Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-21 / 25. szám

1953. június 21. fxaU a d , FöldműTOS szeresre emelkedett, ami azt jelenti, hogy 10.000 lakosra 32.6 főiskolás esik; a kapitalista München előtti köztársaság idején ez az arányszám 8.4 volt. Iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az marad, hogy fokozzuk törekvéseinket az összes is­kolákon működő tanítókáderek szocialista öntuda­tának elmélyítésére, marxista-leninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére. A szakmunkások nevelését az állami munkaerő­­tartalékok tanintézeteire bíztuk, ahol munkásifjú­ságunk nagyfokú szakképzettséget, alapvető álta­lános műveltséget, politikai és szocialista öntuda­tot szerez. Ezzel megteremtettük a szlovák kultúra soha nem látott felvirágzásának anyagi előfeltételeit, azét a kultúráét, amely sokszínű és gazdag, a nép­ből merít és elválaszthatatlan a néptől, formájában nemzeti és tartalmában egyre inkább szocialista. Tudományos életünkben a közeljövőben jelentős esemény következik be: a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása, ami megteremti a tudo­mányos kutatás további fejlődésének és a termelés­sel való szoros kapcsolatának feltételeit. A lenini-sztálini nemzetiségi politika helyességének megdönthetetlen bizonyítéka Szlovákia gazdasági és kulturális építésében el­ért eredményeink igazolják, hogy pártunk sikerrel valósítja meg a népek szabadságának, barátságá­nak és egyenjogúságának lenini-sztálini nemzetiségi politikáját. Az a politika, amelyet a párt közvetle­nül a felszabadulás után kezdett megvalósítani és amelynek alapelvei Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán bontakoztak ki, meghoz­ta gyümölcsét. A sztálini nemzetiségi politika ered­ményeinek ragyogó példáihoz, amelyeket Berija elvtárs sorolt fel a Szovjetunió népeinek életéből az SzKP XIX. kongresszusán mondott beszámoló­jában, büszke megelégedéssel csatolhatjuk a lenini­­sztálini nemzetiségi politikának Csehszlovákiában elért ragyogó eredményeit, amelyek Szlovákiában a népgazdaság és az életszínvonal rohamos fejlődésében nemzeti kultúra irodalom művészet, színház- és filmművészet virágzásában, valamint új szocialista értelmiségünk nemzeti ká­dereinek fejlődésében nyilvánulnak meg. Itt. Szlo­vákiában, további megcáfolhatatlan bizonyítéka született annak, mennyire életérős, igaz és helyes halhatatlan tanítóinknak, Leninnek és Sztálinnak zseniális tanítása a nemzeti kérdés megoldásáról a szocializmusban, a népeknek egyenjogúságon ala­puló barátságáról és gyümölcsöző alkotó együttmű­ködéséről, amit a népek csak a munkásosztály ve­zetésével érhetnek el. Pártunk, amely következete­sen kitart Szlovákia iparosításának vonalán, amely nemzetiségi politikánk alapvető feladata, megszilár­dította és még szorosabbá tette a csehszlovák mun­kásosztály egységét, megerősítette a* csehek és szlovákok barátságát és testvériségét, biztosította a magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát és ezzel megszilárdította né­pi demokratikus államunk összetartását és egysé­gét. Szlovákia iparosítása a lenini-sztálini nemzeti­ségi politikának gyakorlati megnyilvánulása. Ez jut kifejezésre a cseh munkásosztály segítségében, a szocializmus szlovákiai és csehországi építkezé­sein végzett közös munkában is. Szlovákia szocialista iparosításának rohamos fejlődését a szocializmus gazdasági alaptörvényé­nek megfelelően az életszínvonal állandó emelkedé­se kíséri. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek és élelmiszerek egyre emelkedő fogyasztása is. A lakosság fejenkénti húsfogyasztása az 1936. évi 15.6 kilogrammról 26.28 kilogrammra, vagyis 68.5 százalékkal emelkedett, a vaj fogyasztása 27 %­­kai, a tojásé 53%-kal, a cukoré 67.3%-kal, a sör­­fogyasztás pedig 450%-kai növekedett. Még na­gyobb növekvést állapíthatunk meg az ipari cikkek fogyasztása terén. A munkások átlagos bére az el­múlt években 33.3 százalékkal emelkedett és ez igen jelentős béremelkedés, amelyet még jobban növel a béreknek a pénzreformmal kapcsolatos ér­tékemelkedése. Évről évre javul és kiépül az egész­ségügy, amiről sok meggyőző számadat tanús­kodik. Kiszélesedik a kommunális szolgáltatások hálózata és minősége — az üdülés és a sport a legszélesebb tömegek tulajdona lett. Ebben szemléltetően megnyüvánul annak a pártnak a politikája, amely minden tettében követ­kezetesen azt a célt tartotta szem előtt, hogy kielé­gítse a lakosság növekvő anyagi és kulturális igé­nyeit. biztosítsa a dolgozó emberről és az ő javáról való sokoldalú gondoskodást. Egyre többet merítsünk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból Abban a törekvésünkben, hogy teljesítsük Szlo­vákia iparosításának feladatait, óriási támogatást kapunk a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság, az épí­tőipar, a bányászat, az erdőgazdaság gépesítésében a szovjet gépeknek, különösen a nehézgépeknek döntő részük van. A Szovjetunióból nagymennyisé­gű értékes nyersanyagot és gépi berendezést kap­tunk. Munkásaink a szovjet sztahanovistáktól ta­nultak. Szövetkezeti tagjaink meríthetnek a szov­jet agrotechnika és zootechnika nagy vívmányaiból. Gazdaságunknak nincs olyan ágazata, amely ne me­rített volna a Szovjetunió szocialista országépítésé­nek gazdag tapasztalataiból, amelyeket a szovjet nép önzetlenül bocsátott rendelkezésünkre, azzal az egyetlen kívánsággal, hogy tanuljuk meg őket minél jobban felhasználni. Az elmúlt időszakot, különösen a legutóbbi két évet elsősorban az jellemzi, hogy a szovjet tapasz­talatokra támaszkodtunk gazdasági berendezésünk megszervezésében, népgazdaságunk szervezésében és irányításában, számos időszerű kérdés megoldá­sában. A szovjet szervezet, irányítás és szervezés fejlett és bevált formáinak átvétele nagy könnyí­tést jelentett számunkra és meggyorsította szo­cialista országépítésünket. A Szovjetunió segítsége, — tanítja Gottwald elvtárs — a népi demokrati­kus államok szocialista épitőmunkájának döntő té­nyezője Minél jobban elsajátítjuk a szovjet ta­pasztalatokat, minél jobban megközelítjük szovjet példaképünket, annál eredményesebb lesz szocia­lista építőmunkánk, mert ez a népi demokratikus országok fejlődésének egyik legfőbb törvénye. Ezért még alaposabban fogjuk tanulmányozni a szovjet tapasztalatokat, még kitartóbban fogjuk őket alkalmazni viszonyainkra, minden téren elmé­lyítjük és kifejlesztjük gazdasági és kulturális együttműködésünket. Mélységes hálát és odaadást érzünk a nagy szov­jet nép és kormánya iránt, mert tudjuk, milyen ki­emelkedő és döntő szerepe van a Szovjetunió^ önzet­len segítségének a szocializmus sikeres felépítésé­ben hazánkban és ezzel Szlovákia szocialista iparo­sításának sikerében is. Őrködjünk az új csehszlovák korona szilárdsága felett Kevéssel kongresszusunk előtt szocialista hazánk építésében politikai és gazdasági tekintetben nagy jelentőségű esemény következett be: végrehajtót tűk a pénzreformot és megszüntettük az élelmi szerekre és ipari cikkekre vonatkozó jegyrendszert A pártnak és a kormánynak ezek az intézkedései érthetően döntő hatással vannak a párt feladataira gazdasági és kultúrális építőmunkánkban. Törekvésünkben, hogy biztosítsuk előrehaladá­sunkat a szocializmus útján, egyre élesebben és sürgetőbben éreztük, milyen súlyos akadálya szo­cialista országépítésünknek a régi csehszlovák pénznem helyzete, a forgalomban levő fölöslegesen nagy és túlnyomórészt tezaurált pénzösszegek, va­lamint a jegyrendszer és az ezzel kapcsolatos ket­tős, kötött- és szabadpiac. Népgazdaságunk hely­zete megkövetelte a szilárd, értékálló koronát, va­lamint a szocialista kereskedelem teljes kifejlesz­tését. Kiderült azonban, hogy a régi csehszlovák korona szilárdságát nem biztosíthatjuk, mert nem szabadulhattunk meg a forgalomban levő fölöslege­sen sok pénztől, amelyet különösen a burzsoa osz­tályok maradványai, a kulákok és üzérek harácsol­tak össze és vontak el a forgalomból, és minden alkalommal, minden lehető módon igyekeztek za­varni gazdasági életünk körforgását, valamint a termelőtől a fogyasztóhoz irányuló áruforgalmat. Az 1945. évi pénzreform elégtelen intézkedései fö­löslegesen sok pénzt hagytak forgalomban és lehe­tőséget nyújtottak a fizetőeszközök oly nagymér­vű felhalmozására, hogy társadalmunk élősködő elemei a forgalomtól eivont pénzzel gátolhatták a párt és a kormány törekvését, amelynek célja a vá­rosi lakosság normális, ellátásának, valamint a vá­ros és falu közötti árucserének biztosítása volt. A pénzreformnak az volt a feladata, hogy a korona,, vásárlóerejét összhangba hozza szocialista népgaz­daságunk szükségleteivel és ezért elsősorban sú­lyos csapást kellett mérnie a kapitalista osztályok csökevényeire, a kulákokra és az üzérekre. Továb­bá kiderült, hogy nem fejleszthettük ki szocialista kereskedelmünket, mert ezt a jegyrendszer gátol­ta. A jegyrendszert pedig csak akkor szüntethettük meg, ha egyben szilárddá tettük koronánkat. A ré­gi csehszlovák pénznem állapota és népgazdasá­gunk fejlődési igényei közötti ellentmondás nem­csak a közellátás terén, hanem népgazdaságunk valamennyi szakaszán is megnyilvánult. Megakadá­lyozta az önálló elszámolás rendszerének követke­zetes bevezetését az üzemekben, állandóan zavarta a város és falu közti árucserét és zavaró hatással volt a kormány valamennyi intézkedésére. Az üzérkedés lehetőségei megnehezítették a munka­mulasztók, valamint a munkafegyelem megsér­tői ellen folytatott harcot. A jegyrendszer a pótje­gyek bonyolult tömegében szöges ellentétben állt azzal a szocialista elvvel, hogy a végzett munkát mennyisége és minősége szerint díjazzuk. Hosszú és gondos előkészítés után sikeresen vég­rehajtottuk a pénzreformot és megteremtettük a szocialista országépítésünk szükségleteinek megfe­lelő szilárd koronát, növeltük vásárlóerejét és érté­két a világ legszilárdabb pénzneméhez, a szovjet ru­belhez kapcsoltuk, egy rubel egyenlő 1.80 korona arányban. Megszüntettük az összes élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyeket, bevezettük az egységes kiskereskedelmi árakat, a város és falu közötti árucserét a kötelező beadások, a feleslegek állami felvásárlása és a szabad mezőgazdasági piac teljes és kölcsönösen egybehangolt rendszerének alapján építettük fel. Igaz, igen veszélyes tévedés volna azt hinni, hogy azok az eredmények, amelyeket a végrehajtott in­tézkedésektől joggal elvárunk, önmaguktól, önmű­ködően következnek be. Nem, így nem értelmezhet­jük a jegyrendszer megszüntetését és a pénzrefor­mot. Az új csehszlovák korona kezünkben igen ha­tásos és igen jó fegyver, amelynek segítségével tel­jesíthetjük az országos pártkonferencián kitűzött Viliam Široký: Jól megszervezett munkacsoportok nélkül, melyeknek állandó művelésre adták át a földet és a felszerelést, jól átgondolt és igazságosan megállapított normák nélkül, rendes és áttekinthető számvitel nélkül a szövetkezet nem dolgozhat jól.

Next

/
Thumbnails
Contents