Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-10 / 19. szám

6

tbaPaď " И.» 1 1

____________________________________Földműves________________________

Az ipolysági járás szövetkezetei kövessék Ipolyvisk példáját

Ipolyságon, ugyanazon a té , ahol az úri demokrácia idején a parasztság éhségtüntetést rendezve, jelvonult a munkásság oldalán és vele együtt közelharcot folytatott a felfegyverzett csendőrséggel,4 most a nyolcadik szabad Május Elsején újra felvonult hű szövetségese, a munkás. ág oldalán hirdetve felszabadult hazánk dicsősénót. Az összehasonlítás önként adódik, akkor is, ma is, a piros szín volt az uralkodó elem és a két felvonulást tisztán az különbözteti meg, hogy amíg az úri demokráciában a dolgozók eleven vére festette gyakran pirosra az uccák köveit, addig ma a ragyogó kék ég felé ágaskodó nemzeti és piros zászlók erdeje hirdette a munkásság és a parasztság örök szivet ségét, a dolgozók nemzetközi összefogását, végül, de nem utolsó sorban azt hirdette, hogy itt hazánkban, ezen a földön, melyet a hős Szovjet Hadser szabadított fel, nem lesz többé kardlapozás, nem lesz többé éhség-tüntetés de lesz munkaverseny. harc azért, hogy minden dolgozó asztalára több kenyér, vaj és hús jusson.

Az ipolysági főtér pazarul díszített májusi menetét rengeteg je'képes kocsi kisért mind az üzemek, mind a környék szövetkezetei részéről. Valamennyi kocsi szebbnél-szebb díszítésekkel és jelképekkel jutta kifejezésre szabadság és hazaszeretetét. Eleven képek voltak ezek, jelenetek a munkaversenyből és az osztályharcból. A felvonuló jelképes kocsik közül kivált a szécsénykei szövetkezet kocsija, amelyen egy magaszerkesztette mérleg volt felállítva. A mérleg egyik oldalán egy jólfejlett galamb kiterjesztett szárnyakkal hirdette a békét. A galamb munkáskezektől támogatva egyre magasabbra emelkedett. Ezt azonban a kulák nem bírta nézni és a mérleg másik oldalán próbálta ellensúlyozni a munkásotörekvését. Persze igyekezete csúfos kudarccal végződött, mert a dolgos kezek erősebbnek bizonyultak, káros tevékenységében megakadályozták és mine nki szemel áttára és nagy örömére térdre kényszerítették.

Ez a kép, a kulák leleplezésének módja késztetett arra, hogy meglátogassuk szövetkezetüket mindjárt, a május elsejét követő napon. Útközben a köve tkezö adatokat tudtuk meg a község dolgozóiról. A második világháború előtt az egész községet Somsich gróf uralta. A gróf több mint ezerholdas birtokán a község apraja-nagyja dolgozott csak azért, hogy minél nagyobb hasznot hajtson a méltóságos földbirtokosnak. A község földmunkásai híresek voltak az egész környéken arról az elszánt harcról, amit szakadatlanul folytat tak nemesi elnyomójuk ellen a mindennapi kenyérért. A kizsákmányolás oly méreteket öltött, hogy a község minden becsületes dolgozója a

Kommunista Párt köré tömörült és a községi Választások során 12 képviselőből 9 kommunistát válasz ttak. Tisztán ennek az egységes ma gatartásnak volt köszönhető, hogy a grófnak nem sikerük végrehajtania azt a tervét, hogy nyáron az aratásnál vagy télen a favágásnál csak azokkal kössön szerződést, akik nem párttagok. Még a Horthy megszállás alatt sem tudta a gróf úr ez4 a tervét megvalA’ '‘ani. — Szécsényke dolgozói ezt a csúfos Horthy korszakot is átvészelték harccal és öntudatosan, mert a Párt megtanította őket harcolni.

A szécsénykei szövetkezet rohamos fejlődése

Az Egységes földműves szövetkezet 1950-ben alakult meg. Ugyanez év őszén áttértek a III. típusra. A következő esztendő elején a szövet kezet 52 taggal rendelkezett és 220 hektár földön gazdálkodott, amelyből 50 hektár rét és legelő volt. Ma, 1953 májusában a szövetkezeti tagság száma 124-re, földterülete pedig közel háromszorosára emelkedett. Természetesen ez a rohamos fejlődés nem ment símán és a szövetkezet vezetőségének ma is sok nehézséggel kell megküzdenie. A neh ' égek főleg abbpn állnak, hogy a szövetkezet kinőtte régi kereteit, mint egy fejlődésben lévő gyerek régi ruháit. Minden szűk és kevés a szövetkezetnek. Új, közös istállók kellenek a megnövekedett marhaállománynak, az egyre szaporodó juhoknak és a sertéseknek.

Az ipolysági járási szerveknek ilyen esetben természetesen segítségére kellene sietnie a szövetkezetnek. Sajnos a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya nem áll helyzete magaslatán. Igaz ugyan, hogy Szécsényke épített egy közel 100 férőhelyes istállót marhaállománya számára, de viszont az is igaz, hogy közel öt hónapig állt fedetlenül az új épület, ami eltekintve attól, hogy nem használt az épületnek, a szövetkezet nem összpontosíthatta marhaállományát, ahogy tervezte és ez is hozzájárult ahhoz, hogy első negyedévi tejbeadását csak 65 százalékra teljesítette.

Ez a mulasztás annál súlyosabb, mert a tetőhöz szükséges pala megvolt, csak éppen nem Szécsénykén volt, hanem Fedémesen, ahol a közös istálló alapjait építették, tehát ott a palára nem 'volt még szükség. Hónapokig hevert ott az anyag, amíg egy elvtárs felfedezte, rendet teremtett, elhozatta onnan és kiutalta Szécsénykének.

Az ilyen helyzet nem válik dicsőségére a járási szerveknek és nem

csoda, ha két esztendeje már, hogy Ipolyvisk szövetkezete még mindig az első helyen áll, amjvel nem akarjuk lekicsinyelni Ipolyvisk ragyogó eredményeit, de igenis joggal elvárható, hogy a járás többi szövetkezetei is kövessék Ipdlyvisk példáját.

A számítás igen egyszerit . . .

A szövetkezetek a nehézségek ellenére nőnek és gyarapodnak. Szécsényke most veti meg alapját az új sertésfiaztatónak, már silógödröt is ás, hogy gondoskodjék az állatok téli takarmányozásáról. A tavaszi munkálatok második szakasza sikeresen megkezdődött és a szövetkezet vezetősége már most töri a fejét azon. hogyan, milyen módon szerezze viszsza az EFSz-^ől saját raktárát. Léleszakadva rohannak a kérvények egyik hivatalból a másikba, mert a tagoknak már most fáj a fejük, hogy hová rakják majd a gabonát. Már számolják, hány vagonuk lesz... A számítás igen egyszerű. Tavaly egy hektár átlaghozama 21 mázsa volt. ezidén természetesen 22-re számítanak.

Ennek meg kell lenni__ A tagok

a gabonát nagyon is a szívükbe zárták. Tudnak is gazdálkodni v: le. Nemcsak a tervezett hektárterületre tettek félre vetőmagot, hanem arra a területre is, amellyel tavaly őszszel a szövetkezet megnövekedett Ezenkívül a szabad piacon annyit adtak el, hogy egy teherautót vásároltak maguknak. Muszáj. volt vásárolni, mert az állomás 18 kilométer távolságra van tőlük, továbbá azt is szem élőt* kell tartani, hogy Szécsényke dolgozói végül is nem vonulhatnak fel május elsején egy kői. csőnkért kocsin.

Komoly és tiszteletreméltó érvek ezek. A tagok büszkék, hogy tavalyi termelésükből tudták ezt a kocsit megvásárolni. Ezért folyik most a szövetkezetben teljes iramban .. verseny a két mezőgazdasági csoport között.

Ma az a helyzet, hogy a 26 esztendős Koncz György áll az első elyen a tavaszi munkák első szakaszának elvégzésében. Koncz egy éve nős, ugyancsak egy éve, hogy tagja a szövetkezetnek. A jelek azt mutatják, hogy a feleség vitte férjét a szövetkezeti gazdálkodás útjára, mert a fiatal asszony már lánykorában is igen szorgalmasan dolg^-M a szövetkezet földjein. Koncz csoportja a következőket mondja:

Odahatnak,

hogy le ne maradjanak

— Ezidén januárjától dolgozom, mint csoportvezető és eddig még nem fordult elő, hogy csoportom

valamelyik tagja vonakodott rína elvégezni azt a munkát amit ré zre kijelö'tem. Nem panaszkodhatom e téren nincsenek nehézségeim. Maguk a tagok figyelik Deák Ferencék munkáját és odahatnak, hogy el ne maradjanak ' göttük.

Arra a kérdésre, hogy teremtette meg csoportja tagjai között ezt a jó példás kapcsolatot, azt válaszolja:

— Elsősorban én épúgy dolgozom, mint a többiek Másodsorban a tagok azt látják, hogy nem vonom ki magam a nehéz munkából, sőt a ki vá:ó, odaadó szövetkezeti tagok támogatnak abban, hogy elől járjunk a jó munka gyors elvégzésében.

Deák Ferencz' a másik csoportvezető elismeri, hogy Koncz csoportja most az első helyen áll, de ez egyáltalán nem jelenti azt. hogy ez az egész esztendőn át így lesz, n ért bizony az ő csoportjának a tagjai sem ü]nek ölhetett kézzel nagyon is szem előtt tartják most már, hogy mit vég" к el Konczék.

Tény hogy a két csoportvezető becsületes és felelősségteljes munkát végez. Ez nemcsak munkájukból, hanem beszédjükből és egész magitartásukból kiderül. Koncz - áldani így beszél:

— Nekem 61 hektár őszi búzám van ...

Deák pedig hasonlóképpen nyl ütközik:

— Az ér. területem 260 hektár.

Az új birtokosok beszélnek így,

akik tudják, hogy minden talpalatnyi föld megműveléséért ők vállalták a felelősséget.

A szécsénykei szövetkezetnek komoly hibái is vannak. Így többek között az is, hogy a szövetkezeti szabályokkal ellentétben külön igáscsoportja van, ahelyett,' hogy felosztotta volna a két munkacsoport között, ezenkívül a kapásnövényeket sem osztották ki a tagok között egész évi megművelésre. E hibákat azonban a közeli napokban kik-" -nbölik. Ezt úgy a vezetőség, mint a tagság megígéri.

Jö és megnyugtató hallgatni a mosolygós, vidém asszonyok beszédét

Ami a kapásnövények felosztását illeti, erről mi djárt két assza — Bodzsár Mária és Molnár Róza — nyilatkozik, akik példás dolgozói a szövetkezetnek. Azt mondják:

— Mi ezt a módszert igen helyesnek tartjuk, mert Vymódon mindenki felelősségteljesen fogja elvégezni munkáját, ezenkívül nem kell lesni, hogy ki mikor megy és mikor jön. Nem kell félni, nálunk, ha az asz-1Q53 máiuc 10.

szonyok és lányuk valamit elvállal nak. azt becsületesen el is végzik

Jó és megnyugtató hallgatni ezeket a mosolygós asszonyokat és ’6 és megnyugtató azt is haJ,ani hory Szécsénykén soha még ennyi újszülött nem látott napvilágot mint ez idén Nő és fejlődik ez a község, dolgozói minden erejükkel odahatnak hogy újat nagyobbat és szebbet építsenek.

— A fejlődés — mondja Birian József a szövetkezet 36 esztendős elnöke — egyre újabb és újabb problémákat vet fel és ezekből származnak a nehézségek Szövetkezeti tagjainknak gyakran áldozatot ke'l hozniok. így a teherkocsit csak úgy vásárolhattuk meg. hogy minden tagnak levontunk egy kis gal á természetbeni osztalékából. A tagok ezt igen helyesnek tartották. t minden csekélység fuvarozásáért nehéz pénzeket kellett fizetni' к ... Ilyen és hasonló nehézségek közepette haladunk előre és nem fér kétség hozzá, hogy az elénk tornyosuló akadályokat közös erővel legyőzzük. Pr-tsrorvezetünk nagyban támogat és segít nekünk. Valamennyi elvtárs példás munkát v'.gez szövetkezetünkben. Szövetkezetünkkel együtt fejlődnek és öntudatosodnak tagjaink. Az ő munkájuknak köszönhetjük, hogy ezidén túlteljesítjük a marhahús és százszázalékosan teljesítjük a sertéshús beadását.

Amint elhagyjuk a községet és kiérünk a község gyönyörűen zöldéi ő határába, ahol férfiak, asszonyok, lányok szorgalmasan doboztak, Takács elvtárs, a pártelnök csillog ' tekintettel mosolyogva mondja:

— Aranyat ért ez a májusi eső, vagonokkal' érkeztek a felhők.

— Itt az ideje — válaszol erre Barian, a szövetkezet elnöke — hogy kettőzött erővel nekilássunk a munkának, mert ettől az esőtől a gyom is hízik.

Szabó Béla.

HELYREIGAZÍTÁS,

Lapunk multheti számának hetedik oldalán a nagypakai EFSz-ról szóló riportban ,,A nagypakaiak szeretik a munkát” alcím alatt, a nyomda elővigyázatlanságából értelemzavaró hiba csúszott a szöveg’ e Az eredeti szőve« így hangzik: ..Ha alapos kutatást folytattunk volna akkor ebben a községben még jó egynéhány olyan kiváló do’gozót deztünk volna fel, akik közeli rokonai Le'kes bácsinak és vele egy zon nézetet vallanak, de így is. néhány órás ottartózkodásunk a1 itt találkozunk egy pár szövetkezeti taggal, akiknek a nevét érdemes feljegyezni.”

A Szabad Földműves szerkesztősége.

A szövetkezeti vagyon gyarapodása

fokozza a szövetkezeti tagok jólétét

Ф

Karva község közvetlen a Duna balpartján fekszik és a hömpölygő folyam hullámai néha-néha belenyalnak a falu alsó részébe is. A folyam már emberemlékezet óta és még ma is változatlanul folydogál, de a körülöttük lévő községek élete nagyot változott. A falu dolgozó parasztsága új utakat keresve a boldogulás felé felismerte a közös szövetkezeti gazdálkodás nagy előnyeit, hozzáfogott a közös gazdálkodáshoz.

A szövetkezet pártunk és kormányunk segítsége révén egyre nagyobb és szebb sikereket ért el, mind а növényi, mind az auattenyésztésben egyaránt.

— A nagy parcellákon a gépek segítségével könnyebben mept a munka, — emlékezik vissza Farkas Pál szövetkezeti tag — és a termésünk az előző években öt, majd hét-nyolc mázsával volt több hektáronként az egyénileg gazdálkodóknál.

Hlavicska István a szövetkezet sertésgondozója örömmel mondja el, hogy sertéstenyésztésük az elsők között mozgott a járásban. Az anyakocák évenként kétszer, némelyek háromszor ellettek, úgy. hogy az etléshozam átlag 15 malac volt anyánként. A sertéstenyésztés még az 'elmúlt évben is nagy jövedelmet hozott a közös gazdálkodásnak.

A falu egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztjai látva a szövetkezet sikereit, elért eredményeit, az elmúlt év őszén 95 százalékban beléptek a szövetkezetbe, miáltal több mint 500 parcella olvadt bele a köiös gazdálkodásba. Ám a szövetkezeti gazdálkodás nagy és alapos szervezést kíván és a karvai szövetkezet komoly segítséget igényelt. Nagy hiba volt, hogy a szövetkezetben nem volt meg a • munka érdemszerinti jutalmazása Sokan mutogatnak még ma is Polozsányi László, a tavalyi munkacsoport vezetőjére, aki az elvégzett munkáknak nem megfelelően három, sőt sokszor

négy munkaegységet is bejegyzett magának. Rajta kívül még másoknál is előfordultak ilyen esetek.

Segített a mintaszabályzat

Amint megjelent az EFSz-ek mintaszabályzat-tervezete, a szövetkezeti tagság sokat foglalkozott annak megvitatásával, aminek alapján igyekeztek Kiküszöbölni a hibákat. Újjá szervezték a .vezetőséget, munkacsoportokat alakítottak, szétosztották a földeket, az igákat, a szerszámokat és az idei tavaszon jobb munkaszervezéssel kezdték el a munkát, úgyhogy a vetést az agrotechnikai határidők betartásával elvégezték.

— A vetésnél — szól közbe Zsíros István csoportvezető — 7 hektár árpát vetettünk el keresztsorosan és 6 hektáron alkalmaztuk a kukorica négyzetes ültetését.

Tehát a szövetkezet tagjai, a jó munkaszervezés révén új módszereket vezettek be közös gazdaságukba. Az igaz, ezek a lépések még bátortalanon és többet is vethettek volna keresztsorosan, nagyobb területen is ültethettek volna négyzetesen kukoricát. No, de majd meglátják a termés betakarításakor, hogy érdemes volt a szovjet módszereket alkalmazni.

A jobb munkaszervezés, mint említettük, nemcsak a tavaszi munkák első szakaszának elvégzését segítette elő, hanem alkalmat adott az őszi gabonaneműek műtrágyázására is. És most már látják a gondos munka eredményét, sokan bizony éveken keresztül nem láttak ilyen szép gabonavetéseket. A tagok persze szívesen beszélnek róla. hiszen láthatják, hogy nem volt hiábavaló fáradozásuk.

Igen szép a szövetkezet kertészet'

is, a palántákon meglátszik, hogy gondos kezek ápolták. No meg a helyi adottságok kiaknázása is sokat segít, például eddig semmi hasznuk sem volt a Duna vizéből, ma pedig a zöldség öntözésére használják fel.

Takarékoskodjunk a lakar* ménnyal

Míg a növénytermelésben a fejlődés szinte napról napra szemmel látható, addig az állattenyésztésben nincs meg a jó szervezés, ennek révén alacsony a tehenek tejhomaza. A szövetkezet tagjaiból bizony ki kell lehet érezni, hogy elbizakodtak, fejükbe szállt a dicsőség a tavalyi elért eredmények láttán. Hlavicska elvtárs jó előre figyelmeztette a szövetkezet tagjait: — Ki kel! az anyakocákat cserélni —, de mivel ezt elmulasztották, ebben az esztendőben lényeges csökkenés állt be sertéstenyésztésükben. Ezenkívül az elmúlt esztendőben nagy hibát követtek el a sertésól felépítésénél. A kifutókat árnyékba építették, ami igen hátrányos a sertések fejlődésére.

A szarvasmarha tenyésztésben sem jártak el jobban. Itt meg egész éven át nagy takarmány hiánnyal küzdöttek, pedig kormányunk jó időben felhívta parasztságunk, szövetkezeti tagjaink figyelmét, hogy minden használható fűfélét, kukoricaszárat silózzanak le és igy biztosítsák a jó etetnivalót állataik számára.

Számos példa van arra, hogy azok a szövetkezetek, melyek mindent elkövettek a takarmány biztosítására, még az aszályos év ellenére is biztosították állatállományuk ellátását. Az andódi szövetkezetben például - a szalma feltárásával, ízesítésével három literrel emelték tehenenként a tejhozamot. Hasonló módon a karvaiak is szép

eredményeket érhettek volna el, ha silótakarmányt készítettek volna és ha a tagok, amikor összpontosították az állatállományukat, takarmányukat is beadták volna a szövetkezetbe.

Mindezeken a hibákon okulva a szövetkezet tagjai ebben az évben már komolyabban fogják fel az állattenyésztés fontosságát. Maguk az állatgondozók is igen gazdaságosan bánnak a 12 hektáron elvetett őszi bükköny zöldtakarmánnyal, melyet szalmával keverve etetnek és fokozatosan igyekeznek a zöldtakarmányra való áttérésre.

Meg kell mondanunk még, hogy a járási mezőgazdasági ügyosztálya részéről sokkal több támogatásban kell részesíteni a karvai szövetkezetét. Egyebek mellett rá kell vezetniük a szövetkezeti tagságot a szovjet tar pasztalatok alkalmazására, melyek segítségével lényegesen emelhetik az állatok hasznosságát.

Bizony nagy baj, hogy Karván az állatgondozók még nem hallottak a Maiinyinova-mődszerről. A szovjet módszerek alkalmazása már több szövetkezetben. mint Palócon is szép eredményeket hozott. Az új módszerek alkalmazásával Németh Ferenc sertésgondozó anyánként 16 malacot választott el az elmúlt esztendőben. A teheneknél a Malinyinova-módszer alkalmazása révén négy és fél literről 9 literre emelték a tejhomazot. Ezenkívül bevezették a borjak hideg nevelését is. Mindezekre Karván is megvan a lehetőség, csak meg kell ragadni.

A közös munka fékezöje

A szövetkezet tagjai még most is gyakran hivatkoznak arra, hogy nincs elég munkaerejük. Nézzük csak meg mi van ezzel a problémával?

Ha figyelembe vesszük, hogy tavaszszal hány tagnak osztottak ki háztáji gazdálkodásra 1/2 hektár földet, akkor rájövünk, hogy bizony még hat hektár föld megművelése sem jut egy szövetkezeti tagra.. Tehát munkaerőhiányról sem lehet beszéni.

A hiba ott van, hogy a tagságot még nem győzték meg arról, hogy elsősorban a szövetkezeti földeket kell megművelnie és a háztáji gazdálkodásnak semmiképpen sem szabad akadályoznia a közös munkák menetét. Sabla Imre szövetkezeti tagnak például kiterjedésű kertje és szőlője van, mégis V2 hektárt kapott háztáji gazdálkodásra. A lánya, noha vele egy háztartásban él, szintén megkapta a 1/2 hektár földet, ami semmiesetre sem egyeztethető össze a mintaszabályzattal.

Hasonló az eset Finta János agronómusnál is, aki ugyancsak fél hektárnál nagyobb területet tart háztáji gazdálkodást, holott csak egymaga dolgozik a szövetkezetben, mig magángazdálkodása ide.ién felesége és lányai is dolgoztak a gazdaságban.

A mintaszabályzat világosan kimondja, hogy: „A háztáji gazdálkodás terjedelme legfeljebb 0.5 ha lehet, beleszámítva a kerteket, gyümölcsösöket, szőlőt, stb.”. A munkák sikerei érdekében ugyanezt a karvai EFSz tagjainak is figyelembe kell venniök.

A szövetkezet vezetőségének a helyi nemzeti bizottsággal karöltve meg kdl győznie a szövetkezet tagjait; a közös gazdálkodásban a tagság jólétének az alapja egyedül a szövetkezeti vagyon gyarapodásából eredhet és a háztáji gazdálkodás csak kiegészítő részét képezi a tagság jövedelmének.

Ha mindezeket figyelembeveszik a karvai szövetkezet tagjai, akkor ebben az évben még gyarapíthatják szövetkezeti vagyonukat, s ezáltal saját jövedelmüket is.

Szombath Ambrus