Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-28 / 26. szám
12 ГЗ» яяг^__ Földíílüwí 1953. 'június 28. „Sötét bűntett“ űja Erenburg nyilatkozata a Rosenberg-házaspár meggyilkolásáról A moszkvai „Pravda“ közli Ilja Erenburgnak Budapesten tett nyilatkozatát a Rosenbergházaspár meggyilkolásáról. „A Béke-Világtanács záróülésén olyan perceket éltünk át, amelyeket senki közülünk nem fog elfelejteni — mondotta nyilatkozatáén Erenburg. — Egy belga katolikus jogász lépett az emelvényre. Hangja remegett a megindultságtól, a felháborodástól, a haragtól. Bejelentette, hogy végrehajtották a szörnyű gaztettet, villamosszékbe ültettek két ártatlan embert, akiknek megmentéséért minden becsületes ember harcolt. Némán felálltak a Béke-Világtan4cs tagjai — indusok és franciák, oroszok és amerikaiak, kínaiak és arabok. Tegnap még mindenki azt hitte, hogy ha a lelkiismeret már nem, de a számítás megálljt parancsol a gyilkosoknak. Nem, a sötét erők felülkerekedtek. Azt, hogy a Rosenberg-házaspár ártatlan, mindenki tudja. írtak errfil az Egyesült Államok atomtudósai és az európai jogászok, bármilyen politikai meggyőződést vallottak is Rosenbergék ügye sokáig húzódott: ártatlanul halálra ítélték őket. s a kivégzést mégis halogatták. Ki tudja, mi vezette 6- ket erre — a félelem-e, vagy a kegyetlenség. Az ártatlanokat hónapról hónapra a legborzalmasabb kínzással kínozták — a halál várásával. Tízmilliók kérlelték azokat, akiktől a Rosenbergházaspár sorsa függött, hogy állítsák meg a hóhér kezét. Kérték olasz bíborosok, s egyszerű newyorkiak, angol képviselők és oíyan hírneves írók. mint Thomas Mann, Roger Martin du Gard. Duhamel Mauriac, kérte Herriot és kérték az nvfnrdi diákok, kérték olyan emberek, akik közismertek jobboldali meggyőződésükről és arról, hogy helyeslik az amerikai nolitikát. kérték anyák, akiknek fiait elragadta a koreai háború. Ezt követelték a felháborodott népek. De a kérések süket fülekre találtak azoknál, akik gonoszságot akarnak vetni, akik ártatlanokat gvötörnek és gúnyt űznek az igazságosságból. Rosenbergék becsületes és bátor emberek voltak. A börtönben leveleztek egymással. Leveleiket nem lehet megindultság nélkül olvasni. írtak ártatlanságukról, írtak gyermekeikről, akik közül az egyik tíz éves, a másik hat éves. Amikor a Rosenberg-házaspár leveleit nyilvánosságra hozták, a „Figaro“ című jobboldali, amerikabarát lap ezt írta: „Csak emelkedett lelkületű és tisztaszívű emberek tudnak így írni“. Még az utolsó percekben is megkísérelték zsarolni őket: alkut ajánlottak nekik — ha beismerik bűnösségüket és ezzel igazat adnak a hamis bíráknak, ajándékul megkapják életüket. Ók ezt válaszolták: „fiatalok vagyunk. élni akarunk, fel akarjuk nevelni gyermekeinket, de hazudni nem tudunk, ártatlanok vagyunk“. Miért gyilkolták meg őket? Ártatlanok vérébe akarták fojtani a béke legszebb reménységeit. valamennyi nép így az amerikai nép békeóhaját, azt a törekvését, hogy véget vessen a gyűlölködés és a rettegés éveinek. Olyan emberek gyilkolták meg őket. akik félnek a békétől. Ez már több mint gaztett: őrültség. Amikor a Rosenberg-házaspár kivégzésének híre bejárta a világot — mindenki megrendült. Tiltakozó tüntetések rázták meg New Yorkot és Londont, Rómát és Párizst. Minden népben van szív és egyetlen nép sem tudja nyugodtan elnézni ártatlan emberek kivégzését. Rosenbergék azért haltak meg, mert békét akartak, mint ahogy békét akar sokmillió becsületes ember. Azért haltak meg, mert a háború pártjai áldozatokra éhesek Mert a Koreában elért megegyezés után minden nép felvidult. mert az óceánon túl még mindig vannak olvan emberek, akik abban reménykednek, hogy elbutíthatják népüket, megfélemlíthetik az emberiséget, kirobbanthatják a háborút. A békemozgalom feladatai Emanuel d'Astier de la Vírgie nyilatkozata a BVT-ülésszak munkájáról Emanuel ďAstier de la Virgie, volt francia miniszter, a Béke-Világtanács tagja, aki a világtanács Budapesti ülésszakának vitaindító beszédét tartotta, nyilatkozatot adott a „Szabad Nép“-nek A „Szabad Nép“ munkatársa által feltett két kérdésre az alábbi válaszokat adta. . Első kérdés: Hogyan van ön megelégedve a most lezajlott ülésszak munkájával és eredményeivel? Válasz: A világtanács most véget ért ülésszaka több szempontból nagy haladást jelent még a bécsi tanácskozásokhoz képest is, így mindenekelőtt azért, mert az ülésszak során olyan fontos, új személyiségek kapcsolódtak be munkánkba, mint Niemöller lelkész úr Nyugat-Németországból, Sir Sahib Szing Sokhi tábornok Indiából, vagy Synge professzor Nagy-Britanniából. Másrészt: habár tanácskozásunk részvevői között ezúttal is, miként a bécsi kongresszuson, nagy felfogásbeli különbségek voltak, a köztük lévő távolság Bécs óta jelentősen csökkent. Megelégedéssel tölt el bennünket az a tény, hogy az emelvényre lépő szónokok, bár a legkülönbözőbb világnézetek, filozófiai és politikai felfogások oldalról nyúltak a kérdésekhez és fejtették ki véleményüket, valamennyien konstruktívan járultak hozzá az ülésszak munkájához. Még soha nem tapasztaltam, hogy bizottsági üléseken ilyen gyorsan a kérdések lényegéhez jutottak volna. S ezek a viták mind politikai, mind emberi szempontból igen magas színvonalon folytak. Második kérdés: Véleménye szerint a Béke-Világtanács mostani ülésszaka után milyen feladatok állanak a békemozgalom előtt, különösen a tömegek körében végzendő munka tekintetében? Válasz: Tudjuk és tapasztaljuk, hogy a népek világszerte megértették mozgalmunk célját, értelmét és egyetértenek ezzel. Most tevékenységünknek mondhatni második szakaszába érkeztünk, s ez: a legszélesebb néptömegek bevonása a konkrét akcióba. Arról van szó, hogy minden férfi és minden nő készítsen elő saját tűzhelyénél, saját munkahelyén békeakciót. Szövetkezzék a tevékenységben a többi emberrel — békebizottságok útján. Szövetkezzenek a népek is egymás között — nemzetközi kongresszusok útján. Hassa át őket az a meggyőződés, hogy ha valamennyi országban az emberek többsége kifejezi a tárgyalások iránti óhaját, végül is sor kerül a tárgyalásokra. A mi feladatunk természetesen ezzel még korántsem ért véget, mert a tárgyalások megkezdésétől a megegyezésig, a béke tartós biztosításáig még hoszszú út vezet, amely szívós harcot követel. Nyilatkozat a tárgyalások érdekében folytatandó világméretű kampány megindításáról A Béke-Világtanács szombati záróülésén az alábbi nyilatkozatokat fogadta el: A legutóbbi hónapok eseményei arra a meggyőződésre .juttatták a népeket, hogy lehetséges békés rendezésre jutni valamennyi nemzetközi nézeteltérésben. A népek ráébrednek arra, hogy türelmes és szívós akcióval meg lehet nyerni a békét. A Béke-Világtanács, amely 1953 június 15-től 29-ig Budapesten ülésezett, felhívja a népeket: kettőzzék meg erőfeszítéseiket, hogy megkönnyítsék a tárgyalásokat nemzetközi megegyezések érdekében. Minden népnek joga van szabadon megválasztania saját életmódját, s kötelessége - tiszteletben tartani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon választottak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés ezáltal lehetséges, s a népek közti kapcsolatokat mindenki számára gyümölcsözőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt és civódást tárgyalások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, haladékfalanul alá kell írni a már létrejött megállanodások alapján. Minden újabb késlekedés csak növeli a gyászt, a romokat, a szenvedéseket. Ugyancsak be kell szüntetni a többi, folyamatban lévő háborút és a népek függetlensége elleni agreszszív cselekményeket. Fegyverek bevetése bármely nemzeti felszabadító mozgalom ellen: a nemzetközi feszültség tényezője és háborús tűzfészket teremthet. A német népnek joga van újraegyesítéséhez és nemzeti szuverénltásához, szomszédai biztonságának tisztelefbentartásával, megakadályozva a militarizmus és a revansszellem újjáéledését. Japánnak vissza kell kapnia teljes nemzeti szuverénitását egy olyan békeszerződés alapján, amelyet аи összes érdekelt országok elismernek és amely garantálja Ázsia és a Csendes-Óceán népeinek biztonságát. Ha biztosítják szuverénitásuk tiszteletbentartását, ha szembeszállnak az életük megszervezésébe való idegen beavatkozással, ha visszautasítják katonai ámaszpontok engedélyezését és idegen csapatok által történő bármiféle megszállást, a népek garantálhatják biztonságukat és a béke megőrzését. A biztonság fokozatos megteremtése lehetőséget nyújtana arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát, hogy tárgyalások útján hozzákezdjenek a fegyverkezés csökkentéséhez. hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megte! remtésének szenteljék azokat az erőforrásokat, amelyeket idáig a halál és a rombolás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cserét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülönböztetés nélkül és az összes felek előnyére kell megteremteni. A tárgyalás meg fogja változtatni az események alapvető menetét. Az ENSZ eszközül szolgálhat ehhez, ha hűségesnek mutatkozik alapokmányának szelleméhez. Az ENSZI nek be kell fogadnia valamennyi or- I szágot, amely ezirányú kérését előterjesztette. Kínát, csakúgy mint a i többi nemzetet, az általa választott kormánynak kell képviselnie az I ENSZ-ben. Ezek azok az okok, amelvek miatt a Béke-Világtanács elhatározta, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgs'alás érdekében. E kampány I során a népek ki fogják fejezni küj lönböző és szervezett formák között j azt a követelésüket, hogy az álla- I mok közti összes viszályokat és nézeteltéréseket békés úton rendezzék. Csak a népnek állhatatos akciója kényszerítheti ki ? tárgyalást, a megegyezést és a békét. Budapest, 1953 június 20-án. A BÉKE-VILÁGTANÁCS ÜLÉSE. A koreai hadifoglyok ügyében elkövetett provokáció visszhangja A liszinmanista gengszterek provokációs lépését — amellyel szerződésszegőén „szabadonbocsátották” a koreai néphadsereg nem közvetlenül hazatelepítendő 25.000 hadifogoly harcosát — a világ közvéleménye hatalmas felháborodással fogadta. Számos nyugati vezető politikus nyilatkozatban ítélte el Li Szin Man békeellenes merényletét. Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára — mint az „AFP” jelenti — csütörtökön kijelentette, hogy „sajnálatos a Koreai Köztársaság (értsd: Li Szín Man-klikk) egyoldalú ténykedése, amellyel szabadonbocsátotta a hadifoglyokat és ez az akciója nyílt ellentétben áll az Egyesült Nemzetek állásfoglalásával. A szerdai események annál is meglepőbbek, mert olyan ország kormánya idézte elő. amelyért az Egyesült Nemzetek tagállamai éveken át annýi áldozatot hoztak”. Az „AFP” egy másik jelentésében arról számol be. hogy az ENSZ köreiben általában elítélik Li Szin Man cselekedetét. „Az Egyesült Nemzetek köreiben — jelenté az „AFP” — nagy nyugtalansággal vették tudomásul a Koreából érkező híreket, amelyek arról számolnak be, hogy Li Szin Man kormánya egyoldalú intézkedéssel szabadonbocsátotta az északkoreai hadifoglyokat”. Az „AFP” egy további jelentésiben indiai hivatalos körök véleményét tolmácsolja. „Uj- Delhiben — írja — nagy megdöbbentést keltett a rfe ikommunista északkoreai hadifoglyok szabadonengedésének híre. Li Szin Man elnök intézkedését általában élesen bírálják ... Remélik, hogy az Egyesült Nemzetek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a jövőben megakadályozzák hasonló incidensek megismétlődését.” Az angol sajtó és az angol rádió különösen éles szavakkal bélyegzi meg Li Szin Man lépését, s kiemeli, ennek provokációs jellegét. Guy Eden, a londoni rádió eg^ik kommentátora a következő megjegyzéseket fűzte az •új fejleményekhez: ez a lépés „minden bizonnyal arra irányult, hogy megakadályozza a fegyverszünet aláírását ... Az angol alsóház csütörtöki ülésén nyilvánvalóvá vált, hogy a Ház egyik oldalán sem rokonszenveznek a délkoreai kormány legutóbbi lépésével... A lapok és a parlament tagjai csaknem mind egyetértenek abban. hogy tragédia lenne a világ számára. ha a délkoreai kormány megakadályozná a „tüzet szüntess” létrejöttét, ami súlyos következményekkel járna a többi vitás kérdés rendezése szfcnpontjából is”. A „Reuter” hírügynökség ugyancsak foglalkozik az angol alsóház ülésével, amelyen bírálták Li Szin Man lépését. Idézi Churchill miniszterelnök felszólalását, aki kijelentette: „A Koreában történtekért az angol miniszterek nem vállalhatnák felelősséget”. A „The Times”, az angol nagyburzsoázia szócsöve vezércikkben foglal Az egész vliágon mélységes felháborodással fogadták azt a hírt, hogy százmilliók tiltakozása ellenére, kivégezték az ártatlan Rosenberg- házaspárt A Rosenberg-házaspár védelmére alakult franciaországi bizottság felhívást intézett Párizs lakosságához, hogy a házaspár emlékének hódolva, helyezzen el virágokat azoknál az emléktábláknál, amelyek az elesett ellenállási harcosok nevét örökítik meg. A küldöttségek százai és az együttérzők ezrei zarándokolnak a délutáni és az állást a Li Szin Man-klikk provokációs lépéséhez. A lap „Szabotázs” című vezércikkében megbocsáthatatlan lépésként bélyegzi meg a hadifoglyok szabadonbocsátását, amely — mint írja — „határozottan a fegyverszüneti tárgyalások zátonyrafuttatását célozza”. A „News Chronicle” azt írja Li Szin Manról. hogy „mint politikai zsaroló, csak megvetésre számíthat’.’. A „Daily Mail” cikkének címe: „Áruló lépés”. A lap. a „The Times”-hez. hasonlóan megállapítja: „Li Szin Man nyilvánvalóvá tette, hogy nem megbízható és ezért olyan valakit kell a helyére állítani, aki tudatában van felelősségének. Ha szükséges, egész kormányát félre kell állítani”. A „Daily Mail” azt is javasolja, hogy a koreai kérdés rendezéséig Dél-Koreát az ENSz kormányozza. A konzervatív ..Yorkshire Post” Li Szin Man provokációját „a történelemben előforduló egyik legarcátlanabb cselekedetnek” nevezi. „Li Szín Man — állapítja meg — felelőtlen vakmerőséggel igyekszik szabotálni a fegyverszüneti egyezmény megkötését.” esti órákban az emléktáblához, hogy elhelyezzék az emlékezés virágait. A virágokat kísérő szalagokon sokszor lehetett olvasni ezt a felírást: „Átkozottak legyenek a gyilkosok!“ A „szocialista“ Baylot rendőrfőnök pribékjei többízben megkísérelték az egybegyült gyászoló tömeget szétoszlatni, de sikertelenül: a párizsiak valóságos zarándoklatot rendeztek az emléktáblákhqz. hogy leróják végső tiszteletüket a háború? uszítok ártatlan áldozatai iránt. Mélységes felháborodás a Rosenberg-házaspár kivégzése miatl Berlin lakossága elítéli a kalandorokat A külföldi kalandorok tervei alapján előkészített rendzavarások, amelyeknek célja az volt, hogy megbontsák a normális életet Berlin Demokratikus övezetében, nem részesültek támogatásban a lakosság széles rétegei részéről. Miután június 17-én Kelet-Bernnben kihirdették a rendkívüli állapotot, a fasiszta-provokátorok “Nyugat- Berlinbe menekültek. A helyszínen tettenértéket felelősségre vonták. — Minden berlini vállalatnál, valamint az állami, és városi hivatalokban is helyreállt a normális munka. Rendzavarási kísérletek voltak néhány más városban is. Ezeket a kísérleteket ugyanarra az órára időzítették. A felbérelt ügynökök azonban nem tudták végrehajtani a kudarcba fulladt kaland színfalak mögötti szervezőinek tervét. Egyiptomban kikiáltották a köztársaságot A londoni rádió ielentése szerint az úgynevezett egyiptomi forradalmi tanács és Nagib miniszterelnök bejelentette, hogy kikiáltják a köztársaságot. II. Achmed Fuad csecsemőkirályt megfosztották a tróntól. A „forradalmi tanács” közölte, hogy háromévi átmeneti időszakra, amíg kidolgozzák az új - alkotmányt, Nagib lesz a köztársaság elnöke. Nagib ugyanakkor továbbra is ellátja a miniszterelnöki teendőket. . A jelentés szerint a háromévi átmeneti időszak végén népszavazást tartanak, amely dönt a köztársasági államformáról és megválasztja majd a köztársasági elnököt is. Mint a londoni rádió jelenti: Nagib átalakította kormányát. Nasszer ezredes — Nagib egyik legbensőbb embere — miniszterelnökhelyettes és belügvmmiszter lett. Szalem őrnagyot hadügyminiszterré és a szudáni ügyek miniszterévé nevezték ki. A kormány öt minisztere lemondott. — (MTI) Di V ttorio cikke a választások utáni olasz po'it kai helyzetről A „l’Unitá” részletesen ismerteti Giuseppe di Vittoriónak, a CGIL főtitkárának a CGIL hetilapjában megjelent cikkét. A CGIL főtitkára megállapítja, hogy Olaszországnak nemzeti egyetértésén alapuló új kormányra van szüksége, mert az ilyen kormány képviseli a nép nagy többségét. „Az a véleményünk — írja Di Vittorio — hogy a június 7.-i választáson megnyilvánult népakarat tiszteletben tartása és Olaszország érdeke megkívánja: az új parlamentnek meg kell felelnie magas hivatásának, hogy olyan békekormányt adjon az országnak, amely nemzeti egyetértésen alapul, képviseli a nép túlnyomó többségét, biztosítja a demokratikus intézmények tiszteletbentartását és a köztársaság megerősödését”. Di Vittorio hangsúlyozza: az új kormánynak véget kell vetnie a dolgozók ellen indított hidegháborúnak, fokoznia kell a termelést és elő kell segítenie a közszükségleti cikkek fogyasztásának emelkedését. „A dolgozók alapvető demokratikus jogait az üzemeken kívül és az üzemeken belül egyaránt tiszteletben kell tartani, a tőkéseknek le kell mondaniok arról, hogy a dolgozók nagy többségét eleve kizárják az állam vezetéséből. Ezenkívül a CGIL olyan gazdasági politikát kíván, amely alka'mas arra, hogy lényegesen emelje a dolgozó tömegek életszínvonalát.” A szovjet tervezők által szerkesztett új gyapotkombájn nyolc óra alatt 2.5 holdj földtől takarítja be a gyapotot. vagyis 40-—60 gyapotszedő munkáját végzi. A gép- és traktorállomások ebben az évben már 170 féle munkát végeznek a kolhozokban, tehát csaknem kétszerannyit, mint három évvel ezelőtt. * * * A holmogorszki Üj Élet kolhoznak saját rádió'po-ló állomása van. A kolhoz tagjai minden nap ráď-'о keresztül értesülnek az egyes brigádok és kiváló dolgozók munkaerednr^yeiiő1 * * * A „Ku—2” tipusú kombájn a kukoricatermés betakarításában is segít. Az új kombájn 30 ember kézi munkáját pótolja. Szabad Földműves e Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Biatislava. Krlzková 7. — lelefon 332-99 — Szerkesztőség Bratislava, Krlzková 7. — telefon 243-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Štát pňd hosp nakladateľstvo" n p *av<*t Bratislava Krlžková 7. — Nyomja- Merkantüné tlačiarne n. p zz., Bratislava, ül. Nár povstania 4L - Irányító postahivatal: Bratislava, 2. - Előfizetés egy évre: 20 Kčs, félévre 10-, Kčs. A lap felmondó tó minden év végén okt. elsejéig — Eng. szám.: РЮ 566/52. IV. 2.
