Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 1. szám

fzaľmet Földműves 1953. január 4. Az érsekújvári Gépállomás a csomós-rendszer bevezetésével meggyorsította a javítási munkálatokat NEMZETI VÁLLALATAINK EFSZ-EINKNEK Falvaink szocialista kiépítésénél nagy leiadat hárul állami traktorállomásainkra is. Poli­tikai és szervezeti segítséget kell nyujtaníoK EFSZ-einknek, felelősek az agrotechnikai intéz­kedések és határidők betartásáért, a hektárhozamok állandó emeléséért és mindent egybevéve, nagy jelentőséggel bírnak a szövetkezetek további szervezeti és gazdasági megszilárdítását il­letően — hangsúlyozza a Traktorállomások mániájának megjavításáról szóló párt- és kormány­határozat. Gottwald elvtárs a CsKP országos konferen­ciáján elmondott beszédében ugyancsak nagy fi­gyelmet szentelt a traktorállomások kérdésének és többek között kiemelte, hogy meglévő trak­tor- és gépállományunk ügy a traktorállomá­sainkon, mint állami birtokainkon nincsen kel­lően kihasználva, ami a javítás alatt álló trak­torok nagy számával magyarázható. Gottwald elvtárs figyelmeztető szavai arra ösztökéljenek minket, hogy feltétlenül igye­kezzünk gépállomásainkon és egyebütt bebizto­sítani a géppark teljes kihasználását, amit azon­ban csak úgy érhetünk el, ha biztosítjuk a gép­park jó felkészültségét is. Éppen ezért e célra a téli időszakot minél jobban ki kell használni. Ez időszakban meg kell javítanunk egész gép­parkunkat s gondoskodni kell egyúttal a javítá­sok minőségi elvégzéséről is, éspedig olymódon, hogy a mezei csúcsmunkák során elkerülhessük az üzemzavarokat és ne kelljen semilyen, külö­nösen pedig nem fő- és középjavításokat végez­ni. Nagy könnyebbséget jelent számunkra, hogy ezen a téren is, épúgy mint más téren, teljes mértékben támaszkodhatunk a szovjet tapasz­talatokra s ezúttal is követve a szovjet trakto­rosok, szerelők és gépjavítók példáját, megja­víthatjuk és meg könnyíthetjük munkánkat. Ezen a téren igen szép példát mutatnak az érsekúj­vári traktorállomás dolgozói, akiknél a szovjet tapasztalatok nagyméretű alkalmazása nemcsak a mezei munkák megszervezésénél és elvégzésé­nél jutott kifejezésre, de a gépek javításánál is minden téren megmutatta előnyeit. így például Vavéák elvtárs, a javítóműhely vezetője nagy lelkesedéssel beszel arról, hogy a közelmúltban Csehországban részt vett egy tanfolyamon, ahol a legapróbb részletekig megismerte a szovjet „csomós” javítórendszer lényegét és alapos tei­­világosító munka után a dolgozók, teljes mér­­tékbgj magukévá tették e rendszer bevezetését. Л munka igazságos jutalmazása mint döntő tényező ' • Ámde ne’ gondoljuk, hogy mindez olyan köny­­nyen sikerült volna, ha gépállomás új vezetősége először nem teremtette volna meg az előfelté­teleket a munka megjavítására. Erre bizony nagy szükség volt, mert mint az állomás politi­kai vezetője, Forisek elvtárs mondja, tavaly még nagyon is áldatlan állapotok uralkodtak a trak­torállomásokon. Az elvégzett munka igazságos jutalmazása terén súlyos hibákat követett^ el a gépállomás akkori igazgatója, mert ahelyett, hogy ellenőrizte volna a munka minőségi, va­lamint mennyiségi elvégzését s figyelembe vet­te volna a dolgozók teljesítményeit, a jutalma­zást a kávéházi asztal mellett állapította meg. Így azután nem lehet azon csodálkozni, hogy a munkafegyelem egyre lazult s .egyre több gép váit üzemképtelenné. Az ez év tavaszán megjelent párt- és kor­­mányhatárpzat nagy segítséget nyújtott a trak­torállomás vezetőségének a munka megjavítását célzó igyekezetében. Ennek alapján hozzáláttak a hiányosságok kiküszöböléséhez, ammek az lett az eredménye, hogy — mint mondottuk — a traktorallomás az idén valóban nagy lépést tett előre s valóban részese lett a szövetkezetek megszilárdítása terén elért, sikernek. Természe­tesen mindezt döntő mértékben az elvégzőit munka igazságos, normák szerinti jutalmazása segítette elő. Az egyéni felelősség jelentősége Most, amikor már ismeretes előttünk, hogyan számolták fel az áldatlan állapotokat az újvári traktoralicmason, térjünk vissza a csomós-rend­szerhez. Átadjuk Vavéák elvtársnak a szót, hadd beszéljen ó a munkájáról: — A csomós-rendszer lényege tulajdonképpen az egyéni felelősségen alapszín, valamint egyes javítási munkák célszerű elosztásában. A gepek javítását műveletekre bontottuk, ami ánnyit je­lent, hogy mindenki csak a reábizott műveletet hajtja vegre és természetesen felelős a munka jó elvégzéséért. így tudjuk, ki mit végzett, nem mint a múltban, amikor mindenki azt csinált, amit akart vagy ami éppen a kezeügyébe került s bizony előfordult, hogy egy könnyebb munkát négy-öt ember is csinált egyszerre s a végen még sem volt jó s a hibának nem akadt gaz­dája. Persze most már minden máskép van. A javításra kerülő gépet először a szerelő-csoport gondosan széjjeiszedi, majd ezek után az al­katrészek a tisztítóba kerülnek, ahol lúgos, for­ró vízben kifőzik őket. Ezáltal minden piszok lekerül róluk, majd így megtisztítva az ellen­őrzőbe kerülnek, ahol minden darabot gondosan megvizsgálnak s nem kerülheti el a figyelmet még a legkisebb repedés vagy törés sem. Az el­lenőrző osztály miután megállapította, hogy me­lyik alkatrész alkalmas a további használatra s melyiket kell kicserélni, az alkatrészeket át­adja ama osztályoknak, amelyekhez ezek tartoz­nak. Ezeken az osztályokon az alkatrészeket szükség esetén megjavítják vagy kicserélik. Hasonlóképpen a sárhányók javítását a bádogos­osztály, a villanyszerelést a villanyszerelöosztály stb. végzi. Külön csoport végzi a hűtők javí­tását, mégpedig víznyomás segítségével és ahol a víz kiszivárog vagy kisugárzik, a repedést ki­javítják — mondja Vavcák elvtárs, majd még hozzáteszi. — Most tehát nem fordulhat elő, hogy a legkisebb repedést és törést nevegyük észre s nem járunk úgy mint a múltban, hogy ' a traktor már ki volt javítva s akkor derült ki, hogy hibás alkatrész került a gépbe és újból szét kellett szedni az egészet. Visszatérve az al­katrészek kifőzéssel való tisztítására, azt talán mondanom sem kell, hogy amellett, hogy ez az eljárás sokkal jobb, nagy mennyiségű üzemanyag (petróleum) megtakarítást is jelent — fejezi be rövid ismertetését Yavcsák elvtárs. Igaz, sokat lehetne még beszélni erről a kiváló munkaszer­vezésről, de nagyobbára ezt ismerik már más­utt is, csak talán még nem alkalmazzák olyan sikerrel, mint Ujvárott. Meg aztán úgy látjuk, hogy Prísztavok szerelő elvtárs is szeretne va-' lamit mondani és bizony kiderült, hogy neki is van miről beszélni. Hiszen a traktorosok ne­veléséről van szó. Szemléltető példa Hamarosan megtudjuk, hogy a traktorosok is belekapcsolódtak a javítási munkálatokba, hogy így még jobban megismerkedjenek a motorok szerkezetével és még jobban kifejlődjék fele­lősség érzetük. Igaz, hogy a szerelők eleinte nem szívesen vették a traktorosok bekapcsolódását, de végül is belátták, hogy ez csak használhat a dolognak. Prísztavok elvtárs azután rátér arra, hogy a kezdő traktorosokat alaposan megismertetik a gépek szerkezetével — a javítási munkálato­kon kívül, szemléltető oktatás útján. Itt van például az adagoló szivattyú. Ki gondolná, hogy milyen nagy jelentősége,^ van ennek a kis szer­kezetnek. Keresztmetszete ezt világosan meg­mutatja. Elegendő, hogy csak egy kis piszok ke­rüljön az adagolóba s a gép máris leáll. Tehát, nagyon fontos ezt tudni, mert így lehet elejét venni annak, hogy a gondatlanság miatt renge­teg munkaóra kárbavesszen. Ezeknek az ada­golóknak a javítására külön műhelyt rendeztek be. Itt minden csak úgy ragyog a tisztaságtól, s ez természetes is, merthiszen — amint tudjuk — a piszok a kis szerkezet legnagyobb ellen­sége. Most pedig álljunk meg egy kicsit a blokkok kipróbálásánál. Egy külön műhelyben villanymo­torok segítségével próbálják ki a motorokat, mégpedig úgy, hogy egy villanymotorra négy blokkot is rákapcsolnak, melyeket azután 24 já­ratnak és ha nem észlelnek semmi bajt, akkor a blokkokat beszerelik a traktorokba. Tehát, amint látjuk, az érsekújvári traktorál­lomáson serényen folyik a munka. Minden cso­portnak, minden műhelynek megvan a maga feladata. A jó munkaszervezés, a munka jő szétosztása s a felelősségérzet kifejlesztése mind nagyban hozzájárul a dolgozók lelkesedéséhez. A javítók örülnek a munka jó haladásának, á traktorosok meg dicsérik a csomós-rendszer ál­tal megjavított gépeket, mert eddigi tapaszta­lataik azt mutatják, hogy az így megjavított traktorokkal úgyszólván nincsen semmi bajuk s így munkateljesítményük is nagyobb lehet, ami természetesen kifejezésre jut a keresetük­nél is. Végül talán a jól kijavított traktoroknak legjobban a szövetkezeteink tagjai örülnek, mert a jó traktorosok, jó gépeikkel egyre több és' jobb munkát végezhetnek majd, amiáltal hoz­zájárulnak a magasabb hektárhozamok elérésé­hez s így természetesen mindannyiunk életszín­vonalának állandó emeléséhez is. Fúry József. A nádszegi EFSz sikerei és hiányosságai az eimult év tükrében Ha csupán rövidke visszapillantást ve­tünk a nádszegi EFSz multévi működésé­re, még akkor is megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet tagjai bizonyos hiányosságok ellenére komoly sikereket értek el s való­ban megmutatták kis- és középparaszt­jainknak a közös gazdálkodás nagy elő­nyét az egyéni gazdálkodással szemben. Ezt misem bizonyítja jobban, mint az a tény, az aratás után a szövetkezet taglét­száma 162-ról 517-re szaporodott. Ami annyit jelent, hogy ez idő szerint a falu kis- és középparasztjainak több mint 95%-а belekapcsolódott a közös gazdálko­dásba. Nézzük csak mindjárt az elején miben jutott kiiejezésre többek között a mező­gazdasági nagytermelés előnye? Hogy csak egynéhány példát említsünk: a gabonane­­müeknél a szövetkezet hektáronkint átla­gosan 4—5 mázsával többet takarított be, mint az egyéni gazdálkodók, akik apró parcelláikon és elmaradt munkamódsze­reikkel semmiesetre sem érhettek el olyan erdményeket miwt a szövetkezet tagjai, akik a nagy szövetkezeti táblákon teljes mértékben igénybe vehették a gépi segít­séget s így természetesen jobban meg is művelhették a főidet mint az egyéni gaz­dálkodók. A közös gazdálkodásnál teljes mértékben alkalmazhatjuk a szovjet kol­hozparasztok gazdag tapasztalatait, ame­lyeket a nádszegi EFSz tagjai úgyszólván első kézből kaptak meg, a szovjet mező­gazdasági küldöttség egy évvel ezelőtti lá­togatása alkalmából. A nádszegiek nagyon szívesen emlékeznek vissza erre a kedves látogatásra, mert ennek köszönhetik azt is, hogy bátran alkalmazták az agrotechnikai intézkedéseket és hatalmas búzatáblát ve­tettek be keresztsoros vetéssel. Az ered­mény felülmúlt minden várakozást, mert amíg a megszokott módon elvetett búzá­ból 20.7 q termést értek el ha-ként, a ke­resztsoros vetés hektáronként 27 mázsás termést hozott. Itt világosan látható, hogy milyen nagy a különbség a keresztsoros vetés eredménye és az egyéni gazdálko­dók eredménye között, sőt a szövetkezet a rendes vetésnél is — mint mondottuk — 4—5 q-val ért el magasabb termést mint az egyénileg gazdálkodók. Ugyancsak a burgonya és a zab termésnél is túltelje­sítették a tervet a szövetkezet tagjai, a kendernél például teljes 20 q-val értek el többet hektáronként, mint azt tervezték, úgyszintén a dohány termesztésben is si­kerrel végeztek. Ezenkívül alig 30 árnyi területről, ahol gyógynövényeket termesz-' tettek 38.560 korona jövedelemhez jutot­tak. Ha ezek a kitűnő eredmények valóban hozzájárultak ahhoz, hogy meggyőzzék az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasz­tokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről és azokról a nagy lehetőségekről, melyeket a közös gazdálkodás nyújt számukra, még sem lehetnek megelégedve, mert ezek az eredmények még jobbak is lehettek volna. Ezért nagy hiba lenne, ha önelégültség lenne úrrá a szövetkezet tagjain, mert hi­szen javítani való éppen elég akad. Külö­nösen most, amikor a szövetkezet megna­gyobbodom s a növekedés újabb feladatok megoldását sürgeti. Meg kell teremteni minden előfeltételt árra, hogy a már ha­talmassá fejlődött szövetkezet, valóban gazdagabba és boldogabbá tehesse derék tagjait. Ehhez azonban szükséges az állan­dó munkacsoportok megszervezése, illetve a meglévők megszilárdítása s a munka minden vonalon való jó megszervezése. Nem igen lehet várni például az állatgon­dozóktól teljes értékű munkát addig, amíg azoknak kilométernyi távolságokról ma­guknak kell az istállókhoz hordani a ta­karmányt, úgyhogy vajmi kevés idejük marad az állatok gondozására. A tagokra bizonyos feladatokat kell bízni, melyért fe­lelősek, hogy ne legyen akadálya kezde­ményezésük és munkakedvük kifejlődésé­nek. Azután egy pillanatra sem szabad el­lankadni az ellenőrzésben. Az ellenőrzés nem jelenhet zaklatást senki számára, mivel szükséges, hogy a felelős személyek­nek állandóan tudomása legyen arról, ho­gyan teljesítik a szövetkezet tagjai a ra­jok bízott feladatokat. Hiszen közös ér­dekről van szó. A siker mindannyiuké és minden ami ebből fakad. Amikor rámutattunk a gabonaneműek­­nél elért nagyszerű eredményekre azt is megemlítettük, hogy a szövetkezet tagjai jól előkészítették a talajt, azonban még hozzá kell fűznünk, hogy a vetést is ide­jében végezték el s ugyancsak a növény­ápolási munkálatokat is, de nem így jár­tak el a kukoricánál, amelyet csak először kapáltak meg idejében. A második kapá­lást elkésve végezték, amikor a gaz már jól lenyomorította a kukoricát és mi lett a vége? Mi lehetett volna, minthogy né­hány mázsával kevesebb kukorica termett, mint teremhetett volna, ha a második ka­pálás és a többi is idejében lett volna vég­rehajtva. Ebből láthatjuk, hogy még az sem bizonyult elengendőnek, hogy minden­kinek ki lett osztva a maga része a kuko­rica megműveléséből, de ellenőrizni is kel­lett volna, hogy mindenki idejében végzi-e munkáját a saját részen. Ez pedig nem történt meg. Sokat lehet belőle tanulni. Azonban említsünk meg még egy példát: az árpából is többet érhettek volna el, de nem jártak el kellő gondossággal, mert több nitrogén-műtrágyát szórtak rá, mint amennyit kellett volna s így ledült. Amint latjuk a sikerek ellenére sincsen ok az elbizakodásra. S most, amikor a szö­vetkezet vezetősége a tagság bevonásával A gottwaldi ötéves tervünk negyedik évének nagy sikere az ünnepek előtti vásárok gazdag árúbőségében is kifejezésre jutott. A gútai szö­vetkezeti vásáron a messzi környék dolgozó­parasztsága boldogan válogat a nemzeti vállala­taink elárusítóhelyein. Az állatállomány osszpon« tosításának állása (TPP) — A népi közigazgatás dolgozói, a párt, valamint az EFSz-ek új tagjai állandóan nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági állatok közös, szövetkezeti istállóban összpontosított neveléséneK. EFSz-eink ez év december 17.—-22. zött nagyon szép eredményeket értek el szar­vasmarha és sertések összpontosítása terén. Az utolsó 5 nap alatt a mezőgazdasági álla­tok összpontosítása az egyes kerületek szermt a következőképpen alakult: Kerület Pozsony Zsolna Eperjes Besztercebánya Kassa Nyitra_____________ összpontosított szarvasmarhák száma 2.268 1.467 1.447 482 324 157 Szlovákia Kerület Eperjes Pozsony Besztercebánya Zsolna Kassa Nyitra 6.145 Összpontosított sertések száma 3.950 1.573 954 535 310 1 266 I Szlovákia 7.588 Ezen kimutatás alapján láthatjuk, hogy ez év december 17.—22-i időközben a legtöbb szarvasmarhát a pozsonyi, zsolnai és az eper­jesi kerületekben összpontosítottak, továbbá megállapíthatjuk, hogy a zsolnai kerület erő­teljesen igyekezik behozni az utolsó hónapok­ban történt lemaradását. A sertések összpon­tosítása alkalmával nagyon szép eredményeket jegyeztek fel az eperjesi kerületben, valamint a pozsonyi kerületben is, amelyek követendő példaképül szolgáljanak a többi kerületnek. az új termelési terven dolgozik, mindenre kell gondolni, mindent ' figyelembe kell venni. A szövetkezetek mintaszabályzatá­nak megvitatásával kapcsolatos megbeszé­léseket arra kell felhasználni, hogy a sza­bályzat pontjainak alapján megjavítsák munkájukat, fejlesszék a közös vagyonnal szembeni felelősségérzetet, hogy minde­gyik tag megszeresse munkáját, szövetke­zetét s megvédje a közös vagyont, amely végül is boldogabb holnapot biztosít saját maga és családja számára. Sok olyan tagra van szükség mint Csóka Boldizsár te­héngondozó, B u g á r Anna sertést gondo­zónő, valamint N y i 1 f a János sertésgon­dozó és mások, vagy a növényi termelés­ben S z i m c s i к Géza, K o h e 1 István stb, s akkor a nádszegi EFSz még sokkal szebb eredményekkel ” dicsekedhetik majd, amire feltétlenül meg van minden előfel­tétele. Kovács István 4

Next

/
Thumbnails
Contents