Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-13 / 37. szám

4 A TUDOMÁNY PALOTÁJÁBAN _____________________________________________ťftlritniivfiS Újsághír: Szeptember 1-én megnyílt s moszkvai M. V. Lomonosov Álla­mi Egyetem. Az utasok még nyugodtan ülnek a repülőgépen, menetrend és óra egy- j behangzóan ezt mutatják, hogy Moszk­va még messze van, amikor a felhők | közül egyszer-e csak váratlanul fel­tűnnek egy hatalmas épület körvana. i lai. A délutáni nép fénybe borítja a felhőkön úszó palotát, s ez még cso­dálatosabbá tesz' a képet, olyannak tűnik, mintha egy mesebei' város le­begne a fö'd felett. Kitörölhetetlenül az emlékezetben marad ez a kép, de talán még erő­teljesebben, még lenyügözőbben mu­tatkozik meg az egyetem nagysága a földről, közelről. Ott áll az épület' a M>.szkva.folyó partján, a Lenin-hegy ormán. A világ legnagyobb iskolaépülete. Aki megáll a több mint 200 méter magas főépü­let tövében, szinte már csak vékony szalagnak látja a legfelső 31. emele­tet. Ha ideállítanánk a híres pirami­sokat, még azok Is csak gyermekek­nek tűnnének az épületóriás mellett. S mégis, az ember, aki a piramisokra állva is már törpének látszik, nem érzi itt kicsinek magát. Ellenkezőleg, talárt sehol sem érezni ilyen csodála­tosan, ilyen szíveťpďtóan a felsza­badult ember nagyságát, mint itt, se­hol nem Ilyen szembetűnő, ilyen ér­zékletes a mi óriási erőnk. A látogató már az egyetemhez U­­'taztában megjegyezheti a legmarkán­sabb számokat. Nem is szükséges »szakmabeli« kísérő, a moszkvaiak is­merik épületüket. Megtudjuk, hogy csupán a főépület több m'nt ‘egy és negyedmillió köbméter térfogatú, az egész egyetem beépített területe pe­dig trzenkétszer nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb egyeteméé, a Columbia egyetemé. Az egész egyetem térfogata több, mint amennyi lakóépületet 1951-ben egész Párizsban építettek. Szakmabeli, mérnök-kísérők még el­­képesztőbb számokat is tudnak: az épületnek annyi terme van, hogy ha egy egyéves gyermek m ndegyikben eltöltene egy napot — 60 éves is el­múlna, mire végigjárná. • Ezek a számok azonban csupán a nagyságáról, a hatalmas méretekről adnak képet. Amit nem lehet szá­mokban kifejezni — a tervezés és kivitelezés szépsége, nagyvonalúsága, merészsége és méltósága — ez az, ami mindennél inkább megragadja a nézőt. Másutt is építettek hatalmas házakat, különösen Amerikában — de bátran állíthatjuk, hogy ilyen szép, vagy akárcsak ehhez fnghatóen szép óriásépületet még seholsem hoztak lét­re1 , Az épület külseje, a szobrokkal dí­szített bástyák, a merészen felfelé íve­lő főto-ony, a nép', nemzeti motívu­mokkal dísz'tett s mégis oly modem falak ezt sugározzák mindenekelőtt: ■4 klasszikusén egyszerű, monumentális méretekben gazdagon kibontakozó szép. séget. A főépület három, bronzöntvények­kel díszített tölgyfakapuján át a ha­talmas márványoszlopokon nyugvó elő. csamdkta vész az űt. Márvány, bronz, mozaik szobrok mindenütt, ds mindez i sehol sem hi valkodóan, mmcn-miit az i épületrészek stílusával szerves egység- ] ben. Innen indul 112 legújabb rend - j szem személy- és teherfelvonó. Má- j sodpereenkéní három és félméteres sebességgel nesztelen simasággal e. melkednek ezek a kitűnő gépek, több mint másfélezer.- embert és sok ton-, na terhet szállítva egyszerre. Persze, lehetetlenség egy nap alatt mindent végignézni. Csupán a főépület valamennyi termének bejárásához kö­rülbelül annyi utat kellene megtenni, mintha Budapestről Moson Magyaró­várra mennénk — 160 kilométert! De állítsuk meg akárhol a felvonót — mesterien kimunkált, ragyogóan fel­szerelt termeket találunk mindenütt. A 22-ezer terem nagy részét ter­mészetesen a tanulószobák teszik ki. Mától kezdve itt tanulnak a v'lág leg­boldogabb diákjai. A több mint egy­­midLiókötetes könyvtárból telefonon megrendelik a tanulmányaikhoz szük­séges könyvet, s azokat szállítószallag viszi a kívánt helyre. 'A különösen ritka könyvekről mikrofilmeket készí­tett az állam a diák oknak. A kísér­leti laboratóriumokban elektromos és rádióhullámokkal működő mérőeszkö­zök, univerzális gépek, más termek­ben expedícióhoz szükséges felszere­lések .állnak rendelkezésükre. A mik­rofilm-laboratóriumokban egyébként maguk a diákok filmfelvételeket ké­szíthetnek a növények és állatok vi­lágának tanulmányozására. A vegyé­szek különleges kemencéikben 2500— 3000 fokos hömárszékleten is vé­gezhetnek kísérletet! A szovjet ál­lam 500 üzeme szállított ide 350 ezer tanszert és kísérleti eszközt. De nem is kell szaporítani a pél­dákat. Mindazt, amivel a legmoder­nebb techn'ka segítheti az oktatást, először a tudomány történetében tel­jes egészében és tömegmértékben a tanulók rendelkezésére bocsájtotta a szovjet állam. A díszterem, a nagy előadótermek, a fővárosi színházakéval egyforma be­fogadóképességű klubszínház. A fala­kon márvány, tölgy, vagy különtjözö színű tapéta, burkolat, a csarnokok­ban klasszikus, bronz- és márvány­oszlopok, csodálatosan mintázott meny­­nyezetek, művész: parkettek. Két gyö nyörű csarnokban az oszlopok felett mozaiksorozat: a világ tudományának halhatatlan úttörői, a görög Eukli­des, az olasz Leonardo, a német Gauss, szinte minden tudós, élükön az egyetem névadója, a zseniál's Lo­monoszov, aki kezdetleges laboratóriu­mában, az első orosz egyetemről szö­vögeti terveit, álmodni sem mt-rí vol­na arról, hogy a tudománynak valaha is ilyen otthona lesz. Amerre járunk, fény, ragyogás min­denütt. Hiába keresne itt b? ki sö­tét, nedves zugokat, homályos folyo­sókat, az egyetemi épületnek c- jól­ismert jellemző't, nincsenek zárt, le vegőtlen udvarok sem, minden szobát szabadon jár a fény és levegő. Ha a látogató, egy bizonyos idő után, »megszokja« már a, pompának, a szépségnek, a tiszta ragyogásnak ezt a légkörét, úgy érzi, hogy hiányzik valami ezekből a csodaszép termekből. Hol vannak » különböző csövek és vezetékek, a • fűtő és hűtőberendezé­sek, a szellőzíetók, a nagytermekben a hangerősítók ? S ekkor éri egyik leg­nagyobb meglepetés. Mindazokat a be­rendezéseket, amelyek egy ilyen ha­talmas épület techn'kad életéhez szük­ségesek, az épület tervezői szinte el­rejtették a hagyományos épületelemek közé. A gyönyörűen mintázott oszlo­pok, rácsok egyszersmind szellőztetők, hütőeszközök, hangerősítök; a mintegy százezernyi világító test a legkülön­bözőbb, a termek stílusához .szorosan alkalmazkodó formákból ragyog elő; a 75 hatalmas fűtőberendezés mele­ge, az oszlopokon, rácsokon, díszítés, nek tűnő elemeken sugárzik át. A főépület körül a 18 és 19 emele­tes szárnyépületek állnak, részben a különböző karok otthonát, részben a diákok és aspiránsok lakószobái. Aki közelről is megnéz egy Ilyen palotát, azt látja, hogy minden diáknak külön lakószobája van, mellékhelyiséggel, zu­hanyozóval. A szoba tapétázva, az ab­lak előtt kényelmes íróasztal. A fő­épület körüli palotákban csaknem 6000 ilyen lakószoba van! Innen, a csúcsról, magya-ázza el a kísérő, merre van a hatalmas torna­­csarnok, a nagy versenyek rendezésé­re is alkalmas uszoda, a tenisz- és futballpálya. Ott lent gyönyörű par­kok, sarkaiban szobrok, ar-ább az egyetemhez vezető széles út, a sétá­nyok, a szökőkutak erdeje. S arra, az egyetem jobbődali szárnya körül 42 hektárnyi területen, a botanikus ■ kert!• Ebben a gyönyörű kertben a világ valamennyi növénye virágozni fog. Az ezerféle trópusi virágtól a havasi gyo­párokig, a narancsfáktól a magyar fo­dormentáig mindent megtalálnak itt a diákok. Már ott halad az úgynevezett micsurini fasor, melynek virágai, gyü­mölcsei a természetet legyőző szovjet ember dicsőségét hirdetik. Emelődaruk, vontatók dolgoznak megfeszített erővel, hegyeket építenek, a világ legnagyobb alpesi fűvészkert­­jét.* A Himalája, a sarkvidék, Afrika, Amerika hegyeit növényeztük teljes változatosságával láthatják majd itt a diákok, eléjük tárulnak a ragyogó ten­gerszemek, a rohanó hegyi patakok. Ha még távolabb tekintünk, egyfelől a M vszkva.foiyót látjuk, másik oldal­ról üres kolhozföldeket, vagy mun­kába kezdett telkeket. Még messzebb a »Velikij Ivan«, a régi Moszkva leg­magasabb épülete, amely a maga 80 méterével az egyetemnek bizony csak egynegyedé! Azt a íöbbezer négyzet­­méter lakatlan területet pedig, amely most a városon ki vüké helyezi az egyetemet, néhány év alatt úgy tele­építik, hogy az t egyetem — a város központja lesz! „ , A látogató, aki betekinthetett az emberi akarat és tehetség e nagysze­rű alkotásának építésébe, egy nagyon egyszerű számadattal fejezheti ki leg­főbb gondjlatát erről az alkotásról: a szovjet állam összkiadása 1922-ben 2 m'lliárd rubel volt, a moszkvai e­­gyetem 4 milliárd rubelbe ke’ült! íme, ilyen óriási fejlődésre, ilyen óriási al­kotásokra képes a dolgozó, ha saját sorsának urává válik. Fekete Sándor. 1953. szeptember 13. HIDAK Maxim Rilszkij, ukrán költő: Távol cseh földön láttam egy hidat: merészen ívelt a folyó felett, mely szűz ölén nemrég még vad csatáknak tükrözte sose sejtett iszonyát. Szovjethazánk sok hős fiával ott közös csatára ment cseh és szlovák mindnyájunk ádáz ellensége ellen, ki jött bilincset rakni a baráti Brat'szlavára és az aranyos Prágát vak éjbe s vérbe dönteni. Bajtársaimmal csöndesen haladtunk a karcsú hídon. Egyikünk emelt kézzel mutatta rajta a felrást: »K .nvev szavára verték e hidat szovjet utászok«. Majd alább az év, a hónap és nap tündökölt elénk. Tovább haladtunk s én magam előtt láttam sokáig e feliratot. Látom ma is még és arany betű; acélos hittel töltik el szivem. A Visztulán át, mely szabad vizével mosta a drága Varsó sebe't, mentünk a hídon. Széles és erős vasváza szovjet.kéznek műve volt. Azok k^zéé, akik nagy vezérünk nevével, űj kor fényes hajna'ával, a nagy világ-testvériség nevében vonultak áldott győzelemre itt, a szent szabadság zász’aját emelve a kínbatiprott lengyel föld fölé. Autók robogtak át a vashídon, lovak dobogtak, emberek kacagtak, felhőket, oldott foszlóssá a nap, vidám fiuk szép lányokh oz szegődtek, aztán a szovjet vendégekre néztek, szemük sötétkék fénye ránk sütött, ügy mosolyogtak vig üdvözletét. • Kasztroma. Arjol és Kiev fia; rjazani ács és uráli kovács, azerbajdzsán!, tadzs'k, bjelorusz lövésre készen tartva fegyverét, hidat rakott a viz hátá~e, nem hogy fennhéjázó, püffedt nábobok aranycirádás hintán hátradőlve hajtassanak a széles hídra — nem! E híd azoknak köt két partot össze, akik a gyilkos önkény romjain bold ok jövendőnk várát építik. S ha most a sok-sok hídra gondolok, melyet fivérem vert, fiam, barátom, képzeletem szép Moszkvánk negyszerű kőhídjain já~, melyeken, a föld minden zugából járnák emberek, s a Kreml árnyékában ívelő kiev' hídnak képe áll előttem, ahogy felépült tomboló viharban a régi kedves függőhíd helyett, mely összedőlt, hogy gaz talp ne tiporja, S' egy nagy, magasztos gondolat hat át’ mindenfelé mi, Sztálin ácsai, * a harcos komműn hű pallérjai, mindenfelé mi épitünk hidat, hogy rajta járjon minden jóbarát, tajtékos áron útján ne ke-esse, testvér honába testvérhez találjon és egybeforrjon m'llió erő. De jaj lesz annak, ki a föld alatt acsargón titkos fegyvert rejtegetve, e szent, ez áldott hídra lépni mer!... Rágalmat, ármányt hordva lobogóul, ha kél a zajló óceán mögül és hábo”úval támad ránk a rabló, s feketelelkű martalóc-hada a szent szabadság s népeink frigye ellen ha indul — százszor jej neki! Győztes hadak, mi, Sztálin ácsai, ismét*- jövünk, s a láb, mely álmokul szabad hidunkra lépne — tűzbe hág. Es ki gáládul életünkre tör, mind a nekünk szánt örvényekbe vész. mert k' halált vet, döghalált arat. Örök dicsőség minden harcosunknak, kik a jövendő hídját építik, a hídverőknek s nagy Pártunknak üdv, s Népek Vezé"e, üdv neked .s dicsőség! Hírek a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból Húsz éve avatták fel a Fehér és a Balti tengert összekötő Sztálin csator­nát. A 227 kilométer hosszú csatorna 4.000 kilométerrel rövidíti meg a hajók útját a két tenger között. *** Szovjet-Koreai baráti estet tartot­tak a Pöltava közelében lévő ,,Zsda­­nov”-kolhozban. Az ünnepségen meg­jelent 200 kolhozparaszt melegért üd­vözölte a hazája békés újjáépítésén fá­radozó koreai népet. *** Ukrajnában jelenleg 315 középisko­lát, ezenkívül sok hétosztályos és álta­lános iskolát építenek. 200 új közép­iskola nyílik meg ebben a tanévben. *** Húszezer élelmiszercsomagot osz­tottak szét Berlin demokratikus öveze­tében a nyomorgó nyugatberlini mun­kanélküliek között. *** Üsző áruházak. A Volgán gyakran le­het látni áruháznak berendezett gőz­hajókat. Ezek az úszó áruházak arra szolgálnak, hogy változatossá tegyék a lassan járó, hosszú utakat megtevő teherhajók és uszálykaravánok legény­ségének ellátását. Kujbisev és Szará­­tov között közlekedik a 91-es számú úszó áruház, amely előzetes megrende­lés alapján szállít különböző élelmiszer­es iparcikkeket, valamint könyveket a lakott helyektől távolabb élő, v’zperti dolgozóknak, például révészeknek, лл­­zány, Kamenszk, Kujbisev, Sztálingrád Szarátov között 19 úszó áruház dol­gozik.

Next

/
Thumbnails
Contents