Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-14 / 24. szám

6 HaÄnf Földműves 1953. június 14. A csalóközaranyosi EFSz tagjai gondosan elkészített tervvel indulnak az idei aratásba Rohamosan közeledik az aratás. Itt a legfőbb ideje, hogy szövetkezeteink­ben, ahol még nem készítették el az aratási tervet sürgősen elkészítsék azt. A csallóközaranyosi EFSz tagjai kellő tapasztalatokkal rendelkeznek tavalyról, amikor ők is felkészütlenül indultak az aratásnak. Éppen ezért az idén igen gondosan felkészültek a ter­més betakarítására. Tavaly, amikor a traktorállomás képviselői nélkül hiá­nyosan állították össze az aratási ter­vet, komoly kárt okoztak saját ma­guknak, merthiszen csak az árpánál mintegy 2.5 mázsát vesztettek hektá­ronként. Ez elégséges tanulságnak bi­zonyult számukra, hogy az idén ne kövessenek el hasonló hibát. Ezért a szövetkezet vezetősége a csoportveze­tőkkel együtt és a traktorosbrigád ve­zetőjének állandó bevonásával, az egészévi termelési és pénzügyi terv alapján minden részletre kiterjedő aratási és cséplési tervet készítettek. Ezt a tervet azután aprólékosan meg­vitatták a munkacsoportok tagjai kö­zött és a taggyűléseken. Amikor a szövetkezet tagjai részle­tesen megismerkedtek az aratási terv­vel, nyomban azzal kezdtek foglalkoz­ni, hogyan rövidítsék le az aratás és a cséplés idejét. A terv szerint 190 ha búzát, 172 ha árpát, 33 ha zabot, 11 ha takarmánykeveréket, 5 ha borsót, 3 ha babot 14 nap alatt kell learat­­niok. A terv megvitatásánál a szövet­kezet tagjai, főleg pedig azok, akik az önkötözőgépeket fogják kezelni, a traktorosokkal együtt elhatározták, hogy a gépek és a munkaidő helyes kihasználásával az aratást 10 nap alatt elvégzik. Ezenkívül a traktorosok két önkö­tözőgépből olyan aggregátot készítet­tek, amely egy hozzácsatolt szerkezet segítségével 13—15 kévét gyűjt össze és egyszerre ereszti le a tarlóra, ami által lényegesen könnyebbé válik a ke­resztberakás. így újabb egy napi idő­megtakarítást nyernek. A szövetkezet tagjai kezdeményezé­séhez nagy lelkesedéssel csatlakozott Ibolya Károly kombájnvezető és Varjú Ernő kisegítője, akiknek 13 nap alatt 132 hektár gabonát kellett volna le­aratni. E két kombájnvezető kötele­zettséget vállalt arra, hogy napontr. több, mint tíz hektár gabonát aratnak le és csépelnek ki, minek következté­ben feladatukat tíz nap alatt elvégzik. Pontosan szélfrták a tervet Csallóközaranyosan az aratási tervet pontosan szétírták minden munkacso­portra és a csoportokon belül csapa­tokra, majd egyénekre, akiknek külön feladatuk van, mint például körülka­­szálás, a kévék összerakása, kazalba rakása és a tarló gereblyézése. Az aratás után nyomban elvégzik a tar­lóhántást. Ezt a munkát DT 54-es és 30-as Skoda traktor végzi két műszak alatt. A két traktor 12 nap alatt 260 hektáron végzi el a tarlóhántást. A felszántott tarlóba június 12—13-án 48 hektáron tarlókeveréket vetnek. A szövetkezet tagjai pontosan meg­határozták a cséplés idejét is. A csép­­lést az aratás megkezdése után négy nappal már elkezdik. A napi normát a búzánál 120, az árpánál és a zabnál 140 mázsában állapították meg. Füssy László csoportja nyomban kötelezte magát* arra, hogy tíz mázsával többet csépel ki naponta és egyben versenyre hívta az első csoportot. Az első cso­port elfogadta a kihívást s nyomban azzal válaszolt, hogy a cséplés idejét további egy nappal lerövidíti. A szövetkezet tagjai különös figyel­met szentelnek a magrészlegeknek, melynek termését a szövetkezet agro­­nómusának felügyelete alatt külön hajtják végre. A kicsépelt magot előre elkészített, fertőtlenített magtárakban raktározzák. Ezenkívül a szövetkezet tagjai azt is elhatározták, hogy a cséplőgépektől és kombájnoktól az el­ső kitisztított és megszárított gabonát egyenesen az állami begyűjtő helyre szállítják. Szerződésbeli kötelességük­nek július 16-ig eleget tesznek. A berencsi EFSz fagfai Cigány Imre elvtárs, a berencsi EFSz elnöke, a X. kongresszus kül­dötte, a CsKP és a kormány pénzügyi rendeletéről a következőket mondot­ta: „A szövetkezetben gyakran be­széltünk arról, hogy mit jelentene számunkra az élelmiszerjegyek meg­szüntetése és az egységes árak beve­zetése. Most ezt is megértük és ezért a pártunknak és kormányunknak rendkívül hálásak vagyunk. Ezekután még jobban kell dolgoznunk, hogy még több húst, tejet, tojást és egyéb mezőgazdasági termékeket adhassunk dolgozóink asztalára. 'Kelemen András munkacsoport­vezető is megelégedetten nyilatkozik a7 új rendeletről és a következőket mondja: „Ezentúl már nem fog kel­leni a szabadpiacon magas árakon vásárolnunk. A munkánkért igazságos jutalmat kapunk. Így pl. szövetkeze­tünk 82 hektáron 22.960 q cukorré­pát termel, amiért 275.520 koronát Az aratási és a cséplési terv kidol­gozásánál a szövetkezet tagjai nem feledkeztek meg a biztonsági és a tűz­védelmi intézkedésekről sem. Ugyan­csak gondolkoznak aratási konyha, bölcsödé és további szükséges intéz­kedések végrehajtásáról. Gondoltak a kapásnövények további ápolására a kártevők elleni harcra és a téli takar­mány biztosítására stb. A szövetkezet vezetősége a nemzeti bizottsággal kar­öltve az aratás és cséplés ideje alatt gondos figyelemmel kiséri a munka­­csoportok közötti szocialista munka­verseny eredményeit és azokat rend­szeresen értékelik. Az Aratás és cséplés melleit gondollak a lobbi munkákra Is Az aratási és cséplési terv elfoga­dása után a csallóközaranyosi EFSz tagjai versenyre hívták a nagykeszi-i EFSz-t, hogy ennek tagjai velük együtt szálljanak harcba az aratás és cséplés minél jobb és gyorsabb elvég­zéséért s hogy velük együtt neme; versenygésben minél hamarább telje­sítsék állam iránti kötelezettségüket. Amint röviden .ismerteti tervből ki­tűnik, a csallóközaranyosi EFSz tagjai valóban nagy körültekintéssel és lel­kesedéssel készülnek az idei termés betakarítására. A pontos terv és a széles alapokra helyezett szocialista munkaverseny hozzásegíti az EFSz tagjait ahhoz, hogy az idei aratást veszteség nélkül végrehajtsák. -m­lúifeljesítik beadásukat kapunk új pénzben. Mi azonban a X. kongresszus tiszteletére vállaltuk, hogy hektáronként 320 q érünk el, amiáltal a jövedelmünk további 131.200 koronával emelkedik. A párt és kormányunk ezenkívül a cukor­répatermelő III. és IV. típusú szövet­kezeteket még külön jutalomban is részesíti éspedig minden 100 q bea­dott cukorrépa után 18 kg cukrot vá­sárolhatunk 5.60 korona árban. Min­den 100 q tervenfelül beadott cukor­répa után pedig újabb 40 kg cukrot vásárolhatnak. A berencsi szövetkezeti tagok öröm­mel üdvözlik az új pénzt azért is, mert a beadott termékekért maga­sabb árakat kapnak, aminek követ­keztében a munkaegységek értéke is 6—7 koronával emelkedik. A kedvező árak következtében a berencsi szövetkezet terven felül 1000 kg sertéshúst és nagyobb mennyiségű marhahúst ad be. Jó munkaszervezés — jó eredmények A peredi EFSz-ben elsőnek Darázs Flóián elvtárssal, a szövetkezet ag­­ronómusával ismerkedtünk meg. Zömök testalkatú, magabiztos sza­vú, igazán rokonszenves, 30—35- éves fiatalember. Darázs elvtárssal való beszélge­tésünk során megtudjuk, hogy a növényápolási munkákat nem hagyták a „körmük-e égni”, hanem idejeben hozzáláttak. Tanulva a múlt évben előfordult szervezési hi­bákból, a kapásnövények művelé­sét az idén már csoportokon belül egyénekre is elosztották. A tagok a részükre külön-külön kijelölt terü­leten a növényápolás valamennyi munkáját elvégzik, s ezért felelős­séggel is tartoznak. — Először, — mondja Darázs elv­társ, — mint ahogy minden újtól, ettől is idegenkedtek szövetkeze­tünk tagjai. Voltak olyanok is, akik azt mondották: „Ha újra szétoszt­juk a földet a tagok között, akkor nincs szükségünk arra, hogy szö­vetkezeti gazdálkodást folytassunk, — akkor nem kellett volna szövet­kezni!” — Mi nem hagytuk csak ennyi­ben a dolgot, hanem megmagyaráz­tuk, hogy az egyénekre felosztott kapásnövények ápolása rövidesen meghozza eredményeit Ezt nagyon helyesen tették az EFSz vezetőségének tagjai, mert a helyi reakciónak nyújtottak volna tápot, ha a téves nézeteket nem oszlatják el. Ezzel kizárták annak lehetőségét, hogy a kapitalizmus azon csökevénye érvényesüljön egyes emberekben, mely szerint az egyik ember igyekszik becsapni a másikat. Hogy az idén már jobb, tökélete­sebb munkaszervezést^ alkalmaznak, ennek eredményei már is megmu­tatkoznak: egészséges versenyszel­lem alakult ki az egyes csapartok és egyének között, megszilárdult a munkafegyelem; a tagok felelősség­teljesebben végzik a munkájukat, sőt a családtagok is tevékenyebben bekapcsolódtak a közös munkába. Ennek köszönhető nagy mértékben, hogy 60 hektár cukorrépájuk egye­­lését, kétszeri sarabolását és első kapálását — kivéve az Urbán-cso­portot — az agrotechnikai határ­időn belül el tudták végezni. A növénytermelő csoportok kö­zötti versenyben Pápai László cso­portja van az első helyen. A cso­port tagjai már a cukorrépa fejtrá­gyázását is elvégezték. Erre a cél­ra hektáronként 7 métermázsa osztravai mészsalétrcmot használ­tak (A Pápai-csoport működésé­ről a továbbiakban még szó lesz.) •J hektár burgonyából 3 hektár jut csoportonként. Eddig elvégez­ték a sarabolást, egyszeri kézika­pálást és feltöltést. Ezeknél a munkáknál a Hajtrr.an-csoport volt az iparkcdóbb. Nyolcvanöt hektár kukoricájuk­ból 10 hektárt négyzetesen ültet­tek el, melynek sarabolásával, rit­kításával és kapálásval készen van­nak. A többi kukoricát is megsaro­­bolták, az első kapálásnál pedig a felénél tartanak. A dohánytermelő csoportnak 16 hektáron kell dohányt termelnie. Ez a csoport a palántákat még a májusi fagyok előtt kiültette. Hogy palántájuk még sem fagyott el — csak kevés kár keletkezett benne, — az annak tudható be, hogy Dana­­da elvtárs csoportjával több éjjelen keresztül kint virrasztóit a dohány­táblán, hogy füstöléssel megmentse a dohányültetvényt. Ezért dicséret illeti a csoportot, mert sok munka­egységet takarítottik meg azáltal, hogy nem kell újra ültetni az egész dohányterületet. Ez a munkaerő végezhette soronlevő feladatát. Mi rejlik a szavak mögött?... Miután szavakban áttekintést kaptunk a növényápolásról, kiván­csiak voltunk, mi rejlik a szavak mögött. Kimentünk tehát megnézni a hátárt. Mindjárt a község felső szélének tőszomszédságában van a füves-lucerna tábla. Odaérünk. A széles táblán felszárítva sűrűn egy­más mellett sorakozva boglyákba van összerakva az értékes takar­mány. Szénaillat terjeng az eső utá­ni üde, langyos levegőben, Darázs elvtárs benyúl az egyik legközelebb eső boglya belsejébe, kihúz egy fél­maroknyit, mely szárazon is szép zöldes színű. — Renden egyízben sem ázott meg, — mondja Balázs elv­társ, majd így folytatja, — képzeld, elvtárs, micsoda értékes takarmány ez. A tehenek majd ontják tőle a tejet. Ejt olyan boldogan és örömtől sugárzó arccal mondja, mintha leg­alább is 10.000 korona ütötte volna a markát. így csak olyan ember tud örülni az elért közös munkasiker­nek, aki mindenekelőtt a közös cél megvalósítását tartja elsődlegesnek, s akj harcolni tud a kitűzött cél mielőbbi eléréséért. Odább karikázunk. Zöldelő fok­hagyma és virágját nyújtogató bur­gonya széles táblája mellett hala­dunk el. Kissé beljebb az úttól jel­­zőtáLlácska húzta meg magát sze­rényen a burgonyabokrok között. Azt mutatja, hogy ezt a szép hara­gos-zöld, buja fejlődésnek indult burgonyásé vöt továbbtermesztésre jelölték ki, vagyis ebből lesz a jövő évben az ültetni való burgonya. A csenevész és beteg bokrokat kö­nyörtelenül eltávolítják és annak idején a szedésre, elraktározásra is különös gondot fordítanak. Élenjárók, lemaradók ... Ä burgonyatáblát elhagyva a cu­korrépát nézzük meg Itt saját sze­münkkel meggyőződhetünk arról, hogy mit jelent az idejében elvég­zed egyelés és mennyire megsínyli a cukorrépa, ha azt késve ritkítjuk és nem igyekszünk a mulasztást pótolni még a fejtrágyázás mielőbb: elvégzésével sem. Amíg a Pápai által vezetett nö­vénytermelő csoport répája olyan, hogy szinte „hizlalja’ az ember sze­mé:, gyönyörű, üde-zöld, a sorkö-A nagykaposi EFSz tag ai Alig néhány hét múlva már az eperjesi kerületben is megkezdődik az aratás. A nagykaposi, szobránci és a nagymihályi járások szövetkezeti tag­jai már mostan nagy igyekezettel ké­szülnek az aratás és cséplés elvégzé­sére, hogy teljesíthessék kötelezettség­vállalásaikat, amelyeket az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére tettek. A szö­vetkezetek tagjai ezekben a napok­ban, miután teljes mértékben felis­merték mindazokat az előnyöket, amelyek kormányunk és pártunk új intézkedéseiből fakadnak, még na­gyobb lendülettel igyekeznek megja­vítani és tökéletesíteni az előkészítő munkákat. A nagykaposi szövetkezet tagjai, akik az eperjesi kerületben az elsők között kezdik meg az aratást, ezek­ben a napokban már befejezték az utolsó előkészületeket is. Három har­minc,, -ttagú munkacsoport, mégpedig Albert Sándor csoportja, Varga Jó­zsefé, és Kis Vendel csoportja már elvégezték az összes szervezési mun­kákat. A szövetkezet tagjai között kiosztották a fogatokat és beosztották őket az önkötözőgépekhez. A szövet­kezeti tagokkal karöltve, az ottani traktorállomás is felkészült az aratási munkákra. A traktorállomásnak első­rendű érdeke, hogy az aratás és csép­lés munkáit veszteség nélkül elvégez­­ze, hiszen hektárhozamos szerződést kötött. A munkacsoportok, ép úgy, mint a tavaszi munkák első és második sza­kaszában, az aratás és cséplés idején felkészültek az aratásra is szocialista munka versenyben áll­nak egymással. Az SzlKP X. kon­gresszusa tiszteletére 440 hektáron tíz nap alatt elvégzik az aratást, ami annyit jelent, hogy ezeket a munká­kat négy nappal előbb befejezik, mint azt a tervük előírja. Kétszáz hektá­ron pedig kombájnnal végzik a ter­més betakarítását. Hogy a kasza után nyomban elvégezhessék a tarlóhán - tášt, külön csapatot szerveztek, mely­nek az lesz a feladata, hogy a kom­bájnok után a szalmát azonnal elta­karítsa és kazalba rakja. A szövetke­zet tagjai kötelezettséget vállaltak arra is, hogy az aratás befejezése után, legkésőbb három napra befeje­zik a tarjlóhántást és az összes tar­lón a takarmánykeverékek vetését. A terület felét silótakarmány-keverékkel vetik be. Épp olyan gonddal készülnek a szö­vetkezet tagjai a cséplésre is, mint ahogyan az aratásra felkészültek, a cséplést három cséplőgarnitúrával, két műszakban fogják elvégezni, ami­nek következtében öt nappal hama­rább ér véget a cséplés, mint azt a terv előírja. Mindezek mellett a szö­vetkezet tagjai gondolnak az állam­mal szembeni kötelezettségükre is és a száraz gabonát mindjárt a cséplő­géptől beadják az államnak. Szerző­désbeli kötelezettségük teljesítése után biztosítják az összes alapokat, hogy tiszta képet nyerjenek afelől, meny­nyi gabonát ajánlhatnak terven felül az államnak, magasabb árakért. A X. kongresszusig teljesítik kötelezettségvállalásukat A ruzsindoli szövetkezet tagjai is kifejezték odaadásukat Szlovákiai Kommunista Pártja iránt. A X. kon­gresszus tiszteletére kötelezték magu­kat, ' hogy bevezetik a borjak rideg nevelését. Május 11-től kezdődőleg a teheneket naponta háromszor fogják fejni és a tehenek napi tej hozamát egy literrel növelik, amiáltal havonta 3800 liter tejet nyernek terven felül. Június 15-ig bevégzik az összes ta­vaszi munkákat és befejezik a széna, lucerna és a vegyes takarmányok be­gyűjtését is. Május hónapban a köz­élelmezés céljára több mint 6.000 li­ter tejet szállítottak. A borjak rideg nevelésére 10 kalitkát készítettek. A ruzsindoli szövetkezeti tagok a takarmányalap biztosításával megte­remtették az előfeltételeket a tejho­zam állandó fokozására, valamint a súlyszaporulat folytonos növelésére. A szénán és a herén kívül még 130 hek­tár tavaszi vegyes takarmányt is el­vetettek, amelynek túlnyomórészét szilázsolják,. További nedvdús takar­mányt a répalevelekből és karéjból szerzik, amelyet 130 hektáron vetet­tek. I zök alig látszanak, úgy betakarja a ' cukorrépa levele, addig az Urbán- I csoport által egyelt répa bizony szomorú látványt nyújt; felnyur­­nyuigult sovány, sárgaszínű, csak­nem elvész a földön Talán Ur,bán elvtárs csoportjának nem ugýan­­anny; idő állt rendelkezésére, mint a másik kettőnek? Semmivel sem kevesebb. Épp úgy 80 ár répa ju­tott egy tagra az ő csoportjában is, mini a másikban. A Pápai és a Hajt­man csoport sikerének titka abban van, hogy' nem elégedtek meg a csoportvezetők azzal, hogy a cukor­répát és a többi növényt szétosz­tották egyénekre, hanem utána is gondjuk volt arra, hogy naponta el­lenőrizzék, számba vegyék az elvég­zett munkát. Csoportjaik tagjait meggyőzték az idejében végzett növényápolási munkák jelentőségé­ről. Ezek meg szinte vele nőttek a növényekkel, minden erejüket lat­ba vetették, hogy munkájukat kel­­»lő időben elvégezzék. Ezek a lehe­tőségek az Urbán csoportnak is adva voltak, csak nem éltek vele. A lemaradást munkaidő meghosz­­szabbitásával behozhatták volna, csakhogy Urbán elvtársnak sokkal többet kellett volna foglalkozni sa­ját csoportjával. Legközelebbi mun­kájuk során Urbán elvtárs idejé­ben mozgósítsa tagjait a munkafel­adatok elvégzésére. Ne feledkezzen meg a munkák ellenőrzéséről sem, mely elengedhetetlerül hozzátarto­zik hivatásához. Enélkül nem vé­gezhet jó munkát. Az Urbán csoport a még hátralévő növényápolási munkáknál mulasz­tását — habár nem teljes mérték­ben. — de pótolhatja azáltal, hogy a fejtrágyázást gondosan elvégzi, mellyel elősegíti a növekedésben visszamaradt cukorrépa fejlődését. A jó kapálás, különösen ha többször megismétlik, szintén sokat segíthet még. A szövetkezet egyetlen tagja szá­mára se legyen közömbös az, hogy terméskiesés folytán pár vagón cu­korrépával rövidül meg közös gaz,­­dálkodásunk s népgazdaságunk, ha I nem teszik meg a még megtehetőt. Számítsák ki, hány mázsa cukorral kapnak keVesebbet, hány köbméter értékes répafejjel lesz kevesebb, ha úgy marad Urbánék répája, mint ahogyan most áll. Ebből vonják le a tapasztalatokat a jövőre vonatko­zólag. A legjobb meggyőző módszer. A még egyénileg gazdálkodó kis- és kózépföldműveseket nem a szép szavak, hanem a szövetkezet gaz­dálkodása terén eiért sikerek, a magas terméshozamok,-a tagok jó­létének növekedése, győzi meg a társas nagyüzemi szövetkezeti gaz­dálkodás előnyösségéről. A szövet­kezeti gondolatot csak akkor teszik magukévá kis- és középföldműve­seink, ha felismerik azt a nagy kü­lönbséget, amely maradi gazdálko­dásuk és a gépesített mezőgazdaság között van. Ennek felismerését csakis példás szövetkezeti gazdál­kodással lehet elérni. Ez csak úgy lehetséges, ha még bátrabban al­kalmazzák a fejlett agrotechnikai és állattenyésztési eljárásokat. Ezt bizonyítják saját tapasztalataik is, hiszen már tavaly meggyőződhettek arról, hogy érdemes a keresztsoros vetést alkalmazni. Így például 13 hektár búzájuk, amit ezen módszer alapján vettek el, hektáronként 4 mázsával többet adott, mely 52 má­zsa termény több! etet jelentett szá­mukra. Tavaszi árpájukat 20 hektá­ron szintén keresztsorosan vetették. Itt is megmutatkozott a különbség. Hektáronkint 3 mázsával több ter­met. ami azt jelenti, hogy több mint fél vagon árpával több kerül' a szö­vetkezet magtárába. Az idén már kiterjesztették keresztsorosan ve­tett gabonájuk területét: árpájuk 50 százalékát, vagyis 50 hektárt, búzából pedig a tavalyi 13 helyett 87 hektárt vetettek, s így lényege­sen nagyobb termésre számíthat­nak. De ezzel se e'égedjenek meg, ne v bják ki az ablakon azt, amivel gazdagíthatják szövetkezetüket és emelhetik saját jobblétüket. Kovács Ist'-’án

Next

/
Thumbnails
Contents