Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-08 / 6. szám

fiatba d 4 Földműves 1953. február 8. Hogyan csináltak Kyitracsehin a gazdag (siffáriból Itisparasztál Az új begyűjtési rendszer igen komoly és felelősségteljes feladat elé állítja helyi nemzeti bizottságainkat. Össze kell ugyanis állítaniok a beszolgáltatási kötelezettség alá eső mezőgazdasági üzemek és szemé­lyek névsorát így biztosítaniok kell a szét­­írás igazságos voltát és közellátásunk aka­dálymentes folyamatát. A jegyzékben fel­tüntetik a beszolgáltatási kötelezettség megállapításához szükséges összes adato­kat, a mezőgazdasági terület nagyságát és a tenyésztett állatok számát. Különösen nagy figyelmet kell fordítaniok a kulákok névsorának beküldésére a járási nemzeti bizottságra. Ezáltal áttekinthetővé válik a falusi gazdagok termelési feladata és meg­akadályozhatjuk kártevő munkájukat. Ezt a munkát a nyitrai járásban nagy­mértékben elhanyagolták. Vannak még községek, melyek nemzeti bizottsága nem készítette el a fent említett jegyzékeket. Ez igen nagy kihatással van a beadások teljesítésére. Ámde, a járási nemzeti bi­zottság sem támogatja kellőképpen a HNB munkáját, nem küld instruktort, aki segí­tene a kartoték-nyilvántartás elvégzésénél, így van ez Gesztén, a járás egyik távoleső községében is. A földek pontos jegyzéke még a mai napig sem készült el, sőt a ku­lákok névjegyzékét sem küldték el a já­rásnak. Természetesen ebben a faluban maga a helyi nemzeti bizottság elnöke is közömbös a tervfeladatok szétírásánál. Sőt tékben érvényesítették a haladó szovjet ag­rotechnika tapasztalatait. Az egységes föld­műves szövetkezetek magasabb hektárhoza­mokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, mégpedig főleg a rozsnál, 4.2 százalékkal. Az EFSz-ek növekedésével pár­huzamosan emelkedtek a háziállatok állomá­nya is, különösen a közös tenyésztésben lévő állatoké. Az állami birtokok 1952-ben az 1951. évinél magasabb hektárhozamokat értek el árpában 4.8 százalékkal, zabban 5.1 százalékkal, bur­gonyában 17.4 százalékkal és a hüvelyes ta­karmányokban 16 százalékkal. Az össztermés valamennyi gazdasági növényfajtánál maga­sabb volt. A szarvasmarhaállományok az- év folyamán növekedtek, a szarvasmarháké 15 százalékkal, a sertéseké 32 százalékkal és a juhoké 17 százalékkal. 1952-ben 256 gép- és traktorállomás volt. A traktorpark teljesítőképességét és a többi gépek számát tovább növelték és a traktor­park összetétele megjavult. A gépek kihaszná­lása az 1951-es évvel szemben megnöveke­dett. Némelyik mezei munkát nem végzik terv szerint A traktorok javításának tervét nem teljesítették. Az 1952-es évben a gép- és traktorállomá­sok által végzett mezei munkák terjedelme nagyobb volt, mint 1951-ben. Emellett a me­zei munkák túlnyomó többségét a III. és IV. típusú 'EFSz-ek számára végezték. Az erdészetben a tervet túlteljesítették, az erdőtlen területek befásításáben 5 százalék­kal és az erdők mesterséges megújításában 15 százalékkal. Az alkalmazottak számának emelkedé­se és a munkatermelékenység növeke­dése Az alkalmazottak számának emelkedése stb Csehszlovákiában az 1952-es évben nem­csak, hogy nem volt munkanélküli, hanem az alkalmazottak, száma a nemzetgazdaságban tovább növekedett. Az állandó alkalmazottak száma 4.6 százalékkal emelkedett. A tartósan alkalmazott nők száma is növekedett. Az iparban az alkalmazottak átlagos száma 1952-ben az 1951-es évvel szemben 1.7 szá­zalékkal növekedett, a munkatermelékenység 15.5 százalékkal és az átlagos bérek 11 száza­lékkal. 1952-ben éppúgy, mint az 1951-es évben is a munkában elért kiváló sikerekért a legjobb és a legáldozatkészebb dolgozók rendjelekben és kitüntetésekben részesültek. A „Köztár­saság rendjével” 24 dolgozót, a „Munka­renddel” 86 dolgozót, a „Felépítésben szer­zett érdemekért” renddel 174 dolgozót és a „Kiváló munkáért” renddel 272 dolgozót tün­tettek ki. Kultúra és egészségügy 1952-ben tovább emelkedett a lakosság kul­turális színvonala A közép-, szak- és főisko­lák hálózata 1952-ben kibővült. Az 1951-es évvel szemben a nemzeti iskolák tanulóinak száma 3 százalékkal, a középiskoláké 7 szá­előfordult az is, hogy a begyűjtési minisz­térium járási meghatalmazotti - hivatala ténykedésébe is belenyúlt azáltal, hogy sa­ját elgondolása szerint több esetben kiadta az őrlési engedélyt, azoknak a személyek­nek, akik nem teljesítették beadásukat. Ez a munka pedig kizárólag a járási megha­talmazott hatáskörébe tartozik. Ez az ál­lamfegyelem súlyos megsértése, jelenti. Nyitracsehin a termelési kérdésekben tanúsított engedékenység mellett a nem­törődömség is megmutatkozik a kulákok nyilvántartása terén. Nehezetí a kérdést az is, hogy ugylátszik a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság funkcionáriusai még ma sincsenek tisztában azzal, hogy kit kell kuláknak tekinteni. Persze a kulák is min­dent elkövet, hogy elmossa a határt, mely őt a középparaszttól elválasztja. Ebben ke­zükre játszanak és az ő malmukra hajtják a vizet a HNB egyes vezetői is, akik olyan elméletet agyaltak, ki, hogy hiszen nincs sok földje, meg azt, hogy már régen szét­osztották a földeket. Így jártak el Csiffá­­ri, volt korcsmáros, vegyeskeresekdő, hen­tes és mészáros, trafikos és marhakeres­kedő esetében is. Csiffárinak egyébként a szomszédos nemespanyi községben nagy­kiterjedésű birtoka van. Felesége után Nagyemőkén ugyancsak több, mint két hektár föld tulajdonosa, de a községi nyil­vántartásban Csehin csak 49 ár-nyi terü­letet vezetnek nevén. A helyi nemzeti bi­zalékkal növekedett, a III. fokú iskolákban pedig főleg az ipariskolák tanulóinak száma növekedett, mégpedig 18 százalékkal. A fő­iskolákon több mint 42.000 rendes hallgató tanult. Főleg a műszaki irányzatú iskolák hallgatóinak száma növekedett, mégpedig 16 százalékkal. щ A szakiskolákon és gimnáziumokban mint­egy 11.000 dolgozó tanult alkalmazása mellett esti és távoktatáson, a főiskolákon pedig 12 és félezer dolgozó. 1952-ben kibővült az állami munkatartalé­kok tanulóhelyeinek hálózata. Az 1952—53-as iskolai évben 70.000 tanuló készül elő ezeken a tanulóhelyeken valamennyi fontos terme­lési foglalkozásra. A nők alkalmaztatását megkönnyítették az egész napon és éjjelen át működő óvodák ki­bővítésével, valamint az iskolák mellett mű­ködő ifjúsági napközi otthonok további kifej­lesztésével. Az állandó színházakban több mint 25.000 előadást tartottak, ebből majdnem 600 bemu­tatót. A színházi előadásokat több mint 11 millió néző látogatta. 1952-ben 17 egészestét betöltő művészi film készült. Az 1952-es év végéig több mint 3.500 állan­dó mozi és 162 vándormozi volt. A mozielőa­dásokat három és félmillióval több néző lá­togatta, mint 1951-ben. Az 1952-es év volt az egységesített egész-Január 31-e nagy ünnepe volt a cseh­szlovákiai magyar dolgozóknak Komárom­ban, Dél-Szlovák ia ipari központjában ezen a napon nyitották meg ünnepélyesen az újonnan megalakult Magyar Területi Színházat, amelynek hivatása, hogy hazánk magyar nemzetiségű dolgozóit a lenini­sztálini nemzetiségű politika szellemében, a népi demokratikus Csehszlovákia szocia­lista építésének közös célkitűzéseire lelke­sítse. A Magyar Területi Színház ünnepélyes megnyitásán résztvettek František Kubáé képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal köz­ponti akcióbizottságának főtitkára, Ľudo­vít Benada, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Megbí­zottak Testületé képviseletében Peter Ma­­rušiak megbízott, Füredi József, a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzula, Lő­­rincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúregyesületének elnöke, továbbá az államdíjjal jutalmazottak, a szlovák színházak képviselői, a város és a járás népi közigazgtásának tényezői, az ipari és mezőgazdasági termelés kiváló dolgozói, oz ifjúság és nagyszámú közönség Az ünnepélyes megnyitási aktus a him­nuszokkal kezdődött, majd Fellegi István, a Magyar Területi Színház művészeti igaz­gatója üdvözölte a megjelentéket. Az ün­zottságon egyes funkcionáriusok úgy in­tézték a dolgot, hogy Csiffári megkapja az élelmiszerjegyeket. A földek nyilvántartási jegyzékében Csiffári neve melletti rubri­kában annyi a radírozás és a javítás, hogy a több mint tíz hektár föld 49 árra csök­kent, s a dúsgazdag Csiffári egyszeribe szegényemberré változott. Csiffári egyébként vígan „működik” a faluban. Mint a helyi akciós bizottság el­nökének igen nagy szava van a községi közügyek intézésében. De térjünk csak vissza a tárgyhoz. Csiffárinak még a mai napig saját autója van, melyen ezelőtt üz­leteit bonyolította le. Ma pedig ezen az autón személyeket, éjjelenként pedig be­tegeket szállít a nyitrai kórházba „méreg­drágán”, hogy ezzel is „jó embernek” tün­tesse magát. A csehi becsületes gazdálko­dók és munkások azonban jól ismerik őt, tudják, hogy a múltban kizsákmányolta őket. Csiffári a nép esküdt ellensége, aki a sötét múltja után még a mai napig is spekulál. A helyi nemzeti bizottság funk­cionáriusai a helyes úton megindulva a jövőre vonatkozólag véssék jór emlékeze­tükbe, hogy Csiffári és barátai a kapita­lista cendszer utóvédjei az imperialisták háborús terveinek szövetségesei és azért semmi keresnivalója nem lehet a község irányításában. (Sza) ségügy első éve, amelyet a fejlett szovjet egészségügy példája nyomán építettek ki. A dolgozók egészségéről szóló gondoskodás 1952- ben állandóan szélesedett és közelebb került a munkahelyhez. A kórházi ágyak száma az 1951- es évvel szemben 4.4 százalékkal emel­kedett Az asszonyokról és gyermekekről való gondoskodás határozottan javult. A bölcső­dék száma 1090-re emelkedett, új szülészeti intézetek nyíltak meg és számos kórházban kibővítették a szülészeti és gyermekosztályt. A kórházak, egészségügyi központok és ku­tatóintézetek sok új berendezést és műszert kaptak. A nemzetgazdaság fejlődése és az állandóan emelkedő életszínvonal, valamint a lakosság egészségéről való állami gondoskodás meg­nyilvánul a kedvező népszaporulatban az 1952- es év folyamán. A nemzeti jövedelem növekedése A nemzeti jövedelem a Csehszlovák Köztár­saságban 1952-ben az 1951-es évvel szemben 15 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövede­lemből a lakosság 70 százalékot kapott egyre emelkedő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A nemzeti jövedelemnek mint­egy 30 százaléka a szocialista termelés továb­bi kibővítésére és az országos szükségletek fedezésére esett. Állami statisztikai HIVATAL nepi beszédeket Petej Marušiak megbízott és Lörincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke mondták. A Szlovák Nemzeti Tanács ne­vében magyarul és szlovákul František Kubai képviselő, a Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöke, míg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága képviseletében Ľudovít Benada titkár mondtak üdvözlő szavakat. Az összes szónokok úgy méltatták a Ma­gyar Területi Színház megalakulását, mint a köztársaságunk nemzeti és nemzetiségei közt kialakult új viszony megnyilvánulá­sát, mint munkásosztályunk proletár nem­zetköziségének jelét, amellyel eltemetik a régi összeférhetetlenséget, a burzsoáziának a dolgozó nép leigázására mesterségesen folytatott politikáját. A Magyar Területi Színház Urbán Ernő Kossuth-díjas magyar író „Tűzkeresztség” címj időszerű drámájával mutatkozott be a közönségnek. Az újonnan megalakult magyar színház első bemutató előadása előkészítésében igen sokoldalú segítséget nyújtottak a szlovák színházi dolgozók ve­zető tényezői, ami bizonyítja, hogy szín­házi dolgozóink a testvéri együttműködés helyes útján haladnak, amely a jövőben is igen nagyjelentőségű lesz a magyar szín­házi együttes számára, mert elősegíti esz­mei és művészeti növekedésüket. Uj módszerek - új sikerek Azokon az állami birtokainkon, ahol betar­tották a helyes agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket, egyre nagyobb sikereket értek el a termelésben. Ma már mondhatjuk, hogy dolgozómk százai minden lehetőséget megragad­nak arra, hogy fejlesszék ismereteiket, alaposan megismerkedjenek az élenjáró szovjet módsze­rekkel, hogy a szovjet mesterek nyomán ők is jobb eredményeket érjenek el úgy a hektárho­zamok, mint az állatállomány hasznosságának emelésében. Bányász Anna a bánkeszi állami gazdaság ser­tésgondozónője is a szovjet szakkönyvek beha­tó tanulmányozása által ismerte fel azokat a nagy lehetőségeket, melyeket a szovjet módsze­rek alkalmazása biztosít minden dolgozó számá­ra. Bányász Anna nagyon szereti a szakkönyve­ket, mert ezekből tanult meg többet termelni és természetesen így sokkal többet is keres, mint a múltban. Most már egész szép könyvtára van. No de vessünk néhány pillantást munkájára is, vájjon hogyan segítették a szakkönyvek Bányász Annát komoly sikerekhez. Amikor 1952 április 1-én mint sertésetető ka­pott beosztást a gazdaságban, még híre sem hamva nem volt az új munkaszervezésnek, ô az anyakocákhoz került és nyomban látta, hogy az nem helyes, ha 'á dolgozók rendszertelenül végzik munkájukat. Elsőnek szervezte újjá a munkát, azzal, hogy 30 anyakocát vett gondozása alá és nyomban végrehajtotta az anyakocák pon­tos nyilvántartását. Mivel meg volt győződve ar­ról, hogy az új munkaszervezés és a szovjet ta­pasztalatok helyes alkalmazásával nagyobb si­kereket érhet el, kötelezettséget vállalt arra, hogy 1952 április 1-től az év végéig minden anyakocától 12 malacot választ el. E kötelezett­ségvállalását nemcsak hogy teljesítette, de ma­gasan tűi is teljesítette, mert háromnegyed év alatt átlagosan 15.2 malacot választott el minden anyakocától. Nézzük csak meg, milyen módszerrel dolgo­zik Bányász Anna? Elsősorban nagy gondosság­gal válogatja ki az anyakocákat. A kisellésű anyákat fokozatosan és tervszerűen kiselejtezi. Az ugratásnál a göndör és keresztezett anyako­cákat tervszerűen fehér fajállattal párosítja, vagy fordítva. Meggyőződött arról, hogy példáui a göndör anyakoca így párosítva a 8 hetes ma­lacokat 18.6 kg súlyra emelte fel, míg ugyanaz az anyakoca ugyancsak göndör álattal párosítva ugyanolyan idő alatt csak 13 kg-os súlyig nevel­te fel malacait. A párosításnál a kettős ugratást alkalmazza. Különös figyelmet szentel a fiatal malacoknak, ami legjobban visszatükröződik ab­ban, hogy a gyengébb malacokat, főleg ha több­ről van szó üvegből is eteti, hogy ezáltal meg­erősödjenek. A malacoknak már harmadnapos korukban száraz agyagot ad, amely vastartalmá­nál fogva elősegíti a malac fejlődését. Ezenkí­vül faszenet és takarmánysót ad nekik. Hét­­nyolc- napos korukban gyengén megnedvesített tört árpa és zabkeverékkel kezdi etetni őket, ami 3—4 napig tart, amíg legalább is valamennyire megtanulnak enni. Azután 0.27 kg árpadarát, 0.10 kg korpát és 0.01 kg meszet ad egy-egy ma­lacnak. Hogy a kis malacok ne érezzék olyan erősen az elválasztás előtti és utáni etetés át­menetét, Bányász Anna már a nyolcadik héten olyan takarmányadagot ad a malacoknak, mint amilyet választás után kapnak. Hogy az anya­kocák minél több tejet termelhessenek, napon­ta kétszer tőgymasszázst hajt végre rajtuk. An­nak érdekében, hogy úgy az anyakoca, mint a kismalacok ellenállóképessege növekedjék, az anyakocát fiadzás után 10 nappal kihajtja az akolba, míg nyáron úgy az anyakocát, mint a kis mlacokat levegőn tartja. Népidemokratikus rendszerünk teljes mérték­ben méltányolja Bányász Anna igyekezetét és ezért érdem szerint jutalmazza. Példás munká­jáért és figyelemreméltó eredményeiért három­negyed év alatt 99.800 koronát kapott. Ezenkí­vül teljesen ingyen egy hízott disznót is kapott 149 kg-os súlyban. Ám de Bányász Anna nem elégszik meg az elért eredményekkel. Ebben az esztendőben még nagyobb sikert akar elérni. ■Kötelezte magát arra, hogy minden anyakocától 16.2 malacot választ el. De ugyanekkor módsze­rét nem rejti véka alá, hanem tapasztalatait mindenkor átadja a gazdaság többi dolgozóinak, akik éppen e segítség révén arra vállaltak köte­lezettséget, hogy ebben az esztendőBfen legke­vesebb 12 malacot elválasztanak egy-egy anya­kocától. * Hladko Júlia a szenei állami birtokhoz tartozó felsőudvari gazdaság tehenészetében ért el szép eredményeket a szovjet tapasztalatok alkal­mazása révén. Annak ellenére, hogy nem ren­delkezik a legjobb fejőstehenekkel, mégis az el­múlt esztendőben egy tehéntől 4.021 liter tejet fejt ki átlagosan. Ez annyit jelent, hogy 13 te­héntől az elmúlt esztendőben összesen 52.273 li­teres tejhozamot ért el. Hladko Julis munkája a következőkből áll: naponta háromszor feji a teheneket Ugyancsak naponta háromszor alkal­mas sekély és mély tőgymasszázst és a fejes előtt minden alkalommal gondosan megmossa a reábízott tehenek tőgyeit. A tehenek napi takar­mány-adagját a következőképpen állította ösz­­sze: Nyáron 14 kg zöld lucerna, 2 kg olajpogá­csa, 1 kg korpa, 2 kg pelyva, 1 kg szalma és megfelelő mennyiségű takarmány só és takar­mánymész. Azoknak a teheneknek, melyeknek a tejhozamuk 8 literen felül volt, naponta 0.30 kg szemes takarmányt adott. A tél folyamán minden fejőstehén 10 kg takarmányrépát, 3 kg lucernát, 10 kg silótakarmányt, 1 kg korpát, (Folytatás az 5. oldalon) A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlődése 1952 évi állami tárvieljesításének eredményei Folytatás a 2. oldalról. Komáromban ünnepélyesen megnyitották a Magyar Területi színházat Szocialista munfeaversennyel a kongresszus határozatainak teljesítéséért!

Next

/
Thumbnails
Contents