Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

4

Fftlfimws

íí33. szeptember 27.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről

(Folytatás a 3. oldalról.)

tés és a farmokon lévő munkaigényes munkák gépesítését, javítsák az állatállomany újratermelését és biztosítsák a szaporulat megmaradását. Nem alkalmazzák eléggé a termelésben a tudomány eredményeit és az élenjáró állattenyésztők tapasztalatait és ezek továbbra is általában csak a legjobb kolhozok és szovhozok birtokában maradnak.

Nem kielégítő a kolhozparasztok személyes tulajdonában lévő állatok tenyésztésének helyzete. Sok helyi-, párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerv észrevehetően kevésbbé figyel erre, kevéssé gondoskodik arról, hogy minden kolhozporta a mezőgazdasági artyel alapszabályzata által előírt norma határain belül szerezzen be állatokat, nem segítik a kolhozparasztokat az állatok takarmánnyal és legelővel való ellátásában.

A teljes ülés úgy véli, hogy az állattenyésztés leggyorsabb fellendülése és elsősorban a közös állattenyésztés leggyorsabb fellendülése életfontosságú az ország számára és jelenleg a párt és az állam leghalaszthatatlanabb (eladata a mezőgazdaságban.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Kozoonti Bizottságának teljes ülése elhatározta :

1. A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma, a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma, a pári-, szovjet- és mezőgazdasági szervek legfontosabb feladatának kell tartani az állattenyésztés fejlesztése terén mutatkozó tűrhetetlen elmaradás felszámolását, a szilárd takarmányaié p megteremtését, az állat- és baromfiá'lomány épületekkel való ellátását, az állattenyésztés termelékenysége határozott emelésének elérését, az állatállomány gyorsabb ütemű növekedésének, fajtajellege megjavításának elérését és a legközelebbi 2—3 év alatt az állattenyésztési termékek előállítása nagyfokú növelésének elérését.

2 Elengedhetetlen, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-ben á következő mértékig emelkedjen- tehén 29.2 millió darab, szarvasmarha összesen 65.9 millió darab, juh és kecske 144.4 millió d/!rab, sertés 34.5 millió darab.

A bruttó tejtermelés növelése és a szarvasmarhaállomány saját újratermelés útján bekövetkező növelésének biztosítása céljából halaszthatatlan feladatnak kell tekinteni a kolhozok tehénállományának leggyorsabb növelését, hogy a legközelebbi években a tehénállomány aránya a szarvasmarha-farmokon, a vá-oskörnyéki kerületek kolhozaiban lei ább 60 százalékra, a többi vidék kolhozaiban legalább 50 százalékra, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Kaukázusontúl, Észak-Kaukázus, az asztraháni-, cskalovi-csitai-terület, a Burját-Mongol Autonom Szovjet Szocialista Köztársaság és a Tuvai Autonóm terület sztyeppés, félsivatagos és magashegyi vidékeinek kolhozaiban legalább 40 százalékra emelkedjék.

Meg kell állapítani, hsgy a szarvasmarhaállomány növelésének terve csak akkor számít teljesítettnek, ha teljesítik a tehénállomány növelésének tervét.

A baromfitenyésztés további fejlesztése céljából szükségesnek kell tekinteni, hogy a kolhozokban baromfitenyésztő-farmok legyenek 1954—1955- ben legalább minden 100 hektár gabonavetés területre 100—200 tojóstvúkkal az övezet szerinti sajátosságok figyelembevételével. A sztyeppés vidékek kolhozaiban minden - eszközzel növelni kell a pulykaállományt ,a ligetes legelőterületekkel és víztárolókkal rendelkező kolhozokban a tyúkokon kívül tenyészteni kell libákat és kacsákat is. Mind >n eszközzel fejleszteni kell a kolhozukban a tavi haltenyésztést.

A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát kötelező kell, hogy terveikben feladatokat tűzzenek ki az állatállomány számszerű növelésére és termelékenységének emelésére: kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait, hogy ilyen feladatokat tűzzenek ki a területek, határterületek, és köztársaságok számára, a határterületi végrehajtó bizottságokat, a területi végrehajtó bizottságokat és a kerületi végrehajtó bizottságokat, hogy ilyen feladatokat tűzzenek ki a kerületek és kolhozok számára. A Tehdatok kitűzésénél sokoldalúan figyelembe kell venni az egyes kerületek, kolhozok és szovhozok gazdasági és természeti viszonyait: melyek kedveznek egyes állatfajok fejlesztésének és nem kedveznek más fajok fejlesztésének.

3. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított állami kötelező állatitermékbeszolgáltatás hektáronkénti tervét. Nem szabad megengedni azt a káros gyakorlatot. hogv emelik az állattenyésztés fejlesztésében élenjáró kolhozok kötelezettségeit. Meg kell állapítani, hogy

egy kerületen belül általában egy normának kell érvényben lennie a hektáronkénti beszolgáltatás terén.

4. Mint helytelent, el kell törölni azt i rendszert, hogy minden év január 1-én történik az állattenyésztés fejlesztési feladatainak tervezése és a terv teljesítésének számbavétele. E rendszer mellett a kolhozok azért, . hogy arról számolhassanak be, hogy teljesítették a tervet, kénytelenek január 1-ig megtartani és takarmányozni sok nem-produktív és selejtes állatot, amelyet aztán az államnak eladásra és húsként való felhasználásra adnak áh Le kell szögezni, hogy az állattenyésztési feladatok tervezése Ős teljesítésének számbavétele minden év október 1-én történjék, amikor véget ér a takarmánybetakarítás. a helyiségek kijavítása és telelésre való előkészítése, az állatok jóltáoláltak és a húsbeszolqáltatási tervet jó kondícióban lévő állatokkal lehet teljesíteni.

5. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a párt- és szovjet szerveket, hogy széleskörűen magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által elfogadott határozatokat az állati termékek beszolgáltatási és felvásárlási árának emeléséről, az állami hús-, tej-, és tojásbeszolqáltatások 1953. második félévi tervéről és feltételeiről. Ezek a határozatok arra irányulnak, hogv fokozzák a kolhozok anyagi érdekeltségét a közös állattenyésztés fejlesztésében. Meg kell magyarázni továbbá a Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazdaságai után járó kötelező állami állatitermékbeszoloáltatási normák életbeléptetett csökkenését. Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasáqi és begyűjtési minisztériumát, a helyi párt-, szovjet és mezőgazdasági szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket az 1953. évre megállapított kötelező állati termékbeszolaáltatási és állami felvásárlási szervek feltétlen teljesítése érdekében.

6. Javasolni kell a kolhozoknak, hoqy a kolhozparasztok közgyűlésének belátása szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegek mintegy 25 százalékát képező előleget adianak a kolhozparasz'oknak. A kolhozparasztoknak az említett pénzbeli előleget évnegyedenként az elmúlt évneqvedben a közös gazdaságban teljesített valamennyi munkaegység 15 százalékáig és ezenkívül az állattenyésztésben és a takarmánvtermesztésben teljesített munkaegységek 10 százalékáig terjedhető összegben fizessék ki, annak biztosításával, hogv az állattenyésztésben s a takarmánytermesztésben teljesített munkaegységekre a kolhozparasztok által kapott pénzbeli előleg a pénzjövedelmek végleges elosztásakor nem csökken.

Állandóan gyakorolni kell a szaporulatnövelési. felnőtt állat megtartási és az állattenyésztés produktivitásának emelésével kapcsolatos feladatok túlteljesítéséért járó kiegészítő bérezés rendszerét, biztosítva a kiegészítő bér idejekorán való kifizetését.

7. A teljes ülés úgy véli, hogy a kö" zös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveknek teljesen fel kell számolniok azt a káros gyakorlatot, amelyet a kolhozparasztok érdekei csorbításának irányában folytatnak a személyes tulajdonban lévő állatok terén. Ezeknek a szerveknek szem előtt kell tartaniok, hogy bizonyos mennyiségű produktív állat a kolhozporta személyes tulajdonában fontos feltétele a parasztság anyagi jóléte emelésének és az állati termékbeszolgáltatások összege növelésének az országban, következésképpen előnyös mind a kolhozparasztok, mind az állam számára. Hogy könnyebbé te- ' -vük a kolhozparasztok számára a sze- j mélyes tulajdont képező állatok be- | szerzésének lehetőségét, 1953. második i félévében fel kell menteni a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954. évi beszolgáltatásba a kolhozparasztok azon gazdaságait, amelyek a számvetés adatai szerint 1953. június j

15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal.

Az 1953. január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazdaságainak.az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Meg kell magyarázni a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak, hogy az állam azért alkalmazza ezt a rendszabályt, hogy segítse őket a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és megkönynyítse az állatbeszerzés lehetőségét azok számára, akik még nem rendelkeznek állattal.

8. Az állattenyésztés ügyét nem lehet

előrevinni, ha a párt-, szovjet- és mezőgazdasági szervek, a mezőgazdaság minden dolgozója minden kolhozban és szovhozban nem fog hozzá szívvel-lélekkel a szilárd takarmányalap megteremtéséhez. Sok kerületben és kolhozban a takarmányalap elhanyagoltsága teljesen tűrhetetlen jelleget öltött.

Kötelezni kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumát, a helyi szovjet-, és mezőgazdasági szerveket, valamint a gép- és traktorállomások és szovhozok vezetőit, hogy a legrövidebb idő alatt számolják fel a takarmányalap elhanyagoltságát és a közös állatállományt teljes mércékben lássák el jó szénával és más szálastakarmányokkal, gyök- és gumós takarmánynövényekkel, silónövényekkel, zöldtakarmányokkal, takarmánygabonával és más abraktakarmánnyal.

El kell érni az évelő és egyéves füvek, a silókukorica és napraforgó, a gumós takarmánynövények és kobakos takarmánynövények vetésterületének növelését. Ennek érdekében határozott intézkedéseket kell tenni a takarmánynövénytermesztés agrotechnikájának megjavítására. A feketeföldű és nem feketeföidű övezet középponti területein Bjelorusszia és a balti köztársaságok kerületeiben, az Ural, Szibéria, Távol-Kelet déli kerületeiben, és Kazahsztán északi kerületeiben intézkedéseket kell tenni a siló-kukoricavetés előmozdítására. Szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább öt-hat tonna silótakarmányt tegyen el. Minden kolhozban és szovhozban a megállapított takarmánysilózási tervet teljesen biztosító mértékben silózó berendezéseket kell építeni. A burgonya kiváló takarmánytulajdonságai következtében jelentősen ki kell bővíteni a burgonya takarmánycélokra történő termesztését, elsősorban a nem feketeföldű övezet, az Ural. a középső feketeföldű területek és Nyugat-Szibéria kerületeiben.

A kolhozokban és szovhozokban a legelők szakaszos felhasználása rendszerének alkalmazásával az állatok nyári akol-táborszerű tartását nagy mértékben be kell vezetni.

Intézkedéseket kell tenni az állatok egészségügyi ellátásának javítására. U- tasítani kell a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, hogy tanulmányozza a rideglegelők kihasználását és 1954 január 1-ig a Szovjetunió Minisztertanácsa elé terjesszen javaslatokat, helyesebb és észszerűbb kihasználásukról.

Javasolni kell a kolhozoknak, hogy a pásztorok és juhászok számára teremtsék meg a szükséges anyagi életkörülményeket. El kell látni őket megfelelő munkaruhával és lábbelivel.

9. A szénabetakarítás és szalmabetakarítás idején a betakarítás és a kolhozvezetőséq által átvett és bevételezett és elfogadott széna és szalma összmennyiségéből a szénabetakaritá.snál és a szalmabetakarításnál teljesített munkaegységek után a kolhozparasztoknak és a traktorosbriaádok tagjainak adjanak ki legalább tíz százalékot: a természetes szénakaszáló második kaszálásából eredő széna 20 százalékát, a szénabetakarítási tervet teljesítő kolhozokban egy munkaegységre a terven felül betakarított széna harminc százalékát kell kiadni. Ezenkívül a takarmánybetakarítás idején az év eleje óta teljesített munkanapok után a betakarított széna ösezmennyiségéböl minden kolhozparasztnak öt százalék előleget kell adni és tíz százalékot a betakarított és kazalba rakott szalmából. Javasolni kel! a kolhozoknak, hogy bocsássanak legelőt a kolhozparasztok rendelkezésére állataik kihajtásához és nyújtsanak segítséget közlekedési eszközökkel a betakarított takarmány elszállításához.

10. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhozállattenyésztés fejlesztésének ügyével szemben. 1954-ben a kolhozokban a szénakaszálási, a gereblyézési és gyűjtési munkák gépesítésének színvonalát 50 százalékig kell emelni. 1955-ben pedig a szénakaszálást, gereblyézést és gyűjtést 80 százalékig, a kazalozást 65 százalékig, a silózást ennek megfelelően 65 és 75 százalékig ,a silónövények és gyökgumós takarmánynövények vetését 75 és 95 százalékig, a szalma gyűjtését és kazlazását a kombájnokkal learatott területről 1954-ben 50 százalékig és 1955-ben 70 százalékig kell gépesíteni

Ki kell bővíteni a különböző rendszerű kaszálógépek, szalmagyüjtő-kocsik, silóbegyüjtő-kombájnok, kukoricabetakarítógépek, exkavátorok, árokásógépek és alapcsővezetőgépek, talajnyesők, útgyaluk, bokorírtó-gépek, mocsári talajmarók. • szkréperek, vízemelő szivattyúk, fa és fém víznyomó tartályok. öntöttvas-, aszbeszt-. cement-, vasbeton- és gázcsövek, önitatók, függővasútnk. különböző rendszerű, villamosmotorok gyártását és szállítását a mezőgazdaságnak.

Kötelezni kell a gépipari minisztériumot, hogy fokozza a munkát új gépek és szerszámok tervezése terén. Olyan gépeket és szerszámokat kell tervezni, amelyek a takarmánytermesztés, a ligetek és legelők szárításának és gyökeres javításának, a legelők vízmentesítésének komplex gépesítéséhez, valamint az állattenyésztési farmok nagy munkaigényes folyamatainak gépesítéséhez szükségesek.

11 A kolhozokban 1954-ben a következő méretekben kell biztosítani az állattenyésztési épületek építését: istállókat és borjúistállókat 4.2 millió állat, juhaklokat 16.3 millió állat, sertésólakat 2.5 millió állat, baromfiólakat 27 millió baromfi, csirkenevelő ólakat 30 millió csirke számára kell építeni.

A Szovjetunió Állami Tervbizottságának elő kell írnia, hogy megfelelő mennyiségű palát, fát és más építőanyagot biztosítsanak a kolhozok részére.

A helyi és szövetkezeti ipar vállalatainál növelni kell a kolhozok számára a tégla-, cserép- és mésztermelést. Javasolni kell a kolhozoknak, hogy gazdasági célszerűség esetén saját erőikkel és eszközeikkel készítsenek téglát, cserepet és meszet.

A Szovjetunió Állami Tervbizottságának, a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériümának és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának a kolhozok és szovhozok szükségleteit szolgáló javaslatokat kell a Szovjetunió Minisztertanácsa elé terjeszteni.

12. A szovhozok állattenyésztésének jelentős fellendítése, az állattenyésztés termelékenységének növelése, a termékek önköltségének csökkentése, valamint a hús, a tej, a gyapjú, a bőr és más termékek állami begyűjtésének érdekében biztosítani kell a szükséges mennyiségben a jó széna, nedvdús takarmány és jelentős mértékben ab"aktakarmány. sajáttermelésű takarmány termelését. Határozottan javítani kell az építés ügyét és az állatoknak mindenütt kényelmes helyiségeket kell biztosítani. A legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. 1954—1955-ben a szovhozok munkásai és alkalmazottai számára kellő mennyiségű lakóházat, iskolát és más kulturális helyiséget kell építeni. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának elő kell írnia, hogy az évi tervekben kellő mennyiségű eszközt, anyagot és berendezést bocsássanak rendelkezésére.

13. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése felhívja a helyi pártszervek figyelmét annak szükségességére, hogy határozottan meg kelj erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A közös állattenyésztés a mezőgazdaság legbonyolultabb ágazata, amely állandó gondoskodást, figyelmet és szakképzett vezetést igényel. A pártszerveknek — i'-ülönösen az elmaradt kolhozokban és szovhozokban — szakítaniok kell azzal a gyakorlattal, hogy nem avatkoznak be az állattenyésztés ügyeibe. Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy gyorsabban elsajátítsák a nagy állattenyésztő gazdaság vezetésének technikáját és gazdaságtanát, sok magasképzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. Helyesen kell elosztani a párt- és Komszomolszervezet erőit, hogy az állattenyésztés dolgozóinak sorai a kommunisták és komszomolisták új ezreivel gyarapodjanak.

Ha minden helyi párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerv, a mezőgazdaság szakemberei és szervezői, a kommunisták és komszomolisták minden kolhozparaszt, a gép- é*5 traktorállomások és ■ szovhozok minden dolgozója határozottan és állhatatosan dolgozik az á’lattenyésztés további fellendítéséért és nem sajnálja az erőt és az eszközt ennek érdekében, akkor országunk a legközelebbi két-három év alatt bőségesen kap a lakosság számára húst, tejet, vajat, tojást és más állati termékeket: a könnyű- és élelmiszeripar számára pedig megkapja a legfontosabb nyersanyagfajtákat.

A kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének növeléséről és ezen termények beadásáról

Országunk nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldségtermelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználva kiváló burgonya-, káposzta-, uborka-, paradicsom- és más zöldség"éle termést érnek el. Az ivanovói terület suiai kerületében lévő Sztálinkolhozban hektáronként 607 mázsa burgonyatermést takarítottak be, A moszkvai terület Gorkij-szovhozában egyes részlegeken nyolcszáz—ezer mázsa káposzta- és négyszáz—hatszáz mázsa sárgarépatermést takarítanak be hektáronként.

A burgonya- és a zöldségtermelés növelésének meglévő lehetőségeit azonban nem használják ki elegendően és e növények kiváló terméseredményeinek összegyűjtött élenjáró tapasztalatait rosszul alkalmazzák a termelésben.

Sok kolhozban és szovhozban nagy késedelemmel végzik el a burgonyavetést, nem trágyázott földekbe vetnek burgonyát, csökkentett vetésnormákat engednek meg. Rosszul szervezik a burgonya- és zöldségvetések sorközi művelését. Nagy veszteségeket okoz a késői és rosszminőségű betakarítás. A kolhozokban a helyi szovjet és mezőgazdasági szervek elnézésével helytelen állapot alakul ki a burgonya-vetőgumó biztosítása terén. A vetőgumó alapokat nem szeptemberben biztosítják, amikor a feltételek ehhez a legmegfelelőbbek, hanem októberben és novemberben, amikor már esőssé válik az idő és elérkezik a fagy. Ennek következtében a burgonyát nedvesen vagy félig fagyottan, válogatás nélkül tárolják és tárolás közben annak jelentős része megromlik.

Gyengén fejlett a melegágyl gazdaság, aminek következtében a téli és tavaszi időszakban igen kevés zöldséget termelnek, nem elegendő mértékben termesztenek káposzta-, paradicsom- és más zöldségféle palántát.

A kolhozok és szovhozok burgonya- és zöldségtermelésének komoly elmaradását mindenekelőtt az ’magyarázza, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériuma és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma éveken át nem vetette fel és nem oldotta meg a burgonya- és zöldségtermesztés olyan alapvető kérdéseit, mint a burgonya és zöldség vetésének, ültetésének, megmunkálásának és betakarításának gépesítése, a termesztés agrotechnikájának megjavítása ,a kolhozok és szovhozok gazdasági érdekeltségének növelése e növények termelésében.

A gép- és traktorállomások rosszul foglalkoznak a burgonya- és zöldségtermesztéssel. Amig a gabonatermelésben az alapvető munkák 90—95 százalékát végzik el, addig 1952-ben a kolhozokban a gép- és traktorállomások erői a burgonyaültetésnek csak a 14 százalékát, a betakarításnak kevesebb, mint hat százalékát végezték el, a zöldségfélék termesztésével kapcsolatos munkákat úgyszólván egyáltalán nem végezték gépekkel. A burgonya- és zöldségtermelés a legutóbbi időkig kézierővel végzett 'munkán alapult és gazdaságilag nem serkentették kellően, aminek szükségszerűen komoly elmaradásra kellett vezetnie és valóban oda is vezetett.

A burgonya- és zöldségtermelés sikeres fejlesztésének egyik iegfontosabb feltétele a tudomány és az élenjáró tapasztalat eredményeinek bevezetése a termelésbe. A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumában és a Szovjetunió szovhozügyi minisztériumában, valamint helyi szerveikben renyheség alakult ki a burgonya- és zöldségtermesztés új, haladó módszereivel és fogásaival, mindenekelőtt e növények négyzetes fészkes vetésével, valamint a zöldségpalánták tőzeg-humusz kockákban való termesztésével szemben. Hosszú ideig nem javasolták a kolhozoknak és szovhozoknak. hogy tömegesen vezes. ék be ezeket a sok évvel ezelőtt kidolgozott és gazdaságilag igen hatásos módszereket a termelésbe. 1953-ban négyezetes-fészkes módszerrel mindössze 318 ezer hektáron vetettek burgonyát. Ez az egész burgonyavetésnek kevesebb, mint tíz százaléka. Csak egyes élenjáró kolhozokban és szovhozokban alkalmazzák a zöldségpalánták tőzeg-humusz kockákban való termesztését.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése a burgonya- és zöldségtermesztés terén fő feladatnak tartja e növények terméshozamának jelentős emelését, a gépesítés széleskörű bevezetése, valamint a burgonya- és zöldségtermesztés élenjáró módszereinek alkalmazása alapján. A feladat az. hogy a legközelebbi két-három év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig fejlesszük, amely teljesen kielégíti nemcsak a városok, az ipari központok és a feldolgozó-ipar szükségleteit,, hanem az állattenyésztés burgonyaszükségleteit is.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése elha'ározza:

1. A burgonya- és zöldségtermelés továbbnövelése céljából 1954-ben a burgonya- és zöldség-vetésterületeket a következő mértékig kell emelni:

(Folytatás az 5. oldalon.)