Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-10-04 / 40. szám
6 fkiTtfad FÖIdlflílWS 1953. október 4. A kormányhatározat nagyban hozzájárul az őszi munkák gyors befejezéséhez Tíz évvel ezelőtt még kizsákmányolás és a magas áron haszonbérbe vett földek tették szegénnyé a parasztot. Sokszor egész termését haszonbérre kellett adnia. Most e gondoktól megszabadulva megragadta a neki nyújtott segítséget, új élethez kezdett, megalapozta jövőjét, amikor belépett a szövetkezetbe és hozzáfogott a közös gazdálkodáshoz. Jól emlékeznek a nagykeszi szövetkezet' tagok a mézes-mázos hangon beszélő Goldsmidt Marcelre, aki 500 holdjával ura volt a községnek. A 14 pár arató és 8 cseléd, akik a földjét művelték, most maguknak dolgoznak a szövetkezetben a többi tagokkal e*gyütt. Maguk irányítják sorsukat, a haszon a föld után az övék, nem pedig . Marcelé. A kastély, amelyben a földesúr lakott, most a dolgozókat szolgálja. Ott van a szövetkezet, a HNB irodája és a traktorosbrigádközpont. így akár minden pillanatban megbeszélheti a szövetkezet vezetősége és a brigád vezető a legfontosabb napi munkákat. Meg is van ennek a látszatja. Ügy megy a munka, mint a karikacsapás. A DT hernyótalpas traktor nemcsak a nagy előhántós ekét húzza, amikor szántanak vele, hanem a nehéz csigahengert is maga után vonja, amely a földet megtöri és egyben egyenletessé teszi, így a traktor erejét is kihasználják, a vetést pedig hamarabb befejezik. — Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, — mondja Cita Lajos agronómus, — hogy vetésünket az agrotechnikai időre elvégezzük. Ez a magunk érdeke, mert a korai vetés többet terem, nagyobb jövedelmet hoz, több előleget biztosíthatunk magunknak és az újévi elszámolásnál is jelentős összeghez juthatunk. Ezt pártunk és kormányunk nagyban elősegítette már akkor, mikor a gabona árát felemelte. Ezáltal a szövetkezet 70.000 koronához jutott. Hálánkat e gondoskodásért úgy fejeztük ki; hogy hozzáfogtunk a repce, rozs és az ősziárpa vetéséhez, ami most már gyönyörűen kikelt. Nem vártunk esőre, mert mi a tarlóhántáson kívül minden földünkön elvégeztük a nyári keverőszántást is, így a vetőszántás jó porhanyós és nedves volt. Ezt helyesen tettük, — folytatja, — hisz Široký elvtárs is azt mondja, hogy amely szövetkezet idejében és szakszerűen alkalmazza az agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket, jó gazdasági eredményeket ér el és biztosítja a szövetkezeti parasztok elégedettségét. Huszonöt mázsa helyett 37.73 mázsa A szövetkezet tagjai csodálkoztak és bizony nagyon örültek, amikor keresztvetésű árpatáblájukról elvégezték a cséplést. Hiszen a tervezett 25 mázsa helyett 37.73 mázsa termett hektáronként. Minden tag elismerte a keresztsoros vetés előnyét. Egy 13 hektáros táblán a szintén keresztsorosan vetett búza 31.97 mázsát termett, még a rendesvetésű árpa 30, a búza pedig 25 mázsát adott hektáronként. Tavaly vetésterületük 30 százalékát vetették be keresztsorosan Ez évben 50 százalékban a sűrűsorgs, 30 százalékban a keresztsoros vetési módszert alkalmazzák. — Ez évben, — mondja a könyvelő — terven felül, felárért, beadtunk 85 mázsa búzát és három vagon rozsot. A gabona árának felemelése és az új kormányhatározat, amely sokoldalú kedvezményt nyújt a szövetkezeteknek, arra késztetett bennünket, hogy feleslegünkből 3 vagon búzát és egy vagon rozsot beadjunk. Ezt megtoldjuk 300 hízóval, amiért szintén jó pénzt kapunk. Alig várjuk az újévi elszámolást, mert biztosak vagyunk abban, hogy kormányunk által biztosított felárakból olyan összeghez jutunk, amiből újévkor emelhetjük az osztalékot. — A tagok kormányunk határozatát megvitatták és rájöttek arra, hogy érdemes volt szorgalmasan dolgozni. E- zé-t most mindent elkövetnek, hogy az őszi munkákat mielőbb befejezzék. A búza vetése gyors iramban halad, s minden jel arra mutat, hogy betartják az agrotechnikai határidőt. A napraforgó betakarításával is végeztek. Szívesen beszélnek arról, hogy úgy aratta a kombájn a napraforgót is, mintha búza lett volna. — Szép napraforgónk volt — mondja az agronómus. 12 mázsát hozott hektáronként. Jeriga András ügyes kombájnos, le is aratta a hét hektárt három nap alatt. Ezzel a szövetkezet sok munkaerőt takarított meg. A gépi munkaerő a mezőgazdaságban megkönnyíti az ember munkáját, ami odavezet, amint azt az új kormányhatározat is mondja, hogy minden törekvésünk végső céija az ember, az ember java és jóléte. Terven felül 14.000 liter tej Amikor megismertük a növénytermelésben dolgozó tagok munkáját, ismerjük meg az állatgondozókét is. — Eddig — mondja Péter Károly tehéngondozó — 7.000 liter tejet adtunk be terven felül. Ezt úgy értük el. hogy már egy éve bevezettük Malinyinova módszerét. A masszírozás nagyon fontos — folytatja, — mert elősegíti a tejmirigyek működését. Az egyedi takarmányozás is foptos, mert az a tehén, amely sokat ad, jobb takarmányozást kíván. 15 állatot gondozok. 11 tehénből 7 fejős. Átlag 7 liter tejet adnak naponta. Ezt még fokozni tudom, hisz el vagyunk látva bőven száraz és nedvdús takarmánnyal és még ezután jön a répafej, cukorrépaszelet stb. Tíz hektáron van takarmányrépánk, ami olyan szép, hogy 40 vagon termésre számítunk. A másodvetésű napraforgó, bükkönykeverék és csalamádé ugyancsak jól sikerült és még egy hónapig eltart. Ilyen körülmények között — folytatja — etethetünk kedvünk szerint, ami által elérjük azt, hogy újévig még 'több, mint 7.000 liter tejet adhatunk terven felül. Péter Károly jól végzi munkáját, de meg is van a látszata. Előlegben félévre 3.800 koronát és 15.20 mázsa gabonát kapott. — Kis szünet után öröm- j mel ujságoHa: — Építkezni akarok — I mert olvastam kormányunk határozatának azon pontját, hogy a cement, iá, tégla és egyéb építkezési anyaghoz könnyebben és olcsóbban juthatunk és nem lesz olyan nehéz építkezni, mint eddig volt. Ezért minden igyekezettel azon leszek, hogy minél több tejet termeljünk közellátásunknak, mert ezzel a magam és szövetkezetem vagyonát gyarapítóm. Még azt is megemlíti, hogy szorgalmas, odaadó munkájáért és elért eredményeiért elismerő díszoklevelet és egy szép könyvet kapott ajándékba a járástól. Az elnök panasza A baj abból ered, hogy Nagykeszinek nincs villanyvilágítása. A gépeknél nem alkalmazhatnak villamos energiát. — Ezért — mondja Szemeraí elvtárs, a szövetkezet elnöke — amikor láttam, hogy az a sok kérvény, amit elkü'dtünk, nem hozott eredményt, úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a kerületre, Nyitrára és személyesen elintézzük a dolgokat. A küldöttség összeállt: a szövetkezet elnöke, pénztárosa és a HNB elnöke. “ Amint Nyitrára értek, felkeresték a | KNB székhelyét, mert nagy fontosságot j tulajdonítottak ennek a látogatásnak. ' — Az emeletre érve — folytatja | Szemerai elvtárs — összetalálkoztunk i Andris elvtárssal, akihez indultunk, aki • futólag azt mondta, hogy menjünk az .55 számú szobába, pár perc muíva oda- j jön. Az 55-ös szobában senki sem tar- j tózkodott. Mi nyugodtan elhelyezked- I tünk ott és türelmesen vártunk Pár ( percből másfél óra lett, már ki is aludtuk magunkat a székeken és még mindig nem jött senki. Az eredmény az lett, hogy „elmentünk Rómába, de pápát nem láttunk”, Andris elvtárs úgy I viselkedett, mintha semmi köze sem lenne hozzánk. Ezért mérgesen távoztunk. Mi azt jól tudjuk, hogy nem le-Ferdics József, a munkaérdemrenddel kitüntetett csallóközcsütörtöki traktoros S—30-as gépén az ötéves terv ötödik évében 707.9 átlagos hektói teljesítményt ért el és ezze' tervét 116 százalékra teljesítette. A nagy teljesítmény ellenére is 1460 liter üzemanyagot megtakarított. — Képünkön Horváth József, Ferdics Sándor, Ferdics József és Németh Dezső láthatók, amint éppen a közszükség éti cikkek árleszállítását vitatják. Változások a Megbízottak Testültében A megbízotti hivatalok szervezetében történt változásokkal kapcsolatban a kormány a következő személyi változásokat hajtotta végre a Megbízottak Testületének összetételében: Ondrej Klokoč, eddigi iskola- és népnevelésügyi megbízottat megbízta a kulturális ügyek megbízotti hivatalának vezetésével. Jozef Gajdošík, eddigi építőanyagiparf megbízottat megbízta a helyi gazdaság megbízotti hivatalának irányításával. Jozef Lukačovič, eddigi építőiparügyi megbízottat megbízta az építészeti megbízotti hivatal irányításával. Štefan Gažík, eddigi könnyűipari megbízottat megbízta a földművelésügyi megbízotti hivatal irányításával. Iskolaügyi megbízottá Ernest Sýkora képviselőt, iparügyi megbízottá ing. Samuel Takáčot, a gépiparügyi miniszter helyettesét nevezte ki. Marek Čulen eddigi földművelésügyi megbízottat más funkcióra szabadította fel. Ernest Sýkora és ing. Samuel Takáč újonnan kinevezett megbízottak V. Široký miniszterelnök kezébe letették az alkotmány által előírt esküt, és elfoglalták hivatalukat. hét egy-két nap alatt behozni, amit a j kapitalista rendszerben elmulasztottak, j Azt azonban nem helyeselhetjük, ha va- ' lamilyen ügyes-bajos dolgokkal fordulunk a mi hatóságainkhoz, hogy meg- , várakoztatnak és végül nem fogadnak bennüket. Cita Lajos agronómus szivét is nyom- j ja valami és i következőkkel megtoldja az elnök panaszát. 1 — Az őszi munkákban szövetkezetünk, járási viszonylatban az elsők között áll. Ezt meg akarjuk tartani. Éppen ezért nem lett volna szabad annak megtörténnie, hogy a komáromi gépállomás a mi részünkre leszerződött és betervezett traktorokból egy Skodát elvitt beleegyezésünk nélkül, azzal az indokolással, hogy szövetkezetünknek j erre nincs szüksége. így ki vagyunk téve annak, ha e nagy szárazságban a Zetor nem bírja a cukorrépát felszántani, lekésünk betakarításával. Ezenkívül késlelteti a vetést és az őszi mélyszántást is. Tehát nagy szükségünk van az elvitt traktorra. Esztergályos GÖrgy traktoros ugyancsak elégedetlen a hiányzó traktor miatt, mert nagyon sokat dolgozott rajta és annyira megszokta, annyira ismerte a hangját, ismerte minden alkatrészét, hogy a legkisebb hibát is észrevette rajta / és azonnal orvosolni tudta. E gép segítségével verekedte fel magát az élre, ezért szeretné, ha a gépállomás visszaadná a traktort, mert most is első akar lenni az őszi munkák versenyében. Sándor Gábor. A széles poros utcán színükig megrakott szekerek haladnak a határból hazafelé. Olyan most a falu, mint a legforga'masabb város, ahol egymásután váltják egymást a szebbnél-szebb képek. A ok. kott szekerek után tekergélő csikók fejüket a föld felé hajtva, lomhán messzire elmaradozva kényelmesen bandukolnak a forgalmas úton. Hosszú utcasoron szőlővel befuttatott épületek kandikálnak ki az úttestre. A zsurlói egy pirosfedelű, egyszerű, fehérre meszelt házikó emelkedik ki, amely előtt fa nem nő. szőlő sem díszíti, pusztán deszkakerítés övezi. Kosztolányi Antal 11 hektáros középpararzt portája ez aki a legjobb g„zda hírében áll a faluban. A tágas udvaron a legnagyobb rend. tisztaság uralkodik, míg a konyha előtt virító muskátlik meghitté varázsolják a háztáját. Ügy tűnik, talán senki sincsen idehaza. A munka üteme a szorgalom, a termés mielőbbi betakarítása úgylátszik mindenkit kicsalt a mezőre. Az udvar túlsó végében, az istállók után, haneos gvermekkacaj szakítja meg olykor-olykor az udvar csendjét. Két kis csöppség, mint később kid "it, Kosztolányi bácsi unokái: a kis Posta és Babuska. akik. miután és v ,esznek, abbahagyják a hancúrozást és ámuló. kérdő tekintettel közelednek felénk. — Hát л ’•'ukáék hol vannak? — kérdez ik a megszeppent gyerekektől. — Ott ni — mutatnak zavartan a fészer felé. Csakugyan p.'r méterrel odébb, szekérbeh'gck' lovak állanak a fészer alatt. A szekérről egy fiatal, munkában megedvett férfi, gyors mozdulatokkal prc-m'sľ’án dobálja le a jól kiszáradt nat rafornótánvérokat. r'ikor köszöntöttük őt. hirtelen felénk fordító a napsütötte arcát, melyről kis csönrv kben, mint a gyöngyszemek, folydogált a verejték. — Itthon van-e az öreg gazda? — kezdtük el a beszélgetést. A törekvő Kosztolányi család — Nincs az bizony — felel helyette a háziasszony, Kosztolányi bácsi felesége, aki észrevétlenül mellettünk termett. — Hej. igen szorít a munka, ha száz kezünk lenne, akkor is akadna elég munkánk. Az öreg kintmaradt a határban, töri a napraforgót, nogy m re a kocsival kimegyünk, ismét legyen egv szék*' evaló — mondja nagy hévvel Belány Rudi, Kosztolányi középgazda fiatal veje. — Sebaj — válaszoljuk — elég a fiatal gazda is. Hiszen 'ma holnap ő irányítja majd az egész gazdaságot így tehát ismeri a gazdaság csmjátbirdát. Későbbi beszélgetésünk során megkérdezzük. miért nem adják ovódába a két kis csöppségét. — Rájuk nincs szükség az óvódéban — válaszol Rudi kissé sértődötten — mivel még egyénileg gazdálkodunk, hát az óvodástanitónő haza küldte őket. Ugyanis Garamlökön azt, aki nem lépett a szövetkezetbe, bár jól gazdálkodik és teljesíti a beadást, egyesek mégis kulák elnevezéssel illetik. Ez természetesen helytelen, mjpt ahogy a tanítónő viselkedése is helytelen volt. Kosztoiányiék nem tartoznak a kulák-fogalom elbírálása alá. Földjüket családtagjaik segítségével dolgozzák meg. — Még a szövetkezetnek is seg'tünk — teszi hozzá Rudi — hiszen ők is kisegítettek bennünket az aratás alau lovak után való aratógépet kölcsönzői' a szövetkezet, ami bizony igen meg gyorsította a gabona betakarítását ezért mi a ' imbá.jnoR után az el csépelt , szalmát segítettük az EFSz nek kaza'ba hordani. Kosztoiányiék nemcsak arról neve zetesek hogy jó ga/dák hanem arró is, hogy mi"d a beadásokban, mind az adófizetésben élen'árnak a falu ban. Gabonából több mint 75 mázsát adtak be, sőt terven felül még 5 mázsa árpát is adtak. A kiírt 18,45 mázsa kukorica helyett pedig 33 és fél mázsát teljesítettek. — A húsbeadásban sem állunk rosszúl — mutatja Rudi a fiókból előhúzott szelvényeket. 11 mázsa húsból 7 mázsát már teljesítettünk. — Nem maradunk még eev dekával sem hótralékban. Van Két mázsán felüli disznónk. Egy anyakoca és még egy hízó, ami pedig megüti már a két mázsát is. Ezenkívül még négy malacot nevelünk, hogy a követkézőévi beadást is teljesíthessük es még részünkre is maradjon. — 3.050 tojásból már csak 315 darabbal vagyunk lemaradva. — Azonban ezt is igyekszünk mielőbb behozni — mondotta határozottan. Tavaly itt sem volt a termés kedvező. de az államnak járó részt telje sitették. Mennyire jobb termésünk lehetett volna az idén — veszi ismét at a szót Belányi Rudi — ha tavaly, mi egyénileg gazdálkodók is, hozzájuthat tunk volna nemesített vetőmaghoz, meg műtrágyához. De az idén mint ahogyan olvastam, ezen a téren is segítséget kapunk az államtól. — Sőt még a traktorállomás segítségét is igénybevehetitek — vetettük közbe. — Ha gépi segítséget kapunk, akkor meg még joob lesz, nem kell legalább annyit kínozni az állatokat. A traktorral elvégzett mélyszántás pedig sokkaí kifizetődőbb, mert az ám ala posan felszántja a talajt úgyhogy az így megszántott földön még nyáron sem ütheti fel fejét egykönnyen a gyom. Kosztoiányiék. mint beszédükbő1 k’ tűnik ismerik az új kormányhataro zatot. Hiszen n szép rádiójuk, ezen kivü úiságot is olvasnak, amint ezt Rudi is met’ evezte hogy a morn tatott betűnek az elmondott szóná1 nagy t-b '-■'lya van így tehát bizo nyára tájékozottak az országban történő eseményekről. Olvastak arról is, hogy számos szövetkezetünk jól gaz-' dálkodótt ebben az esztendőben és gazdag termést takarított be, miáltal bő jutalmat kaptak a jól dolgozó szöveté 'zeti tagok. Felvetettük tehát azt a kérdést, mit szól a közös gazdálkodáshoz. Erre á'aposan megfontolt választ kapunk. — Nem mondom, már szó volt arról, hogy belépünk a szövetkezetbe, dehát. több jó néldát kellene látnia az embernek. A szövetkezet tagjai ugyanis ahelyett, hogv megfognák a dolog végét, sokszor veszekednek. No meg ■lenézik a magángazda kodókat. kuláknak nevez’k őket. Hej, pedig mi is megdolgozunk ám a mindennapi kenyérért. Célunk az. hogy minél többet tudjunk termelni, mert így több jut beadásra és a piacra is. Belányi Rudi e ponton megáll. Látni rajta, hogy habozik, folytassa-e. vagy sem. Végül mégis úgy döntött, hogy megmondja, amit gondol. — Nem tud m megérteni, elvtársak. hogyan lehetséges az. hogy a szövetkezet az idén ismét tagosítja a földeket Hiszen ezelőtt már két ízben cserélték ki földjeinket, amelyeket mi má, jól átmű’veltünk ... Nos, most megint csak mérnökök doboznak a határban és a jelek szerint a legterméketlenebb földeket akarják a magángazdá'bid'kлак kimérni, azokat a földeket, amelyeket a szövetkezet le sem tarlózott. sőt mind a mai napig rajtuk hever a kombájn után hátrahagyott sza'ma is. Ez az, ami az embert minduntalan elkedvetleníti. A garamlöki szövetkezet tehát mint az elmondottakból kitűnik, nem keresi az egyénileg gazda'kódúkkal való szoros együttműködést a hozzájuk való köze'edést. El'enke/őleg. Elszakad tő 'ük és nem számit azzal, hogy lövőié vagy azután Kos/tolánvlék és még a többi magángazdálkodó, megértve a közös gazdálkodás nagy előnyeit, belép a szövetkezetbe. Dehát erre meg is kell érnie az embereknek. Gyakorlati példái ni kell rávezetni minden kis- és középparasztot a nagyüzemi termelésre. Azzal, hogy a fö'deket immár harmadszor tagosítják. nem érnek el célt, de nincs is ennek gyakorlati értelme. Ezt mindenekelőtt a járási nemzeti bizottság funkcionáriusainak is tudniok kellene, akik beleegyeztek a földek technikai rendezésébe. Zápotoeký elvtárs, köztársasági elnökünk a közelmúltban elmondott beszédében világosan leszögezte: „Nem lehet közönbös számunkra a i mezőgazdasági termelés magánszektora sem. Az egyénileg gazdálkodókat, akik nem tagjai a szövetkezetnek, ugvanj csak támogatnunk kell és segítségére I kell lennünk gazdaságuk termelékeny- i ségének f .. 'záséban, a közösség ér- 1 dekében, egész közellátásunk érdekében.” Ehhez pedig szorosan hozzátartozik, hogy minden, lehetőséget megadjunk az egyénileg gazdálkodóknak, hogy többet termeljenek, mert ellenkező esetben elveszítik kedvüket és elriadnak a szövetkezettől. A garamlöki helyi nemzeti bizottság karöltve a szövetkezettel, arra törekedjen, hogy olyan gazdákat nyerjen meg a szövetkezeti gazdálkodósra, akik kedvvel dolgoznak, akik tudással és szakértelemmel rendelkeznek és mindent elkövetnek, hogy emeljék a terméshozamot. Kosztoiányiék ugyanilyen gazdálkodók. Egyre többet akarnak termelni, hogy jövedelmüket még növeljék. Ha pedig a szövetkezetbe való b- épes mellett döntenek, akkor erre -, lépésre azért szánják el magukat mert a fö'dmü'vesszövetkezetben fe -merik szebb és jobb jövőjük kibon tar ■ <sát. A tapasztalat ped>e azt mutat a. nogy ilyen középparasztok a szövetkezet értékes magvát képezik és munkájukká’ megerősítik a szövetkezetét. Szombath A