Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-03 / 18. szám
6 Földműves 1953 május 3 A beadás teljesítése legyen minden szövetkezeti tag becsületbeli ügye Felhívás a zöldtakarmány helyes felhasználására EFSz-eink nagy többsége becsülettel teljesíti beadási kötelességét. Nem egy, sem kettő azon szövetkezetek száma - és ez állandóan több és több — amelyek beadási kötelességük túlteljesitésére törekednek. Tudják, hogy minden kg hússal, minden liter tejjel, minden tojással dolgozóink élelmiszerellátásának zavartalan menetét biztosítják, elősegítik napról-napra fokozódó igényeik kielégítését. Ipari dolgozóink olymódon viszonozzák szövetkezeti parasztságunk becsületes törekvéseit, hogy több mezőgazdasági gépet stb. gyártanak, hogy ezzel is megkönnyítsék munkánkat a mezőgazdaságban; a korszerű gépek segítségével magasabb hektárhozamok elérését teszik lehetővé. így a szövetkezetek beadási kötelességüket is könnyebben tudják teljesíteni. Az eredmények további sikerek elérésére kell, hogy ösztönözzenek. Ezenkívül nem szabad szemet hűnyni az e téren mutatkozó hiányosság felett sem, hanem fel kell tárni azokat. Szükségesnek tartjuk a lévai járás I. negyedévi beadási tervének teljesítésével, annak eredményeivel és hiányosságaival, a hiányosságok kiküszöbölésének módozataival foglalkozni. Akik túlteljesítették ■ beadási tervet A beadás túlteljesítésében a lévai járás a legszebb eredményeket a pecsenicei EFSz mutatta fel. A szövetkezet tagjai tettekben juttatták kifejezésre államunk és dolgozó népünk iránti szeretetüket. Sertéshúsból 1.300 kilogramm helyett 2.607 kilogrammot, tojásból 6.920 helyett 10.350 darabot, tejből 11.040 helyett 12.093 litert adtak be. A marhahúsbeadásban kissé lemaradtak: 4.805 kilogramm helyett 4.180 kg-ot adtak be közellátásunknak. Az utóbbi hiány azonban eltörpül a fentemlített állati termékek többletének figyelembevételével. Százalékokban kifejezve a helyzet a következő: sertéshús 200, tojás 151, tej 110, marhahús pedig 86 százalékra van teljet sítve. Ha az átlagot vesszük, ez 136.5 százaléknak felel meg. Túlteljesítették továbbá a beadási tervet a drzsenyicei, a tolmácsi, a kiskéri és a bohunicei EFSz-ek. A fentemlített, beadásukat példásan teljesítő EFSz-ek egy percre sem tévesztették szem előtt, hogy a legelső feladat a beadás teljesítése. Ezen EFSz-ek nem a beadás határideje előtti napon kaptak észhez, hanem már jóval előtte megteremtették a beadások teljesítésének feltételeit. A szövetkezetek alapszabályzata szerint jártak el akkor, amikor nagy súlyt fektettek az állatállomány fejlesztésére. Nemcsak az előírt létszámra törekedtek, hanem terven felül Is, hogy a beadással állatállományuk hiányt ne szenvedjen. így nem okozott különösebb gondot a beadás teljesítése, sőt túlteljesítése sem. A beadás teljesítése sem pusztán a vezetőség ügye, hanem minden szövetkezeti tag ügye is. Akik adósai maradlak az ällamnak A lévai járás szövetkezetei közül a beadás teljesítésében az utolsó a kálnai EFSz, amely marhahúsbeadási kötelezettségét 14, a sertéshúst 20, a tojást 27, a tejet pedig még alacsonyabb százalékra teljesítették, vagyis adós maradt közel 10.000 kg marhahússal, közel 4.000 kg sertéshússal, 7.700 tojással és 25.000 liter tejjel. A vámosladányi szövetkezet sem áll sokkal jobban a beadások teljesítésével: marhahúsbeadását 39, a sertéshúst 31, a tojást 16, a tejet pedig 10—\2 százalékra teljesítette. De hogyan is teljesíthetnék beadási kötelességüket, mikor a tagok nem igazodnak a szövetkezet alapszabályzatához. A szövetkezet tagjai nem folytatnak kemény, következetes osztályharcot a soraikba befurakodott kulákok és spekulánsok ellen. Nemhogy kiebi udalnák, hanem megtűrik őket, hogy ott garázdálkodjanak a szövetkezet kárára, bomlasszák a munkafegyelmet. Példának hozzuk fel a vámosladányi EFSz-t. Nézzük meg. hogy kik azok a „díszmadarak”, akik bent ülnek a szövetkezetben, nézzük meg hogyan viszonyulnak a közös munkához, menynyire viselik szívükön a szövetkezet előrehaladásának ügyét; az állammal szembeni beadási kötelezettségük teljesítését. Palásthy Gyula, 19—20 hektár földdel lépett a vámosladányi EFSz-be. A múltban minden évben három pár aratója volt. Ügy kizsákmányolta a földmunkásokat, hogy falubeli sohasem aratott nála. Kénytelen volt Zolyómd és tarnócai földmunkásokat felfogadni részesaratásra. Azok őt nem ismerték, ezér: nagyobb lehetősége nyílt Palásthynak az embertelen kizsákmányolásra. A beadással szemben tanúsított ellerséges magatartását azzal is kifejezésre juttatta, hogy kijelentette gúnyosan a múlt év őszén: „Abba nem üti l>ele a fogát egy kopó sem — (kópéknak nevezi a dolgozókat) — amit én adok be a 30 darab ludamból”. Ugyancsak ő mondotta a következőket akkor, mikor felszólították tojásbeadási teljesítésére: „Majd leülöm a tojásokat Nyitrán”. Pí lásthy« „úrnak” és a hozzá hasonló cinkosoknak. Nagy Pistának, Szabó Dezsőnek és a többieknek rövidesen meg kell érezniök a dolgozó nép által hozott törvények súlyát és erejét. Vámosladány becsületes dolgozóinak ■ türelme fogytán van. Az újonnan megválasztott vezetőség az új szövetkezeti alapszabályok értelmében a tagsággal karöltve erélyesen rendet teremt a szövetkezet zavaros ügyeiben, kíméletlenül leszámol a falu ellenségeivel és odahat, hogy rendes mederbe terelje a szövetkezet menetét, nehogy Vámosladány továbbra is szégyenfoltja legyen a lévai járásnak. Mielőbb küszöböljék ki a hiányosságokat Ezek az elszomorító példák arról tanúskodnak, hogy a lévai járás begyűjtő szervei, ha tettek is lépéseket annak érdekében, hogy ezen szövetkezetek teljesítsék beadási kötelezettségüket — munkájuk mégis hiányosságra vall. Éppen e két EFSz beadásának alacsony teljesítése mutatja ezt legszemléltetőbben. Az I. negyedév hibáiból okulva javítsák meg munkájukat я járás begyűjtő szervei, a helyi nemzeti bizottságok, az EFSz-ek vezetői, hogy а II. negyedévi beadási kötelezettség teljesítése 100 százalékos eredménnyel záruljon. Azokban az EFSzekben, ahol hátramaradtak a beadással, hozzák be ezeket a hiányosságokat. Ne múljon el egyetlen szövetkezeti gyűlés sem anélkül, hogy a szövetkezet egyéb kérdései mellett ne tárgyalnának a beadási kötelezettség teljesítésének biztosításáról. A beadási kötelezettség teljesítése becsület dolga. A legnagyobb szégyen az, ha valamelyik szövetkezet, mint például a vámosladányi és a kálnai adósa marad az államnak. Kovács István 209 új növényfajta A szovjet tudósok a micsurini tudomány. alkalmazásával egyre több új növényfajtát termelnek ki. A Szovjetunióban csupán a második világháború után 209 új növényfajta termelését kezdték meg nagy területen. Az új növények igen hasznosaknak bizonyultak. A régi napraforgófajták újakkal való felcserélése például több mint százezer tonnával növelte a napraforgóolaj-termelést. Az új fajták olajtartalma ugyanis 30—35 százalékkal nagyobb, mint a régieké volt. (TPP) Szövetkezeti tagjaink állami birtokaink dolgozói kis- és középparasztjaink az elmúlt időszakban a haszonállatok tenyésztésénél nehéz helyzetet hidaltatok át. Mindennek ellenére a súlyos takarmányhiány mellett is átvészeltetek az állatállománnyal az új zöld termésig. Az állatokat most kezdjük etetni a téli keverékek első adagjaival és ugyancsak hamarosan kikerülnek az állatok a legelőre. A téli időszak nehézségeiből le kell vonnunk a megfelelő tanulságot. A kitermelt takarmánnyal nem szabad könnyelműen bánni, hanem minél gazdaságosabban. Már a tavasz elején gondolnunk kell arra, hogy újabb tél vár reánk. És ha nem akarunk ismét nehéz helyzetbe kerülni jól kell bánni a takarmánnyal. Elsősorban hozzá kell szoktatni állatainkat a zöld takarmányhoz és gondoskodnunk kell, hogy mindjárt neadjunk nagy adagot a fiatal nedvdús takarmányból és hogy a zöldtakarmányt szalmával vagy rosszabb minőségű szénával szecskázzuk. Később sem lehet az adagokat aránytalanul emelni. Mindig tartsuk szem előtt az állatok hasznosságát. A legelőkön is gazdaságosan kell bánni a fűvel. Nem helyes, »ha az állatállományt az egész legelőn végig hajtjuk. Helyes, ha az egész területet több részre osztjuk szét és egymásután legeltetjük le ezeket a részeket, mint ahogyan ezt a helyes legeltetési technika előírja. Vegyétek tudomásul, hogy a helyes legeltetéssel nagymennyiségű takarmányt takaríttok meg. Mint már említettük nem elegendő csupán, ha gazdaságosan bánunk a zöldtakarmánnyal, hanem gondoskodni kell nyomban a télről is. E? annyit jelent, hogy az őszi takarmányok egy részét iesílózzuk és a sílóanvagha keverjük az átázott rétek fiatal hajtásait is, mert így jobban kitudjuk használni, mintha szénának hagynánk meg, amely savanyúsága miatt használhatatlan. A here és lucemaféléket s a hasonló keverékeket, minél nagyobb mennyiségben meg kell hagyni szénatartaléknak a téli Időszakra. Ezért ezeket a zöldtakarmányozásnál rendkívül gazdaságosan keli felhasználnunk Arról sem feledkezzetek meg, hogy minden takarmányfélékből legalább tizenöt százalékot meq kell hagyni magnak. Szövetkezeti tagjaink, állami birtokaink dolgozói, kis- és középparasztjaink.' Vegyétek tudomásul, hogy az állattenyésztési termékek termelési terve elsősorban a megfelelő mennyiségű takarmánytól függ és ha mindjárt a tavasz kezdetétől gazdaságosan bántok az új terméssel s ha azt helyesen használjátok fel, legkevesebb 25 százalékkal több takarmányhoz juttok. Ezért mindnyájan szánjatok harcba a zöldtakarmány helyes felhasználásáért! Szövetkezeti tagok! Harcoljatok az egységes földművesszövetkezetek további megszilárdításáért és kibővítéséért! — Szilárdítsátok meg a munkafegyelmet! — Előre a mezőgazdasági szövetkezeti tagok I. országos kongresszusa határozatainak teljesítéséért! — Léptessétek életbe az EFSz-ek mintaalapszabályzatát! — Az új minta EFSz-ekért, falvaink új és gazdag életéért! Mezőgazdasági dolgozók, szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok! — Műveljetek meg minden talpalatnyi földet! — Fokozzátok az összes mezőgadazdasági növények hektárhozamait, bővítsétek és javítsátok az állettenyésztési termést! — Mezőgazdasági dolgozók, szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok! Biztosítsatok bőséges élelmet a lakosságnak és nyersanyagot az iparnak! — Becsülettel teljesítsétek és túlteljesítsétek összes beadási kötelességeiteket! — Harcoljatok a falusi gazdagoknak — közös ellenségeteknek — befolyása ellen! — Tanuljatok meg közösen dolgozni a szovjet tapasztalatok alapján! A nemzeti bizottságok javítsák meg munkájukat a szövetkezetek építkezéseinél A szövetkezeti közös gazdálkodás egyik legfontosabb kérdése a szükséges épületek, istállók; ólak stb. építése. A szövetkezeti szabályzat IV. része (a szövetkezet tevékenysége) kellő figyelmet szentel e kérdésnek. E szakasz egyebek között magábafoglalja: „A szövetkezet vezetősége és az öszszes tagság kötelezik magukat arra, hogy közös erővel felépítik a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges építményeket, elsősorban pedig a közös állatállomány számára az istállókat. Az építkezéseket elsősorban önsegély alapján saját forrásaik felhasználásával hajtják végre”. A szövetkezeti szabályzat tehát világosan megmutatja, hogyan kell az építkezéseket végrehajtani, hogy azok minél gyorsabban és olcsóbban elkészüljenek. E munkák elvégzése elsősorban a vezetőség és az egész tagság feladata. így tehát a szövetkezeti tagságon múlik, hogy alaposan vizsgálja felül az összes lehetőséget, milyen helyi anyagforrások állanak rendelkezésre stb. Számba kell venni az összes kihasználatlan épületet, azok anyagát, valamint azokat a kihasználatlan istállókat stb., melyek bizonyos helyrehozás után alkalmasak az állatállomány befogadására. Az így feltárt lehetőségeket azután gazdaságosan kell felhasználni. Amikor ez mind megvan, a még hiányzó anyagot idejében kell kérvényezni a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályánál. Feltétlenül szükséges továbbá, hogy az építkezési program. nagyságának megfelelően építkezési csoportot állítsunk fel, melynek élére vezetőül szakembert kell állítani, vagy legalább is olyan szövetkezeti tagot, aki nagy érdeklődést mutat az építkezés iránt. E tekintetben számos szövetkezetünk helyesen jár el. így állandó építkezési csoportot alakítottak az udvardi, tardoskeddi, palárikovói, hidasi, 'szímő:, alsószecsei, farkasdi és még számos szövetkezet. Ezzel szemben igen sok olyan szövetkezetünk van, amelyek nagy építkezések előtt állanak, de mindezideig még nem alakítottak meg építkezési csoportokat, aminek az a következménye, hogy az építkezések késlekednek és lényegesen megdrágulnak így van ez a bogyai, nagymegyeri, ekecsi, fűssi, padányi EFSz-ekben, a nagymegyeri járásban, Usigárdon a sellyei járásban és a galántai járás számos szövetkezetében. Ezek a szövetkezetek úgy akarják megkönnyíteni munkájukat, hogy illetékes helyeken jóváhagyást kérnek arra, hogy a szükséges építkezéseket az építőipar hajtsa végre. Ennek természetes következménye az, hogy az ilyen szövetkezeteket pénzügyileg súlyosan megterhelik. Másrészt örömmel mutathatunk rá arre, hogy sok szövetkezetünkben az építkezési csoportok számára igyekeznek megnyerni az asszonyokat is, mint pálcául a kassai járásban lévő szinai, még léci és más szövetkezetekben. Mag kell említenünk továbbá azt is, hogy mily nagy jelentőséggel bír, ha helyesen választjuk ki az építkezési csoport vezetőjét. Amint már említettük, a csoport élére minden esetben szakembert állítsunk, esetleg olyant, aki az építőipari munkákban jól kiismeri magát. Nagy hiba azonban, hogy a járási építkezési osztály instruktorai nem segítik eléggé az építkezési csoportveze■ tőket. Számos esetben előfordult, hogy j olyan szövetkezetekben, amelyek naj gyobb építkezéseket terveztek, nem I küldték el tanfolyamra a csoport vezej tőjét. így jártak el Hidason és a tapolcsányi járás több szövetkezetében. ■ Ez azonban nemcsak a szövetkezet vezetőségének a hibája, de főképpen hibás ebben a járás építkezési előadója is. Ezzel szemben számos helyen az építkezési instruktorok tovább folytatják az építkezési csoport vezetőinek rendszeres oktatását, éspedig a folyamatos munkaértekezletek keretein belül. Ezen a téren is csak egynéhány járásban járnak el helyesen, mint Losoncon, Nagymihályon és az eperjesi járásban. Szükséges, hogy az építkezési csoport vezetői, a szövetkezet vezetősége gondoskodjanak arról, hogy az építkezési csoport tagjai a teljesítményük szerint Jegyenek jutalmazva, ami által biztosítjuk az építkezések gazdaságosságát és gyors végrehajtását. Ezen a téren még számos hiányossággal találkozunk. A nagy légi szövetkezetben például az építkezési csoport minden egyes tagja napi 1.5 munkaegységet kapott tekintet nélkül arra, mennyi és milyen minőségű munkát nyújtott. Hogy ez így van, az nemcsak az építkezési csoportvezető hibája, de a járás építkezési instruktoré is. A munka pontos nyilvántartásának érdekében minden építkezési csoportban állandó naplót kell bevezetni, amely magába foglalja az elvégzett munkát a szükséges és az elhasznált anyagot. Az építkezés gyors és olcsó végrehajtása megköveteli, hogy a csoport minden tagjával részletesen és helyesen tárgyaljuk meg a szocialista kötelezettségvállalások elfogadását, a szocialista munkaverseny kifejlesztését mégpedig a szomszédos szövetkezeti csoporttal. Ugyancsak segítséget kell nyújtani a szövetkezeteknek, hogy az építkezések gyors befejezése érdekében tárják fel a helyi építkezési anyagforrásokat, keressék meg azokat az épületeket, melyeket átalakítással használhatóvá tehetnek. Minden építkezésnél részletesen számítsuk ki, mennyi anyagra van szükségünk, mennyi munkaegységet használunk el, hány munkaerőt állítunk munkába és hány szakemberről kel! gondoskodnunk stb. Ezen a téren úgyszólván nélkülözhetetlenné válik az oktatás, melynek a munkahelyen kell megtörténnie. Ennek a feladatnak a megoldásánál a járási instruktoroknak kell segítenie. Amint ebből látjuk, a járási építkezési instruktor tevékenységi területe olyan nagyméretű, hogy nem lehetséges az összes feladatok elvégzése, úgy hogy állíthatnók: a nemzeti bizottság mindent elkövetett. Itt vagyunk a bajok gyökerénél. Ügyszólván az összes járások csaknem magukra hagyják az építkezési instruktorokat, nem segítenek munkájában és nem segítik tanácsokkal. Ez a helyzet Pozsony- és környéke, galántai, lévai, zselízi, rozsnyói stb. járásokban. Egyes helyeken ezt a bajt még tetézik azzal, hogy nem gondoskodnak elegendő építkezési instruktorról, de azt a keveset is, ami van, különböző munkákra veszik igénybe tekintet nélkül arra, hogy mily nagy feladatok várnak reájuk az építkezéseknél. Mindezekkel szemben megállapíthatjuk, hogy számos járásokban az építkezések munkája lényegesen megjavult, mégpedig egyes veztők és instruktorok igyekezete révén, például Nagymihályon, Kassán, Dunaszerdahelyen, Losoncon és másutt. Előfordulnak olyan helyek is, ahol az építkezési szolgálat megfelelő munkaerőkkel rendelkezik, de ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a felelősség fokozásáról. A nagyszombati, rimaszombati járásokban három-négy építkezési instruktor is működik, de ezek egyik-másik munkájáról vajmi keveset tudnak és nem is segítik egymást. Természetesen így feladataikat elégtelenül végzik. Ez elsősorban a mezőgazdasági ügyosztály vezetőjének és előadójának a hibája, mert az adott lehetőségekhez képest nem jelöli ki az építkezési csoport felelős vezetőjét, kik ezáltal biztosítanék az építkezés fokozását. Ilyen körülmények között a szövetkezetek csak kis támogatásban részesülnek és az építkezések nem fejeződnek be a határidőkön belül. Ezt a hiányosságot úgy küszöbölhetjük ki, ha az összes helyi nemzeti bizotságon építkezési bizottság is létesül az önsegély útján való éptíkezések számára, amely bizottságokban helyet kell foglalniok a mezőgazdasági ügyosztály dolgozói közül, a szakszervezetek, tömegszervezetek és a védnöki üzemek dolgozói soraiból. E bizottságoknak hetenként, vagy két hetenként kell ülésezniök, mely alkalommal megvitatják az összes nehézségeket és intézkedéseket tesznek a nehézségek elhárítására. Ez irányban helyesen járt el a besztercebányai építkezési bizottság, amely még 1951-ben megkezdte működését. E bizottság rendszeresen ülésezett és jó eredményeit főképpen úgy érte el, hogy időben biztosította a szövetkezetek fejlődési terveinek elkészítését. Ez a bizottság is bizonyos idő múltán megszüntette működését, mert a bizottság tagjai az ülésekre rendszerint helyetteseiket küldték el, majd később egyáltalán nem jöttek össze. Határozottan szükséges, hogy a besztercebányai építkezési bizottság újra feléledjen, mivel igen gyorsan mintegy 120 szövetkezeti építkezést kell jóváhagynia. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ez a kerületi építkezési bizottság nem esett volna szét, ha kötelezték volna őket, hogy tevékenységükről rendszeres tájékoztatást adjon a kerületi nemzeti bizottságnak. Nagy baj, hogy a szlovákiai járások többségében még nem létesültek építkezési bizottságok. Az építkezési bizottságok feladatait minden egyes tagra szét kell osztani, nemcsupán az építkezési instruktorra, mint ahogyan azt eddig rendszeresítették. Az értekezletet sem kizárólag arra kell irányítani, hogy csak egyoldalúlag ellenőrizzék az instruktor segítségét. Az építkezési bizotságok tevékenységét a járási, kerületi és a helyi nemzeti bizottságok ellenőrzik, mégpedig úgy, hogy havi jelentéseket kérnek a bizottságok munkájáról. Ha az ezévi önsegély útján történő építkezések eredményeit vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ezek az eredmények elégtelenek, különösen a kassai és a besztercebányai kerületben, a malackai, trencséni, galántai, újbányai, tornaijai, zólyomi, gálszecsi, iglói stb. járásokban. Ezért mindent el keli követni, hoqy az önsegély útján történő építkezések terve minden téren teljesítve legyen, s hogy így biztosítsuk az állattenyésztési terv teljesítését és lakosságunk húsa! és egyébb termékekkel való ellátásának megjavítását. L. Kmety, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója.
