Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-20 / 38. szám

8 lí/ňtmŕ FÖl«Xmflws 1953 szeptember 20. 73mkíoráll orauontasant k hírei ............ llllllllll!lllllllllllll AZ ÓGYALLAI GÉPÁLLOMÁS felkészült az őszi feladatokra Nemrég még önkötözőgépek és kombájnok berregésétől volt hangos a határ, majd ezt * cséplőgépek búgás a váltotta fel. Még be sem fejeztük teljesen az idei gazdag termés béták arítását és már is el kell kezdeni az őszi vetést. A gottwaldi ötéves terv u tolsó évének termése túlnyomó rész­ben már raktárakba került, ötéves tervünk folyamán az idei volt a legjobb termésünk, amelyet szívós munkával és észszerű munkamegszervezéssel ér­tünk el. Gépállomásaink feladatai azo nban nem csökkentek. Az őszi munkák lelkiismeretes elvégzésével már most kell gondoskodnunk a jövőévi gazdag termésről. Ilyen a paraszti munka természete, egyik feladat a másikba kap­csolódik, a soronkövetkező mezei mu nkákat mindig időben és jó minőség­ben kell elvégezni. Minden késedelem többmázsás terméskiesést okoz a szö­vetkezetnek, sokmilliós kiesést az országnak. Az ógyallai gépállomáson és a hoz­zátartozó brigádokon most helyezik el .... önkötöző- és cséplőgépeket, ame­lyek feladatukat már teljesítették és *z idén nem lesz rájuk szükség. Az ál­lomás legügyesebb agregatszakértője Oravec elvtárs э 24 soros vetőgépeket 40 soros vetőgéjjekre alakítja át, vagyis jobban mondva, a közön­séges sortávolságú vetőgépet al­kalmassá teszi sűrüsoros vetésre. Az átalakítást nagyon egyszerűen és ötle­tesen végzi. Félmiliméteres vaslemez­ből háromágú tölcséreket készít, ame­lyeket úgy szerel fel, hogy két töl­csérbe szórja a magot. A háromágú kis tölcsér közepén nyelv van, amelyet úgy állítanak be, hogy a szemet mind a két tölcsérbe egyenlően szórja. Ora­vec elvtárs állandóan újításokon töri a fejét. Tudását és ügyességét bizonyít­ja az a sok agregát, amelyet ő készí­tett. Arra a kérdésre, hogyan vált be az önkötözőgépeknél, alkalmazott kéve­­gyűjtő találmánya, elmosolyodik és jo­gos büszkeséggel felel: „Hát azok be­váltak. Csakhogy a munkát a jövőben ezekkel a gépekkel úgy kell megszer­vezni, hogy egy csoportban csupa ilyen gép arasson. Fontos, hogy előtte vagy utána ne haladjon olyan gép, amely a kévéket csak elszórja.” — Oravec elv­társnak 12 vetőgépet kell átalakítania szűksoros vetésre. Kijelenti azonban, hogy ezeket a gépeket hantos talajon alkalmazni nem lehet, mert a hantok a tölcsért elgörbítik. Azért a talajmfi­­velési munkákat lelkiismeretesen kell elvégezni. ) A traktorosbrigádok dolgozói az idei burgonyabetakarítás alkalmával sok tapasztalatra tettek szert. Főképpen megtanulták azt, hogy ha a burgonyát géppel akarják kiszedni, akkor azt gép­pel is kell elültetni. Az ekével, vagy másmódon ültetett burgonyasorok nem egyenesek, hanem cikk-cakkosak és a burgonya ültetésének mélysége sem egyforma. A kiszedésnél mindez meg­­boszulja magát. A burgonyát géppel csak azon a földön tudják kiszedni, ahol azt burgonyaültetetó-géppel ültet­ték. A buraonyaültetó-gép egyenlete­sen ültet. A burgonyát egyforma mély­ségben helyezi el. Ezekután csak ter­mészetes, hogy az ilyen módon ülte­tett burgonya géppel való kiszedése nem ütközik setnilyen nehézségbe. Kovács Géza, a bagotai brigád veze­tője örömmel újságolja, hogy ők nem estek bele ebbe a hibába és hogy ne­kik ilyen gondjaik nincsenek. Minden burgonyájukat géppel ültettek. A sorok egyenesek s a burgonya egyforma tá­volságban és mélységben van elültet­ve. Kovács elvtárs ezekután bemutat­ta az istállótrágya-szórógépet, amelyet a szövetkezet tagjai is megcsodálnak. A trágyaszóró-gép két kerékre épített kocsiszerű szerkezet, melynek köze­pén futólánc szalad és a trágyát a for­gó fogashengerhez szállítja. A henger a trágyát összezúzza és a forgólapátok széjjelszórják. A trágyaszóró-gép 3.5 méter hosszú és 1 méter széles. 25 mázsa istállótrágya rakható fel rá, amit 7 perc alatt elszór. Az érett trágyá­nak kézzel való terítése rendkívül ne­héz azért is, mert az csomós és elte­rítése fáradságos. A szőrógép a cso­mókat széjjelveri és porhanyossá teszi A trágyát a legügyesebb ember sem tudnáv olyan egyenletesen eltéríteni. — „Sajnos, ezeket a gépeket a brigádok nem szívesen használják. Sokan vissza is küldték őket” — mohdja Kovács elvtárs. Azok a brigádok, melyek e gépeket lebecsülik, látogassák meg a bagotai traktorosbrigádot és meggyő­ződhetnek arról, hogy érdemes géppel trágyát teríteni. Sok traktoros a meg­engedettnél nagyobb sebességet hasz­nált és így a gépeket rövidesen tönk­retette. A gépállomások brigádjai jelenleg az őszi talajmunkákkal vannak elfoglalva. A perbetei, szentpéteri, imelyi és a ba­gotai brigádok két műszakban dolgoz­nak. Az őszi tervvel már minden trak­toros megismerkedett. A brigádok a­­zonban az idén sokkal nagyobb fela­datok előtt állnak, mint tavaly. Az 1953-54-es gazdasági évben minden egyes traktorra 230 átlagos hektár esik, míg tavaly csak 188 hektár el­végzése volt a feladat. Ez gépenként 42' hektár magasabb teljesítményt je­lent. Az imelyi brigád Pogány elvtárs ve­zetésével már 70 hektár középszántást elvégzett. 10 hektár repcét elvetettek. Mindezeken felül 760 hektár tarlóhán­tást elvégeztek és ezt betárcsázták. Pogány elvtárs nagyon vidám termé­szetű. Társait is jó kedvre hangolja Ezért a természetéért nagyon kedvelik. Az őszi munkákat ők is két műszak­ban szervezték meg. mert máskép a kitűzött feladatokat nem tudnák meg­valósítani. A brigád a gépállomástól egy Zetor 25-ös gépet kapott, amelyet minden munkára használni lehet. Elő­nye az, hogy nincs futósebessége és ezáltal a kapkodó munkát lehetetlenné teszi. Sokszor megtörtént az,, hogy a traktorosok az időt nem osztották be, ■ sőt szándékosan el is késtek. A késést legtöbbször nagyobb sebességgel hoz­ták be és ezáltal a vontatott vetőgé­pet vagy ekét tönkretették. A gép e­­gyenletes járású. A vizet hetenként csak egyszer kell utánpótolni. Pogány elvtárs fel is sóhajt: — „Hej, ha hat ilyen gépet kaphatnánk, a munka mind­járt máskép menne." A Zetor 25-ös gépek hosszú évek tapasztalatainak e­­redménye, amelyet gondos kísérlete­zés és körültekintő munka alapján szerkesztettek mérnökeink .hogy ezzel is hozzájárulhassanak mezőgazdasá­gunk tökéletesebb gépesítéséhez. A perbetei brigád Eebó Jenő veze­tésével 340 hektár ősziárpa talaját már elkészítette. Ennek fele heretörés. A talajt jól megtrágyázták és a vetést is megkezdték. Ugyancsak folyamatban van 350 hektár középszántása is, a­­melybe rozsot szándékoznak vetni. A gépállomás szeptember 10-én tel­jesítette a nyári tervet. Az őszi fel­adatokat azután nyomban megkezdte. A nyári munkák keretiben a közép­szántásnak már jelentős részét elvé­gezték. A gépállomás) körzet legjobb trak­torosbrigádja a perbetei brigád. A já­rás vándorzászlója a nyári munkák idején túlnyomórészben őnáluk volt. Az állomás most ellenőrzi, hogy a fe­ladatokat melyik brigád hogyan tel­jesítette. A brigádok munkáját is ér­tékelték. Lebó Jenő, a perbetei bri­gád vezetője a nyári munkák befejezé­sével a vándorzászlót az állomásra hoz­ta, hogy most, a nyári munkák végső értékelésénél a zászlót annak a brigád­nak juttassák, amelyet az értékelő bi­zottság erre érdemesnek talál. Lebó elvtárs azonban kijelentette, hogy a zászlót kár volt behozni, mert úgyis brigádja fogja megnyerni. A nyári munkák utolsó értékelésénél azonban kitűnt, hogy a szentpéteri brigád 199 6, míg a perbeteiek 198.6 százalékra tel­jesítették a tervet. így bizony ezúttal is bebizonyosodott, hogy nemcsak az emberek, de a traktorosbrigádoknak sem szabad magukat elbízni.. A szentpéteri brigád munkája elis­meréseképpen a gépállomás vezetősé­gétől rádiókészüléket kapott. Condrlik András kombájnos pedig gyönyörű e­­béd’ői díszes órát kapott ajándékul. Az élmunkások között ezenkívül 5 ke­rékpárt is kiosztottak. Zajíček József traktoros, aki a tervét 205 százalékra teljesítette, jutalomképpen szintén ke­rékpárt kapott. Az egész gépállomás körzetében se­rényen folynak a talajelőkészítő mun­kák. A perbetei és a szentpéteri szö­vetkezetek már nekifogtak a rozs ve­tésének. A brigádok dolgozói az el­múlt héten a talajmunkák mellett a burgonyabetakarítással, valamint a föl­dek trágyázásával foglalkoztak Az idei bő termés minden traktorost meggyő­zött arról, hogy ha a talajt lelkiisme­retesen előkészítik, a földet jól meg­trágyázzák ,a közép- és mélyszántást időben elvégzik, azzal biztosították a jó termés alapfeltételeit (fy) A begyűjtési árak emelkedése folytán 700 ezer koronával gyarapodott a vicsápapáti EFSz vagyona Pártunk és kormányunk intézkedései a begyűjtési árak felemeléséről, nagy örömet szerzett a vicsápapáti EFSz tagjainak is. Hiszen nem kisebb, mint hétszázezer korona összegről van szó, melyet a szövetkezet a beadott gabo­náért kapott. Nemcsoda tehát, ha a szövetkezetben minden szorgalmasan dolgozó tag jól érzi magát. Hiszen nemcsak a gabonanemüek fizettek jól, hanem a kapásnövények is bő termést ígérnek s az állatállományuk is olyan szép, hogy büszkén megmutathatják mindenkinek. Miután lényegesen emelkedett a szö­vetkezet bevétele, maguk a tagok úgy döntöttek, hogy az áremelkedésből jut­tatott pénzösszeget nem osztják nyom­ban szét, hanem bent hagyják a ta­karékban. hogy jól kamatozzon s így az év végén még nagyobb összeget osszanak majd szét egymásközt a le­dolgozott munkaegységek arányában. Budai Péter elvtárs állatgondozó meg is jegyezte, hogy a szövetkezet 12 korona előleget fizet minden munka­egységre. Ezenkívül mindenki megkap­ta a neki járó természetbeni járandó­ságot. Ennek folytán minden szövet­kezeti tag becsületes megélhetése biz­tosítva van. A közös szakszerű munka gazdag termése minden tagnak jólétet bizto­sít, ami a vicsápapáti szövetkezetben nem szóbeszéd, hanem kézzelfogható valóság. Itt említjük meg Murányi Já­nost, aki a félévi ledolgozott munka­egységeire 14 mázsa gabonát vitt haza. Miskóci Mihály pedig 15 mázsa termé­szetbeni járulékot kapott. Mint lát­juk, a termelés növekedésével gyara­podott a szövetkezet bevétele, egyben a tagok életszínvonala is lényegesen emelkedett. A jó terméseredmények pedig még jobb munkára serkentői a szövetkezet tagjait., hogy a jövő termésbetakarí­táskor még jobbak legyenek az ered­mények. Ezért az idei tapasztalatokból kiindulva ügy határoztak, jwgy az ő­­sziek túlnyomó részét szűk- és ke­­resztsorosan vetik. Az idén ugyanis alkalmazták már a kesken soros veté­si módszert s így árpából 38 85 mázsát takarítottak be hektáronként. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a szövetkezet tagjai körültekintő gonddal végezzék a kapásnövények be­takarítását is, mely ugyancsak alapos szervezési munkát követel. Ügylátszik azonban, hogy a szövetkezet vezetősé­ge nem tekinti elsőrangú feladatának a munkák megszervezését, mert mint Magát elvtárs traktoros kijelentette, sem a csoportvezetők, sem pedig az elnök nem jelennek meg rendszeresen a traktorosbrigád heti gyűlésein, ahol az őszi munkák elvégzéséről van szó. Pedig nagy szükség lenne a csoport­­vezetőkre és az elnökre annál is in­kább, mert a traktorosbrigád nagy­teljesítményű gépekkel készül a ka­pásnövények betakarítására s hogy a gépeket a lehető legjobban kihasznál­ják, igen fontos lenne a csoportveze­tők, valamint az elnök véleménye. E- gyébként a traktorosok panaszkodnak a szövetkezet vezetőségére, mert azok csak bírálják munkájúkat, de nem se­gítenek a hiányosságok eltávolításában. Az őszi munkák, valamint a kapás­­növények betakarítása érdekében min­den lehetőt el kell .követnie a szövet­kezve és a helyi nemzeti bizottság funkcionáriusainak, hogy az úgyneve­zett második aratási munkákkal is idő­ben végezzenek, hogy így megalapoz­zák 3 jövőévi gazdag termést. (Sz-) Palócon megértették : A szovjet tapasztalatok alkalmazásával lehet jó eredményeket elérni Szövetkezeti parasztságunk nap­­nap után egyre nagyobb méretekben alkalmazta • haladt szovjet növény­­termesztési és állattenyésztési mód­szereket. Ezek eredményeiről, elő­nyös alkalmazásáról a kézzelfogható tények győznek meg. Itt van például a keresztsoros vetési módszer; ennek előnye ma mar kétségbevonhatatlan. Mi sem biz. nyitja ezt jobban, mint az, hogy ’■ .-és kivétellel csaknem minden szövetkezetben alkalmazzák, mégpedig nagyon szép sikerrel. Az .idén már sok szövetkezetünkben — ahol alkalmazták — a terméskülönb­ség 4—5 métermázsa volt hektáron­ként. * A szovjet tapasztalatok és munka­módszerek alkalmazása terén, mind a növénytermelés, mind az állatte­nyésztés vonalán úttörő munkát vé­gezték a pólód Гт. típusú szövetke­zetben. Az ö példájukat követték a járás többi szövetkezetei is, mint pél­dául a felsőszeli, nádszegi EFSz stb. A pálóci EFSz tagjai árpából 23 mázsát terveztek hektáronként és kö­zönséges vetéssel 25, a keresztsoros vetéssel ellenben 30 mázsa termett minden egyes hektáron. A búza vetésénél azonban ott kö­vettek el hibát, hogy olyan tálajba vetették, ahol az elővetemény napra­forgó, kender és dohány volt. Persze, e három fajta növény alaposan ki­szippantotta a talaj táperejét, s így a tervezett hektáronkénti 25 méter­mázsát, csak 60 kilogrammal sikerűit túllépniük. Ebi 51 a példából világo­san kitűnik, hogy mennyire fontos a gabonaféléknél az elővetemény jó megválasztása. Tehát már a vetésfor­gó összeállításánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az elővete­mény ölyan legyen, hogy lehetőleg jóerőben hagyja vissza maga után a földet. Ilyenek például a pillangós növények stb. Fontos az is, hogy az elővetemény ne akadályozza a gabo­na időben történő elvetését. A pálóci EFSz-пек, mint példásan működő szövetkezetnek arra kell tö­rekednie, hogy tovább haladjon a megkezdett úton. A növénytermesz­tés még gazdaságosabbá tétele érde­kében mielőbb rá kell térnie a füves­vetésforgó alkalmazására, amely még magasabb hektárhozamok elérését te­szi lehetővé. Nem fordul majd elő — mint ahogy most is kilátás van rá — hogy a késői kapások a kukorica és cukorrépa után kell majd az őszieket vetniök. Szükséges, hogy mielőbb rá­térjenek a füves-vetésforgó alkalma­zására. Erre kötelezi őket a járási versenyzászló is, amely hosszabb idő óta birtokukban van. A versennyel kapcsolatosan a páló­ci szövetkezet tagjai azt nehezmé­nyezik. hogy a JNB mezőgazdasági ügyosztálya dijat tűzött ki a munka­versenyből győztesen kikerülő szö­vetkezet részére, — egy fejőstehenet — ezt azon1 m, mint versenygyőzte­sek nem kapták meg. Szlamka elvtárs, a szövetkezet egyik tagja meg is jegyezte, egy régi közmondást idézve: — Az ígéret szép szó, ha megtart­ják úgy jó! Már pedig a járás nem tartotta be adott szavát, s így mi be­csapva érezzük magunkat. Nem is annyira a tehénre „fáj a fogunk", mert hisze.. abból nem állunk éppen szűkében, hanem hát. ami jár, az jár. Népi ragaszkodunk éppen a tehén­hez, ha már az „lesántult”, mint azt a járáson mondották, de legalább an­nak értékét szeretnénk megkapni. Ezt elvárjuk a járástól... Pófjufalomként 56 mázsa árpát osztottak szét Miután a természetbeni járandósá­got a ledolgozott munkaegységek alapján kiosztották (egy munkaegy­ségre 2 kilogramm búzát, 1 kg ár­pát), sor került a pótjutalom kiosz­tására is. Mivel á növénytermelő csoport árpából terven felül termelt, így még 56 métermázsát szétosztot­tak, amelyből 190 kilót kaptak fejen­ként. A dohánytermelő csoport tagjai kö­zül, akik segítettek a gabona elcsép­­lésénél, azok egy-egy ott ledolgozott munkaegység után 3 és fél kilogramm árpát kaptak pót jutái őrük ént — Hogy a növénytermelői csoport tagjai — mondja Boros József, a szö­vetkezet elnöke — miért részesültek egyen'6 arányban pót jutalomban, an­nak az az egyszerű oka, hogy a töhő­termelés eléréséhez egyenlő mérték­ben járultak hozzá, senki nem vonta ki magát a munkából. Egészévi fejbeadási tervüket 13,000 literre! túlteljesítették Ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy a tehenészetben immár több, mint egy esztendeje alkalmazzák Ma­­hnyinova módszerét. A legmagasabb tejátlag eléréséért és a szovjet ta­pasztalatok minél tökéletesebb alkal­­zásáért folytatott kerületi versenyben az első helyet foglalják el 8.5—9 li­teres navi, tehenenkénti tejhgzam­mal. Példás, kiváló munkájuk elis­merésének eredményeként, mint ver­­senygyőzterek "000 korona jutalom­ban részesültek a tehéngondozók. Szeptember elsejéig 62,722 liter te­jet termeltek közellátásunk céljára, s így egészévi tejbeadásukat 13 ezer literrel már túlteljesítették. Hogy csak egy szemléltető példát hozzunk fel, memíyire nagy gondot fordítanak az állatok etetésére és gondozására, az megmutatkozik abban is, hogy az egyik t-héngondozó Misik Kálmán 11 tehéntől 110 litert fej ki naponta. Ezért a teljesítményért Misik Kálmán a múlt hónapban 984 koronát kapott előlegként, a természetbeni járandó­ságon kívül. A sertés-,.szanatórium­ban . . Néniét Ferenc anyasertés-gondozó kezében seprű van. Éppen az etető helyiséget tisztogatja. A beton alap­zatot locsolni most fölösleges, mert elvégzi helyette az idő: sűrű csep­­pekben megeredt az eső. Amikor tu­domására adjuk, hogy mijáratban va­gyunk, felhívja figyelmünket a fer­tőtlenítő ládára. Ami szabály, sza­bály... Nem kerüljük ki. Még mie­lőtt a sertésfiaztatóba lépnénk, elvé­gezzük az óvintézkedést. Amikor Németh elvtárs birodalmá­ba lépünk, majd az adunk esik le a kellemes meglepetéstől. Ez sertésfiaz­­tató? — ötlik fel bennünk a kérdés. Hiszen, hófehér itt minden: padlózat, falak, rekeszek stb. Ügy érezzük, mintha valami szanatóriumban jár­nánk. Valóban ragyogó'tisztaság ural­kodik. Németh bácsi felett már jócs­kán eljárt az idő. Sok mindent át élt. Hiszen ugyan ezen a helyen, ami­kor itt még Müller nagybérlő ba­­sáskodott, harminchat évet taposott le cselédsorban. Munkájának hasznát Müller vágta zsebre. De mennyivel más, mennyivel különb most az éle­te. A szépen viruló szövetkezeti __gaz­daság, most nem milliómos bérlőnek, hanem neki és a többi becsületes szövetkezeti tagnak jövedelmez. Ljuszková módszerét alkalmazza . .. Németh bácsi nagy szeretettel be­szél a rábízott sertésekről. Minden anyasertéshez van valami megjegy­zése. — FjZ a fiatal anyakoca például először malacozott. Most választottam el tőle a malacokat — mutat egy szép, kerek anyakocára. Nem, csoda, hogy olyan büszke anyakocáira, hi­szen egytől-egyig nagyon szépek. Van köztük több, amely háromszázhatvan kilót nyom. A terv szerint egy anya­kocától 12 malacot kell elválasztania, de ő kötelezettséget vállalt arra. hogy 14-et választ el. Amint eddigi ered­ményei mutatják, a kötelezettségvál­lalását nem csak teljesíti, de túl is teljesíti. _ Bizony gyakran megtörténik, hogy éjjel is megnézem anyakocáimat s csak akkor nyugszom meg, amikor látom, hogy minden rendben van veszi fel ismét a beszéd fonalát kis szünet után, majd tovább folytatja. Nagyon kiváncsi vagyok — fogja meg egy hatalmas anyakoca fület — mi lesz ebből, mert a pároztatásnal al­kalmaztam Ljuszková módszeret. A malacozás után egy hétre bezugaltam kettőt ezen az alapon. Ez annyit je­lentene. hogy 2 év alatt ötszöri fad­­zást érnék el. Persze ezt a módszert olyan anyakocáknál alkalmazom majd. amelyek erős szervezetnek, ké­pesek felnevelni malacaikat, ugyan­akkor pedig az újabb, hasban növek­vő malacok is testük felepitesehez elegendő tápanyaghoz jutnak. Németh elvtárs a ■ Ljuszková-mód­szer bátor alkalmazásával akarja emelni eddigi elég jó kocánként! ma­lacátlagát, amellyel hozzájárul a ser­tésállomány még fokozottabb növelé­séhez. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents