Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-01 / 9. szám

1953. március 1. 3 ftama Földműves Amerikai kémek a varsói katonai bíróság előtt A „Lengyel Távirati Iroda” jelenté­se szerint a varsói körzeti katonai bí­róság február 18-án kezdte meg Ste­fan Krzyszowski és Dionisi Sosnowski amerikai kém és diverzáns perének tárgyalását. A két kémet a múlt év no­vemberében amerikai katonai repülő­gépről dobták le ejtőernyőn a kosza1 i­­ni vajdaság területére. Azzal a feladat­tal bízták meg őket, hogy kémhálóza­tot sezrvezzenek Lengyelországban ál­lami és katonai titkok gyűjtésére. A titkos értesüléseket az amerikai kém­központhoz kellett volna továbbítaniok. Izráel a háborús gyújtogatok táborában A „Pravda” „Az izraeli kormánykö­rök be akarják vonni országukat az atlanti tömbbe” címmel a következőket írja: Mint az „AFP” február 15-i telavi­­vi jelentéséből kiderül, az izraeli kor­mánykörök arra készülnek, hogy orszá­gukat nyíltan beléptessék az atlanti tömbbe. Máris úgy járnak el, mintha Izrael tagja lenne az agresszív Észak­­atlanti Szövetségnek és nagysietve tá­maszpontokat bocsátanak az amerikai fegyveres erők rendelkezésére. Izrael­ben jelenleg új repülőtereket építenek. A légitárnaszpontokat haditengerészeti támaszpontok egészítik ki. A .Pravda” ezután utal az „An-Na­­har” című libanoni lap telavívi jelen­tésére, amelynek értelmében az izra­eli kormány a „középkeleti parancs­nokság” rendelkezésére akarja bocsá­tani a haifai kikötőt, majd így fejezi be: Ilyenformán Izrael állam kormány­körei véglegesen levetették az álar­cot és sietnek nyíltan elfoglalni he­lyüket a háborús gyújtogatok táborá­ban. Ollenhauer szorosabb együttműkö­dést kíván a Tito-fasisztákkal A „DPA" hírügynökség jelentése szerint Erich Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt munkásáruló elnö­ke nyilatkozatot adott a „Borba" című Tito-fasiszta szennylapnak. Ollenhauer nyilatkozatában hangsúlyozta: pártja érdeklődéssel figyeli a jugoszláviai fej­leményeket. Ez kifejezésre jut abban, hogy a Német Szociáldemokrata Párt megfigyelőt küld a Jugoszláv Népfront kongresszusára, amely február 22-én “ kezdődik Belgrádban. „Remélem — tet­te hozzá befejezésül Ollenhauer — hogy a további fejlemények lehetővé teszik a szorosabb együttműködést”. Gyanús ENSZ-,,szakértők” Afganisztánban, a Szovjetunió határvidékén A „Naeht-Express” című lap „Visz­­szaélés az ENSz lobogójával” címmel közli a következő kabuli jelentést: Az ENSz technikai missziójának munkatársai Afganisztánban egyre gyakrabban tesznek utazásokat az or­szág Szovjetunióval határos vidékein. Február eleje óta az ország északi részét a misszió nyolc felelős hivatal­noka látogatta meg, köztük az ENSz egyes mezőgazdasági „szakértői”. Ismeretessé vált, hogy e „szakértők” tevékenységének semmi köze sincs a mezőgazdasági kérdésekhez. Többet foglalkoznak topográfiai felvétellel, u­­tak, hidak és hegyszorosok megtekin­tésével és lerajzolásával. Tevékenysé­güket közvetlenül a szovjet-afgán ha­tár mentén lévő területeken folytat­ják. Széles tiltakozó mozgalom Francia­­országban az oradour-sur-glane-i vérengzésben résztvett elzásziak szabadonbocsátása miatt A bordeaux-i katonai ügyészség fog­házából szombaton hajnalban szabad­lábra helyezték azt a 13 elszászi szár­mazású volt SS-katonát, akiket a ka­tonai bíróság az oradour-surglane-i vérengzésben való részvételük miatt hosS7abb-rövidebb ideig tartó börtön­­büntetésre ítélt. Mind a francia nem­zetgyűlés, mind pedig a köztársasági tanács reakciós többsége második ol­vasásban is jóváhagyta a kormánynak ügyükben előterjesztett közkegyelmi törvényjavaslatát. Szabadlábrahely éré­sükre azért választották a hajnali órá­kat, hogy ilymódon elejét vegyék a várható tömegtüntetéseknek. Szombaton számos nagyüzemben szü­netelt a munka, tiltakozásul a köz­kegyelmi rendelet ellen Franciaország egyik legnagyobb elektromosipari üze­mében, Hautes-Pyrénées megye fővá­rosában. Tarbesban, a sokezer munkást foglalkoztató Alsthon-művek dolgozói szombaton tiltakozó sztrájkot rendez­tek. Haute-Vienne megyében, ahol O- radour-surGlane is fekszik, a közigaz­gatási dolgozók sztrájkja már 30 fa­lura és városra terjed. Viliam Široký kormányelnökhelyettes vá'asza Ferge Zeyonsnak, a „Regards“ című lap főszerkesztőjének kérdéseire Viliam Široký kormányelnökhelyettes válaszolt azokra a kérdésekre, amelye­ket Ferge Zeyons, a „Regard” című francia lap főszerkesztője intézett hoz­zá. A kérdések és a válaszok a kővet­kezőképpen hangzanak: — A csehszlovák nép ezt a rágalom­hadjáratot az úgynevezett hideghábo­rú részének tekinti, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok vezetésével folytatnak a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen. Ezek az országok hatalmas eredményeket értek el a gazdasági építés és a lakosság é­­letszínvonalának rendszeres és sokol­dalú emelése tekintetében, s az ellen­séges hadjárat célja, hogy ennek a hatását megkísérelje ellensúlyozni. A csehszlovák nép jól tudja, hogy ez a rágalomhadjárat nemcsak Csehszlová­kia és a béketábor többi országa ellen irányul, hanem a francia п«ф ellen is. Be akarja csapni, a hazugság hálójá­val akarja körülvenni s ennek segít­ségével az amerikai imperializmus ér­dekeiért háborúba akarja sodorni a francia népet. Široký elvtárs a továbbiakban hang­súlyozta, hogy ez a kampány nem csök­kentheti a csehszlovák nép és a fran­cia nép barátságát; ellenkezőleg, a vi­lágbékéért folyó harcban az tovább e­­rösödik. A „Regards” főszerkesztőjé­nek kérdéseire Široký elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kor­mány helyeselné a kereskedelmi kap­csolatok kiszélesítését Csehszlovákia és Franciaország között. Szükséges azon­ban, hogy a francia hivatalos körök va­lóban a francia gazdaság érdekeinek megfelelően cselekedjenek és ne nyúl­janak különböző kiviteli és beviteli kor­látozásokhoz és más megkülönböztető intézkedésekhez, amelyek a francia gazdaság kárára vannak. Ferge Zeyons kérdésére Široký elv­társ értékelte a Slánsky-féle össze­esküvő banda leleplezésének jelentősé­gét, s hangsúlyozta, hogv éppen az a­­merikai háborús uszítókat ért súlyos csapás miatt keltett oly viharos és dü­hös visszhangot ez a per az amerikai háborús provokátorok és sgítőtársak sorában. — Hogyan kell értékelni — kérdezte a „Regards” főszerkesztője — a re­akciós sajtó rágalmait, amelyek szerint Slánsky-nak és társainak elítélése a faji politikának és antiszemitizmusnak megnyilvánulása volt? Široký elvtárs így válaszolt: — Mocskos rágalmak ezek, amelyek­kel el akarják ködösíteni azt a tényt, hogy Csehszlovákiában lelepleztek az amerikai kémszolgálat egyik elágazásá­nak, a cionista szervezeteknek ellen­séges ténykedését. A cionizmus elleni harcnak semmi köze az antiszemitiz­mushoz. Klement Gottwald, a köztár­saság elnöke azt mondta erről: „Az antiszemitizmus a barbár fajgyűlölet válfaja. A barbár fajgyűlöleté, amelyet ma például a „felsőbbrendű” ameri­kaiak — vagy hitleri kifejezéssel „ü­­bermenschek” — a négerek és a gyar­mati — de nemcsak a gyarmati — népekkel szemben terjesztenek. Az an­­ti-cionizmus pedig védelem az ame­rikai kém-, diverzáns- és romboló ügy­nökségek ellen. Két annyira különbö­ző dolog tehát ez, mint ég és föld”. . Široký elvtárs a továbbiakban a bé­csi népek kongresszusa csehszlovákiai visszhangjáról beszélt, majd hangsú­lyozta, milyen hatalmas jelentősége van a Cheszlovák Köztársaság szocia­lista épitőmunkájában Sztálin elvtárs lángeszű alkotásának, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió­ban” című műnek. r Angol képviselő az Egyesült Államokban dühöngő terrorról Harold Wilson, az Angol Munkás­párt bevanista szárnyának képviselője, volt kereskedelmi miniszter, szomba­ton Monmouthban kijelentette, hogy „az Egyesült Államokban rémuralom dühöng”. Wilson, aki most tért haza az Egye­sült Államokból, egy politikai gyűlésen szóról szóra a következőket mondotta: „Legsúlyosabb megállapításom, amelyet az elmúlt hónapokban amerikai utamon tettem, az volt, hogy az Egyesült Álla­mokban rémuralom dühöng, amelyet McCarthy és társai teremtettek meg az országban, súlyosan megsértve a szólás- és gyülekezési szabadságot”. „Pár nappal megérkezésem után ar­ról értesültem, hogy a kongresszus egy megfizetett csoportjának házkutatást kell tartania az Egyesült Államok e­­gyik legelső egyetemén, ahol négyszem­közti kihallgatásnak vetik alá a tantes­tület tagjait, kikkel tartanak fenn kapcsolatokat. Nem ritka eset a besú­­gás egyes kartársak között. Sőt mű­ködik egy „racket" (zsaroló banda) is, amely nagy jövedelmekre tesz szert és amelynek tagjai egyre szaporodnak. Ez „egyéni védelmet” nyújt egyes te­rületeknek a kommunizmus ellen és e zsaroló banda szerveinek mindig szál­lítani kell egy „skalpot”, általában va­lamely ártalmatlan, liberális, vagy ha­­iadószellemű ember skalpját. Amerika már elérkezett odáig, hogy olyan va­laki egzisztenciája is veszedelemben fo­rog, aki például szerencsétlenségére, oirálni merte Csang Kai-seket”. Wilson a következő szavakkal fejezte be be­szédét. „Ezeket a tényeket azért mon­dom el, mert Amerika ilyenarányú fej­lődése számunkra is veszélyt rejt ma­gában. Mint demokratáknak kötelessé­günk őrködni, nehogy a „mccarthyk” nálunk is rrfeghonosodjanak”. Fokozódik a harc a Rosenberg házaspár életéért Növekvő számban jelennek meg politikai kiadványok Koreában A koreai népnek az amerikai in­tervenciósok ellen folytatott hon­védő háborúja éveiben mintegy 500.000 új tag lépett be a Koreai Munkapártba. A Koreai Munka­párt Központi Bizottságának könyvkiadó vállalata nagy gondot fordít a párt tagjainak eszmei, politikai nevelésére és a háború okozta nehézségek ellenére is ál­landóan fokozza az olyan irodalmi művek kiadását, amelyek segítsé­get nyújtanak a marxista-leninis­ta elmélet elsajátításához. Az utóbbi időben 100.000 pél­dányban kiadták Kim ír Szén „A munkapárt szervezeti és elméleti megerősítése — győzelmeink alap­ja” című előadását, amelyet a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának 5. plénumán mondott el. Hatalmas példanyszámban je­lent meg nyomtatásban Kim ír Szén: „Meg keli erősíteni a nép­hadsereget” című beszéde, ame­lyet a koreai tisztek értekezletén mondott el. „A bolsevik párt a munkásmoz­galom fellendülésének időszakában és az első világháborút megelőző években” és „Az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt meg­alakítása” címmel brosúrát adtak ki. Az agitátorok, a propagandisták és a Koreai Munkapárt történetét tanulmányozó csoportok tagjai po­litikai tanulásának megkönnyíté­sére cikkgyűjteményt és különbö­ző brosuiákat adtak ki. * A lengyel termelőszövetkezetek kongresszusa A nyugati hírügynökségek jelenté­sei szerint Eisenhower amerikai elnök, az egész békeszerető emberiség felhá­borodott tiltakozása ellenére, visszautasította az ártatlanul ha­lálraítélt Rosenberg-házaspár ke­gyelmi kérvényét. Esenhower, az Egyesült Államok milliomosokból álló kormányának el­nöke most ismét bebizonyította a vi­lágnak: milyen az az „élet”, amit ók becsületes embereknek szánnak. A Rosenberg-házaspár az emberiség békéjéért, az amerikai nép szabadsá­gáért harcol: a Rosenberg-házaspár igazának érdekében milliók emelték fel szavukat és tiltakoztak a minden em­beri törvényt, szabadságjogot porba­­tipró halálos ítélet ellen. A földkerekség minden zugában ke­ményen és harcosan zengett a béke­harcosok millióinak kiáltása: bocsássák szabadon a Rosenberg-házaspárt! Száz nyelven, de egy akarattal zeng a kiál­tás ma is. A békeharcos milliók, a világ dolgozóinak hatalmas erejű aka­rata törte szét Nazim Hikmet, a nagy török költő börtönének rácsait. Az em­beriség békeakarata nyitotta meg Ho­ward Fast börtönét, s amikor legutóbb a Francia Kommunista Párt nagy harcosát, a francia nép egyik ve­zetőjét, Jacques Duclos elvtársat tar­tóztatta le törvénytelenül az imperia­lista ármány, az egész világ dolgozó népe akaratára nyíltak meg Duclos elv­­társ előtt a börtön kapui. Most, amikor szerte a világon a bé­­keharcosók milliói a gyükos amerikai fasizmus újabb gaztettéről értesülnek, még erősebb, még harsányabb, még zengőbb lesz a kiáltás: közös erővel harcolunk a Rosenberg-házaspár éle­téért, közös akarattal küzdünk az igaz­ságért, az újra lelepleződött fasiszta terror ellen. Eisenhower fasiszta döntése hallatá­ra a mi népünk is még harsányabban kiáltja együtt nyolcszázmillió béke­harcossal: meg kell menteni a Rosen­berg-házaspár életét! Magyar irodalmi kiállítás Leningrádban Leningrádban a „Szaltikov-Scse­­drin” Állami Nyilvános Könyvtár­ban kiállítás nyílt meg a magyar­szovjet barátság hónapja alkalmá­ból. A kiállítás középpontjában a marxizmus-leninizmus klassziku­sainak magyar nyelven kiadott művei, így például V. I. Lenin „Az imperializmus, mint a kapitaliz­mus legfelsőbb foka”, „Materializ­mus és empiriokriticizmus”, J. .V. Sztálin „A leninizmus kérdései, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című műve és más munkák állnak. Ki­állították Rákosi Mátyás és Gerö Ernő munkáit is. A kiállításon bemutatják a ma­gyar írók és költők műveit, ame­lyek nagy példányszámban jelen­tek meg a Szovjetunióban, ezen­kívül kiállították az orosz klasz­­szikusok és a szovjet írók magyar nyelvre fordított müveit is. Ridgway zsoldosai és a népszerűség Ridgway, az atlanti hadsereg főparancsnoka, nemrégiben ú­­jabb katonai bizottságot szerve­zett. Ennek a bizottságnak nem a szokásos „stratégiai” felada­tokkal, hanem azzal a fogaskér­déssel kell megbirkóznia, mi­képpen vessen véget az euró­paiak ellenszenvének az ameri­kai megszállókkal szemben. Hosszas tanakodás után a bi­zottság egyik tagjának elméjé­ből kipattant végre az isteni szikra. A következőket javasol­ta „A megszálló katonák számá­ra tanfolyamokat kell indítani, amelyeken elsajátíthatnák az illető országok nyelvét és illem­szokásait”. Illemtanra »kell tehát a bízott­­* ság szerint tanítani az amerikai katonákat. Rájuk férne, nem vi­tás. Az udvariasságnak, a jó modornak a mások jogai tiszte­­letbentartásának ismerete való­ban hiányzik az amerikai hadse­regből. Nem ártana megmagya­rázni e gengszterekké kiképzett katonáknak, hogy „nem illik” — a többi között — elgázolni az utcák gyanútlan járókelőit, széttörni a vendéglői berende­zéseket, ütlegelni a békés pol­gárokat, „nem illik” fiatal lá­nyok becsületébe gázolni. Attól tartunk mégis, hogy a javaslat — téves. Illemtani kur­zusok nagyon hasznosak lehet­nek — de mit sem változtatnak azon a tényen, hogy az ameri­kai katonaság — megszálló ka­tonaság, amely a népek önálló­ságát, nemzeti függetlenségét tapossa sárba. Ezért ellenszen­ves ez a hadsereg Európa és a világ népei előtt. Ezért nem számíthat még a legelőírásosabb illem mellett sem a lakosság rokonszenvére. Ridgway pestistábornok, a „gyakorlat embere”, úgylátszik tudja ezt és a maga részéről másképpen is fogott hozzá zsol­dosai népszerűsítésének nehéz munkájához. Visszalapozott tíz­egynéhány esztendőt a történe­lemben és megnézte, hogyan in­tézték hitleri kollégái annakide­jén a megszállás ügyeit. Fel is újította a náci megszállók gya­korlatát: Franciaországban „he­lyi csoportokat” kell alakítani katonákból és „jól kezelhető" polgári személyiségekből. A „csoportok” egyik fő feladata lenne „a lélektani talaj előké­szítése újabb amerikai csapatok érkezésére, hogy addigra a la­kosság megbékéljen a helyzet­tel”. Lám-lám, milyen gyakorlatias elgondolás, amely mindjárt a jövőre is gondol. De ennek a tervnek a végrehajtása még ke­vesebb reménnyel kecsegtet. Üjabb amerikai csapatok érke­zése csak olaj a nép izzó harag­jára. Ha már Ridgway tábornok el­sajátította Hitlertől a megszál­lás módszereit, megtanulhatta volna azt is, hogy a népek vála­sza a fasiszta megszállás sú­lyosbítására — a hősies ellen­állási harc fokozása volt. Varsóban rövidesen megkezdő­dik a lengyel termelőszövetkeze­tek országcís kongresszusa. Ez a kongresszus a lengyel ter­melőszövetkezeti mozgalom nagy fellendülésének időszakában ül össze. Az idén a termelőszövetke­zetek fejlődésének lendülete jóval nagyobb, mint tavaly. Az évvégi zárszámadások sikere és a Parasz­ti Önsegély Szövetség által szer­vezett szövetkezetlátogatások igen sok egyénileg gazdálkodó parasz­tot győztek meg a szövetkezeti út előnyeiről. Az idén januárban Len­gyelország 17 vajdaságában 368 új termelőszövetkezeti csoportot ala­kítottak. A lengyel termelőszövet­kezeti mozgalom négyéves törté­netében ez az első eset, hogy egyetlen hónap alatt ilyen nagy számban léptek a dolgozó parasz­tok a társasgazdálkodás útjára. Jellemzó a fellendülés arányaira, hogy a krakkói vajdaságban az idén egy hónap alatt majdnem annyi új szövetkezet alakú#., mint az 1952-es év tizenkét hónapjában együttvéve. A lengyel termelőszö­vetkezetek száma Így 1953 február 1-én 5265-re emelkedett. Lengyelország szövetkezeti dol­gozói szocialista munkaversennyel készülnek a kongresszusra. A wroclawi vajdaságban a kongresz­­szus tiszteletére indított munka­­versenyben több mint ezer terme­lőszövetkezet vesz részt. A widni­­cai járás pastuchowi termelőszö­­vetekzetének dolgozói megfogad­ták, hogy 10 nap alatt befejezik a tavaszi vetést. Elhatározták, hogy fokozottabban alkalmazzák az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányait, növelik a mezőgazda­­sági növények terméshozamát és az állatállományt, s 2000 kilo­gramm húst adnak majd be ter­ven felül. Ezenkívül elhatározták, hogy május 1-ig minden paraszt­házba bevezetik a vezetékes rá­diót. Lengyelországban jelenleg a ter­melőszövetkezetek beszámoló gyű­léseket tartanak, amelyeken meg­választják az országos termelő­szövetkezeti kongresszus küldöt­teit.

Next

/
Thumbnails
Contents