Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-20 / 38. szám
10 Rabatt • .____ Földműves Csilizradványba beköszöntött az ősz Az ember az évszakok változásait szemléltető módon, leginkább falun veszi észre. A városban a kőhazak rengetegében valahogy 'elsikkad a tavasz zöldje es'egybeolvad ki nyár gabonát- és gyümölcsöt érlelő pompás színjátékéban. Falun azonban, ahol a munka szervesen egybe van kötve az időzárassal a dolgozó paraszt munkája minden mozdulatával mintegy teremiőjévé, alkotójává válik az évszakoknak. Amikor minap Csilizradványon jártunk, úgyszólván szemünk előtt vonult be a faluba az ősz. Az őszi munkákkal érkezett, a szövetkezet szorgalmas asszonyainak a munkájával, akik .ellepték a földeket és szedték a krumplit, meg a dohánylevelet. Az ősz a szövetkezel megrakott szekerein érkezett, ai .elljek a csalamádé- és a krumpliszárat szól ították a sílógödör felé. Innen a szállítmány azonnal a szecska vágóba került ahonnan aztán ezer és. ezer apró darabra szaggatva a villunyerő mind a silóba röpítette. Messziről úgy tűnt, mintha az ősp szél falevelet sodorna. Benn a gödörben hatalmas, nehéztestű ökrök jártak körbe-körbe és taposták le a sílótakarmányt. Az érés - ~i illatát átszőtte a közös munka gyors üteme, a sílózusnál dolgozó és krumpliszedő asszonyok, lányok s - a termékeny ősz légkörét teremtették meg. _ A csilizradványi tagság zöme szorgalmas munkával köszöntötte az oszt. így készül már must a télre. Nemcsak a csalamádét, hanem minden megjelelő terméket silóznak. ’gy a len- és a kölespelyvát, csalamádéval és krumpliszárral keverve. — Jó, iz'etes takarmány lesz ebbői — mondja Szabó László a szövetkezet zootechnikusa — körülbelül 500 köbméter takarmányt sílózunk. A napraforgót és a kukoricaszárat is felhasználjuk takarmánynak, mert nincs az a sok, ami el ne fogyna. Csilizradványon azonban nemcsak a krumpli — és kukoricaszárat tartják szamom, hanem a napokra is ügyelnek, hogy most az őszi vetéskor megjelelő időben, jól elkészített talajba kerüljön a mag. A 15 hektáron elvetett repce dacolva az ősz sárga, barna és vörös színeivel élénken zöldéi. Elvetették már a 10 hektár rozskevereket. toiábbá a 15 hektár ősziárpat, 14 hektár rozsot és 2 hektár magbükkönyt. Ugyanakkor már nagyban folyik a talaj előkészítése a 187 hektár őszibuza alá. Valamennyi gabonafélét keresztsorosan vetik. Ez az eredmény természetesen nem azoknak a tagoknak köszönhető, akik most a legsürgősebb munka közepette kimaradtak a munkából, hanem azoknak, akik elsősorban a jövőbe tekintenek és akik tudják, hogy a jövőévi nagyobb hektárhozamokat, csak az agrotechnikai intézkedések pontos betartásával biztosíthatják. Az elnök, aki szereti a tagságot Benn az irodában, amikor Füssy elvtárs szövetkezeti elnöknél érdeklődünk. kik azok a tagok, akik kimaradtak az őszi munkákból, zavartan hallgat, ma.d alapos megfontolás után ezeket monxja: —■ Nos, hogy tiszta helyzetet teremtsek szükséges, hogy önkritikát .gyakoroljak. Azt hiszem, ebben a mostani helyzetben részben én, és az egész szövetkezeli vezetőség hibás. Mi ugyu 's nem tartottuk be azt a szabályt, hogy a természetbeni jutalékot a félévi munkaegységek után osszuk szét, hanem a hét hónap után ledolgozott munkaegységeket vettük számítás c i. Már pedig jól tudod, hogy a szövetkezeti tagok a legtöbb havi munkaegyseget az aratás-cséplés alatt szerzik. Sokan 60—70 munkaegységet dolga Jak le tehát igen szép gabonaosztalékot kanták. A fejadagon kívül is biztosítottak maguknak elegendő '■ab-nut, amit értékesítettek és házépítéshez fogtak. Most fejük búbjáig a házépítés lazában vannak elmerülve. A házépítés ellen nekünk semmi kifogásunk nincs, me'1 a szövetkezetünknek és államunknak egyetlen célja, hogy emelje dolgozóink életszínvonalát. amit az is bizonyít hogy a szövetkezet adja a háztelket és más seg tségben is részesíti tagjait, de az ellen igenis kifogást emelünk, ha valaki háza éiítése miatt teljesen elhanyagolja a közös munkái Éppen ezért a tagság úny döntötthogy aki havonta nem dolgozik le 21 munkaegységet, an ílc havi osztalékából 5 munkaegységet levonnak. Ennek a határozatnak az lett az eredménye, hogy most már többen jelentkeztek munkába. mn"t 21 munkaegység ledolgozása után, arra is jut ideje, hogy házát építhesse. A kimaradók száma ma mv dössze 7—8 között mozog. de ezek is mihelyt megtárgyaljuk ügyüket a taggyil ésen, akkor rájönnek, hogy a közös munka, az idejében elvetett gabona valamenynyiünk jólétének forrása és becsületesen bekapcsolódnak a munkába. Filssy Gyula elvtárs egész magatartáson látni, hogy nemcsak a szövetkezetért, mint egészért harcöl, hanem minden egy s szövetkezeti taghoz erős szálak fűzik, szereti őket mind, és osztozik gondjaikban. Füssy elvtárs minden idegszálával és minden oondoíatíval arra törekszik, hogy biztosítsa a csilizradványi szövetkezet dolgozóinak jólétét. Vedres, a Jó példa Zsidó Z(#tán, a szövetkezet agronómusa az elnök mondanivalójához még a következőket fűzi: — Nehogy azt hidd, hogy a mi szövetkezetünk csak olyanokból áll, akik kimaradnak. Vannak olyan kiváló tagjaink is, akiket példává lehetne állítani ország-világ színe elé. Füssy elvtárs arca ekkor felderül. — Sokat foglalkozunk azokkal — mondja, — akik hibát követnek el, holott ezek csak kis részét képezik a szövetkezetnek. Sokkal hegyesebb it tine, ha foglalkoznál eredményeinkkel. Szövetkezetünk 6 vagonnal, tagságunk' pedig 1 vagonnal járul hozzá a beadási terv túlteljesítéséhez. Valamennyi alapot biztosítottunk. Csupán szociális alapra fél vagon gabonát és 4000 korona készpénz! tettünk félre. Tagságunk' nagy része igen szorgalmasan dolgozik és mindent elkövet, hogy a második félévi beadást biztosítsuk. Szeretném, ha néhány jó tagunkkal elbeszélgetnél. Itt van például Vedres József kocsis, aki annak ellenére, hogy házat épített, úgy osztotta be munkáját, hogy egyetlen napot sem hiányzott. A későbbiek során valóban kiderült, hogy Vedres azok * közé tartozik, akik szívvel-lélekkel hívei a szövetkezetnek. Feleségével együtt szorgalmasan dolgozik és csak abban az esetben marad ki a munkából, ha a népbíróság összeül, miután tagja a népbíróságnak. A Vedres házaspár rövidesen beköltözik két gyermekével az új házba. Vidám az asszony, és a férfi is vidám. Három évi szövetkezeti munkájuk után felépíthették házukat. Ezidén 438 munkaegységük után 17.26 mázsa gabonát kaptak. Ebből a mennyiségből 4 mázsa búzát és 1 mázsa rozsot adtak be feláron. Ez köze! 1500 koronát jelentett, amit részben a ház építésébe fektettek. Az új ház persze új igényeket is táplál. Új bútorokat, is kell majd vására.ni Es nem fér kétség hozzá, hogy ia Vedres házaspár szorgalmas munkájával rövidesen ezt is megszerzi. Egyelőre zonban Vedres elvtársnak most a legfőbb gondja az, hogy a rizst minél előbb learassák és betakarítsák. A szövetkezet büszkesége a rizstermés A rizs ezidén a csilizradványi szövetkezet büszkesége. Ilyen rizstermést az egész vidéken alig látni. — Csodájára járnak az egész környékből — mondja Király Antal, a szövetkezet rizstelepének vezetője. Ott áll a határban a telep töltésén és gyönyörködve ö.eli át tekintetével a 10 hektár rizst, amelyet félig már learattak. Kaszálógépet használnak és főleg az asszonyok segédkeznek ennél a munkánál. A kaszálógépet igen ötletesen maguk a , csilizradványikak szerkesztették, hogy megfeleljen a rizs-aratás céljainak. Csilizrad nyon ez az első rizsaratás. Ritka, szép termés. Nem csoda. ha Király Antalnak az fáj, hogy nem 20 hektáron termesztettek rizst, ahogy ered'ttíeg tervezték. Egy-egy rizsbokor 20-30 kalászt hajtott, amely tele van érett, egészséges rizsszemekkel. A Megbízotti Hivataltól már itt jártak szakemberek, akik a szövetkezetnek .felajánlották, hogy egész termésüket vetőmagnak vásárolják meg. aminek természetesen a szövetkezet tagsága nagyon örült, mert ez egy ^mázsánál 200 koronás felárat jelent, De különösen örül ennek Király Antal. Király Antal mellett Bugán Pált illeti dicséret a kiváló rizs-termesért Ok voltak azok, akik éjjel-nappal kint voltak a telepen és a növényt csírázásától kalászba szökkenéséig szorgalmas és lelkiismeretes munkával gondozták. Munkájuk eiedménye meg is mutatkozik. — 35—40 mázsás hektárhozamra lehet számítani — mondja Király — szépen fizet az alavosan előkészített talaj. Vigyáztunk ám mindenre, hogy hiba ne essék. Traktorosaink is nagyon ügyeltek arra. hogy a talaj sima. egyenletes legyen. Király Antal ezt az őr-szobán mondja el. ahol asztal, szék és deszkákból ősszel -költ fekvőhely cépezi a bútorzatot. Ezen a priccsen Király Antal felráílra Bugán Pállal álmodták valósággá Csilizradványon a rizst Ám a legérdekesebb az, hogy maga Király Antal is ezidén foglalkozott először rizstermeléssel. Mindössze tavasszal vett részt a Tátrában egyhetes tanfolyamon. Király Antal munkájáról beszél — Ezel'őtt fogalmam sem* volt a rizstermesztesröl. Annyit tudtam róla, amenni it az újságokban olvastam. A tanfolyamon, egyebek között azt is megtanultam, hogy a rizs vetés ideje április 20-tól május .végéig tart. Fontos az, hogy legalább 12 fokos meleg talajba vessük. Ez május 4-én következeit be és 8-ig be is fejeztük a vetést. Kilenc nap múlva kikelt végre a várva-várt rizs. Őszintén megmondom, nagyon türelmetlenül vártuk. A kelés ideje alatt állandó gondot fordítottunk arra, hogy a talajt átitassuk vízzel. Ezt olyanmódon értük el, hogy az egész telepet elárasztottuk, de un~anakkor mindjárt le is eresztettük a vizet. A talaj így nedvdús, sáros lett. Ezt mindaddig folytattuk, míg a növény nem érte el az 5 cm magasságot. Ekkor következett azután az egyenletes elárasztás. Fokozatosan ahogy nőtt a rizs, annál több vizet eresztettünk rá. é — A rizs kelésénél — folytatja Király — azért fontos a sáros talaj hogy elősegítsük a növény megerősödését. Tapasztalataim bizonyítják, hogyha azonnal elárasztjuk és nem fordítunk gondot a ta’aj sárosodasára. akkor a rizs ugyan gyorsan magasra nő, de gyökerei gyengék maradnak és' bizony, ha szél kerekedik, akkor a. növény egyszerűen tönkre megy. Kísérleteim igazolják állításaimat. A telep egy kis részén, ahol nem tudtam a vizet leereszteni, bizony a szél gyökerestőI kiszakította a gyönge növényt és most bizony a nyomát se látni annak, hogy valaha rizst vetettem volna oda. — Fontos természetesen, — mondja némi szünet után, — a talaj szakszerű előkészítése. Ezen a telepen hektáronként 120 mázsa istállótrágyát, 120 kilogramm szuper foszfátot, 75 ki ogramm kálisót és 100 kilogramm sziránamoniát használtunk. Ezenkívül a vízzel elárasztott rizsre háromszor szórtunk 40 kilogramm szuperfoszfátot, 25 kilogramm kálisót és 33 kilogramm sziránamoniát, meg pedig a következő időközökben: bokrosodáskor, majd virágzás idején és végül kalászbaszökkenéskor, hogy eíösegítsük a kalász fejlődését. Kint a szabadban Amikor kilépünk az őrszobából, Király Antalt újra elfogja az elragadtatás. Nem tud eléggé gyönyörködni munkája eredményében, az őszi napsugarakban fürdő gyönyörű rizskalászokban. Nagyon sajnálja, hogy az aratást félbe kellett szakítani az1' eső miatt, amely feláztatta a talajt és ■gém lehet még rámenni kaszálógéppel. — Nem baj, — mondja vigasztálólag — majd behozzuk ezt a napot. Asszonyaink nagyon készségesek, segítenek az aratás munkájánál. Örülnek, hogy sikerült végre nálunk is a rizstermesztés. Távoli vidékektől jönnek ide öreg, tapasztalt rizsesek, hogy lássák ezt a csodát. Цаг szeptember elején leeresztettük a vizet, olyan korán megérett, holott nem is volt ez a nyár kedvező a rizsnek. Ennek a nemes növénynek legalább 1000 órán keresztül kell napfényben lennie, már pedig ennyit ezidén nem kapott. A gondos munka azonban meghozta gyümölcsét. Háromszor engedtük le a vizet 3 napra, hogy a talaj levegőhöz jusson és hogy a víz el ne hinárosodjon. Ezt is szakszerűen, a megfelelő időben kell végrehajtani. Ha az ember észreveszi, hogy a rizs szára feketedik, akkor ez annyit jelent, hogy a Brusone-féle betegség támadta meg. mert a talajnak nincs-elegendő levegője. Ilyenkor haladéktalanul meg kell tenni a megfe’elő intézkedést, azonnal le kell engedni a vizet legalább három napra. Természetesen a gyomlálásra is nagy gondot kell fordítani. A rizs legveszedelmesebb ellensége a vadköles és vadmohar, melyeknek szára és bokra hasonlít a rizséhez, pusztán az a különbség köztük, hogy míg a rizsnek fehér, addig ezeknek a vadnö> vényeknek a szára kékes árnyalatú. Az alkotó ember lelkesedésével mondja mindezt el Király Antal. Hangján érezni, hogy nem a mindennapi gond hajtja munkára, hanem az a kutes a teremtés vágya. Szeretne minél többet és jobbat termelni. All ~Jóan olvas szakkönyveket, csiszolja agyát, hogy tudással felkészülten 1 ásson neki a jövőévi xizstermelésnek. me1 vet W hektárral9 bőiül ki a csilizradványi szövetkezet Király Antal ma azok közé a tagok köze tartozik. akiket a közös munka sikerei öntudatossá nevelnek. SZABÓ BELA 1953 szeptember 20. Hogyan telepíUink kasból kaptárba A kas a legolcsóbb méhlakás. Szalmából, gyékényből, vesszőből házilag is könnyű elkészíteni. Éppen ezért a legtöbb kezdő méhésznek kasban vannak méhei. Természetes, ha már van 5—4 kasunk, akkor bevezetjük a kaptárral való méhészkedést és így a kasok idővel feleslegessé válnak. Ezért szükséges tudni, hogyan telepítsük át a méheket kasból kaptárba. Helytelen egyes, kasokkal méhészkedők munkája akkor, ha mézhez akar jutni, a legnehezebb kasait lekénezi, vagyis elpusztítja a legerősebb méhcsaládjait. Ezt a törvény tiltja. A mai tudotnány átfejlesztéssel kidobolással, áttelepítéssel és kábítással el tudja távolítani a méheket a kasból. ces dobolás után. ha az üres kasban már erősen zúgnak a méhek, az átdobolás sikerült. A felső kast, amelybe a méhek felmentek, visszahelyezzük a kas régi helyére, hogy az esetleg visszamaradt méhek a lépek kiszedése után hazataláljanak. Ezután a lépeket beszabjuk a keretbe, bekötjük raffiával, vagy erős pamuttal, hogy szilárdan álljon, amit a méhek pár nap alatt odaerősítenek. A kasból a méheket, úgy mint rajzás alkalmával, beöntjük, vagy zökkentéssel a kaptárba tereljük. A kaptárt. lehetőleg a kas helyére állítjuk. Ha el akarjuk venni a mézet az öszszes léppel együtt, akkor a méheket gyengébb családdal egyesítjük, a lépékből pedig a mézet kipergetjük. Átfejlesztés csak tavasszal eszközölhető Tavasszal a kast ráhelyezzük a kaptárra, amely el van látva keretekkel és műléppel. Jó hordáskor a felerősödött család leszorul az anyával együtt a kaptárba és kiépíti, az anya pedig bepetézi a lépeket. Anyarácsot teszünk a kaptár és a kas közé, hogy az anya ne jöhessen fel a kasba, llyenkc^ a kijáró nyílás már ne a kason», hanem a kaptáron legyen .Ezután a kasban lévő fiasítás kikelése után a kas lápéit átszabhtessuk keretekbe és beadjuk a kaptárba. Legcélszerűbb az áttelepítést végrehajtani a kas lerajzása után 20-21 nap múlva. Ilyenkor fiasítás nincs, a méz is kevés. Kidoboljuik a családot egy üres kasba, átszabjuk a lépeket keretbe és a méheket beseperjük a kaptárba. Ősszel is célszerű dobolással, salétromos ronggyal való szédítéssel, vagy füstöléssel. Átdobolás A méhekkel teli kast csúcsára fordítjuk. Föléje körülbelül ugyanakkora üres kast helyezünk. Ahol a két kas érintkezik, átkötjük ruhával, hogy a 2 kas közötti nyíláson a méhek ne tudjanak kijönni. Ezután két pálcával alulról elkezdjük kopogtatni. Ötperces kopogtatás után, néhány percet várunk, hogy a méhek teleszívhassák maaukat mézzel, azután könyebben elhagyják lakásukat. Ha van a családnak fiasítása, vagy hűvös az idő ez a művelet nehezen megy, mert a méhek nehezen hagyják el ilyenkor lakásukat. 10—20-per-Közönséges áttelepítés Bármikor eszközölhető, de legjobb kora tavasszal, mikor kevés a méz és fiasítás sincs. Napnyugta előtt « kast félrefordítjuk, jól megfüstöljük, vagy karbolos kendővel szorítjuk vissza a méheket és csúcsára állítjuk A keresztfákat kiálló végükön nem éles harapófogóval megcsavarjuk és kihúzzuk. A kast két középső lépe között éles késsel végig hasítjuk. A kettévágott kas, mint nyitott könyv fekszik előttünk; így a lépeket széleiken könynyen kivághatjuk. Ha a kast sajnáljuk kettévágni, nagy görbe késsel a lépekgt sorba kivághatjuk. A lépről a méheket a kaptárba seperjük, de vigyázzunk az előkerülő anyára. A lépet ezután beszabjuk a keretekbe lehetőleg úgy, ahogy a kasban volt. Ha van fiasítás, úgy rakjuk a kaptárba, hogy az egy csomóban legyen, hogy a méhek jól takarni tudják. Az áttelepítés egyszerűbb módja, ha salétromfüsttel elkábítjuk a méheket ,a kasból a keresztfákat kihúzzuk, a méheket pedig kirázzuk egy ruhára, onnan pedig beöntjük a kaptárba. A léppel teli kassal ezután szabadon rendelkezhetünk. Méhek a salétromfüsttöl három-négy perc alatt kábulnak el,‘ és 10—15 perc alatt eszmélnek fel. Ezen sok áttelepítési mód mellett nem szabad előfordulni annak, hogy valamelyik méhész egy családot is lekénezzen. Ha a méhésznek nincs szüksége a kitelepített méhekre, a szomszéd, vagy valamelyik méhész szívesen elfogadja es ezért segít is a végrehajtott műveletnél. Sándor Gábor. Miéit festes a Méhészkedés Korunk* jelszava a többtermelés. A Szovjetunióban és a népidemokratikus országokban mindenütt több a termelésre való törekvéssel találkozunk, mind az iparban, mind a mezőgazdaság terén. A méh megtermékenyíti az általa bejárt virágokat és ezáltal szebb és több termést érünk el. Tehát a méhészkedés elősegíti a többtermelési mezőgazdaságunkban és ezáltal az iparnak is több nyersanyagot szolgáltathatunk. Cáfolhatatlan igazság az is, hogy a méhészet termelő foglalkozás, mert a méhek oly értékeket gyűjtenek össze, amelyek különben elvesznének. Kora tavasztól késő őszig a virágok özöne nyílik hazánk rétjein, mezőin, gyümölcsöseinkben, utak mentén, stb. Minden virág kelyhe mélyén édes mézet rejteget. Ez a csöpp mezecske várja a mehet, hogy az felszippantsa, öszszegyűjtse és hazavigye gazdájának. Mennyi virág nyílik el anélkül, hogy méh nem látogatta! Mennyi mézet veszt vele közeilátásunk, mert falvainkon kevés, vagy egyáltalában nincs, aki foglalkozna méhészettel. A méz közellátásunk, de különösen egészségügyünk egyik fontos tényezője. A mézet úgy kezelik mint a gyógyszert. Ez nem helyes. Be kellene vezetni a mindennapi mézfogyasztást, különösen gyermekeinknél. Erre törekszik szocialista ál* iamunk akkor, mikor bevezeti EFSzeinkben és állami birtokainkon a nagyüzemi méhészkedést. És ti, födlművesek, miért nem méhészkedtek? ■Alig van mezőgazdaságunknak olyan ága, amely kedvező időjárás esetén jövedelmezőbb lenne, mint a méhészet. Azt szokás mondani, hogy a méhész nem szánt, nem vet, s mégis arat anélkül, hogy ezzel bárkinek is kárt okozna. Hat méhcsalád bevétele feiér egy hold búzatermő földdel, 15 család egy fejős tehénnel. Évente minden jó! dolgozó méhcsalád ad 10—15, sokszor 20 —30 kilogramm mézfelesleget. Hacsak 10 méhcsaláddal rendelkezünk, egy család 10 kilogrammot termelt, ez 10U kilogramm mézet jelent, ami szép öszszeget tesz ki. Tehát a méhészet igen jövedelmező gazdálkodási ágat jelent. Pártunk és kormányunk nemcsak a magas árak biztosításával támogatja méhészeinket, hanem komoly segítséget nyújt azzal is, hogy biztosítja minden méhésznek a cukorszükségletét a méhek feletetésére, ennek ré.én a sikeres áttelglésre.. Szerezzünk méheket Minden földművesnek meg van rá a lehetőségei hogy méhészkedéshez kezdjen. Most itt az idő méhcsaládok, rajok vásárlására, mert mindig akad olyan méhész, hogy valamilyen oknál fogva szívesen ad el méhcsaládokat. Igaz, méheket vásárolni tavasszal kedvezőbb, mert biztos, hogy átteleltek. Viszont ilyenkor ősszel olcsóbban és több méhcsalád kapható. A befektetés első pillanata gondolkodóba ejti a kezdőt. Vegyük tekintetbe, amit a tapasztalt méhészek állítanak - s ez az igazságnak megfelel - hogy a méhek sok éven nemcsak kamatot adnak, hanem az egész befektetett összeget visszatérítik. Első lépés: a szakszerű gondozás elsajátítása. Kérjük a szomszéd méhész segítségét, vásároljunk szakkönyvet. Ezenkívül a Szabad Földműves méhészrovatából tanulhatunk ,mert minden időszerű problémával foglalkozik és röviden tájékoztatja olvasóit a méhek helyes hezeléséről. Célszerű három családdal kezdeni és évről-évre szaporítani a méhcsaládokat. A méhek lerakására mindig akad tatja olvasóit a méhek helyes kezeléhiányzik a méhcsalád. A méhek kezelése nem sok időt igényel. Munka után szórakozásból, vagy szünnapjainkon elvégezhetjük a méhészettel járó munkákat. Tartsuk szem előtt, hogy méhészettel nemcsak a köz, hanem a saját vagyonúnkat is gyarapítjuk.
