Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 1. szám
fzaľmet Földműves 1953. január 4. Az érsekújvári Gépállomás a csomós-rendszer bevezetésével meggyorsította a javítási munkálatokat NEMZETI VÁLLALATAINK EFSZ-EINKNEK Falvaink szocialista kiépítésénél nagy leiadat hárul állami traktorállomásainkra is. Politikai és szervezeti segítséget kell nyujtaníoK EFSZ-einknek, felelősek az agrotechnikai intézkedések és határidők betartásáért, a hektárhozamok állandó emeléséért és mindent egybevéve, nagy jelentőséggel bírnak a szövetkezetek további szervezeti és gazdasági megszilárdítását illetően — hangsúlyozza a Traktorállomások mániájának megjavításáról szóló párt- és kormányhatározat. Gottwald elvtárs a CsKP országos konferenciáján elmondott beszédében ugyancsak nagy figyelmet szentelt a traktorállomások kérdésének és többek között kiemelte, hogy meglévő traktor- és gépállományunk ügy a traktorállomásainkon, mint állami birtokainkon nincsen kellően kihasználva, ami a javítás alatt álló traktorok nagy számával magyarázható. Gottwald elvtárs figyelmeztető szavai arra ösztökéljenek minket, hogy feltétlenül igyekezzünk gépállomásainkon és egyebütt bebiztosítani a géppark teljes kihasználását, amit azonban csak úgy érhetünk el, ha biztosítjuk a géppark jó felkészültségét is. Éppen ezért e célra a téli időszakot minél jobban ki kell használni. Ez időszakban meg kell javítanunk egész gépparkunkat s gondoskodni kell egyúttal a javítások minőségi elvégzéséről is, éspedig olymódon, hogy a mezei csúcsmunkák során elkerülhessük az üzemzavarokat és ne kelljen semilyen, különösen pedig nem fő- és középjavításokat végezni. Nagy könnyebbséget jelent számunkra, hogy ezen a téren is, épúgy mint más téren, teljes mértékben támaszkodhatunk a szovjet tapasztalatokra s ezúttal is követve a szovjet traktorosok, szerelők és gépjavítók példáját, megjavíthatjuk és meg könnyíthetjük munkánkat. Ezen a téren igen szép példát mutatnak az érsekújvári traktorállomás dolgozói, akiknél a szovjet tapasztalatok nagyméretű alkalmazása nemcsak a mezei munkák megszervezésénél és elvégzésénél jutott kifejezésre, de a gépek javításánál is minden téren megmutatta előnyeit. így például Vavéák elvtárs, a javítóműhely vezetője nagy lelkesedéssel beszel arról, hogy a közelmúltban Csehországban részt vett egy tanfolyamon, ahol a legapróbb részletekig megismerte a szovjet „csomós” javítórendszer lényegét és alapos teivilágosító munka után a dolgozók, teljes mértékbgj magukévá tették e rendszer bevezetését. Л munka igazságos jutalmazása mint döntő tényező ' • Ámde ne’ gondoljuk, hogy mindez olyan könynyen sikerült volna, ha gépállomás új vezetősége először nem teremtette volna meg az előfeltételeket a munka megjavítására. Erre bizony nagy szükség volt, mert mint az állomás politikai vezetője, Forisek elvtárs mondja, tavaly még nagyon is áldatlan állapotok uralkodtak a traktorállomásokon. Az elvégzett munka igazságos jutalmazása terén súlyos hibákat követett^ el a gépállomás akkori igazgatója, mert ahelyett, hogy ellenőrizte volna a munka minőségi, valamint mennyiségi elvégzését s figyelembe vette volna a dolgozók teljesítményeit, a jutalmazást a kávéházi asztal mellett állapította meg. Így azután nem lehet azon csodálkozni, hogy a munkafegyelem egyre lazult s .egyre több gép váit üzemképtelenné. Az ez év tavaszán megjelent párt- és kormányhatárpzat nagy segítséget nyújtott a traktorállomás vezetőségének a munka megjavítását célzó igyekezetében. Ennek alapján hozzáláttak a hiányosságok kiküszöböléséhez, ammek az lett az eredménye, hogy — mint mondottuk — a traktorallomás az idén valóban nagy lépést tett előre s valóban részese lett a szövetkezetek megszilárdítása terén elért, sikernek. Természetesen mindezt döntő mértékben az elvégzőit munka igazságos, normák szerinti jutalmazása segítette elő. Az egyéni felelősség jelentősége Most, amikor már ismeretes előttünk, hogyan számolták fel az áldatlan állapotokat az újvári traktoralicmason, térjünk vissza a csomós-rendszerhez. Átadjuk Vavéák elvtársnak a szót, hadd beszéljen ó a munkájáról: — A csomós-rendszer lényege tulajdonképpen az egyéni felelősségen alapszín, valamint egyes javítási munkák célszerű elosztásában. A gepek javítását műveletekre bontottuk, ami ánnyit jelent, hogy mindenki csak a reábizott műveletet hajtja vegre és természetesen felelős a munka jó elvégzéséért. így tudjuk, ki mit végzett, nem mint a múltban, amikor mindenki azt csinált, amit akart vagy ami éppen a kezeügyébe került s bizony előfordult, hogy egy könnyebb munkát négy-öt ember is csinált egyszerre s a végen még sem volt jó s a hibának nem akadt gazdája. Persze most már minden máskép van. A javításra kerülő gépet először a szerelő-csoport gondosan széjjeiszedi, majd ezek után az alkatrészek a tisztítóba kerülnek, ahol lúgos, forró vízben kifőzik őket. Ezáltal minden piszok lekerül róluk, majd így megtisztítva az ellenőrzőbe kerülnek, ahol minden darabot gondosan megvizsgálnak s nem kerülheti el a figyelmet még a legkisebb repedés vagy törés sem. Az ellenőrző osztály miután megállapította, hogy melyik alkatrész alkalmas a további használatra s melyiket kell kicserélni, az alkatrészeket átadja ama osztályoknak, amelyekhez ezek tartoznak. Ezeken az osztályokon az alkatrészeket szükség esetén megjavítják vagy kicserélik. Hasonlóképpen a sárhányók javítását a bádogososztály, a villanyszerelést a villanyszerelöosztály stb. végzi. Külön csoport végzi a hűtők javítását, mégpedig víznyomás segítségével és ahol a víz kiszivárog vagy kisugárzik, a repedést kijavítják — mondja Vavcák elvtárs, majd még hozzáteszi. — Most tehát nem fordulhat elő, hogy a legkisebb repedést és törést nevegyük észre s nem járunk úgy mint a múltban, hogy ' a traktor már ki volt javítva s akkor derült ki, hogy hibás alkatrész került a gépbe és újból szét kellett szedni az egészet. Visszatérve az alkatrészek kifőzéssel való tisztítására, azt talán mondanom sem kell, hogy amellett, hogy ez az eljárás sokkal jobb, nagy mennyiségű üzemanyag (petróleum) megtakarítást is jelent — fejezi be rövid ismertetését Yavcsák elvtárs. Igaz, sokat lehetne még beszélni erről a kiváló munkaszervezésről, de nagyobbára ezt ismerik már másutt is, csak talán még nem alkalmazzák olyan sikerrel, mint Ujvárott. Meg aztán úgy látjuk, hogy Prísztavok szerelő elvtárs is szeretne va-' lamit mondani és bizony kiderült, hogy neki is van miről beszélni. Hiszen a traktorosok neveléséről van szó. Szemléltető példa Hamarosan megtudjuk, hogy a traktorosok is belekapcsolódtak a javítási munkálatokba, hogy így még jobban megismerkedjenek a motorok szerkezetével és még jobban kifejlődjék felelősség érzetük. Igaz, hogy a szerelők eleinte nem szívesen vették a traktorosok bekapcsolódását, de végül is belátták, hogy ez csak használhat a dolognak. Prísztavok elvtárs azután rátér arra, hogy a kezdő traktorosokat alaposan megismertetik a gépek szerkezetével — a javítási munkálatokon kívül, szemléltető oktatás útján. Itt van például az adagoló szivattyú. Ki gondolná, hogy milyen nagy jelentősége,^ van ennek a kis szerkezetnek. Keresztmetszete ezt világosan megmutatja. Elegendő, hogy csak egy kis piszok kerüljön az adagolóba s a gép máris leáll. Tehát, nagyon fontos ezt tudni, mert így lehet elejét venni annak, hogy a gondatlanság miatt rengeteg munkaóra kárbavesszen. Ezeknek az adagolóknak a javítására külön műhelyt rendeztek be. Itt minden csak úgy ragyog a tisztaságtól, s ez természetes is, merthiszen — amint tudjuk — a piszok a kis szerkezet legnagyobb ellensége. Most pedig álljunk meg egy kicsit a blokkok kipróbálásánál. Egy külön műhelyben villanymotorok segítségével próbálják ki a motorokat, mégpedig úgy, hogy egy villanymotorra négy blokkot is rákapcsolnak, melyeket azután 24 járatnak és ha nem észlelnek semmi bajt, akkor a blokkokat beszerelik a traktorokba. Tehát, amint látjuk, az érsekújvári traktorállomáson serényen folyik a munka. Minden csoportnak, minden műhelynek megvan a maga feladata. A jó munkaszervezés, a munka jő szétosztása s a felelősségérzet kifejlesztése mind nagyban hozzájárul a dolgozók lelkesedéséhez. A javítók örülnek a munka jó haladásának, á traktorosok meg dicsérik a csomós-rendszer által megjavított gépeket, mert eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy az így megjavított traktorokkal úgyszólván nincsen semmi bajuk s így munkateljesítményük is nagyobb lehet, ami természetesen kifejezésre jut a keresetüknél is. Végül talán a jól kijavított traktoroknak legjobban a szövetkezeteink tagjai örülnek, mert a jó traktorosok, jó gépeikkel egyre több és' jobb munkát végezhetnek majd, amiáltal hozzájárulnak a magasabb hektárhozamok eléréséhez s így természetesen mindannyiunk életszínvonalának állandó emeléséhez is. Fúry József. A nádszegi EFSz sikerei és hiányosságai az eimult év tükrében Ha csupán rövidke visszapillantást vetünk a nádszegi EFSz multévi működésére, még akkor is megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet tagjai bizonyos hiányosságok ellenére komoly sikereket értek el s valóban megmutatták kis- és középparasztjainknak a közös gazdálkodás nagy előnyét az egyéni gazdálkodással szemben. Ezt misem bizonyítja jobban, mint az a tény, az aratás után a szövetkezet taglétszáma 162-ról 517-re szaporodott. Ami annyit jelent, hogy ez idő szerint a falu kis- és középparasztjainak több mint 95%-а belekapcsolódott a közös gazdálkodásba. Nézzük csak mindjárt az elején miben jutott kiiejezésre többek között a mezőgazdasági nagytermelés előnye? Hogy csak egynéhány példát említsünk: a gabonanemüeknél a szövetkezet hektáronkint átlagosan 4—5 mázsával többet takarított be, mint az egyéni gazdálkodók, akik apró parcelláikon és elmaradt munkamódszereikkel semmiesetre sem érhettek el olyan erdményeket miwt a szövetkezet tagjai, akik a nagy szövetkezeti táblákon teljes mértékben igénybe vehették a gépi segítséget s így természetesen jobban meg is művelhették a főidet mint az egyéni gazdálkodók. A közös gazdálkodásnál teljes mértékben alkalmazhatjuk a szovjet kolhozparasztok gazdag tapasztalatait, amelyeket a nádszegi EFSz tagjai úgyszólván első kézből kaptak meg, a szovjet mezőgazdasági küldöttség egy évvel ezelőtti látogatása alkalmából. A nádszegiek nagyon szívesen emlékeznek vissza erre a kedves látogatásra, mert ennek köszönhetik azt is, hogy bátran alkalmazták az agrotechnikai intézkedéseket és hatalmas búzatáblát vetettek be keresztsoros vetéssel. Az eredmény felülmúlt minden várakozást, mert amíg a megszokott módon elvetett búzából 20.7 q termést értek el ha-ként, a keresztsoros vetés hektáronként 27 mázsás termést hozott. Itt világosan látható, hogy milyen nagy a különbség a keresztsoros vetés eredménye és az egyéni gazdálkodók eredménye között, sőt a szövetkezet a rendes vetésnél is — mint mondottuk — 4—5 q-val ért el magasabb termést mint az egyénileg gazdálkodók. Ugyancsak a burgonya és a zab termésnél is túlteljesítették a tervet a szövetkezet tagjai, a kendernél például teljes 20 q-val értek el többet hektáronként, mint azt tervezték, úgyszintén a dohány termesztésben is sikerrel végeztek. Ezenkívül alig 30 árnyi területről, ahol gyógynövényeket termesz-' tettek 38.560 korona jövedelemhez jutottak. Ha ezek a kitűnő eredmények valóban hozzájárultak ahhoz, hogy meggyőzzék az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről és azokról a nagy lehetőségekről, melyeket a közös gazdálkodás nyújt számukra, még sem lehetnek megelégedve, mert ezek az eredmények még jobbak is lehettek volna. Ezért nagy hiba lenne, ha önelégültség lenne úrrá a szövetkezet tagjain, mert hiszen javítani való éppen elég akad. Különösen most, amikor a szövetkezet megnagyobbodom s a növekedés újabb feladatok megoldását sürgeti. Meg kell teremteni minden előfeltételt árra, hogy a már hatalmassá fejlődött szövetkezet, valóban gazdagabba és boldogabbá tehesse derék tagjait. Ehhez azonban szükséges az állandó munkacsoportok megszervezése, illetve a meglévők megszilárdítása s a munka minden vonalon való jó megszervezése. Nem igen lehet várni például az állatgondozóktól teljes értékű munkát addig, amíg azoknak kilométernyi távolságokról maguknak kell az istállókhoz hordani a takarmányt, úgyhogy vajmi kevés idejük marad az állatok gondozására. A tagokra bizonyos feladatokat kell bízni, melyért felelősek, hogy ne legyen akadálya kezdeményezésük és munkakedvük kifejlődésének. Azután egy pillanatra sem szabad ellankadni az ellenőrzésben. Az ellenőrzés nem jelenhet zaklatást senki számára, mivel szükséges, hogy a felelős személyeknek állandóan tudomása legyen arról, hogyan teljesítik a szövetkezet tagjai a rajok bízott feladatokat. Hiszen közös érdekről van szó. A siker mindannyiuké és minden ami ebből fakad. Amikor rámutattunk a gabonaneműeknél elért nagyszerű eredményekre azt is megemlítettük, hogy a szövetkezet tagjai jól előkészítették a talajt, azonban még hozzá kell fűznünk, hogy a vetést is idejében végezték el s ugyancsak a növényápolási munkálatokat is, de nem így jártak el a kukoricánál, amelyet csak először kapáltak meg idejében. A második kapálást elkésve végezték, amikor a gaz már jól lenyomorította a kukoricát és mi lett a vége? Mi lehetett volna, minthogy néhány mázsával kevesebb kukorica termett, mint teremhetett volna, ha a második kapálás és a többi is idejében lett volna végrehajtva. Ebből láthatjuk, hogy még az sem bizonyult elengendőnek, hogy mindenkinek ki lett osztva a maga része a kukorica megműveléséből, de ellenőrizni is kellett volna, hogy mindenki idejében végzi-e munkáját a saját részen. Ez pedig nem történt meg. Sokat lehet belőle tanulni. Azonban említsünk meg még egy példát: az árpából is többet érhettek volna el, de nem jártak el kellő gondossággal, mert több nitrogén-műtrágyát szórtak rá, mint amennyit kellett volna s így ledült. Amint latjuk a sikerek ellenére sincsen ok az elbizakodásra. S most, amikor a szövetkezet vezetősége a tagság bevonásával A gottwaldi ötéves tervünk negyedik évének nagy sikere az ünnepek előtti vásárok gazdag árúbőségében is kifejezésre jutott. A gútai szövetkezeti vásáron a messzi környék dolgozóparasztsága boldogan válogat a nemzeti vállalataink elárusítóhelyein. Az állatállomány osszpon« tosításának állása (TPP) — A népi közigazgatás dolgozói, a párt, valamint az EFSz-ek új tagjai állandóan nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági állatok közös, szövetkezeti istállóban összpontosított neveléséneK. EFSz-eink ez év december 17.—-22. zött nagyon szép eredményeket értek el szarvasmarha és sertések összpontosítása terén. Az utolsó 5 nap alatt a mezőgazdasági állatok összpontosítása az egyes kerületek szermt a következőképpen alakult: Kerület Pozsony Zsolna Eperjes Besztercebánya Kassa Nyitra_____________ összpontosított szarvasmarhák száma 2.268 1.467 1.447 482 324 157 Szlovákia Kerület Eperjes Pozsony Besztercebánya Zsolna Kassa Nyitra 6.145 Összpontosított sertések száma 3.950 1.573 954 535 310 1 266 I Szlovákia 7.588 Ezen kimutatás alapján láthatjuk, hogy ez év december 17.—22-i időközben a legtöbb szarvasmarhát a pozsonyi, zsolnai és az eperjesi kerületekben összpontosítottak, továbbá megállapíthatjuk, hogy a zsolnai kerület erőteljesen igyekezik behozni az utolsó hónapokban történt lemaradását. A sertések összpontosítása alkalmával nagyon szép eredményeket jegyeztek fel az eperjesi kerületben, valamint a pozsonyi kerületben is, amelyek követendő példaképül szolgáljanak a többi kerületnek. az új termelési terven dolgozik, mindenre kell gondolni, mindent ' figyelembe kell venni. A szövetkezetek mintaszabályzatának megvitatásával kapcsolatos megbeszéléseket arra kell felhasználni, hogy a szabályzat pontjainak alapján megjavítsák munkájukat, fejlesszék a közös vagyonnal szembeni felelősségérzetet, hogy mindegyik tag megszeresse munkáját, szövetkezetét s megvédje a közös vagyont, amely végül is boldogabb holnapot biztosít saját maga és családja számára. Sok olyan tagra van szükség mint Csóka Boldizsár tehéngondozó, B u g á r Anna sertést gondozónő, valamint N y i 1 f a János sertésgondozó és mások, vagy a növényi termelésben S z i m c s i к Géza, K o h e 1 István stb, s akkor a nádszegi EFSz még sokkal szebb eredményekkel ” dicsekedhetik majd, amire feltétlenül meg van minden előfeltétele. Kovács István 4
