Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-08 / 10. szám
/5 аШ9 1953. március 8. A szocialista munkaversony lényago Szövetkezeti tagjaink, gépállomásaink és az állami birtokok dolgozói, a napokban fejezik be az 1953. évi termelési terv kidolgozását, amelyet az állami terv szerint készítenek el. Habár ezek a feladatok most nagyobbak, de teljesíthetők. Ezt legjobban az EFSz-ek, állami gépállamások és az állami birtokok tavaly elért eredményei bizonyítják, amelyek a szovjet tapasztalatok bevezetésével ezeket a terveket nemcsak teljesítették, hanem jelentős mértékben is teljesítették őket. Az EFSz-einknek, gépállomásainknak és állami birtokainknak nagy segítségére van a szocialista munkaverseny. Chvíla elvtárs, a bazini járási konferencián azt mondta, hogy a szocialista munkaverseny a legnagyobb támasza az EFSz-ek. A munkaverseny fejlesztése A szocialista munkaverseny fejlesztése terén tavaly nagy haladást értünk el. Kevés olyan EFSz, gépállomás és állami bírtok volt, ahol nem vezették volna be a munkaversenyt. A munkaverseny főképpen a csúcsmunkálatok idején éreztette hatását, mint például aratási és cséplési munkálatok alkalmával. Az állattenyésztésben is megmutatkozott, hogy hol szervezték meg a munkaversenyt jól és hol fejlődik ki egészséges, termékeny kezdeményezés. Most arról van szó, hogy széles alapokon megszervezett mukaver» senyékkel felfedjük a még rejtett munkaerőtartalékokat és ezek bevetésével valósítsuk meg az ötéves terv utolsó évének a feladatait. A szocialista munkaverseny kiterjesztésénél meg kell ismerkednünk annak igazi lényegével és jelentőségével. Megtörténik az is, hogy szövetkezeteink tagjai, állami gépállomások és állami birtokok dolgozói, de sokszor még a népi szervek vezetői is, „tornaversenyt” látnak a szocialista munkaversenyben, amelyek az erők legnagyobb kifejtését, sőt az eredmény egyenes kiostorozását igénylik ahhoz, hogy — elsők lehessenek. A párosversenyt úgy értelmezték, hogy annál jobb, mennél rosszabb a kihívott versenyfél. Csak így értelmezhette néhány EFSz a királyhelmeci járásban is, ahol végeredményben a járás beleegyezésével a párosverseny vesztesének sertéseket kellett volna adnia a nyertes félnek stb. ? Sztálin elvtárs a szocialista munkaversenyről azt mondja: „Néha az emberek összetévesztik a szocialista munkaversenyt a vetélkedéssel. A szocialista munkaverseny és a vetélykedés két különböző fogalom. A vetélykedés alapelve a vereség és halál az egyik ellenfél számára, a másiknak pedig győzelmet és uralkodást jelent. A szocialista verseny alapelve az élenjárók baráti segítsége azzal, hogy akik lemaradtak, azok a jókat utolérjék. A vetélkedés alapelve pedig: elpusztítani azokat, akik lemaradtak, hogy ezzel ellenfél uralma biztosítva legyen! Szocialista munkaverseny szerint: egyesek rosszul dolgoznak, mások jobban és megint mások mégjobban — elérni a jobbakat, hogy ezáltal az általános emelkedést elérhessük”. Győzők nincsenek! A szocialista versenyben tehát nincsenek győzők és megverettek. Győzők mind, mert a szocialista versenyben mindenki nyer. A szocialista munkaverseny feladata, a szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélése, főképpen pedig az élenjárók munkamódszereinek az elsajátítása, főképpen a munka jó megszervezésével, az új módszerek megismertetésével és az újító javaslatok bevezetésével, kevesebb fáradsággal többet és gyorsabban termelni és az általános emelkedést így biztosítani. Ez pedig az összesek győzelme. Arról, van szó, hogy a szocialista versenyek következtében dolgozóink foglalkozzanak magával a munkával, foglalkozzanak azzal, hogy hogyan lehetne azt a munkát tökéletesíteni, hogy a feladataikat teljesítsék, sőt túlteljesítsék. A szocialista munkaversenyekben elért eredmények a szövetkezeti tagság, az állami gazdaságok valamint az állami gépállomás dolgozói jövedelmét is gyarapítják. A szocialista versenyt az elfogadott kötelezettségek alapján kétoldalú szerződéssel szervezzük meg. A szocialista kötelezettségek elfogadása azonban csak kezdet és csak a verseny megindulását jelenti. Ezt főképpen az EFSz-ek gépállomások és az állami birtokok, valamint a ROH dolgozóinak kell megérteniük. A kötelezettségek teljesítése nem magától adódik. Ezeknek a teljesítéséről folytonosan gondoskodni kell. Ha az EFSz, gépállomás, állami bírtok és a népi szervek vezetői a szocialista versennyel naponta foglalkoznak, a kötelezettségvállalásokat állandóan ellenőrzik, csak így érhetnek el a munkaversenyben jó eredményt és a feladatokat csak így teljesíthetik. Lehetetlen elképzelni, hogy az eredmények elérésére elegendő csupán a kötelezettségvállalás. Pártszervezet, népiszervek és a szakszervezetek részéről nagy körültekintő szervező munkájára van szükség, hogy a verseny sikerüljön. Ezekről azonban gyakran megfeledkeznek és a munkaverseny nem hozza meg a hozzá fűzött reményeket. Ezért kell a verseny szervezésére olyan nagy súlyt fektetni. így kerülnek az utolsók az első helyre. A verseny megszervezése A páros szocialista versenyt úgy kell megszervezni, hogy egymásközött két egyén, két csoport, két brigád, két EFSz, gépállomás vagy állami birtok versenyezzen. A felek csak párosversenyben ellenőrizhetik egymást kölcsönösen, csak így tudják az esetleges hiányokat kiküszöbölni és a szerzett tapasztalatokat kicserélni. Az öszszesekkel való munkaversenyben, (ba az EFSz versenyre hívja a járás összes szövetkezeteit, v néha pedig a kerület összes szövetkezeteit, néha pedig a kerület öszszes ’szövetkezeteit) ilyen lehetőségek nincsenek. Helytelen felfogás az is, amikor egyenlő versenytársat keresnek, hogy éppen olyan erős legyen stb. Hiszen a szocialista munkaverseny feladata, hogy azok, akik elől vannak, segítséget nyújtsanak azoknak, akik lemaradtak. Az egyenértékű fél keresése tehát nem helyénvaló. Nálunk is szükség lesz arra, épúgy mint a Szovjetunióban, hogy éppen az erősebb, a jobb, akár egyének, csoportok vagy szövetkezetek versenyre hívják a gyengébbeket és ezzel segítsenek nekik eredmények elérésében. Erre vonatkozólag szolgáljon például a krásznodarszki kerületben lévő „Budonnyj” kolchoz fejőnő, Marusja, aki versenyre hívta Vasju fejönőt, aki az év első negyedében az utolsók között volt. Marusja Vasját minden nap ellenőrizte munkájában és segítette őt feladatainak teljesítésében. Az ilyen baráti együttműködésnek az eredménye az lett, hogy Vasja a harmadik negyedévben elérte ugyanazt a fejési átlagot, mint Marusja. Marusja nagyon büszke volt az elért eredményre és távolról sem érezte magát legyőződnek. Ebből a példából láthassuk, milyen feladataik vannak a versenyzőknek. Nem „minden áron győzni”, hanem a vállalt kötelezettségek kölcsönös ellenőrzésével, a hiányok k küszöbölésével és a tapasztalatok kicserélésével kell a tervezet feladatot biztosítani. Múlt évben nagyon szép példát mutatott a búcsi, bátorkeszi, szentmihélyfai diósförgepatonyi, udvard* és csúzi szövetkezet tagjai, akik kölcsönösen ellenőrizték egymást és a tapasztalataikat is kicserélték. Hogy a szocialista munkaverseny tényleg a szövetkezetek legfontosabb hajtó erejévé váljék, időközönként okvetlen értékelni kell az elért eredményeket. A kiértékelt eredményeknek azonban nem szabad titokban maradni. A jó eredmények népszerűsítéséről nem szabad megfeledkezni. Az elért eredmények állandó népszerűsítése a versenyek további fejlődésének előfeltételeit képezi. Nemcsak a sikereket kell közölni, hanem azt a módszert is, amelylyel ezt elérték. A dolgozóknak tudniok kell, hogy kit tüntettek ki, milyen eredményeket ért el és fordítva, hogy ki maradt le. Az eredményeket állandóan közöljük gyűléseken, járási mezőgazdasági újságokban, villámhírekben és verseny táblákon. A szocialista verseny az ötéves terv megvalósításának módszere. A szocialista munkaverseny és az ötéves terv kölcsönösen elválaszthatatlanok. Mindennapos, folytonos éberséggel biztosítsuk a szocialista munkaverseny sikerét, amellyel legeredményesebben járulunk hozzá az ötéves terv teljesítéséhez. Megérdemelt elsőség A kolozsnémai szövetkezet köztársaságunkban elsőnek kezdte meg a tavaszi munkákat, melyeket Веке elvtárs, a szövetkezeti elnök jó munkaszervezése révén már el is végzett. Веке elvtárs, középtermetű, em’oer. Az életrajza nem külömbözik ezernyi földmunkás, szegényparaszt társáétól. A sok megpróbáltatás és a mindennapi kenyérért folytatott harc már magángazdálkodása idején megtanította harcolni az urak és a természet hatalma ellen. Ma már a nép haragja elsöpörte az urak hatalmát s ezért minden figyelmét, tudását, akaraterejét a szövetkezet ■megszilárdításának szenteli. Веке elvtárs sokszor méregeti magában a múltat, amikor nem vették emberszámba és összehasonlítást tesz a fényes jelennel, amelyben bebizonyíthatta: nemcsak a kisparcellás gazdálkodáshoz ért, hanem az ötszáz hektáros szövetkezeti gazdaság vezetésére is képes. Igyekezetének meg is lett az eredménye, mert az árpa vetését a tervtől eltérően három nappal előbb vagyis négy nap alptt elvégezték. Hatvan hektár árpából húsz hektáron keresztsoros vetést alkalmaztak. Sőt a tervezett tíz hektárnyi cukorrépájuk is már a földben van. Eddig van, azaz, hogy most kezdődik csak igazán a történet. A faluban azt beszélik Веке elvtársról, hogy kemény ember. Valóban az. Aminek nekilát, véghez is viszi. Természetesen a vetés után is van munka elég. A tavaszi munkaterv, a dohányszárító, az új tehénistálló, sertéshizlalda meg a zöldségtermelés kiszélesítése — mutatják, milyen nagy felelősség ez. A szövetkezet tavalyi másfélmilliós vagyona, az idén öt-hat millióra szaporodik — számítgatják a szövetkezet tagjai. De a dicséret és a tavaszi munkákban elért elsőséi1, a jól kidolgozott munkatervek mind csak arra valók, hogy újabb előrehaladásra serkentsenek.Веке elvtárs tudja ezt. Tudja azt is, kinek köszönheti az új életet. Ezért további munkájával bizonyára sok sikert hoz még a kolozsnémai szövetkezet és annak tagjai számára. (Sz.) A Királyhelmeci és a szepsi járás versenye A királyhelmeci járás a tavaszi munkák gyors elvégzésének és az EFSzek megszilárdításának érdekében szocialista munkaversenyre hívja ki a szepsi járást. A verseny feltételei a következők: 1. A tavaszi munkák tervének teljesítése és túlteljesítése az agrotechnikai határidők betartásával az EFSzekben és a magángazdálkodóknál. 2. A kereszt- és keskenysoros vetés valanjint a szemcséstrágya alkalmazása a lehető legszélesebb mértékben. 3. A műtrágya átvétele tervének teljesítése az EFSz-ekben és a magángazdálkodóknál. 4. A legelők és rétek megjavítása tervének teljesítése az előírt műtrágya felhasználásával. 5. A négyzetes vetés alkalmazása a kukoricánál. 6. Az ipari növények és zöldségfélék termelési tervének betartása és túlteljesítése. Az EFSz-ek megszilárdítására a királyhelmeci járás versenykihívásának a következő pontjai vonatkoznak: a) Az állandó és szilárd munkacsoportok megalakítása és működése a tavaszi munkákban. A mezőgazdasági terület és a felszerelés huzamosabb időre .való kiosztása a csoportok között. b) A szocialista munkaverseny kiszélesítése a csoportok és osztagok között. A verseny rendszeres ellenőrzése és az eredmények közzététele a versenytáblákon. c) Munkaegység-megtakarítás újítások bevezetésével. dj Az állatállomány összpontosítása az új alapszabályzat szerint. d) További új tagok szerzése. A j<ét járás közötti versenyt havonta kétszer értékelik. Egyszer Királyhelmecen, egyszer pedig Szepsin. Az idei tavaszon örvendetes, hog у szövetkezeteink a vetés meggyor sítása érdekében, összes fogatukkal belekapcsolódtak a tavaszi műnk álatokba.
