Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-21 / 25. szám
1953. június 21. fxaU a d , FöldműTOS szeresre emelkedett, ami azt jelenti, hogy 10.000 lakosra 32.6 főiskolás esik; a kapitalista München előtti köztársaság idején ez az arányszám 8.4 volt. Iskolapolitikánk kulcskérdése továbbra is az marad, hogy fokozzuk törekvéseinket az összes iskolákon működő tanítókáderek szocialista öntudatának elmélyítésére, marxista-leninista tudásának gyarapítására és szaktudásának fejlesztésére. A szakmunkások nevelését az állami munkaerőtartalékok tanintézeteire bíztuk, ahol munkásifjúságunk nagyfokú szakképzettséget, alapvető általános műveltséget, politikai és szocialista öntudatot szerez. Ezzel megteremtettük a szlovák kultúra soha nem látott felvirágzásának anyagi előfeltételeit, azét a kultúráét, amely sokszínű és gazdag, a népből merít és elválaszthatatlan a néptől, formájában nemzeti és tartalmában egyre inkább szocialista. Tudományos életünkben a közeljövőben jelentős esemény következik be: a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása, ami megteremti a tudományos kutatás további fejlődésének és a termeléssel való szoros kapcsolatának feltételeit. A lenini-sztálini nemzetiségi politika helyességének megdönthetetlen bizonyítéka Szlovákia gazdasági és kulturális építésében elért eredményeink igazolják, hogy pártunk sikerrel valósítja meg a népek szabadságának, barátságának és egyenjogúságának lenini-sztálini nemzetiségi politikáját. Az a politika, amelyet a párt közvetlenül a felszabadulás után kezdett megvalósítani és amelynek alapelvei Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán bontakoztak ki, meghozta gyümölcsét. A sztálini nemzetiségi politika eredményeinek ragyogó példáihoz, amelyeket Berija elvtárs sorolt fel a Szovjetunió népeinek életéből az SzKP XIX. kongresszusán mondott beszámolójában, büszke megelégedéssel csatolhatjuk a leninisztálini nemzetiségi politikának Csehszlovákiában elért ragyogó eredményeit, amelyek Szlovákiában a népgazdaság és az életszínvonal rohamos fejlődésében nemzeti kultúra irodalom művészet, színház- és filmművészet virágzásában, valamint új szocialista értelmiségünk nemzeti kádereinek fejlődésében nyilvánulnak meg. Itt. Szlovákiában, további megcáfolhatatlan bizonyítéka született annak, mennyire életérős, igaz és helyes halhatatlan tanítóinknak, Leninnek és Sztálinnak zseniális tanítása a nemzeti kérdés megoldásáról a szocializmusban, a népeknek egyenjogúságon alapuló barátságáról és gyümölcsöző alkotó együttműködéséről, amit a népek csak a munkásosztály vezetésével érhetnek el. Pártunk, amely következetesen kitart Szlovákia iparosításának vonalán, amely nemzetiségi politikánk alapvető feladata, megszilárdította és még szorosabbá tette a csehszlovák munkásosztály egységét, megerősítette a* csehek és szlovákok barátságát és testvériségét, biztosította a magyar, ukrán és lengyel nemzetiségű dolgozók teljes egyenjogúságát és ezzel megszilárdította népi demokratikus államunk összetartását és egységét. Szlovákia iparosítása a lenini-sztálini nemzetiségi politikának gyakorlati megnyilvánulása. Ez jut kifejezésre a cseh munkásosztály segítségében, a szocializmus szlovákiai és csehországi építkezésein végzett közös munkában is. Szlovákia szocialista iparosításának rohamos fejlődését a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfelelően az életszínvonal állandó emelkedése kíséri. Erről tanúskodik a közszükségleti cikkek és élelmiszerek egyre emelkedő fogyasztása is. A lakosság fejenkénti húsfogyasztása az 1936. évi 15.6 kilogrammról 26.28 kilogrammra, vagyis 68.5 százalékkal emelkedett, a vaj fogyasztása 27 %kai, a tojásé 53%-kal, a cukoré 67.3%-kal, a sörfogyasztás pedig 450%-kai növekedett. Még nagyobb növekvést állapíthatunk meg az ipari cikkek fogyasztása terén. A munkások átlagos bére az elmúlt években 33.3 százalékkal emelkedett és ez igen jelentős béremelkedés, amelyet még jobban növel a béreknek a pénzreformmal kapcsolatos értékemelkedése. Évről évre javul és kiépül az egészségügy, amiről sok meggyőző számadat tanúskodik. Kiszélesedik a kommunális szolgáltatások hálózata és minősége — az üdülés és a sport a legszélesebb tömegek tulajdona lett. Ebben szemléltetően megnyüvánul annak a pártnak a politikája, amely minden tettében következetesen azt a célt tartotta szem előtt, hogy kielégítse a lakosság növekvő anyagi és kulturális igényeit. biztosítsa a dolgozó emberről és az ő javáról való sokoldalú gondoskodást. Egyre többet merítsünk a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból Abban a törekvésünkben, hogy teljesítsük Szlovákia iparosításának feladatait, óriási támogatást kapunk a Szovjetuniótól. A mezőgazdaság, az építőipar, a bányászat, az erdőgazdaság gépesítésében a szovjet gépeknek, különösen a nehézgépeknek döntő részük van. A Szovjetunióból nagymennyiségű értékes nyersanyagot és gépi berendezést kaptunk. Munkásaink a szovjet sztahanovistáktól tanultak. Szövetkezeti tagjaink meríthetnek a szovjet agrotechnika és zootechnika nagy vívmányaiból. Gazdaságunknak nincs olyan ágazata, amely ne merített volna a Szovjetunió szocialista országépítésének gazdag tapasztalataiból, amelyeket a szovjet nép önzetlenül bocsátott rendelkezésünkre, azzal az egyetlen kívánsággal, hogy tanuljuk meg őket minél jobban felhasználni. Az elmúlt időszakot, különösen a legutóbbi két évet elsősorban az jellemzi, hogy a szovjet tapasztalatokra támaszkodtunk gazdasági berendezésünk megszervezésében, népgazdaságunk szervezésében és irányításában, számos időszerű kérdés megoldásában. A szovjet szervezet, irányítás és szervezés fejlett és bevált formáinak átvétele nagy könnyítést jelentett számunkra és meggyorsította szocialista országépítésünket. A Szovjetunió segítsége, — tanítja Gottwald elvtárs — a népi demokratikus államok szocialista épitőmunkájának döntő tényezője Minél jobban elsajátítjuk a szovjet tapasztalatokat, minél jobban megközelítjük szovjet példaképünket, annál eredményesebb lesz szocialista építőmunkánk, mert ez a népi demokratikus országok fejlődésének egyik legfőbb törvénye. Ezért még alaposabban fogjuk tanulmányozni a szovjet tapasztalatokat, még kitartóbban fogjuk őket alkalmazni viszonyainkra, minden téren elmélyítjük és kifejlesztjük gazdasági és kulturális együttműködésünket. Mélységes hálát és odaadást érzünk a nagy szovjet nép és kormánya iránt, mert tudjuk, milyen kiemelkedő és döntő szerepe van a Szovjetunió^ önzetlen segítségének a szocializmus sikeres felépítésében hazánkban és ezzel Szlovákia szocialista iparosításának sikerében is. Őrködjünk az új csehszlovák korona szilárdsága felett Kevéssel kongresszusunk előtt szocialista hazánk építésében politikai és gazdasági tekintetben nagy jelentőségű esemény következett be: végrehajtót tűk a pénzreformot és megszüntettük az élelmi szerekre és ipari cikkekre vonatkozó jegyrendszert A pártnak és a kormánynak ezek az intézkedései érthetően döntő hatással vannak a párt feladataira gazdasági és kultúrális építőmunkánkban. Törekvésünkben, hogy biztosítsuk előrehaladásunkat a szocializmus útján, egyre élesebben és sürgetőbben éreztük, milyen súlyos akadálya szocialista országépítésünknek a régi csehszlovák pénznem helyzete, a forgalomban levő fölöslegesen nagy és túlnyomórészt tezaurált pénzösszegek, valamint a jegyrendszer és az ezzel kapcsolatos kettős, kötött- és szabadpiac. Népgazdaságunk helyzete megkövetelte a szilárd, értékálló koronát, valamint a szocialista kereskedelem teljes kifejlesztését. Kiderült azonban, hogy a régi csehszlovák korona szilárdságát nem biztosíthatjuk, mert nem szabadulhattunk meg a forgalomban levő fölöslegesen sok pénztől, amelyet különösen a burzsoa osztályok maradványai, a kulákok és üzérek harácsoltak össze és vontak el a forgalomból, és minden alkalommal, minden lehető módon igyekeztek zavarni gazdasági életünk körforgását, valamint a termelőtől a fogyasztóhoz irányuló áruforgalmat. Az 1945. évi pénzreform elégtelen intézkedései fölöslegesen sok pénzt hagytak forgalomban és lehetőséget nyújtottak a fizetőeszközök oly nagymérvű felhalmozására, hogy társadalmunk élősködő elemei a forgalomtól eivont pénzzel gátolhatták a párt és a kormány törekvését, amelynek célja a városi lakosság normális, ellátásának, valamint a város és falu közötti árucserének biztosítása volt. A pénzreformnak az volt a feladata, hogy a korona,, vásárlóerejét összhangba hozza szocialista népgazdaságunk szükségleteivel és ezért elsősorban súlyos csapást kellett mérnie a kapitalista osztályok csökevényeire, a kulákokra és az üzérekre. Továbbá kiderült, hogy nem fejleszthettük ki szocialista kereskedelmünket, mert ezt a jegyrendszer gátolta. A jegyrendszert pedig csak akkor szüntethettük meg, ha egyben szilárddá tettük koronánkat. A régi csehszlovák pénznem állapota és népgazdaságunk fejlődési igényei közötti ellentmondás nemcsak a közellátás terén, hanem népgazdaságunk valamennyi szakaszán is megnyilvánult. Megakadályozta az önálló elszámolás rendszerének következetes bevezetését az üzemekben, állandóan zavarta a város és falu közti árucserét és zavaró hatással volt a kormány valamennyi intézkedésére. Az üzérkedés lehetőségei megnehezítették a munkamulasztók, valamint a munkafegyelem megsértői ellen folytatott harcot. A jegyrendszer a pótjegyek bonyolult tömegében szöges ellentétben állt azzal a szocialista elvvel, hogy a végzett munkát mennyisége és minősége szerint díjazzuk. Hosszú és gondos előkészítés után sikeresen végrehajtottuk a pénzreformot és megteremtettük a szocialista országépítésünk szükségleteinek megfelelő szilárd koronát, növeltük vásárlóerejét és értékét a világ legszilárdabb pénzneméhez, a szovjet rubelhez kapcsoltuk, egy rubel egyenlő 1.80 korona arányban. Megszüntettük az összes élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyeket, bevezettük az egységes kiskereskedelmi árakat, a város és falu közötti árucserét a kötelező beadások, a feleslegek állami felvásárlása és a szabad mezőgazdasági piac teljes és kölcsönösen egybehangolt rendszerének alapján építettük fel. Igaz, igen veszélyes tévedés volna azt hinni, hogy azok az eredmények, amelyeket a végrehajtott intézkedésektől joggal elvárunk, önmaguktól, önműködően következnek be. Nem, így nem értelmezhetjük a jegyrendszer megszüntetését és a pénzreformot. Az új csehszlovák korona kezünkben igen hatásos és igen jó fegyver, amelynek segítségével teljesíthetjük az országos pártkonferencián kitűzött Viliam Široký: Jól megszervezett munkacsoportok nélkül, melyeknek állandó művelésre adták át a földet és a felszerelést, jól átgondolt és igazságosan megállapított normák nélkül, rendes és áttekinthető számvitel nélkül a szövetkezet nem dolgozhat jól.
