal ?__ A kaptárt kibontom és megnézem van-e a családnak Hasítása. Ha. a dolgozó sejteken púpos a feTszítás, a napos pete pedig nem a sejt fenekén, hanem a sejt oldalán van és két-tíz darab is van eey sejtben, ilyenkor a család álanyás. És mi van akkor, ha púpos a Hasítás és rendes Hasítás is van egy kereten? Az a család, ahol kétféle Hasítás van, nem álanyás, hanem öreganyás. Az öreg, vagy hibás anyához a méhek fel etetnek néhány dolgozó mehet, azok petézőkké válnak. Az ilyen család később álanyás lesz, ha az öreg anya elpusztul. Ilyen családtól az apvát elveszem és zárkával más anyát adok neki. Anyabölcsövei nem lehet felanyásítani. mórt a petéző munkások lerágják. ~'t elmondtál, ez rég}”, — mond'? apa. írd meg a méhesztársaknak, hogy én az anyabölcsőt az álanvásnak ■ gyanúsított családnak rostaszövettel elzárva teszem a kaptárba, é- few az álanya nem teheti tönkre, csak úgy kiabál a bö'csöre, mint az útórajban a kis anyák szokrendelkezik ilyen tartalékkal, az keve- I sebb Hasítást nevel, gyöngén fejlődik, kíméli magát a munkában, keveset repül a gyűjtőhelyre. Az a család, mely éhes, nem repül ki egyáltalában. A fiasításos méhcsaládoknak szükségük van az élelmen kívül állandó 35 fokos melegre. Hogy ezt a melegség! fokot állandóan megtarthassák, mézen kívül még elég méhnek is kell lenni a családban, hogy ezek fejleszthessék és állandóan megtarthassás a meleget. Ebben a munkában a méhész úgy segít a méheknek, hogy jól csukódó, meleg kaptárakban tartja méheit, s a kaptár nagyságát mindig a család erősségéhez mérten alkalmazza. Ha mindezekhez hozzászámítjuk, hogy fiatal, magas teljesítményű anyaméhünk van, a méhek fejlődését biztosítjuk s a család erős lesz. Az a méhész, aki jól ismeri a méhek szükségleteit, tud a méhekhez alkalmazkodni. Ha kiperülési körzetben legelési hézagok vannak, kitölti ezeket méztartalmú növények vetésével (po,hánka, facélia), ha pedig a csaladok tartaléka kevesebb mint 2 kg, etetéssel segít. Olyan kaptárokat használ, melyek melegek, a fészek kiszélesíthető bennük, s könnyen szállíthatók. Pontos időközökben felújítja az anyát, a méhek őszi nevelésével biztosítja a családok további fejlődését. J. Natsin, Pőstyén. tak. így könnyen Ы lehet ismemi az álanyaságot. Ez valóban jó eljárás, különösen a népes családoknál. Nem kell az anyakereséssel sok időt eltölteni. Ha az anya nem kiabál a bölcsőre, akkor édesapám a rostaszövetet leveszi a bölcsőröl és a méhek azt körülfogják, ápolják és kiköltik. Amíg az álanyás c'"' réokat nem tudtam hogyan keú anyásítani, érdekes kísérleteket csináltam. Napos, friss petét adtam етЧ családtól az álanyásnak. A méhek a estékre bölcsöket építettek, de az álanva mindegyiket felrágta. A kész bö;esőt is tönkretette. Zárkával kész anyát adtam neki. A méhek egyrésze az új anyát elfogadta és a zárkából kiengedte. Igen. de az álanva a népével rájuk rohant és megölték. Bosszant a dolog. Ha meg ismertem volna az álanyát, mindiárt ott ütöm agyon. Ezután a füstölőbe megpvúitottam salétromos vásznat és salétromfüsttel el kábítottam az egész családot s mikor a méhek egy helvbe szó aikat rebesgették, egy szép, fiatal, íó petéző anvát közéjük engedtem. Az anya járkált összevissza és mire minden méh, köztük atz álarya is kijózanodott, az új anya egyszagúvá vált a méhekkel s. átvette a hatalmat. Édesapám egy másik alkalom velem egvütt végzett hasonló kísérletet és sikerült. Ezt az anyásítási módszert ,csak akkor érdemes végrehajtani, ha a család még elér mézet. Csurtlla József, Udmmoki. A repce őszi ápolása Kettős pároztatással növeljük a kocánkénti malacszaporulatot Az álanyás család anyásítása
