Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-08 / 10. szám

й szocia lista faluért! T xalH íd Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA IV. évfolyam 10. szám. r Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. március 8. Й szocialista munkaverseny elmélyítésével használjunk fel minden időt a talaj jó előkészítésére, a tavaszi munkák idejében való elvégzésére, mert ez a bő termés alapja Szakképzett, öntudatos dolgozó nőket mezőgazdaságunk vezető helyeire Az első tavaszi napfény hatására, szinte egyik napról a másikra megé­lénkült a határ. Szövetkezeteink és ál­lami gazdaságaink dolgozói szervezet­ten és jól felkészülve vonultak a föl­dekre, hogy megkezdjék az idei ke­­nyércsatat, hogy földbe tegyék a ma­got A dolgoskezű férfiak mellett, a ve­tőgépek után ott látjuk az asszonyo­kat is, mert vállvetve a férfiakkal ki akarják venni részűket a munkából. Amíg a dolgozók egyik fele a határban szorgoskodik, addig másik részük ott­hon, a szövetkezeti istállókban, vagy farmon végzik munkájukat. Itt is ta­lálunk nőket, akik a tehén alá kupo­rodva fejnek, disznókat etetnek, vagy eppen a malacozásnál örködnek. To­vábbhaladva bekukkantunk a napközi otthonba, ahol fiatal lány a legnagyobb gonddal vigyáz a dolgozó édesanyák szemefényére, a kisgyerekekre. A szövetkezeti mozgalom hazánkban rohamos fejlődésnek indult. Éppen ez­ért az idei tavaszi munkák döntő fon­tosságúak. Most válik el, hogy a meg­nagyobbodott szövetkezetek meg tud­nak-e birkózni a fokozott feladatokkal és most kell bebizonyitaniok fiatal szö­vetkezeteinknek, hogy életképesek-e. Elképzelhető ez a nők segítsége nél­kül? Számos szövetkezetben munka­erőhiányra panaszkodnak. Nézzük meg közelebbről, hogy tényleg fennall-e ez a kérdés. Vájjon minden szöv“tkezet kihasználja teljes mértékben munka­erőtartalékait? Meg kell állapítanunk, hogy nem. Az EFSz-ek túlnyomó ré­szében nem kapcsolták be a nőket ki­elégítő mértékben a szövetkezeti mun­kába. Igaz, ismerünk olyan községet, ahol a helyi rádió reggelenként teljes torokba' kiabálja: „A szövetkezeti ta­gok és feleségeik reggel 7-kor jelen­jenek meg a munkában. Aki nem je­lenik meg, az nem kap cukorjegyet.. .” Bizony, ilyen eset is előfordul. Pedig így nem lehet embereket meggyőzni. A helyi rádió és esetleg dobszó jó pro­­pagálási eszköz. Csakhogy ne „felszo­­lítgatásokkal”, hanem a munkába mar bekacsolódott nők megdicsérésevei és a többiek rendszeres buzdításával kell meggyőzni asszonyainkat arról, hogy gyermekeik boldogságát elsősorban ak­tív munkával biztosíthatják. Gottwald elvtárs a szövetkezeti tagok kongresz­­szusához intézett levelében többek közt a következőket mondotta: „A szövetkezetekben jelentős sze­repet játszanak a nők, akik a tagok szamának több, mint a felét teszik ki. A mi asszonyainknak aranykezük és jó eszük van. A szövetkezetek vezeté­sében azonban kevéssé számítanak rá­juk. Azt hiszem, az ügy javára szol­gálna, ha a tehetséges nőket kiemel­nénk a szövetkezetek vezető helyeire.” Hogy Gottwald elvtárs szavai meny­nyire helytállóak, arról számos eset tanúskodik. Bartlík Ilona a kürti EFSz sertéstenyésztésében az emuit évben ledolgozott 800 munkaegységet. Do­­linszky Mária az ipolyviski szövetkezet sertésgondozója a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a gondjaira bízott ser­téseknél átlagosan 65 dkg súlygyara­podást ért el. A kongresszus tisztele­tére vállalta, hogy ezt további 10 de­kával fokozza. Magáth Júlia, a kisvi­­csápi szövetkezetben végzett példás munkájával és jó meggyőzőtevekeny­­séggei a falu összes asszonyát beszer­vezte* a közös munkába. Vannak kivál­­!ó női munkacsoportjaink. így pél­dául a kolozsnémai szövetkezet kerté­szeti csoportja kizárólag nőkből tevődik össze. Kétyen pedig minden szövetkezeti tag felesége résztvesz a közös munká­ban. így jelentős mértékben hozzájá­rultak ahhoz, hogy szövetkezetük a já­rás legjobb EFSz-ei közé tartozik. A nők bekapcsolódása a munkába azonban még távolról sem kielégítő. Asszo­nyainknak végre tudatosítaniok kell magukban, hogy a szocializmust építő hazánknak szüksége van segítségükre. Vessenek egy pülantást a múltba, ami­kor a parasztasszony az egyik legle­­becsültebb lény volt az emberi társa­dalomban. De még ez sem volt elég A kapitalista nevelés következtében a férfi úgy bánt a feleségével, mint a rabszolgával. A nő nem tehetett egye­bet, mint tűrt. Ha gyermeket nevelt, arra is csak a szegény sors várt. Ma ez a világ megszűnt. Népidemokratikus rendszerünk teljes egyenjogúságot biz­tosít a nőknek. Érdemeljék ki tehát munkájukkal a megbecsülést. Ugyanekkor meg kell mondanunk azt is, hogy ha a nőtől elvárjuk, hogy a munkában helytálljon, és ha rendelke­zik a szükséges szakképzettséggel, ak­kor miért ne kaphatna helyet a veze­tésben is. Ezen a téren súlyos hiányos­ságok terhelik a vezetőségeket. Váj­jon hány szövetkezeti elnöknővel di­csekedhetünk? Azt hisszük, számuk el­enyésző. Miért állnak a munkacsopor­tok élén is csaknem kizárólag férfiak? Talán a kétyi asszonyok közül senki sem érdemli meg, hogy csoportot ve­zessen. Menjünk tovább! Miért nin­csenek nők a helyi nemzeti bizottsá­gokban? Sőt! A nőknek ott a helyük a járási és helyi kerületi nemzeti bi­zottságokban is. Vegyük csak például az ipolysági járást. Itt több községben kisebb funkciókat nők töltenek be. Hor­váth Margit, pereszlényi kultúrrefe­­rens, Csúdor Ilona, az alsószemerédi EFSz számvevője, Zavara Mária, az ipolyhidvégi ellenőrző bizottság tagja és velük együtt számos más nő bebi­zonyította, hogy képes funkció betöl­tésére. Vagy kell-e jobb bizonyítvány, mint amilyennel Dolinszky Mária ren­delkezik! Miért nincsenek tehát nők a járási nemzeti bizottságon? Mindez sajnos nemcsak az ipolysági járásra vonatkozik, hanem csaknem minden járásra. Ezért a pártszerveze-1 tek és a nemzeti bizottságok fordítsa­nak fokozott figyelmet e súlyos hiá­nyosság kiküszöbölésére és gondoskod­janak arról, hogy az élenjáró dolgozó nők vezető funkciókba kerüljenek. Ugyanekkor a nőknek is sokkal ön­­tudatosabbaknak kell lenniük. Az ehhez vezető út a tanulás. Gyakori eset, hogy szövetkezeti asszonyaink és ugyanak­kor az állami gazdaságok dolgozó női idegenkednek a különböző tanfolyamo­kon való részvételtől. Itt felelőség ter­heli a vezetőségeket is. Sokkal nagyobb segítséget kell nyujtaniok a nőknek. Jelöljék őket bátran továbbtanulásra, és segítsék őket munkájukban. Asszo­nyaink válasszák példaképül a hős szovjet asszonyokat, akik a munka bármely szakaszán derekasan megáll­ják helyüket, legyen az ipar, mezőgaz­daság, tudomány vagy bármi. A Szov­jetunióban a sztahanov-mozgalmat a mezőgazdaságban éppen a nők vezet­ték be. Mária Demcsenkó és Marina Gnatenkó elsőnek termeltek a rájuk bí­zott területen 500 mázsa cukorrépát. Vagy ki ne ismerné Malinyinovát, a hős szovjet fejőnőt? A mi asszonyaink kö­zött is lehetnének Malinyinovák, Ko­­rabelnyikovák stb., csak segíteni kell őket és bátorítani. Nagy feladat vár a nőbizottságokra is. Az eddiginél sokkal aktívabb mun­kát kell kiíejteniök. Vegyenek példát a királyhelmeci járásban lévő ladmóci nóbizottságtól, amely a népek bécsi békekongresszusa eiőtt összehívta a falu asszonyait, akik kötelezettséget vállaltak, hogy a szövetkezet tyúk­farmjának építésénél ledolgoznak 200 órát és elültetnek 1.500 gyümölcsfát. Mit tettek a többi nőbizottságok ? És mit tettek a Nemzetközi Nőnap ünnep­ségeivel kapcsolatban? Most, amikor a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük, fontos, hogy elgondolkoz­zunk ezekről a dolgokról. A Nemzet­közi Nőnap harcos hagyományai arra kötelezik asszonyainkat, hogy még szo­rosabban sorakozzanak fel a békevédők közé, sőt, hogy a béke első és legbát­rabb harcosai legyenek, (yn) Harcban a bö termésért Országszerte terjed a szocialista munkaverseny a tavaszi munkák idejében való elvégzéséért Az elmúlt héten a kedvező időjárás következtében az egész országban megindult a tavaszi szántás-vetés. Már eddig is több járásban kimagasló eredményeket értek el. A nagymegyeri járásban Tany-on és Nemesócsán kívül minden szövetkezet elvégezte az árpa vetését. Eddig több,, mint 1000 hektárt vetettek el az egész járás­ban. Örvendetes tény az, hogy a szövetkezetek tagjai a munkák időben való elvégzésére még a vasárnapot is ki­használták, hogy így megalapozzák a bőségés termés alapjait. Csilizradvány Nem sokkal azután, hogy a meleg napok és a tavaszi szelek új színbe öl­töztették a földeket, a csilizradványi EFSz tagjai is kimentek a határba. Az első napon még ugyan tanácstalanok voltak, sőt sok szövetkezeti tag azt hajtogatta, sár van, ragad még. Az EFSz tagjainak többsége azon­ban a munkák megkezdése mellett állt. Az első napon több^ mint 60 hektáron végezték el a talajelőkészítő munká­kat. A második napon pedig negyven hektárt vetettek be mégpedig kereszt­sorosán. A negyven hektáros táblán, amelyen a keresztsoros vetést végezték a há­rom állandó mezei csoport igen szép teljesítményt nyújtott. — Minden per­cért kár — mondogatták a fogatosok — rajta, míg jó idő van. És csakugyan olyan ütemben ment a munka, hogy Uyenre nem emlékeznek a szövetkezet tagjai. AEsószeli A szövetkezet tagjai alig várták a tavaszi munkák megkezdését, hogy is­mét kivonulhassanak a határba és idó­­oen biztosítsák a tavaszi vetés sikereit. Ezideig már több, mint 50 hektár ár­pát és 36 hektár napraforgót vetettek el. A munkákat igen meggyorsította az is, hogy a szövetkezet traktorosai pá­ros munkaversenyt folytatnak. Szabó Gyula például egy nap alatt három 24 soros vetőgéppel 10 hektáron végzi ei a vetést. És hogy még fokozza telje­sítményét, versenyre hívta ki Pukai Je­nő traktorost. Az első napon Szabó Gyula kereken 2 hektárral többet ve­tett be, mint társa. Muzsla A szövetkezet tagjai az idei tavaszi munkák elvégzésére már állandó mun­kacsoportokban vonultak fel. A cso­portok között munkaverseny folyik a vetés gyors elvégzéséért. Az EFSz második munkacsoportja Sulci József vezetésével egy nap 30 hektár árpát vetett el keresztsorosan s így párosversenyben a csoportok kö­zött megnyerte az elsőséget, mert többi csoport ennyi idő alatt csak húsz hektárt vetett el. A második munkacsoport sikeréhez nagyban hozzájárult Méhes Béla trak­toros kiváló munkája, ak naponta 15 hektárt készit elő a vetésére. Mészá­ros Imre és Kusický Imre traktorosok pedig felváltva dolgoznak Skoda 30-as gépükön, éjjeli és nappali váltásokban, hogy mielőbb befejezhessék a munká­kat. a Magykapos Az eperjesi kerületben a nagykaposi szövetkezet kezdte meg elsőnek a ta­vaszi munkákat. Még a téli hónapok­ban több, mint 80 hektárra kihord - ták a trágyát és kitisztították a ve­tőmagot. A szövetkezet munkacso­portjai a munkák idejének megrövi­dítésében versenyeznek. Nagy súlyt helyeznek az új módszerek alkalma­zására, ezért 146 hektár árpát, 60 hek­tár -tavaszi búzát keresztsorosan vet­nek el, Hatvankét hektáron fészkes módszerrel ültetik el a burgonyát és 50 hektáron négyzetesen végzik el a •kukorica vetését. Szelöce A szelőcei EFSz határában gyors munka folyik. Már egy hete végzik. a talajelökészítést és a vetést, de eddig még semilyen fennakadás nem volt. Ez annak köszönhető, hogy a tavaszi mun­kákra pontos tervet készítettek, ame­lyet szétírtak az egyes csoportokra. Mindenki előre tudta, milyen felada­tok várnak rá. A szövetkezet munka­­csoportjai megkapták a szükséges fo­gatokat és felszerelést. A tavaszi munkák első két napján elvetettek 93 hektár gabonát. A leg­jobb eredményt Lencsés Lojzi cso­portja érte el, amely 37 hektáron vé­gezte el a munkákat. Borza József cso­portja 10 hektár búzát és 15 hektár árpát vetett el. Bábi Ferenc csoport­ja sem maradt le a munkában. Elvetett 10 hektár árpát és 5 hektár takarmánv­­borsót. "> Hogy a munka szinte karikacsapás­ként megy, az a dolgozók áldozatos munkáján kivül a célszerűen összeállí­tott ag regátoknak köszönhető. A ve­tőgépek előtt tárcsából, simítóból és boronából összeállított agregát megy. A vetőgépekből is agregátokat készí­tettek, amelyek után 3—3 boronát is kapcsoltak. Egy ilyen agregát napi tel­jesítménye 25—30 hektár megművelé­se. Ha az időjárás megengedi, a sze­­löcei szövetkezeti tagok 4 nappal meg­rövidítik a tavaszi munkák tervezett idejét. Hasonló nagy a munkalendület a szövetkezet kertészetében is. A meleg­ágyakban szépen fejlődnek a palánták. Egy hét múlva 10.000 koraisaláta pa­lántája már a piacra kerül. Ez az e­­redmény nagy mértékben Szovics ker­tésznek és Svajda József élmunkásnak köszönhető. Teljes ütemben folyik az előkészület a dohánytermelésben is. Rukovánszky József, aki az elmúlt évben a nyitrai kerület legjobb dohánytermelője volt, az idén is kitesz magáért. Streba György — Szelőce. A vetésnél alkalmazott agregátok és a gépi segítség lényegesen elősegítették a vetés befejezését " '»*,'• ;. V • -V *it , * ' fi ШШ í

Next

/
Thumbnails
Contents