Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
6 ■fiatfa d Földműves 1953. január 4. * aiAz EFSz-ek mintaszabályzat tervezete VII. A MUNKÁK MEGSZERVEZÉSE ÉS JUTALMAZÁSA ÉS A MUNKAFEGYELEM 15. cikkely A szövetkezeti gazdálkodásban az összes munkákat a szövetkezet tagjai végzik személyesen a taggyűlés által jóváhagyott házimunkarend szabályai alapján. Munkabérviszonyba csupán olyan személyeket lehet felfogadni, akiknek külön képzettségük és szakfelkészültségük van (agronómus, könyvelő, stb.), ha a szövetkezet ezeket a dolgozókat nem szerezheti meg saját tagjai közül. Bérért dolgozó munkaerők ideiglenes alkalmazása csak kivételesen van megengedve, ha a szövetkezet tagjai teljes munkaerejének kihasználása mellett sem tudják maguk elvégezni a csúcsmunkákat; bérét dolgozó munkaerőket lehet felfogadni építkezési munkákra is, ha nem lehet őket elvégezni saját munkaerőkkel. 16. cikkely Az elnökség a taggyűlés jóváhagyásával a szövetkezet tagjait állandó munkacsoportokba osztja be, kinevezi és visszahívja e csoportok vezetőit. Az állandó munkacsoport a szövetkezeti gazdálkodás < alapvető termelési egv "égé. A mezei munkacsoportokat leghevesebb egy vetési eljárás idejére alakítják meg. A.z elnökség minden egyes munkacsoporthoz a dűlőket vagy azok részeit az egész vetési eljárás idejére osztja be, ugyanígy a szükséges szerszámokat, fogatokat, szövetkezeti gépeket és esetleg gazdasági épületeket is. A munkacsoportokat az állattenyésztésben az egyes tenyészetek számára létesítik; ha az állattenyésztés kisebbméretű, akkor létesítnek egy munkacsoportot az állattenyésztési termelés számára és kisebb szakaszokat az egyes tenyészetek számára. Az elnökség minden munkacsoporthoz kéthárom évre osztja be az állatokat, valamint a szükséges leltárt, istállókat és más szükséges épületeket és fogatokat is. A földek, élő és holt leltár, valamint épületek beosztásáról két példányban jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a szövetkezet elnöke és a munkacsoport vezetője írnak alá. A csoport egyes tagjainak munkafeladatait a munkacsoport vezetője határozza meg, aki köteles a lehető legcélszerűbben kihasználni a csoport minden egyes tagjának képességeit é% tapasztalatait; emellett nem szabad befolyásoltatnia magát baráti vagy rokonsági viszonytól és csupán a szövetkezeti tagok szakképzettségét, tapazstalatait és képességeit kell tekintetbe vennie. Az állapotos és szóptató asszonyoknak könynyebb munkát kell kiosztani és a szülés előtt egy hónapra, valamint a szülés után hat hétre egyáltalán mentesíteni kell őket a munkától. Ezen idő tartamára az utolsó 12 hónap alatt ledolgozott munkaegységek számának tíz százalékát ismerik el nekik. A szövetkezeti tagoknak a szövetkezet iskoláztatásuk ideje alatt naponta 0.5—2 munkaegységet nyújt a taggyűlés határozata szerint. Az elnökség szükség szerint építkezési munkacsoportot állít fel a tervezett szövetkezeti épitkezések megvalósításához szükséges méretben. A munkacsoportok vezetői működésükben a szövetkezet elnöke alá vannak rendelve. A munkacsoportok vezetői kötelesek megtárgyalni a csoport feladatainak teljesítését csoportjuk szövetkezeti tagjaival tartott munkamegbeszéléseken. A műszaki növények, kapásnövények, zöldségfélék, magtermelő területrészek és más kultúrák megművelése számára, amelyek rendkívüli gondosságot és sok kézimunkát igényelnek, a csoport keretében szakaszokat létesítenek, amelyekre a kultúrákat legkevesebb egy év tartamára rábízzák. Az elnökség a szakaszok vezetőit a csoportvezetővel való megegyezés alapján állapítja meg. 17. cikkely I Az összes mezőgazdasági munkákat a szövetkezetben akkordban végzik. Minden egyes munkára olyan teljesítményi normát állapítanak meg, amélyet a lelkiismeretesen dolgozó szövétkezetesek teljesíteni tudnak; emellett tekintetbe veszik az igásáilat, gépek és földek állapotát. Az elnökségi.kidolgozza a teljesítményi normák javaslatát mindenfajta munkára és munkaegységekben való értékelésüket; a teljesítményi normák munkaegységekben való értékelésénél tekintetbe veszik a munkát, nehézségét, szövevényességét és fontosságát és a "munkák elvégzéséhez szükséges szakképzettséget. Ennek alapján azután minden munkát, például egy hektár felszántását, egy hektár bevetését munkaegységekben értékelnek. A teljesítményi normákat és azoknak munkaegységekben való értékelését a taggyűlés hagyja jóvá. A • taggyűlés megállapítja a munkaegységek számát, amelyet minden szövetkezeti tag köteles ledolgozni, a munkaegységek kötelező számánál! nem szabad 180-nál kevesebbnek lennie és kisgyermekes anyáknál 120 munkaegységnél kevesebbnek lennie. A taggyűlés a munkaegységek legkisebb kötelező számát 120-''a szállíthatja le, azonban csak kivételes esetekben, kevésbbé munkaképes tagoknál. Az elnökség dönti el, hogy az egyes tagoknak milyen számú munkaegységet kell ledolgozniok az egyes munkaszakokban, hogy biztosítsák a munkának agrotechnikai időtartamok alatt való elvégzését. A munkacsoport vezetője naponta átveszi és beírja a munkát, amelyet a csoport tagjai végeztek és legalább hetenként egyszer igazolja a tagok munkafeljegyzéseit. Minden héten benyújtja a könyvelőhöz a munkaegységek elszámolására szolgáló kimutatást, amelyet az elnök igazol. Az elnökség havonta kifüggeszti a szövetkezeti tagok azon jegyzékét, amelyben fel ván tüntetve, hogy a szövetkezet egyes tagjai hány munkaegységet dolgoztak le az elmúlt hónap alatt. Legkésőbb a következő év január 31-ig legalább 14 nappal a taggyűlés előtt, amelynek gondoskodnia kell a szövetkezet jövedelmének szétosztásáról az elnökség táblázatot függeszt ki, amelyben feltünteti a szövetkezet minden egyes tagja által a múlt évben ledolgozott munkaegységek teljes számát, és a jövedelmet, amely a végső elszámolás alapján az egyes tagokat megilleti. Ezt a kimutatást az elnök, a könyvelő és a munkacsoport vezetője írják alá. 18. cikkely. A ledolgozott munkaegységekre a szövetkezet a tagoknak az év, folyamán előlegeket folyósít készpénzben azon összeg 50 százalékáig, amely egy munkaegységre valószínűség szerint pénzben esik. A taggyűlés engedélyezheti a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával teljesen Kivételes szociális esetekben és ha ezt megengedi a szövetkezet pénzügyi állapota, az egyes fizetési időszakokra a tagoknak a munkaegység valószínű pénzértéke 70 százalékának előlegezését. A természetben fizetett előlegek magasságát és fajtáját az elnökség határozza meg a termésbetakarítás állapota alapján, mégpedig úgy, hogy a fennmaradó munkaegységek számára, amelyeket a termésbetakarítástól az év végéig fognak ledolgozni, keiiő mennyisegű természetbeni maradjon. Amennyiben nem teljesítették teljes egészében az államnak vtlo beadást, a- szövetkezet a tagoknak gabona es burgcnyaelőlegeket nyújthat a ledolgozott munkaegységekre úgy, rogy a kiadott előlegek teljes mennyisége ne lépje túl a már beadott mennyiség 15 százalékát a gabonában és 10 százalékát a burgonyában. Az adott előlegeket a szövetkezet az évvégi végleges számadásnál számolja el a tagokkal. 19. cikkely. A taggyűlés annak a munkacsoportnak, vagy azoknak az egyes szövetkezeti tagoknak, akik a szövetkezet számukra megszabott egeszévi termelési tervében túllépték termelési feladatukat, pótjutalmat juttat. A pqtjutalmat természetben vagy pénzben nyújtják a csoport, szakasz vágyegyes szövetkezeti tagok által a meghatározott terven felül elért termékek 50 százalékos menynyiségéig. A pótjutalmat csak akkor lehet természetben nyújtani, ha a szövetkezet teljesítése az államnak való beadást az illető termékben vagy termékfajtában és ha kellóképpen biztosította a vetőmag és takarmányalapokat; az állattenyésztésben csak akkor, ha a szövetkezet az illető tenyésztésben teljesítette beadási feladatait, valamin a tervezett állományt is. Ha a pótjutalmat ily módon nem adhatják ki terméseztben, pénzben fizetik ki. A taggyűlés dönt arról is, mily mennyiségben tudják be és utalják ki a pótjutalmat a szövetkezet elnökének, a munkacsoportok vezetőinek és a szövetkezet más dolgozóinak, akik érdemeket szereztek a tervezett termelési feladatok túllépésében. 20. cikkely A szövetkezet minden tagja köteles személyesen dolgozni a szövetkezetben, rendesen és gondosan végezni - munkáját, szem előtt tartani a szövetkezet elnökének, a munkacsoportok és csapatok vezetőinek utasításait, betartani a munkafegyelmet és úgy teljesíteni feladatait, hogy magas terméshozamokat érjenek el, magasfokú hasznosságot érjenek el á gazdasági állatoknál és a gépek és fogatok teljes kihasználását is elérjék. Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja szövetkezeti munkáját, hanyagul végzi a rábízott munkát, vagy megszegi a munkafegyelmet, az elnökség feladatul róhatja rá a rosszul vgézett munka ismételt elvégzését munkaegységek beszámítása nélkül, a házimunkaszabályzat értelmében óvó figyelmeztetésben és megdorgálásban részesítheti a taggyűlés előtt és megbüntetheti, 5 munkaegység elvesztéséig terjedően, stb. Ha ezek a tag megjavítására irányuló intézkedések hatástalanok maradnak, a taggyűlés elnöksége az ilyen tag kizárását javasolja. 21. cikkely. Minden tag köteles óvni a szövetkezeti tulajdont és gazdaságosan bánni vele. A szövetkezet azon tagjanak, aki durva hanyagsággal kárt okozott a szövetkezeti tulajdonban, az elnökség az így keletkezett kárt megtérítés céljából számlájára írja. A közös szövetkezeti tulajdonnak bárminemű meglopását, a szövetkezet marhaállományának és többi vagyonának, a gép- és traktorállomás gépeinek szándékos megrongálását a szövetkezet közös érdekeinek elárulását a nép ellenségeinek nyújtott segítségnek tekintjük. Azon személyek ellen, akik ily bűntettet követtek el, megteszik a büntető feljelentést és folyamatba teszik ellenük a büntető eljárást. VIII. A SZÖVETKEZET IGAZGATÄSA 22. cikkely. A szövetkezet ügyeit a taggyűlés igazgatja; a taggyűlések közti időben a szövetkezet igazgatását a taggyűlés által megválasztott elnökség irányítja. A taggyűlés a szövetkezet legfelsőbb szerve. A taggyűlés; a) elfogadja a szövetkezet alapszabályait, b) a szövetkezet tagjainak soraiból megválasztja az elnököt és az elnökség többi tagjait, valamint a szamvizsgálóbizottságot. c) tagokat vesz fel és zár ki, d) jóváhagyja az egészévi termelési tervet, költségvetést, továbbá a gép és traktorállomással kötött egész évre szóló szerződést. e) jóváhagyja a pénzbeli és természetbeni jövedelmek szétosztását, a közös alapoki a való juttatásokat, az évi jelentést és a zárszámadást, f) jóváhagyja a számvizsgálóbizottség jelentését, g) jóváhagyja a teljesítménynormákat, a munkáknak munkaegységekben történő értékelését és megszabja a pótjutalom magasságát, h) jóváhagyja a házi munkaszabályzatot, i) jóváhagyja a pénzintézetektől való kölcsön felvételeket, és a szociális és kulturális alapból való kifizetéseket, j) dönt minden további ügyben, amelyhez a szabályzatok értelmében szükséges a jóváhagyása. *- Az elnökségnek többi, az összes olyan kérdésekben való döntései, és mindazon határozatok, amelyek kimondottan a taggyűlést illetik meg, a taggyűlés jóváhagyása nélkül érvénytelenek. A taggyűlés érvényesen határozhat, ha legalább a tagok fele jelen van. A szövetkezet elnökének, az elnökség, a felülvizsgálóbizottsag tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, a tagnik a szövetkezetből való kizárásáról, a pénzbeli és természetbeni jövedelmek kiosztásáról, és a zárszámadás jóváhagyásáról szóló határozatok érvényességéhez is szükséges, hogy a taggyűlésen az összes tagoknak legalább kétharmada jelen legyen. A taggyűlés határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagoknak a felénél nagyobb nyílt szavazásban megállapított többségére van szükség A taggyűlést legalább két nappal előbb hívja össze az elnök a helyi szokásos módszer szerint a tárgyalás helyének, idejének és programmi jának megadásával. 23. cikkely. A taggyűlés kétévi időtartamra megválasztja az 5—9 tagból álló elnökséget a szövetkezet nagysága szerint. Az elnökség, mint a szövetkezet végrehajtó szerve teljes mértékben felelős a taggyűlésnek a szövetkezet igazgatásának és tevékenységének egész irányításáért és az állammal szemben való kötelezettségeinek teljesítéséért. Az elnökség határoz minden dologban, amely nincs kimondottan fenntartva a szövetkezet más szervei számára. Az elnökség határozatképes, ha jelen van az elnökség tagjainak felénél nagyobb többsége és az elnök vagy helyettese. Az elnökség szükség szerint jön össze, de legalább kéthetenként egyszer. * 24. cikkely. A taggyűlés megválasztja a szövetkezet elnökét. aki egyúttal az elnökség elnöke is. Az elnök irányítja a szövetkezet mindennapos munkáját és felügyel arra, hogy a munkacsoportok vezetői és a szövetkezet vezető dolgozói teljesítsék kötelességeiket. Képviseli a szövetkezetét a hivatalok, a bíróságok és a nyilvánosság előtt; a pénzügyi jeliegű iratokat az elnök és a könyvelő írja alá. a többi iratokat az elnök és az elnökség egy tagja írja alá. 25. cikkely A szövetkezet könyvelését az elnökség által a taggyűlés jóváhagyásával kinevezett könyvelő vezeti. A könyvelő köteles a szövetkezet könyvelését folyamatosan és pontosan, az egységes földműves szövetkezetekre vonatkozó egységes tervezet szerint vezetni, valamint vezetni az összes előírt könyvelési könyvet. Minden évben legkésőbb január 31-jg összeállítja a zárszámadást. amelyet az elnökség megtárgyal és jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjeszt. A felügyelőbizottság felülvizsgálja a zárszámadást és véleményt ad róla a taggyűlésnek. A köny-Közöljük, hogy 1953 január elsejétől életbe lép a Nemzetgyűlés által 1952 dec. 11-én elfogadott biztosítási törvény, amely eddigi Csehszlovák Biztosító Intézet n. v., Állami Biztosító Intézetté változtatja. Ennek a törvénynek értelmében kötelező a Nemzeti Bizottságok igazgatásában lévő vagyonok, a helyi gazdasági vállalatok, valamint az EFSz-ek vagyonainak biztosítása. A biztosítottaknak késedelem nélkül be kell jelentemök a biztosítás megtörténtét az illetékes kerületi biztosító felügyelőségénél, amelyre az eddigi Csehszlovák Biztosító Intézetek fiókjai 1951 január elsejétől átalakulnak. A károk azonnali bejelentése úgy értetendő, hogy még azon a napon, amelyiken a kár megtörtént vagy az azt követő munkanapon, távbeszélőn, távirattal vagy esetleg küldönccel értesítendő a biztosító. Ezen határidő benemtartása esetén a kár megnemtérítésének veszélye következhet be. Azért leg ajánlatosabb minden kárt, amelyről feltételezhető, hogy biztosítás alá esik, bejelenti, ez a bejelentési kötelezettség vonatkozik úgy a velő az elnöknek és a szövetkezet elnökségének van alárendelve. A könyvelőnek nincs joga a szövetkezet pénzeszközeinek alkalmazásáról, előlegek kifizetéséről, sem pedig az alapok felhasználásáról önállóan dönteni. A szövetkezetnek van továbbá pénztárosa, akinek gondjaira van bízva a készpénzgazdálkodás és folyamatosan bejegyzi a készpénzbevételt és kiadást rendes okmányok alapján a pénztárkönyvbe. A szövetkezet raktárnoka nyilvántartja és kezeli a szövetkezetben elraktározott összes készleteket, ügyel rendes és biztonságos elhelyezésükre és gazdálkodik velük. A könyvelő, a pénztáros és a raktámok jogait és kötelességeit a házi munkarend szabja meg. 26. cikkely A taggyűlés kétévi időtartamra megválasztja a 3—5 tagból álló számvizsgáló bizottságot. A számvizsgáló bizottság választását a járási nemzeti bizottság erősíti meg. A számvizsgáló bizottság elnököt választ magának. Az elnökség tagjai, a könyvelők, a pénztárnok és a raktárnok nem lehetnek a számvizsgálóbizottság tagjai. A számvizsgáló bizottság, mint a szövetkezet felügyelő szerve, ellenőrzi a szövetkezet minden gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Egy negyedév alatt egyszer megejti: a) az állam iránt való beadási kötelességek teljesítésének, valamint a szövetkezet állami es szocialista szektorbeli hitelezői iránti kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését; b) a bevételek és kiadások költségvetése teljesítésének ellenőrzését és a marhaállomány, a takarmányszükséglet, stb. tervéből folyó, feladatok teljesítését; c) a munkaegységek kimutatási könyvének, a fizetési íveknek és a munkaegységszükséglet terve nyilvántartási könyvének ellenőrzését; d) a könyvelési okmányok, az illetékes könyvekbe (főkönyv, napló, raktárkönyv, állatnyilvántartási könyv) eszközölt bejegyzések tárgyi helyességének ellenőrzését; e) a szövetkezet tagjaitól vagy más vásárlóitól való követelései idején való megtérítésének ellenőrzését; f) a szövetkezeti tulajdon (épületek, leltár, marhaállomány, gépek, készletek, stb.), állapotának ellenőrzését. Havonta ellenőrzi a pénztári készpénzállományt, a munkaegységkimutatásokat és bejegyzéseket. A számvizsgáló bizottság résztvesz az évi leltározásban és az év végén megejti a szövetkezet egész gazdaságának teljes felülvizsgálását. A számvizsgáló bizottság minden egyes felülvizsgálatkor ellenőrzi, hogy a funkcionáriusok a szövetkezeti ügyek irányításában betartják-e a törvényeket és rendeleteket, a szövetkezet alapszabályait és a taggyűlések határozatait. A számvizsgáló bizottság minden egyes felülvizsgálatról jegyzőkönyvet ír, amelyben mindent feltüntet, amit megállapított, ki felel a megállapított hiányosságokért és intézkedéseket javasol javítások megtételére. A felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyvet az elnökség és a számvizsgáló bizottság közös gyűlésen tárgyalják meg javítás végrehajtása és a megállapított hiányosságok és rendetlenségek kiküszöbölése céljából. A felülvizsgálat eredményéről a számvizsgáló bizottság jelentést tesz a taggyűlésnek. A számvizsgáló bizottság kérheti rendkívüli taggyűlés összehívását, ha ez a szövetkezet érdekében kívánatos. A szövetkezet összes funkcionáriusai és tagjai kötelesek a kért magyarázatokkal és tájékoztatásokkal szolgálni a számvizsgáló bizottságnak. A számvizsgáló bizottság gyűlését szükség szerint tartják meg, azonban legalább egyszer egy hónapban és az elnök hívja azt össze. A számvizsgáló bizottság a szavazattok többségével dönt. Tevékenységéért a taggyűlésnek felel. 27. cikkely. E mintaszabályzat a szövetkezet tagjai számára közös gazdálkodásuk alaptörvénye. — Pontos betartása a szövetkezet megszilárdításának és fejlesztésének egyik alapfeltétele, mert helyes utat mutat a szövetkezeti tagoknak, hogyan irányítsák és igazgassák a közös szövetkezeti gazdálkodást úgy, hogy a szövetkezet szocialista szövetkezetté, tagjai pedig jómódúakká váljanak. kötelezett biztosításra, mint az önkéntes biztosításra is. Mindig jobb még az olyan kárt is bejelenteni, amely esetleg nem is esik biztosítás alá, mint elfelejteni az olyan kár bejelentését, amely biztosítási kötelezettség alá tartozik s amelyre az Állami Biztosító Intézet kártérítést nyújt. A határidő azért olyan rövid, hogy az Állami Biztosító Intézet szervei gyorsan és azonnal megállapíthassák a kár keletkezésének okát, megállapíthassák annak nagyságát, valamint jóváhagyhassák annak megtérítését. A kisebb csoportok vezetői, akiknek munkahelyein a kár keletkezett, ne elégedjenek meg azzal, hogy a kárt csupán felettes hatóságaiknak bejelentik, hanem egyidejűleg jelentsék be az Állami Biztosító Intézetnek is. Olvasóinkat kérjük, hogy erre a rendeletre hívják fel a Nemzeti Bizottságok előadóinak, a helyi gazdasági vállalatok alkalmazottainak (közüzemek),' valamint az EFSz tagjainak figyelmét. A Nemzeti Bizottságok igazgatásában lévő továbbá a helyi gazdasági vállalatok és EFSz-ek vagyonaiban, a kötelező biztosítás keretében, keletkezett károk időbeni bejelentése I
