Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-08 / 6. szám
У х fiaimét s Földművé 1953. február 8. evelezőink Írják A gútai EFSz kiküszöböli az elmúlt év hibáit Д tardoskeidi szövetkezeli tagok február 15-ig megavítják a gépeket A tardoskeddi szövetkezeti tagok is kezdik megérteni már, hogyha az EFSz-ben jól dolgoznak, akkor elsősorban is sajátmaguk érdekeit szolgálják. Minél nagyobb a közös vagyon, annál gazdagabbak lesznek ok is. Erről tárgyaltak az elmúlt taggyűlésen. Hogy a szövetkezeti termelést fokozzák, elhatározták, hogy az összes tavasziakat keresztsorosan vetik el. Kötelezettséget vállaltak, hogy az összes mezőgazdasági gépet február 15-ig megjavítják, hogy azonnal megkezdhessék a tavaszi munkákat, amint azt az időjárás megengedi. Ennek érdekében a vetőmagot is idejében kitisztítják. A tardoskeddi EFSz a téli hónapokban brigádosokat küldött a handlovai szénbányákba. Ezzel is azt akarják bebizonyítani a szövetkezet tagjai, hogy szívügyüknek tekintik a szocializmus mielőbbi kiépítését. Dózsa Ferenc — Tardoskedd érdemes tanulni... Mielőtt a kéthónapos mezőgazdasági tanfolyamon való részvételre elhatároztam magamat, bevallom töprengtem. Miért mennék én tanulni, hiszen eleget értek a gazdasághoz, — gondoltam magamban. Most azonban, amikor már nagyban folynak az előadások, látom azt, hogy milyen szűk látóköröm volt akkor. Elmondhatom, hogy előadóink érdeméből nem csak hogy minden nap, de minden órában tanulunk valami újat. Megismerkedünk a micsurini agrobiológiával, megtanuljuk, hogyan lehet fokozni a terméshozamokat, hogyan kell a nagyüzemi gazdálkodásban helyesen megszervezni a munkát és még sok más értékes tapasztalatot szerzünk. Előadóink mindent megtesznek annak érdekében, hogy átadják tudásukat. Végül szeretnék azokhoz a szövetkezeti dolgozókhoz fordulni, akik idegenkednek (mint | ahogy én tettem) a tanulástól, a különböző tanfolyamokon való részvételtől, hogy igen is, érdemes tanulni, mert azzal saját maguk és egyúttal a szocialista mezőgazdasági nagytermelés erdekeit szolgálják. György Imre, a leleszi mezőgazdasági tanfolyam részvevője. Nem fizeiőtiik ki feketén sertést vágni Ipolyszécsénkén megszűnt a magángazdálkodás. A kis- és középföldmüvesek belátták, hogy nem érdemes egyedül kinlódniok a nadrágszíj föidecskéken. Megalakították a szövetkezetét, s mindannyian lelkes építői lettek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. A nők sem maradtak el a férfiak mögött. Megalakították az asszonybizottságot. A bizottság elnökévé Bodzsár Máriát választották, aki két gyermek édesanyja. A megalakulási gyűlésen az asszonyok megfogadták, hogy jó munkával mégjobban harcolnak a békéért. Nem szabad azonban a hibákat sem elhallgatni. A szövetkezeti tagok ébersége hiányában Kovács József spekulánsnak sikerült befurakodni az EFSz-be. Pedig ném azért ment oda, hogy ó is a szocializmust építése, hanem azért, hogy leplezze hibáit. Csakhogy hamarosan kibújt a szög a zsákból. Kovács István azért lépett be a szövetkezetbe, mert beadási kötelezettségét nem teljesítette. 1790 liter tejből az elmúlt évben csak 346 litert adott be. 1600 tojás helyett is csak 300-at adott. Sertéshús beadási kötelezettségéről pedig teljesen megfeledkezett. De ugyanakkor arra volt se’rtése, hogy saját maga részére feketén disznót öljön. A hatóságok azonban közbeléptek. A bíróság Kovács Józsefet elítélte 2 hónapi elzárásra, 2.000 korona pénzbüntetésre, és a hús elkobzására. így járnak mindazok, akik megpróbálják kijátszani és félrevezetni a dolgozó népet. Jakab János — Ipolynyék. Galina Nyikolájeva „Aratás” című könyve kézről-kézre jár a kürti EFSz-ben. Az olvasottak alapján már eddig is több hiányosságot, hibát kiküszöböltek. FÖLDMŰVESEK, A SZEMCSÉS MŰTRÁGYÁT OTTHON ÁLLÍTSÁTOK ELŐ! Kevesebb költséggel nagyobb terméshozamot értek el, ha szemcsés műtrágyát használtok. Háti készítéséről a járási agronómiu készségesen ad felvilágcsftást Szövetkezetünk több mint 4.000 hektár földön gazdálkodik. Egyik határ a másiktól sokszor bizony 16—lö kilométerre esik. Ez némi nehézséget jelent az egységes irányításban. A munkafegyelem sem a legjobb. Az okát könnyen megtalálhatjuk. A tagok bizony 1 hektár sőt másfél hektár földet tartanak háztáji gazdálkodásra. így nem járnak rendesen a közös munkába. Az új alapszabályzat szerint, ha minden tag csak fél hektárt fog művelni, bizonyára változás áll be a munkafegyelemben. Szövetkezetünk az elmúlt évben nem teljesítette beadási kötelezettségét állattenyésztési termékekből. Ezt az okozta, hogy 1.700 hektár föld átszállt az EFSz tulajdonába bárminemű állatállomány nélkül. Állataink most 68 istállóban vannak elhelyezve Istálló-hiány miatt sürgősen építkeznünk kellett. Pénzügyi tervünk ezáltal úgy alakult, hogy a munkaegységekre nem sok jutott. A tagság nem akarta megérteni e nehézséget, s nyugtalankodott a munkaegységek alacsony értéke miatt. A munkák folyamatát az is zavarta, hogy a traktorállomás hanyagul megjavított gépeket adott. A cséplőgépek alig tudtak naponként 50— 60 mázsát kicsépelni. Most a permetezőgépekkel Egyedüli út Gottwald elvtárs a CsKP országos konferenciáján az elmúlt év decemberében foglalkozott a közellátásban előforduló hiányosságok okaival. Megemlítette, hogy az eddigi mezőgazdasági termelés nem képes fedezni az egyre fokozódó keresletet. Emellett behozatalunk mezőgazdasági cikkekből nagyobb, mint az elmúlt években volt. Az elmúlt évben a búza 48 százalékát, a húsnak 5, baromfiból 39, disznózsírból 7, vajból 25, tojásból pedig 14 százalékot hoztunk be a Szovjetuniójáéi és a népidemokratikus országokból. „Azt látjuk azonban, hogy még ez sem elég. Ezért van érvényben továbbra is a jegyrendszer a fő fogyasztási cikkekben. A jelenlegi helyzetből egy a kiút: Fokozni a mezőgazdasagi termelést, a hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelésével, megjavítani és növelni a begyűjtést, továbbá kiegyenlíteni az árúalapot a kereslettel — mondotta Gottwald elvtárs. Nem kiút az, ha állandóan a behozatalra támaszkodunk. Mezőgazdaságunknak az eddiginél sokkal többet kell tanulnia a szovjet szocialista mezőgazdaságtól, a hektárhozamok és az állatok hasznossága emelésének terén. Sok állami gazdaság és EFSz felhasználja már a szovjet tapasztalatokat. Nem mondható ez el az egyénileg gazdálkodókról, akik a kis szétdarabo.t parcellákon nem képesek olyan eredményeket elérni, mint a szocialista szektor. Természetesen, ha keveset termelünk, annak nyomait láthatjuk a piacon. Ebben az esetben nem maradt más hátra, mint az árúcikkek adott mennyiségével takarékosan gazdálkodni. Megjegyzések a gyenge cukorrépa terméséhez. A burgonya, hüvelyesek, a cukorrépa, gyümölcs és komló begyűjtési tervét az elmúlt évben nem teljesítettük. A cukorrépánál a terv nemteljesítésének oka a gyenge termés volt. Olyan gyenge cukorrépa termésünk, mint amilyen az elmúlt évben volt, nem fordult elő 30 év óta. A kedvezőtlen időjárás és a répa fejlődési idejében bekövetkezett hosszú szárazság következtében a hektárhozamok tervét csak 64.4 százalékra teljesítettük. Ezt azonban nem lehet teljesen az Időjárás rovására írni. A termelők ugyanis nem tartották be az agrotechnikai ha-A tejtermelés Hazánkban a tejtermelés és beadás az egész év folyamán nem egyenletes, hanem nagy kilengéseket mutat. Sokkal nagyobb tavasszal, mint bármelyik más időszakban: a nyár folyamán csökkenni kezd, ősszel, az esők beállta és az őszi vizenyős takarmányok etetésének megkezdése után megint emelkedik s a tél folyamán éri el mélypontját. Ezek a nagy ingadozások és eltérések természetesen igen kedvezőtlenek a fogyasztás tejellátásának és feldolgozásnak megszervezése szempontjából. A tervgazdálkodás céltudatos irányítását nagyon megnehezíti a tejtermelésnek ez a rendszeres ingadozása. Több tényező játszik abban közre, hogy a tejtermelés az esztendő egyes évszakaiban ilyen nagy és hátrányos ingadozásokat mutat. Ennek egyik főoka az, hogy a tehenek nagy részét tavasz elején hágatják be s így természetesen a tehenek tél folyamán ellenek meg. A borjazás előtt a tehenek persze — helyesen — szárazon állnak, majd a borjaikat látják el tejjel. Azért aztán a tél folyamán kevesebb tehenet fejnek. is ugyanez a helyzet. Két-három gép mindig rossz. Pedig tapasztalatból tudjuk, mennyire fontos gyümölcstermelésünkben a permetezés. A múlt évben is igen nagy károkat okozott az amerikai hernyó. Feltétlenül meg kell javítani a traktorállomással való együttműködést. Fenti nehézségeink felsorolásával nem azt akartam mondani, hogy a gútai szövetkezetben nem lehet helyesen gazdálkodni. Az igyekezet tagságunk jó részénél megvan. Tehéngondozóink például bevezették Malinyinova módszerét, s így a nehéz körülmények ellenére is elég jó eredményeket érnek el, s remélhetőleg még jobbakat fognak elérni. Az új alapszabályzat segítségével a tagok munkafegyelme megjavul. Az új begyűjtési rendszer is nagy segítségünkre van. mert az állatállomány nélkül reánk maradt föld után állattenyésztési termékekből két évig nem lesz beadási kötelezettségünk.. így tervünket teljesítjük, a munkaegységek értéke nagyobb lesz, s a tagság munkakedve helyrejön. Már pedig éppen ez a szövetkezeti nagytermelés sikerének titka. táridőket. A vetési tervet is csak 96 százalékra teljesítették. A szovjet mezőgazdák példájából azonban azt látjuk, hogy kedvezőtlen időjárás mellett islényegesen lehet fokozni a termést, sokoldalú gondoskodással és mindenekelőtt az agrotechnikai intézkedések betartásával. A kedvezőtlen időjárás következtében a répa cukortartalma is csökkent. Egy mázsa cukorrépából 15 kg rafinált cukrot vártunk. Ezzel szemben csak 13 2 kg-ot értünk el. Ha ezt a körülményt a cukorgyártásra átvetitjdk, akkor láthatjuk, hogy 10 millió kg-okról van szó az előző évekhez viszonyítva, amikor aránylag jó cukorrépa-termés volt. A cukorfejadagokat csökkenteni kellett Ha nem terem, korlátozni kell a fogyasztást. Ügy szintén korlátozni kell a cukorkivitelt is, amely kivitelünk egyik legfontosabb ágazata volt. Csakhogy ha kevesebb cukrot szállítunk ki, akkor behozatalunkat is csökkenteni kell. Ez a gyenge cukorrépatermés másik következménye. A rossz termés miatt tehát nem maradt más hátra, mint átmeneti intézkedéseket foganatosítani a cukorellátásban. Ezért februártól kezdődőleg alacsonyabbak a cukorfejadagok. A fejadagok csökkehtése kevésbbé érinti a 12 éven aluli gyermekeket. A nyugdíjasok közül többen dolgoznak, úgyhogy ezek is megkapják a jegyeket épúgy mint a többi dolgozók. Azok a nyugdíjasok, akik már nem tudnak dolgozni és akiknek az állam nyugdijat fizet, de akik azelőtt sosem kaptak nyugdíjat, legyenek tudatában annak, hogy rájuk a dolgozók keresnek. Ezért elkerülhetetlen, hogy a dolgozók cukorfejadagját nem szállították le olyan mértékben, mint azokét, akik már nem dolgoznak. Más kiút nincs. Az állam csak annyit adhat, amennyi van neki és emellett készletekről is kell gondoskodnia. Könnyű lenne változatlanul hagyni a fejadagokat és nem gondolni a készletekre. Ez azonban rossz gazdálkodás lenne, amire későbben mindannyian ráfizethetnénk. — Fontos, hogy rendelkezzünk valamilyen készletekkel. Itt nem segítenek a panaszok, de segít az észszerű fegyelem és szükségleteink korlátozása átmeneti időre. fenntartása Az ellések jó elosztása A tejtermelés ingadozását ki kell küszöbölnünk. Elsősorban a tehenek borjazását tegyük egyenletessé. Az ellések egyenletes elosztása azért előnyös, mert a nyár végén és az ősz elején ellett tehenek érik el a legnagyobb tejelési eredményt. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy az ősszel ellő tehenek a téli takarmányozás során friss fejősök, majd amikor laktációjuk előrehalad és tejelésük tavasz felé emiatt csökken, akkor a legelő és a zöldtakarmányozás kedvező hatására tejtermelésük újból emelkedni kezd. Amint mondani szokás „még egyszer friss fejősök lesznek”. A tejtermelés nagy ingadozásában a legnagyobb szerepet a tehenek takarmányozása terén elkövetett hibák és mulasztások játszák. A legnagyobb takarmányozási hibákat a tél folyamán szokták elkövetni. Ezeket pedig főleg az idézi elő, hogy nem elég a takarmánykészlet, különösen kevés a széna és a lédús takarmány, továbbá az, hogy a meglévő készleteket sem használják fel okszerűen. A tenyésztés és a szaporítás terén jelentkező bajokat is részben a takarmányozási hibák okozzák. Ha a téli takarmányozás nem fedezi a tehenek tápanyagszükségletét, ha a takarmányban nincs elegendő ásványi anyag és vitamin, akkor sok esetben elmarad a folyatás vagy ha a tehén folyat és befedeztetjük, nem történik fogamzás vagy a magzat még kezdeti állapotban felszívódik. A szaporítást abban a vonatkozásban is hátrányosan befolyásolja a tehenek hiányos takarmányozása, hogy a meg nem felelően takarnianyozott tehén borja gyengébb lesz, kisebb életerővel jön a világra. Mindezek következtében a borjúnak gyengébb lesz az ellenállóképessége és rosszabbúl fejlődik. Márpedig a hiányosan vagy éppen rosszul takarmányozott tehenek kevesebb tejet termelnek. Az idei nehéz takarmányhelyzet miatt még fokozottabban el kell követni mindent, hogy minél kevesebb csökkenés álljon be a tejtermelésben. Kíméljük a takarmányt Az első feladat: a téli takarmányok kímélése, ameddig ez a termelés kockáztatása nélkül lehetséges. Az ezzel párhuzamos feladat a téli takarmánykészletek növelése. Ezért rendkívül fontos, hogy mindent lesilózzunk. Máskor is fontos az egyedi takarmányozás, az idei télen még nagyobb jelentőségű. Ha nem elegendő a tákarmánykészlet arra. hogy abból minden tehénnek bőségesen jusson, akkor ki kell keresni azokat a teheneket, amelyek a jobb takarmányozást megnáláiják és elősegíthetik a téli tejtermelés fenntartását. Ebből a szempontból legfontosabb a szárazon álló és a friss fejőstehenek okszerű takarmányozása. Bár a szárazon álló tehén nem tejel és ezért sokan még ma is gyengén takarmányozzák, nem szabad egy pillanatra sem feledni, hogy ez a jövő tejtermés ígérete. A szárazon állás alatti takarmányozástól függ nagymértékben, hogy ellés utáh mennyit tejel. Ezeket tehát még a szűk takarmánytermés ellenére is gondosan készítsük el a jövő tejelésre. Hasonlóképpen gondos takarmányozást igényelnek a friss fejőstehenek, mert ha nem kapnak a termelésüknek megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt, akkor napi tejelésük a szokásos és megengedhető mértéknél gyorsabb ütemben csökken. A tehenek takarmányozásában tehát inkább a tejelési időszak közepén és végén szabad s ekkor etethetjük szűkebben tömegtakarmányokkal. Az egyed: takarmányozást az idén nemcsak olyan- irányban hajtsuk végre, hogy abrakot csak szárazon álló és friss fejős tehenek kapjanak, hanem szénát és lédús takarmányt is elsősorban ezeknek, illetve ezekből a legjobb minőségűt a termelés tekintetében a legértékesebb teheneknek adjuk. Jó kitőgyeltetés — sok tej Törekedjünk arra, hogy a szárazon álló tehenek jó előkészítés és kitőgyeltetés segítségével termelésüket minél nagyobb szinten kezdjék meg és aztán mindezek, mint a már friss fejőstehenek, termelésüket minél tovább tartsák az ellés utáni színvonalon, sót ezt a lehetőség szerint még fokozzák is. Ennek egyik eszköze, hogy borjazás után egy ideig „raer.etünk”, vagyis több táplálékot adunk, mint amennyit a tehén pillanatnyi termelése alapján megérdemelne. De ha ezt a többetetést nem hálálná meg a tehén nagyobb termeléssel, akkor természetesen néhány hét múlva szüntessük meg a felületetést. A tejtermelés fenntartásának, sőt növelésének fontos eszköze az, hogy a borjakat szoptatás helyett tejjel itassuk. Számos adat igazolja, hogy a tehénnek nagyobb lesz a termelése, ha kezdettől fogva fejik és ha borját itatással nevelik. A tej itatása esetében a borjú csak annyi tejet fogyaszt, amennyire jó fejlődése érdekében szüksége van Míg szoptatása esetében ennél sokkal többet fogyaszt. Sőt ezen túlmenően itatás esetében a teljes tej jelentős részét fölözött tejjel pótolhatjuk s az így megtakarított borjanként 20—25 kg-ot is kitevő vaj szintén emelheti jövedelmünket. A meglévő takarmánykészletek felhasználása keretében még azzal is előmozdíhatjuk a tejtermelés fenntartását és a szűkös készletek jobb hasznosítását, ha minden takarmányt gondosan előkészítve etetjük fel. E tekintetben a takarmányok pácolása fontos eljárás. Minden tömegtakarmányt pácolva etessünk. Ha nagy tömeg szalmát, pelyvát, töreket akarunk etetni, akkor nem elég a 12—24 óráig tartó füllesztés, hanem a jól összenyomott, megtaposott pácrakás 34— 36 óráig pácolódjon. És ha kevés a pácba rakható lédús takarmány, az összerakás közben sós vízzel bőségesen locsoljuk meg. A cukorgyári szelet és a melasz belekeverése nagyon megkönnyíti a jó pác készítését és azt ízletesebbé is teszi. De répa vagy szelet hiányában még a jó pác készítésében is megbecsülhetetlen segítséget nyújt a silótakarmány. Л zsarnói állami gazdaság dolgozói két hónap alatt 30.429 liter tejet adtak be terven felül. Ezzel nagyban hozzájárultak a dolgozók gyermekeinek zavartalan tejellátásához. A tehéngondozók kötelezettségvállalásukat — hogy a gazdaság tej beadási kötelességét az 1953-as évre november 30-ig túlteljesítik — a Malinyinová-módszer helyes alkalmazására alapozták. Molnár Géza — Gúta. Csakis, több termeléssel javíthatjuk meg közellátásunkat Szabad Földműves a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Kiadóhivatal: Bratislava. Krížková 7 — Telefon 332-99. — Szerkesztőség: Bratislava. Krížkovä 7. — Telefon: 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja: az „Oráč” lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Merkantilné tlačiarne n. p. zz., Bratislava, Ш. Nár, povstania 41 Irányító postahivatal: Bratislava 2. — Előfizetés egy évre: 100.— Kčs. félévre 50.— A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. szám.: РЮ 566/52. IV.2
