Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-22 / 8. szám

Földműves * 1953. február 22. Az I. országos kongresszus küldötteinek felszólalásaiból Palágyi János a leleszi EFSz agronómusa a szövetkezet munkájáról Sirka András, a pozsony-püspöki EFSz agronómusának felszólalása A gazdag vita során Sirka András a pozsony­­piispöki EFSz agronómusa arról beszélt, hogy a szövetkezetbe befurakodott kulákok milyen nagy kárt okoztak a szövetkezetnek. Ezek a ku­lákok szándékosan fékezték a közös munka ki­fejlődését, mindenáron meg akarták bontani a szövetkezeti tagság sorait, hogy így bizonyít­hassák, hogy a közös gazdálkodás életképtelen. A kulákok e gonosz szándékát a szövetkezet lel­kiismeretes és öntudatos tagjai leleplezték. A leleplezett kulákokat, Kucsera Józsefet, vala­mint Nagy és Sándor kártevőket a bíróság elé állították és megkapták megérdemelt bünteté­süket. így 1952. márciusában a_ szövetkezet ve­zetését kis- és középparasztok "vették at, akik­nek bizony sok munkájukba került, amiy a ku­lákok és segítőtársaik által okozott kárt kijavít­hatták. Az új vezetés a régi vezetéstől a 2.000 hektárnyi területen lévő közös gazdaságban, mindössze 180 darabból álló szarvasmarha-állo­­manyt vett át, amelyből fejőstehén mindössze 30 volt. A sertésállomány mindössze 369 darab­ból állott. Ugyancsak vétkes mulasztás volt az is, hogy a régi vezetőség 1951 őszén nem haj­totta végre a mélyszántást, sőt nagyon sok he­lyen még a tarlóhántást sem. így az ilyen elő­készületlen talajba vetették el a tavasziakat. Az új vezetőségnek az volt az első feladata, hogy megszilárdította a munkacsoportokat, a földterületet szétosztotta a munkacsoportok kö­zött, úgyhogy a munkacsoportok minden egyes tagja érdekeive legyen a munkában. így a hiá­nyosságok ellenére is a szövetkezet tagjai 6 nap­pal hamarébb fejezték be a tavaszi munkálato­kat. Ehhez hozzájárult az is, hogy a csoportok között kifejlődött a munkaverseny, amelyet rendszeresen ellenőriztek és értékeltek. Ugyan­csak az aratási munkákat is rekordidő alatt vég­rehajtották és a szövetkezet küldötte örömmel jelentette ki, hogy az elmúlt évi aratás béke­aratássá magasztosodott. öt hét leforgása alatt a szövetkezet egyenesen a cséplőgéptől 232 va­gon gabonát adott be. Ugyancsak örömmel em­lékezett meg arról, hogy a szövetkezet öt vagon gabonát szolgáltatott be naponta, aminek kö­vetkeztében öt nappal hamarabb teljesítette be­szolgáltatást kötelezettségét. Az új vezetőség nagy felvilágosító munkát folytatott a szovjet tapasztalatok alkalmazásának fontosságáról, úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztés­ben. A tavasziakat, mind az őszieket gondosan ápolták, többször trágyázták, aminek következ­tében egyes táblákon 30 mázsa gabonatermést értek el hektáronként. így feladatukat nemcsak, hogy teljesítették, hanem túl is teljesítették. Szövetkezetük összesen 17 vagon kenyérgabo­nával adott be többet, mint azt tervük elő­írta. Ha most összehasonlítjuk az állatállományt a régi vezetőség alatti állománnyal, mindjárt szem­beötlő az elért nagy eredmény. Az elmúlt év végéig 1.107 darab sertést összpontosítottak és ugyancsak összpontosították a szarvasmarhákat is, aminek következtében elérték a tervezett ál­lományt. Sirka küldött megemlékszik arról is, hogy e sikerek ellenére mégis elkövettek egy­néhány hibát. Éppen ezért örmmel fogadták a mintaszabályzat-tervezetet és a mintaszabályzat­tervezet feletti beható vita hozzásegítette őket a hibák kijavításához. Kijelentette, hogy az a­­lapszabályzat-tervezet minden pontját betartják. A kongresszus tiszteletére kötelezettséget vál­laltak arra, hogy a tavasziakat 180 hektárnyi te­rületen 3 nap alatt elvetik. A szövetkezet épít­kezési csoportja pedig arra vállalt kötelezettsé­get, hogy legrövidebb időn belül fiaztatót épít 100 anyakoca befogadására. A zöldségtermesztő csoport pedig kötelezte magát, hogy a megálla­pított agrotechnikai határidő betartásával gaz­dag zöldségtermést biztosít dolgozóink szamára. A l'ejöguiyások elhatározták, hogy május 1-ig az összes istállókban bevezetik P. A. Maiinyinova módszerének alkalmazását, hogy így minél több tejet tudjanak termelni. Petrik Anna, a bresztovani EFSz küldöttének felszólalása Petrik Anna, a bresztovany-i EFSz küldötte Nepomucky József földművelésügyi miniszter beszámolójának, főként az ifjúságra vonatkozó részével foglalkozott. Elismerte, hogy az ifjú­ság szövetkezetükben sem kapcsolódott be elég­gé a munkába. Majd arról beszélt, hogy ő az el­múlt év tavaszán kapcsolódott be a szövetkezeti munkába, amikor Is elhatározta magát, hogy az állattenyésztésben fog dolgozni. Az első hóna­pokban máris jó eredményt sikerült elérnie. A süldőknél általánosan napi 89 dkg súlygyarapo­dást sikerült elérnie. A süldőknél általánosan na­pi 80 dkg súlygyarapodást ér el. A továbbiak os­­rán kitért arra, hogy a mintaszabályzat segítsé­gevei már eddig is számos hiányosságot kikü­szöböltek Befejezték az állatállomány összpon­tosítását is. A szövetkezet tagjai a kongresszus tiszteletére 500 darab baromfi befogadására ké­pes baromfiólat építettek és ugyancsak egy má­sik kötelezettségvállalás teljesítésébe is belefog­tak. Igen jól haladnak a 200 sertés befogadására szóló sertésólak építkezési munkálatai. A fel­szólaló Tetrik Anna azzal fejezte be beszédét, hogy a kongresszusról visszatérve nemcsak a szövetkezetben végez lelkiismeretes munkát, de igyekszik meggyőzni a többi fiatalokat is, hogy kapcsolódjanak be a szövetkezeti munkába, hogy amint Goítwaid elvtárs mondja, a fiatalok az EFSz-ek legjobb segítőtársaivá váljanak. Kije­lentette, hogy nem fér semmi kétség ahhoz, h-gy pártunk és annak elnöke, Gottwald elv­­t; s által vezetve a Szovjetunió példája nyo­­n ín a mi szövetkezeteinket úgy kiépítjük, hogy a nyugati imperialistáknak mindörökre elmenjen a kedve egy új háború lángralobbantásától. Szeretnék röviden beszámolni a leleszi IV. tí­pusú EFSz eddigi munkájáról és jövő terveiről. 1949-ben néhány tag gépszövetkezetet alakított. Az elkövetkezendő évben földműves-szövetke­zetté váltunk. Egyre jobb eredményeket értünk el. Ezzel megnyertük az egyéni gazdálkodók bi­zalmát. így történt, hogy 1952. tavaszán már csak 21 egyénileg gazdálkodó kis- és középföld­műves volt községünkben. Abban az évben ter­melési eredményeinkkel bebizonyítottuk, hogy a szövetkezeti gazdák asztalán nagyobb a kenyér, mint az egyénileg gazdálkodókén. A hatalmas búzatáblák dús kalászai meggyőzték a kételke­dőket. Felhagytak az egyéni gazdálkodással, úgyhogy Lelesz szövetkezeti község lett. Törekvő munkákról az is tanúskodik, hogy 1951-ben meghonosítottuk a rizstermelést. Elő­ször 15 hektáron termeltünk rizst. 1952-ben a terv szerint 150 hektárt akartunk bevetni, de a kerületi vízrendészeti társulat nem végezte el a munkákat időre és így csak 68 hektárt vet­hettünk be. Itt hibát követtünk el, mert nem tartottuk be a vetés agrotechnikai határidejét. Ennek következtében a júniusban vetett rizsből 35 hektár megfagyott. Ez okozta, hogy pénz­ügyi tervünket nem tudtuk teljesíteni. Hiba volt az is, hogy a szovjet tapasztalatokról csak be-Voiovcsik István a nagykaposi járásban lévő deregnyei EFSz küldötte felszólalásában örömét fejezte ki, hogy résztvehet a szövetkezeti kon­gresszuson, majd beszámolt szövetkezetük mű­ködéséről. Többek között kiemelte, hogy szövet­kezetük az elmúlt évben 1100 százalékra tel­jesítette beadási kötelezettségét és ugyanúgy teljesíti továbbra is. A szövetkezet az elmúlt évi aratás után lényegesen megszilárdult és ki­bővült. A szövetkezet megszilárdításában és to­vábbfejlesztésében nagy segítséget nyújtott az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejleszté­séről szóló párt- és kormányhatározat. Az új tagokat nyomban beszervezték a közös munkák­ba és ennek köszönhető, hogy a rossz időjárás ellenére is, az agrotechnikai határidőn belül el­végezték az őszi munkákat. Ugyancsak alapos részletességgel vitatták meg a mintaszabályzat­tervezetet is, amely hozzásegítette őket munká­juk még jobb megszervezéséhez. Nemcsak a növényi termesztésben jutottak előre, de előre jutottak az állattenyésztésben is. Az Mezőgazdaságunk eddigi fejlődése bebizo­nyította, hogy az egységes földműves szövet­kezetek útja az egyetlen igazi út, amely me­zőgazdasági termelésünk fellendülésére és ál­landó emelkedésére vezet. Ez az egyedüli út, amely megszilárdítja a munkásosztály és a dol­gozó földművesek szövetségét, megerősíti ál­lamunkat, hozzájárul a világ béketáborának megerősödéséhez és állandóan fokozza a kis- és középföldművesek anyagi és művelődési színvonalát. Az egységes földműves szövetkezetek I. or­szágos konferenciájának küldöttei megtárgyal­ták a szövetkezeti mezőgazdasági termelés a­­lapvető kérdéseit az egységes földműves szö­vetkezetek kifejlesztésének, további kiépítésé­nek, és megszilárdításának kérdéseit, ahogy ezek a mintaalapszabályzat javaslatában fel vannak véve és ahogy azokról szólott Jozef Nepomucky elvtárs, földművelésügyi minisz­ter fő beszámolójábn és ahogy kiterjedt arra Antonin Zápotocky elvtárs kormányelnök be­széde és különösen Kiement Gottwald elvtárs köztársasági elnöknek levele, és a következő határozatot hozták: A konferencia jóváhagyja az egységes föld­műves szövetkezetek mintaalapszabályzatának javaslatát azokkal a változtatásokkal és ki­egészítésekkel együtt, amelyeket Marek Čulen elvtárs, földmőlvelésügyi megbízott előterjesz­tett beszámolójában. A konferencia megkeresi a Csehszlovák Köz­társaság kormányát, hogy ezt az alapszabály­zatot hagyja jóvá és adja ki mint általános érvényű mintaalapszabályzatot az egységes földműves szövetkezetek részére. A konferencia felhívja az összes egységes földműves szövetkezeteket, azoknak valameny­­nyi tagját és funkcionáriusát, hogy taggyűlé­seiken tárgyalják meg a konferencia által ki­tűzött feladatokat és fogadják el az EFSz-ek mintaalapszabályzatait, mint szövetkezeti éle­tük alaptörvényét és minden működésüket ezek szerint végezzék. A konferencia az összes egységes földmű­ves szövetkezetekhez, azoknak valamennyi tagjához és funkcionáriusaihoz fordul, hogy tárgyalják meg a következő fő feladatok tel­jesítése érdekében teendő intézkedéseket: 1. Az agrotechnikai határidőkben készítsék elő és végezzék el rendesen a tavaszi munká­latokat és ezzel biztosítsák az ezidei gazdag termést. Rendesen műveljék meg a földeket, szer­széltünk, de nem vezettük be őket idejében. A hibákból okulva az 1953-as gazdasági évre sok­kal jobban felkészültünk. Az új alapszabályzat nagy segítséget jelent számunkra a munkafegye­lem megszilárdításában és a magasabb termések elérésében. Az idén kizárólag keresztsorosan és keskenysorosan vetünk. így a hektárhozamokat 20—03 százalékkal fokozzuk. A kapásnövények­nél is áttérünk a négyzetes ültetésre. A nö­vényápolási munkát géperővel végezzük. Az ál­lami beadási normákat elfogadtuk és azoknak becsületesen eleget teszünk. Az elmúlt évben 800 köbméter silótakarmányt készítettünk. Meggyőződtünk arról, hogy így na­gyon értékes takarmányt nyertünk. Az idén ez­ért 2.100 köbméter takarmányt silózunk el. így állataink nem fognak takarmányhiányt szenved­ni. Ez nem kis feladat, mert több száz szar­vasmarhánk, 950 sertésünk, 1.100 juhunk és több száz baromfink van. Dacára a még meglévő hiányosságainknak, Ígé­rem, hogy mindent megteszünk tervünk teljesí­tésének érdekében. Alapunk megvan erre. Befejezésül kívánom, hogy a kongresszus min­den határozata, mint törvény, elősegítse EESz­­eink gyors fejlődését. Palágyi János. új tagoktól, belépésük után összpontosí­tották az állatállományt és ugyancsak igyekeztek összpontosítani a takarmányt is. Ezt különösképpen azért tehették meg, mert a szö­vetkezet kibővülése után nyomban hozzáláttak az istállók javításához.. Ezeket a munkákat sa­ját erőforrásaik kihasználásával végezték el. A szövetkezeti tagok nagy örömmel vették tudo­másul, hogy ugyanazon fejős tehenek, melyek az összpontosítás előtt 173 liter tejet adtak na­ponta, az összpontosítás után ezeknél a tejho­zam 330 literre emelkedett, Kiemelte továbbá azt is, hogy a mintaszabályzat-tervezetet a nagy­kaposi járás minden szövetkezete magáévá tet­te. Nagy bizalommal néz a szövetkezet további munkája elé és őszinte örömmel tölti el, hogy a kongresszuson szerzett tapasztalatokat fel­használhatja majd további munkájában s így hozájárulnat a szövetkezet felvirágzásához és a szövetkezet tagjai életszínvonalának emelésé­hez. vezzék meg a növényi termelést úgy, hogy an­nak hozama biztosítsa az állami szolgáltatáso­kat, a szövetkezeti tagok ellátását és elegen­dő takarmányt az állatállomány számára; 2. minden irányban fejlesszék ki a közös állattenyésztést, emeljék helyes gondozással és etetéssel az állatok hasznosságát, javítsák azoknak tenyésztési értékét és ebben teljes mértékben használják fel a szovjet módszere­ket; 5. állapítsák meg és , következetesen alkal­mazzanak helyes munkamódszereket, a terv szerint célszerűen használják fel a munka­egységeket a termelés biztosítására, a terme­lékenység növelésére és a jövedelem igazságos felosztására; 4. sajátítsák él a legrövidebb idő alatt az agrotechnikai és zootechnikai alapszabályokat, és alkalmazzák a tudomány és gyakorlat leg­újabb ismereteit, fokozzák a szövetkezetek ve­zetőinek szakképzettségét úgy, hogy ezek a szakmájukban szakemberek és a termelés megszervezői lehessenek; 5. gondoskodjanak arról, hogy a szövetke­zetekben vezető helyekre több és bátrabban kiemelt alkalmas női szövetkezeti tagokat he­lyezzenek és gondoskodjanak a földműves fia­talság politikai és szakmai műveléséről; 6. erősítsék meg és minőségben javítsák a szövetkezetek vezetőségét úgy, hogy az tény­leg vezethesse és jól szervezze meg a szövet­kezet munkáját, nyújtson minden irányban segítséget a szövetkezeti tagoknak a haladó munka- és termelési módszerek érvényesíté­sében, segédkezzen a szocialista verseny ki­­fejlesztésében és megbízható nyilvántartás és ellenőrzés alapján gondoskodjék a rendről. A konferencia figyelmeztet minden' szövet­kezeti tagot, minden kis- és középföldművest, hogy gondoljanak arra, hogy az egységes föld­műves szövetkezeteket csakis a kulákok ellen folytatott engesztelhetetlen harccal lehet ki­építeni. A konferencia felhív minden kis- és közép­­földművest, aki eddig magángazdálkodást foly­tatott, hogy lépjenek be az egységes földmű­ves szövetkezetekbe, hogy alapítsanak egysé­ges földműves szövetkezeteket és hogy így a mezőgazdasági termelés fokozásával hozzájá­ruljanak államunk mezőgazdaságának megszi­lárdításához és továbbfejlesztéséhez, dolgozó népünk és minden dolgozó földműves életszín­vonalának emeléséhez és hogy tevékeny rész­vételükkel a szocializmus építésében hazánk­ban mozdítsák elő a béke megerősödését. Gusta Fučiková beszédéből Fučíkova elvtársnő a Csehszlovákiai Békevédel­mi Bizottság nevében üdvözölte a kongresszusi, Kijelentette, hogy a kongresszus eredményei és az egységes földműves szövetkezetek új sikerei békeharcunk további eredményeit jelentik, mert a békeharc arcvonala mezőinken, szövetkeze­teinkben a kapitalista gazdaság csökevényeinek kiküszöbölésében és az új szocialista mezőgaz­daság növekedésében is felvonul. Beszélt a vi­­lágbékemozgalom harcáról, az amerikai imperia­listák háborús tervei ellen, beszélt a népek bé­csi békekongresszusáról, majd folytatta: „Boldogok vagyunk, hogy békés építő mun­kánkkal hozájárulhatunk e harchoz, hogy béke­harcunkat drága köztársasági elnökünk, Klement Gottwald gyönyörű jelszava jegyében folytathat­juk!” Fucíková elvtársnő megemlékezett azok­ról a nagy áldozatokról, melyeket a Szovjet Had­sereg és szabadságharcosaink ezrei hoztak azért, hogy élhessünk, hogy a béke és a népek közti barátság üj életét építhessük. „Az élet, mely ma nálunk áldozatos munkátokból fakad, — mon­dotta Fucíková elvtársnő, — azok munkájából, akik segédkeznek, hogy a vetést földjeinken idejében befejezzék, hogy a terveket idejében teljesítsék, hogy mezőink egyre termékenyeb­bek legyenek, azoknak munkájából fakad, akik a szovjet tapasztalatokból tanulnak és akik meg­tanulták, hogy mi is megváltoztathatjuk a ter­mészetet, ha leküzdjük a régi szokásokat és elmaradottságot. Ebben van a mi egyre növek­vő erőnk. Üj életünk ellenségei háborúba bocsát­koznának, ha gyongeséget és egyenetlenseget látnának, ha .látnák, hogy a kapitalista és ku­­lák gyom ismét kihajt, ahelyett, hogy tövestől kitépnénk. Minél jobban és öntudatosabban fo­gunk dolgozni, annál inkább megnyerjük azokat, akik meg lemaradnak, s meggyőzzük őket arról, hogy az ó érdekükről van szó, az ő boldogsá­gukról, az ő családjukról és gyermekeikről van szó, annál szilárdabb lesz békés életünk. Mező­ink minden felszántott mezsgyéje növeli és szilárdítja azt a mezsgyét, azt a gátat, amely minket a kapitalista világtól, a nyomor, munka­­nélküliség és háború világától elválaszt. Soha­sem engedjük meg, hogy az ellenség átlépje, vagy aláássa ezt a határt. Nem engedjük meg, hogy az emigráns kémek titokban átcsússzanak e határon, vagy az amerikai imperialisták szol­gálatában álló fasiszta hordák átlépjék. Sumavai hegyeinktől ezer és ezer kilométer­re, egészen Szovjetunión keresztül, egészen a népi Kínáig terül el az óriási békevilág. Üj gyá­rak és ipari kombinátok, gátak, villanyáramfej­lesztő telepek és iskolák mellett minden nagyobb termést adó szövetkezeti föld, minden földmű­ves mintaszövetkezet e békevilág újabb erődje, újabb csapás a háborús gyujtogatókra, új lépés előre a békés és boldog élet felé. Budai Ferenc, a nyitrai járás vicsápapáti EFSz-ének tagja. „EFSz-ünk kötelezettséget vállalt, hogy az EFSz-ek I. országos kongresszusa alkalmából teljesíti a tej negyedévi beadását és a hús bea­dást 80 mázsa marhahússal. Örömmel jelentem, hogy ezt a kötelezettségvállalásunkat becsület­tel teljesítettük. Ezt azzal értük el, hogy kö­vetkezetesen azon irányelvek szerint igazodtunk, amelyek az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezeté­ben foglaltatnak és ezért a közös istállóban lévő tehenek tejhozamát napi 200 literrel emeltük. Annak ellenére, hogy EFSz-ünkben szép ered­ményeket értünk el, a mintaalapszabályzat, ame­lyet három napon keresztül a késő éjjeli órákig tárgyaltunk meg, számos fogyatékosság lelep­lezésében segített. A gyakorlatban felülvizsgál­tuk a mintaalapszabályzatban foglalt irányel­vek helyességét. Szövetkezetünk egyik tagja, akinek pl. nagyobb háztáji gazdasága volt, egész év alatt 240 munkaegységet dolgozott le, ami a többi szövetkezeti tagok átlagos teljesítményé­nek felét teszi ki. Az illető ugyanis sok időt töl­tött háztáji gazdaságában végzett munkában. Az alapszabályzat-tervezet megtárgyalása után ezeket a fogyatékosságokat mindjárt kiküszö­böltük. Caban Bálint, a tornaijai járásban lévő ibafalvai EFSz elnöke azokról a szép eredményekről beszélt, amelye­ket az EFSz építésében és alapításában értek el a járásban. A tornaijai járásban az EFSz-ek már az összes földek 92 százalékát közösen művelik meg. Arra a kérdésre, hogy ezt az öröm teljes eredményt hogyan érték el, azt felelte; „Fő se­gítő társunk ebben a járási pártszervezet volt, valamint az összes SzKP-tagok és az EFSz. leg­jobb tagjainak fáradhatatlan meggyőző munká­ja.” A tornaijai járásban lévő EFSz-ek a tavalyi évben a szárazság ellenére szép eredményeket értek el főleg a fejlett agrotechnikai intézkedések se­gítségével. Az egyénileg gazdálkodó parasztok a tervezett hozamok 70 százalékát sem érték el. A gemeri, vcselincei és más EFSz-ek a búzánál 30 mázsás hektárhozamot és a tavaszi gabona­féléknél 20—50 mázsás hektárhozamot értek el. Jó eredmények mutatkoztak az állattenyésztési termelésben is, főként a sertéstenyésztésben, a­­melvben a bevételeknek egészen 80 százalékát érték el, s beadási kötelezettségeiket 100 szá­zalékon túl teljesítették. A deregnyei küldött felszólalása Az EFSz-ek I. országos kongresszusának határozata

Next

/
Thumbnails
Contents