Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-03 / 18. szám
4 Claim d Földműves 1953 május 3. A Duna és az Ural közti területek sztálini természetátalakító terve A Szovjetunió Tudományos Mezőgazdasági Akadémiájának 1948 októberi történelmi fontosságú ülése után az SzKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa határozatot hoztak a „Mezóvédő erdősávok telepítéséről, a füves vetésforgó bevezetéséről, víztárolók és halastavak létesítéséről és a Szovjetunió sztyeppés és erdősztyeppe vidékei nagy termésének biztosításáról”. Ez a történelmi határozat később sztálini természetátalakító terv néven került be a Szovjetunió kommunista építésének történetébe. A terv lényegében a Duna és az Ura! közt elterülő 120 millió hektárnyi óriási térség aszály elleni harcára vonatkozik, mely tízszerese Csehszlovákia területének. Ez a térség felöleli Ukrajnát, az úgynevezett Csemozem (Feketeföld) terület középső vidékét, a Volga vidékét és Észak-Kaukázust. A terv nyilvánbsságrahozatala idején kb. 80 ezer kolhoz (az összes kolhozok egy harmada), több mint 3 500 gépállomás (a harmadnál jóval több) és az összes szovhozok javarésze ezen a térségen volt. A térség kolhozai az ország szarvasmarha-, birka- és kecskeállományá'nak jő harmadát, a sertésállománynak két harmadát, a lóállományok felét tenyésztették ezen a területen. Ez a térség sok milliárd púd gabonát, ipamövényt szállított a szovjet állarpnak és az állati termékek jelentős részét. A világ szovjethatodának gazdaságilag legfontosabb részéről van szó. Harc az assäly ellen És éppen ezt a roppant termékeny térséget sújtja gyakran szörnyű elemi csapás — az aszály. A statisztikából kitűnik, hogy a Volga vidékén az utóbbi 65 év folyamán húszszor csaknem mindent elperzselt az aszály (vagyis átlag minden harmadik évben) és a térség többi részén tíz-tizenötször. A szovjet mezőgazdaság legfontosabb gabonátermő és állattenyésztő vidéké): sújtó aszálykárok minden előzetes rendszabály ellenére is, óriásiak. A legnagyobb gondosság mellett sem volt soha biztos, milyen lesz a termés, mily károkat okoznak majd a hosszú esőzések, a homokviharok és az aszály. A cárizmus alatt voltak évek, hogy a parasztok aszály idején alig egyötödét gyűjtötték be az átlagtermésnek és éhhalálnak néztek elébe. A szovjethatalom alatt az éhínség már eltűnt, de a termés bizonytalansága és az aszályokozta nagy károk még fennmaradtak. Sztálin elvtárs ezért már 1924-ben rámutatott, hogy „mindent meg kell tenni, hogy biztosítsuk magunkat az aszály véletlenje ellen”. A merész lépések megváló* silása De sok forradalmi fordulatnak kellet beállnia a szovjetállamban és népmeg mezőgazdaságban, hogy előkészíthessék és megvalósíthassák azt a merész lépést, mellyel végleg legyőzik a fenyegető aszályt. Iparosítani kellet az elmaradt agrárországot, a parasztgazdaságok tízmillióit kollektivizálni és fdrradalmasítani kellett a mezőgazdasági tudományt. Elsősorban pedig az volt szükséges, hogy a kolhozparaszt egészen újtípusú földművessé fejlődjön, aki harcba indul az elemek ellen, megküzd a természettel és aki tökéletesen elsajátította a természetátalakitás gondolatát. Ezt a történelmi, utat kellett a Szovjetuniónak végig taposnia, hogy most azt mondhassa: Megváltoztatjuk a természetet, legyőzzük az aszálytl Az aszály problémájával a múlt század vége óta sok nagy és híres tudós foglalkozott. K. A. Timirjazev, A. A. Izmailszkij, V. V. Dokucsájev és P. A. Kosztyicsev megoldották a kérdést és megnyitották az utat 1. V. Micsurin és főleg T. D. f.iszenko munkája számára. P. A. Kosztyicsev 1891-ben kimutatta, hogy az aszály okát nemcsak az éghajlatban kell keresnünk, hanem, hogy a növényzet a termőtalaj állapota, a talaj struktúrája szerint szenved az aszálytól, vagy van ellene megvédve (a nedves leningrádi körzetben kevesebb csapadék esik, mint a száraz jellegű voronyezsi körzetben). V. R. Viljamsz meggyőző és szemléltető módon mutatott rá a növényzet szerepére a talaj megújjulásában, amiből T. D. Liszenko azt a következetetést vonta le, hogy csak a gazdasági növényzet nagy termései vezethetnek a talaj egyre fokozódó termékenységére. A kísérleti állomások nagy sikerei A Voronyezs melletti „kövessztypppé”-n működő mezőgazdasági kísérleti állomások a legszárazabb években is nagy termést értek el, mivel mezővédő erdősávokat ültettek, jól művelték és trágyázták a földet, a szárazságnak ellenálló vetőmagot vetettek és főleg azzal, hogy a füvesvetésforgó bevezetésével sikerült megújítani a talaj szemcsés szerkezetét és így megkötni a legkisebb csapadékot és talajnedvet is. A régi orosz és a modern szovjet mezőgazdasági tudomány ezzel megteremtette a természet átalakításának és az aszály legyőzésének előfeltételeit. A Szovjetunió sztyeppés és erdösztyeppe vidékein az állami mezővédő erdősávok jellemzik a sztálini természetátalakítási tervet. A terv nyolc állami mezővédő erdősávot irányoz elő, legnagyobb szélességük '300 méter és a legkisebb 30 méter lesz, a leghoszszabb 1.080 kilométer és a legrövidebb 170 km lesz. A nyolc állami erdősáv együttes hossza eléri az. 5.320 km-t, ami háromszorosa a Prága—Moszkva távolságnak és nagyobb a portugáliai Liszabontól az ázsiai határon fekvő Uraiig terjedő távolságnál. Ez a nyolc hatalmas allami erdősáv lesz a tengelye az egész nagyszerű fásító rendszernek, mely mezővédő erdősávok formájában fog beléjük torkollani és a Dunától az Uraiig, Moszkvától a Kaukázusig terjedő egész térséget be fogja hálózni. Ezek az akarni > erdősávok a Dnyepertől keletre, túlnyomórészt északdéli irányban húzódnak, többnyire nagy folyók mentén (Donyec, Don, Volga, Ural), torkolatuk irányában, sz Azovi- és Káspitenger meg a Kaukázus előhegysége felé. A sztyeppeknek és erdősztyeppéknek azokat a területeit szelik át, melyeket leggyakrabban sújt az aszály, míg a nyugati részeken, a Dnyeper, Bug Dnyeszter és a Duna közti kevésbbé fenyegetett területen csak mezővédő erdősávokat létesítenek. 6,000.000 hektárnyi 01 erdő Ez a hatalmas erdőterület lesz tehát a tengelye annak a sűrű mezóvédő erdősáv hálózatának, mely a kolhoz és szovhozmezőkön jön létre a román határtól egészen az Uraiig. A mezővédő erdősávoknak 10—60 méter lesz a szélességük, a terület éghajlati viszonyainak megfelelő erdei fákkal ültetik, részben pedig új gyümölcsösökkel és bokrosgyümölcs telepekből fog állni. Az erdősítés csaknem 6 millió hektárnyi területet foglal majd el, ami nagyobb terület, mint egész hazai erdőségünk. Ez azonban csak huszadrésze annak a területnek, melyre az erdősávrendszere kiterjeszti áldáshozó hatását. Szóval nem kell attól tartani, hogy az erdősítés túlnagy termőterületet foglal majd el, annál kevésbbé, mivel a mezővédősávok elsősorban domboldalakon, völgyekben, homokos ■ és köves területeken stb. fognak húzódni. A sztálini természetátalakító terv legfontosabb feladata a füvesvetésforgó-rendszer bevezetése. Az erdősávoknak az a feladatuk, hogy megállítsák a hírhedt homokviharokat és fekete porfelhőket, óvják a talajt a szikkasztó szelektől és hozzájáruljanak az éghajlati viszonyokban beálló forradalmi változáshoz. A jó talajszerkezetet a füvesvetésforgó-rendszernek kell biztosítania, amihez a védősávokon kívül váltakozó gabona és takarmány füvesvetésforgó, továbbá a helyes talajmüvelés, a rendszeres szerves és szervetlen trágyázás, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, nagyhozamú nemesített vetőmag és az öntözés fejlesztése is hozájárul. Az eddig haszontalanul továbbfolyó helyi vizeket halastavak és víztárolók létesítésére és öntözésére fogják felfogni. Az erdősáv-rend szer tehát az első, de csak egyik része a füvesvetésforgó-rendszer hat követelményének és ez a rendszer sem pusztán abból áll, hogy bevezetjük a rendszer tipikus vetésforgóját. A sztálini terméssetfttaiakltó terv alapja A füvesvetésforgó-rendszer tehát az alapja a sztálini természetátalakító tervnek és megbízható eszköze az aszály .ellent harcnak, mivel elősegíti a talaj termékenységét, elősegíti a szemcsés talajszerkezet megújítását, fenntartását és javítását, a lehető legjobban kihasználja a talajnedvet és csapadékot, biztosítja az állandósult nagy termést, amely helyes vetésforgó alkalmazásával a természet és a szervezett dialektikus összefüggése következtében egyre javítja a talajviszonyokat, meggátolja, hogy a víz és szél felhordják a talajt, megköti a futóhomokot és lehetővé teszi a talaj tökéletes kihasználását. Ez a rendszer egyúttal lehetővé teszi a sokoldalú gazdálkodást is, a növénytermelés és az állattenyésztés meg a többi gazdasági ág helyes arányát és azt Is, hogy jelentős mértékben fokozhassuk a gazdaság piaci termelőképességét. A sztyeppés és erdösztyeppe területeken levő kolhozoknak és szovhozoknak máv most is, a sztálini természetátalakító terv megvalósításának kezdetén, elég termelési és technikai lehetőségük és gyakorlati tapasztalatuk, van,, hogy bevezessék a füvesvetésforgó-rend szén és így ugrásszerűen fejleszthessék mezőgazdaságukat és állattenyésztésüket Sztálin zseniális eszméje a természet átalakításáról megvalósítása révén hatalmas és legyőzhetetlen anyagi erővé vált. A kolhozok és szovhozok már 1948 végére csaknem 200.000 hektárnyi szélfogósávot létesítettek és az időtervet 104 százalékra teljesítették. Az egész Ukrán Szovjet Köztársaság 13/ százalékra, egyes területei pedig 156 százalékra teljesítették a tervet. Egyidejűleg kb. 2.000 halastavat és víztárolót létesítettek és 20 000 munkabrigádot szerveztek az erdősítés munkálataihoz. 1949-ben még gyorsabb ütemben folyt a munka. A védősávok területe csaknem 600.00 hektárral növekedett. A kolhozok 189 százalékra, a szovhozok pedig 193 százalékra teljesítették fásítási feladataikat. 1950 tavaszán már több mint 700.00 hektár védősávot és szélfogót telepítettek, vagy két és félszer annyit, mint az előző évben, Az évi ültetési tervet határidő előtt teljesítették, éppúgy az 1951. évi tervet is, úgyhogy az eredetileg 15 évre szabott tervnek 1952 második felében már több mint a harmadát teljesítették (4 év alatt, megkezdése óta), mivel az ültetett erdősávok és szélfogók területe megközelítette a 2 millió hektárt. Az erdősítési terv rendkívüli arányú túllépését az 1950 tavaszán általánosított, mezőgazdasági növényzet védőtakarója segítségével folytatott fészkes erdőültetési módszer tette 'lehetővé, melyet a micsurini agrobiológia alapján T. D. Liszenko dolgozott ki. Ragyogó távlatok 1949-ben az évelő herefélék vetésterülete 1948-al szemben megkétszeresődöt. A kolhozok és a szovhozok jelentősen fokozták a fontos őszi szántás területét, s ennek 80 százalékát és a fekete ugarszántást elöhántós ekékkel végezték. A sztálni terv sikeres teljesítéséhez hozzájárul az egyre szélesebb keretben - alkalmazott szemcsés múť-ägya is, amely megsokszorozza a trágyázás hatásfokát. Nagyfontosságú a legmodernebb agrotechnikai vívmányok alkalmazása is, mint a keresztsoros és keskenysoros vetés, a fészk°sültetés stb. Az öntözésben az ideiglenes öntözőcsatomák rendszerére térnek át, ami lehetővé teszi, hogy tovább fokozhassák a termést, teljesen kihasználják a gépeket, jól ápolhassák a növényzetet és emeljék a munka termelékenységét az öltözött földeken. A mondottakból kitűnik, hogy a sztálini természetátalakító terv megvalósítása során az elmúlt néhány esztendő alatt a kolhozparasztok leleményessége és a szovjet mezőgazdasági tudomány munkája egész sor új elemet fedezett fel és alkalmazott, melyekkel az eredeti terv nem számolt és amelyek jelentős mértékben hozájárultak a terv teljesítéséhez és túlszárnyalásához. A sztálini természetátalakító terv megvalósítása egyenesen szédületes távlatot nyit meg a szovjet mezőgazdaság és népgazdaság előtt a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában. Az aszály veszély elhárítása ilyen óriási területen, mely azonfelül a legfontosabb, sűrű népességű, erősen iparosított és közlekedés szempontjából jól fekvő mezőgazdasági területe a Szovjetuniónak, lehetővé teszi a hektárhozamok erős fokozását, sőt az eddigi átlagtermés kétszeresének elérését is, mert, amint azt a szocialista agrobiológia tanítja, a földhozamnak és az állattenyésztés hasznosságának gyakorlatilag nincs felső határa. A mezőgazdasági termelésnek ez a rendkívüli növekedése mezőgazdaságilag ilyen fontos területen, biztosítja a háború utáni sztálini ötéves terv feladatának teljesítését, mely 1951-ben kezdődött és amelynek már közvetlenül meg kell teremtenie a kommunizmusba való átmenet anyagi és technikai előfeltételeit A sztálini természetátalakító terv ilyenformán erősen hozzájárul a mezőgazdasági terménybőség megteremtéséhez, ami a kommunizmusba való átmenet előfeltétele a mezőgazdasági terményekkel való ellátás terén. A mezőgazdaság hanyatlása a tőkés államokban Míg a szovjet mezőgazdaságban rendszeresen emelkedik a talaj termékenysége és fokozódnak a hektárhozar.iok, addig a tőkésvilág mezőgazdaságát ellenkező folyamat jellemzi, mert a talaj a könynörtelen kizsákmányolás következtében egyre jobban kimerni és a hektárhozarnok csökkennek. Az első világháború előtti amerikai starisztika szerint az Egyesült Államok 150 millió hektárnyi megművelt teriieltéből mostanáig 40 millió hektár teljesen Anna Kovuszov turmén költő verse: ÉLŐ VÍZ I z r A Dzsehjun a Kara-Kum sivatagba I Ér nemsoká az ős Uzbojon át S a Káspi-tónak, mely vígan fogadja, Erdózugást hoz, lombok moraját. i =s § i Nem lesz világtól elzárt tanya. Élő Víztől lesz termő a pusztai táj, A legelőkön dús kinccsel felérő, Füvet talál a turkmén birkanyáj. 1 \ I A kolhozkert az új életre keltő Víz jóvoltából friss-zöld képet ölt, A tegnapi pusztán gyümölcsös, erőd Díszük s homokján buja dinnyeföld. Hol addig bucka volt csak bucka mellett, Motorosbárkán fogunk majd halat, S tornyával, aínelyet bátrabban emelget, Fúrókút húz a parton olajat. f 5 2 : s Elhoz nekünk a boldogság-csatorna I Mindent, mitől csak megszépül a lét, S mintha a kommunizmus képe volna, Tükrözi vissza hazánk kék eget. j i Gáspár Endre fordítása. I 2 z ‘'iHIIIIIIIIIIIIIIIUIIHIIIIIIHIIIIIIIimfilllllllllllllllllllllHMIHriltMHIIIHIKIIIIIIIIIMINmillHninittIMHIMINIinillMIIIIMIIIIIIIItIHIIMMXIIIIIItHIIIIIIIIIIIMIIHI í A könyv a népé Lenin az ifjúsági szövetségek feladatairól szőlő beszédében már több, mint három évtizeddel ezelőtt megállapította, hogy „a kommunizmust csak a modern műveltség alapján valósíthatjuk meg” és hogy „ha ez a műveltség nem lesz meg, akkor a kommunizmus csak óhaj marad”. Barát és ellenség ma már egyaránt jól tudja, hogy a kommunizmus építése nem maradt jámbor óhaj a Szovjetunióban. A szocialista szovjet állam, Lenin és Sztálin pártjának vezetésével, sikerrel befejezte a szocializmus felépítését s ma már diadalmasan halad előre a kommunizmus ügyének győzelemrejuttatása útján. A szovjet nép a Lenin szavai óta eltelt évtizedek alatt valóban bevette a műveltség fellegvárait. A Szovjetunióban új, formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra jött létre és a könyv — a kultúra nagykövete — a szovjet ember elsőrendű életszükségletévé vált. Nyugodtan mondhatjuk, nincs olyan ember ma a Szovjetunióban, aki állandóan, rendszeresen ne olvasna. Beszédes számok Ha gondolatban végig akarjuk futni azt a szédületes fejlődést, amely idáig vezetett, elegendő megemlítenünk, hogy a forradalomig Oroszországban felnőtt lakosságának négyötöde analfabéta volt, de a kazahok és üzbékek között például alig 4—5, a turkmének között pedig 0.7 százalék volt az írni-O'lvasni tudó, igen sok népnek pedig a forradalomig nem is volt írott nyelve. És mi a helyzet ma? Ma nincs a Szovjetuniónak olyan távoli területe, ahol ne adnának ki könyvet. A Szovjetunió népeinek 119 nyelvén folyik könyvkiadás, köztük 40 olyan nép nyelvén, amelynek ezelőtt még ábécéje sem volt. 1918-tól 1950-ig több mint egymillió könyv jelent meg 13 milliárd példányban. A Szovjetunióban egyedül 1949-ben több könyv jelent meg, mint az USA-ban, Angliában és Franciaországban együttvéve! A kíeví nagyteljesítményű televíziós központ A nagyteljesítményű és elsőrendű szovjet készülékekkel felszerelt klevi televíziós központ az ország legnagyobb televíziós adója. A kievieknek több mint 4.500 távolbalátó vevőkészülékük van. A kievi televíziós központ adásai igen népszerűek. Az ukrán főváros dolgozói tavaly 42 hangversenyt és színművét, 172 játékfilmet, 141 híradót és 32 rajzfilmet néztek végig. Most igen nagy probléma megoldásán fáradoznak a kievi távolbalátó-I adó dolgozói: megnövelik a televíziói központ hatósugarát. A régebben tervezett adási távolságot már sokszorosan túlszárnyalták. A rádiósok látják és hallgatják a kievi televíziós központ adásait Gomelben—Kievtől 225 km-re, a Rovnóban is, az ukrán fővárostól 300 km-re. Ez újabb nagy lehetőségeket nyit meg a távolbalátás előtt, amelynek továbbfejlesztését а XIX. pártkong reszszus ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei előírták. hasznavehetetlenné vált és gyakorlatilag nem is művelik, míg további 40 millió hektárt komoly veszély fenyeget a tőkésrendszer tisztán piaci haszonra törekvő rablógazdálkodás következtében így néhány évtized leforgása alatt a művelt területnek a fele tóbbé-kevésbbé hasznavehetetlenné vált, olyan vidékeken, ahol, ha megszüntetnék a tőkésrendszert — amint azt V. I. Lenin hangsúlyozta — a mezőgazdasági termelés nagyszerű fejlődésnek indulhatna. Az amerikai kormány a pusztuló földek termővé tételére az elmúlt 20 év folyamán csak 1 százalékát áldozta annak az összegnek, melyet a bűnös koreai háború az első évben felemésztett1 Az elmúlt 30 év folyamán a megművelt terület átlagos gabonahek tárhozama és a többi terményé Is, egy harmaddal csökkent és jelenleg csak fele a Szovjetunió átlagos hektárhozamainak. Így áll tehát a dolog az agyondícsért amerikai tőkés mezőgazdasággal. Vessünk fel még egy példát: Franciaországban a parasztgazdaságok száma a legutóbbi 50 év folyamán felére csökkent, úgyhogy különösen KÖzép-Éraciaországban, a falvak ezrei néptelenedtek el és kevesebb paraszt lakik bennük, mint a napoleóni háborúk idején. Vetésre használjatok HIBRIDKUKORICÁT BŐ TERMÉSHOZAMOT ÉRTEK EL
