Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-10-04 / 40. szám

6 fkiTtfad FÖIdlflílWS 1953. október 4. A kormányhatározat nagyban hozzájárul az őszi munkák gyors befejezéséhez Tíz évvel ezelőtt még kizsákmányo­lás és a magas áron haszonbérbe vett földek tették szegénnyé a parasztot. Sokszor egész termését haszonbérre kellett adnia. Most e gondoktól meg­szabadulva megragadta a neki nyújtott segítséget, új élethez kezdett, megala­pozta jövőjét, amikor belépett a szövet­kezetbe és hozzáfogott a közös gaz­dálkodáshoz. Jól emlékeznek a nagykeszi szövet­kezet' tagok a mézes-mázos hangon beszélő Goldsmidt Marcelre, aki 500 holdjával ura volt a községnek. A 14 pár arató és 8 cseléd, akik a földjét művelték, most maguknak dolgoznak a szövetkezetben a többi tagokkal e*­­gyütt. Maguk irányítják sorsukat, a haszon a föld után az övék, nem pedig . Marcelé. A kastély, amelyben a földes­úr lakott, most a dolgozókat szolgálja. Ott van a szövetkezet, a HNB irodája és a traktorosbrigádközpont. így akár minden pillanatban megbeszélheti a szövetkezet vezetősége és a brigád ve­zető a legfontosabb napi munkákat. Meg is van ennek a látszatja. Ügy megy a munka, mint a karikacsapás. A DT hernyótalpas traktor nemcsak a nagy előhántós ekét húzza, amikor szánta­nak vele, hanem a nehéz csigahengert is maga után vonja, amely a földet megtöri és egyben egyenletessé teszi, így a traktor erejét is kihasználják, a vetést pedig hamarabb befejezik. — Minden igyekezetünkkel azon va­gyunk, — mondja Cita Lajos agronó­­mus, — hogy vetésünket az agrotech­nikai időre elvégezzük. Ez a magunk ér­deke, mert a korai vetés többet terem, nagyobb jövedelmet hoz, több előleget biztosíthatunk magunknak és az újévi elszámolásnál is jelentős összeghez juthatunk. Ezt pártunk és kormányunk nagyban elősegítette már akkor, mi­kor a gabona árát felemelte. Ezáltal a szövetkezet 70.000 koronához jutott. Hálánkat e gondoskodásért úgy fejez­tük ki; hogy hozzáfogtunk a repce, rozs és az ősziárpa vetéséhez, ami most már gyönyörűen kikelt. Nem vártunk esőre, mert mi a tarlóhántáson kívül minden földünkön elvégeztük a nyári keverőszántást is, így a vetőszántás jó porhanyós és nedves volt. Ezt helyesen tettük, — folytatja, — hisz Široký elvtárs is azt mondja, hogy amely szövetkezet idejében és szak­szerűen alkalmazza az agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket, jó gaz­dasági eredményeket ér el és biztosít­ja a szövetkezeti parasztok elégedett­ségét. Huszonöt mázsa helyett 37.73 mázsa A szövetkezet tagjai csodálkoztak és bizony nagyon örültek, amikor kereszt­vetésű árpatáblájukról elvégezték a cséplést. Hiszen a tervezett 25 mázsa helyett 37.73 mázsa termett hektáron­ként. Minden tag elismerte a kereszt­soros vetés előnyét. Egy 13 hektáros táblán a szintén keresztsorosan vetett búza 31.97 mázsát termett, még a rendesvetésű árpa 30, a búza pedig 25 mázsát adott hektáronként. Tavaly ve­tésterületük 30 százalékát vetették be keresztsorosan Ez évben 50 százalék­ban a sűrűsorgs, 30 százalékban a ke­resztsoros vetési módszert alkalmaz­zák. — Ez évben, — mondja a könyvelő — terven felül, felárért, beadtunk 85 mázsa búzát és három vagon rozsot. A gabona árának felemelése és az új kormányhatározat, amely sokoldalú kedvezményt nyújt a szövetkezeteknek, arra késztetett bennünket, hogy feles­legünkből 3 vagon búzát és egy vagon rozsot beadjunk. Ezt megtoldjuk 300 hízóval, amiért szintén jó pénzt kapunk. Alig várjuk az újévi elszámolást, mert biztosak vagyunk abban, hogy kormá­nyunk által biztosított felárakból olyan összeghez jutunk, amiből újévkor e­­melhetjük az osztalékot. — A tagok kormányunk határozatát megvitatták és rájöttek arra, hogy ér­demes volt szorgalmasan dolgozni. E- zé-t most mindent elkövetnek, hogy az őszi munkákat mielőbb befejezzék. A búza vetése gyors iramban halad, s minden jel arra mutat, hogy betartják az agrotechnikai határidőt. A napra­forgó betakarításával is végeztek. Szí­vesen beszélnek arról, hogy úgy arat­ta a kombájn a napraforgót is, mintha búza lett volna. — Szép napraforgónk volt — mond­ja az agronómus. 12 mázsát hozott hektáronként. Jeriga András ügyes kom­­bájnos, le is aratta a hét hektárt há­rom nap alatt. Ezzel a szövetkezet sok munkaerőt takarított meg. A gépi mun­kaerő a mezőgazdaságban megkönnyí­ti az ember munkáját, ami odavezet, amint azt az új kormányhatározat is mondja, hogy minden törekvésünk vég­ső céija az ember, az ember java és jóléte. Terven felül 14.000 liter tej Amikor megismertük a növényter­melésben dolgozó tagok munkáját, is­merjük meg az állatgondozókét is. — Eddig — mondja Péter Károly te­héngondozó — 7.000 liter tejet adtunk be terven felül. Ezt úgy értük el. hogy már egy éve bevezettük Malinyinova módszerét. A masszírozás nagyon fon­tos — folytatja, — mert elősegíti a tejmirigyek működését. Az egyedi ta­karmányozás is foptos, mert az a te­hén, amely sokat ad, jobb takarmányo­zást kíván. 15 állatot gondozok. 11 te­hénből 7 fejős. Átlag 7 liter tejet ad­nak naponta. Ezt még fokozni tudom, hisz el vagyunk látva bőven száraz és nedvdús takarmánnyal és még ezután jön a répafej, cukorrépaszelet stb. Tíz hektáron van takarmányrépánk, ami olyan szép, hogy 40 vagon termésre számítunk. A másodvetésű napraforgó, bükkönykeverék és csalamádé ugyan­csak jól sikerült és még egy hónapig eltart. Ilyen körülmények között — folytatja — etethetünk kedvünk sze­rint, ami által elérjük azt, hogy újévig még 'több, mint 7.000 liter tejet ad­hatunk terven felül. Péter Károly jól végzi munkáját, de meg is van a látszata. Előlegben fél­évre 3.800 koronát és 15.20 mázsa ga­bonát kapott. — Kis szünet után öröm- j mel ujságoHa: — Építkezni akarok — I mert olvastam kormányunk határoza­tának azon pontját, hogy a cement, iá, tégla és egyéb építkezési anyaghoz könnyebben és olcsóbban juthatunk és nem lesz olyan nehéz építkezni, mint eddig volt. Ezért minden igyekezettel azon leszek, hogy minél több tejet ter­meljünk közellátásunknak, mert ezzel a magam és szövetkezetem vagyonát gyarapítóm. Még azt is megemlíti, hogy szorgal­mas, odaadó munkájáért és elért ered­ményeiért elismerő díszoklevelet és egy szép könyvet kapott ajándékba a já­rástól. Az elnök panasza A baj abból ered, hogy Nagykeszinek nincs villanyvilágítása. A gépeknél nem alkalmazhatnak villamos energiát. — Ezért — mondja Szemeraí elv­társ, a szövetkezet elnöke — amikor láttam, hogy az a sok kérvény, amit elkü'dtünk, nem hozott eredményt, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a kerület­re, Nyitrára és személyesen elintézzük a dolgokat. A küldöttség összeállt: a szövetkezet elnöke, pénztárosa és a HNB elnöke. “ Amint Nyitrára értek, felkeresték a | KNB székhelyét, mert nagy fontosságot j tulajdonítottak ennek a látogatásnak. ' — Az emeletre érve — folytatja | Szemerai elvtárs — összetalálkoztunk i Andris elvtárssal, akihez indultunk, aki • futólag azt mondta, hogy menjünk az .55 számú szobába, pár perc muíva oda- j jön. Az 55-ös szobában senki sem tar- j tózkodott. Mi nyugodtan elhelyezked- I tünk ott és türelmesen vártunk Pár ( percből másfél óra lett, már ki is a­­ludtuk magunkat a székeken és még mindig nem jött senki. Az eredmény az lett, hogy „elmentünk Rómába, de pápát nem láttunk”, Andris elvtárs úgy I viselkedett, mintha semmi köze sem lenne hozzánk. Ezért mérgesen távoz­tunk. Mi azt jól tudjuk, hogy nem le-Ferdics József, a munkaérdemrenddel kitüntetett csallóközcsütörtöki trak­toros S—30-as gépén az ötéves terv ötödik évében 707.9 átlagos hektói tel­jesítményt ért el és ezze' tervét 116 százalékra teljesítette. A nagy telje­sítmény ellenére is 1460 liter üzemanyagot megtakarított. — Képünkön Horváth József, Ferdics Sándor, Ferdics József és Németh Dezső láthatók, amint éppen a közszükség éti cikkek árleszállítását vitatják. Változások a Megbízottak Testültében A megbízotti hivatalok szervezetében történt változásokkal kapcsolatban a kormány a következő személyi válto­zásokat hajtotta végre a Megbízottak Testületének összetételében: Ondrej Klokoč, eddigi iskola- és népnevelésügyi megbízottat megbízta a kulturális ügyek megbízotti hivata­lának vezetésével. Jozef Gajdošík, eddigi építőanyagipa­­rf megbízottat megbízta a helyi gaz­daság megbízotti hivatalának irányítá­sával. Jozef Lukačovič, eddigi építőipar­ügyi megbízottat megbízta az építé­szeti megbízotti hivatal irányításával. Štefan Gažík, eddigi könnyűipari megbízottat megbízta a földművelés­­ügyi megbízotti hivatal irányításával. Iskolaügyi megbízottá Ernest Sýkora képviselőt, iparügyi megbízottá ing. Samuel Takáčot, a gépiparügyi minisz­ter helyettesét nevezte ki. Marek Čulen eddigi földművelésügyi megbízottat más funkcióra szabadítot­ta fel. Ernest Sýkora és ing. Samuel Takáč újonnan kinevezett megbízottak V. Široký miniszterelnök kezébe letették az alkotmány által előírt esküt, és el­foglalták hivatalukat. hét egy-két nap alatt behozni, amit a j kapitalista rendszerben elmulasztottak, j Azt azonban nem helyeselhetjük, ha va- ' lamilyen ügyes-bajos dolgokkal fordu­lunk a mi hatóságainkhoz, hogy meg- , várakoztatnak és végül nem fogadnak bennüket. Cita Lajos agronómus szivét is nyom- j ja valami és i következőkkel megtold­ja az elnök panaszát. 1 — Az őszi munkákban szövetkeze­tünk, járási viszonylatban az elsők kö­zött áll. Ezt meg akarjuk tartani. Ép­pen ezért nem lett volna szabad annak megtörténnie, hogy a komáromi gép­állomás a mi részünkre leszerződött és betervezett traktorokból egy Skodát elvitt beleegyezésünk nélkül, azzal az indokolással, hogy szövetkezetünknek j erre nincs szüksége. így ki vagyunk té­ve annak, ha e nagy szárazságban a Zetor nem bírja a cukorrépát felszán­tani, lekésünk betakarításával. Ezenkí­vül késlelteti a vetést és az őszi mély­szántást is. Tehát nagy szükségünk van az elvitt traktorra. Esztergályos GÖrgy traktoros ugyan­csak elégedetlen a hiányzó traktor miatt, mert nagyon sokat dolgozott raj­ta és annyira megszokta, annyira is­merte a hangját, ismerte minden al­katrészét, hogy a legkisebb hibát is észrevette rajta / és azonnal orvosolni tudta. E gép segítségével verekedte fel magát az élre, ezért szeretné, ha a gépállomás visszaadná a traktort, mert most is első akar lenni az őszi munkák versenyében. Sándor Gábor. A széles poros utcán színükig meg­­rakott szekerek haladnak a határból hazafelé. Olyan most a falu, mint a legforga'masabb város, ahol egymás­után váltják egymást a szebbnél-szebb képek. A ok. kott szekerek után te­­kergélő csikók fejüket a föld felé hajt­va, lomhán messzire elmaradozva ké­nyelmesen bandukolnak a forgalmas úton. Hosszú utcasoron szőlővel befutta­tott épületek kandikálnak ki az út­testre. A zsurlói egy pirosfedelű, egyszerű, fehérre meszelt házikó emel­kedik ki, amely előtt fa nem nő. szőlő sem díszíti, pusztán deszkakerítés övezi. Kosztolányi Antal 11 hektáros kö­­zéppararzt portája ez aki a legjobb g„zda hírében áll a faluban. A tágas udvaron a legnagyobb rend. tisztaság uralkodik, míg a konyha előtt virító muskátlik meghitté varázsolják a ház­táját. Ügy tűnik, talán senki sincsen ide­haza. A munka üteme a szorgalom, a termés mielőbbi betakarítása úgylát­szik mindenkit kicsalt a mezőre. Az udvar túlsó végében, az istál­lók után, haneos gvermekkacaj sza­kítja meg olykor-olykor az udvar csendjét. Két kis csöppség, mint ké­sőbb kid "it, Kosztolányi bácsi uno­kái: a kis Posta és Babuska. akik. miután és v ,esznek, abbahagyják a hancúrozást és ámuló. kérdő tekintettel közelednek felénk. — Hát л ’•'ukáék hol vannak? — kérdez ik a megszeppent gyerekektől. — Ott ni — mutatnak zavartan a fészer felé. Csakugyan p.'r méterrel odébb, sze­­kérbeh'gck' lovak állanak a fészer alatt. A szekérről egy fiatal, munká­ban megedvett férfi, gyors mozdula­tokkal prc-m'sľ’án dobálja le a jól kiszáradt nat rafornótánvérokat. r'i­­kor köszöntöttük őt. hirtelen felénk fordító a napsütötte arcát, melyről kis csönrv kben, mint a gyöngyszemek, folydogált a verejték. — Itthon van-e az öreg gazda? — kezdtük el a beszélgetést. A törekvő Kosztolányi család — Nincs az bizony — felel he­lyette a háziasszony, Kosztolányi bá­csi felesége, aki észrevétlenül mellet­tünk termett. — Hej. igen szorít a munka, ha száz kezünk lenne, akkor is akadna elég munkánk. Az öreg kintmaradt a határban, töri a napraforgót, nogy m re a kocsival kimegyünk, ismét le­gyen egv szék*' evaló — mondja nagy hévvel Belány Rudi, Kosztolányi kö­zépgazda fiatal veje. — Sebaj — válaszoljuk — elég a fiatal gazda is. Hiszen 'ma holnap ő irányítja majd az egész gazdaságot így tehát ismeri a gazdaság csmját­­birdát. Későbbi beszélgetésünk során meg­kérdezzük. miért nem adják ovódába a két kis csöppségét. — Rájuk nincs szükség az óvódé­ban — válaszol Rudi kissé sértődötten — mivel még egyénileg gazdálko­dunk, hát az óvodástanitónő haza küldte őket. Ugyanis Garamlökön azt, aki nem lé­pett a szövetkezetbe, bár jól gazdál­kodik és teljesíti a beadást, egyesek mégis kulák elnevezéssel illetik. Ez természetesen helytelen, mjpt ahogy a tanítónő viselkedése is helytelen volt. Kosztoiányiék nem tartoznak a kulák-fogalom elbírálása alá. Földjü­ket családtagjaik segítségével dolgoz­zák meg. — Még a szövetkezetnek is seg'tünk — teszi hozzá Rudi — hiszen ők is kisegítettek bennünket az aratás alau lovak után való aratógépet kölcsönzői' a szövetkezet, ami bizony igen meg gyorsította a gabona betakarítását ezért mi a ' imbá.jnoR után az el csépelt , szalmát segítettük az EFSz nek kaza'ba hordani. Kosztoiányiék nemcsak arról neve zetesek hogy jó ga/dák hanem arró is, hogy mi"d a beadásokban, mind az adófizetésben élen'árnak a falu ban. Gabonából több mint 75 mázsát adtak be, sőt terven felül még 5 má­zsa árpát is adtak. A kiírt 18,45 má­zsa kukorica helyett pedig 33 és fél mázsát teljesítettek. — A húsbeadásban sem állunk rosszúl — mutatja Rudi a fiókból elő­húzott szelvényeket. 11 mázsa húsból 7 mázsát már teljesítettünk. — Nem maradunk még eev dekával sem hót­­ralékban. Van Két mázsán felüli disz­nónk. Egy anyakoca és még egy hízó, ami pedig megüti már a két mázsát is. Ezenkívül még négy malacot ne­velünk, hogy a követkézőévi beadást is teljesíthessük es még részünkre is maradjon. — 3.050 tojásból már csak 315 darabbal vagyunk lemaradva. — Azonban ezt is igyekszünk mielőbb behozni — mondotta határozottan. Tavaly itt sem volt a termés ked­vező. de az államnak járó részt telje sitették. Mennyire jobb termésünk lehetett volna az idén — veszi ismét at a szót Belányi Rudi — ha tavaly, mi egyénileg gazdálkodók is, hozzájuthat tunk volna nemesített vetőmaghoz, meg műtrágyához. De az idén mint ahogyan olvastam, ezen a téren is segítséget kapunk az államtól. — Sőt még a traktorállomás segít­ségét is igénybevehetitek — vetettük közbe. — Ha gépi segítséget kapunk, ak­kor meg még joob lesz, nem kell leg­alább annyit kínozni az állatokat. A traktorral elvégzett mélyszántás pedig sokkaí kifizetődőbb, mert az ám ala posan felszántja a talajt úgyhogy az így megszántott földön még nyáron sem ütheti fel fejét egykönnyen a gyom. Kosztoiányiék. mint beszédükbő1 k’ tűnik ismerik az új kormányhataro zatot. Hiszen n szép rádiójuk, ezen kivü úiságot is olvasnak, amint ezt Rudi is met’ evezte hogy a morn tatott betűnek az elmondott szóná1 nagy t-b '-■'lya van így tehát bizo nyára tájékozottak az országban tör­ténő eseményekről. Olvastak arról is, hogy számos szövetkezetünk jól gaz-' dálkodótt ebben az esztendőben és gazdag termést takarított be, miáltal bő jutalmat kaptak a jól dolgozó szöveté 'zeti tagok. Felvetettük tehát azt a kérdést, mit szól a közös gaz­dálkodáshoz. Erre á'aposan megfon­tolt választ kapunk. — Nem mondom, már szó volt ar­ról, hogy belépünk a szövetkezetbe, dehát. több jó néldát kellene látnia az embernek. A szövetkezet tagjai ugyan­is ahelyett, hogv megfognák a dolog végét, sokszor veszekednek. No meg ■lenézik a magángazda kodókat. kulák­­nak nevez’k őket. Hej, pedig mi is megdolgozunk ám a mindennapi ke­nyérért. Célunk az. hogy minél töb­bet tudjunk termelni, mert így több jut beadásra és a piacra is. Belányi Rudi e ponton megáll. Lát­ni rajta, hogy habozik, folytassa-e. vagy sem. Végül mégis úgy döntött, hogy megmondja, amit gondol. — Nem tud m megérteni, elvtár­sak. hogyan lehetséges az. hogy a szö­vetkezet az idén ismét tagosítja a földeket Hiszen ezelőtt már két íz­ben cserélték ki földjeinket, amelye­ket mi má, jól átmű’veltünk ... Nos, most megint csak mérnökök doboz­nak a határban és a jelek szerint a legterméketlenebb földeket akarják a magángazdá'bid'kлак kimérni, azo­kat a földeket, amelyeket a szövetke­zet le sem tarlózott. sőt mind a mai napig rajtuk hever a kombájn után hátrahagyott sza'ma is. Ez az, ami az embert minduntalan elkedvetleníti. A garamlöki szövetkezet tehát mint az elmondottakból kitűnik, nem keresi az egyénileg gazda'kódúkkal való szo­ros együttműködést a hozzájuk való köze'edést. El'enke/őleg. Elszakad tő 'ük és nem számit azzal, hogy lövőié vagy azután Kos/tolánvlék és még a többi magángazdálkodó, megértve a közös gazdálkodás nagy előnyeit, be­lép a szövetkezetbe. Dehát erre meg is kell érnie az embereknek. Gyakor­lati példái ni kell rávezetni minden kis- és középparasztot a nagyüzemi termelésre. Azzal, hogy a fö'deket immár harmadszor tagosítják. nem ér­nek el célt, de nincs is ennek gyakor­lati értelme. Ezt mindenekelőtt a já­rási nemzeti bizottság funkcionáriu­sainak is tudniok kellene, akik bele­egyeztek a földek technikai rendezé­sébe. Zápotoeký elvtárs, köztársasági elnökünk a közelmúltban elmondott beszédében világosan leszögezte: „Nem lehet közönbös számunkra a i mezőgazdasági termelés magánszektora sem. Az egyénileg gazdálkodókat, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ugvan­­j csak támogatnunk kell és segítségére I kell lennünk gazdaságuk termelékeny- i ségének f .. 'záséban, a közösség ér- 1 dekében, egész közellátásunk érdeké­ben.” Ehhez pedig szorosan hozzátartozik, hogy minden, lehetőséget megadjunk az egyénileg gazdálkodóknak, hogy többet termeljenek, mert ellenkező esetben elveszítik kedvüket és elriad­nak a szövetkezettől. A garamlöki helyi nemzeti bizott­ság karöltve a szövetkezettel, arra tö­rekedjen, hogy olyan gazdákat nyer­jen meg a szövetkezeti gazdálkodósra, akik kedvvel dolgoznak, akik tudással és szakértelemmel rendelkeznek és mindent elkövetnek, hogy emeljék a terméshozamot. Kosztoiányiék ugyanilyen gazdál­kodók. Egyre többet akarnak termel­ni, hogy jövedelmüket még növeljék. Ha pedig a szövetkezetbe való b- épes mellett döntenek, akkor erre -, lé­pésre azért szánják el magukat mert a fö'dmü'vesszövetkezetben fe -merik szebb és jobb jövőjük kibon tar ■ <sát. A tapasztalat ped>e azt mutat a. nogy ilyen középparasztok a szövetkezet ér­tékes magvát képezik és munkájukká’ megerősítik a szövetkezetét. Szombath A

Next

/
Thumbnails
Contents