Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-28 / 26. szám

1953. június 28.

fz/yfaref

Fíildmíiws

9

Két műszak bevezetésével meggyorsítják az aratást a királyhelmeci gazdaságokban

Nem is olyan régen még előfordult, hogy amikor a királyhelmeci állami gazdaságok diszpécsere jelentést kért az egyes gazdaságoktól, vagy sürgette őket telefonon, különféle válaszokat kapott Az egyik gazdaságban a vezető nem volt jelen és aki felvette a kagylót azt „tanácsolta", hogy a diszpécser másolja le a tegnapi jelentést, merthkzen egyébként is mindegyik egyforma. Más helyen meg azzal mentegetőztek, hogy a jelentést író el'vtársnó még új munkaerő, s azért nem megv a jelentés, de — mondván — a helyzet megjavul, mert holnap jön egy másik új erő és az fogja csinálni a jelentéseket? ... /

Az annakidején kiadott villámhír csípősen ostorozza egyes gazdaságok vezetőinek nemtörődömségét. Ugyanakkor az igazgatóságon rájöttek arra. hogy minél többet járnak ki a gazdaságokra. annál jobb, mert; egyre jobb a kapcsolatuk a dolgozókkal és a jelentésekkel sincsen már baj, pontosan ban futnak be és igazmondóbbak Használ nekik az ellenőrzés. A dolgozók is jobban igyekeznek, ha rendesen értékelik munkájukat, ha ismerik1 s többi dolgozók eredményeit és módszereit, melyekkel sikereiket elérték Ennek köszönhető, hogy május 1. es 9. tiszteletére s ezt követöleg a SzlKl' X. kongresszusa üdvözlésére az összes gazdaságok dolgozói között egészséges szocialista munkaverseny fejlődött ki, amely a hektárhozamok és az állatállomány hasznosságának emelésére irányult. A vállalások örömteli hatása már erőteljesen kifejezésre jut a sokatigérő termésben és a terven felül termelt tejben, húsban.

Mielőtt tovább mennénk, vessünk tehát egv rövid pillantást, milyen eredményekhez segítette a szocialista munka versen v a gazdaságok dolgozóit, mit jelent ez közellátásunk megjavítása és dolgozóink életszínvonalának emelése szempontjából.

Két gazdaság - 30.000 liter tejtöbblet

Ha tegelején csupán a fejszési és leleszi gazdaságok tavalyi és idei tejtermelését hasonlítjuk össze, akkor nyomban kitűnik, hogy a tavalyi 9 literes tejhozammal szemben, az idén

10.5 litrér a tejátlag naponként és darabonként, ami annyit jelent, hogy a két gazdaság az idén június 1-ig 30.000 liter tejjel termelt többet, mint tavaly. Ehhez olyan kiváló fejőgulyások járultak hozzá, mint Sovány elvtárs Leleszen, Bajusz és Muszka elvtársak a fejszési gazdaságban, és mások, akik követve példájukat szintén egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a szovjet módszereket. Muszka elvtárs kerületi méretben is az első helyre került az egyének versenyében. Most pedig még nagyobb kedvvel dolgozik, mert erős vásárlóerejű pénzt kap munkájáért. Amikor a pénzreform után részt vett az üzemi gyűlésen, mindjárt számolgatta, hogy mennyit kereshet űj pénzben és mit vehet rajta. Nagyon meg volt elégedve, amikor a számolást abbahagyta.

— Ez igen, most már mégjobban nekigyürkőzök — mondotta elégedetten. Muszka elvtárs és a többiek is egyet értettek vele. Elhatározásuk annál örvendetesebb, mivel Bajusz elvtárs május hónapban 4.836 liter tejjel^ Vörös József és Tóth Imre elvtársak 3.944 liter tejjel, Kuko Miklós 1262 liter tejjel, Sovány András és Kulcsár István a leleszi gazdaságban pedig 6820 liter tejjel értek el többet a rájuk bizott tehenektől, mint tervezték. A legutóbbi elvtársak a X. korígresszu' tiszteletére felajánlották, hogy napi

10.5 literes tejátlagot érnek el tehenenként és hogy ezt a színvonalat egész év végéig megtartják. Ezt a felajánlásukat is túlteljesítették, meri már , napi 11 liternél tartanak.

A fentemlített fejőgulyások sikereiket elsősorban annak köszönhetik, hogy — mint mondottuk — alkalmazzák a szovjet módszereket, főképpen Malinyinová módszerét. Ott, ahol még mindig nem alkalmazzák a szovjet módszereket, szemmelláthatóan lemaradtak. Így van ez például Nagykövesden és Bodŕogszerdahelyen. E gazdaságokban addig míg más gazdaság ikban 9—10, sőt 11 literes napi átlagot érnek el tehenenként, még mindig napi hét liternél tartanak. Ebből az követ-Aratás előtt rendbe

Bizony aratás előtt rendbe kel! hozni a szénát. De ez alatt nemcsak a széna és herefélék betakarítására gondolunk, hanem arra is, hogy az aratás megkezdéséig el kell végezni a kapások ápolásának esedékes szakaszát Erre valóban gondoltak a királyhelmeci gazdaságokban. A fejszési és leleszi gazdaságokban már befejezték a lucerna második kaszálását is. E munkák értékét emeli, hogy úgy Leleszen, Fejszésen, mint Sómotoron a szénát és hereféléket 1СЮ százalékban szárítókon szárítják, aimiáltal összehasonlíthatatlanul jobb takarmányt biztosítanak az állatállomány számára, mint ott, ahol nem alkalmaznak szárítókat. A szénabetakarításával egyidőben — annak ellenére, hogy az időjárás hátráltatta a kapások* ápolását — elvégezték a cukorrépa egyelését és kapálását, valamint a kukorica és burgonya kapálást is. Mindezt úgy érhették el, hogy a szocialista versenybe a növényi termel :ésben 31 és az állattenyésztésben

Az idei aratásnál a kombájnok lényegesen meggyorsítják a gabona betakarítását.

kezik, hogy ott is, ahol még nem vezették be a szovjet módszerek alkalmazását, haladéktalanul vezessék be, mert ez nemcsak több tejet jelent közellátásunk számára, de maguk a fejőgulyások is jobban járnák, mert magasabb jövedelemhez jutnak.

Hasonlóképpen, mint a tehenészetben a sertéstenyészetben is számos dolgozó tüntette ki magát. Így a fejszési gazdaságban Medgyesi Zoltán sertésgondozó 889 kilogrammal nagyobb súlygyarapodást ért el a rábízott sertéseknél, mint terve előírja. Ezt annak köszönheti, hogy a Surík-féle módszer szerint naponta négyszer etet és a takarmányt ízesíti. Tóth Ferenc még szebb eredményt ért el a szovjet módszer alkalmazása következtében, 1843 kilogrammot május hónapban. Ugyancsak szép eredményeket tudnak felmutatni Leleszen Tirpák, Farkas és Gerényi elvtársak is. Ennek tudható be, hogy a királyhelmeci gázdaságok az idén már eddig 20.000 kg-mal több húst termeltek, mint a terv meghatározza.

ell hozni a szénát

ugyancsak 31 csapat kapcsolódott be. Így tehát 685 mezőgazdasági dolgozó és 26 adminisztratív dolgozó vesz részt a munkák gyors elvégzésében. A kapások területét felosztották az egyének között és a munka menetét ellenőrizték.

Azzal, hogy a kapásokat rendbehozták, megteremtették a feltételeket a gyors és veszteségnélküli aratásra. A4 terveket minden gazdaságra még idejében kidolgozták, szétírták a csapatokra és egyénekre, minden fogatra és gépre, majd utána minden gazdaságban megvitatták a dolgozókkal.

A dolgozók látva azt, hogy az agrotechnikai intézkedések és határidők betartása következtében sokatigérő termésük van, nem akarnak egy szemet sem elveszteni munkájuk gyümölcséből. Ezért az összüzemi gyűlésen kötelezettséget vállaltak arra, hogy két műszak bevezetésével az összes gazdaságok 2 nappal lerövidítik az aratás idejét és ugyanúgy két nappal a cséplés idejét is. A tarlóhántást éjszaka vptjzik. még pedig legkésőbb huszonnégy órával az aratás után. Ugyancsak késedelem nélkül vetik el a tarlókeveréket is. Leleszen, Fejszésen és Szomotoron a Brediuk módszer szerint csépelik a gabonát, ami további gyorsítást jelent a cséplésnél.

Hogy a dolgozók milyen komolyan veszik až aratás ideje lerövidítésének kérdését, az abból is kitűnj, hegy idejében kijavítottak -minden gépet, azonkívül két önkötözőből arató aggregated. és a tarlóhántás meggyorsítására egy aggregátot készítettek. Lukács Sándor kombájnvezető felajánlotta, hogy 160 hektár gabonát learat és kicsépel S-4-es kombájnjával. Hasonlóképpen a többi dolgozó is azon igyekszik, hogy a lehető legjobban hozzájáruljon a gabona veszteségnélküli betakarításához. A dolgozók eme elhatározása abban jut legjobban kifejezésre. hogy az elmúlt vasárnap is a fejszési gazdaságban egész nap arattak. Az eredmény az lett, hogy 27 hektár árpát learattak és keresztekbe raktak.

Miklya János

Megkezdtük az aratást

A szenei állami gazdaságok a termeié sben elért sikerekért elnyelték a győzelmi vöröszászlót. Matejcsik elvtárs a gazdaságok igazgatója-örömmel veszi át a zászlót Marek Smida minisztertől.

Vasárnap reggel -a gombást gazdaságban megkezdődött az őszi árpa aratása. A megnyitó ünnepségen résztvett Marek Smida elvtárs, az állami bírtokok minisztere is.

Az ünnepség résztvevői nagy elragadtatással szemlélték a kombájn munkáját.

Harc minden szem gabonáért

Június tizennyolcadika. A nap ontja ialásztérlelő melegét a bajcsi állami gazdaság széles gabonatábláira. A vaui thoz közeleső őszi árpát már aratják. Nem várták meg, amíg teljesen beérik, hanem viaszérésben láttak hozzá aratásához. így az őszi árpa kalásza nem töredezik szét és a szemveszteség a lehető legkisebb.

(

Három önkötözőgép jár a táblán körbe-körbe. Hajtóléceik mint vízimalom kereke a folyó hullámaiba — ttlá-alá merülnek az aranysárga, dús termést ígérő őszi árpába: a ponyvára tolják a kasza által levágott gabonát, — majd újra felülkerekednek. Ez így ismétlődik ezerszer, tízezerszer... Az aratógépek szépen egymásután, megszakítás nélkül dobálják ki a bekötött kévéket.

Santúr Gábor aratógép-kezelő lelkiismeretesen ügyel arra, hogy a gép kötetlen kévéi ne hagyjon. Ha a zsineg szakad, azonnal szól Mészáros traktorosnak, hogy álljon meg a traktorral. Tudjď azt, hogy nincs annál цадуоЬЬ szégyen, ha az aratómunkások a „szájukra veszik" a hanyag, figyelmetlen gépke 'löt. Az összehordásnál és keresztberakásnál a be nem kötött kévéket nem lehet széthagyni a tarlón: az aratómunkásoknak kell végül is bekötni azokat. Ilyenkor azután szikrázó szavak röpkédnek a levegőben: „A szeme ist. i. hát rak volt, — nem látta, hogy a gép kötetlenül hagyja a kévékéi??"...

Mészáros Mihály traktoros a tábla sarkához ér. Meglassítja gépét, végül pedig megáll. Fiatalos mozdulattal, könnyedén leugrik az ülésről, pedig van vagy negyvenéves. Gondosan körülvizsgálja az aratógépet, hogy nincse valami baja. — A zsineg fonatán van — állapítja meg. A zsineeftartó dobozba újabb köteg kerül. Mészáros elvtárs valahonnét zsákot húz elő, mégpedig üresei.

— Mi a csodának kell ide zsák.— tűnődünk rajta. Kis idő muh-a megtudjuk. Közelebb lépünk az aratógéphez; ldt.uk, hogy a gépre pelyva és magfelfogó készülék van szerelve. A széleskerék fölött, ahol háztetőszerüen megtörik a deszkalap — legfelül keskeny rés van Eddig az itt áthaladó kalászból kipergő mag a széleskerékre. majd onnét a tarlóra hullott. Most bádogból készült teknöcske fogja fel a lehulló magot. E teknőcskének egyik vége nyitott. Az összegyűlt mag a nyitott végen ■ a maggyűjtő edénybe hull. Ilyen magfelfogó bádogcsatorna van még a kévecsúsztató deszka alsó szélén is Mészáros elvtárs tehát a csatornából és a magfelfogó edényből a magot a fentemlített zsákba gyűjti. ' Ez a látszatra csekélységnek . tűnő újítás nagy jelentőségű, különösen érett gabona aratásánál mikor a szem már pereg. Ezzel a házilag is könnyen előállítható, egyszerű szerkezettel

több mázsa gabonát •lehet felfogni, amely egyébként a tarlóra hullana és kárbaveszne.

Jelenleg csak egy aratógépen láttunk magfelfogó szerkezetet, de nem kételkedünk abban, hogy a rozs és búza aratása megkezdéséig a többi gépnél is alkalmazzák ezt az új módszert. Meglepő számunkra az, hogy az újító nevét pontosan sem a traktorosok, sem a gazdaság kovácsa, illetve gépjavítója, de még Szentiványi agreь technikus sem tudja. A vélemények eltérőek: egyik Varga Gyulát, a másik Babinyákot, a harmadik Srámek központi gépmühelyvezetőt tartja újítónak. Ki tehát az újító? — Vájjon kit illet a dicséret és elismerés ezen újításért? Azonban akárki csinálta, jól csinálta.

Beszámolónk elején azt mondottuk, hogy húrom aratógép jár körbe: A hiba ott kezdődik, hogy a gépek egymás után járnak. Nincs kijelölve minden egyes aratógép részére kü'ön gabonaterület. Ha az egyik valamilyen okból megáll, az utána haladó gép is kénytelen, megállni. Ez a helytelen munkaszervezési módszer egyenest gátat vet az egészséges, szocialista munka versem/ kifejlődésének, s módot nyújt a hanyagság, felelőtlenség elburjánzásának, melyből 'csak kár keletkezhet.

i De hogyan is tennék magukévá a I traktorosok az újat, a haladót, mikor a gazdaság agrutechnikusa sem szorgalmazza, sőt ellene beszél. Legalább is ez tűnik ki az alábbi szavaiból:

— Már hogy nézne ki a gabonatábla, ha annyi részre eldarabolnánk. '.Minden traktornak, hogy ne gázolja lé a gabonát, nyilat kellene vágni kézikaszával, ez pedig újabb munkát igényelne. — Szentiványi elvtárs. amit így megspórol a réven, elúszik a vámon. Ilyen esetben soha ne sajnáljuk a kisebb, látszólagos kiad' t, mert, ha utána számolunk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a kiadás duplán megtérül. Az aratógépkezelő is felelősségteljesebben végzi feladatát, nem hivatkozhat a másikra, hogy az nem vigyázott p,s sok kévét kiengedett a gépből kötetlenül.. A munka ellenőrzését is megnehezíti ez a helytelen munkaszervezés. Az állami birtok vezetői, ha fejlettebb munkaszervezési módszereket alkalviaznak, azzal saját munkájukat könnyítik meg. ugyanakkor felelősségérzetre nevelik a dolgozókat és megszilárdul a munkafegyelem is. Дг ősziárpa aratásnál elkövetett szervezési hibákból vonják le a tanulságot Ac igazi aratás még ezután következik A traktorosok, illetve aratógépkeze’ők részére teremtsenek egyenlő feltételeket. Önálló munkaterületet jelöljenek ki minden

egyes aratógépre. A kijelölésnél a dűlt gabonát ne mérjék be gépiaratásra, mgrt ez akadálypzza a gépek teljesítőképességének egész kihasználását. A dűlt gabonát arassák kézi kaszával.

E munkánál a csoportvezető ugyancsak naponta kijelöli a napiteljesítménynek megfelelő fogásokat háromtagú aratócsapatokra. így nem akadályozza egyik aratócsapat a másikat munkájában, ugyanakkor az elvégzett munka is könnyebben ellenőrizhető, így az aratócsapat, munkája végeztével tudja, hogy hány korona üti markát. Hogy ez mennyire befolyással van a dolgozók munkateljesítményére, a munkák fokozására, nem szükséges bővebben' fejtegetni, csupán egy példát hozunk fel:

— „Semmit sem tud az ember — fejezi ki méltatlankodását Mészáros Mihály .traktoros, m-jd így folytatja: — sokszor kértük már, hogy mondják meg, mi a norma erre. vagy arra a munkára, választ azonban nem kaptunk. Reggel félnégytől este nyolc óráig dolgozunk, tehát azt is szeretnénk tudni, hogy a végzett munkánkért mennyi pénz jár”.

■ Mészáros elvtárs bírálata helytálló. A birtok vezetőinek sokkal jobban fel kell karolni a dolgozók ügyes-bajos kérdéseit, tájékoztatniuk kell őket többek között a munkanorrpák kérdéséről is, ez a legelemibb .kötelességük.

Kovács István.

*