Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 4. szám

fialtad Földműves A csehszlovákiai magyar dolgozó parasztok hetilapja IV. évfolyam 4. szám. Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. január 25. Á szövetkezeti mintaszabályzat összeegyezteti a szövetkezeti közösség érdekeit a szövetkezeti tagok egyéni érdekeivel. Az új mintaalapszabály­zatoknak, amelyeket a szövetkezeti dolgozók széles rétegének aktív közreműködése hozott létre, további kiindulópontul kell szolgálnlok az EFSz-ek építése, megszilárdítása és kiterjesz­tése terén, hogy minden egyes EFSz szocialista szövetkezetté váljon és tagjai jómódúak legye­nek. Szövetkezeteink tagjai ezekben a napokban számos járásban konferenciára jöttek össze, amelyeken kiértékelték a mintaszabályzat-tervezet feletti vitákat és értékes felszólalásokban taglalták, a termelés fokozásának kérdését, hogy ezáltal bebiztosít­sák a tagság életszínvonalának állandó emelkedését EFSz-ink fejlődése a járási szövetkezeti konferenciák tükrében Az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfej­lesztéséről szóló Párt- és kormányhatározat rendkívüli mértékben előrelendítette a szövet­kezeti közös gazdálkodás fejlődését és megszi­lárdítását falvainkon. „Országunk kis- és középparasztjainak száz­ezrei a szovjet kolhozparasztok példája nyo­mán a közös szövetkezeti gazdálkodás útjára lép­tek, arra az egyedüli helyes útra, amelyet a Párt és a kormány mutatott nekik. Ma már Köz­társaságunk 8.366 községében van szövetkezet és ebből 7.177 az olyan földműves szövetkeze­teknek a száma, amelyekben a dolgozó parasztok egyesített táblákon gazdálkodnak. Az EFSz-ek hatalmas fejlődése tehát megköveteli, hogy a parasztság azokra az alapszabályokra támasz­kodjék, melyek megszilárdítják szövetkezeti gaz­daságunkat és bebiztosítják a szövetkezetek ál­­kndó virágzását, segítenek új, örömteljes életük Megteremtésében és közös gazdálkodásuk igazi llaptörvényévé válnak,” — hangsúlyozta egye­bek között Jozef Nepotnucký földművelésügyi Miniszter a szövetkezeti tagok I. országos kon­ferenciájának összehívása alkalmából. E felhívás megjelenése óta szövetkezeteink tagsága országszerte foglalkozik az EFSz-ek Mintaszabályzat-tervezeté vei. Már eddig is szö­vetkezeteink százai a legapróbb részletekig meg­vitatták a mintaszabály-tervezetet, amely alka­lommal a vitát legtöbb helyen, igen helyesen egybekötik a szövetkezet eddigi működésével, I mintaszabály-tervezet segítségével feltárják a hibákat és igyekeznek azokat kiküszöbölni. U­Eyancsak az elért szép sikert teljes mértékben lazolják a mintaszabályzat-tervezet helyessé­tét, mert ez valóban ,magábafoglalja azokat az ítézkedéseket, melyek a szövetkezeti gazdálko­dást eredményesebbé teszik. A mintaszabályzat-tervezet taggyűléseken való beható megvitatása tulajdonképpen a szövetke­zeti munka megjavításán kívül nagyvonalú elő­készületet jelent a járási szövetkezeti konfe­renciákra, a konferenciák pedig előkészületet je­lentenek a szövetkezeti tagság I. Országos Kon­gresszusára, amely ez év február 14—15-én lesz megtartva Prágában. Mielőtt azonban áttérnénk a konferenciákra, foglalkoznunk kell még az ezekre való előké­születtel is. Bár ezekben a napokban már ja­vában folynak a járási konferenciák, mégis az elején tartunk e nagyfontosságú kampánynak s az eddigi tapasztalatokat leszűrve foglalkoz­nunk kell, úgy a járási konferenciák előkészüle­teivel, mint magukkal a konferenciákkal. Itt em­lítjük meg, hogy népiszerveink már idejében megkapták a pontos irányelveket, hogyan segít­sék EFSz-einket a mintaszabályzat-tervezet vi­ta <ának előkészítésében, valamint a taggyűlése­ken, hogy szövetkezeteink jól készüljenek fel a járási konferenciákra. Anélkül, hogy a szövetkezeti tagságot alapo­san ne ismertessük meg a mintaszabályzat-ter­vezettel, nem képzelhető el a jó előkészület. A mintaszabályzat-tervezettel kapcsolatos vitát minden alkalommal egybe kell kapcsolni a szö­vetkezet összes problémáival és feladataival. Van belőlük elég, különösen az új szövetkezetekben be kell fejezni a szövetkezeti közös istállók épí­tését, ki kell használni a téli időszakot az istál­lók javítására a szövetkezeti közös állattenyész­tés fejlesztése érdekében, be kell fejezni a lel­tárt és az évvégi zárszámadásokat, meg kell vi­tatni a munkanormákat, megalakítani az állan­dó munkacsoportokat, megszilárdítani a meglé­vőket, el kell készíteni az egészévi termelési és pénzügyi tervet, mellyel meg kell ismertetni minden egyes szövetkezeti tagot. Mindezzel ösz­­szefüg a munka igazságos jutalmazása, a pót­jutalmazás bevezetése, a házirend megvitatása és elfogadása, a hektárhozamok szerinti szerződés megkötése a gépállomásokkal, a tavaszi munká­latok gondos előkészítése stb. Ezekben a kérdé­sekben a nemzeti bizottságoknak segíteniük kell a szövetkezeteket. Előfordul azonban, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói az egyes feladatokat elválásztják, s így valóban nem sokat segítettek szövetkezeteink­nek és ilyen munkával a jövőben sem segítenek. Mert hiszen e nagyfontosságű munkára nem le­het csupán úgy tekinteni, mint egy akcióra, amely azzal, hogy a szövetkezetekben megvitat­ják és elfogadják a mintaszabályzat-tervezetet, már be is fejeződött. Ugyancsak nem vet jó fényt a nemzeti bizottságok egyes dolgozóinak „munkájára” olyan eset sem, mint a magyarbéli. Itt a szövetkezet tagjai ugyanis igazán beha­tóan megvitatták a mintaszabályzatot és a vita nagy segítségére volt a tagoknak a hibák feltárá­sában, minek következtében egész sereg új in­tézkedést fogadtak el, melvek segítségével igye­keznek megjavítani a közös gazdálkodást. De ez a nagyszerű vita úgylátszik mégsem érdekel­te a HNB titkárát, mert annak ellenére, hogy tudott a gyűlésről, nem jött el arra és épúgy odahaza maradtak a járás képviselői is. Hasonló jelenségek előfordultak más járásokban is. Ép­pen ezért ezeket a napokat teljes mértékben arra kell felhasználni, különösen ott, ahol még folyamatban van a Járási konferenciák előkészí­tése, nogy erőnket mozgósítsuk a szövetkezeti tagság segítésére, segítsünk az összes kérdések megoldásánál, hogy elháríthassanak minden gát­ló körülményt a szövetkezeti nagytermelés fej­lődése elöl. így hozzásegíthejük szövetkezetein­ket a többtermeléshez, úgy a növényi, mint az állattenyésztési termelésben. Amikor mind ezeket szóvá tettük, térjünk rá magukra a szövetkezeti konferenciákra. Mind­járt elöljáróban megmondhatjuk, hogy ezek meg­rendezésére is nagyobb gondot kell fordítaniok, különösen a járás dolgozóinak. Nehéz megindo­kolni, miért kellett például elhalasztani az e hó 16-ra összehívott ipolysági konferenciát, vagy a 18-ra összehívott vágsellyei konferenciát úgy­szólván egyik napról a másikra. Vágsellyén pél­dául az elhalasztásról egynéhány küldött még tu­domást sem szerezhetett idejében, míg ugyan­akkor a komáromi járásban valóban mintasze­rűen rendezték meg és folytatták le a szövet­kezeti tagság küldötteinek nagyszerű találkozó­ját, mégpedig a meghirdetett időben. Ügy vél­jük, hogy sem Ipolságon, sem pedig Vágsely-Szövetkezeti tagjaink kötelezettségvállalásokkal köszöntik az I. országos mezőgazdasági szövetkezeti konferenciát Szövetkezeti tagjaink ezekben a napokban vitatják meg az FFSz-ek mintasza­bályzat-tervezetét, hogy annak elsajátításával megszilárdítsák szövetkezetüket, és meggyorsítsák gazdasági feljődését. Egyidejűleg készülődnek az országos konferen­ciára is. Járási értekezleteken megválasztják küldötteiket, akik aztán képviselik őket az országos konferencián. Az I. országos mezőgazdasági szövetkezeti konferencia ez év február 15—16-án lesz megtartva Prágában. A szövetkezeti tagok ezen a konferencián értékelik eddigi eredményeiket, megtárgyalják és jóváhagyják az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezetét. Olyan esemény ez, melynek a szövetkezeti tagok nagy figyelmet szentelnek. Tiszte­letére szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek. A füleki járásban például 10 szö­vetkezet köszönti a konferenciát értékes munkafelajánlásokkal. / A galsai szövetkezeti tagok például kö­­tezettséget vállaltak, hogy január 30.-ig megjavítják az összes mezőgazdasági gé­pet, február 28-ig kihordják az istállótrá­gyát a földekre, április 30-ig elvégzik a tavaszi munkákat, április 1-ig elültetnek 2088 darab gyümölcstát és május elsejéig befejezik a sertés-szállás építését. A sídi III. típusú EFSz tagjai vállalták, hogy ja­nuár 24.-ig befejezik a sertés-szállás épí­tését és hogy m< у januárban összpontosít­ják az összes szarvasmarhát és a sertése­­' két. Az EFSz ezenkívül vállalta, hogy a tavaszi munkákat a tervezett határidőnél egy héttel előbb elvégzi és hogy minden terménynél 1 mázsával emeli a hektárho­zamot. A sávolyi szövetkezeti tagok kötelezték magukat, hogy a tavaszi munkákhoz szük­séges összes yépet február 10.-ig megja­vítják, február végéig kihordják az összes trágyát, továbbá, hoc|y az istálló-javításo­kat május 1.-ig befejezik, a tavaszi mun­kákat pedig 5 nappal a határidő előtt el­végzik. Az ipolynyitrai III. típusú EFSz tagjai a konferencia tiszteletére felajánlották, hogy a- baromfifarm javítását és a baromfiak összpontosítását január 31.-ig befejezik. Összesen 400 tyúkot összpontosítanak a farmon. Ezenkívül a teheneknél bevezetik Malinyinova szovjet fejőasszony munka­­módszferét. / A nagydaróci szövetkezeti tagok kötele­zettséget vállaltak, hogy rendszeresen lá­togatni fogják a szövetkezeti munka-isko­lát, hogy ezáltal elmélyítsék szaktudásukat és politikai fejlettségüket. A közös istál­lók javításához szükséges építőanyagot ja­nuár 25.-ig előkészítik. Február 10.-ig ki­hordják a trágyát. A tavaszi munkákat március 20.-ig befejezik. Február 15.-től kezdődőleg pedig Malinyinova módszerével fognak dolgozni. A buzitai szövetkezet dolgozói január 10.-ig 700 darab baromfit összpontosíta­nak, a sertéseket és a szarvasmarha állo­mányt pedig január 30.-ig helyezik el kö­zös fedél alatt. Ugyanezen időpontig elő­állítanak 50 mázsa szemcséstrágyát. A hu­­szinai szövetkezeti tagok január 15-ig megjavítják a közös istállót, amelyben azonnal összpontosítják az állatokat. Ezen­kívül vállalták, hogy 30 hektár rétet és le­gelőt rendbehoznak és a tavaszi munkákat két nappal a határidő előtt befejezik. Ja­nuár 15-ig összpontosítják a takarmányt a szövetkezeti tagoktól. Hasonló felajánlásokkal köszöntik az or­szágos konferenciát a fülek-kovácsi szö­vetkezeti tagok is. A várgedei és a nagy­­konrádi dolgozók is fokozott munkával ké­szülnek a konferenciára. lyén még nem volt pontos áttekintésük, hogyan is áll a mintaszabályzat-tervezet megvitatásának kérdése a szövetkezetben. Az eddig megtartott járási mezőgazdasági kon­ferenciák, többek között a poltári, pőstyéni, korpanai s különösen pedig a komáromi konfe­rencia világosan megmutatták falvaink megúj-A kötelezettségvállalások teljesítését a járási nemzeti bizottság IX. osztályának népnevelői ellenőrzik. A füleki járás példája nyomán a besz­tercebányai és az ipolysági járás szövetke­zeti dolgozói is igen nagy gondot fordíta­nak az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezete megtárgyalásának. Az I. országos konfe­renciát ók is értékes kötelezettségvállalá­sokkal köszöntik. Az iliasi szövetkezeti ta­gok például január 31-ig befejezik a lóis­tálló javítását, március 1.-ig összpontosít­ják a gazdasági felszerelést. Az állatte­nyésztési dolgozók kötelezték magukat, hogy 36 tehénnél a napi tejhozamot 20 li­terrel felemelik. A hronseki szövetkezeti dolgozók 16 tehén napi átlagos tejhozamát 5 literrel fokozzák. Az istálló-trágyát ja­nuár 31-ig kihordják. A cseríni EFSz tagjai január 18-ig befejezik a sertés-szállás ja­vítását és az újonnan megjavított épület­ben azonnal elhelyeznek 63 sertést. A ba­­díni szövetkezeti tagok 200 méter hosszú vízvezetéket építenek április 1.-ig. A csa­csim EFS7-ben pedig a terven felül össz­pontosítanak 20 sertést. Az ipolysági járásban a szúdovcei EFSz dolgozói vállaltak, hogy a mintaszabályzat 4. pontja értelmében január 31-ig jegyző­könyvet készítenek arról, hogy melyik tag mennyi földdel, mennyi gazdasági felsze­reléssel és milyen állatállománnyal lépett be a szövetkezetbe. Az ipolysági szövetke­zeti tagok kötelezték magukat, hogy a hátramaradt mélyszántást január 31-ig el­végzik és február 20-ig megjavítják az összes mezőgazdasági gépet. A deménydi szövetkezet dolgozói túlteljesítik a terve­zett állatállományt és az összes munkákat az EFSz-ek mintaszabályzata szerint vég­zik. A poltári járásban a bystričkei és a Veľ­ká Suchá-i szövetkezetét kell megemlíte­nünk, melyeknek tagjai igen gondosan megbeszélték a mintaszabályzat egyes pontjait. Különösen a 8. pont körül fejlő­dött ki élénk vita. A tagság elhatározta, hogy a jövőben nagyobb gondot fordít az ifjúság iskoláztatására, és az asszonyokat is bekapcsolja a termelési munkába, de ugyanakkor a vezetésbe is. A galgóci járásban a sulekovói szövetke­zeti tagok teljesen egyetértenek a 9. és 10. ponttal. Helyeslik azt, hogy ki kell zárni a szövetkezetből azokat, akik mun­kájukkal nem segítik elő az EFSz vagyo­nának gyarapodását, és ezáltal zavart okoznak a tagság munkafegyelmének meg­szilárdításában. Kötelezettséget vállaltak, hogy a jövőben erre nagy gondot fordíta­nak és nem tűrik meg maguk között a henyélőket. hódott építő életét s azt, hogy falvainkon a szö­vetkezetekben új emberek nőnek, akik bátran szembenéznek a nehézségekkel és ki is küszö­bölik azokat, éppen a hibák eltávolításával a munkaszervezés megjavításával, a munkafegye­lem megszilárdításával és az igazságos jutalma­­(Folytatás a 3-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents